Ipar
Az energiavilág jövőjére készülnek
2,2 milliárdos beruházást adott át az E.ON a Tolna megyei Mözsön.
Az E.ON Hungária Csoport kiemelt fejlesztésének eredményeként felavatta új, zöldmezős beruházásban létesült transzformátor-állomását a Tolna megyei Mözs területén. A 8000 nm alapterületen elhelyezkedő, a legmodernebb berendezésekkel és védelmi eszközökkel ellátott létesítmény a Szekszárdon és körzetében élő fogyasztók és az ott működő vállalatok megnövekedett energiaigényére reagálva, az újonnan jelentkező energiaszükségletek kielégítésére és a megújuló energiaforrások térnyerésére reagálva épült.
A térséget energiával ellátó áramhálózat megújítására és kapacitásbővítésére azért volt szükség, mert az elmúlt években megnőtt a lakosság és a helyi vállalatok, ipari cégek energiaigénye, ezzel párhuzamosan pedig robbanásszerűen emelkedett a megújuló energiaforrások használata: egyre több lakossági napelemet és ipari napelemtelepet kell a hálózathoz csatlakoztatni. Az új Mözs alállomás ellátásbiztonsági szempontból is hatalmas előrelépést jelent. A hálózatot számos okoseszközzel, köztük távműködtetésű oszlopkapcsolókkal, zárlatjelzőkkel szerelték fel, hogy üzemzavar esetén az E.ON szakemberei távolról és alternatív útvonalon tudják eljuttatni az energiát a fogyasztókhoz, és hogy ennek következtében az áramszünetek mostantól kevésbé, esetenként egyáltalán ne legyenek érezhetők.

created by dji camera
„Elköteleztük magunkat, hogy következetes és nagyarányú fejlesztéseinkkel rugalmas és jövőálló hálózatot építsünk. A most megvalósult beruházás széles társadalmi és gazdasági körben hasznosul, mert túl azon, hogy a modern technológia, eszközök és okosmegoldások segítségével növeli az ellátásbiztonságot a térségben, lehetővé teszi újabb megújuló energiaforrások, köztük napelemes rendszerek üzembe állását és az egyre növekvő energiaigényekre is teljes körű választ ad”
– mondta el Béres József, az E.ON Hungária Csoport vezérigazgató-helyettese.
A Mözs alállomás közel 30 000 lakossági fogyasztót és számos ipari üzemet lát el villamos energiával Szekszárd északi részén és Tolna területén. A kiemelt beruházás eredményeként tovább erősödik Tolna és Szekszárd, valamint vonzáskörzetük áramellátásának biztonsága.
A Mözs transzformátor-állomás fejlesztése számokban:
- 2,2 milliárd forintos beruházás a kapcsolódó fejlesztésekkel együtt
- Alállomás 8000 nm alapterületen 25MVA-es transzformátorral
- 7,1 km 132 kV-os nagyfeszültségű távvezeték
- 24db új acél oszloppal (115 tonna tömeggel)
- 6,6km hosszban optikai szállal szerelt védővezető
- 5,2 km földkábel és 8,4 km szabadvezeték létesítése elosztóhálózaton
A Mözs állomás a jelenlegi legmodernebb berendezésekkel és védelmi eszközökkel ellátott, teljesen automatizált, és távoli beavatkozással is működtethető transzformátor-állomás. Az állomás területén belül közel 20 km vezetéket építettek be, mely magába foglalja az erőátviteli és az optikai kábeleket is. Nagyfeszültségen két távvezetéki mezőt, (az üzemzavarok hatásának csökkentésére) egy gyűjtősín mezőt és egy transzformátor mezőt tartalmaz, a nagyfeszültség/középfeszültség transzformátor mező egy beltéri kapcsolóberendezésből és 16 mezőből álló középfeszültségű elosztó berendezésből áll.
Az alállomás és a kapcsolódó 132kV-os távvezetékek építése során a környezetvédelmi és madárvédelmi szempontok érvényesítésére is kiemelt figyelmet fordítottak. A környezetvédelmi hatóság kérése alapján az E.ON az országban elsőként szerelt fel – a védővezetőre rögzített madár eltérítőkön túl – az áramvezető sodronyokra madárvédelmi jelzőgömböket is. Mivel az állomás környezete a hazánkban fokozottan védett kerecsensólyom fészkelőhelye is egyben, reagálva arra, hogy a sólyom szívesen választ költőhelyéül mesterséges fészket, a távvezeték nyomvonalán az E.ON nyolc kerecsensólyom költőládát is telepített.
A Mözs alállomás stabil alapot teremt a térség további gazdasági fejlődéséhez is, hiszen a fejlesztés nem ért véget. Az E.ON a következő időszakban a 22 kV-os középfeszültségű hálózatoknak az új Mözs alállomásba való beillesztésén dolgozik, illetve a Mözs és a Szekszárd alállomást összekötő közvetlen ún. kuplung vezeték megvalósítását végzi el, hogy a szekszárdi alállomás esetleges üzemzavara esetén az átterhelést biztosítsa, ezzel az érintett ügyfelek zavartatását jelentősen csökkentve.
“Mindig nagy siker egy település számára, ha egy új beruházás valósul meg a területén. A mostani fejlesztés azonban több okból is különösen örömteli számunkra. Elsősorban azért, mert a mai bizonytalan, válságos időszakban egy olyan beruházás készült el, ami a legkorszerűbb berendezések révén tovább erősíti a város és a környék, többek között a megyeszékhely energiaellátásának biztonságát. Emellett azt is fontosnak tartjuk, hogy a létesítmény biztosítja a városunkban is egyre gyarapodó megújuló energiaforrások zökkenőmentes csatlakozását a hálózatra. Egy többmilliárd forintos beruházás pedig hosszú távú elkötelezettségét is jelez a szolgáltatás magas színvonalú ellátására, ami az itt élők számára szintén megnyugtató”
– mondta el a fejlesztés kapcsán Appelshoffer Ágnes, Tolna polgármestere.
A Dél-Dunántúlon a Mözs alállomás az elmúlt évtized legnagyobb zöldmezős áramhálózati beruházása az E.ON Hungária Csoport által megvalósított fejlesztések közül, amely a távvezeték építésekkel és a kapcsolódó két alállomásban elvégzett fejlesztésekkel együtt mintegy 2,2 milliárd forintból valósult meg. Az Európai Unió és Magyarország Kormánya közel egy milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújt ezen fejlesztés megvalósításához a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) keretében. A most átadott beruházás mellett 2024-ig még egy hasonló nagyságrendű és több ezer a mostaninál kisebb, de jelentős hatású fejlesztés is megvalósul majd az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt. területén. Ezek melyek mindegyike azt a célt szolgálja, hogy választ nyújtson a folyamatosan növekvő energiaigényekre, minél nagyobb számú megújuló energiaforrást lehessen az elosztóhálózatra csatlakoztatni, és ezzel párhuzamosan tovább növelni az ügyfelek ellátásbiztonságát.
Ipar
Egyre több segítséget ad a vállalkozásoknak az egy éve megújult Kamara
Kétharmados többséggel került tavaly novemberben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) élére a köztestület megújult vezetése.
Az új elnök Nagy Elek üzletember lett, akit korábban már a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara vezetésére is felkért a tagság.
Az új elnökség ambiciózus tervekkel indította el a munkáját céljainak megvalósítása érdekében 2024. év végén. A legfontosabb cél az volt, hogy a korábbiaknál egy sokkal dinamikusabb, a tagság számára valós és érzékelhető támogatást nyújtó szervezet épüljön.
A kamarai reneszánsszal az MKIK a vállalkozót helyezte a középpontba, ahogyan annak idején a reneszánsz az embert. Ez egy alapvető szemléletváltás a korábbiakhoz képest.
Idén tavasszal konkrét vállalásokkal 5 éves megállapodás született a Kamara és Magyarország Kormánya között. Ennek eredménye a fix 3%-os Széchenyi Kártya hitelkamat vagy a 100 milliárd forintos Demján Sándor Tőkeprogram, ami hatalmas lépés a hazai vállalkozások támogatása terén.
Ugyanezen a Kormány-Kamara megállapodás részeként
- Lépcsőzetesen emelkedik az általános forgalmi adó (ÁFA) alanyi adómentességének értékhatára, 2026-ban 20 millió forintra, majd 2027-ben 22 millióra, és 2028-ban 24 millió forintra, amely lehetővé teszi, hogy több kisvállalkozás mentesüljön az ÁFA köréből.
- Az átalányadózást választó egyéni vállalkozók esetében nő az elszámolható költséghányad mértéke, ezáltal csökken az adóalapjuk, és kedvezőbb adózási feltételek lépnek életbe.
- Eltörlik a 112,5 százalékos szorzót a szociális hozzájárulási adó alapjának számításánál főfoglalkozású egyéni vállalkozóknál, amellyel egyszerűsödik az adóalap meghatározása.
- Bővül a KIVA jogosulti köre, különösen a középvállalatokat érintve, várhatóan 10-15 milliárd forint többletbevételt eredményezve az érintettek számára, mely változás a vállalkozások adóterheit csökkenti.
Fontos körülmény, hogy a Kamara minden vállalkozási méret és szegmens egyedi igényeit figyelembe véve tette és teszi meg javaslatait a kormányzat felé. A kabinet legutóbbi adócsomagja jövőre 80-90 milliárd forintot hagy a magyar vállalkozásoknál. A közeli jövőben egyes közfeladatok ellátása a Kamarához kerülhet, illetve a turizmus-vendéglátással és a kereskedelemmel kapcsolatos ágazatokban az adminisztráció további csökkentése, egyszerűsítése várható.
Az elmúlt egy évben a Kamara további együttműködési megállapodásokat kötött
- a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal,
- a Magyar Nemzeti Bankkal,
- a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságával,
- a Magyar Művészeti Akadémiával,
- több nagy érdekképviselettel
- valamint egyetemekkel, kutatóintézetekkel, oktatási cégekkel és képzési központokkal is.
A Kamara megerősítette saját kutatói rendszerét és elindította a „Digitális Ébresztő” szemináriumsorozatot számos neves mesterséges intelligencia (MI) szakértő közreműködésével. A projekt 10 000 magyar vállalkozást vezet be a mesterséges intelligencia tudatos, gyakorlati alkalmazásába. Kutatások szerint az MI használatával 20-40%-os hatékonyságnövekedés érhető el a vállalkozások működésében.
A Kamara nemrég létrehozott SecureBot elnevezésű ingyenes kiberbiztonsági rendszere jelzi a cégeknek, hogy milyen rosszindulatú, külső digitális támadásoknak lehetnek kitéve. A program az uniós kibervédelmi irányelvnek, a NIS2-nek, illetve a hazai kiberbiztonsági törvénynek való megfelelésben segíti a kkv-kat.
Nagy Elek, az MKIK elnöke elmondta:
„ma egy tudásalapú Kamara épül. A területi kamarákban felhalmozott nagy értékű tudásra támaszkodva olyan képzési struktúrán dolgozunk, amely az osztrák WIFI-rendszerhez hasonlóan alkalmas lesz a tömeges tudásátadásra.”
Az alapításának idén 175. évfordulóját ünneplő MKIK más, minőségi szintre emelte a Kamara és a területi kamarák együttműködését: ma már a tagszervezeteknek van országos képviseletük, nem pedig az MKIK-nak vidéki egységei.
„A cél egy olyan országos kamarai rendszer, amely nemcsak képvisel, de kézzelfogható segítséget is nyújt, hiszen erős vállalkozások nélkül nincs erős ország”
– hangsúlyozta Nagy Elek, az MKIK elnöke.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
3D nyomtatással a hatékony skálázásért
A svéd gyökerű Qvantum több évtizedes múltra tekint vissza a hőszivattyúk piacán. A vállalat családi műhelyként indult, ahonnan fokozatosan nőtte ki magát nemzetközi szereplővé. A Qvantum volt az a vállalat, amelyik képes volt hőszivattyúkat építeni minden olyan speciális esetre, ahol a szokásos gyártói termékek nem voltak elegendőek.
Pár éve indult el a nagyobb volumenű európai terjeszkedésük, amelynek fontos pillére az új nyíregyházi gyártóüzem kapacitása. Az Electrolux egykori üzemét 2024-ben átvéve nemcsak a modern infrastruktúrát, hanem a helyi szakértelmet is megörökölték: az emberek többsége a korábbi csapatból csatlakozott a Qvantumhoz. Sorozatgyártásban szerzett átfogó tapasztalataikra építve most az ő feladatuk átvezetni a Qvantum lakossági hőszivattyúit a valódi tömeggyártásba.

Dobrosi Ákos, Bátyi Zoltán, Halász Péter és Csák Zoltán Máté
A Qvantum termékfejlesztése Svédországban történik, Nyíregyházán a designt pedig a sorozatgyártásra optimalizálás szemszögéből vizsgálják, így még itt is alakulhat a végleges termék. A hazai gyárban 2024 ősze óta a QA+QH típusú lakossági levegő-víz hőszivattyú beltéri egységeinek tömeggyártását készítik elő, a low-scale gyártás már beindult, a közeljövőben pedig a QG modell bevezetését is tervezik, amely a cég eddigi legkisebb hőszivattyúja lesz. A sorozatgyártást nem érhették volna el ilyen gyorsan 3D nyomtatók nélkül.
UltiMaker S5, S7, S6 – ebben a sorrendben
A gyártási folyamatok tervezését és fejlesztését Dobrosi Ákos folyamatmérnök és csapata végzi. Hárman dolgoznak a mérnökségen 3D nyomtatással. Dobrosi Ákos, Halász Péter és Csák Zoltán Máté, mellettük négy folyamattechnikus segíti a munkát. Közülük ketten mechatronikai mérnökként végeztek a Debreceni Egyetemen, ahol már találkoztak additív gyártással, így magától értetődő volt számukra a technológia alkalmazása a munkájukban is. Elmondásuk szerint a low-scale gyártás ilyen gyors elindítása Nyíregyházán nem sikerülhetett volna házon belüli 3D nyomtatók nélkül. A Qvantumnál a 3D nyomtatott alkatrészek így már a kezdetektől a teljes gyártási folyamatban jelen vannak.

Dobrosi Ákos, Qvantum és Bátyi Zoltán, ADMASYS HU a nyíregyházi üzemben
„Már az új gyártósor kialakításának legelső lepéseinél elkezdtük bevetni a 3D nyomtatást, és nagyon jó volt a visszhangja. Pozitív visszajelzések jöttek az operátoroktól, a minőségbiztosítástól, mindenkitől.” – meséli Ákos.
A csapat az első UltiMaker S5-öt még az Electrolux-nál vette az ADMASYS HU-tól, ám míg ott kevésbé használták ki a lehetőségeit, a Qvantumnál már nélkülözhetetlen eszközzé vált. Az S5 hat éven keresztül termelt gond nélkül, mielőtt először szervizelni kellett volna. Ahogy Ákos fogalmazott: „Ha az kell, hogy folyamatosan menjen és minimális karbantartás mellett 0–24 terhelhető legyen, akkor mindenképp ajánlom az UltiMaker 3D nyomtatókat.”

Nyomatok a gyártósori munkaállomásokon
Míg az Electroluxnál kevésbé intenzív volt a 3D nyomtató igénybevétele, addig a Qvantumnál már napi szinten kezdték használni az additív gyártást. A terhelés miatt hamarosan újabb gépre volt szükség, így a korábbi jó tapasztalatok által kikövezett ösvényen érkezett 2025 februárjában egy UltiMaker S7 Pro Bundle, majd nyárra tesztre egy vadonatúj és villámgyors UltiMaker S6 is.
A márkahűséget a pozitív eredményeken túl az is indokolta, hogy az UltiMaker 3D nyomtatók rendelkeznek ipari tanúsítvánnyal a felügyelet nélküli üzem biztonságosságának igazolásához (Declaration of Safe Unattended Professional Use). Ennek köszönhetően az UltiMaker 3D nyomtatókra köthető olyan vállalati biztosítás, amely a felügyelet nélkül esetlegesen bekövetkező káreseményekre is kiterjed. Ilyet az alternatívaként vizsgált márkáknál nem tudtak volna biztosítani.

Nyomtatott fogantyú UltiMaker PET CF
Gyors megoldások, terhelhető anyagok és kézzelfogható megtérülés
A házonbelüli 3D nyomtató kapacitás gazdasági előnyei egyáltalán nem elhanyagolhatók. Ebből a szempontból a csapat egyik legsikeresebb projektje egy technológiagi pozícionáló jig volt, amely 2,5 tonnás terhelésnek is ellenáll. Külsős beszállítótól nagyon magas ajánlatot kaptak alumíniumból, míg 3D nyomtatással a megévő UltiMakereken a költség legfeljebb a tizedére jött ki.
„Az UltiMaker S7 Pro Bundle beruházása már csak ezen a tíz pozícionáló jigen azonnal megtérült.” – mondja Péter.
A legújabb UltiMaker S6 3D nyomtató legnagyobb előnye a korábbi nyomtatókhoz viszonyított sokszoros termelékenység. Egy eltört sablon például leállással fenyegette a gyártósort, de az UltiMaker S6-tal másfél óra alatt sikerült azt pótolniuk.
„Ha szükség van valamire gyorsan, pillanatok alatt képesek vagyunk legyártani vele.”
A Qvantumnál jelenleg leggyakrabban ABS-sel dolgoznak, emellett a Tough PLA is bevált. TPU-t is használnak, főként rugalmas betétekhez, bár a nyomtatása nehézkesebben indult. Segített a megbízható eredmény elérésében, hogy a 3D nyomtatókat nyáron klimatizált helyiségbe költöztették.

Nyomtatott pozicionáló jig
A mérnökök kísérleteztek kompozit anyagokkal is: az UltiMaker Nylon CF Slide és a PET CF bizonyos pozícionálóknál, csúszó- és tartóelemeknél vált be. Ám egyelőre a mennyiségi nyomtatás a prioritásuk, nem pedig az új, adott esetben tartósabb anyagok bevezetése: a jövőben, a sorozatgyártás felfutásával jöhet el az ideje a kopásállóbb, szilárdabb kompozit szerszámok additív gyártásának.
„Nincs itt olyan munkaállomás, ahol ne találkozhatnánk 3D nyomtatott elemekkel” – fogalmaz Ákos.
A sok nyomtatásnak köszönhetően mára egy digitális modellkönyvtáruk is kialakult, amelyet a jövőben hivatalosan is raktárazhatóvá szeretnének tenni. A csapatmunkában, a 3D modellek nyilvántartásában és rendszerezésében az UltiMaker Digital Factory rendszere is segítségükre van. Terveik szerint a jövőben minden egyes sablon, jig vagy pozícionáló könnyen azonosítható és újragyártható lesz.

Nyomtatott tesztelő eszköz
Összegzés
A Qvantum nyíregyházi üzeme élő példája annak, hogyan válhat a 3D nyomtatás nélkülözhetetlen technológiává a sorozatgyártás támogatásában. Az UltiMaker gépek megbízhatósága, a gyors reakcióidő és a költségcsökkentés együtt tették lehetővé, hogy a vállalat egy teljesen új telephelyen gyorsan és költséghatékonyan indulhasson el a tömeggyártás felé.

Nyomtatott ülék – UltiMaker s6
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Európába is megérkezett a Schneider Electric új energiatároló megoldása, a Boost Pro
Csökkenő energiaköltségek és szén-dioxid-kibocsátás, zavartalan működés – ezeket kínálja a kereskedelmi és ipari létesítmények számára a Schneider Electric új energiatároló megoldása.
A mostantól Európában is elérhető Schneider Boost Pro akár 2 MWh-ig skálázható, titkosított kommunikációval gondoskodik a kiberbiztonságról és a pontosabb előrejelzések és optimális döntéshozatal támogatása érdekében integrálható az EcoStruxure Microgrid Advisor rendszerrel.
Az elektrifikáció térhódításával és a jelentős CO2-kibocsátással járó olaj- és gázalapú termelésről a fenntarthatóbb gyártási módszerekre való átállás eredményeként napjainkra az Európai Unióban már a felhasznált villamos energia 50 százaléka megújuló energiaforrásból származik. A megújulók arányának további növelése az enerigamixen belül azonban komoly akadályokba ütközik, az energiaforrások sokfélesége, az időjárási körülményeknek való kitettsége, valamint a kezelésükhöz szükséges rugalmas, interaktív rendszer kialakításához szükséges hálózatmodernizáció miatt. A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat új megoldása, a most már Európában is elérhető Schneider Boost Pro olyan energiatárolási képességet biztosít, ami növeli az ipari és kereskedelmi épületek áramellátásának rugalmasságát, stabilitását és hatékonyságát.
A Schneider Boost Pro akkumulátoros tárolórendszer járműdepókban is alkalmazható, az elektromos buszok és teherautók töltésénél. Ezenkívül integrálható a közlekedési infrastruktúrába is, ha megbízható és nagy kapacitású töltési megoldásokra van szükség, mint például az autópályák mentén.
A modern épületek igényeire szabva
A 200 kWh-tól 2 MWh-ig skálázható Schneider Boost Pro része a Schneider Electric végponttól-végpontig terjedő megoldás-portfóliójának – áramelosztás, e-autó töltők, végponti berendezések vezérlése, szoftverek, szolgáltatások -, amelyet azért alkottak meg, hogy az energiaigény növekedésével optimalizálja az energiaellátást. Az új termék számos, a modern épületek igényeinek figyelembevételével fejlesztett funkcióval bír. Így például képes tárolni a többlet megújuló energiát, hogy maximalizálja annak felhasználását és növelje az energiafüggetlenséget. Kiegyensúlyozza az energiafelhasználást a különböző helyszíneken, az előre feltöltött akkumulátoros energiatároló rendszert használva, amikor a szükséges energiaigény meghaladja a rendelkezésre álló energiát. Emellett megbízható tartalék áramellátást biztosít áramkimaradások esetén.
A Schneider Boost Pro lehetővé teszi az ügyfelek számára a saját fogyasztásuk és a terhelésáthelyezés kezelését. Az akkumulátor a csúcsidőn kívüli órákban, amikor az áram ára alacsony, töltődik, és a csúcsidőben, amikor az árak magasak, biztosítja az áramot, így csökkentve az energiaköltségeket.
Biztonság és szakértői támogatás
A Schneider Boost Pro átfogó adatvédelmet és titkosított kommunikációt biztosít a kiberbiztonság érdekében, megfelel a legmagasabb biztonsági szabványoknak. A termék integrálható a mesterséges intelligenciával működő, felhőalapú az EcoStruxure Microgrid Advisorral, amely képes előre jelezni az időjárási körülményeket, a helyszíni termelést, a keresleti mintákat és a piaci feltételeket, lehetővé téve a pontosabb előrejelzéseket és az optimalizált döntéshozatalt.
Az Európában most bevezetett új megoldáshoz szakértői telepítés jár, ami magában foglalja a testreszabott szerviz- és karbantartási csomagokat, a rövid reagálási időket és a távoli karbantartás lehetőségét a rendszer maximális rendelkezésre állásának biztosítása érdekében.
„Egy új energiakorszakhoz érkeztünk, amelyet a megújuló energiaforrások növekvő használata és a gyorsuló elektrifikáció jellemez, és amelyben az intelligens tárolási megoldások minden elektromos rendszer elengedhetetlen részét képezik. 2030-ra a kereskedelmi és ipari épületek villamosenergia-igénye akár 35 százalékkal is megnőhet, amelynek egyik fő oka az elektromos járművek töltőinfrastruktúrájának kiépítése lesz. Ugyanakkor sok szervezetet visszafog a hálózat korlátozott kapacitása és a megújuló energiaforrások időszakos termelése. A Schneider Boost Pro akkumulátoros tárolási megoldásával a vállalkozások intelligens, rugalmas energiagazdálkodást valósíthatnak meg. Ez az új energiakorszakban rendkívül fontos, mivel segít kiegyensúlyozni a megújuló energiaforrások változó mértékű rendelkezésre állását és csökkenti a hálózatra nehezedő terhelést a csúcsidőszakban. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozások működése rugalmasabbá, hatékonyabbá és fenntarthatóbbá válhat”
– mutatott rá Jean-Baptiste Hazard, a Schneider Electric marketingvezetője.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök2 hét ago
Szabályozta az ELTE a mesterséges intelligencia használatát az oktatásban
-
Gazdaság2 hét ago
SE Advisory Services néven új globális márkát indít a Schneider Electric
-
Szórakozás2 hét ago
A Mattel pályára állítja az UNO Elite-et: megérkezett a Formula–1 hivatalos kiadása
-
Mozgásban2 hét ago
A fáradtság és a figyelemzavar kockázata: maradj éber a téli utakon
-
Gazdaság2 hét ago
Kulcsszerepet játszanak a szoftverek az újgenerációs adatközpontok létrehozásában
-
Szórakozás2 hét ago
Hollywoodi együttműködés emeli tovább a magyar filmipart
-
Szórakozás2 hét ago
Ezek a Black Friday sztárjai Magyarországon
-
Gazdaság2 hét ago
A Pekingi Vegyipari Műszaki Egyetemmel írt alá együttműködési megállapodást a Széchenyi István Egyetem






