2020-ban is tudta növelni piaci pozícióját a robotikai ipar, 2021-re pedig további 13 százalékos, rekordszámú növekedést prognosztizál a Nemzetközi Robotikai Szövetség (International Federation of Robotics) frissen megjelent éves riportjában.
Október végén publikálta az IFR éves elemzését a világ robotikai helyzetéről (Word Robotics 2021 report), amelynek legfontosabb megállapítása, hogy 2020-ban, a pandémia világpiacra gyakorolt hatása ellenére is nőtt az iparirobot-értékesítések száma 0,5 százalékkal. A növekedést ugyan elsősorban a kínai, de mindenképpen az ázsiai piac növekedése tette lehetővé, a pandémia mégis összességében pozitív hatással volt az automatizációs megoldások iránti keresletre.
“A Covid-19 új kihívások elé állította a bevált termelési rendszereket és ellátási láncokat, felhívta a figyelmet a rugalmas termelés szükségességére, továbbá a fertőzésveszély elkerülése is új modellek kialakítására sarkallta a gyártó szektort, amely folyamatok kedveztek a robotikai megoldások implementálásának” – fogalmazott Ralf Völlinger, a Fanuc Europe Corporation robotikai üzletágának vezérigazgatója a jelentésben.
Ázsia hasít
A jelentés szerint 2020-ban 384 ezer ipari robotot telepítettek világszerte, 2021-ben pedig 435 ezer robotot állítanak munkába, amely minden eddigi – még az abszolút rekordnak számító 2018-as – eladásokat is felülmúlja majd, ez 13 százalékos növekedést jelent 2020-hoz képest.
A 2020-as adatok világpiaci eloszlásban azt jelentik, hogy Ázsia jelenleg a legnagyobb piac a robottelepítéseket illetően, utána jön Európa, majd Észak-Amerika, utóbbi kettőnél 8 százalékkal csökkent a telepítések száma 2020-ban.
Kína és Japán vezeti a piacot (csak Kína 168 400 robotot telepített 2020-ban az összesen 384 ezerből), a harmadik helyen Észak-Amerika áll, utána jön a Koreai Köztársaság, és ötödik helyen áll az első európai szereplő, Németország a 22 300 telepített robottal.
Magyarországon tavaly 1116 robotot installáltak, ez 21 százalékos növekedés 2019-hez képest, és ezzel Magyarország a 27. legnagyobb piac a robottelepítések tekintetében a világon.
Az elektronikai ipar megelőzte az autóipart
A 2020-as év legnagyobb mozgatórugója az elektronikai ipar volt, amely először előzte meg a robottelepítések számában korábban állandó vezető szerepet betöltő autóipart. Ennek oka, hogy a világjárvány okozta fogyasztói változások, illetve mert az elektronikai alkatrészek minden mérnöki ágban kulcsfontosságúak – beleértve az autóipart és gépgyártást is – rávilágítottak, hogy további termelési kapacitásra van szükség, amely automatizációval fejleszthető.
A második helyen azért még szilárdan áll az autóipar a robotikai megoldásokat felhasználó iparági rangsorban, azt követi a fém- és gépipar, a műanyag és vegyipar, illetve az élelmiszeripar.
2020-ban átlagosan 10 ezer alkalmazottra 126 robot jutott a gyártóiparban összesen, ez Ázsiában 134, míg európában 123, Magyarországon 120 darab robotot jelentett. Magyarországon az összes robottelepítés 55 százaléka az autóiparban volt 2020-ban.
2021-ben rekordnövekedésre számítanak
Az előrejelzett 13 százalékos növekedés oka többek között, hogy már nem csak a nagyvállalatok vágnak bele robotizációs projektekbe, sok kis- és középvállalkozás is elkezdte folyamatainak automatizálását robotikai megoldások implementálásával. Ez különösen igaz a kollaboratív robotokra, amelyek alkalmazások széles körét teszik lehetővé a gyártók számára gyors üzembe helyezés, egyszerű kezelhetőség és programozhatóság mellett, ráadásul a dolgozók fizikia távolságának betartásában is segítenek.
AZ IFR statisztikái szerint 2020-ban az újonnan telepített kobotok száma 6 százalékkal, 22 015 darabra nőtt. Ez az ipari robotok nagyjából 6 százaléka, és jól mutatja a keresletnövekedést, hogy ez az arány 2017-ben még csak közel 3 százalék volt.
Robban a kobotpiac
A kobotok (kollaboratív robotok) alkalmazásában az anyagmozgató megoldások (24 százalék) és az összeszerelés (21százalék) a legnépszerűbbek, mindezt az autóiparban használják a leginkább (35százalék), de a leggyorsabban fejlődő iparág a kobotok alkalmazását illetően az elektronikai ipar, az élelmiszeripar és italgyártás.
A kollaboratív robot-kiegészítők piacának vezetője, az OnRobot szakértője a következőképpen értékeli a trendeket és a hazai helyzetet:
„A legjobban teljesítő ország a Közép-Kelet európai régióban a kiegészítők eladását tekintve Magyarország.” – mondta Hegyi Krisztina, a cég területi értékesítési menedzsere.
„Úgy látjuk, hogy a gyártó cégek gyorsan tudtak alkalmazkodni a 2020-ban és 2021-ben történt változásokhoz. Nagyon sok kis- és középvállalkozás jutott arra az álláspontra, hogy automatizálás nélkül lemarad a versenytársaktól. Egyre bővül a kiszolgált iparágak köre is. A cégek ugyanakkor észrevették azt is, hogy a Covid járványhoz hasonló helyzetekre úgy tudnak felkészülni, ha a gyártást optimalizálják, és az emberi munkaerő mellett ipari és kollaboratív robotokat is használnak.
Ahogyan azt a robotikai szövetség riportjában is látjuk, a robotokkal történő automatizálás gyors mértékben nő az egész világon. Felmerül a kérdés, hogy a robotok programozására, hogyan találunk elegendő, és megfelelő munkaerőt. Az OnRobot elébe megy ennek a kihívásnak, és a robotok programozását, illetve az applikációk optimalizációját szolgáló szoftverek fejlesztésére fektetjük a hangsúlyt a következő pár évben.”
Várakozások szerint az évi 500 000 robottelepítést 2024-re éri el a világpiac. Magyarországon továbbra is az autóipar lesz a legnagyobb katalizátora a robottelepítéseknek, de az élelmiszer- és gyógyszergyártásban is keresletbővülésre számítanak, így itthon várhatóan kétszámjegyű lesz a növekedés a következő 3 évben
A félvezető technológiát felvonultató eszköz strapabíróbb és ezerszer gyorsabb a hagyományos társainál.
Az olyan iparágakban, mint az élelmiszer- és italgyártás, az intralogisztika vagy a gépipar nagy teljesítményű motorokat használnak például szállítószalagok meghajtására, berendezések elindítására. Ezek meghibásodása esetén komoly károk keletkezhetnek, így a számukra energiát közvetítő motorindítók fontos szerepet töltenek be az üzemekben: ezeknek kell védelmet nyújtani a túlterhelés és a zárlatok ellen is. Az élelmiszeriparban pedig, ahol a szigorú higiénia miatt gyakran kell a szállítószalag-rendszereket magasnyomású mosással tisztítani, a víz könnyen tud zárlatot okozni, ami költséges leállásokhoz vezet.
Ezek megelőzésére kínál megoldást a Siemens új, a zárlati áramot a korábbiaknál akár ezerszer gyorsabban érzékelő SIMATIC 200SP e-Starter motorindítója, ami hiba esetén 4 µs (mikroszekundum) alatt lekapcsolja a berendezéseket. Ezt az ultragyors és a megszakítókhoz vagy biztosítékokhoz képest gyakorlatilag kopásmentes kapcsolást az teszi lehetővé, hogy az új indító félvezető technológiát alkalmaz, szilícium-karbid fémoxid félvezető (SiC MOSFET) tranzisztorokkal.
Így, miután a zárlat okát megszüntették, az eszköz azonnal újraindítható, és korlátlan zárlati lekapcsolást kínál. Azaz a korábbi gyakorlattal ellentétben nincs szükség az eszköz cseréjére vagy tartalékalkatrész beszerzésére, és növelhető az üzem rendelkezésre állása.
A diagnosztikai funkciókkal ellátott, minimális helyigényű és egyszerűen telepíthető eszköz integrált a Siemens fejlesztői környezetével (Totally Integrated Automation – TIA), illetve EcoTech minősítéssel rendelkezik. Ez utóbbi, a legzöldebb megoldásoknak járó, céges fenntarthatósági minősítést a motorindító az anyagfelhasználás minimalizálása, illetve az eszköz energiahatékonysága és a tartóssága miatt kapta meg.
Az új motorindító a hazai piacon is elérhető.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Új fejlesztés: az energiahatékonyságot és a munkabiztonságot is szolgálja az intelligens, elektromos rásegítő hajtású komissiózó kocsi
Intelligens, elektromos rásegítő hajtású komissiózó kocsi fejlesztése történt meg abban a projektben, amelyet a KLS-2000 Ipari és Kereskedelmi Kft. valósított meg a Széchenyi Terv Plusz program, ezen belül a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz keretében.
A cég erre 199,76 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el. A támogatás mértéke a projekt elszámolható összköltségének 62.94%-a. Alvállalkozóként az Universitas-Győr Nonprofit Kft. a Széchenyi István Egyetem kutatóinak bevonásával részt vett a villamos hajtás- és irányítórendszer fejlesztésében. A két és fél éve kezdődött projekt 2024. november 15-én zárul.
A GINOP_PLUSZ-2.1.1-21-2022-00213 azonosítószámú projekt során fejlesztett elektromos, ember-gép együttműködést megvalósító, rásegítő hajtás révén a gyártórendszerekben használatos nagy tömegű komissiózó kocsikkal energiahatékony, ergonomikus és biztonságos anyagmozgatás valósítható meg.
Az európai autógyárakban telephelyenként több száz, de gyármérettől függően akár több ezer olyan terület van, ahol nagy tömegű komissiózó kocsikkal történik az áruk begyűjtése és leadása a gyártórendszer megfelelő pontjain. Ezeket a járműveket a komissiózó zóna és a gyártósorok között általában elektromos vagy más módon hajtott targoncákkal vontatják, igény szerint egyszerre többet is összekapcsolva. A komissiózó kocsik össztömege a termékek tömegétől, darabszámától és a kocsi alapszerkezetétől függően nehezebb áruk/termékek esetén a másfél tonnát is eléri. Ezeket a depózás után közvetlenül a gyártósorokhoz, sokszor 100-150 méter távolságba kell egyenként, kézi erővel mozgatni, ami gyakran több munkás segítségével történik.
Erre a problémára egy új, innovatív módon vezérelhető differenciál-hajtáslánc fejlesztése valósult meg Vecsésen, amely kiküszöböli a piacon elérhető szervohajtások erős kompromisszumait, hátrányait. A fejlesztett rendszer nyomatékérzékeny karok segítségével képes 5 kilométer/óra sebességig rásegíteni az emberi erő által kifejtett mozgatóerőre, emellett vontatható és a komissiózóállomásokon töltőkön dokkolható is. A rendszer több olyan új megoldást tartalmaz, amely az energiahatékonyságot és a munkabiztonságot is jelentős mértékben javítja, illetve olyan új funkcióknak enged teret, amelyek illeszkednek az ipar 4.0 (és a majdani ipar 5.0) gyártástechnológiai trendekhez.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
A Samsung a Carbon Trusttal és egyéb nagy technológiai vállalatokkal együttműködve új módszertant vezetett be a csatlakoztatott eszközök, például a laptopok és a hangszórók használata során keletkező káros anyag kibocsátás és kibocsátás-csökkentések mérésére.
A módszertan bevezetése hozzátartozik a Samsung részvételéhez a Decarbonizing the Use-Phase of Connected Devices (DUCD) (A csatlakoztatott eszközök használati fázisának karbonsemlegesítése) kezdeményezésben. A vállalat a Carbon Trusttal, az Amazonnal, a Microsofttal és a Sky-jal közösen fogott össze azért, hogy csökkentse az internethez csatlakoztatott elektromos és elektronikai eszközök használat közbeni energiafogyasztásából eredő üvegházhatású gázkibocsátást.
Ezek a szervezetek különösen a használati fázisra összpontosítanak, mivel egy termék – a teljes életciklusát tekintve – jellemzően ebben a szakaszban termeli a legtöbb szén-dioxidot. A csatlakoztatott eszközök világszerte jelenleg körülbelül 500 terrawattóra (TWh) energiát igényelnek évente, amely megközelíti Franciaország teljes energiafelhasználását. A technológiai iparnak ezért kiemelten fontos, hogy felmérhesse és elszámolhasson a termékek szén-dioxid-kibocsátásával, valamint megoldásokat találjon az eszközök használata általi kibocsátás csökkentésére.
Az új módszertan iránymutatást adhat a vállalatoknak, hogyan értékeljék a felhasználók eszközeiből származó adatok alapján a kibocsátás mértékét, ezáltal növelve a jelentések pontosságát, amelyek eddig a jelenlegi kibocsátási elszámolásokban használt üzemidő-előrejelzéseken alapultak. A technológiai cégek a módszertan alkalmazása során elért káros anyag kibocsátáscsökkentését is elszámolhatják majd.
A felhasználás során keletkező kibocsátások éves jelentése és a kibocsátáscsökkentésről szóló kimutatás átláthatóbbá teszi a kommunikációt a felhasználókkal, és arra ösztönözheti a vállalatokat, hogy akár a felhasználási időszakban is csökkentsék a kibocsátást. Az adatok szabványosítása és pontossága arra motiválhatja őket, hogy újszerű megoldásokkal csökkenthessék eszközeik széndioxid-kibocsátását.
A Samsung közreműködik az új DUCD-módszertan bevezetésében, amely az új energiatakarékos módszerek megtalálása iránti elkötelezettségének része. Ezen újítások közé tartozik a SmartThings Energy funkció, amellyel a felhasználók nyomon követhetik energiafelhasználásukat és jobb energiahatékonysági döntéseket hozhatnak. Csakúgy mint az AI energia mód, amely a felhasználási szokások és az energiaköltség figyelembevételével segíthet az energiafelhasználás előnyösebb kezelésében.
„Eszközeink életciklusuk során a használati fázisban bocsátják ki a legtöbb széndioxidot, a méréssel pedig jelentősen tehetünk a kibocsátás kezeléséért és csökkentéséért – mondta Inhee Chung, a Samsung vállalati fenntarthatósági központjának alelnöke. – A Samsung klímastratégiájának kulcsfontosságú része, hogy a felhasználókat bevonja az energiatakarékos megoldásokba, és alig várjuk, hogy a DUCD módszertanán keresztül bemutathassuk, hogy a SmartThings felülettel és annak AI energia módjával hogyan követhetik nyomon és csökkenthetik csatlakoztatott eszközeik energiafelhasználását.”
„Az összekapcsolt eszközök egyre fontosabbak mindennapi életünkben, ezért fontos, hogy a technológiai ipar kulcsszereplőivel közösen kezdhessük meg a felhasználás során keletkező kibocsátás kezelését. Ez az együttműködés egy olyan lényegesen hatékonyabb megközelítést tett lehetővé, amellyel kiszámíthatjuk és rögzíthetjük az összekapcsolt eszközökből származó széndioxid-kibocsátást és az elért csökkentéseket, valamint a kibocsátások kezelésére irányuló erőfeszítéseink alapjául szolgálhat ezen a kihívásokkal teli területen”
– mondta Felix Prettejohn, a Carbon Trust vezető tanácsadója.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!