Ipar
Az ipari automatizálás netovábbjai: IFR robotok
Egyre gyorsabban nő a robotsűrűség a világ gyáraiban.
A Nemzetközi Robotikai Szövetség jelentése szerint régiós összehasonlításban Ázsia vezet, de országok szintjén tarkább a kép: az Egyesült Államok előzi Kínát, a német ipar pedig a negyedik leginkább automatizált a világon. A járványhelyzetben kilőtt a szolgáltató robotok piaca is, amelyet viszont európai szállítók uralnak.
Mindössze öt év leforgása alatt gyakorlatilag megduplázódott, a 2015-ben mért 66 darabról az évtized végére 126-ra ugrott a 10 ezer alkalmazottra jutó robotok száma a világ gyártóiparában, tette közzé legfrissebb jelentésében (2021 World Robot Report) a Nemzetközi Robotikai Szövetség (International Federation of Robotics). A robotsűrűség az iparág automatizáltságának legjobb mutatója, és – Ausztráliát is beleszámítva – Ázsiában a legnagyobb, 134 darab.
Európában és az amerikai kontinensen, ahol 123, illetve 111 ipari robot jut 10 ezer alkalmazottra, a szám egyaránt elmarad a globális átlagtól. A világ öt leginkább automatizált országának élmezőnyében azonban a toronymagasan vezető Dél-Korea, valamint Szingapúr és Japán után Németország és Svédország következik.
Az ipari automatizálás alfái
A robotsűrűség egyébként Kínában növekszik a legdinamikusabban, ahol a múlt évtized derekán jegyzett 49 darabhoz képest 2020-ban már 246 darab ipari robot jutott 10 ezer alkalmazottra. A távol-keleti ország ezzel a huszonönötödik helyről a kilencedikre jött fel a listán.
Dél-Korea kiugró, 932 darabos robotsűrűsége a globális átlag hétszerese. Gazdaságának két nagy pillérre, az elektronikai és az autóipar egyben az ipari robotok két legnagyobb felhasználója is, így aligha meglepő, hogy az ázsiai ország 2010 óta folyamatosan és nagy fölénnyel vezeti az automatizáltság rangsorát. A második helyezett Szingapúr robotsűrűsége 605 darab, de 2015 óta évente átlagosan 27 százalékkal növekszik, majdnem háromszor gyorsabban, mint Dél-Korea mutatója. A dobogó harmadik fokán álló Japán gyártóiparában 390 robot jut 10 ezer alkalmazottra, ugyanakkor az összes ipari robot közel fele ebben az országban készül. A japán gyártók 2020-ban 174 ezer darabot szállítottak, ami a világ robotellátásának 45 százaléka volt abban az évben.
Az Egyesült Államok öt év alatt 176-ról 255 darabra tornázta fel robotsűrűségét, amivel jelenleg hetedik a listán. A belföldi gyártás modernizálásában fontos szerep jut az ipari robotoknak, amelyek többek között a napelemek, az elektromos autók és az akkumulátorok előállítását is hatékonyabbá teszik. Több amerikai autógyártó is jelezte, hogy további beruházásokat tervez ezen a téren, így projektjeikkel a következő pár évben várhatóan tovább növelik az ipar robotok forgalmát az ottani piacon.
Európában Németország a leginkább automatizált, 370 darabos robotsűrűségével világszinten is ranglista előkelő, negyedik helyét mondhatja magáénak. A Nemzetközi Robotikai Szövetség adatai szerint 2020-ban az európai roboteladások harmada (33 százalék) a német piacon történt, és az Európában már bevezetett ipari robotok 38 százalékát is ott telepítették. A belföldi kereslet lassabb növekedése várható ennek alapján, és ma már a német robotgyártók sem a hazai vagy európai, hanem a tengerentúli piacokon kötik nagy üzleteiket.
Franciaország 194 darabos robotsűrűsége jóval a globális átlag feletti, és Spanyolország (203 darab), Ausztria (205 darab), valamint Hollandia (209 darab) mutatójával mérhető össze, ugyanakkor jelentősen elmarad a svéd (289 darab), a dán (246 darab) és az olasz (224 darab) ipar automatizáltságától. Összehasonlításképp szűkebb térségünkben Szlovénia (183 darab), Szlovákia (175 darab) és Csehország (162 darab) robotsűrűsége is átlagon felüli.
Az Egyesült Királyságban viszont – a G7-es országok közül egyedüliként – a 101 darabos robotsűrűség a globális átlag alatt maradt 2020-ban. A jelentés hozzáteszi, hogy a Brexit után megfogyatkozó külföldi munkaerő és a tavaly életbe lépő, két éven át elérhető, jelentős adókedvezmény hatására az ipar robotikai beruházásai a szigetországban is bővülhetnek.
Szállítás, takarítás, vendéglátás
A professzionális szolgáltató robotok teljes piaca 2020-ban elérte a 6,7 milliárd dollárt, ami 12 százalékos éves növekedést mutat, ezen belül az új gépek értékesítéséből származó bevétel még gyorsabban nőtt, 16 százalékkal 4,4 milliárd dollárra emelkedett. A Nemzetközi Robotikai Szövetség adata szerint világszerte 131 800 darab professzionális szolgáltató robot kelt el 2020-ban, ami robbanásszerű, 41 százalékos piacbővülést jelez.
Öt alkalmazási területen a járványhelyzetben különösen felívelt a kereslet. Minden harmadik professzionális szolgáltató robotot áru- vagy tehermozgatáshoz szállítottak a gyártók, az önvezérlő mobil robotok (AMR-ek) értékesítéséből származó bevételeik 11 százalékkal 1 milliárd dollárra nőttek. A legtöbb ilyen gép beltéri környezetekben, gyárcsarnokokban és raktárakban állt munkába, és a mind erősebb trend jegyében egyre gyakrabban villás targoncákkal, más robotokkal, valamint emberekkel is együttműködik. Komoly piaci potenciállal bírnak a kültéri szállítmányozásban – például a házhoz szállítás utolsó kilométerén – bevethető AMR-ek is, szélesebb körű alkalmazásukat azonban a legtöbb országban még mindig akadályozza a megfelelő törvényi szabályozási keretrendszer hiánya.
A járványhelyzetben a szigorúbbá váló higiéniai követelmények hatására a professzionális takarító robotok forgalma csaknem megduplázódott, 92 százalékkal 34400 darabra szökött fel. Ötvennél több gyártó lépett piacra különböző technológiákkal – például vegyszerek permetezésével vagy ibolyántúli sugarakkal – fertőtlenítő gépekkel, gyakran meglévő modelljeit alakítva át erre a célra. A jelentés szerint a professzionális padlótisztító gépek piacán évi kétszámjegyű növekedés várható 2024-ig.
Értékalapon 2020-ban is a rendkívül drága orvosi – mindenekelőtt sebészeti – robotok forgalma adta a piac 55 százalékát. Az értékesítésükből származó bevételek 11 százalékkal 3,6 milliárd dollárra emelkedtek. Az eladott darabszámot tekintve azonban a nem invazív terápiában alkalmazott és rehabilitációs robotok szegmense nőtt a leggyorsabban.
A COVID-19 pandémia a társasági robotok népszerűségét is növelte, amelyek például az idősek és szeretteik kapcsolattartását segítik a lezárások idején. Más kommunikációs robotok pedig a közterületeken érintésmentesen adnak tájékoztatást, vagy az eladóterekben dolgoznak. A járványhelyzetben a vendéglátás szintén a professzionális szolgáltató robotok fontos alkalmazási területévé vált, a szegmens mérete 2020-ban elérte a 249 millió dollárt. Az étel- és italkészítő robotok forgalma például hatalmas, 196 százalékos növekedéssel 32 millió dollárra emelkedett. Az előrejelzés szerint a vendéglátó robotok piacán a továbbiakban is erős kétszámjegyű növekedést fogunk látni.
Figyelemre méltó, hogy a szolgáltató robotok lakossági piaca eközben jóval szerényebb ütemben bővült. A szegmens legnagyobb termékcsoportját alkotó háztartási robotokból 18,5 millió darab talált gazdára 2020-ban, összesen 4,3 milliárd dollár bevételhez juttatva a szállítókat. Úgy tűnik, a korlátozások idején négy fal közé zárva az emberek inkább maguk végezték a házimunkát.
A professzionális szolgáltató robotok gyorsan fejlődő piacán persze nagy a tolongás, minden évben sok startup lép színre új, innovatív alkalmazásokkal vagy a meglévő koncepciók továbbfejlesztésével, mondta az éves jelentés közzétételekor Milton Guerry, a Nemzetközi Robotikai Szövetség elnöke. A feltörekvő, fiatal cégek egy része azonban gyorsan eltűnik, míg másokat a már biztos lábon álló szereplők, illetve azok a gyártók vásárolnak fel, amelyek ezen az izgalmas területen terjeszkednének.
Világszinten 1050 vállalat szállít professzionális szolgáltató robotokat. A jelentés szerint 80 százalékukról mondható el, hogy több mint öt éve állja a versenyt, és 47 százalékuk európai gyártó, míg a piac fennmaradó részén Észak-Amerika (27 százalék) és Ázsia (25 százalék) közel fele-fele arányban osztozik.
Forrás: Computerworld
Ipar
Újgenerációs füstérzékelők érkeznek
Az egyre összetettebb épületüzemeltetési környezetekben, ahol a folyamatos működés és a biztonság egyaránt kritikus fontosságú –például az egészségügyi intézményekben, az adatközpontokban vagy több telephelyes létesítményekben– a hagyományos, időszakos ellenőrzésen alapuló tűzvédelem korlátozottan képes kezelni a kockázatokat. A rendszereknek valós idejű felügyeletet és reakciót, valamint azonnali beavatkozást kell biztosítaniuk, miközben minimalizálják a téves riasztásokat és az üzemzavarokat.
Ebben segítenek a Siemens új füstérzékelői. Az új Sinteso Nova és Cerberus Nova proaktív, intelligens, hálózatba kapcsolt megközelítése egy következő lépésként szolgál az autonóm épületek felé.
Folyamatos önellenőrzés, valós idejű felügyelet, letakarás- és rovarvédelem
A teljes mértékben IoT-alapú, új füstérzékelők a Siemens automatizált, zavarásmentes tesztelési technológiájára épülnek. Ez a megoldás folyamatos, az üzemeltetők által egyedileg beállítható, akár napi rendszerességű önellenőrzést végez, a rendszer működésének megszakítása, illetve az épületben tartózkodók megzavarása nélkül. A leállásokra különösen érzékeny létesítményekben (pl. adatközpontok, kritikus IT- és villamos rendszerek), valamint a folyamatosan használt közintézményekben (pl. kórházak, repülőterek) ez kiemelt előnyt jelent, miközben hasznos lehet a nehezen karbantartható helyszíneken is.
Az új generációs füstérzékelők rendelkeznek letakarás elleni védelemmel, jelezve a szándékos vagy például egy felújítás során véletlenül történő beavatkozásokat. Emellett minden érzékelő rovarhálóval is védett. Ennek elszennyezettségét folyamatosan monitorozzák, szükség esetén pedig jelzést küldenek a felügyeleti rendszeren keresztül.
A füstbejutás-felügyelet (Smoke Entry Supervision – SES) továbbá biztosítja, hogy a kockázatok már korai szakaszban azonosíthatók, és időben be tud avatkozni a biztonsági személyzet, ezzel lehetővé téve a magas szintű rendelkezésre állásást és az üzembiztonságot. Ezt egészíti ki a több hullámhosszú, optikai és kettős hőérzékelést biztosító, ASAplus technológia, ami minimalizálja a téves riasztásokat, csökkentve a szükségtelen kiürítések számát.
Felhőalapú integráció
A valós idejű monitorozás így lehetővé teszi a távdiagnosztikai és prediktív karbantartási funkciók alkalmazását is. Felhőalapú felügyeleti- és kezelőalkalmazások, például a Building X portfólió használatával, az üzemeltetők össze tudják hangolni a tűzjelzést az automatikai-, beléptető- valamint a CCTV rendszerekkel, miközben a különböző épületek információit egy platformon kezelve, azokat összehasonlítva, adatalapú döntéseket hozhatnak. Ezáltal komplex képet kapnak az épületportfólióról, és biztosíthatják az egységes védelmi szintet, még akkor is, ha a telephelyek szétszórtan vagy egymástól távol helyezkednek el.
A hazai piacon már elérhető, új érzékelők kompatibilisek a meglévő tűzjelző központokkal, így lépésenként történhet a rendszer modernizációja, nincs szűkség azonnal minden eszköz cseréjére. A plug-and-play integráció és az automatikus konfigurációátvitel pedig csökkenti a telepítési időt.
A Sinteso Nova és Cerberus Nova érzékelők rendelkeznek a fenntarthatóságot jelző Siemens EcoTech minősítéssel, és a Siemens Xcelerator nyílt digitális platform részét képezik.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Stratégiai együttműködésekkel és már élesben bizonyított megoldásokkal hozza el az ipar új korszakát a Schneider Electric
Az összefogás kulcsfontosságú az ipar versenyképességét biztosító átalakulás szempontjából, ezt felismerve a Schneider Electric az április végén rendezett Hannover Messe kiállításon több, a saját területén meghatározónak számító partnerével mutatta be együttműködésük eredményeit. Az esemény kiváló alkalom volt arra is, hogy a szélesebb közönség is megismerhesse a már valós üzleti körülmények között is bizonyított megoldásokat, amelyek az ipar jövőjét formálhatják.
A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata több stratégiai együttműködésének eredményét is bemutatta a Hannover Messe-n. A vállalat és a Dell Technologies azt mutatták meg, hogy az együttműködésük hogyan gyorsíthatja fel az ipari mesterséges intelligencia (MI) bevezetését biztonságos, skálázható infrastruktúra segítségével. Az átfogó koncepció a ProLeiT által működtetett, a digitális és MI-alapú működés alapját képező, rugalmas helyi OT-rendszerektől az Aveva és az NVIDIA Omniverse által lehetővé tett, MI-kompatibilis digitális ikertervezésig terjed. A gyorsan telepíthető, előre gyártott moduláris adatközpontokkal és a Dell Technologies megoldásain alapuló, bevált architektúrákkal kiegészítve ez az együttműködés jövőbiztos alapot nyújt minden olyan iparág számára, amely gyorsan akar átállni a mesterséges intelligencia használatára.
A Schneider Electric és a HPE együttműködése arra mutat jó példát, hogy az adatközpontok hogyan válhatnak skálázható, rugalmas automatizálási platformokká. A két cég ötvözi a virtualizált vezérlést és a szabványos szervereken valós automatizálási feladatokat futtató Open SDA-t. Ez a konstrukció skálázható, redundáns, szoftveralapú automatizálást biztosít a következő generációs adatközpontok számára.
Az AWS standján a Schneider Electric bemutatta, hogyan terjeszthető ki a nyílt, szoftveralapú automatizálás az edge-től a felhőig az AWS-en futó EcoStruxure Automation Expert és soft dPAC segítségével. Az architektúra az Amazon EC2-t használja a felhőalapú virtualizált vezérléshez, valamint az AWS Outposts és az AWS IoT Greengrass szolgáltatásokat az edge-környezetekben, lehetővé téve a soft dPAC telepítését az edge-től a felhőig. A bemutató az OT-modernizáció egyik leggyakoribb akadályára – az automatizálási rendszerek elosztott és heterogén környezetekben történő telepítésének és üzemeltetésének komplexitása – nyújtott egy működő megoldást, rámutatva, hogy a gyártótól független vezérlés, a mesterséges intelligenciával támogatott tervezés és az egységes automatizálási folyamatok hogyan csökkenthetik a késleltetést, egyszerűsíthetik az architektúrát és támogathatják a biztonságos, skálázható működést.
A Schneider Electric és a Microsoft stratégiai együttműködése olyan megoldásokat kínál a termelő vállalatok számára, amelyek lehetővé teszik a mérnöki folyamatok felgyorsítását, a működésük korszerűsítését, valamint a rugalmasságuk és az ellenállóképességük növelését. Az együttműködés ipari tevékenységet támogató alapját a Schneider Electric nyílt, szoftveralapú automatizálási platformja, az EcoStruxure Automation Expert biztosítja, amely a telephelyeken, edge- és hibrid környezetekben egyaránt alkalmazható. Ezt az alapot egészítik ki a Microsoft Azure felhő- és mesterségesintelligencia-szolgáltatásai (MI), amelyek összehangolják, elemzik és optimalizálják az ipari folyamatokat. A koncepció eredménye pedig az MI-ügynökökkel támogatott gyártáson, a nyílt automatizáláson és a teljes körű fenntarthatóságon alapuló egységes megközelítés.
A Schneider Electric és a Deloitte a Hannover Messe kiállításon jelentette be együttműködését, amelynek célja, hogy segítse az ügyfeleiket – a termelőcégektől és egyéb ipari szereplőktől kezdve az adatközpont üzemeltetőkig és infrastruktúra-szolgáltatókig – a teljes üzleti tevékenységükre vonatkozóan a folyamataik modernizálásában és új lehetőségek kiaknázásában. A Schneider Electric és a Deloitte együttműködése révén kínált megoldásokkal az ügyfelek integrálhatják a mesterséges intelligenciát a fejlett analitikával, jelentősen lerövidítve így az időt, amíg a beruházásaikból jövedelemtermelő tevékenységek lesznek, javítva ezáltal az üzleti hatékonyságot. Megnyílik a lehetőség arra is, hogy a hatékonyságot és rugalmasságot javító, alkalmazkodóképes és jövőálló működési modellt vezessenek be a cégek.
A Schneider Electric partneri ökoszisztémája a 2026-os hannoveri vásáron tovább bővült olyan piaci szereplőkkel, mint a Red Hat, a Margo, a MaxGrip, az Intel, az UniversalAutomation.org és az Orgalim.
A gyakorlatban bizonyított megoldások
A Schneider Electric a Hannover Messe kiállításon több, az ügyfeleknél már éles körülmények között bizonyított megoldást is bemutatott. Ezek közé tartozik a Royal Avebe Foxhol-i üzemében megvalósított elektrifikációs fejlesztés. A projekt célja az volt, hogy a telephelyen a meglévő hálózati csatlakozások mellett és a közcélú villamosenergia-hálózat megerősítése nélkül telepítsenek ipari elektromos kazánt – leállva ezzel a fosszilis tüzelőanyaggal történő fűtéssel –, valamint váljanak aktív prosumerré. Ennek érdekében egységes energia- és folyamatirányítási architektúrát alakítottak ki.
A H2E Power, a következő generációs zöld hidrogénrendszerek úttörője nyílt, szoftveralapú automatizálási és energetikai technológiát alkalmaz annak érdekében, hogy a magas hőmérsékletű szilárd oxid elektrolizáló berendezéseket önoptimalizáló eszközökké alakítsa, csökkentve ezzel a kopást, meghosszabbítva a rendszer élettartamát és mérsékelve a zöld hidrogén előállításának költségeit. A rendszer már több mint 6000 órányi stabil működést tudhat maga mögött, és bizonyította a just-in-time prediktív karbantartás hatékonyságát, valamint azt, hogy használatával akár 10 százalékkal is csökkenthető az áramfogyasztás.
A SUEZ a Schneider Electric-kel együttműködve integrált elektrifikációs, automatizálási és digitális megoldások révén modernizálja a víz- és hulladékgazdálkodási infrastruktúrát, javítva az energiahatékonyságot, az üzemeltetési rugalmasságot és a fenntarthatóságot.
Az Evonik a Schneider Electric-kel együttműködve fejlett automatizálási és digitális technológiákat fejleszt, hogy a vegyiparban és az ipari alapanyagok előállításában javítsa a folyamatok hatékonyságát és támogassa a körforgásos gazdaság megvalósítását.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Új szintre emelik az ipari vállalatok versenyképességét a Schneider Electric Hannover Messe-n bemutatott megoldásai
A Schneider Electric az április végén rendezett Hannover Messe kiállításon mutatta be, hogyan alakítja át az elektrifikáció, a nyílt, szoftvervezérelt automatizálás és az ipari mesterséges intelligencia (MI) konvergenciája az ipar versenyképességét. Az eseményen került sor többek között a világ első nyílt, szoftveralapú DCS-rendszerének európai debütálására, illetve bemutatkozott egy, az épületüzemeltetést új szintre emelő, MI-alapú üzemeltetési platform is.
Emelkedő energiaköltségek, a fejlődést akadályozó régi rendszerek, egyre kisebb számban elérhető, megfelelően képzett munkavállalók – többek között ezek a tényezők állítják jelenleg komoly kihívás elé az ipari cégeket. Ráadásul egyre kevesebb idő áll rendelkezésre, hogy lépjenek és változtassanak helyzetükön. A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata az április 20-24. között megrendezett Hannover Messe kiállításon megmutatta, hogy milyen megoldásokkal lehet hatásos választ adni ezekre a kihívásokra. A társaság, valamint a hozzá tartozó AVEVA, ETAP és ProLeit öt kiállítási helyszínen mutatta be azt, hogy az elektrifikáció, a nyílt, szoftvervezérelt automatizálás és az ipari mesterséges intelligencia konvergenciája hogyan képes már most átalakítani az ipar versenyképességét.
„Az iparnak évek óta ígérik az átalakulást. Viszont amit mi a 2026-os Hannover Messe-n bemutattunk, az valami más – valódi eredmények, amelyekből az ügyfelek már ma profitálnak. Ha összehangoljuk az elektrifikációt, a nyílt, szoftvervezérelt automatizálást és a mesterséges intelligenciát, akkor nem csupán a ma kihívásait oldjuk meg, hanem alapvetően megváltoztatjuk az ipari működés lehetőségeit”
– mondta el Gwenaelle Huet, a Schneider Electric „Industrial Automation” területért felelős ügyvezető alelnöke.
Schneider Electric megoldások a Hannover Messe-n
Foxboro SDA – A Hannover Messe-n került sor a világ első nyílt, szoftveralapú DCS-rendszerének (Distributed Control System – Elosztott folyamatirányító rendszer) európai bemutatójára. A megoldás ötvözi a Foxboro bevált megbízhatóságát az EcoStruxure Automation Expert nyitottságával. A szoftver és a hardver szétválasztása felgyorsítja a modernizációt, egyszerűsíti a mesterséges intelligencia integrációját és magas szintű rendelkezésre állást biztosít.
Intelligens hajtásportfólió – A Schneider Electric legújabb megoldásai – az ATV6100, az Altivar APM, az Altivar Predict, az Altivar Solar és az EcoCare-rel továbbfejlesztett HVAC-rendszerek – egyszerre kínálnak fejlett motorvezérlést és beépített prediktív elemzést, csökkentve az állásidőt és optimalizálva az energiafelhasználást az ipari és infrastrukturális környezetekben.
EcoStruxure™ Foresight – A Hannover Messe-n az érdeklődők ízelítőt kaptak a Schneider Electric új, épületekhez fejlesztett, mesterséges intelligenciával működő üzemeltetési platformjából, amely egyetlen felületen egyesíti az energia-, áram- és épületkezelést. A Foresight csökkenti a beszállítói komplexitást, beemeli a mesterséges intelligenciát a teljes üzemeltetési életciklusba, és valós idejű, összefüggő adatokat, prediktív karbantartást és robusztus OT-kiberbiztonságot biztosít.
Modicon M590 dPac EcoStruxure™ Automation Expert-tel – Szoftveralapú automatizálás, most már elosztott formában. Az M590 dPAC egy kompakt eszközben egyesíti a PLC-szerű vezérlést, a magas szintű rendelkezésre állást biztosító redundanciát és az edge hálózatot – kétmagos feldolgozással, konform bevonattal, 0–60 °C-os működési hőmérséklettel és RSTP helyreállítási protokollal.
SCADAPack™ 470d és 474d az EcoStruxure™ Automation Expert szoftverrel – Robusztus, intelligens RTU-k (Remote Terminal Unit), amelyek elsőként teszik elérhetővé az EcoStruxure Automation Expert szoftvert távoli üzemeltetési feladatokhoz. Egyetlen eszközben egyesítik az intelligens RTU-t, a PLC-hez hasonló vezérlést és a beépített Linux-alapú edge számítástechnikát.
SF₆-mentes AirSeT középfeszültségű technológia – Az AirSeT az SF₆-ot tiszta levegővel helyettesíti, így egy biztonságosabb, tisztább, a szabályozási követelményeknek megfelelő középfeszültségű kapcsolóberendezés vált elérhetővé, ami ráadásul beépített csatlakozási lehetőséggel is rendelkezik az állapotalapú karbantartás támogatásához.
TeSys Tera PROFINET – A modern ipari környezetek igényeinek kiszolgálására tervezett TeSys Tera folyamatosan figyelemmel kíséri a motor legfontosabb paramétereit, beleértve a működés során felvett áram mennyiségét, a feszültséget, a teljesítményt és az áramfelhasználás hatékonyságát. A zökkenőmentes digitális csatlakozás révén valós idejű adatokat továbbít az automatizálási rendszereknek, lehetővé téve a jobb átláthatóságot, a gyorsabb döntéshozatalt és az intelligens vezérlést.
Intelligens áramelosztás – A Schneider Electric teljes áramelosztási architektúrája – középfeszültségű kapcsolóberendezések, transzformátorok, kisfeszültségű panelek, UPS, meghajtók – egységesítve egy ETAP digitális iker segítségével. A megoldás, amelyet éles körülmények között validáltak, valós időben szimulálja az áramkimaradásra történő reagálást, az eszközök állapotának felülvizsgálatát és a karbantartás-tervezést.
Integrált energia- és folyamatkezelés – Egységes energia- és folyamatkezelési megoldás, amely az eszközök teljes életciklusát optimalizálja, a digitális iker alapú tervezéstől az energiahatékonyságra figyelő üzemeltetésig. A megoldás akár 20 százalékkal csökkentheti a költségeket a villamosenergia, valamint a műszerezési és vezérlési beruházásoknál, 10 százalékkal növelheti az energiahatékonyságot, 15 százalékkal mérsékelheti a nem tervezett leállások számát, valamint akár három százalékpontos javulást hozhat a jövedelmezőségben.
Integrált adatok az AVEVA-val — Az AVEVA PI System, az Asset Information Management és a CONNECT platform egyetlen ipari adatbázisban egyesíti az OT-, a mérnöki és az IT-adatokat, és zökkenőmentesen kapcsolódik a Databrickshez, a Microsoft Fabric-hez és a Snowflake-hez az MI, a gépi tanulás és a fejlett elemzések támogatásához.
Digitális iker és kiberbiztonság a repülőtéri poggyászkezeléshez – Virtuális üzembe helyezés és valós idejű nyomon követés egyetlen megoldásban. A bevezetés előtti tesztelés csökkenti a kockázatokat a rendszer élesítésekor, míg az IATA 753-as határozatnak való megfelelés biztosítja a poggyász nyomon követését az utazás minden fontos pontján. Az integrált OT-kiberbiztonság végpontok közötti átláthatóságot és rugalmasságot biztosít a poggyászkezelés teljes folyamata során.
Intelligens épületklíma-szabályozás az EcoStruxure Automation Expert segítségével – Szoftveralapú, jelenlét érzékelésen alapuló légáramlás szabályozás repülőterek és nagy középületek számára, hagyományos PLC nélkül. A mesterséges intelligenciával működtetett, infravörös érzékelőkre támaszkodó vezérlés akár 30 százalékos megtakarítást eredményezhet a HVAC (fűtés, szellőztetés, légkondicionálás) rendszerek teljes energiafelhasználásában.
SE Advisory Services – Az ipar digitális átalakulása – A Schneider Electric saját üzemeinek intelligens gyárakká történő alakítása során szerzett tapasztalatokra építő SE Advisory Services a működési hatékonysággal, az eszközök teljesítményének kezelésével, az adatkapcsolattal, a kiberbiztonsággal és a fenntarthatósággal foglalkozik. Egy OT kiberbiztonsági szimuláció bemutatja a nem kezelt kiberkockázatok következményeit – és azt is, hogyan lehet azokat megelőzni.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Mozgásban2 hét ago
Arany díjat nyert a Hungaroring az IADA Nemzetközi Építészeti és Design Díjon
-
Gazdaság2 hét ago
Egy feltört Google- vagy Meta-fiók ma akár csődbe is vihet egy céget
-
Gazdaság2 hét ago
Komoly feladat megszerettetni a magyar diákokkal a kémiát
-
Gazdaság2 hét ago
Május a bevallások hónapja – ezekre a fontos határidőkre mindenkinek figyelnie kell!
-
Okoseszközök1 hét ago
Szurkolói élményre hangolva: bemutatkozott a Samsung 2026-os tévékínálata
-
Gazdaság1 hét ago
A Wellis a Growww Digitallal kötött stratégiai partnerséget
-
Egészség1 hét ago
Kiderült, hogy a hölgyek, vagy a férfiak isznak-e több kávét Magyarországon
-
Ipar1 hét ago
2025 inspiráló hazai ipari projektjei





