Ipar
Robotikai boom előtt állunk
2020-ban is tudta növelni piaci pozícióját a robotikai ipar, 2021-re pedig további 13 százalékos, rekordszámú növekedést prognosztizál a Nemzetközi Robotikai Szövetség (International Federation of Robotics) frissen megjelent éves riportjában.
Október végén publikálta az IFR éves elemzését a világ robotikai helyzetéről (Word Robotics 2021 report), amelynek legfontosabb megállapítása, hogy 2020-ban, a pandémia világpiacra gyakorolt hatása ellenére is nőtt az iparirobot-értékesítések száma 0,5 százalékkal. A növekedést ugyan elsősorban a kínai, de mindenképpen az ázsiai piac növekedése tette lehetővé, a pandémia mégis összességében pozitív hatással volt az automatizációs megoldások iránti keresletre.
“A Covid-19 új kihívások elé állította a bevált termelési rendszereket és ellátási láncokat, felhívta a figyelmet a rugalmas termelés szükségességére, továbbá a fertőzésveszély elkerülése is új modellek kialakítására sarkallta a gyártó szektort, amely folyamatok kedveztek a robotikai megoldások implementálásának” – fogalmazott Ralf Völlinger, a Fanuc Europe Corporation robotikai üzletágának vezérigazgatója a jelentésben.
Ázsia hasít
A jelentés szerint 2020-ban 384 ezer ipari robotot telepítettek világszerte, 2021-ben pedig 435 ezer robotot állítanak munkába, amely minden eddigi – még az abszolút rekordnak számító 2018-as – eladásokat is felülmúlja majd, ez 13 százalékos növekedést jelent 2020-hoz képest.
A 2020-as adatok világpiaci eloszlásban azt jelentik, hogy Ázsia jelenleg a legnagyobb piac a robottelepítéseket illetően, utána jön Európa, majd Észak-Amerika, utóbbi kettőnél 8 százalékkal csökkent a telepítések száma 2020-ban.
Kína és Japán vezeti a piacot (csak Kína 168 400 robotot telepített 2020-ban az összesen 384 ezerből), a harmadik helyen Észak-Amerika áll, utána jön a Koreai Köztársaság, és ötödik helyen áll az első európai szereplő, Németország a 22 300 telepített robottal.
Magyarországon tavaly 1116 robotot installáltak, ez 21 százalékos növekedés 2019-hez képest, és ezzel Magyarország a 27. legnagyobb piac a robottelepítések tekintetében a világon.
Az elektronikai ipar megelőzte az autóipart
A 2020-as év legnagyobb mozgatórugója az elektronikai ipar volt, amely először előzte meg a robottelepítések számában korábban állandó vezető szerepet betöltő autóipart. Ennek oka, hogy a világjárvány okozta fogyasztói változások, illetve mert az elektronikai alkatrészek minden mérnöki ágban kulcsfontosságúak – beleértve az autóipart és gépgyártást is – rávilágítottak, hogy további termelési kapacitásra van szükség, amely automatizációval fejleszthető.
A második helyen azért még szilárdan áll az autóipar a robotikai megoldásokat felhasználó iparági rangsorban, azt követi a fém- és gépipar, a műanyag és vegyipar, illetve az élelmiszeripar.
2020-ban átlagosan 10 ezer alkalmazottra 126 robot jutott a gyártóiparban összesen, ez Ázsiában 134, míg európában 123, Magyarországon 120 darab robotot jelentett. Magyarországon az összes robottelepítés 55 százaléka az autóiparban volt 2020-ban.
2021-ben rekordnövekedésre számítanak
Az előrejelzett 13 százalékos növekedés oka többek között, hogy már nem csak a nagyvállalatok vágnak bele robotizációs projektekbe, sok kis- és középvállalkozás is elkezdte folyamatainak automatizálását robotikai megoldások implementálásával. Ez különösen igaz a kollaboratív robotokra, amelyek alkalmazások széles körét teszik lehetővé a gyártók számára gyors üzembe helyezés, egyszerű kezelhetőség és programozhatóság mellett, ráadásul a dolgozók fizikia távolságának betartásában is segítenek.
AZ IFR statisztikái szerint 2020-ban az újonnan telepített kobotok száma 6 százalékkal, 22 015 darabra nőtt. Ez az ipari robotok nagyjából 6 százaléka, és jól mutatja a keresletnövekedést, hogy ez az arány 2017-ben még csak közel 3 százalék volt.
Robban a kobotpiac
A kobotok (kollaboratív robotok) alkalmazásában az anyagmozgató megoldások (24 százalék) és az összeszerelés (21százalék) a legnépszerűbbek, mindezt az autóiparban használják a leginkább (35százalék), de a leggyorsabban fejlődő iparág a kobotok alkalmazását illetően az elektronikai ipar, az élelmiszeripar és italgyártás.
A kollaboratív robot-kiegészítők piacának vezetője, az OnRobot szakértője a következőképpen értékeli a trendeket és a hazai helyzetet:
„A legjobban teljesítő ország a Közép-Kelet európai régióban a kiegészítők eladását tekintve Magyarország.” – mondta Hegyi Krisztina, a cég területi értékesítési menedzsere.
„Úgy látjuk, hogy a gyártó cégek gyorsan tudtak alkalmazkodni a 2020-ban és 2021-ben történt változásokhoz. Nagyon sok kis- és középvállalkozás jutott arra az álláspontra, hogy automatizálás nélkül lemarad a versenytársaktól. Egyre bővül a kiszolgált iparágak köre is. A cégek ugyanakkor észrevették azt is, hogy a Covid járványhoz hasonló helyzetekre úgy tudnak felkészülni, ha a gyártást optimalizálják, és az emberi munkaerő mellett ipari és kollaboratív robotokat is használnak.
Ahogyan azt a robotikai szövetség riportjában is látjuk, a robotokkal történő automatizálás gyors mértékben nő az egész világon. Felmerül a kérdés, hogy a robotok programozására, hogyan találunk elegendő, és megfelelő munkaerőt. Az OnRobot elébe megy ennek a kihívásnak, és a robotok programozását, illetve az applikációk optimalizációját szolgáló szoftverek fejlesztésére fektetjük a hangsúlyt a következő pár évben.”
Várakozások szerint az évi 500 000 robottelepítést 2024-re éri el a világpiac. Magyarországon továbbra is az autóipar lesz a legnagyobb katalizátora a robottelepítéseknek, de az élelmiszer- és gyógyszergyártásban is keresletbővülésre számítanak, így itthon várhatóan kétszámjegyű lesz a növekedés a következő 3 évben
Friss robotika hírek: Műszaki Magazin robotika rovatában.
Ipar
Hat évtizedes múltra építve erősíti tovább globális szerepét a szegedi ContiTech
Hatvanéves fennállását ünnepli idén a ContiTech szegedi gyára, amely az elmúlt évtizedekben a magyar gumiipar meghatározó szereplőjéből Európa egyik legnagyobb textilerősítésű hevedergyárává fejlődött. Termékei világszerte számos iparágban jelen vannak, miközben tevékenysége a gyártáson túl mérnöki és üzleti szolgáltatásokkal is kiegészült.
A szegedi egység tovább erősíti globális pozícióját: a vállalat nemzetközi működését támogató kompetencia központ létszáma a tervek szerint 2027 végéig közel 300 főre emelkedhet, több mint 130 új munkahelyet teremtve. A jubileum alkalmából rendezett eseményen a vállalat képviselői és munkavállalói, valamint Szeged városvezetése közösen tekintettek vissza a gyár hat évtizedes történetére és ünnepelték az eredményeket, amelyekre a cég jövőbeli fejlődése épülhet.
„A szegedi ContiTech hatvanéves múltja bizonyítja, milyen fontos a folyamatos alkalmazkodás a változó gazdasági, piaci és technológiai környezethez. A gyár még a legviharosabb körülmények között is képes volt mindig megújulni és sikeresen integrálódott a nemzetközi vállalatcsoport működésébe. Ma olyan időszakot élünk, amikor a hagyományos gyártási tevékenység mellett az országokon átívelő együttműködés és a magasabb hozzáadott értékű feladatok is egyre nagyobb jelentőséget kapnak. Célunk, hogy a szegedi tudásra építve tovább erősítsük gyárunk pozícióját a cég globális hálózatában”
– hangsúlyozta az eseményen Horváth Sándor, a ContiTech szegedi gyárának ügyvezetője.
Az 1966-ban alapított szegedi gumigyár hat évtized alatt a magyar ipar meghatározó szereplőjévé, mára pedig Európa egyik legnagyobb textilerősítésű hevedergyárává fejlődött. A dolgozók kezdetben nemcsak működtették, hanem sok esetben egy időben építették is a gyárat, megteremtve azt az összefogásra és elhivatottságra épülő vállalati kultúrát, amely máig meghatározza a szervezet mindennapjait. Nemzetközi elismertségét elsősorban a mélyfúró tömlők gyártásában elért eredményei alapozták meg: az 1980-as években a világon előállított ilyen termékek jelentős része Szegeden készült. Hasonló sikereket ért el a speciális hő- és lángálló megoldások terén, amelyek nemzetközi piacokon is megjelentek, és szabadalmakat, illetve szakmai elismeréseket hoztak. A gyártás mellett mára mérnöki és üzleti feladatokkal is bővült a ContiTech tevékenysége, így fizikai és szellemi munkakörökben egyaránt kínál lehetőségeket a helyi munkavállalóknak.
Még nagyobb szerep jut Szegednek a vállalat globális működésében
A szegedi telephelyen a gyártási tevékenység mellett az üzleti szolgáltató és kompetencia központ mérnöki, üzleti támogató és operatív feladatokkal segíti a vállalatcsoport nemzetközi szervezetét. A központban olyan, magas hozzáadott értékű tevékenységek összpontosulnak, amelyek révén a Szegeden és környékén dolgozó szakemberek nemzetközi csapatokkal együttműködve járulhatnak hozzá a Continental globális folyamatainak működéséhez és fejlesztéséhez.
A kompetencia központ jelenleg mintegy 160 munkatársat foglalkoztat, létszáma pedig a tervek szerint 2027 végéig közel 300 főre emelkedhet. A bővítés több mint 130 új szellemi munkahelyet jelent, és olyan területeket érint, mint az értékesítés és üzletfejlesztés, az ellátási lánc, a mérnöki és műszaki támogatás, valamint a jogi és compliance funkciók. A beruházás nemcsak a vállalat további fejlődését alapozza meg, hanem Szeged gazdasági szerepét és a térség munkaerőpiacát is erősíti.
„Cégünk fejlődése jól példázza, hogyan válhat a helyben felhalmozott tudás és tapasztalat a nemzetközi vállalatcsoport működésének meghatározó erőforrásává. A kompetencia központ bővítésével magasabb hozzáadott értékű feladatok kerülhetnek Szegedre, ami új lehetőségeket teremt a helyi szakemberek számára és a ContiTech hosszú távú versenyképességéhez is hozzájárul. Az elmúlt évek beruházásai és szervezetfejlesztési lépései is ezt az átalakulást támogatták – tulajdonképpen a jövőbe fektettünk be”
– mondta Kalmár Ákos József, a ContiTech szegedi gyárának HR vezetője.
A jövő alapja a szakértelem és az innováció
A több mint 600 munkatársat foglalkoztató gyár és a bővülő szolgáltató központ együttesen járulnak hozzá ahhoz, hogy Szeged a nemzetközi ipari tevékenység mellett az üzleti és mérnöki feladatok területén is egyre jelentősebb szerepet töltsön be. A következő években a technológiai fejlődésre, a digitalizációra, az innovációra és a munkatársak szakmai tudásának fejlesztésére koncentrál majd a ContiTech. A vállalat célja, hogy a hat évtizedes tapasztalatra építve tovább erősítse a szegedi telephely pozícióját a nemzetközi iparban, miközben a város és a régió meghatározó foglalkoztatójaként a térség fejlődéséhez is hozzájárul.
A jubileumi rendezvényen a vállalat képviselői, munkatársai és a város vezetői közösen tekintettek vissza a szegedi gyár 60 éves történetére, valamint a telephely előtt álló fejlődési lehetőségekre. Az ünnepség részeként időkapszulát helyeztek el, emellett elismerésekkel jutalmazták a kiemelkedő teljesítményt nyújtó kollégákat, akik évtizedeken át segítették a vállalatot munkájukkal.
„Egy gyár történetét nemcsak a termékei és a fejlesztései határozzák meg, hanem azok az emberek is, akik nap mint nap a sikeréért dolgoznak. A szegedi ContiTech múltja generációk tudásának, munkájának és kitartásának eredménye. Erre az örökségre építve dolgozunk azon, hogy a gyár a jövőben is meghatározó szereplője legyen az iparágnak”
– tette hozzá Horváth Sándor az eseményen.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
A jövő energiarendszeréhez technológia és gyakorlati tudás is kell
Az elektrifikáció és a digitalizáció együtt teremti meg a hatékonyabb, megbízhatóbb és fenntarthatóbb energiafelhasználás alapjait.
A fejlődéshez azonban a technológiai megoldások mellett mérnöki szaktudásra, korszerű vizsgálati háttérre és a következő szakembergeneráció felkészítésére is szükség van. A Schneider Electric energiatechnológiai partnerként ezt a szemléletet képviseli a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel (BME) folytatott együttműködésében is: a vállalat a közelmúltban a Nagyfeszültségű Laboratórium 600 kV-os transzformátorához kapcsolódó berendezések felújításában vállalt szerepet, emellett gyakorlati tapasztalatával az oktatást is támogatja.
Az ipar, az épületek és az infrastruktúra energiaellátásában egyre nagyobb szerepet kapnak a villamos energiára épülő megoldások. A digitalizáció ehhez az energiafelhasználás pontosabb megismerésének és tudatosabb irányításának lehetőségét adja. A két terület összekapcsolásával javítható a működés hatékonysága és megbízhatósága, miközben csökkenthető a környezeti terhelés. A Schneider Electric energiatechnológiai partnerként abban segíti ügyfeleit, hogy ezeket a lehetőségeket a gyakorlatban is kiaknázzák.
Az energiaátmenethez ugyanakkor olyan szakemberekre is szükség van, akik átlátják a villamosenergia-rendszerek és a digitális technológiák összefüggéseit, és ismereteiket valós működési környezetben is alkalmazni tudják. Ebben meghatározó szerepük van az egyetemek és a vállalatok közös munkájának: az oktatás, a kutatás és az ipari tapasztalat összekapcsolása segíti, hogy a műszaki tudásból a mindennapokban használható megoldások szülessenek.
„Elengedhetetlen az a mérnöki tudás is, amely segít megérteni, hogyan működnek a technológiák a gyakorlatban. A BME-vel közösen a műszaki háttér fejlesztését és a jövő szakembereinek felkészítését egyaránt támogatjuk”
– fogalmazott Németh Gábor a Schneider Electric szolgáltatási igazgatója a BME Nagyfeszültségű Laboratóriumának 90. évfordulója alkalmából.
A Schneider Electric a laboratórium 600 kV-os transzformátorának primer és szekunder berendezései felújításához járult hozzá. A támogatás olyan vizsgálati infrastruktúra megújítását segítette, amely a mérnöki tudás elmélyítésében és a gyakorlati tapasztalatszerzésben is fontos szerepet tölt be.
A vállalat szemléletében a meglévő infrastruktúra korszerűsítése az energiaátmenet fontos része. A korábban létrehozott műszaki értékek megőrzése és megújítása lehetőséget teremt arra, hogy a berendezések a változó igényeket is kiszolgálják. A laboratórium támogatásával a Schneider Electric saját műszaki tapasztalatát állította e közös cél szolgálatába.
A BME-vel folytatott együttműködés az oktatásra is kiterjed. Az egyetem és a Schneider Electric munkatársai 2025-ben közösen dolgoztak ki egy, az adatközpontok ellátási láncainak zavarait modellező szimulációt. A hallgatók ennek segítségével megtapasztalhatták, hogy egy-egy beszerzési döntés miként befolyásolja egy teljes rendszer működését.
Az együttműködés 2026 tavaszán a BME Procurement Excellence Programme elnevezésű beszerzési képzési programjának elindításával bővült. A Schneider Electric szakértői tananyagfejlesztéssel és gyakorlati tapasztalataik megosztásával vesznek részt a képzésben, emellett két teljes tantárgyat is kidolgoztak és oktatnak.
A laboratórium fejlesztése és az oktatási együttműködés ugyanazt a törekvést szolgálja: a következő szakembergeneráció biztos elméleti alapokkal, gyakorlati tudással és az összefüggések megértésével kapcsolódhasson be az energia- és ipari rendszerek átalakításába.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Több mint frekvenciaváltó: ezt tudja a SINAMICS NextGen
Egységes platformot, beépített biztonsági és kiberbiztonsági funkciókat, valamint egyszerűbb mérnöki munkát is kínál a SINAMICS G sorozat új generációja.
Egy modern gépben vagy gyártósoron a frekvenciaváltónak nem csupán a motor fordulatszámát kell a technológiai feladatnak megfelelően szabályoznia. Alkalmazkodnia kell a változó terheléshez, együtt kell működnie a gép vezérlésével, kommunikálnia kell, adatokat kell szolgáltatnia, miközben a biztonsági és kiberbiztonsági követelményeknek is meg kell felelnie. Mindezek mellett a tervezés és az üzembe helyezés a gépgyártók számára minél egyszerűbb legyen.
Erre az összetett elvárásrendszerre reagál a ‘SINAMICS NextGen’, a Siemens új SINAMICS G generációja. A fejlesztés nem csupán új modelleket, hanem egy egységesebb, skálázható hajtásplatformot jelent, amely a különböző ipari alkalmazásokat közös műszaki és digitális környezetben szolgálja ki.
Négy új taggal bővül a SINAMICS G sorozat
Az új generáció négy terméksorozattal egészíti ki a 2023-ban elsőként bemutatott SINAMICS G220-at, melyek eltérő alkalmazási igényeket fednek le:
- SINAMICS G200: Általános ipari feladatokra, például szivattyúk, ventilátorok és szállítószalagok hajtására készült. Kompakt kialakítása és egyszerű üzembe helyezése mellett az energiahatékony motorvezérlésre helyezi a hangsúlyt.
- SINAMICS G210C: Kompakt gépekhez fejlesztett változat, amely nagy teljesítőképességet és akár 200%-os rövid idejű túlterhelhetőséget kínál, így az indítási és terhelési csúcsokat is képes kezelni.
- SINAMICS G210: Sokoldalú hajtás gép- és anyagmozgatási, anyagfeldolgozási, valamint egyszerű pozicionálási feladatokhoz.
- SINAMICS G210X: Elsősorban infrastrukturális alkalmazásokhoz optimalizált változat, speciális funkcióival főként szivattyúk, ventilátorok és kompresszorok vezérlésére.
A négy új típus és a korábban bevezetett zászlóshajó SINAMICS G220 együtt alkotja az új frekvenciaváltó platformot, amely az általános ipari feladatoktól a speciálisabb gépészeti alkalmazásokig kínál megoldásokat.
Kiberbiztonság és digitális integráció
Az új sorozatban a biztonság is kiemelt szerepet kap. A hajtások integrált biztonsági képességei elérhetik az SIL 3 szintet, így bizonyos védelmi funkciók külső komponensek nélkül, közvetlenül a hajtásban valósíthatók meg.
A kiberbiztonsági megoldások megfelelnek az IEC 62443-4-2 szabvány második biztonsági szintjének, fejlesztésüknél pedig az EU új kiberreziliencia-rendeletének (Cyber Resilience Act, CRA) követelményeit is figyelembe vették. Ez a hálózatba kapcsolt ipari berendezések védelmében kiemelt jelentőségű.
A hajtások közvetlenül illeszthetők a Siemens TIA Portal mérnöki rendszerébe, így konfigurálásuk és felügyeletük egy közös szoftverkörnyezetben végezhető. A beépített webszerver és az OPC UA kommunikáció egyszerűsíti az adatgyűjtést és a diagnosztikát. A működési adatok az energiafelhasználás követését, az állapotfelügyeletet és az előre tervezett karbantartást is támogathatják.
Hol helyezkedik el az új SINAMICS G sorozat a Siemens hajtásportfóliójában?
A SINAMICS G a Siemens általános célú ipari frekvenciaváltó-családja. Az egyszerűbb alkalmazásokhoz a SINAMICS V20 kínál költséghatékony megoldást, míg a nagyobb teljesítményű vagy összetettebb feladatokat a SINAMICS G130/G150, illetve a szervo hajtások SINAMICS S családja szolgálja ki. A frekvenciaváltók a gyártósorok szállítópályáitól és csomagológépeitől a szivattyúkon, ventilátorokon és kompresszorokon át számos ipari területen használatosak. A szervohajtások elsősorban precíziós pozicionálási és akár többtengelyes gépvezérlési feladatokat látnak el.
A szervo hajtásrendszer része a SIMOTICS szervomotor, amelyhez bizonyos esetekben a SIMOGEAR mechanikus hajtóművet kell alkalmazni. Speciális hajtástechnikai rendszert alkot a SIMATIC MICRODRIVE és a SIMOTICS E motor, amelyek kompakt, törpefeszültségű speciális hajtások területét képviselik. Alkalmazásukkal mozgathatók például az intralogisztika önjáró platformjai (AGV), a kórházi diagnosztika képalkotó gépei (MRI), vagy más különleges környezetben, akár akkumulátorról működtetett gépek.
A Siemens így nemcsak önálló hajtáselemeket, hanem integrált hajtástechnikai rendszereket is kínál, melyek szervohajtásokból és szervomotorokból, frekvenciaváltókból, hajtóművekből és digitális eszközökből épülnek fel.
Több mint új frekvenciaváltó
A SINAMICS G új generációja jól szemlélteti az ipari hajtástechnika fejlődési irányát: a motorvezérlés mellett egyre fontosabb a biztonság, kiemelten az új kiberbiztonság, az energiafelhasználás átláthatósága és a digitális integráció. A Siemens célja, hogy a hajtások ne elszigetelt komponensként, hanem a teljes gép vagy gyártóberendezés egységes digitális környezetbe illeszkedő részeként működjenek.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök2 hét ago
Bemutatkozott az iRobot új takarítórobotja, a Roomba Max 875 Combo
-
Okoseszközök2 hét ago
37 éve a magyar otthonokban: Nosztalgikus kampánnyal ünnepli a jászfényszarui televíziógyártást a Samsung
-
Ipar2 hét ago
Öt éven belül a növekedést is veszélyeztetheti a vízhiány az európai ipari vezetők több mint fele szerint
-
Okoseszközök2 hét ago
PC-szintű munkakörnyezettel érkezett meg a HONOR Pad 20
-
Tippek2 hét ago
Őszi checklist autósoknak: 5 lépés az első fagyok előtt, amelyek megelőzhetik a téli baleseteket
-
Ipar2 hét ago
A mesterséges intelligencia átalakítja az adatközpontokat: egyre fontosabb a gyorsabb kiépítés és a nagyobb rugalmasság
-
Gazdaság2 hét ago
Döntött az ENSZ: világszintű új szabályrendszer az automatizált és autonóm vezetés területén
-
Gazdaság2 hét ago
Miért kell évtizedekre előre gondolkodniuk az ingatlanfejlesztőknek egy gyorsan változó piacon?








