Ipar
Az EK is részt vesz Európa és a világ első demonstrációs fúziós erőművének tervezésében
Az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK) is részt vesz Európa első demonstrációs fúziós erőműve, a DEMO koncepciójának tervezésében.
A DEMO az első olyan fúziós berendezés, amellyel a kutatók az évszázad közepére demonstrálni tudják, hogyan lehet 300–500 megawatt tiszta és biztonságos fúziós villamos energiát termelni hálózati felhasználásra. A program indítása alkalmából az EUROfusion konzorcium 2022. július 5-én tudományos rendezvényt szervezett Brüsszelben. A Horizon EUROfusion eseményen az előadók betekintést adtak az EUROfusion új, hétéves kutatási programjába, emellett bemutatták az európai fúziós ipar fejlődését és az új technológiák kifejlesztését célzó együttműködéseket. Az eseményről készült felvétel itt tekinthető meg.
A rendezvény egy éves sorozat első része, amelyen az EUROfusion konzorcium a fúziós kutatások terén elért európai előrehaladást, többek között a közelmúltbeli fúziós energiatermelési rekordot, valamint a jövőbeli fúziós erőmű hőháztartásával kapcsolatos eredményeket méltatta.
Magyarország képviseletében az EK vesz részt Európa és a világ fúziós kísérleti programjaiban, amelyekbe hazánk főként az EUROfusion konzorciumon keresztül kapcsolódik be. Az EK fúziós laboratóriumai az összes nagy fúziós berendezés kísérleteihez hozzájárulnak valamilyen módon.
Az EK Fúziós Plazmafizika Laboratóriuma több berendezéshez kapcsolódó kutatásokban is részt vesz, köztük az alábbiakban: JET, MAST-Upgrade (Egyesült Királyság), ASDEX Upgrade, Wendelstein 7-X (Németország), COMPASS (Csehország), KSTAR (Dél-Korea), EAST (Kína), JT-60SA (Japán), ITER (Franciaország), IFMIF-DONES (Spanyolország).
A DONES (DEMO Oriented Neutron Source) projekt keretében a szakemberek olyan anyagbesugárzási vizsgálatokat végeznek el, amelyek a DEMO tokamakban történő sugárkárosodás imitálására szolgálnak. Az anyagok vizsgálata ezáltal ipari méretű fúziós atomerőművekben létrejövő hatások vonatkozásában is lehetővé válik. A DEMO kivitelezéséhez kapcsolódó mérnöki munkák mellett a projekt központi elemének számító, az anyagok besugárzására szolgáló DONES Tesztcella koncepcionális tervezését is az EK Fúziós Plazmafizika Laboratóriumában végzik.
A fúziós energiatermelés fejlesztése
A fúzió az a folyamat, amelynek során a csillagok, így a mi Napunk is energiát termelnek. A fúzió tiszta, biztonságos és szinte kimeríthetetlen energiaforrás lehet a Földön. Segítségével óriási mennyiségű energia termelésére nyílhat lehetőség világszerte bőséges mennyiségben rendelkezésre álló üzemanyagok mindössze grammjaiból.
Az Európai Unió által az Euratom kutatási és képzési programján keresztül társfinanszírozott EUROfusion kutatási konzorcium az európai szakértőket a világ legátfogóbb, vezető fúziós kutatás-fejlesztési programjába tömöríti. A JET-től az ITER-en keresztül a DEMO-ig az Európai Fúziós Útiterv jelöli ki a konzorcium útját az ipari méretű fúziós erőművi technológia megvalósítása felé, ami a század közepére történhet majd meg.
Az EUROfusion közvetlenül támogatja a világméretű együttműködésben épülő fúziós kísérlet, az ITER megvalósulását, és az európai iparági szereplőkkel közösen dolgozik az első ilyen típusú demonstrációs fúziós erőmű, a DEMO kifejlesztésén. Az év elején az EUROfusion kutatói a Joint European Torus (JET, Culham, Egyesült Királyság) berendezésben felállították az egy plazmakisülésben előállított fúziós energia 59 megajoule-os új világrekordját, ezzel bemutatva a fúzióban rejlő lehetőségeket.
Ipar
Új utakon a műanyaggyártás – a fenntarthatóság diktálja a tempót
A műanyag nélkülözhetetlen mindennapi életünkben, ugyanakkor előállítása és hulladékként való kezelése komoly környezeti kihívást jelent.
Míg a PET-palackok és egyszer használatos zacskók esetében már látható előrehaladás, a legtöbb, összetett anyagból készülő műanyag újrahasznosítása továbbra is megoldatlan. Vannak azonban megoldások a műanyag környezetterhelésének csökkentésére, amelyek már a gyártás során figyelembe veszik a fenntarthatósági szempontokat. A BorsodChem gödöllői Innovációs Központja olyan új alapanyagokat és technológiákat fejleszt, amelyekkel csökkenthető a termékek CO₂-lábnyoma, mérsékelhető az anyag és energia-felhasználás, valamint azok választ adhatnak a klímaváltozás és a piac új igényeire.
Bizonyos műanyag-csomagolások – így például a PET-palackok és az egyszerhasználatos zacskók – esetében már jelentős lépések történnek annak érdekében, hogy minél inkább visszaszoruljon a használatuk, illetve növekedjen az újrahasznosításuk mértéke. Ez azonban korántsem jelent megoldást az összes műanyag tekintetében, ugyanis a legtöbb használati tárgyunk többféle anyag keverékéből áll össze, ráadásul sem uniós, sem iparági szinten nincs egyelőre olyan újrahasznosítási eljárás, amely egységesen használt és támogatott lenne. A műanyaggyártásnak ezért nagy felelőssége van abban, hogy megtalálja azokat az új alapanyagokat és technológiákat, amelyekkel csökkenthető bolygónk környezeti terhelése. Európa egyik piacvezető műanyag-alapanyag és szervetlen vegyianyag gyártójának, a BorsodChemnek a gödöllői Innovációs Központjában ezt a szemléletet követve olyan fejlesztési irányvonalakon dolgoznak, amelyek már most lehetőséget kínálnak arra, hogy csökkentsék az előállított termékek CO2-lábnyomát, illetve segítsék az alkalmazkodást az éghajlatváltozáshoz.
Kevesebb anyag- és energia felhasználással ugyanolyan terméktulajdonságok
Az egyik legsokoldalúbban felhasználható, kitűnő hő- és hangszigetelő tulajdonságokkal rendelkező műanyagot, a poliuretánt (PU) az ágymatracoktól és cipőtalptól az elektronikai eszközök burkolatán át a különböző szigetelésekig, tömítőanyagokig és ragasztókig rendkívül széles körben alkalmazzák. A zöld átállás és a klímaadaptáció olyan új igényeket és követelményeket támasztanak, amelyek ráirányítják a figyelmet arra, hogy a gyártóknak tudatosan az innovatív és fenntartható megoldások alkalmazására kell törekedniük.
„Olyan új technológiákra van szükség, amelyek lehetővé teszik, hogy kevesebb alapanyag felhasználásával biztosítsuk ugyanazokat, vagy akár még előnyösebb termékjellemzőket. A gyakorlatban ezt úgy kell elképzelni, hogy például az autóülésekben használt PU-habhoz olyan poliuretánt fejlesztünk, amely kisebb sűrűség mellett biztosítja az elvárt stabilitást, kényelmet és tartósságot”
– magyarázta Kruppa László vezérigazgató.
A műanyagok új generációja
A nem megújuló erőforrások – főként a kőolaj – felhasználásának kiváltását szolgálja a biológiai, bio-cirkuláris, illetve cirkuláris anyagok egyre nagyobb arányú alkalmazása a műanyagiparban. Ide tartoznak a mezőgazdasági termékekből, használt sütőolajból, erdészeti maradékból vagy például a műanyag-hulladékból előállított alapanyagok – kiemelt figyelmet fordítva arra, hogy ezek fenntartható forrásból származzanak. Az ilyen új generációs műanyagok – például a bioalapú izocianátok és a bioalapú termoplasztikus poliuretán – előállításának sokkal kisebb a CO2-lábnyoma, az előállítási költségek azonban egyelőre még akadályát jelentik a széleskörű elterjedésüknek.
Klímaváltozás generálta új igények
A klímaváltozás már a végfelhasználók oldaláról is új igényeket generál. Olaszország délebbi részein ugyanis a tartósan magas hőmérséklet miatt a matracgyártók már nem tudják eladni a hagyományos memóriahabos ágybetéteteket, ezért számukra olyan új alapanyagot kellett fejleszteni, amely hasonló – de hőmérséklettől független – tulajdonságokkal bír, mint az eredeti memóriahab. Az éghajlatváltozás okozta hőmérséklet emelkedés az épületek szigetelésére is hatással van – míg korábban inkább a hideg ellen volt szükség erre, addig jelenleg már egyre inkább a házfalak túlzott felmelegedését gátló burkolat iránti igény növekszik. A PU a belsőégésű motoros autókban is a két leggyakrabban alkalmazott műanyag egyike. Az autóipar átalakulása, az elektromosautók terjedése ugyanakkor szintén a szigetelőtechnológiák fokozott alkalmazását hozza magával. Az akkucellák ezekben ugyanis fokozott hőszigetelést igényelnek. Egy-egy ilyen új autómodellben így akár már 7-8 kilogrammal több poliuretán hab is lehet a robbanómotoros társaikhoz képest, ami részben a speciális hang- és hőszigetelés, valamint a nagy teljesítményű akkumulátorok működtetése miatt szükséges.
„Műanyagok nélkül a megszokott kényelmünk és biztonságunk elérhetetlen lenne, de a klímaváltozás okán elengedhetetlen, hogy a fenntarthatósági szempontokat már a termékek tervezésénél is érvényesítsük. Ezzel tudjuk biztosítani, hogy az adott műanyag tárgy az életciklusa végén megfelelő mértékben újrahasznosítható legyen.”
– hangsúlyozta Kruppa László vezérigazgató.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Papír helyett digitalizáció: nemzetközi trendekhez illeszkedő megoldásokkal spórol több tonna papírt a SPAR
A SPAR Magyarország logisztikai központjaiban új jó gyakorlat alkalmazásával csökkenti a papírfelhasználást, miközben a digitalizáció más területeken is jelentős környezeti előnyöket hoz.
A SPAR Magyarország bicskei és üllői logisztikai központjaiban újabb intézkedésekkel csökkentik a papírfelhasználást. A raktárakban a rakodási egységeket jelölő többoldalas címkéket immár kétoldalas nyomtatással készítik el, amivel a bevezetést követő négy héten belül csaknem fél tonnával csökkent a papírfelhasználás mennyisége. Ez éves szinten mintegy 5,5 tonna papír megtakarítását jelenti majd előreláthatóan – ennyivel kevesebb erőforrás vész kárba, miközben a hatékonyság sem csökken.
„A fenntarthatóság ma már nem csak alapelv a SPAR-nál, hanem a mindennapi működés részévé vált a logisztikától kezdve egészen az üzletek üzemeltetéséig. Büszkék vagyunk rá, hogy kollégáink kreatív és felelős hozzáállásának köszönhetően évről évre kézzelfogható eredményeket tudunk felmutatni a papírfelhasználás csökkentésében”
– mondta Maczelka Márk, a SPAR Magyarország kommunikációs vezetője.
A fenntarthatósági törekvések ugyanakkor nem állnak meg a raktáraknál. A SPAR Magyarország a közelmúltban több olyan digitalizációs intézkedést is bevezetett, amelyek érezhetően mérsékelték a papírfelhasználást: megszűntek a papíralapú takarítási és hűtőkontroll naplók, bevezették az elektronikus munkalapokat, a szerviznaplókat, valamint az online képzési anyagokat. Ezek az intézkedések együttesen évi több tíz tonnával csökkentik a vállalat papírszükségletét. A SPAR folytatja digitális innovációit Magyarországon, aminek keretében ez elektronikus polccímkék használata tíznél is több franchise partnerüzletben, valamint három saját üzemeltetésű áruházban is megvalósult már: Budapesten, Debrecenben és a legújabb, szentendrei szupermarketben. A papírmentes megoldás egyszerre szolgálja a vásárlói élmény növelését, a munkafolyamatok hatékonyabbá tételét és a fenntartható működést. A SPAR az ígéretes tapasztalatokra építve további üzleteiben is szeretné bevezetni a technológiát.
A papírtakarékosság globális trend is: a digitális átállás nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági előnyökkel is jár. Azok a vállalatok, amelyek időben felismerik az adminisztráció és a dokumentáció digitalizálásában rejlő lehetőségeket, hosszú távon rugalmasabbá, hatékonyabbá és fenntarthatóbbá válhatnak. A SPAR Magyarország célja, hogy ezen a területen is élen járjon, és példát mutasson a hazai kiskereskedelemben.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
A tűzvédelem új kihívásai 2025-ben
A magyar vállalatok a tűzvédelem területén számos új kihívással szembesültek 2025-ben.
A SMARTme Building Technologies Kft., a gyengeáramú rendszerek és integrált biztonsági megoldások szakértője összefoglalta a legfontosabb fejleményeket, amelyek a beruházók és üzemeltetők számára kulcsfontosságúak.
Tűzvédelem – jogszabályi változások és adminisztrációs egyszerűsítés
Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) idén január 1-től ismét módosult. Fontos változás a tűzvédelmi berendezések – így az automatikus tűzjelzők, tűzoltósági kulcsszéfek és evakuációs hangrendszerek – esetében a felülvizsgálati ciklus 2025-től 6 hónapról, 12 hónapra módosult. Ez csökkenti ugyan a jogszabályban előírt, kötelező ellenőrzések számát, ugyanakkor megköveteli a vállalatoktól a folyamatos szakmai felkészültséget és nyomon követést. Fontos megjegyezni, hogy bár az előírt karbantartási ciklusidők a jogszabály szerint megnövekedtek, de ez nem jelenti azt, hogy az adott rendszerek mérete és azok karbantartási időráfordítása csökkent volna, így egy adott rendszer 100%-os rendszerkarbantartását nem a korábbiak szerinti két alkalomra (félévre) szétosztva kell elvégezni, hanem évente, egy alkalommal.
Az OTSZ változása mellett, változott továbbá a tűzjelző rendszerek létesítési- engedélyezési ügymenete is (491/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet). A telepítéséhez több esetben már nem kell előzetes, un. létesítési engedélyt kérni, hanem elegendő csak – a rendszereket érintő – un. bejelentési kötelezettségnek eleget tenni.
„Elmondható, hogy az elmúlt évek jogszabálymódosításai a bürokráciacsökkentés szempontjait követték, miközben a bevezetett módosítások a beruházók és üzemeltetők kezébe adnak nagyobb felelősséget. Bár az OTSZ változása már 10 hónapja hatályban van, nem lehet elégszer felhívni a figyelmet a megváltozott jogi környezetre. Az mindenesetre biztató, hogy tapasztalataink szerint az irodaházak vagy éppen az ipari létesítmények esetében eddig is prioritásként kezelték a beruházók a tűzvédelmet, bízunk benne, hogy ez a jövőben sem fog változni”
– mondta el Móró Tibor, a SMARTme Building Technologies Kft. ügyvezető igazgatója.
Szakmai fejlődés és jogszabályi megfelelés
A tűzvédelmi szakemberek számára folyamatos szakmai fejlődés és jogszabályi megfelelés is szükséges. A Tűzvédelmi Műszaki Bizottság új irányelveket dolgozott ki, amelyek 2025. február 1-jétől alkalmazhatók. Ezek az irányelvek segítik a szakembereket a változó jogszabályi környezetben való eligazodásban és a legjobb gyakorlatok alkalmazásában. A magyar piacon kevés a tapasztalt tűzvédelmi mérnök és technikus, ez pedig lassítja a projektek megvalósítását, és nehezíti a folyamatos üzemeltetési megfelelést.
Mindezeknek megfelelően a magyar vállalatoknak 2025-ben érdemes:
- naprakészen követni a jogszabályi változásokat,
- alkalmazni a legmodernebb technológiai megoldásokat,
- biztosítani a rendszeres felülvizsgálatot és karbantartást,
- figyelembe venni a fenntarthatósági szempontokat és új tűzvédelmi kihívásokat.
Ezen lépések összessége biztosítják a jogszabályi megfelelést, növelik a biztonságot és támogatják a fenntartható működést a beruházások és üzemeltetés minden szakaszában.
„A tűzvédelem maga, nem csupán jogszabályi kötelezettség, hanem a beruházások és üzemeltetés biztonságának alapvető eleme. Ügyfeleinket abban segítjük, hogy a változó jogszabályi környezetben, a legmodernebb technológiákat alkalmazva, hosszú távon biztonságos és átlátható rendszereket üzemeltethessenek. Cégünk elkötelezett amellett, hogy ügyfeleinket a jogszabályi változások előtt tájékoztassa és segítse: a modern tűzjelző rendszerek nem csupán a megfelelésről szólnak, hanem a hosszú távú biztonságról, üzemeltethetőségről és fenntarthatóságról is”
– tette hozzá Móró Tibor.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
Fontos változás az OTP Banknál: októbertől kombinálható lesz az Otthon Start és a falusi CSOK
-
Okoseszközök2 hét ago
GDPR-Barát kamerarendszer – Biztonság bírságok nélkül
-
Tippek2 hét ago
Ezek a használt autók kelnek el a leghamarabb
-
Ipar2 hét ago
Afrika legnagyobb üvegkonténer-gyára nyírbátori rendszerekkel működik
-
Mozgásban2 hét ago
A Tesla új Supercharger állomást nyit Magyarországon
-
Gazdaság2 hét ago
Új szintre lép a Syngenta fenntarthatósági programja Dióskálon
-
Zöld3 nap ago
Kiszárad a Balaton? – Az AI mondja meg?
-
Tippek2 hét ago
Kitörni a buborékból: divatossá tennék a fenntarthatóságot