Ipar
Az energiavilág jövőjére készülnek
2,2 milliárdos beruházást adott át az E.ON a Tolna megyei Mözsön.
Az E.ON Hungária Csoport kiemelt fejlesztésének eredményeként felavatta új, zöldmezős beruházásban létesült transzformátor-állomását a Tolna megyei Mözs területén. A 8000 nm alapterületen elhelyezkedő, a legmodernebb berendezésekkel és védelmi eszközökkel ellátott létesítmény a Szekszárdon és körzetében élő fogyasztók és az ott működő vállalatok megnövekedett energiaigényére reagálva, az újonnan jelentkező energiaszükségletek kielégítésére és a megújuló energiaforrások térnyerésére reagálva épült.
A térséget energiával ellátó áramhálózat megújítására és kapacitásbővítésére azért volt szükség, mert az elmúlt években megnőtt a lakosság és a helyi vállalatok, ipari cégek energiaigénye, ezzel párhuzamosan pedig robbanásszerűen emelkedett a megújuló energiaforrások használata: egyre több lakossági napelemet és ipari napelemtelepet kell a hálózathoz csatlakoztatni. Az új Mözs alállomás ellátásbiztonsági szempontból is hatalmas előrelépést jelent. A hálózatot számos okoseszközzel, köztük távműködtetésű oszlopkapcsolókkal, zárlatjelzőkkel szerelték fel, hogy üzemzavar esetén az E.ON szakemberei távolról és alternatív útvonalon tudják eljuttatni az energiát a fogyasztókhoz, és hogy ennek következtében az áramszünetek mostantól kevésbé, esetenként egyáltalán ne legyenek érezhetők.

created by dji camera
„Elköteleztük magunkat, hogy következetes és nagyarányú fejlesztéseinkkel rugalmas és jövőálló hálózatot építsünk. A most megvalósult beruházás széles társadalmi és gazdasági körben hasznosul, mert túl azon, hogy a modern technológia, eszközök és okosmegoldások segítségével növeli az ellátásbiztonságot a térségben, lehetővé teszi újabb megújuló energiaforrások, köztük napelemes rendszerek üzembe állását és az egyre növekvő energiaigényekre is teljes körű választ ad”
– mondta el Béres József, az E.ON Hungária Csoport vezérigazgató-helyettese.
A Mözs alállomás közel 30 000 lakossági fogyasztót és számos ipari üzemet lát el villamos energiával Szekszárd északi részén és Tolna területén. A kiemelt beruházás eredményeként tovább erősödik Tolna és Szekszárd, valamint vonzáskörzetük áramellátásának biztonsága.
A Mözs transzformátor-állomás fejlesztése számokban:
- 2,2 milliárd forintos beruházás a kapcsolódó fejlesztésekkel együtt
- Alállomás 8000 nm alapterületen 25MVA-es transzformátorral
- 7,1 km 132 kV-os nagyfeszültségű távvezeték
- 24db új acél oszloppal (115 tonna tömeggel)
- 6,6km hosszban optikai szállal szerelt védővezető
- 5,2 km földkábel és 8,4 km szabadvezeték létesítése elosztóhálózaton
A Mözs állomás a jelenlegi legmodernebb berendezésekkel és védelmi eszközökkel ellátott, teljesen automatizált, és távoli beavatkozással is működtethető transzformátor-állomás. Az állomás területén belül közel 20 km vezetéket építettek be, mely magába foglalja az erőátviteli és az optikai kábeleket is. Nagyfeszültségen két távvezetéki mezőt, (az üzemzavarok hatásának csökkentésére) egy gyűjtősín mezőt és egy transzformátor mezőt tartalmaz, a nagyfeszültség/középfeszültség transzformátor mező egy beltéri kapcsolóberendezésből és 16 mezőből álló középfeszültségű elosztó berendezésből áll.
Az alállomás és a kapcsolódó 132kV-os távvezetékek építése során a környezetvédelmi és madárvédelmi szempontok érvényesítésére is kiemelt figyelmet fordítottak. A környezetvédelmi hatóság kérése alapján az E.ON az országban elsőként szerelt fel – a védővezetőre rögzített madár eltérítőkön túl – az áramvezető sodronyokra madárvédelmi jelzőgömböket is. Mivel az állomás környezete a hazánkban fokozottan védett kerecsensólyom fészkelőhelye is egyben, reagálva arra, hogy a sólyom szívesen választ költőhelyéül mesterséges fészket, a távvezeték nyomvonalán az E.ON nyolc kerecsensólyom költőládát is telepített.
A Mözs alállomás stabil alapot teremt a térség további gazdasági fejlődéséhez is, hiszen a fejlesztés nem ért véget. Az E.ON a következő időszakban a 22 kV-os középfeszültségű hálózatoknak az új Mözs alállomásba való beillesztésén dolgozik, illetve a Mözs és a Szekszárd alállomást összekötő közvetlen ún. kuplung vezeték megvalósítását végzi el, hogy a szekszárdi alállomás esetleges üzemzavara esetén az átterhelést biztosítsa, ezzel az érintett ügyfelek zavartatását jelentősen csökkentve.
“Mindig nagy siker egy település számára, ha egy új beruházás valósul meg a területén. A mostani fejlesztés azonban több okból is különösen örömteli számunkra. Elsősorban azért, mert a mai bizonytalan, válságos időszakban egy olyan beruházás készült el, ami a legkorszerűbb berendezések révén tovább erősíti a város és a környék, többek között a megyeszékhely energiaellátásának biztonságát. Emellett azt is fontosnak tartjuk, hogy a létesítmény biztosítja a városunkban is egyre gyarapodó megújuló energiaforrások zökkenőmentes csatlakozását a hálózatra. Egy többmilliárd forintos beruházás pedig hosszú távú elkötelezettségét is jelez a szolgáltatás magas színvonalú ellátására, ami az itt élők számára szintén megnyugtató”
– mondta el a fejlesztés kapcsán Appelshoffer Ágnes, Tolna polgármestere.
A Dél-Dunántúlon a Mözs alállomás az elmúlt évtized legnagyobb zöldmezős áramhálózati beruházása az E.ON Hungária Csoport által megvalósított fejlesztések közül, amely a távvezeték építésekkel és a kapcsolódó két alállomásban elvégzett fejlesztésekkel együtt mintegy 2,2 milliárd forintból valósult meg. Az Európai Unió és Magyarország Kormánya közel egy milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújt ezen fejlesztés megvalósításához a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) keretében. A most átadott beruházás mellett 2024-ig még egy hasonló nagyságrendű és több ezer a mostaninál kisebb, de jelentős hatású fejlesztés is megvalósul majd az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt. területén. Ezek melyek mindegyike azt a célt szolgálja, hogy választ nyújtson a folyamatosan növekvő energiaigényekre, minél nagyobb számú megújuló energiaforrást lehessen az elosztóhálózatra csatlakoztatni, és ezzel párhuzamosan tovább növelni az ügyfelek ellátásbiztonságát.
Ipar
Itt az utolsó esélyünk a GMO-k kontrollálására
Legkorábban már március elején elfogadhatja az Európai Parlament azt a rendelet-tervezetet, ami lényegében megszünteti a hatósági kontrollt és nyomon követést az új géntechnológiával készült, génmódosított termékek (új GMO-k) felett. Aki ezzel nem ért egyet ‒ legyen szó szervezetről vagy magánszemélyről ‒ még van lehetősége jelezni ezt a magyar európai parlamenti képviselők felé, akik csak akkor tudnak hatékonyan fellépni a tervezet jelen formája ellen, ha megvan hozzá a megfelelő társadalmi támogatottságuk.
„A géntechnológia olyan eljárás, amit lehet felelősen és felelőtlenül használni, illetve elfogadni vagy elutasítani, mindez döntés kérdése. Ökológiai gazdálkodókat minősítő szervezetként mi teljes mértékben elutasítjuk a génmódosítás élelmiszeripari és agrárfelhasználását, mert nem ebben látjuk a megoldást, de elfogadjuk, ha másoknak erről más a véleményük”
‒ vezette fel a problémát dr. Roszík Péter címzetes egyetemi docens, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. vezetője.
A szakértő azonban azt már elfogadhatatlannak tartja, hogy a rendelet épp a döntés lehetőségét vonná meg az emberektől és intézményektől azzal, hogy sem a biztonsági ellenőrzés, sem a nyomonkövethetőség nem lenne kötelező ezekre a termékekre a továbbiakban, ahogy a csomagoláson sem kellene feltüntetni, hogy a termék génmódosított alapanyagokból készül. Ezzel – véleménye szerint – sérülne a fogyasztók önrendelkezési joga: információ híján nem mérlegelhetnék, mit szeretnének enni és mit nem, és ez csak az egyik komoly probléma.
A szervezet szerint ugyanis a nemesítők és termelők sem tudnának dönteni a vetőmaghasználatról. A jelöletlen termékek például megnehezítenék a biogazdálkodást, ahol tilos a GMO-k alkalmazása, ideértve az új technológiájú GMO termékeket is.
Legalább ilyen jelentős kockázat, hogy a GMO vetőmagot előállító cégek szabadalmaztathatnák a vetőmagokat, így nagy multinacionális cégek határozhatnák meg, mit vessenek a gazdák, mit egyenek a fogyasztók. Azok a termelők, akik olyan vetőmagot használnak, amely hordozza a cég által levédett tulajdonságokat, akár perelhetőek lennének, ha azt nem az adott cégtől vették.
Végül és messze nem utolsósorban a biztonsági ellenőrzés kötelezettségének megszűntetése azzal járna, hogy alapvetően ezen GMO-t elállító cégek jóérzésén vagy költési hajlandóságán múlna, hogy mennyi és milyen alapos vizsgálatnak vetik alá ezeket a termékeket és terményeket a forgalmazás előtt. Nyilván szándékosan senki nem okoz kárt, de a GMO közép- és hosszú távú hatásairól eddig nem készültek kellően kimerítő vizsgálatok. Ha a rendelet átmegy, már a rövid távú hatásokban sem lehetünk majd biztosak.
„Mindez messze nemcsak a hazai biogazdálkodók, vagy a Biokontroll véleménye. Számos holland, német, francia, olasz és más tudományos intézet figyelmeztet a veszélyre”
‒ tette hozzá a szakember.
Nagyon úgy néz ki, hogy a rendelet ezen formáját ellenzők egyetlen dolgot tehetnek: csatlakozhatnak a tagállamok állampolgárainak azon tömegéhez, akik írásban fejezik ki szándékukat és véleményüket a követhetetlen GMO-használat ellen. Ha sikerül elérni a kellő létszámot, a kötelező jelölés és ellenőrzés megtartása talán elérhető. Erre a levélírásra számos szervezet, így a Biokontroll is lehetőséget ad honlapján a https://www.biokontroll.hu/vedjuk-meg-a-gmo-mentes-mezogazdasagot/ címen, ahol a kezdeményezéshez csatlakozni kívánók azt is bejelölhetik, név szerint mely képviselőknek szeretnék elküldeni a levelet.
„Bízunk benne, hogy minél többen kifejtik majd ellenvéleményüket, mert ha a tervezet átmegy, olyan szellemet engedünk ki a palackból, amit nem lehet újra kontroll alá vonni. A GMO termelésben érintett nemzetközi cégek eddig is mindent megtettek az üzleti érdekeik érvényesülését gátló jogi biztosítékok lebontására. Reméljük, ezt a kísérletet is sikerül közösségi összefogással megakadályozni”
‒ zárta szavait Dr. Roszík Péter.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
DfAM Fusionben: topológia optimalizálás additív gyártáshoz – ADMASYS HU webinár
Az additív gyártás összes előnye csak additív szemléletű tervezéssel használható ki. Az ADMASYS HU online webinárja bemutatja, hogyan alkalmazható a topológia optimalizálás az Autodesk Fusion környezetben és miért ideális páros ehhez az SLS technológia a Formlabs Fuse 1+ 30W rendszerrel – valós mérnöki példán keresztül.
A topológia optimalizálás gyakorlati választ ad egy klasszikus mérnöki dilemmára: hogyan csökkenthető az anyagfelhasználás és a tömeg úgy, hogy az alkatrész teherbírása üzembiztos maradjon. Ez a megközelítés különösen jól érvényesül SLS technológiával, ahol a lecsupaszított, bonyolult geometria nem többletköltséget, hanem tényleges költségcsökkenést eredményez.
👉 Regisztráció ezen a linken >>
Az ADMASYS HU február 26-án gyakorlatias online webinárt szervez, amely kifejezetten azoknak a mérnököknek szól, akik Fusiont használnak, és szeretnének szintet lépni az additív gyártásra tervezés (DfAM) területén. A résztvevők egy valós alkatrészen keresztül követhetik végig a teljes munkafolyamatot: a végeselemes szimulációtól és optimalizálástól egészen a gyártás-előkészítésig.
A webinár főbb témái:
- Additív gyártásra tervezés (DfAM) és topológia optimalizálás mérnöki alapjai
- Végeselemes szimulációk értelmezése: terhelések, peremfeltételek, anyagmodellek
- Topológia optimalizálás lépésről lépésre Fusionben egy valós alkatrészen
- Gyártástechnológiai megkötések és optimalizálási célok helyes beállítása
- Gyártás-előkészítés SLS nyomtatáshoz a Formlabs PreForm szoftverben
Időpont: 2026. február 26. (csütörtök)
Időtartam: 15:00–16:00 (CET)
Előadó: Kőcs Péter – full-stack engineer (Shapr3D, Ideaform), az ADMASYS HU 3D Akadémia oktatója
👉 Regisztráljon ezen a linken >>
A webinár ajánlott minden olyan tervezőnek és mérnöknek, aki Fusionben dolgozik, és szeretné már a tervezési fázisban kihasználni az additív gyártás műszaki és gazdasági előnyeit.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Újfajta védelmi megoldás az áramhálózatok számára
Akár 60 hardveralapú védelmi készülék kiváltható virtualizációval.
Az informatikában már bizonyított virtualizáció a villamosenergia-hálózatokban is növekvő szerepet kap. Egy most bemutatott új megoldással felgyorsítható az áramhálózatok bővítése, és csökkenthető az alállomások épületeinek helyigénye.
Az új Siprotec V egyetlen, szerveralapú megoldásban egyesíti akár 60 darab, hardveralapú Siemens Siprotec 5 készülék funkcionalitását. Ezek a széleskörűen használt intelligens védelmi- és mezőirányítókészülékek folyamatosan monitorozzák az elektromos hálózatot, hiba (például rövidzárlat) esetén pedig lekapcsolják az érintett szakaszt, biztosítva ezzel a hálózat további megbízható működését.
A virtualizációnak köszönhetően a Siprotec V lehetővé teszi alállomási védelem- és irányítástechnikai, valamint kommunikációs konfigurációk teljes körű digitális tesztelését, még az üzembe helyezés előtt. Ez nem csupán leegyszerűsíti a telepítést, felgyorsítja a tesztelést és minimalizálja a hibák számát, de gyors alkalmazkodást tesz lehetővé a változó rendszerkövetelményekhez, a hardver korlátaitól függetlenül. Ezáltal megkönnyíti a szoftverfrissítések, javítások és funkcionális bővítések zökkenőmentes bevezetését, valamint a jelenlegi és jövőbeni kiberbiztonsági szabványoknak való megfelelést.
A hardvereszközök kiváltásával ráadásul kevesebb kapcsolószekrényre, rézkábelre, illetve egyéb fizikai eszközre van szükség. Így alállomásonként a beruházási (CAPEX) költségek 25 százaléka, valamint a telepítéssel és anyaghasználattal járó szén-dioxid-kibocsátás fele megspórolható, miközben az energiaszolgáltatók a teljes életciklusra vetített költségek akár 20 százalékát meg tudják takarítani.
A Siprotec V továbbá lehetővé teszi fejlett mesterségesintelligencia-alkalmazások futtatását, közvetlenül az alállomási környezetben, így az áramszolgáltatók valós idejű betekintést, prediktív elemzéseket és jobb döntéstámogatást kaphatnak.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Tippek2 hét ago
Az IKEA visszahív bizonyos NYMÅNE falilámpákat az áramütés veszélye miatt
-
Ipar2 hét ago
Szabványváltás a DÁP eAzonosítás mögött – Mi várható és hogyan lehet rá felkészülni?
-
Gazdaság2 hét ago
Magyarország legnagyobb HR-szolgáltatója az oktatásba fektet: segítik a vállalatokat a munkaerő képzésében, fejlesztésében
-
Gazdaság2 hét ago
Több ezer milliárd forintot égetnek el a magyarok a párna alatt
-
Gazdaság2 hét ago
Látványosan drágultak a panellakások Budapesten egy év alatt
-
Egészség2 hét ago
Algoritmusok a mosoly mögött – így formálja át az AI a fogszabályozás jövőjét
-
Okoseszközök2 hét ago
7 havas helyszín, ahol digitális eszközök dolgoznak a háttérben
-
Szórakozás2 hét ago
Új magyar korcsolya-rekord döntötte meg az eddigi kanadai csúcstartót









