Hat hónappal az új fenntarthatósági útiterv, az Impact 2030 elindítása után a Schneider Electric Impact-pontszáma elérte a 3,69/10-es értéket, jó úton haladva a vállalatcsoport 2026-os éves, 4,20/10-es célkitűzése, illetve 2030-ig szóló 10/10 elérése felé. A vállalat hozzájárult több mint 50 millió tonna CO₂-kibocsátás megtakarításához vagy elkerüléséhez, valamint 2009 óta 67 millió ember jutott hozzá fenntartható villamos energiához, ebből egyedül az idei második negyedévben több mint 2,2 millió ember.

A pontszám több kulcsfontosságú program lendületét tükrözi, ötvözve a Schneider Electric saját működésében elért eredményeket az ügyfelek, beszállítók és közösségek számára biztosított, nagy léptékben is érezhető eredményekkel, négy stratégiai pillér mentén: a világ elektrifikálása, iparágunk újragondolása, az emberi képességek kibontatkozása, valamint a helyi közösségek megerősítése.

A Schneider Electric az első félévben is folytatta működésének dekarbonizációját: az 1. és 2. körbe tartozó CO₂-kibocsátása 82%-kal csökkent a 2017-es szinthez képest, a 3. körbe tartozó kibocsátás pedig 12%-kal csökkent a 2021-es szinthez képest. A Schneider Electric megoldásai lehetővé tették, hogy ügyfelei összesen 129,5 millió MWh energiát takarítsanak meg, illetve villamosítsanak. Ez az első félévben több mint 50 millió tonna megtakarított és elkerült kibocsátást eredményezett a vállalat az ügyfelei számára, így a 2018 óta felhalmozott összesített érték elérte a 913 millió tonnát. Az első félévben a Schneider Electric-szoftverek 29%-a nyújtott energia- és szén-dioxid-kibocsátási elemzéseket az ügyfelek döntéshozatalának támogatására.

Az év első félévében a Schneider Electric ajánlatainak 27%-a már a tervezési szakaszban megfelelt a körforgásos gazdaság és a környezeti kiválóság kritériumainak, a vállalat új, ún. Future-designed megközelítésének köszönhetően. Ez erős lendületet tükröz, amelyet elsősorban az energiagazdálkodási és ipari automatizálási kínálat hajt.

A Future-designed megközelítést az Impact 2030 új programjaként vezették be azzal a céllal, hogy tovább erősítse a vállalat azon törekvését, miszerint a fenntarthatóság az ajánlatok szerves részévé váljon. A program a Schneider Electric több mint 20 éves ökotervezési gyakorlatára épít, amelyet a korábbi fenntarthatósági programok keretében bevezetett EcoDesign Way, Green Premium és Environment Data Program is megalapozott.

A Schneider Electric korábbi beszállítói dekarbonizációs kezdeményezésének sikerére építve a Zero Carbon Pathway (TZCP) kezdeményezés immár 1500 beszállítóra terjeszti ki hatókörét, és a követelmények közé beemeli a Scope 3 kibocsátások, valamint a termékek karbonlábnyomának (PCF) mérését is. A második negyedévben 15 beszállító felelt meg a kritériumoknak: a működési kibocsátások (1. és 2. kör) számszerűsítése, kibocsátáscsökkentési célok elfogadása, valamint a közvetett kibocsátások (3. kör vagy termékszintű szén-lábnyom) kiszámítása. Mindezt kiterjedt beszállítói együttműködéssel sikerült elérni: az első félévben több mint 200 élő technikai konzultációt tartottak. A folyamat támogatására felgyorsították az új, mesterséges intelligenciával támogatott digitális eszközök, például a Supply Chain számára fejlesztett Resource Advisor+ bevezetését is, amelyeket az első félévben több mint 1000 beszállító számára tettek elérhetővé. Ezek az intézkedések együttesen erős alapot teremtenek ahhoz, hogy a következő negyedévekben a beszállítói dekarbonizáció még nagyobb léptékben valósulhasson meg.

A vállalat tapasztalt munkatársainak 16%-a vett részt strukturált fejlesztési vagy tudásátadási programokban 2026 első félévében. Az Impact 2030 keretében újonnan bevezetett program a Schneider Electric többéves gyakorlatára épít, amely a generációk és a karrier különböző szakaszaiban lévő munkatársak közötti együttműködést és befogadást támogatja. A program egységes keretbe foglalja az átképzést, a mentorálást, a belső mobilitást, valamint a tapasztalt szakemberek számára kialakított szakértői programokat. A Schneider innovatív megközelítését a második negyedévben a Világgazdasági Fórum a Future of Inclusion Lighthouse elismeréssel díjazta.

2009 óta 67 millió ember jutott hozzá fenntartható villamosenergiához a Schneider Electric támogatásának köszönhetően. Egyedül a 2026-os második negyedévben több mint 2,2 millió ember számára tette lehetővé a hozzáférést, elsősorban Afrikában és Indiában. 2009 óta a Schneider Electric 1,37 millió fiatalt segített hozzá az elektrifikációval és fenntarthatósággal kapcsolatos készségek elsajátításához.

Öt telephely felelt meg a vállalatcsoport Impact Workplaces többszempontú keretrendszerének. Az Impact 2030 keretében újonnan bevezetett Impact Workplaces program a Schneider Electric telephelyein az elmúlt két évtizedben megvalósított fenntarthatósági törekvésekre épít, többek között az energiahatékonyságra, a dekarbonizációra és a körforgásos gazdaságra vonatkozó ambiciózus kritériumokkal. A program tovább bővíti ezeket a célkitűzéseket a biodiverzitás, valamint a helyi közösségekre gyakorolt hatásra is.

„Az Impact 2030 program elindítását követő hat hónapban biztató előrelépést értünk el abban, hogy a kitűzött ambíciókat konkrét intézkedésekké alakítsuk. Megtiszteltetés, hogy immár harmadik éve elnyertük a világ legfenntarthatóbb vállalata címet. Ez tovább tükrözi az általunk elért kézzelfogható hatást és munkatársaink elkötelezettségét szerte a világon. A fenntarthatóság a folyamatos átalakulás útja. Az Impact 2030 programmal ismét megemeljük a lécet: erős alapokra építve gyorsítjuk a fenntarthatóság integrálását üzletünk minden területén, hogy mindenki számára előmozdítsuk a fejlődést”

– mondta el Esther Finidori, a Schneider Electric fenntarthatósági igazgatója.

A Schneider Electric fenntarthatóság területén betöltött vezető szerepe a második negyedévben is elismeréseket eredményezett. A vállalat immár harmadik egymást követő évben végzett az első helyen a TIME és a Statista “A világ legfenntarthatóbb Vállalatai 2026” listáján. A Schneider Electric emellett bővítette jelenlétét a Világgazdasági Fórum Global Lighthouse Network hálózatában is: El Paso-i (Egyesült Államok) és pekingi (Kína) gyártóüzemei új Lighthouse minősítést kaptak. Ezekkel az új telephelyekkel a Schneider Electricnek immár 11 Világgazdasági Fórum Global Lighthouse minősítésű telephelye van, ebből 6 fenntarthatósági teljesítményéért kapott elismerést. A Világgazdasági Fórum újabb elismerésben részesítette a Schneider Electricet: a vállalat Senior Talent Programja Future of Inclusion Lighthouse minősítést kapott. A program személyre szabott fejlesztési, átképzési, mentorálási és tudásmegosztási lehetőségekkel támogatja a karrierjük későbbi szakaszában járó munkatársakat abban, hogy tudatosan alakítsák pályafutásuk következő szakaszát. A vállalat 2026-ban a Gartner Top 25 Global Supply Chains rangsorába is bekerült, ami jól tükrözi a körülményekhez alkalmazkodni képes, összekapcsolt és fenntartható ellátásilánc-ökoszisztémák kiépítése iránti folyamatos elkötelezettségét.

Emellett a Schneider Electric elnyerte a zsűri különdíját („Coup de Cœur du Jury”) a francia belügy-, munkaügyi és szociális minisztérium, valamint az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) által odaítélt „Prix Entreprises avec les Réfugiés” díjat. Az elismerés a menekült nők társadalmi befogadását és megerősítését támogató elkötelezettségét ismeri el.

A negyedév során a Schneider Electric bejelentette a Schneider Electric Energy Access Asia Fund II (SEEAA Fund II) létrehozására irányuló partnerségét, amely egy vegyes finanszírozású eszköz a dél- és délkelet-ázsiai tiszta energiával foglalkozó vállalkozások korai szakaszú finanszírozási hiányának kezelésére. Az első alap sikerére építve – amely 13 vállalatba fektetett be – a SEEAA Fund II várhatóan mintegy 3 millió tonna CO₂-kibocsátás elkerüléséhez, 3,5 millió ember támogatásához és mintegy 5000 új munkahely létrehozásához járulhat hozzá, tovább erősítve a fenntartható energiához való hozzáférést és a befogadó gazdasági fejlődést a régióban. A Schneider Electric Impact Investing programon keresztül a befogadó és igazságos átmenet támogatása iránti elkötelezettségét az Environmental Finance Sustainable Investment Award „Social Fund of the Year” díjával is elismerték.

Ezek a szakmai megerősítések együttesen tovább erősítik a Schneider Electric vezető szerepét az energiatechnológia területén, valamint a fenntartható fejlődést elősegítő megoldádok széleskörű megvalósításában.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) a kormány javaslataihoz és nagyfogyasztók felajánlásaihoz csatlakozva, összesítő javaslatokat fogalmaz meg a vállalkozások számára, hogy az esetleges áramtermelési kapacitás-kiesésből eredő ellátási kockázatok kezelése előre kidolgozott, fokozatos és arányos rendszerben történjen. A cél az ellátásbiztonság fenntartása, a kritikus ágazatok védelme és a gazdaság működésének lehető legkisebb zavara.

Az MKIK a területi kamarák országos hálózatán keresztül tudja aktívan elérni a vállalkozásokat és bevonni őket a javaslatok megvalósításába. A Kamara álláspontja szerint a válságkezelés akkor lehet a legeredményesebb, ha a korlátozások nem egységesen, hanem szektoronként eltérően, a gazdaság működőképességét megőrizve lesznek megvalósítva, illetve bevezetve, a vállalati szférával egyeztetve. Ennek érdekében a Kormány és nagyfogyasztók által megfogalmazott ajánlásokat üdvözölve és a felajánlásokat összesítve, a Kamara a vállalkozói szférától érkezett javaslatokkal együtt összesített javaslatokat tesz az energiaválság lehetséges enyhítésére.

Egy ilyen válságot közös összefogással lehet és kell leküzdeni. A Kamara lényegesnek tartja a kormányzat, a vállalkozó szféra által megfogalmazott elvek betartását:

• Fokozatosság elve: a beavatkozások mindig a legkevésbé korlátozó eszköztől haladjanak a szigorúbbak felé, csak a szükséges mértékben és időtartamban.
• Elsőként önkéntes, piaci alapú fogyasztáscsökkentés alkalmazandó.
• Kötelező korlátozás csak végső eszközként kerüljön bevezetésre.
• A szabályok legyenek előre ismertek, időben jelzettek és arányosak.
• A korlátozásokkal érintett vállalkozások számára legyen lehetőleg gyors kompenzáció.

A gazdaság három nagy szektorában (Kereskedelem, Ipar, Szoláltatás) a Kormány és vállalkozói szféra által megfogalmazott javaslatokat differenciáltan szükséges alkalmazni.

Kereskedelmi szektor

• Nyitvatartási rend rugalmas alakítása: csúcsidőn kívüli működés ösztönzése, szükség esetén rövidített nyitvatartás csak a legnagyobb energiafogyasztó egységeknél,
• Klímarendszerek időzítés-alapú használata: nem korlátozás vagy tiltás, hanem a hűtés/fűtés időzítésének a napelemes termeléshez igazítása – nagyobb igénybevétel a nappali, alacsonyabb a 17–22 órás csúcsidőszakban,
• Reklám- és díszvilágítás korlátozása: éjszakai időszakban, különösen csúcsidőben, a nem létfontosságú világítás kikapcsolása,
• Kirakatvilágítás mérséklése: a túlzott világítás csökkentése, időzített működtetés bevezetése,
• Nem létfontosságú berendezések lekapcsolása: mozgólépcsők, dekorációs eszközök, felesleges világítás és egyéb kényelmi fogyasztók korlátozása,
• Energiahatékonysági akciók: hőmérséklet-szabályozás, ajtó nyitvatartás megszüntetése, automatikus világításvezérlés.

Szolgáltató szektor

• Irodai fogyasztás csökkentése: központi szabály a fűtési és hűtési hőmérsékletre, világítási időzítésre és lift-használat korlátozására.
• Ügyfélfogadási rend módosítása: időpontfoglalás, rövidített nyitvatartás vagy csúcsidőn kívüli kiszolgálás.
• Energiatakarékos üzemmód kötelező alkalmazása: a belső világítás, klímaberendezések és felesleges gépek visszafogása.
• Nem létfontosságú IT-terhelések átcsoportosítása: adatfeldolgozás és nagy energiaigényű digitális folyamatok áthelyezése kevésbé terhelt időszakokra.
• Home office ösztönzése: a nem ügyfélkiszolgáló munkakörökben a távoli munkavégzés előnyben részesítése, kivéve ahol hőszivattyú és napelem kombinációval alapvetően a használatban lévő irodák hűtése történik,
• Közszolgáltatások példamutatása: állami és önkormányzati intézmények elsőként vezessenek be fogyasztáscsökkentést.

Ipari szektor

• Műszakrend átszervezése: a termelés csúcsidőn kívülre helyezése, éjszakai vagy hétvégi termelés ösztönzése.
• Megszakítható fogyasztási szerződések kiterjesztése: előre rögzített kompenzációval a hálózat számára lekapcsolható kapacitások biztosítása.
• Nem kritikus gyártási folyamatok átmeneti leállítása: a kevésbé sürgős vagy nagy energiaigényű termelési szakaszok ideiglenes szüneteltetése,
• Energiaintenzív technológiák célzott kezelése: az alumínium-, acél-, cement-, üveg- és vegyipari üzemek számára külön vészhelyzeti protokoll,
• Saját tartalékok és helyi energiatermelés bevonása: aggregátorok, akkumulátoros tárolók, saját erőművi kapacitások alkalmazása,
• Újraindítási terv kötelező elkészítése: minden nagyfogyasztó számára legyen előre kidolgozott leállítási és visszaindítási protokoll.

Érezhető, hogy a válságkezelésbe szélesebb körben is be kívánnak kapcsolódni a szakmai és érdekképviseleti szervezetek, illetve a civil szervezetek. Ez utóbbira példa az ipari szektor tekintetében a Mechwart András Iparfejlesztési Testület, akik felajánlották, hogy segítik a kkv-szektor önkorlátozási intézkedéseinek kidolgozását és megvalósítását, ezáltal védve a vállalkozások és a lakosság biztonságát.

Az összefogás minél hatékonyabb megvalósítása érdekében a Kamara már a hétfői nap folyamán egyeztetést kezdeményez velük és az együttműködni kívánó szervezetekkel.

A Kamara a jelenlegi kormányzati intézkedéseket is figyelembe véve – a teljesség igénye nélkül – a következő, ágazatokon átívelő javaslatokat tartja fontosnak megvalósítani:

• Országos energia-vészhelyzeti protokoll bevezetése,
• Kritikus ágazati sorrend rögzítése,
• Gyors kompenzációs alap létrehozása,
• Rugalmas fogyasztás piacának fejlesztése,
• Regionális import- és hálózati együttműködés erősítése,
• Energia közösségek jogszabályi támogatása a fogyasztás optimalizálása érdekében,
• Kötelező adatszolgáltatás a nagyfogyasztók számára vészhelyzetben.
• Megfontolni augusztus 8. szombati munkanapnak az áthelyezést egy szeptemberi szombati napra

Az összefoglaló javaslatokat a Kamara elküldte Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter részére is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara fogyasztóvédelmi jogi tanácsadással segít a kis- és középvállalkozásoknak megelőzni a költséges jogsértéseket és ez hozzájárul ahhoz, hogy a cégek hatékonyan feleljenek meg a gyorsan változó fogyasztóvédelmi előírásoknak.

A fogyasztóvédelem napjainkban már nem csupán jogi kötelezettség, hanem fontos üzleti érdek is. A problémák megelőzése, a megfelelő belső folyamatok kiépítése és a naprakész tudás jelentősen csökkentheti a kockázatokat, és a potenciális bírságok is elkerülhetőek. Ennek érdekében hozta létre a Kamara a Vállalkozásfejlesztési Projekt részeként az Országos Vállalkozói Munkacsoport-hálózat és Kamarai Workshop-projektet (OVK-TÁR) Magyarország Kormányának támogatásával. A kezdeményezés gyakorlati segítséget nyújt a vállalkozásoknak a jogszabályi megfeleléshez. A programban a vállalkozások térítésmentesen vehetnek igénybe fogyasztóvédelmi jogi tanácsadást, valamint ingyenes fogyasztóvédelmi kisokost és panaszkezelési folyamatábrát is rendelkezésükre bocsátanak.

A szolgáltatás az ország számos területi kereskedelmi és iparkamaráján keresztül érhető el. A Budapesti, a Csongrád-Csanádi, a Hajdú-Bihar Vármegyei, a Heves Vármegyei, a Pest Vármegyei és Érdi, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei, a Pécs-Baranyai, a Fejér Vármegyei, valamint a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamaráknál a fogyasztóvédelmi jogi tanácsadás előzetes bejelentkezést és időpont-egyeztetést követően vehető igénybe. Az ügyfélfogadás a kamarák által meghatározott időpontokban történik.

Egy apró hiba, legyen szó hiányos ÁSZF-ről (Általános Szerződési Feltételek), késve megválaszolt fogyasztói panaszról vagy pontatlan webáruházi tájékoztatásról, ma már jelentős fogyasztóvédelmi eljárást vagy bírságot vonhat maga után. A hatósági tapasztalatok szerint a jogsértések nagy része nem szándékos, hanem a hiányos belső folyamatokból, elavult dokumentumokból vagy a jogszabályok nem megfelelő ismeretéből fakad.

Gyakori problémák közé tartozik a panaszok késedelmes kezelése, a panasz és a minőségi kifogás összekeverése, a jótállási és szavatossági szabályok téves alkalmazása, valamint az ártájékoztatás vagy az online elállási jog hibás ismertetése. Az online kereskedők számára már kötelező az elektronikus elállási funkció biztosítása is.

Tanácsadási időpontok:

Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara: minden csütörtökön 12:00–16:00

Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara: minden hétfőn és szerdán 9:00–12:00

Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara: minden kedden 12:00–16:00 (kizárólag online)

Heves Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara: minden csütörtökön 12:00–16:00

Pest Vármegyei és Érdi Kereskedelmi és Iparkamara: minden pénteken 9:00–13:00

Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara: a tanácsadás szeptemberben indul.

A Pécs-Baranyai, a Fejér Vármegyei és a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamaráknál a szolgáltatás előzetes bejelentkezést és időpont-egyeztetést követően vehető igénybe.

A részletes információkról és a jelentkezés módjáról az érintett területi kereskedelmi és iparkamarák nyújtanak tájékoztatást.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!