Connect with us
Hirdetés

Ipar

Az ipari automatizálás netovábbjai: IFR robotok

robotok

Egyre gyorsabban nő a robotsűrűség a világ gyáraiban.

A Nemzetközi Robotikai Szövetség jelentése szerint régiós összehasonlításban Ázsia vezet, de országok szintjén tarkább a kép: az Egyesült Államok előzi Kínát, a német ipar pedig a negyedik leginkább automatizált a világon. A járványhelyzetben kilőtt a szolgáltató robotok piaca is, amelyet viszont európai szállítók uralnak.

Mindössze öt év leforgása alatt gyakorlatilag megduplázódott, a 2015-ben mért 66 darabról az évtized végére 126-ra ugrott a 10 ezer alkalmazottra jutó robotok száma a világ gyártóiparában, tette közzé legfrissebb jelentésében (2021 World Robot Report) a Nemzetközi Robotikai Szövetség (International Federation of Robotics). A robotsűrűség az iparág automatizáltságának legjobb mutatója, és – Ausztráliát is beleszámítva – Ázsiában a legnagyobb, 134 darab.

Európában és az amerikai kontinensen, ahol 123, illetve 111 ipari robot jut 10 ezer alkalmazottra, a szám egyaránt elmarad a globális átlagtól. A világ öt leginkább automatizált országának élmezőnyében azonban a toronymagasan vezető Dél-Korea, valamint Szingapúr és Japán után Németország és Svédország következik.

Az ipari automatizálás alfái

A robotsűrűség egyébként Kínában növekszik a legdinamikusabban, ahol a múlt évtized derekán jegyzett 49 darabhoz képest 2020-ban már 246 darab ipari robot jutott 10 ezer alkalmazottra. A távol-keleti ország ezzel a huszonönötödik helyről a kilencedikre jött fel a listán.

Dél-Korea kiugró, 932 darabos robotsűrűsége a globális átlag hétszerese. Gazdaságának két nagy pillérre, az elektronikai és az autóipar egyben az ipari robotok két legnagyobb felhasználója is, így aligha meglepő, hogy az ázsiai ország 2010 óta folyamatosan és nagy fölénnyel vezeti az automatizáltság rangsorát. A második helyezett Szingapúr robotsűrűsége 605 darab, de 2015 óta évente átlagosan 27 százalékkal növekszik, majdnem háromszor gyorsabban, mint Dél-Korea mutatója. A dobogó harmadik fokán álló Japán gyártóiparában 390 robot jut 10 ezer alkalmazottra, ugyanakkor az összes ipari robot közel fele ebben az országban készül. A japán gyártók 2020-ban 174 ezer darabot szállítottak, ami a világ robotellátásának 45 százaléka volt abban az évben.

Az Egyesült Államok öt év alatt 176-ról 255 darabra tornázta fel robotsűrűségét, amivel jelenleg hetedik a listán. A belföldi gyártás modernizálásában fontos szerep jut az ipari robotoknak, amelyek többek között a napelemek, az elektromos autók és az akkumulátorok előállítását is hatékonyabbá teszik. Több amerikai autógyártó is jelezte, hogy további beruházásokat tervez ezen a téren, így projektjeikkel a következő pár évben várhatóan tovább növelik az ipar robotok forgalmát az ottani piacon.

Európában Németország a leginkább automatizált, 370 darabos robotsűrűségével világszinten is ranglista előkelő, negyedik helyét mondhatja magáénak. A Nemzetközi Robotikai Szövetség adatai szerint 2020-ban az európai roboteladások harmada (33 százalék) a német piacon történt, és az Európában már bevezetett ipari robotok 38 százalékát is ott telepítették. A belföldi kereslet lassabb növekedése várható ennek alapján, és ma már a német robotgyártók sem a hazai vagy európai, hanem a tengerentúli piacokon kötik nagy üzleteiket.

Franciaország 194 darabos robotsűrűsége jóval a globális átlag feletti, és Spanyolország (203 darab), Ausztria (205 darab), valamint Hollandia (209 darab) mutatójával mérhető össze, ugyanakkor jelentősen elmarad a svéd (289 darab), a dán (246 darab) és az olasz (224 darab) ipar automatizáltságától. Összehasonlításképp szűkebb térségünkben Szlovénia (183 darab), Szlovákia (175 darab) és Csehország (162 darab) robotsűrűsége is átlagon felüli.

Az Egyesült Királyságban viszont – a G7-es országok közül egyedüliként – a 101 darabos robotsűrűség a globális átlag alatt maradt 2020-ban. A jelentés hozzáteszi, hogy a Brexit után megfogyatkozó külföldi munkaerő és a tavaly életbe lépő, két éven át elérhető, jelentős adókedvezmény hatására az ipar robotikai beruházásai a szigetországban is bővülhetnek.

Szállítás, takarítás, vendéglátás

A professzionális szolgáltató robotok teljes piaca 2020-ban elérte a 6,7 milliárd dollárt, ami 12 százalékos éves növekedést mutat, ezen belül az új gépek értékesítéséből származó bevétel még gyorsabban nőtt, 16 százalékkal 4,4 milliárd dollárra emelkedett. A Nemzetközi Robotikai Szövetség adata szerint világszerte 131 800 darab professzionális szolgáltató robot kelt el 2020-ban, ami robbanásszerű, 41 százalékos piacbővülést jelez.

Öt alkalmazási területen a járványhelyzetben különösen felívelt a kereslet. Minden harmadik professzionális szolgáltató robotot áru- vagy tehermozgatáshoz szállítottak a gyártók, az önvezérlő mobil robotok (AMR-ek) értékesítéséből származó bevételeik 11 százalékkal 1 milliárd dollárra nőttek. A legtöbb ilyen gép beltéri környezetekben, gyárcsarnokokban és raktárakban állt munkába, és a mind erősebb trend jegyében egyre gyakrabban villás targoncákkal, más robotokkal, valamint emberekkel is együttműködik. Komoly piaci potenciállal bírnak a kültéri szállítmányozásban – például a házhoz szállítás utolsó kilométerén – bevethető AMR-ek is, szélesebb körű alkalmazásukat azonban a legtöbb országban még mindig akadályozza a megfelelő törvényi szabályozási keretrendszer hiánya.

A járványhelyzetben a szigorúbbá váló higiéniai követelmények hatására a professzionális takarító robotok forgalma csaknem megduplázódott, 92 százalékkal 34400 darabra szökött fel. Ötvennél több gyártó lépett piacra különböző technológiákkal – például vegyszerek permetezésével vagy ibolyántúli sugarakkal – fertőtlenítő gépekkel, gyakran meglévő modelljeit alakítva át erre a célra. A jelentés szerint a professzionális padlótisztító gépek piacán évi kétszámjegyű növekedés várható 2024-ig.

Értékalapon 2020-ban is a rendkívül drága orvosi – mindenekelőtt sebészeti – robotok forgalma adta a piac 55 százalékát. Az értékesítésükből származó bevételek 11 százalékkal 3,6 milliárd dollárra emelkedtek. Az eladott darabszámot tekintve azonban a nem invazív terápiában alkalmazott és rehabilitációs robotok szegmense nőtt a leggyorsabban.

A COVID-19 pandémia a társasági robotok népszerűségét is növelte, amelyek például az idősek és szeretteik kapcsolattartását segítik a lezárások idején. Más kommunikációs robotok pedig a közterületeken érintésmentesen adnak tájékoztatást, vagy az eladóterekben dolgoznak. A járványhelyzetben a vendéglátás szintén a professzionális szolgáltató robotok fontos alkalmazási területévé vált, a szegmens mérete 2020-ban elérte a 249 millió dollárt. Az étel- és italkészítő robotok forgalma például hatalmas, 196 százalékos növekedéssel 32 millió dollárra emelkedett. Az előrejelzés szerint a vendéglátó robotok piacán a továbbiakban is erős kétszámjegyű növekedést fogunk látni.

Figyelemre méltó, hogy a szolgáltató robotok lakossági piaca eközben jóval szerényebb ütemben bővült. A szegmens legnagyobb termékcsoportját alkotó háztartási robotokból 18,5 millió darab talált gazdára 2020-ban, összesen 4,3 milliárd dollár bevételhez juttatva a szállítókat. Úgy tűnik, a korlátozások idején négy fal közé zárva az emberek inkább maguk végezték a házimunkát.

A professzionális szolgáltató robotok gyorsan fejlődő piacán persze nagy a tolongás, minden évben sok startup lép színre új, innovatív alkalmazásokkal vagy a meglévő koncepciók továbbfejlesztésével, mondta az éves jelentés közzétételekor Milton Guerry, a Nemzetközi Robotikai Szövetség elnöke. A feltörekvő, fiatal cégek egy része azonban gyorsan eltűnik, míg másokat a már biztos lábon álló szereplők, illetve azok a gyártók vásárolnak fel, amelyek ezen az izgalmas területen terjeszkednének.

Világszinten 1050 vállalat szállít professzionális szolgáltató robotokat. A jelentés szerint 80 százalékukról mondható el, hogy több mint öt éve állja a versenyt, és 47 százalékuk európai gyártó, míg a piac fennmaradó részén Észak-Amerika (27 százalék) és Ázsia (25 százalék) közel fele-fele arányban osztozik.

Forrás: Computerworld

Ipar

Ipari 3D nyomtatás versenykörnyezetben

A Formula Student versenysorozatban nem elegendő egy gyors versenyautót megtervezni.

A hallgatói csapatoknak olyan komplex mérnöki rendszert kell létrehozniuk, amelyben a teljesítmény, a tömeg, a megbízhatóság, a gyárthatóság és a fejlesztésre rendelkezésre álló idő egyszerre jelent tervezési szempontot. Ebben a környezetben az additív gyártás, vagyis az ipari 3D nyomtatás nem egyszerűen prototípusgyártási eszköz, hanem a fejlesztési folyamat szerves része.

A VARINEX és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem együttműködésének egyik fontos területe éppen ennek a technológiai háttérnek a biztosítása. A vállalat évek óta ipari 3D nyomtatással készült alkatrészekkel támogatja a Formula Student versenysorozatban induló BME Formula Racing Team munkáját, valamint más BME-s hallgatói versenycsapatokat is.

A fejlesztési sebesség is versenytényező

Egy Formula Student versenyautó fejlesztése során számos konstrukciós döntést kell rövid idő alatt meghozni. Egy alkatrész első változata ritkán tekinthető véglegesnek: a geometria, a beépíthetőség, a tömeg vagy éppen az aerodinamikai és mechanikai tulajdonságok miatt gyakran több iterációra van szükség.

A hagyományos gyártási eljárások esetében minden módosítás újabb megmunkálási lépéseket, szerszámokat vagy hosszabb gyártási időt jelenthet. Az additív gyártás ezzel szemben lehetővé teszi, hogy a digitális modell módosítását gyorsan kövesse egy új fizikai alkatrész elkészítése.

Ez különösen értékes a versenyautó-fejlesztésben, ahol a rövid iterációs ciklus közvetlenül növeli a mérnökcsapat rendelkezésére álló tesztelési lehetőségeket. A VARINEX támogatásával a csapat rövid idő alatt készíthet prototípusokat és funkcionális alkatrészeket, így a konstrukciós ötletek gyorsabban ellenőrizhetők és továbbfejleszthetők.

Szabadabb geometria, kisebb tömeg

Az ipari 3D nyomtatás egyik legfontosabb mérnöki előnye a geometriai szabadság. Additív technológiával olyan összetett formák, belső struktúrák és optimalizált geometriák is létrehozhatók, amelyek hagyományos forgácsolással nehezen, több alkatrészből vagy jelentős anyagveszteséggel lennének gyárthatók.

A Formula Student esetében ennek különös jelentősége van. A jármű tömegének csökkentése alapvető fejlesztési cél, ugyanakkor az alkatrészeknek továbbra is teljesíteniük kell a merevségi, szilárdsági és biztonsági követelményeket.

Az additív gyártás ezért jól kapcsolható például topológiai vagy generatív tervezési módszerekhez. Ahelyett, hogy a mérnök egy hagyományos gyártási eljárás korlátaihoz igazítaná az alkatrész formáját, a konstrukció egyre inkább a terhelési viszonyokhoz optimalizálható.

Ennek lehetőségeit jól mutatja egy korábbi BME-fejlesztés is: generatív tervezés és fém 3D nyomtatás alkalmazásával futóműalkatrészeknél közel 40 százalékos tömegcsökkentést értek el, miközben az alkatrészek merevsége és teherbírása is javult.

A prototípustól a funkcionális alkatrészig

A korszerű ipari 3D nyomtatás szerepe ma már messze túlmutat a szemléltető modellek készítésén. A megfelelő technológia és alapanyag kiválasztásával funkcionális, valós terhelési környezetben használható alkatrészek is előállíthatók.

Egy versenyautó fejlesztésében az additív gyártás több ponton is beépülhet a mérnöki folyamatba:

  • koncepcióellenőrzésnél, amikor gyorsan szükség van egy fizikai modellre;
  • beépítési próbáknál, ahol az alkatrészek illeszkedését és hozzáférhetőségét kell ellenőrizni;
  • funkcionális prototípusoknál, amelyekkel már valós működési körülmények vizsgálhatók;
  • kis darabszámú egyedi alkatrészeknél, ahol hagyományos szerszámozás gazdaságtalan lenne;
  • geometriailag optimalizált szerkezeteknél, amelyeknél a kis tömeg és a megfelelő mechanikai teljesítmény egyszerre követelmény.

A technológia valódi előnye tehát nem önmagában a gyors gyártás, hanem az, hogy lerövidíti a tervezés–gyártás–tesztelés–visszacsatolás teljes ciklusát.

Ipari technológia már az egyetemi évek alatt

A BME Formula Racing Team és a VARINEX együttműködésének másik fontos eredménye az oktatás és az ipari gyakorlat közötti kapcsolat erősítése.

A hallgatók nem kizárólag elméleti szinten találkoznak az additív gyártással. Saját konstrukcióikon keresztül tapasztalhatják meg, hogyan kell egy alkatrészt additív gyártásra tervezni, milyen szempontok határozzák meg a technológia és az alapanyag kiválasztását, illetve hogyan illeszthető a 3D nyomtatás egy komplex mérnöki fejlesztési folyamatba.

Ez a tapasztalat túlmutat magán a versenyautón. Az additív gyártás egyre több iparágban jelenik meg a termékfejlesztéstől és prototípusgyártástól egészen a végfelhasználásra szánt alkatrészek előállításáig. A Formula Student projekt így olyan gyakorlati mérnöki környezetet teremt, amelyben a hallgatók már tanulmányaik során ipari szemléletet és közvetlen technológiai tapasztalatot szerezhetnek.

A VARINEX számára ezért a felsőoktatással kialakított együttműködés nem pusztán egy versenycsapat támogatását jelenti. A vállalat célja, hogy a korszerű additív gyártási technológiák az ipari szereplők mellett a jövő mérnökei számára is hozzáférhetők legyenek.

Az additív gyártás mint mérnöki eszköz

A Formula Student különösen jól szemlélteti, hogyan változott meg a 3D nyomtatás szerepe az elmúlt években. A technológia már nem csupán arra szolgál, hogy gyorsan elkészüljön egy prototípus. Megfelelő mérnöki tervezéssel a teljes fejlesztési folyamat hatékonyabbá válhat: rövidebb iterációs ciklusok, nagyobb geometriai szabadság és tömegoptimalizált konstrukciók érhetők el.

A BME Formula Racing Team fejlesztéseinek támogatása egyben azt is megmutatja, milyen eredményeket hozhat az ipar és a felsőoktatás közötti technológiai együttműködés. A hallgatók valódi mérnöki problémákon dolgozhatnak korszerű gyártási megoldásokkal, miközben az ipar olyan szakemberek képzéséhez járul hozzá, akik már pályakezdőként gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek a digitális és additív gyártás területén.

A versenypályán minden gramm és minden fejlesztési nap számít. Az ipari 3D nyomtatás pedig éppen ott kínál előnyt, ahol a Formula Student mérnökeinek a legnagyobb szükségük van rá: gyorsabb fejlesztést, nagyobb tervezési szabadságot és optimalizált alkatrészek létrehozásának lehetőségét biztosítja.

www.varinex.hu


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Bemutatkozik a Siemens Designcenter

Az NX és a Solid Edge jövője – magyarországi ősbemutató. Az idei esztendő egy olyan változást hozott a CAD/CAM/CAE/PLM világban, amire a 2D/3D áttérés óta nem volt példa. A Siemens bejelentette a Designcentert.

A Siemens gépészeti tervezőszoftver-portfóliójának történetében mérföldkőnek számító Designcenter létrejötte egy tudatosan felépített technológiai és piaci stratégia eredménye, amely hivatalosan a 2026. júniusi szoftverkiadással jelent meg a gépészeti CAD/CAM/CAE/PLM piacon.

A Designcenter nem egy teljesen új, a semmiből megírt program, hanem a Siemens korábbi, piacvezető tervezőmegoldásainak egy közös, modern márka alá vonása és szorosabb integrációja a legmodernebb technológiákat ötvözve.

NX… Solid Edge… Designcenter

A Siemens először a 2025-ös Realize Live felhasználói konferencián vetítette előre az új irányt. Itt mutatták be a Designcentert mint a gépészeti tervezőszoftverek új gyűjtőnevét. A cél az volt, hogy a piacon ne egymástól elszigetelt, silószerű megoldásokként (külön NX és külön Solid Edge) jelenjenek meg, hanem egyetlen skálázható, rugalmas ökoszisztémaként, amely a startupoktól kezdve a hatalmas autóipari vagy repülőgépipari OEM vállalatokig minden igényt kiszolgál.

A Siemens Designcenter egy olyan modern technológiai és innovációs platform, amely a digitális termékfejlesztést, a mérnöki tervezést és a gyártás-előkészítést támogatja a legújabb szoftveres megoldások segítségével.

A Designcenter megismerése fontos lehet a

  • ügyvezetők, cégvezetők és tulajdonosok számára, hogy megismerhessék, hogy egy modern tervező platform hogyan tud költséghatékony is lenni, és hogyan alakítja át radikálisan a ROI számítását a mérnöki tervezési projektek esetében
  • tervezési és fejlesztési vezetők számára, akiknek fontos, hogy a határidőre tervezésben és gyártásban hogyan segítenek a csúcskategóriás funkciók mellett az AI eszközök
  • digitális transzformációs és innovációs vezetők, akiknek ki kell jelölni a vállalat számára a következő évekre egy megbízható platformot és mérnöki innovációs irányt
  • CAD/CAM mérnökök és termékfejlesztők, akik kíváncsiak arra, hogy az iparág legszélesebb modulválasztéka hogyan nyújt minden mérnöki kihívásra hatékony megoldást
  • fenntarthatósági és minőségirányítási szakemberek, akik számára fontos, hogy már a tervezőasztalon monitorozzák a termék széndioxid lábnyomát és a közben biztosítsák a mérnöki projektek és adatok egységes kezelését

Magyarországon először élőben

A Siemens 2026. szeptember 10-én egy egész napos szakmai rendezvény keretében mutatja be a Designcentert a hazai mérnököknek, tervezőknek, gyártómérnököknek. A rendezvény helyszíne a Siemens Zrt. székháza.

A rendezvény fő témái:

  • Designcenter platform áttekintés
  • Mérnöki tervezés AI eszközökkel
  • Immerzív tervezési megoldások
  • Következő generációs végeselem
  • Integrált gyártási-megmunkálási portfolio
  • Magyarországi ügyfélpéldák és panelbeszélgetés a mérnöki tervezés jövőjéről

A rendezvény szakmai és értékesítési partnere graphIT Kft. (www.graphit.hu ) A graphIT Kft. a Siemens Digital Industry Software Expert Partnere, a Designcenter Solid Edge, NX, Teamcenter, Simcenter, Plant Simulation, Process Simulate, Opcenter, Mendix és egyéb Siemens termékek magyarországi forgalmazója és bevezető partnere.

A Designcenterrel kapcsolatos szakmai anyagokat a https://graphitblog.hu/designcenter/ címen lehet olvasni.

A rendezvényen való részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. A rendezvény részletes programja és a regisztrációs űrlap az alábbi linken látható: https://resources.sw.siemens.com/hu-HU/nx-realize-club-budapest-september-10-2026/


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Okosabb védelem, tervezhetőbb üzembiztonság

Karbantartást előrejelző, kommunikációképes kompakt megszakítókat mutatott be a Siemens.

A kompakt megszakítók az energiaelosztó rendszerek megbízhatóságának fontos elemei, állapotuk azonban rendszeres ellenőrzések nélkül nehezen követhető. Egy elhasználódott vagy meghibásodó készülék ezért komoly üzembiztonsági és gazdasági kockázatot jelent.

Erre kínálnak megoldást a Siemens új SENTRON 3VA2 plus és SENTRON 3VA6 plus készülékei, amelyek a már bevált 3VA2 és 3VA6 modellek védelmi funkcióit integrált méréssel, intelligens állapotfelügyelettel és fejlett kommunikációs lehetőségekkel egészítik ki.

Kommunikáció, mérés és előrejelzés

Az új megszakítók folyamatosan monitorozzák kopási mutatóikat, ezzel valós időben, akár mobileszközről követhetővé téve állapotukat, illetve várható hátralévő élettartamukat. Így a karbantartás a tényleges műszaki állapothoz igazítható, egyszerre csökkentve a szükségtelen készülékcseréket és a váratlan leállások kockázatát.

A készülékek továbbá energia- és teljesítmény adatokat is mérnek. Az információk vezeték nélküli vagy Ethernet-kapcsolaton keresztül továbbíthatók az olyan magasabb szintű energiafelügyeleti rendszerekbe, mint a SENTRON Powercenter 3000 vagy a SENTRON Powermanager alkalmazások. Ez a betáplálástól a végpontokig átláthatóvá teszi az energiaáramlást, és segíti a nem hatékony fogyasztók azonosítását.

Meglévő rendszerek digitalizációja, egyszerűen

A digitális kapcsolódási lehetőségek révén az új kompakt megszakítók egyszerűen integrálhatók a meglévő rendszer- és szoftverkörnyezetbe is.

A korábbi 3VA2 és 3VA6 modellekkel tanúsítottan egyenértékűek, ennek köszönhetően további kapcsolószekrény-vizsgálatok nélkül cserélhetőek az új készülékekre. Emellett a vezeték nélküli adatátvitelhez nincs szükség új kommunikációs kábelek kiépítésére, így csökkenthető a korszerűsítés műszaki ráfordítása és költsége is.

Fokozott személyvédelem, feszültség alatti munkavégzésnél is

A 3VA plus kompakt megszakítók paramétereinek módosítása, a szoftverfrissítések vagy a készülékállapot ellenőrzése a kapcsolószekrények ajtajának kinyitása nélkül, külső kijelzőkön vagy vezeték nélküli kapcsolaton keresztül elvégezhető, ezzel is csökkentve a balesetek kockázatát.

Emellett az ún. DAS+ (Dynamic Arc-flash Sentry+) karbantartási üzemmód a berendezéseken végzett, feszültség alatti munkavégzés során is fokozott védelmet biztosít a dolgozóknak.

A kijelzőn vagy digitális bemeneten keresztül aktiválható funkció ideiglenesen minimális értékre csökkenti a megfelelő védelmi paramétereket, érzékenyebb kioldási beállításokat alkalmazva. Ezzel csökkenti az olyan kockázatokat, mint például az íves zárlat okozta sérülések.

Széleskörű alkalmazhatóság

A készülékek második paraméterkészlettel is elérhetőek, ami így tartalék energiaellátásra történő átkapcsoláskor automatikusan az új üzemállapothoz igazítja a védelmet. Ez különösen kórházakban, adatközpontokban vagy olyan termelőüzemekben lehet előny, ahol az energiaellátás folyamatossága különösen nagy jelentőséggel bír.

A fix és kocsizható, ill. dugaszolható kivitelekben egyaránt elérhető, IEC 60947 szabványnak megfelelő SENTRON 3VA2 plus és SENTRON 3VA6 plus készülékek megkapták a Siemens EcoTech minősítését is.

A SENTRON 3VA2 plus és SENTRON 3VA6 plus készülékek értékesítése várhatóan 2026 utolsó negyedévében indul a hazai piacon is. Első lépésben 630A-ig lesznek elérhetők az új típusok, a teljes paletta 2028 második felére válik elérhetővé.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss