Ipar

Az energiavilág jövőjére készülnek

2,2 milliárdos beruházást adott át az E.ON a Tolna megyei Mözsön.

Az E.ON Hungária Csoport kiemelt fejlesztésének eredményeként felavatta új, zöldmezős beruházásban létesült transzformátor-állomását a Tolna megyei Mözs területén. A 8000 nm alapterületen elhelyezkedő, a legmodernebb berendezésekkel és védelmi eszközökkel ellátott létesítmény a Szekszárdon és körzetében élő fogyasztók és az ott működő vállalatok megnövekedett energiaigényére reagálva, az újonnan jelentkező energiaszükségletek kielégítésére és a megújuló energiaforrások térnyerésére reagálva épült.

A térséget energiával ellátó áramhálózat megújítására és kapacitásbővítésére azért volt szükség, mert az elmúlt években megnőtt a lakosság és a helyi vállalatok, ipari cégek energiaigénye, ezzel párhuzamosan pedig robbanásszerűen emelkedett a megújuló energiaforrások használata: egyre több lakossági napelemet és ipari napelemtelepet kell a hálózathoz csatlakoztatni. Az új Mözs alállomás ellátásbiztonsági szempontból is hatalmas előrelépést jelent. A hálózatot számos okoseszközzel, köztük távműködtetésű oszlopkapcsolókkal, zárlatjelzőkkel szerelték fel, hogy üzemzavar esetén az E.ON szakemberei távolról és alternatív útvonalon tudják eljuttatni az energiát a fogyasztókhoz, és hogy ennek következtében az áramszünetek mostantól kevésbé, esetenként egyáltalán ne legyenek érezhetők.

created by dji camera

„Elköteleztük magunkat, hogy következetes és nagyarányú fejlesztéseinkkel rugalmas és jövőálló hálózatot építsünk. A most megvalósult beruházás széles társadalmi és gazdasági körben hasznosul, mert túl azon, hogy a modern technológia, eszközök és okosmegoldások segítségével növeli az ellátásbiztonságot a térségben, lehetővé teszi újabb megújuló energiaforrások, köztük napelemes rendszerek üzembe állását és az egyre növekvő energiaigényekre is teljes körű választ ad”

– mondta el Béres József, az E.ON Hungária Csoport vezérigazgató-helyettese.

A Mözs alállomás közel 30 000 lakossági fogyasztót és számos ipari üzemet lát el villamos energiával Szekszárd északi részén és Tolna területén. A kiemelt beruházás eredményeként tovább erősödik Tolna és Szekszárd, valamint vonzáskörzetük áramellátásának biztonsága.

A Mözs transzformátor-állomás fejlesztése számokban:

2,2 milliárd forintos beruházás a kapcsolódó fejlesztésekkel együtt
Alállomás 8000 nm alapterületen 25MVA-es transzformátorral
7,1 km 132 kV-os nagyfeszültségű távvezeték
- 24db új acél oszloppal (115 tonna tömeggel)
- 6,6km hosszban optikai szállal szerelt védővezető
5,2 km földkábel és 8,4 km szabadvezeték létesítése elosztóhálózaton

A Mözs állomás a jelenlegi legmodernebb berendezésekkel és védelmi eszközökkel ellátott, teljesen automatizált, és távoli beavatkozással is működtethető transzformátor-állomás. Az állomás területén belül közel 20 km vezetéket építettek be, mely magába foglalja az erőátviteli és az optikai kábeleket is. Nagyfeszültségen két távvezetéki mezőt, (az üzemzavarok hatásának csökkentésére) egy gyűjtősín mezőt és egy transzformátor mezőt tartalmaz, a nagyfeszültség/középfeszültség transzformátor mező egy beltéri kapcsolóberendezésből és 16 mezőből álló középfeszültségű elosztó berendezésből áll.

Az alállomás és a kapcsolódó 132kV-os távvezetékek építése során a környezetvédelmi és madárvédelmi szempontok érvényesítésére is kiemelt figyelmet fordítottak. A környezetvédelmi hatóság kérése alapján az E.ON az országban elsőként szerelt fel – a védővezetőre rögzített madár eltérítőkön túl – az áramvezető sodronyokra madárvédelmi jelzőgömböket is. Mivel az állomás környezete a hazánkban fokozottan védett kerecsensólyom fészkelőhelye is egyben, reagálva arra, hogy a sólyom szívesen választ költőhelyéül mesterséges fészket, a távvezeték nyomvonalán az E.ON nyolc kerecsensólyom költőládát is telepített.

A Mözs alállomás stabil alapot teremt a térség további gazdasági fejlődéséhez is, hiszen a fejlesztés nem ért véget. Az E.ON a következő időszakban a 22 kV-os középfeszültségű hálózatoknak az új Mözs alállomásba való beillesztésén dolgozik, illetve a Mözs és a Szekszárd alállomást összekötő közvetlen ún. kuplung vezeték megvalósítását végzi el, hogy a szekszárdi alállomás esetleges üzemzavara esetén az átterhelést biztosítsa, ezzel az érintett ügyfelek zavartatását jelentősen csökkentve.

“Mindig nagy siker egy település számára, ha egy új beruházás valósul meg a területén. A mostani fejlesztés azonban több okból is különösen örömteli számunkra. Elsősorban azért, mert a mai bizonytalan, válságos időszakban egy olyan beruházás készült el, ami a legkorszerűbb berendezések révén tovább erősíti a város és a környék, többek között a megyeszékhely energiaellátásának biztonságát. Emellett azt is fontosnak tartjuk, hogy a létesítmény biztosítja a városunkban is egyre gyarapodó megújuló energiaforrások zökkenőmentes csatlakozását a hálózatra. Egy többmilliárd forintos beruházás pedig hosszú távú elkötelezettségét is jelez a szolgáltatás magas színvonalú ellátására, ami az itt élők számára szintén megnyugtató”

– mondta el a fejlesztés kapcsán Appelshoffer Ágnes, Tolna polgármestere.

A Dél-Dunántúlon a Mözs alállomás az elmúlt évtized legnagyobb zöldmezős áramhálózati beruházása az E.ON Hungária Csoport által megvalósított fejlesztések közül, amely a távvezeték építésekkel és a kapcsolódó két alállomásban elvégzett fejlesztésekkel együtt mintegy 2,2 milliárd forintból valósult meg. Az Európai Unió és Magyarország Kormánya közel egy milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújt ezen fejlesztés megvalósításához a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) keretében. A most átadott beruházás mellett 2024-ig még egy hasonló nagyságrendű és több ezer a mostaninál kisebb, de jelentős hatású fejlesztés is megvalósul majd az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt. területén. Ezek melyek mindegyike azt a célt szolgálja, hogy választ nyújtson a folyamatosan növekvő energiaigényekre, minél nagyobb számú megújuló energiaforrást lehessen az elosztóhálózatra csatlakoztatni, és ezzel párhuzamosan tovább növelni az ügyfelek ellátásbiztonságát.

Related Topics:alállomás energia eon ipar mözs napenergia üzem villamos

Up Next

Győrben nyitott új logisztikai központot a Raben

Don't Miss

Ipari analitikai céget vett a Siemens

Ipar

Mire jó a szuperkondenzátor?

Energetikai „lengéscsillapítók” kerülhetnek az AI-adatközpontokba

A mesterséges intelligencia által generált energiaingadozások kezelésére a szuperkondenzátor-technológia teremthet stabilabb hátteret.

A mesterséges intelligencia térnyerése nemcsak a számítási kapacitást, hanem az elektromos hálózatokat is komoly kihívások elé állítja. Az AI-adatközpontok energiaigénye ráadásul rövid idő alatt jelentősen változhat: a szerverekben működő chipek terhelésének egyidejű növekedése vagy csökkenése következtében az energiafelvétel pillanatok alatt, megawattos nagyságrendben is ingadozhat. A gyors teljesítményváltozások kiegyenlítésére kínál megoldást a szuperkondenzátor technológia.

A szuperkondenzátor olyan energiatároló eszköz, amely az akkumulátoroktól eltérően elsősorban elektrosztatikus úton tárolja az energiát. Ennek köszönhetően rendkívül gyorsan képes energiát felvenni és leadni, emellett nagy számú töltési és kisütési ciklust visel el jelentős teljesítményromlás nélkül. Hosszú távú energiatárolásra kevésbé alkalmas, a rövid idejű, hirtelen teljesítménycsúcsok kiegyenlítésében azonban fontos szerepet kaphat.

Működése az autók lengéscsillapításához hasonlítható: ahogyan a futómű mérsékli az úthibák okozta rázkódást, úgy segíthet a szuperkondenzátor a gyors teljesítményingadozások kiegyenlítésében.

Mit nyerhet vele egy adatközpont?

A rövid idejű teljesítménycsúcsok mérséklése –az úgynevezett peak shaving– hozzájárulhat az elektromos infrastruktúra terhelésének csökkentéséhez és az üzembiztonság növeléséhez. Megfelelő rendszertervezés mellett a megoldás lehetővé teheti a rendelkezésre álló villamos teljesítmény hatékonyabb kihasználását, és bizonyos esetekben mérsékelheti a költséges hálózatfejlesztések szükségességét is.

A kompakt, szuperkondenzátor-alapú rendszerek a rendelkezésre álló hely hatékonyabb kihasználásához is hozzájárulhatnak, így több terület maradhat a számítási infrastruktúra számára, egyúttal csökkenthetik az energiafelhasználást és a hőtermelést. A technológia megfelelő tervezés mellett meglévő adatközponti infrastruktúrákba is integrálható.

Partnerség segítheti a gyors elterjedést

A technológiában a Siemens is lehetőséget lát, és befektetést hajtott végre a szuperkondenzátorok fejlesztésével és gyártásával foglalkozó Skeleton Technologies vállalatban. A partnerség illeszkedik a német konglomerátum azon törekvéséhez, hogy az adatközpontok fejlesztésének teljes életciklusában támogassa az üzemeltetőket és a beruházókat.

A vállalat megoldásai a tervezést és a döntéstámogatást segítő digitális eszközöktől – például a szimulációktól, a digitális ikrektől, valamint a Simcenter, a Teamcenter és a Building X portfólióelemeitől –az ellenállóképes energiaellátási architektúrák kialakításáig terjednek. Utóbbiak részei lehetnek a mikrohálózatok, a megújuló energiaforrások, a moduláris rendszerek, az akkumulátoros energiatárolás és az intelligens vezérlés.

A cél az adatközpontok megbízhatóbb és hatékonyabb működésének támogatása, valamint az üzemeltetési költségek mérséklése. Ennek egyik lehetséges eszköze a mesterséges intelligenciával támogatott hűtésoptimalizálás.

További együttműködések az adatközponti technológiák terén

A Siemens más technológiai vállalatokkal kialakított együttműködései szintén az adatközpontok energiaellátásának hatékonyabbá tételét szolgálják.

A Rittallal közösen olyan moduláris tápegységeken dolgozott, amelyek közvetlenül a szerverek melletti, úgynevezett white space területen helyezhetők el. Az energiaellátás felhasználási ponthoz közelebbi kialakítása megfelelő rendszertervezés esetén csökkentheti az energiaátviteli veszteségeket.

Az NVIDIA-val és a Fluence-szel kialakított együttműködés keretében a vállalat előregyártott, moduláris referenciaarchitektúrát mutatott be, amely egyszerűsítheti és felgyorsíthatja az adatközpontok kiépítését, illetve bővítését. A központi felügyelet és az energiatárolási megoldások az üzembiztonság növelését is támogathatják.

A Reinhausennel közösen fejlesztett szilárdtest-transzformátor pedig a hálózati villamos energia átalakításával segítheti a nagy teljesítményű AI-szerverek energiaellátását. A technológia célja a stabil, 800 voltos egyenáramú energiaellátás kialakítása, amely a megfelelő infrastruktúrával együtt hatékonyabb energiaelosztást tehet lehetővé a nagy teljesítményű számítási rendszerek számára.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Energiaintelligencia: a jövő energiarendszere előre lát és cselekszik

Mi történik, ha egyszerre nő meg az áramfogyasztás és válik bizonytalanná a termelés? Az energiarendszernek ilyenkor gyorsan kell alkalmazkodnia, amihez a rendelkezésre álló kapacitások mellett pontos adatokra, előrejelzésre és összehangolt irányításra is szükség van.

Az energiaintelligencia ebben hozhat áttörést: az összekapcsolt energetikai rendszerek felismerhetik a kialakuló problémákat, támogathatják azok megelőzését, és szükség esetén automatizáltan is beavatkozhatnak. Erről a technológiai szemléletváltásról beszélt Veres Zsolt, a Schneider Electric magyarországi országigazgatója egy októberi szakmai konferencián, Budapesten.

Az épületek és a közlekedés villamosítása, valamint az adatközpontok terjedése átalakítja a villamosenergia-felhasználást. A mesterséges intelligencia térnyerése is növeli a számítási kapacitások iránti igényt, és ezzel az energiafogyasztást. Ugyanez a technológia azonban az energiarendszer működtetésében is új lehetőségeket nyit: segíthet előre jelezni a változásokat, összehangolni a termelést és a fogyasztást, illetve gyorsabban reagálni az eltérésekre. A kihívás ezért a termelőkapacitások bővítésénél jóval összetettebb. Az új energiaforrásokat olyan hálózathoz kell kapcsolni, amely képes kezelni a változó terhelést, a megújulók visszatáplálását és az energiatárolást. Ehhez a termelési, átviteli és elosztási oldal fejlesztését együtt kell megtervezni.

„A hálózat az energiaátmenet idegrendszere: összeköti a termelőket és a fogyasztókat, és biztosítja, hogy az áram ott és akkor álljon rendelkezésre, ahol és amikor szükség van rá. A termelési kapacitások fejlesztése és diverzifikálása mellett legalább akkora figyelmet kell fordítanunk a hálózatok korszerűsítésére és intelligens irányítására. A beruházások akkor lesznek jövőállók, ha a teljes rendszer működését javítják”

– hangsúlyozta Veres Zsolt.

A hibajelzéstől az önálló beavatkozásig

A hagyományos működésben a felügyeleti rendszerek jelzik az eltéréseket, az üzemeltetők pedig a rendelkezésükre álló információk alapján döntenek a beavatkozásról. Ha az adatok egymástól elkülönülő rendszerekben találhatók, a helyzet értékelése és a válaszlépések összehangolása is időt igényel.

Az energiaintelligenciához vezető első lépés ezért az egységes helyzetkép kialakítása. Az energia-, folyamat- és vállalati adatok összekapcsolásával láthatóvá válhat, hogyan hatnak egymásra a hálózat vagy egy létesítmény különböző részei. Ezt egészíti ki az iparági szaktudás és a digitális iker, vagyis a berendezések és rendszerek virtuális másolata, amely a tervezéstől a kivitelezésen át az üzemeltetésig és karbantartásig folyamatosan új információkkal bővül. Ezek együttes alkalmazásával a mesterséges intelligencia a működés minden szintjén segítheti az előrejelzést, az irányítást és az optimalizálást. A technológiai váltás négy területen hozhat előrelépést. A hibák utólagos jelzését előrejelzés és megelőzés, az elkülönült rendszereket egységes helyzetkép, a kézi vezérlést autonóm műveletek válthatják fel. Egyes automatizált irányítási feladatoknál pedig a percekben mérhető válaszidő milliszekundumokra rövidülhet. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy létesítmény rendszerei már a kialakuló problémára utaló jeleket is felismerhetik, és még a hiba bekövetkezése előtt kezdeményezhetnek beavatkozást. Ha a problémát nem sikerül megelőzni, az automatizált reakció gyorsíthatja annak kezelését. Ez a képesség különösen fontossá válik, amikor a fogyasztás és a termelés gyorsan változik, és rövid idő alatt kell helyreállítani az egyensúlyt.

A beruházások értékét az együttműködésük adja

A Schneider Electric szerint az energiaintelligencia szemléletét már a fejlesztések tervezésekor érdemes érvényesíteni. A termelőkapacitások, a hálózatok, a tárolás és a fogyasztás összehangolt fejlesztésével olyan ökoszisztéma alakítható ki, amelyben az adatok, a mesterséges intelligencia és az emberek közösen támogatják a megbízható működést.

Magyarországon az energiarendszer megújítását támogató uniós források lehetőséget teremtenek erre az összehangolt fejlesztésre. Veres Zsolt szerint a cél olyan infrastruktúra kiépítése, amely a termeléstől a felhasználásig egységben kezeli az energiaellátást. Az energiaintelligencia így a hálózatok mellett az ipari üzemek, az épületek, az adatközpontok és az otthonok hatékonyabb működését is szolgálhatja.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

A hulladék energetikai hasznosítása jelenti a jövőt

„Kína megmutatja, hogy a hulladékból történő energiatermelés jelenti a jövőt” – állítja a WtERT®. A Shek Kwu Chau létesítmény a technológia alkalmazásának egyik kiemelkedő példája. - Kép forrása: yes or no Media GmbH

„Kína bizonyítja, hogy a hulladék energetikai hasznosítása jelenti a jövőt” – jelentette ki a Global Waste-to-Energy Research and Technology Council egy szakmai konferencián. Az ázsiai ország ezen a területen nemzetközi referenciának számít: több mint 1100 létesítményével a világ beépített hulladékhasznosítási kapacitásának több mint felét képviseli.

A fejlődés jelentős figyelmet kap, és egyre inkább meghatározza a jövőbiztos hulladékgazdálkodási stratégiákról szóló szakmai párbeszédet.

Tudományos eredmények és gyakorlati tapasztalatok

„A vita eldőlt: a hulladék energetikai hasznosítása működik. A technológia nagy léptékben is alkalmazható, és kézzelfogható eredményeket hoz. Kína megmutatja, hogy a hulladékból történő energiatermelés jelenti a jövőt – a lerakásnál tisztább, intelligensebb és költséghatékonyabb megoldást kínál”

– foglalta össze álláspontját a Global Waste-to-Energy Research and Technology Council (WtERT®) a hulladék energetikai hasznosításával foglalkozó, 2025-ben a kínai Hszianban megrendezett szakmai konferencián.[1]

A WtERT® nemzetközi kutatási hálózatként és szakmai agytrösztként működik, a New York-i Columbia Egyetem Earth Engineering Center központjához kapcsolódva. A szervezet az akadémiai szféra, az ipar és a kormányzati intézmények szakértőit fogja össze, hogy megoldásokat dolgozzon ki a globális hulladékgazdálkodási és energetikai kihívásokra.

Kína a hulladék energetikai hasznosításának legnagyobb piaca

A WtERT® szerint Kína ma a hulladék energetikai hasznosításának nagy léptékű megvalósításában vezető referenciapiacnak számít. Az országban több mint 1135 hulladékégető létesítmény működik, ezzel a világ legnagyobb ilyen infrastruktúrájával rendelkezik.

A létesítmények naponta mintegy 1,1 millió tonna hulladékot dolgoznak fel. Ez a mennyiség hozzávetőleg 55 000, egyenként teljesen megrakott teherautó rakományának felel meg.[2] A beépített teljesítmény eléri a 27 000 MW-ot.[3] Ez éves szinten körülbelül 236,5 terawattóra (TWh) energiatermelésnek felel meg az elméleti, teljes kihasználtságon alapuló számítás szerint.[4] Ez a mennyiség hozzávetőleg 79 millió háztartás éves villamosenergia-ellátásának felelne meg,[5] vagy 27 atomerőmű éves termelésével lenne egyenértékű.[6]

A WtERT® értékelése szerint ez a lépték azt mutatja, hogy a modern, hulladékból energiát előállító rendszerek műszakilag megbízhatóan működtethetők, kibocsátásuk ellenőrzés alatt tartható, és gazdaságilag is életképesek lehetnek. Kína így a technológia nagy léptékű alkalmazhatósága, környezeti teljesítménye és költséghatékonysága szempontjából is mintaként szolgálhat.[7]

Növekvő piaci lehetőségek

A technológiai fejlődéssel párhuzamosan a hulladék energetikai hasznosításának gazdasági jelentősége is növekszik. A globális hulladékbólenergia-piac értékét 2025-ben mintegy 11,8 milliárd amerikai dollárra becsülték, és a prognózisok szerint 2035-re elérheti a 15,9 milliárd dollárt.[8] Ez az összeg a NASA 2025-ös költségvetésének közel kétharmadával egyenértékű.[9]

A piac bővülésének fő hajtóerői közé tartozik a városi hulladékmennyiség növekedése, a támogató szabályozási környezet, valamint a hulladékból történő energiatermelés egyre szorosabb integrációja a körforgásos gazdaság koncepciójába.

Elemzések arra is rámutatnak, hogy a hulladék energetikai hasznosítása hosszú távon gazdasági előnyöket kínálhat, ha a hulladéklerakással járó környezeti és egészségügyi költségeket is figyelembe vesszük. Ezek közé tartozik többek között a metánkibocsátás, a csurgalékvíz kezelése és a területfoglalás.[10]

Szabályozási besorolás az EU taxonómiai rendeletében

A technológia szabályozási szempontból is egyre nagyobb jelentőséget kap. A hulladékhierarchia betartása mellett a hulladék energetikai hasznosítása környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységként is értelmezhető az EU taxonómiai rendelete alapján, amely az Európai Unió fenntartható gazdasági tevékenységeket osztályozó rendszere.

Erre a következtetésre jutott az EU taxonómiai rendeletének jogi elemzése, amelyet a német hulladékgazdálkodási, vízügyi és nyersanyag-ipari szövetség (BDE) felkérésére, az európai hulladékgazdálkodási ernyőszervezet, a FEAD megbízásából készítettek el.[11]

A tanulmányok megállapításai a gyakorlati tapasztalatokkal is összhangban állnak: Kína, Japán, Szingapúr és Svédország példája azt mutatja, hogy az energiatermeléssel összekapcsolt termikus hulladékkezelés a fenntartható körforgásos gazdaság egyik releváns elemének tekinthető. A technológia emellett a befektetők és a döntéshozók számára is fontos jelzés lehet.

Források és hivatkozások

[1] WtERT® – The debate is over: Waste-to-Energy works. It scales. It delivers. China proves that WtE is the future.

https://wtert.org/the-debate-is-over-waste-to-energy-works-it-scales-it-delivers-china-proves-that-wte-is-the-future-cleaner-smarter-and-cheaper-than-landfills/

[2] Modellfeltevés: egy teljesen megrakott teherautó 20 tonna hulladékot szállít.

[3] WtERT® – a beépített teljesítményre vonatkozó adat, lásd az [1] hivatkozást.

[4] Modellalapú számítás: 27 000 MW × 24 óra/nap × 365 nap/év ≈ 236 520 000 MWh ≈ 236,5 TWh.

[5] Háztartási villamosenergia-ellátásra vonatkozó egyenérték: 236,5 TWh ÷ évi 3 MWh/háztartás ≈ 78,8 millió háztartás.

[6] Atomerőművi termelésre vonatkozó egyenérték: 236,5 TWh ÷ évi 8,76 TWh/1 GW teljesítményű atomerőmű ≈ 27 reaktor.

[7] WtERT® – a technológia méretezhetőségére, környezeti teljesítményére és költséghatékonyságára vonatkozó állítások, lásd az [1] hivatkozást.

[8] Global Growth Insights – Waste-to-Energy (WtE) Market.

https://www.globalgrowthinsights.com/market-reports/waste-to-energy-wte-market-101443

[9] Space.com – a NASA 2025-ös költségvetési javaslata.