Ipar
Az energiavilág jövőjére készülnek
2,2 milliárdos beruházást adott át az E.ON a Tolna megyei Mözsön.
Az E.ON Hungária Csoport kiemelt fejlesztésének eredményeként felavatta új, zöldmezős beruházásban létesült transzformátor-állomását a Tolna megyei Mözs területén. A 8000 nm alapterületen elhelyezkedő, a legmodernebb berendezésekkel és védelmi eszközökkel ellátott létesítmény a Szekszárdon és körzetében élő fogyasztók és az ott működő vállalatok megnövekedett energiaigényére reagálva, az újonnan jelentkező energiaszükségletek kielégítésére és a megújuló energiaforrások térnyerésére reagálva épült.
A térséget energiával ellátó áramhálózat megújítására és kapacitásbővítésére azért volt szükség, mert az elmúlt években megnőtt a lakosság és a helyi vállalatok, ipari cégek energiaigénye, ezzel párhuzamosan pedig robbanásszerűen emelkedett a megújuló energiaforrások használata: egyre több lakossági napelemet és ipari napelemtelepet kell a hálózathoz csatlakoztatni. Az új Mözs alállomás ellátásbiztonsági szempontból is hatalmas előrelépést jelent. A hálózatot számos okoseszközzel, köztük távműködtetésű oszlopkapcsolókkal, zárlatjelzőkkel szerelték fel, hogy üzemzavar esetén az E.ON szakemberei távolról és alternatív útvonalon tudják eljuttatni az energiát a fogyasztókhoz, és hogy ennek következtében az áramszünetek mostantól kevésbé, esetenként egyáltalán ne legyenek érezhetők.
created by dji camera
„Elköteleztük magunkat, hogy következetes és nagyarányú fejlesztéseinkkel rugalmas és jövőálló hálózatot építsünk. A most megvalósult beruházás széles társadalmi és gazdasági körben hasznosul, mert túl azon, hogy a modern technológia, eszközök és okosmegoldások segítségével növeli az ellátásbiztonságot a térségben, lehetővé teszi újabb megújuló energiaforrások, köztük napelemes rendszerek üzembe állását és az egyre növekvő energiaigényekre is teljes körű választ ad”
– mondta el Béres József, az E.ON Hungária Csoport vezérigazgató-helyettese.
A Mözs alállomás közel 30 000 lakossági fogyasztót és számos ipari üzemet lát el villamos energiával Szekszárd északi részén és Tolna területén. A kiemelt beruházás eredményeként tovább erősödik Tolna és Szekszárd, valamint vonzáskörzetük áramellátásának biztonsága.
A Mözs transzformátor-állomás fejlesztése számokban:
- 2,2 milliárd forintos beruházás a kapcsolódó fejlesztésekkel együtt
- Alállomás 8000 nm alapterületen 25MVA-es transzformátorral
- 7,1 km 132 kV-os nagyfeszültségű távvezeték
- 24db új acél oszloppal (115 tonna tömeggel)
- 6,6km hosszban optikai szállal szerelt védővezető
- 5,2 km földkábel és 8,4 km szabadvezeték létesítése elosztóhálózaton
A Mözs állomás a jelenlegi legmodernebb berendezésekkel és védelmi eszközökkel ellátott, teljesen automatizált, és távoli beavatkozással is működtethető transzformátor-állomás. Az állomás területén belül közel 20 km vezetéket építettek be, mely magába foglalja az erőátviteli és az optikai kábeleket is. Nagyfeszültségen két távvezetéki mezőt, (az üzemzavarok hatásának csökkentésére) egy gyűjtősín mezőt és egy transzformátor mezőt tartalmaz, a nagyfeszültség/középfeszültség transzformátor mező egy beltéri kapcsolóberendezésből és 16 mezőből álló középfeszültségű elosztó berendezésből áll.
Az alállomás és a kapcsolódó 132kV-os távvezetékek építése során a környezetvédelmi és madárvédelmi szempontok érvényesítésére is kiemelt figyelmet fordítottak. A környezetvédelmi hatóság kérése alapján az E.ON az országban elsőként szerelt fel – a védővezetőre rögzített madár eltérítőkön túl – az áramvezető sodronyokra madárvédelmi jelzőgömböket is. Mivel az állomás környezete a hazánkban fokozottan védett kerecsensólyom fészkelőhelye is egyben, reagálva arra, hogy a sólyom szívesen választ költőhelyéül mesterséges fészket, a távvezeték nyomvonalán az E.ON nyolc kerecsensólyom költőládát is telepített.
A Mözs alállomás stabil alapot teremt a térség további gazdasági fejlődéséhez is, hiszen a fejlesztés nem ért véget. Az E.ON a következő időszakban a 22 kV-os középfeszültségű hálózatoknak az új Mözs alállomásba való beillesztésén dolgozik, illetve a Mözs és a Szekszárd alállomást összekötő közvetlen ún. kuplung vezeték megvalósítását végzi el, hogy a szekszárdi alállomás esetleges üzemzavara esetén az átterhelést biztosítsa, ezzel az érintett ügyfelek zavartatását jelentősen csökkentve.
“Mindig nagy siker egy település számára, ha egy új beruházás valósul meg a területén. A mostani fejlesztés azonban több okból is különösen örömteli számunkra. Elsősorban azért, mert a mai bizonytalan, válságos időszakban egy olyan beruházás készült el, ami a legkorszerűbb berendezések révén tovább erősíti a város és a környék, többek között a megyeszékhely energiaellátásának biztonságát. Emellett azt is fontosnak tartjuk, hogy a létesítmény biztosítja a városunkban is egyre gyarapodó megújuló energiaforrások zökkenőmentes csatlakozását a hálózatra. Egy többmilliárd forintos beruházás pedig hosszú távú elkötelezettségét is jelez a szolgáltatás magas színvonalú ellátására, ami az itt élők számára szintén megnyugtató”
– mondta el a fejlesztés kapcsán Appelshoffer Ágnes, Tolna polgármestere.
A Dél-Dunántúlon a Mözs alállomás az elmúlt évtized legnagyobb zöldmezős áramhálózati beruházása az E.ON Hungária Csoport által megvalósított fejlesztések közül, amely a távvezeték építésekkel és a kapcsolódó két alállomásban elvégzett fejlesztésekkel együtt mintegy 2,2 milliárd forintból valósult meg. Az Európai Unió és Magyarország Kormánya közel egy milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújt ezen fejlesztés megvalósításához a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) keretében. A most átadott beruházás mellett 2024-ig még egy hasonló nagyságrendű és több ezer a mostaninál kisebb, de jelentős hatású fejlesztés is megvalósul majd az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt. területén. Ezek melyek mindegyike azt a célt szolgálja, hogy választ nyújtson a folyamatosan növekvő energiaigényekre, minél nagyobb számú megújuló energiaforrást lehessen az elosztóhálózatra csatlakoztatni, és ezzel párhuzamosan tovább növelni az ügyfelek ellátásbiztonságát.
Ipar
Megszakítás nélküli kapcsolódás: itt a Zyxel 5G WiFi 7 beltéri routere vállalkozásoknak
Az új Nebula FWA515 szünetmentes, ultragyors WiFi 7 kapcsolatot biztosít zökkenőmentes felhőkezeléssel.
95%-ban újrahasznosított műanyagból készült, és VOC-mentes, halogénmentes, műanyagmentes csomagolásban szállítják.
A biztonságos és AI-alapú felhőalapú hálózati megoldások nyújtásában vezető szerepet betöltő Zyxel Networks bemutatta a Nebula FWA515-t , egy 5G beltéri routert, amely újradefiniálja a megszakítás nélküli kapcsolódást a korlátozott vezetékes internetezési lehetőségekkel küzdő vállalkozások és otthonok számára. A Nebula FWA515 mind az 5G-t, mind a WiFi 7-et támogatja, és villámgyors, rugalmas és felhőből kezelhető internet-hozzáférést biztosít, hogy a felhasználók bárhol produktívak lehessenek és kapcsolatban maradjanak.
Zökkenőmentes kapcsolat, nulla korlátok
A vezetékes infrastruktúrával nem rendelkező vagy mobilitást igénylő vállalkozások számára tervezett Nebula FWA515 a mobil és vezeték nélküli hálózati technológiák legjobbjait egyesítve akár 7,2 Gbps WiFi sebességet biztosít akár 64 eszköz számára, bárhol és bármikor. Ez az útválasztó nulla kábelezést és bonyolult beállításokat igényel. A felhasználóknak egyszerűen csak be kell helyezniük egy SIM-kártyát és csatlakoztatniuk kell a tápegységet, hogy hozzáférjenek a gyors WiFi 7 kapcsolathoz. A beépített 2,5G LAN-portok megbízható vezetékes kapcsolatot is biztosítanak az irodai végpontok számára.
A megszakítás nélküli kapcsolatra nagymértékben támaszkodó vállalkozásokat, például kiskereskedelmi üzleteket, klinikákat és kávézókat nem akadályozhatja a hálózat leállása. A Nebula FWA515 5G és Ethernet kettős WAN-opciókat kínál, amelyek zökkenőmentes átállást biztosítanak a vezetékes vonalak kiesése esetén, így a zökkenőmentes működés a mindig rendelkezésre álló tartalékkapcsolattal biztosított.
Kényelmetlen vezérlés, bármikor és bárhol
A tipikus mobil routerekkel ellentétben, amelyek csak helyi eszközkezelést kínálnak, a Nebula FWA515 a Nebula felhő támogatásával kiemelkedik a többi közül, lehetővé téve a távoli felügyeletet és a valós idejű hálózati láthatóságot. A felugró üzletektől és mobil klinikáktól a fedélzeti WiFi-t kínáló buszokig az IT-adminisztrátorok egyetlen műszerfalról kezelhetik az eszközöket a különböző helyszíneken, fizikai jelenlét nélkül. Ez az egyszerűsített bevezetés és felügyelet csökkenti az üzemeltetés összetettségét, különösen az elosztott vagy mobilis csapatokkal rendelkező szervezetek esetében.
Zöld tervezés, felelős jövő
A Zyxel Networks a Nebula FWA515 routerrel folytatja a környezeti felelősségvállalás iránti elkötelezettségét. Az eszköz 95%-ban újrahasznosított műanyagból készült, VOC- és halogénmentes, műanyagmentes csomagolásban szállítják, és USB-C töltéssel rendelkezik a töltők újrafelhasználásának elősegítése és az e-hulladék csökkentése érdekében.
„A sebesség és a rugalmasság elengedhetetlen a növekvő vállalkozások számára a mai, állandóan bekapcsolt, összekapcsolt világban”
– mondta Kell Lin úr, a Zyxel Networks hálózati stratégiai üzletágának vezető alelnöke.
„A Nebula FWA515 a csúcsteljesítményű vezeték nélküli teljesítményt fenntartható kialakítással és intuitív felhőkezeléssel ötvözi. Arra törekszünk, hogy mind a szervezetek, mind az otthoni felhasználók számára lehetővé tegyük, hogy kompromisszumok nélkül, bárhol kapcsolatban maradhassanak.”
A Zyxel Networks Nebula FWA515 az egyik első olyan hálózati termék, amely megfelel az EN 18031 biztonsági szabványoknak, és teljesíti az EU rádióberendezésekről szóló irányelvében ( ) meghatározott kiberbiztonsági követelményeket. Ha többet szeretne megtudni a termékről, látogasson el a https://www.zyxel.com/global/en/products/mobile-broadband/nebula-5g-be7200-indoor-router-nebula-fwa515 vagy a https://store.zyxel.com/fwa515-eu0102f.html weboldalra.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Generációk energiája: Szegedre figyel idén a teljes villamosipari szektor
A jövő energetikai kihívásaira adott válaszok állnak a középpontban a Magyar Elektrotechnikai Egyesület 71. Vándorgyűlésén, amelyet idén szeptember 23–25. között rendeznek Szegeden. Az esemény főtámogatója az MVM Csoport.
A vándorgyűlés minden évben az energiaszektor szakmai iránytűje: itt találkozik a kormányzat, a kutatói szféra és az iparág képviselete. Az idei programban a plenáris előadások és szekciók olyan kérdéseket járnak körül, amelyek az energiaszektor minden résztvevőjét érintik.
Szó lesz többek között az atomenergia és szélerőművek hazai jövőjéről, az energiaellátás biztonságáról, a megújulók rendszerbe illesztéséről, a mesterséges intelligencia alkalmazásáról és a hálózatok digitalizációjáról. Az előadók között a hazai és nemzetközi energiaszektor vezetői és a kormányzati szakpolitika képviselői mellett egyetemi professzorok és innovatív iparági szereplők is helyet kapnak. Külön szekcióban vitatják meg például az európai energiastratégia jövőjét, közös fórumot teremtve a technológiai megoldásoknak és a szabályozói elképzeléseknek.
Különleges aktualitást ad az eseménynek, hogy az 1900-ban alapított Magyar Elektrotechnikai Egyesület idén ünnepli fennállásának 125. évfordulóját, melyről a rendezvény előterében külön kiállítással emlékeznek meg.
A MEE Vándorgyűlés az előzetes regisztrációk alapján idén mintegy 1300 résztvevőt vonz, és a szakkiállítással kiegészülve a hazai villamosenergia-ipar legfontosabb szakmai találkozóhelyévé vált. A szegedi rendezvény idén is arra vállalkozik, hogy közös gondolkodással és tudásmegosztással válaszokat adjon a legfontosabb energetikai kérdésekre.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Összetett szerkezetek automatikus modellezését teszi lehetővé a Széchenyi István Egyetemen kidolgozott új eljárás
3D-s lézerszkenneres felmérés alapján automatikus digitális modell készítését teszi lehetővé többek között acél-, öszvérhidak és más összetett szerkezetek esetében az a szellemi alkotás, amelyet a győri Széchenyi István Egyetem kutatói hoztak létre.
Az eljárás idő- és költségtakarékos megoldást kínál az állapotfelmérésekhez.
A Széchenyi István Egyetem kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének célja, hogy a jelen kihívásaira gyakorlati megoldásokat kínáljon a piac számára. Ezt célozza az intézmény Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karán megvalósult kutatás is: ennek eredményeként egy olyan eljárás jött létre, amely összetett szerkezetek automatikus modellezését teszi lehetővé parametrikus tervezési módszerekkel.
„Rengeteg olyan meglévő szerkezet – híd, épület – létezik, amelyekről vagy nincs meg az eredeti tervdokumentáció, vagy az építése óta több beavatkozás, átalakítás is történt, esetleg azóta károsodások keletkeztek, a terhelés hatására deformációk következtek be. A megfelőséget igazoló tartószerkezeti számításokhoz, a felújításhoz, az átalakításhoz azonban elengedhetetlen a meglévő állapot dokumentálása, az építmény digitális terveinek – vagyis digitális ikertestvérének – elkészítése. A folyamat első lépése a felmérés, amit többféleképpen készülhet, akár kézi, akár lézeres módszerrel, ám mindez időigényes, és ezt követően az eredmények számítógépre vitele, az építménymodell elkészítése is nagy manuális munkát jelent. Manapság elterjedt a 3D-s, lézerszkenneres felmérés, amelynek eredményeként egy háromdimenziós állományt, vagyis pontfelhőt kapunk. Ebből azonban továbbra is időigényes az épületmodell elkészítése. A kutatásunk célja tehát az volt, hogy a pontfelhőt felhasználva dolgozzunk ki egy olyan módszert, amellyel automatikusan létre lehet hozni az építmény modelljét”
– részletezte a projektben részt vevő Ajtayné dr. Károlyfi Kitti, a Szerkezetépítési és Geotechnikai Tanszék docense.
Hozzátette, az eljárás csökkenti az építménymodell elkészítési idejét, minimalizálja az emberi beavatkozást, pontosabb eredményeket nyújt, és sokoldalúan alkalmazható különböző típusú szerkezetekre.
„Az általunk kidolgozott algoritmus metszeteket vesz fel a pontfelhőről, amelyekre tudunk kontúrt illeszteni, s ezeket összekötve felületeket kapunk, végső soron előállítva a teljes 3D-s építménymodellt. Az automatizáció tehát továbbra is emberi kontroll alatt történik”
– emelte ki.
A kutató elmondta, a projekt során több szerkezettel is foglalkoztak: egy acél- és egy öszvérszerkezetű híd lézerszkenneres felmérését végezték el, és ezek alapján pontosították az automatizációs eljárást. Az így elkészített építménymodell könnyedén importálható több véges elemes szoftverbe, mint például a tartószerkezeti tervezésben hazánkban gyakori AxisVM-be és a tudományos célokra is alkalmas Abaqus-ba. Az eljárás piaci használata idő- és költséghatékonysága miatt jelentős versenyelőnyt eredményezhet, ennek megfelelően már van is vállalati érdeklődés az eljárás iránt.
„A módszer az oktatásban is kitűnően használható. Magam is tartok olyan órákat az építész- és építőmérnök-hallgatóknak, amelyeken az úgynevezett »scan to BIM« eljárással foglalkozunk, vagyis azzal, hogy miként lesz a pontfelhőből épületinformációs modell”
– hangsúlyozta a docens. Hozzáfűzte, kutatótársaival éppen egy tudományos publikáción dolgoznak, amely részletesen bemutatja a kifejlesztett módszertan működését, és gyakorlati példákkal támasztja alá alkalmazásának hasznosságát.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök2 hét ago
Papírhatású kijelzővel és 2.5K felbontással érkezik a HUAWEI MatePad 11.5
-
Okoseszközök2 hét ago
NUKI Smart Lock Pro – a szerkesztőség új biztonsági kedvence
-
Okoseszközök2 hét ago
A Lenovo bemutatja az AI-alapú eszközök és élmények teljes portfólióját a fogyasztói, üzleti és mobil szegmensben
-
Okoseszközök2 hét ago
Nincs megállás, újabb innovatív megoldásokkal rukkolt elő James Dyson!
-
Okoseszközök1 hét ago
A Samsung egy új, személyre szabott, „A-65%” energiabesorolású mosógépet mutat be az IFA 2025 kiállításon
-
Gazdaság2 hét ago
Drágulnak a használt autók, mégis nagyobb az érdeklődés irántuk
-
Ipar2 hét ago
A kockázatkezelés nem játék, de tanulhat a sakkból – öt párhuzam a tábla és a tőkepiacok között
-
Okoseszközök2 hét ago
Ezért fontos odafigyelni a kávéfőző karbantartására