Connect with us

Ipar

Robotikai boom előtt állunk

onrobot

2020-ban is tudta növelni piaci pozícióját a robotikai ipar, 2021-re pedig további 13 százalékos, rekordszámú növekedést prognosztizál a Nemzetközi Robotikai Szövetség (International Federation of Robotics) frissen megjelent éves riportjában.

Október végén publikálta az IFR éves elemzését a világ robotikai helyzetéről (Word Robotics 2021 report), amelynek legfontosabb megállapítása, hogy 2020-ban, a pandémia világpiacra gyakorolt hatása ellenére is nőtt az iparirobot-értékesítések száma 0,5 százalékkal. A növekedést ugyan elsősorban a kínai, de mindenképpen az ázsiai piac növekedése tette lehetővé, a pandémia mégis összességében pozitív hatással volt az automatizációs megoldások iránti keresletre.

A Covid-19 új kihívások elé állította a bevált termelési rendszereket és ellátási láncokat, felhívta a figyelmet a rugalmas termelés szükségességére, továbbá a fertőzésveszély elkerülése is új modellek kialakítására sarkallta a gyártó szektort, amely folyamatok kedveztek a robotikai megoldások implementálásának” – fogalmazott Ralf Völlinger, a Fanuc Europe Corporation robotikai üzletágának vezérigazgatója a jelentésben.

Ázsia hasít

A jelentés szerint 2020-ban 384 ezer ipari robotot telepítettek világszerte, 2021-ben pedig 435 ezer robotot állítanak munkába, amely minden eddigi – még az abszolút rekordnak számító 2018-as – eladásokat is felülmúlja majd, ez 13 százalékos növekedést jelent 2020-hoz képest.

A 2020-as adatok világpiaci eloszlásban azt jelentik, hogy Ázsia jelenleg a legnagyobb piac a robottelepítéseket illetően, utána jön Európa, majd Észak-Amerika, utóbbi kettőnél 8 százalékkal csökkent a telepítések száma 2020-ban.

Kína és Japán vezeti a piacot (csak Kína 168 400 robotot telepített 2020-ban az összesen 384 ezerből), a harmadik helyen Észak-Amerika áll, utána jön a Koreai Köztársaság, és ötödik helyen áll az első európai szereplő, Németország a 22 300 telepített robottal.

Magyarországon tavaly 1116 robotot installáltak, ez 21 százalékos növekedés 2019-hez képest, és ezzel Magyarország a 27. legnagyobb piac a robottelepítések tekintetében a világon.

Az elektronikai ipar megelőzte az autóipart

A 2020-as év legnagyobb mozgatórugója az elektronikai ipar volt, amely először előzte meg a robottelepítések számában korábban állandó vezető szerepet betöltő autóipart. Ennek oka, hogy a világjárvány okozta fogyasztói változások, illetve mert az elektronikai alkatrészek minden mérnöki ágban kulcsfontosságúak – beleértve az autóipart és gépgyártást is – rávilágítottak, hogy további termelési kapacitásra van szükség, amely automatizációval fejleszthető.

A második helyen azért még szilárdan áll az autóipar a robotikai megoldásokat felhasználó iparági rangsorban, azt követi a fém- és gépipar, a műanyag és vegyipar, illetve az élelmiszeripar.

2020-ban átlagosan 10 ezer alkalmazottra 126 robot jutott a gyártóiparban összesen, ez Ázsiában 134, míg európában 123, Magyarországon 120 darab robotot jelentett. Magyarországon az összes robottelepítés 55 százaléka az autóiparban volt 2020-ban.

2021-ben rekordnövekedésre számítanak

Az előrejelzett 13 százalékos növekedés oka többek között, hogy már nem csak a nagyvállalatok vágnak bele robotizációs projektekbe, sok kis- és középvállalkozás is elkezdte folyamatainak automatizálását robotikai megoldások implementálásával. Ez különösen igaz a kollaboratív robotokra, amelyek alkalmazások széles körét teszik lehetővé a gyártók számára gyors üzembe helyezés, egyszerű kezelhetőség és programozhatóság mellett, ráadásul a dolgozók fizikia távolságának betartásában is segítenek.

AZ IFR statisztikái szerint 2020-ban az újonnan telepített kobotok száma 6 százalékkal, 22 015 darabra nőtt. Ez az ipari robotok nagyjából 6 százaléka, és jól mutatja a keresletnövekedést, hogy ez az arány 2017-ben még csak közel 3 százalék volt.

Robban a kobotpiac

A kobotok (kollaboratív robotok) alkalmazásában az anyagmozgató megoldások (24 százalék) és az összeszerelés (21százalék) a legnépszerűbbek, mindezt az autóiparban használják a leginkább (35százalék), de a leggyorsabban fejlődő iparág a kobotok alkalmazását illetően az elektronikai ipar, az élelmiszeripar és italgyártás.

A kollaboratív robot-kiegészítők piacának vezetője, az OnRobot szakértője a következőképpen értékeli a trendeket és a hazai helyzetet:

A legjobban teljesítő ország a Közép-Kelet európai régióban a kiegészítők eladását tekintve Magyarország.” – mondta Hegyi Krisztina, a cég területi értékesítési menedzsere.

„Úgy látjuk, hogy a gyártó cégek gyorsan tudtak alkalmazkodni a 2020-ban és 2021-ben történt változásokhoz. Nagyon sok kis- és középvállalkozás jutott arra az álláspontra, hogy automatizálás nélkül lemarad a versenytársaktól. Egyre bővül a kiszolgált iparágak köre is. A cégek ugyanakkor észrevették azt is, hogy a Covid járványhoz hasonló helyzetekre úgy tudnak felkészülni, ha a gyártást optimalizálják, és az emberi munkaerő mellett ipari és kollaboratív robotokat is használnak.

Ahogyan azt a robotikai szövetség riportjában is látjuk, a robotokkal történő automatizálás gyors mértékben nő az egész világon. Felmerül a kérdés, hogy a robotok programozására, hogyan találunk elegendő, és megfelelő munkaerőt. Az OnRobot elébe megy ennek a kihívásnak, és a robotok programozását, illetve az applikációk optimalizációját szolgáló szoftverek fejlesztésére fektetjük a hangsúlyt a következő pár évben.”

Várakozások szerint az évi 500 000 robottelepítést 2024-re éri el a világpiac. Magyarországon továbbra is az autóipar lesz a legnagyobb katalizátora a robottelepítéseknek, de az élelmiszer- és gyógyszergyártásban is keresletbővülésre számítanak, így itthon várhatóan kétszámjegyű lesz a növekedés a következő 3 évben

Friss robotika hírek: Műszaki Magazin robotika rovatában.

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 

Ipar

Hankook Dynapro AT2 Xtreme: sokoldalú és tartós

A Hankook bemutatja új, nagyteljesítményű gumiabroncsát, a Dynapro AT2 Xtreme-et, amely minden terepre alkalmas, és amelyet kifejezetten a lakóautók, a klasszikus terepjárók és az építőipari szállítók sokoldalú használatára terveztek.

A négyévszakos gumiabroncs ötvözi a megbízható tapadást a vezetési kényelemmel és tartóssággal, évszaktól és útfelülettől függetlenül. Összesen 15 méretet kínálnak 15 és 17 col között, amelyek a klasszikus 4×4-es tartományt is lefedik. A Dynapro termékcsaládban továbbra is megtalálható a Dynapro AT2, amely 20 colig terjedő méretekben kapható, és így számos terepjáróhoz tökéletes.

„A Dynapro AT2 Xtreme termékkel megerősítjük pozíciónkat a növekvő terepjáró szegmensben azzal, hogy megbízható, tartós és kényelmes megoldást kínálunk a terep- és az országúti használat közötti váltáshoz”

nyilatkozta Jongho Park, a Hankook Tire Europe elnöke.

A Dynapro AT2 Xtreme univerzális modellként egészíti ki a Dynapro termékcsaládot, az úttestre specializálódott Dynapro HPX és az off-road Dynapro MT2 között. Megfelel a modern terepabroncsokkal szemben támasztott elvárásoknak, miközben kiválóan alkalmas mindennapi használatra. Ezt az innovatív futófelületi kialakítás és modern anyagkeverék kombinációja teszi lehetővé.

Megbízható és kényelmes

A gumiabroncs különleges vállidom-kialakítása mély oldalfalú blokkokkal megvédi a terepen a vágások és egyéb sérülések ellen. Ugyanakkor a kifinomult futófelületi alakzatok többirányú lamellákkal és barázdákkal biztosítják a lehető legjobb súrlódást – akár havon is. A Dynapro AT2 Xtreme 3PMSF-minősítéssel rendelkezik, így az abroncson megtalálható alpesi/hópehely szimbólum, ami azt jelenti, hogy kihívást jelentő téli időjárási körülmények között is használható. A különlegesen kialakított blokkszélek és az extra barázdák a futófelületi blokkok között csökkentik a menetzajt, valamint stabilizálják a futófelületet a kényelmes és biztonságos utazás érdekében.

Az újonnan kifejlesztett futófelületi keverék erőssége abban rejlik, hogy funkcionalizált polimereket tartalmaz, amelyek biztosítják az optimális szilikaelosztást, továbbá olyan integrált részecskéket, amelyek ellenállnak a deformációnak és a szélsőséges hőmérsékletnek, ezáltal javítva a tapadást. Az eredmény egy, még az elődjénél is hosszabb élettartam. A “Max Mileage” technológiának köszönhetően a Dynapro AT2 Xtreme rendkívül magas futásteljesítményt ér el.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Microsoft és Siemens összefogás

A nagyobb épületek – például kereskedelmi létesítmények, adatközpontok vagy felsőoktatási intézmények, – IoT-alapú működtetését könnyíti meg és optimalizálja a Microsoft és a Siemens új együttműködése.

A megállapodás lehetővé teszi a Siemens digitális épületfelügyeleti platformja, a Building X és a Microsoft Azure IoT Operations szolgáltatások közötti átjárhatóságot.

A Microsoft Azure felhőalapú szolgáltatásaihoz csatlakoztatott Siemens Building X platform és annak különböző, például energiagazdálkodást vagy karbantartást támogató alkalmazásai lehetővé teszik a jelenleg elkülönülten működő IoT-eszközök adatainak egységes kezelését. Ennek eredményeként az épületüzemeltetés különböző rendszerei egy közös, átlátható felületen integrálódnak, és válhatnak hatékonyabban irányíthatóvá.

Ezáltal olyan adatok integrálhatóak, mint például a fűtési, szellőzési és légkondicionáló (HVAC) rendszerekből érkező információk, a szelepek hőmérsékletének, nyomásának adatai vagy a beltéri levegőminőség különböző jellemzői. Így az ügyfelek saját épületeikre szabott energiafelügyeleti és optimalizálási beállításokat és karbantartási terveket alakíthatnak ki.

Az együttműködésnek köszönhetően az épületekben elhelyezett eszközök gyártófüggetlenül, egyetlen kattintással csatlakoztathatóak lesznek a felhőalapú rendszerekhez. A mostani az egyik első olyan integráció, amely tisztán nyílt ipari szabványokon – World Wide Web Consortium (W3C), Web of Things (WoT) és Open Platform Communications Unified Architecture (OPC UA) protokollokon – alapul a szolgáltatók között.

Így az integráció a korábbi, hasonló összehangolási megoldásokhoz képest a szükséges erőforrások akár 80 százalékának megspórolásával valósulhat meg.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Már nem elég beszélni róla: hét kiemelt fenntarthatósági téma szerepel a magyar vállalatok napirendjén

A jelentéstétel nemcsak jogi kötelezettséggel, hanem stratégiai előnnyel is jár – derül ki az EY friss tanulmányából, amely több mint 200 – köztük 16 magyar – vállalat első, uniós irányelvek (CSRD) szerint készült fenntarthatósági beszámolóját elemezte.

Az érintett cégek döntő többségének már van ESG felelőse és stratégiája. A társaságok átlagosan hét kritikus területet azonosítottak a működésük szempontjából.

A vizsgált jelentések terjedelme jelentős eltérést mutatott: a legrövidebb 33, a leghosszabb 412 oldalas volt, míg átlagosan 120 oldalt tettek ki. A legátfogóbb dokumentumok a pénzügyi szektorhoz köthetők, ahol a befektetői elvárások és a szabályozói megfelelés egyaránt részletes tartalmat követelnek meg. Az elemzett vállalatok közel fele, míg idehaza a cégek többsége (58%) már rendelkezik olyan belső jelentéstételi politikával, amely rögzíti, hogy a társaság miként készíti el a fenntarthatósági jelentéseit. Szinte az összes jelentéstevőnek (88%) van fenntarthatósági stratégiája, míg tízből nyolc cég rendelkezik dedikált ESG-felelőssel.

A társaságok átlagosan hét kiemelt területet határoztak meg a kettős lényegességi felmérés (Double Materiality Assessment, DMA) során, ami azt vizsgálja, hogy mely fenntarthatósági hatások jelentősek a vállalat, és annak értéklánca szempontjából, illetve milyen pénzügyi kockázatok és lehetőségek merülhetnek fel. Ezek közül az éghajlatváltozás jellemzően minden iparágban releváns volt, csak nagyon alapos indoklással hagyható ki, továbbá a saját munkaerőre és vállalatirányításra vonatkozó közzétételek is iparágtól függetlenül relevánsak. A körforgásos gazdaság, az értékláncban dolgozók, a fogyasztók és végfelhasználók, illetve a biológiai sokféleség és ökoszisztémák szintén lényeges témaként szerepeltek a 216 vállalat napirendjén.

„A CSRD-jelentések első alkalommal adnak képet az érintett vállalatok fenntarthatósági érettségéről. A következő lépés, hogy az adatalapú, stratégiai megközelítés a napi működés részévé váljon és a cégek kialakítsák az ehhez szükséges tartalmi és formai keretrendszert

– emelte ki Lukács Ákos, az EY Klímaváltozási és Fenntarthatósági üzletágának partnere.

„Ehhez elengedhetetlen a fenntarthatóság szervezeti integrációja, amihez a kulcs a közös célrendszer, az egyértelmű felelősségi körök és a világos ösztönzési folyamatok kialakítása”

– tette hozzá az EY szakértője.

A cégeknek a jelentéstételt üzleti szempontból is érdemes kiértékelniük, különös tekintettel a kettős lényegességi felmérésre. A sikeres adatszolgáltatáshoz elengedhetetlen a szervezeti és informatikai háttér megerősítése, a megfelelő belső kontrollkörnyezet kialakítása, valamint a komplex adatforrások – például az átállási tervek és klímakockázatok – hatékony kezelése. A cél a megfelelésen túl a fenntarthatósági teljesítmény javítása és az üzleti értékteremtés. Ezt az ESG-minősítések javításával, a zöld finanszírozási lehetőségek kiaknázásával és a kockázatok tudatos elhárításával érhetik el a döntéshozók.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement Booking.com
 

Friss