Connect with us
Hirdetés

Ipar

Az energiavilág jövőjére készülnek

mözs

2,2 milliárdos beruházást adott át az E.ON a Tolna megyei Mözsön.

Az E.ON Hungária Csoport kiemelt fejlesztésének eredményeként felavatta új, zöldmezős beruházásban létesült transzformátor-állomását a Tolna megyei Mözs területén. A 8000 nm alapterületen elhelyezkedő, a legmodernebb berendezésekkel és védelmi eszközökkel ellátott létesítmény a Szekszárdon és körzetében élő fogyasztók és az ott működő vállalatok megnövekedett energiaigényére reagálva, az újonnan jelentkező energiaszükségletek kielégítésére és a megújuló energiaforrások térnyerésére reagálva épült.

A térséget energiával ellátó áramhálózat megújítására és kapacitásbővítésére azért volt szükség, mert az elmúlt években megnőtt a lakosság és a helyi vállalatok, ipari cégek energiaigénye, ezzel párhuzamosan pedig robbanásszerűen emelkedett a megújuló energiaforrások használata: egyre több lakossági napelemet és ipari napelemtelepet kell a hálózathoz csatlakoztatni. Az új Mözs alállomás ellátásbiztonsági szempontból is hatalmas előrelépést jelent. A hálózatot számos okoseszközzel, köztük távműködtetésű oszlopkapcsolókkal, zárlatjelzőkkel szerelték fel, hogy üzemzavar esetén az E.ON szakemberei távolról és alternatív útvonalon tudják eljuttatni az energiát a fogyasztókhoz, és hogy ennek következtében az áramszünetek mostantól kevésbé, esetenként egyáltalán ne legyenek érezhetők.

created by dji camera

„Elköteleztük magunkat, hogy következetes és nagyarányú fejlesztéseinkkel rugalmas és jövőálló hálózatot építsünk. A most megvalósult beruházás széles társadalmi és gazdasági körben hasznosul, mert túl azon, hogy a modern technológia, eszközök és okosmegoldások segítségével növeli az ellátásbiztonságot a térségben, lehetővé teszi újabb megújuló energiaforrások, köztük napelemes rendszerek üzembe állását és az egyre növekvő energiaigényekre is teljes körű választ ad”

– mondta el Béres József, az E.ON Hungária Csoport vezérigazgató-helyettese.

A Mözs alállomás közel 30 000 lakossági fogyasztót és számos ipari üzemet lát el villamos energiával Szekszárd északi részén és Tolna területén. A kiemelt beruházás eredményeként tovább erősödik Tolna és Szekszárd, valamint vonzáskörzetük áramellátásának biztonsága.

A Mözs transzformátor-állomás fejlesztése számokban:

  • 2,2 milliárd forintos beruházás a kapcsolódó fejlesztésekkel együtt
  • Alállomás 8000 nm alapterületen 25MVA-es transzformátorral
  • 7,1 km 132 kV-os nagyfeszültségű távvezeték
    • 24db új acél oszloppal (115 tonna tömeggel)
    • 6,6km hosszban optikai szállal szerelt védővezető
  • 5,2 km földkábel és 8,4 km szabadvezeték létesítése elosztóhálózaton

A Mözs állomás a jelenlegi legmodernebb berendezésekkel és védelmi eszközökkel ellátott, teljesen automatizált, és távoli beavatkozással is működtethető transzformátor-állomás. Az állomás területén belül közel 20 km vezetéket építettek be, mely magába foglalja az erőátviteli és az optikai kábeleket is. Nagyfeszültségen két távvezetéki mezőt, (az üzemzavarok hatásának csökkentésére) egy gyűjtősín mezőt és egy transzformátor mezőt tartalmaz, a nagyfeszültség/középfeszültség transzformátor mező egy beltéri kapcsolóberendezésből és 16 mezőből álló középfeszültségű elosztó berendezésből áll.

Az alállomás és a kapcsolódó 132kV-os távvezetékek építése során a környezetvédelmi és madárvédelmi szempontok érvényesítésére is kiemelt figyelmet fordítottak. A környezetvédelmi hatóság kérése alapján az E.ON az országban elsőként szerelt fel – a védővezetőre rögzített madár eltérítőkön túl – az áramvezető sodronyokra madárvédelmi jelzőgömböket is. Mivel az állomás környezete a hazánkban fokozottan védett kerecsensólyom fészkelőhelye is egyben, reagálva arra, hogy a sólyom szívesen választ költőhelyéül mesterséges fészket, a távvezeték nyomvonalán az E.ON nyolc kerecsensólyom költőládát is telepített.

A Mözs alállomás stabil alapot teremt a térség további gazdasági fejlődéséhez is, hiszen a fejlesztés nem ért véget. Az E.ON a következő időszakban a 22 kV-os középfeszültségű hálózatoknak az új Mözs alállomásba való beillesztésén dolgozik, illetve a Mözs és a Szekszárd alállomást összekötő közvetlen ún. kuplung vezeték megvalósítását végzi el, hogy a szekszárdi alállomás esetleges üzemzavara esetén az átterhelést biztosítsa, ezzel az érintett ügyfelek zavartatását jelentősen csökkentve.

“Mindig nagy siker egy település számára, ha egy új beruházás valósul meg a területén. A mostani fejlesztés azonban több okból is különösen örömteli számunkra. Elsősorban azért, mert a mai bizonytalan, válságos időszakban egy olyan beruházás készült el, ami a legkorszerűbb berendezések révén tovább erősíti a város és a környék, többek között a megyeszékhely energiaellátásának biztonságát. Emellett azt is fontosnak tartjuk, hogy a létesítmény biztosítja a városunkban is egyre gyarapodó megújuló energiaforrások zökkenőmentes csatlakozását a hálózatra. Egy többmilliárd forintos beruházás pedig hosszú távú elkötelezettségét is jelez a szolgáltatás magas színvonalú ellátására, ami az itt élők számára szintén megnyugtató”

– mondta el a fejlesztés kapcsán Appelshoffer Ágnes, Tolna polgármestere.

A Dél-Dunántúlon a Mözs alállomás az elmúlt évtized legnagyobb zöldmezős áramhálózati beruházása az E.ON Hungária Csoport által megvalósított fejlesztések közül, amely a távvezeték építésekkel és a kapcsolódó két alállomásban elvégzett fejlesztésekkel együtt mintegy 2,2 milliárd forintból valósult meg. Az Európai Unió és Magyarország Kormánya közel egy milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújt ezen fejlesztés megvalósításához a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) keretében. A most átadott beruházás mellett 2024-ig még egy hasonló nagyságrendű és több ezer a mostaninál kisebb, de jelentős hatású fejlesztés is megvalósul majd az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt. területén. Ezek melyek mindegyike azt a célt szolgálja, hogy választ nyújtson a folyamatosan növekvő energiaigényekre, minél nagyobb számú megújuló energiaforrást lehessen az elosztóhálózatra csatlakoztatni, és ezzel párhuzamosan tovább növelni az ügyfelek ellátásbiztonságát.

Ipar

2500 tárgyalás és 1200 beszállító az őszi kamarai beszállítói fórumon

Országszerte új lehetőségeket teremtett a hazai vállalkozások üzleti kapcsolatainak bővítésére a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Országos Kamarai Beszállítói Programja, amelyen idén ősszel öt helyszínen 59 nagyvállalat és 1226 beszállító 2475 tárgyalás folytatott le. 

Az eddigi három rendezvénysorozaton összesen 19 helyszínen 234 nagyvállalat és 3883 regisztrált beszállító vett részt, akik 7205 megvalósult üzleti tárgyalást folytattak le. A részt vevő vállalkozások szerint szükséges a beszállítói láncok erősítése és fejlesztése. A kamarai rendszer a programsorozat részeként egy több mint 3800 vállalkozást tömörítő beszállítói adatbázist, egy informális beszállítói klasztert hozott létre, amelyet a jövőben továbbfejleszt. A kamarai hálózat egy célzott beszállítófejlesztési képzési program elindítását is tervezi. A sikeres kezdeményezés a tervek szerint 2027 őszén folytatódik. 

A rendezvénysorozat célja, hogy közvetlen üzleti kapcsolatokat teremtsen a nagyvállalatok és a potenciális beszállítók között, új piaci lehetőségeket nyisson a kis- és középvállalkozások előtt, valamint gyakorlati támogatást adjon az együttműködések kialakításához. A rendezvények elsősorban a jármű-, feldolgozó-, fém- és műanyag-, gép-, élelmiszer- és elektronikai ipar szereplőit célozták, de más szektorok számára is nyitottak voltak. A Heves Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara által elindított, majd országos szintre emelt Országos Kamarai Beszállítói Program (mkik.hu/okbp) mára a hazai beszállítói kapcsolatok egyik meghatározó platformjává vált. 

A Beszállítói Fórumok mellett a KAPTÁR (Kapacitás megosztó adatTÁR) is támogatja a partnerkapcsolatok építését. A mesterséges intelligenciával támogatott országos, ingyenes kamarai platform összekapcsolja a vállalkozások szabad kapacitásait, beszállítói igényeit és partnerkeresési lehetőségeit. A kaptar.mkik.hu oldalon elérhető rendszer automatikus adatkitöltéssel könnyíti a regisztrációt, és már több mint 1700 vállalkozás csatlakozott hozzá.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Siemens-automatizálással újult meg egy erdélyi tejüzem

A gyergyóremetei bébiételgyártó üzem automatizálása különleges feladatot jelentett a KOB-Flex Kft. számára. A tejfeldolgozás szinte valamennyi technológiai lépését magában foglaló létesítmény irányítását Siemens vezérlésre és felügyeleti rendszerre építették.

A beruházás műszaki kihívásairól, a tejipari automatizálás sajátosságairól és az adatvezérelt gyártás lehetőségeiről id. Kozma Barnabással, a KOB-Flex Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.

MM: A KOB-Flex több évtizedes tapasztalattal rendelkezik az élelmiszeripari automatizálásban. Melyek a vállalkozás legfontosabb tevékenységi területei?

K.B.: A KOB-Flex Kft. jelenlegi formájában 2005 óta működik családi vállalkozásként, de az általunk végzett tevékenység már legalább harmincéves múltra tekint vissza. A kilencvenes években kerültünk kapcsolatba a tejipari technológiák meghatározó nemzetközi szállítóival, köztük a Tetra Pak, az Alfa Laval és később a GEA vállalatokkal. Azóta számos beruházásban működtünk közre velük. Elsősorban komplett technológiai rendszerek automatizálásával, a különböző berendezések integrálásával és központi folyamatirányításával foglalkozunk. Egy pasztőr, szeparátor vagy homogenizátor általában saját vezérléssel érkezik, ezeket azonban össze kell hangolni a kapcsolódó tartályokkal, szivattyúkkal, szelepekkel (technológiai útvonalak) és tisztítórendszerekkel.

MM: Milyen feladatokat vállaltak a gyergyóremetei bébiételgyártó üzem megvalósításában?

K.B.: A beruházás egy hosszabb ideje nem működő tejipari létesítmény teljes technológiai megújítását jelentette. A projektben a romániai GEA volt az egyik meghatározó technológiai partner, amely dán és német szakembereket is bevont a tervezésbe. Bennünket az automatizálás megvalósításával bíztak meg. A feladat különlegességét az adta, hogy a viszonylag kis kapacitású üzem a tejfeldolgozás szinte valamennyi fontos technológiai lépését magában foglalja. A nyerstej átvételét és tárolását pasztőrözés, szeparálás, homogenizálás, majd a receptúra szerinti összetevők bekeverése követi. Ezután a termék sűrítő- és porítóberendezéseken halad keresztül, végül por alakban kerül ki a technológiából. A rendszerhez CIP-tisztítóállomások és technológiai vízellátó rendszerek is kapcsolódnak. A munkát 2021-ben kezdtük meg, de a járványhelyzet következményei és az infrastrukturális nehézségek miatt a beruházás közel öt évre nyúlt.

MM: Milyen Siemens automatizálási megoldásokra épül az üzem folyamatirányítása?

K.B.: A rendszer központi vezérlését három Siemens SIMATIC S7-1500 PLC biztosítja, amelyekhez ET 200 decentralizált I/O-modulok kapcsolódnak. A rendszerben egy S7-1214F vezérlő is helyet kapott. A technológia felügyeletét Siemens WinCC SCADA rendszer végzi, több kezelőállomással. A méreteket jól érzékelteti, hogy a rendszer 900 digitális bemenetet, 500 digitális kimenetet, 200 analóg bemenetet és 90 analóg kimenetet kezel. Emellett kilenc AS-i master segítségével intelligens szelepvezérléseket is integráltunk. Összességében mintegy 200 mérési pont, 450 vezérelt szelep, 80 szivattyú és 30 ventilátor működését kell összehangolni. 

A legnagyobb kihívást nem önmagában az I/O-pontok száma jelentette, hanem a különböző beszállítóktól érkező technológiai berendezések vezérléseinek összekapcsolása és szinkronizálása. A Siemens rendszer lehetővé teszi, hogy az önálló gépegységek egységes folyamatirányítás alatt működjenek.

MM: Hogyan lehet egy ilyen összetett technológiát áttekinthetően irányítani?

K.B.: Az üzem két nagyobb egységre tagolódik. Az egyikben a tej alapfeldolgozása, a másikban a sűrítés és a porítás történik. A két terület fizikailag elkülönül, de ugyanazt a WinCC felügyeleti rendszert használja, így a kezelők mindkét technológiai egység működéséről információt kapnak. Az automatizálásnak köszönhetően a teljes technológia működtetéséhez négy operátori felület elegendő. 

A rendszerben 19 termelési folyamatot alakítottunk ki, amelyek egyenként 10–150 elemi lépésből állhatnak. Ezekhez öt automatizált tisztítási folyamat kapcsolódik. A vezérlés gondoskodik a megfelelő anyagáramlási útvonalak kialakításáról, a szelepek és szivattyúk működtetéséről, valamint a technológiai műveletek sorrendjének betartásáról.

MM: A bébiételgyártásban különösen fontos a higiénia és a visszakövethetőség. Milyen megoldásokat alkalmaztak?

K.B.: Az élelmiszeriparban a higiéniai követelmények az automatizálási rendszer fizikai kialakítását is meghatározzák. Rozsdamentes kapcsolószekrényeket, kábelcsatornákat és szerelvényeket alkalmazunk, a terepi eszközök pedig legalább IP65 védettségűek. 

A technológiai tisztításokat automatizált CIP-rendszerek végzik. A visszakövethetőséget a Siemens WinCC felügyeleti rendszerhez kapcsolódó naplózási megoldásaink biztosítják. Minden termelési és tisztítási folyamat egyedi azonosítót kap, és automatikusan rögzítjük a kezdési és befejezési időpontokat, a kezelői beavatkozásokat és azonosításokat, valamint a technológiai eseményeket és a felügyelet által képzett hibákat. Az adatok eseménylisták és grafikus trendek formájában is visszakereshetők, ami a minőségbiztosítás számára különösen fontos.

MM: Hogyan kapcsolódik a gyártásirányítás a vállalatirányítási rendszerhez?

K.B.: A kapcsolatot egy közös SQL-alapú adatbázison keresztül valósítottuk meg. A vállalatirányítási rendszerből érkeznek a gyártási tervek és a receptúrák, amelyek alapján az operátorok kiválaszthatják az elvégzendő műveleteket. A technológiai rendszer pedig visszaszolgáltatja a megvalósult gyártási folyamatok adatait. Az automatizálási rendszer recept adatbázissal teszi rugalmassá a termelés tervezés és irányítási feladatainak végrehajtását.

MM: Milyen eredményeket hozott a beruházás, és milyen további tejipari referenciákkal rendelkeznek?

K.B.: Gyergyóremetén egy korszerű, magas automatizáltságú üzem jött létre, amelyben a tejfeldolgozás, a sűrítés és a porítás egységes irányítás alatt működik. A por alakú termék már eljutott a forgalmazhatóság szintjére, a végső bébiételtermék bevezetéséhez kapcsolódó fejlesztések és engedélyezési folyamatok pedig még zajlanak. 

A magyar tejiparban számos Siemens-alapú automatizálási projektet valósítottunk meg. Jó példa erre a Tolnatej, ahol a közvetlen tejfeldolgozáshoz kapcsolódó automatizálási feladatok jelentős részét mi végeztük. A biztonságos működést egységes programozási megoldásokkal, On-Line távoli támogatással és helyszíni szervizszolgáltatással biztosítjuk. 

Ügyfeleink döntő többségének rendszereihez online is hozzá tudunk férni, így gyors és szakszerű segítséget adunk a hibakeresésben vagy a technológiai problémák megoldásában. (a program minden munkatársunk számára egyenértékűen értelmezhető, a segítség nem személy függő!)

MM: Milyen új fejlesztési irányokat látnak az ipari automatizálásban?

Egyre nagyobb igény mutatkozik a meglévő technológiai adatok hatékonyabb felhasználására. Sok üzemben már rendelkezésre állnak a szükséges mérési információk, de ezek elemzése és áttekinthető megjelenítése még nem megfelelő. Olyan megoldásokat fejlesztünk, amelyek egy-egy technológiai folyamat teljes lefutását, a hőmérsékleti és áramlási adatokat, valamint a kapcsolódó eseményeket egyetlen képernyőn vagy jelentésben jelenítik meg. Ez jelentősen megkönnyíti a minőségellenőrzést és a hibák feltárását. Különösen fontos terület az erőforrás-felhasználás optimalizálása. Több tejüzemben már folyamatonként mérjük a frissvíz-felhasználást. Van olyan partnerünk, ahol az adatok elemzésével és a technológiai folyamatok optimalizálásával statisztikailag napi 100 köbméteres vízmegtakarítást tudtak kimutatni.

Az automatizálás ma már jóval többet jelent a gépek vezérlésénél. A Siemens-alapú folyamatirányítás, a megfelelő adatgyűjtés és az információk intelligens feldolgozása a termelékenység növeléséhez, a minőségbiztosítás javításához és az üzemeltetési költségek csökkentéséhez egyaránt hozzájárulhat.

www.siemens.hu, kob-flex.hu


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

A Schneider Electric és a Greenly kiterjeszti dekarbonizációs programját

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata új partnerséget jelentett be a karbonelszámolási és -menedzsment platformot fejlesztő Greenly vállalattal.

Az együttműködés célja, hogy tovább erősítse a Schneider Electric Decarbonization Champion Program (DCP) programját.

A kibővített kezdeményezés a vállalat első olyan fenntarthatósági programja, amely kifejezetten a Schneider Electric partneri ökoszisztémájában működő kis- és középvállalati (KKV) partnereket támogatja abban, hogy mérjék, kezeljék és csökkentsék karbonkibocsátásukat, miközben javítják működési hatékonyságukat. A program megvalósítását a Schneider Electric globális tanácsadási üzletága, az SE Advisory Services támogatja.

Strukturált program a partneri ökoszisztéma dekarbonizációjának felgyorsítására

A Decarbonization Champion Program keretében a Schneider Electric globális partnerhálózatának kis- és középvállalati tagjaival működik együtt, és olyan dekarbonizációs útitervet biztosít számukra, amely a Greenly karbonmenedzsment platformját az SE Advisory Services célzott fenntarthatósági tanácsadásával egészíti ki. A program célja, hogy felgyorsítsa a kibocsátáscsökkentést a teljes értékláncban.

A program becslések szerint évente több mint 34 ezer dollár (30 ezer euró feletti) értékű lehetőséget biztosít minden részt vevő partner számára, többek között az alábbi területeken:

  • hozzáférést a Schneider Electric Sustainability and Energy Tech School képzéseihez, amelyek segítségével a partnerek fejleszthetik fenntarthatósági ismereteiket
  • hozzáférést a Greenly platformhoz, amely lehetővé teszi a Scope 1 és Scope 2 kibocsátások mérését, nyomon követését és jelentését, valamint az adatok áttekinthető megjelenítését
  • az SE Advisory Services szakértői támogatását, amely távoli auditokkal, stratégiai workshopokkal és személyre szabott dekarbonizációs útitervek kidolgozásával segíti a partnereket, valamint hozzáférést biztosít kiválasztott Schneider Electric dekarbonizációs technológiákhoz és finanszírozási lehetőségekhez
  • közös márkamegjelenési lehetőségek és szakmai elismerés a programban részt vevő partnerek számára

Az első tapasztalatok jelentős megtakarítási lehetőségeket tárnak fel

A csendes-óceáni régióban megvalósított pilot projektek jól szemléltetik a program üzleti hatását. Az SE Advisory Services által végzett első auditok több mint 28 500 dollár (40 ezer ausztrál dollár) éves megtakarítási lehetőséget tártak fel egy kivitelező vállalat számára. Egy queenslandi gyártóvállalat pedig több mint 178 ezer dollár (250 ezer ausztrál dollár) éves megtakarítási lehetőséget azonosított működésének fejlesztésével, többek között a sűrített levegős rendszerek hatékonyságának javításával, a fogyasztás időbeli optimalizálásával és a berendezések hatékonyabb használatával. A program globális kiterjesztése jelenleg is zajlik a Schneider Electric partneri hálózatában.

Növekvő ügyfélelvárások és változó szabályozási környezet

Az együttműködés olyan időszakban valósul meg, amikor a globális üzleti és beszállítói láncokban működő vállalatok egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek környezeti teljesítményük bemutatására és ügyfeleik fenntarthatósági céljainak támogatására. A nagyvállalatok egyre gyakrabban kérnek kibocsátási adatokat és fenntarthatósági vállalásokat beszállítóiktól, így a KKV-k számára is egyre fontosabbá válik karbonlábnyomuk mérése, kezelése és csökkentése, miközben működési hatékonyságukat is javítaniuk kell.

Ezzel párhuzamosan az olyan szabályozások, mint az Európai Unió vállalati fenntarthatósági jelentéstételi irányelve (CSRD), illetve az ausztrál Climate-Related Financial Disclosure (CRFD) szabályozás, tovább növelik az értékláncok átláthatóságával kapcsolatos elvárásokat. A fenntarthatósági szempontok beépítése a működésbe így egyre inkább az üzleti ellenálló képesség és a versenyelőny egyik meghatározó tényezőjévé válik.

A Schneider Electric partneri ökoszisztémájában működő KKV-k, köztük a kapcsolóberendezés-gyártók, kivitelezők és rendszerintegrátorok számára ez egyszerre jelent kihívást és lehetőséget. Miközben sok vállalat felismeri a dekarbonizáció üzleti értékét, gyakran hiányoznak azok az erőforrások, szakmai ismeretek és digitális eszközök, amelyekkel a célkitűzéseket konkrét intézkedésekké alakíthatnák. A Decarbonization Champion Program célja ennek a szakadéknak a csökkentése.

A megfelelés helyett a versenyelőny kerül előtérbe

„Ez a program jól tükrözi elkötelezettségünket amellett, hogy Energy Tech Partnerként értéket teremtsünk a teljes partneri ökoszisztémánk számára. A Greenly együttműködésével támogatjuk ökoszisztémánk szereplőit abban, hogy kialakítsák azokat a képességeket, amelyekkel megfelelhetnek a változó piaci elvárásoknak, javíthatják működési hatékonyságukat és felgyorsíthatják dekarbonizációs törekvéseiket. A digitális eszközök és a szakértői támogatás ötvözésével lehetővé tesszük számukra, hogy hosszú távú üzleti értéket teremtsenek, miközben hozzájárulnak a fenntarthatósági célok megvalósításához”

– mondta Bin Lu, a Schneider Electric Power Products üzletágának ügyvezető alelnöke.

Alexis Normand, a Greenly vezérigazgatója és társalapítója hozzátette:

„Számos KKV szeretne aktív szerepet vállalni a kibocsátáscsökkentésben, ugyanakkor gyakran nem rendelkezik a szükséges, könnyen hozzáférhető eszközökkel és útmutatással. A szoftveres megoldások és a gyakorlati támogatás ötvözésével célunk, hogy a dekarbonizáció mérhetővé és megvalósíthatóvá váljon a teljes értékláncban.”


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss