Ipar
Az energiavilág jövőjére készülnek
2,2 milliárdos beruházást adott át az E.ON a Tolna megyei Mözsön.
Az E.ON Hungária Csoport kiemelt fejlesztésének eredményeként felavatta új, zöldmezős beruházásban létesült transzformátor-állomását a Tolna megyei Mözs területén. A 8000 nm alapterületen elhelyezkedő, a legmodernebb berendezésekkel és védelmi eszközökkel ellátott létesítmény a Szekszárdon és körzetében élő fogyasztók és az ott működő vállalatok megnövekedett energiaigényére reagálva, az újonnan jelentkező energiaszükségletek kielégítésére és a megújuló energiaforrások térnyerésére reagálva épült.
A térséget energiával ellátó áramhálózat megújítására és kapacitásbővítésére azért volt szükség, mert az elmúlt években megnőtt a lakosság és a helyi vállalatok, ipari cégek energiaigénye, ezzel párhuzamosan pedig robbanásszerűen emelkedett a megújuló energiaforrások használata: egyre több lakossági napelemet és ipari napelemtelepet kell a hálózathoz csatlakoztatni. Az új Mözs alállomás ellátásbiztonsági szempontból is hatalmas előrelépést jelent. A hálózatot számos okoseszközzel, köztük távműködtetésű oszlopkapcsolókkal, zárlatjelzőkkel szerelték fel, hogy üzemzavar esetén az E.ON szakemberei távolról és alternatív útvonalon tudják eljuttatni az energiát a fogyasztókhoz, és hogy ennek következtében az áramszünetek mostantól kevésbé, esetenként egyáltalán ne legyenek érezhetők.

created by dji camera
„Elköteleztük magunkat, hogy következetes és nagyarányú fejlesztéseinkkel rugalmas és jövőálló hálózatot építsünk. A most megvalósult beruházás széles társadalmi és gazdasági körben hasznosul, mert túl azon, hogy a modern technológia, eszközök és okosmegoldások segítségével növeli az ellátásbiztonságot a térségben, lehetővé teszi újabb megújuló energiaforrások, köztük napelemes rendszerek üzembe állását és az egyre növekvő energiaigényekre is teljes körű választ ad”
– mondta el Béres József, az E.ON Hungária Csoport vezérigazgató-helyettese.
A Mözs alállomás közel 30 000 lakossági fogyasztót és számos ipari üzemet lát el villamos energiával Szekszárd északi részén és Tolna területén. A kiemelt beruházás eredményeként tovább erősödik Tolna és Szekszárd, valamint vonzáskörzetük áramellátásának biztonsága.
A Mözs transzformátor-állomás fejlesztése számokban:
- 2,2 milliárd forintos beruházás a kapcsolódó fejlesztésekkel együtt
- Alállomás 8000 nm alapterületen 25MVA-es transzformátorral
- 7,1 km 132 kV-os nagyfeszültségű távvezeték
- 24db új acél oszloppal (115 tonna tömeggel)
- 6,6km hosszban optikai szállal szerelt védővezető
- 5,2 km földkábel és 8,4 km szabadvezeték létesítése elosztóhálózaton
A Mözs állomás a jelenlegi legmodernebb berendezésekkel és védelmi eszközökkel ellátott, teljesen automatizált, és távoli beavatkozással is működtethető transzformátor-állomás. Az állomás területén belül közel 20 km vezetéket építettek be, mely magába foglalja az erőátviteli és az optikai kábeleket is. Nagyfeszültségen két távvezetéki mezőt, (az üzemzavarok hatásának csökkentésére) egy gyűjtősín mezőt és egy transzformátor mezőt tartalmaz, a nagyfeszültség/középfeszültség transzformátor mező egy beltéri kapcsolóberendezésből és 16 mezőből álló középfeszültségű elosztó berendezésből áll.
Az alállomás és a kapcsolódó 132kV-os távvezetékek építése során a környezetvédelmi és madárvédelmi szempontok érvényesítésére is kiemelt figyelmet fordítottak. A környezetvédelmi hatóság kérése alapján az E.ON az országban elsőként szerelt fel – a védővezetőre rögzített madár eltérítőkön túl – az áramvezető sodronyokra madárvédelmi jelzőgömböket is. Mivel az állomás környezete a hazánkban fokozottan védett kerecsensólyom fészkelőhelye is egyben, reagálva arra, hogy a sólyom szívesen választ költőhelyéül mesterséges fészket, a távvezeték nyomvonalán az E.ON nyolc kerecsensólyom költőládát is telepített.
A Mözs alállomás stabil alapot teremt a térség további gazdasági fejlődéséhez is, hiszen a fejlesztés nem ért véget. Az E.ON a következő időszakban a 22 kV-os középfeszültségű hálózatoknak az új Mözs alállomásba való beillesztésén dolgozik, illetve a Mözs és a Szekszárd alállomást összekötő közvetlen ún. kuplung vezeték megvalósítását végzi el, hogy a szekszárdi alállomás esetleges üzemzavara esetén az átterhelést biztosítsa, ezzel az érintett ügyfelek zavartatását jelentősen csökkentve.
“Mindig nagy siker egy település számára, ha egy új beruházás valósul meg a területén. A mostani fejlesztés azonban több okból is különösen örömteli számunkra. Elsősorban azért, mert a mai bizonytalan, válságos időszakban egy olyan beruházás készült el, ami a legkorszerűbb berendezések révén tovább erősíti a város és a környék, többek között a megyeszékhely energiaellátásának biztonságát. Emellett azt is fontosnak tartjuk, hogy a létesítmény biztosítja a városunkban is egyre gyarapodó megújuló energiaforrások zökkenőmentes csatlakozását a hálózatra. Egy többmilliárd forintos beruházás pedig hosszú távú elkötelezettségét is jelez a szolgáltatás magas színvonalú ellátására, ami az itt élők számára szintén megnyugtató”
– mondta el a fejlesztés kapcsán Appelshoffer Ágnes, Tolna polgármestere.
A Dél-Dunántúlon a Mözs alállomás az elmúlt évtized legnagyobb zöldmezős áramhálózati beruházása az E.ON Hungária Csoport által megvalósított fejlesztések közül, amely a távvezeték építésekkel és a kapcsolódó két alállomásban elvégzett fejlesztésekkel együtt mintegy 2,2 milliárd forintból valósult meg. Az Európai Unió és Magyarország Kormánya közel egy milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújt ezen fejlesztés megvalósításához a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) keretében. A most átadott beruházás mellett 2024-ig még egy hasonló nagyságrendű és több ezer a mostaninál kisebb, de jelentős hatású fejlesztés is megvalósul majd az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt. területén. Ezek melyek mindegyike azt a célt szolgálja, hogy választ nyújtson a folyamatosan növekvő energiaigényekre, minél nagyobb számú megújuló energiaforrást lehessen az elosztóhálózatra csatlakoztatni, és ezzel párhuzamosan tovább növelni az ügyfelek ellátásbiztonságát.
Ipar
Az Ozempic hatása már az élelmiszeriparban is érezhető: tényleg egyre kevesebbet eszünk?
A gyógyszeripar már az étkezési szokásainkat is befolyásolja: így reagálnak az élelmiszergyártók a legújabb trendekre.
Nemzetközi kutatások szerint a GLP-1 alapú gyógyszereket (ilyen például az elmúlt években elhíresült Ozempic is) használó fogyasztók és háztartások körében egyértelmű változások tapasztalhatóak az étkezési szokásokban: kevesebb mennyiséget, kisebb adagokat fogyasztanak, és ki is hagynak étkezéseket. Bár első hallásra elenyészőnek gondolhatnánk a hatását, valójában érzékelhető károkat okoz az élelmiszeriparnak a testsúlycsökkentésre használt gyógyszerek terjedése. A német YouGov becslése szerint az új étkezési trend évi körülbelül 325 millió eurós korrigált árbevétel visszaesést okoz az ország gazdaságának.1
Az élelmiszeripar bevételei is karcsúbbá válnak?
A nemzetközi kutatási eredmények két új tendenciát támasztanak alá az élelmiszeriparban: egyrészt kisebb adagokra és kevesebb étkezésre tartanak igényt a gyógyszeres segítséggel fogyókúrázni vágyók, másrészt pedig a korábbinál hangsúlyosabb szerepet kap náluk a minőség kérdése. A BSI által végzett, önbevalláson alapuló panelkutatása szerint a GLP-1 alapú készítményt használók 74%-a azt nyilatkozta, hogy fontosabb számára egy adagon belül a minőség, mint a mennyiség. Az egyértelmű előnyöket felsorakoztató termékekért átlagosan 28%-os árprémiumot is elfogadhatónak tartottak.2
Éppen ezért elmondható, hogy az élelmiszeriparnak nem egy disztópiára kell felkészülnie: téves azt gondolni, hogy a minőségi, kiegyensúlyozott tápanyagtartalmú, finom ételeket tablettákra cserélné a társadalom. Ha viszont egy egyre növekvő célcsoport fokozatosan kevesebbet, kisebb adagokat eszik, az impulzusvásárlásokat pedig tudatos választásra cseréli, akkor az élelmiszeripar termékfejlesztési logikájának is változnia kell.
Az ár-érték arány újraértelmezése is elkezdődött
Korábban megfigyelhető volt az élelmiszeriparban, hogy a nagyobb kiszerelésű termékeket értékelték jó ár-érték arányúnak. Ezzel szemben az új trendből kirajzolódni látszanak a modern fogyasztói igények: kellemes ízvilág és egészséges tápanyagtartalom ugyanabban a termékben, nagyobb fehérje- és rosttartalom, könnyebb ételek. Azoknak a gyártóknak, akik időben szeretnének reagálni a változásokra, érdemes kisebb, praktikus kiszerelésekben gondolkodniuk, valamint olyan termékeket fejleszteniük, amelyek “diétás” ízvilág nélkül hordozzák magukban egy kiegyensúlyozott, tudatosan összerakott étrend minden előnyét. A fehérjedús müzliszeletektől a magas rosttartalmú italokon át a cukormentes édességekig számos termék világít rá arra, hogy a mennyiségnél fontosabbá vált az innovatív, tudatos megközelítés.
A gyártók felelőssége a társadalom egészére kiterjed
Fontos hangsúlyozni, hogy az élelmiszergyártóknak a felhasználói igények kielégítése mellett erős társadalmi szerepük is van. Ha a piacon elérhetőek az egészséges, akár a fogyni vágyók étrendjébe is beilleszthető alternatívák, azzal a csodadiéták és a trendalapú módszerek helyett a valódi, hosszú távon fenntartható életmódváltást támogathatják. Ez a készételektől kezdve a péksüteményeken és a snaceken át a reggelikig, italokig és desszertekig szinte bármilyen kategóriát jelenthet.
„Gyártóként azzal kell foglalkoznunk, hogy milyen ételekkel tudjuk segíteni a vásárlókat a mindennapokban. Szerintem ma már kevés annyit írni egy csomagolásra, hogy »diétás«: legyen világos, miből készül a termék, milyen a tápértéke, és hogyan illeszthető be az étrendbe. Közben az íz és az elkészítés is számít, mert egy hosszú munkanap végén is szeretnénk jót enni, lehetőleg különösebb bonyodalom nélkül. A Szafinál ezekre a szempontokra építünk. A GLP-1 körüli változások kapcsán is abban látom a feladatunkat, hogy segítsük a tudatos választást, és olyan élelmiszereket kínáljunk, amelyeket a vásárlók hosszú távon is szívesen fogyasztanak.”
– mondta Ipsits Anita, a Szafi tulajdonosa és ügyvezetője.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Ha minden háztető áramot termel, a hálózatnak azt látnia kell: így készül fel Karintia a napelemes boomra
A közeli jövőben már nem a zöld áram termelése, hanem a szállítása lesz a szűk keresztmetszet, Karintia ezt előzi meg digitális hálózatirányítás-fejlesztéssel.
A gazdaságok energetikai átállása – így van ez Ausztriában is – egyre kevésbé a termelői oldalon, sokkal inkább az elosztóhálózatokon dől el. A napelemek, elektromos autók és hőszivattyúk terjedése olyan terhelést ró a rendszerre, amelyre a hagyományos, felülről lefelé tervezett hálózatok nem készültek fel. A karintiai Kärnten Netz GmbH (KNG) most hatéves szerződést kötött egy digitális hálózatirányítási platform bevezetésére, hogy időben válaszolni tudjon erre a kihívásra.
Ausztria legdélebbi tartományában ugyanis a telepített napelemes kapacitás 2030-ra várhatóan csaknem megduplázódik. Ez nemcsak több zöld áramot jelent, hanem komoly feszültségtartási és torlódáskezelési feladatot is, főként az alacsonyfeszültségű hálózaton, ahol eddig alig volt rálátás a valós működésre. Ezen a szinten csatlakoznak a háztartási napelemek, töltők és hőszivattyúk, vagyis itt keletkeznek a jövő szűk keresztmetszetei.
A KNG ezért a teljes hálózatáról, az alacsonyfeszültségű szintet is beleértve, digitális ikret épít a Siemens-technológiának köszönhetően. A modell valós időben mutatja, hol alakulhat ki túlterhelés, és előre jelzi a problémákat, még mielőtt azok az ellátás megbízhatóságát érintenék. A rendszer három funkcióra épül: átláthatóságot teremt az alacsonyfeszültségű hálózaton, támogatja az aktív üzemirányítást és a zavarelhárítást, valamint előrejelzi és enyhíti a torlódásokat a rugalmassági erőforrások bevonásával.
Az időzítés nem véletlen. Az osztrák villamosenergia-piaci törvény (EIWG) bevezetése várhatóan felgyorsítja a helyi rugalmassági piacok kialakulását. Az elosztók ezzel egyre nagyobb szerepet kapnak a hálózati torlódások piaci alapú kezelésében: nem feltétlenül a hálózatot kell megerősíteni, hanem a fogyasztást és a termelést kell okosan, ösztönzők révén összehangolni. Ehhez viszont pontos adatokra és a rugalmas kapacitások gyors aktiválására van szükség.
A KNG vezetése szerint a megoldás javítja a meglévő hálózati eszközök kihasználtságát, és jelentős költségmegtakarítást hozhat. Ez kulcskérdés, mert a hálózatfejlesztés drága és időigényes, a rugalmasság kihasználása pedig sok esetben olcsóbb és gyorsabb alternatíva a vezetékek és transzformátorok cseréjénél.
A karintiai példa jól mutatja az európai trendet: az elosztói hálózatok a passzív infrastruktúrából aktívan irányított, adatvezérelt rendszerekké válnak. Aki erre időben felkészül, jobban megbirkózik a megújuló termelés növekedésével. Aki lemarad, az dugókkal, korlátozásokkal és csúcsra méretezett, költséges beruházásokkal fizet majd.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
A Toyota és a Rivian is a Stratasys új 3D nyomtatót választotta
Az ipari 3D nyomtatás egyre nagyobb szerepet kap az autógyártásban, különösen a gyártási segédeszközök, szerelőkészülékek és funkcionális alkatrészek előállításában.
A Stratasys új F870 rendszere a nagyformátumú additív gyártás lehetőségeit bővíti, amelynek képességeit már a Toyota és a Rivian is vizsgálja saját gyártási folyamataiban.
A Stratasys tovább bővítette ipari FDM technológiára épülő termékportfólióját az új F870 3D nyomtatóval, amelyet kifejezetten a nagy igénybevételű üzemi alkalmazásokhoz fejlesztettek. A berendezés a nagy építési térfogatot, a szabályozott hőmérsékletű gyártási környezetet és a nagy teljesítményű műszaki polimerek alkalmazását egyesíti. A fejlesztés célja, hogy az additív gyártás ne csupán a prototípusok készítésében, hanem a mindennapi ipari termelésben is gazdaságosan alkalmazható legyen.
Az új rendszer iránt már a bevezetés előtt jelentős érdeklődés mutatkozott. A Toyota Production Engineering Kentucky állambeli, georgetowni részlege, valamint a Rivian Automotive michigani, plymouthi üzeme is megkezdte az F870 képességeinek vizsgálatát. A két autógyártó elsősorban a gyártási segédeszközök, szerelési és ellenőrző készülékek, valamint a fejlett prototípusgyártási alkalmazások területén keresi a technológia felhasználási lehetőségeit.
Nagyobb méret, szélesebb alkalmazhatóság
A Stratasys F870 egyik legfontosabb műszaki jellemzője az 1000 × 610 × 610 milliméteres építési térfogat. A gyártó szerint a berendezés kategóriájának leghosszabb, teljesen fűtött építési terével rendelkezik, amely lehetővé teszi nagyméretű, összetett geometriájú alkatrészek előállítását.
A rendszer többféle ipari alapanyaggal működik, köztük ASA, ABS, Nylon 12CF, valamint az új ABS Draft Gray anyaggal. Különösen fontos a szénszál-erősítésű Nylon 12CF alkalmazhatósága, amely nagy merevségének, szilárdságának és tartósságának köszönhetően alkalmas lehet jelentős mechanikai igénybevételnek kitett gyártási segédeszközök készítésére.
A technológia egyik előnye, hogy a hagyományos forgácsolással vagy más gyártási eljárással készülő egyedi készülékek bizonyos esetekben közvetlenül, szerszámozási igény nélkül állíthatók elő. Ez különösen a gyakran módosuló gyártási folyamatoknál, a kisebb sorozatoknál és az egyedi szerelési feladatoknál jelenthet idő- és költségmegtakarítást.
Az autóipari gyártás rugalmasságát növelheti
A Toyota és a Rivian érdeklődése jól mutatja, hogy az additív gyártás szerepe fokozatosan átalakul az autóiparban. A technológia ma már nem kizárólag a termékfejlesztés és a prototípusgyártás eszköze, hanem egyre inkább a gyártósorok működését támogató megoldás.
A nagyméretű szerelőkészülékek, ellenőrző sablonok és egyedi befogók hagyományos előállítása gyakran jelentős átfutási idővel jár. A 3D nyomtatás lehetőséget biztosít arra, hogy ezek az eszközök közvetlenül a digitális tervek alapján készüljenek el, és szükség esetén gyorsan módosíthatók legyenek.
A Toyota szakemberei szerint az additív gyártás már bizonyította értékét a vállalatnál, a következő lépés pedig az alkalmazási területek további bővítése. Az F870 mérete, alapanyagválasztéka és ipari kialakítása olyan lehetőségeket kínál, amelyek illeszkedhetnek a gyártó újabb termelési igényeihez.
A Stratasys fejlesztése egy szélesebb iparági folyamatba illeszkedik, amelyben a vállalatok a gyártási rugalmasság növelésére, az ellátási láncoktól való függőség mérséklésére és a termelési költségek csökkentésére törekednek.
Az F870 megjelenése újabb lépést jelenthet az additív technológiák üzemi integrációjában. A nagyobb gyártási kapacitás, a műszaki alapanyagok és a megbízhatóan ismételhető gyártási folyamatok együttesen hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a 3D nyomtatás a hagyományos gyártástechnológiák egyre fontosabb kiegészítőjévé váljon.
A Stratasys ipari additív gyártási megoldásait Magyarországon a VARINEX Zrt. képviseli, amely több mint két évtizede foglalkozik a gyártó technológiáival.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
Az LG a közlekedésbiztonság új korszakát mutatta be ITS World Congress rendezvényen
-
Gazdaság2 hét ago
Itt a következmény: jövőre az átutalások 80 százaléka illetékmentessé válik
-
Gazdaság2 hét ago
Olcsóbb lett a kötelező, mégis alig keressük a jobb ajánlatokat
-
Gazdaság2 hét ago
Black Friday a Xiaominál: négyszeres Mi Pont és extra kedvezmények
-
Tippek2 hét ago
Melyik porszívóval spórolhatjuk meg a legtöbb takarítási időt?
-
Gazdaság1 hét ago
Védtelen mikrovállalkozások: tízből kilencen nem használnak fejlett IT-biztonsági megoldást
-
Gazdaság1 hét ago
Már túl vannak a csúcson a támogatott lakáshitelek, de a java csak ezután jön
-
Gazdaság2 hét ago
A Samsung újra az ötödik legértékesebb márka lett az Interbrand Best Global Brands listáján








