Connect with us
Hirdetés

Ipar

Egyre több kibertámadásra figyelmeztet az „okosipar”

okosipar

Az ipari szervezetek 51%-a arra számít, hogy az „okosgyárakat”  célzó kibertámadások száma növekedni fog az elkövetkezendő 12 hónapban. Ennek ellenére a gyártók közel felének igencsak hiányos a kiberbiztonsági protokollja.

Az „okosipar” előtt álló egy év sem lesz eseménytelen a szektor képviselői szerint, akik egyre fokozódó intenzitású kibertámadásoktól tartanak. A gyártók közel fele (47%) azonban mégsem vezetői szinten kezeli a problémát. Pedig a szervezetek közel 53%-a egyetért abban, hogy a legtöbb kibertámadás elsődleges célpontjai az „okosgyárak” lesznek

– derül ki a Capgemini Kutatóintézet legfrissebb kutatásából.

A kiberbűnözők már köztünk élnek

A kutatás eredményei rávilágítottak, hogy a kiberbiztonság számos szervezet számára nem számít jelentős tényezőnek a tervezés során; a megkérdezettek csupán 51%-a épített ki a kezdetektől fogva kiberbiztonsági gyakorlatokat. A legtöbb iparági képviselőnél a vezetői szinten történő megközelítés hiánya, a korlátozott költségvetés, valamint az emberi tényezők állnak a megfelelő kiberbiztonsági protokoll kialakításának útjába.

A digitális transzformáció számos előnye arra készteti a gyártókat, hogy komoly befektetéseket hajtsanak végre az „okosgyárakat” érintően, de az erőfeszítések egy szempillantás alatt semmivé foszlanak, ha a kiberbiztonság nem kerül a kezdetektől beépítésre. A megnövekedett támadási felület, valamint az üzemeltetési technológiához (OT) és az ipari dolgok internetéhez (IIOT) kapcsolódó eszközök és berendezések emelkedett száma az „okosgyárakat” a kiberbűnözők kiemelkedő célpontjává teszi. Ha a problémát nem teszik vezetői szintű prioritássá, a szervezeteknek nehézséget jelent majd ezeknek a kihívásoknak a leküzdése, a munkavállalóik és beszállítóik tudatosságának növelése, valamint a kiberbiztonsági csapatok és a vezetői szint közötti kommunikáció zökkenőmentessé tétele

– hangsúlyozza Geert van der Linden, a Capgemini Kiberbiztonsági Üzletág vezetője.

A védekezésnek az is a részét kéne képeznie, hogy minden gyártónak legyen elegendő ideje arra, hogy az „okosgyár” gépeit az üzemidő alatt átvizsgálja. Az IIOT és OT eszközök rendszerszintű láthatósága elengedhetetlen annak észleléséhez, hogy ezek mikor kerülnek veszélybe.

Azonban nem ez az egyetlen tényező, amely aggodalomra ad okot: a szervezetek 77%-a számára a nem szabványos folyamatok alkalmazása is tovább növelheti a kibertámadás rizikófaktorát. Ugyanakkor jelentős hányaduk (51%) szerint az „okosgyárakat” célzó kiberfenyegetések elsősorban a partnerek és beszállítók hálózataiból erednek. A megkérdezettek 28%-a szerint 2019 óta 20%-kal emelkedett azon munkavállalók vagy beszállítók száma, akik fertőzött eszközöket, például laptopokat és kézi eszközöket vittek be az „okosgyárak” gépeinek telepítése/javítása során.

 A kiberbiztonság egyik leggyengébb pontja az ember

A megkérdezett szervezetek közül csupán néhányan vélik úgy, hogy kiberbiztonsági csapatuk megfelelő tudással rendelkezik ahhoz, hogy sürgős biztonsági javításokat tudjon elvégezni külső segítség nélkül. A gyártók 57%-a szerint a kiberbiztonsági szakemberek szűkös rendelkezésre állása komoly problémát jelent. Sok szervezet számolt be arról, hogy kiberbiztonsági elemzőik túlterheltek, hiszen az OT és IIOT eszközök és berendezések hatalmas tárházát kell nyomon követniük az esetleges behatolások beazonosítása és megelőzése érdekében. A válaszadók több mint fele szerint az „okosgyárak” vezetői és biztonsági vezetői közötti együttműködés hiánya szintén aggodalomra ad okot. Ez is hátráltathatja a szervezeteket a kibertámadások korai észlelésében, amelynek elmulasztása magasabb szintű károkat eredményezhet.

Így lehet megerősíteni a kiberbiztonságot!

A megerősített védelem minden szempontból kifizetődő. Akik kiforrott gyakorlatokat alkalmaznak már a korai stádiumban felismerik a támadási mintákat (74%) és képesek a támadások hatását gyorsabban csökkenteni (72%). Míg azoknál, akik nem rendelkeznek védekezési stratégiával ezek az értékek csupán 46%-ot, illetve 41%-ot érnek el.

A kutatók egy hat lépésből álló megközelítést javasolnak az „okosgyárak” számára, amely ütőképes alapja lehet a kiberbiztonsági stratégiának:

  • Végezzenek el egy kezdeti kiberbiztonsági felmérést
  • Növeljék a kiberbiztonsági fenyegetésekkel kapcsolatos tudatosságot az egész szervezet szintjén
  • Azonosítsák be a kibertámadások kockázatait és a kapcsolódó felelősöket
  • Hozzanak létre keretrendszereket a kiberbiztonság megteremtése érdekében
  • Alakítsanak ki a szektorukra alkalmazható kiberbiztonsági gyakorlatokat
  • Hozzanak létre irányítási struktúrát és alakítsanak ki kommunikációs keretrendszert a vállalati IT-vel

A teljes kutatás megtekintéséhez kattintson ide!

Ipar

Az MI adatközpontok új generációját hozza el a Schneider Electric és a Foxconn

Stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Schneider Electric és a Hon Hai Technology Group (Foxconn), melynek célja a mesterséges intelligencia (MI) használatát támogató adatközpontok új generációjának létrehozása. A két vállalat olyan megoldásokat kínál, amelyek lehetővé teszik az ilyen létesítmények gyorsabb megvalósítását és hatékonyabb üzemeltetését.

Az MI egyre szélesebb körű elterjedésével alapvetően változnak meg a digitális infrastruktúrával szemben támasztott követelmények is. A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata és a Hon Hai Technology Group (Foxconn), a világ legnagyobb elektronikai gyártója összefogása erre az új kihívásra ad választ. A stratégiai együttműködés egyesíti a Foxconn páratlan szakértelmét a fejlett számítástechnikai platformok, az MI rack-integráció és a globális gyártás terén a Schneider Electric áramellátási rendszerek, a hűtés és az energiagazdálkodás területén meglévő tapasztalatával és tudásával. A vállalatok közös célja olyan integrált, azonnal bevethető megoldások létrehozása, amelyek lehetővé teszik az ügyfelek számára, hogy régiókon átívelően gyorsabban, hatékonyabban és kiszámíthatóbban építsék ki és üzemeltessék az MI működését támogató infrastruktúrát. A gyártás még ebben az évben megkezdődik.

Shot of Data Center With Multiple Rows of Fully Operational Server Racks. Modern Telecommunications, Cloud Computing, Artificial Intelligence, Database, Super Computer Technology Concept.

Az együttműködés keretében a két cég közösen kifejleszti a mesterséges intelligencia adatközpontok következő generációs referenciaarchitektúráit. A partnerség révén új innovációk jönnek a zárt rendszerű energiaoptimalizálás, a moduláris áramellátó és hűtőegységek, valamint a szabványosított tervezési keretrendszerek terén is, ezáltal könnyen másolható, a nagy teljesítményt biztosító terveket alkotnak meg annak érdekében, hogy világszerte támogassák az MI-gyárak kialakítását. A magas színvonalú gyártás és az energiaintelligencia egyesítésével a két vállalat megalapozza egy új típusú mesterséges intelligencia-infrastruktúra kialakulását, amely tervezésénél fogva skálázható, alapértelmezés szerint hatékony, és készen áll az MI-korszak egyre nagyobb igényeinek kiszolgálására.

„Az MI fejlődésének ütemét figyelembe véve új modellre van szüksége az infrastruktúra tervezése, kiépítése és megvalósítása terén. A Foxconn MI-rendszerek területén meglévő erősségeinek és globális gyártási kapacitásának, valamint a Schneider Electric energiaellátás és energiagazdálkodás kapcsán szerzett mélyreható szakértelmének ötvözésével olyan utat teremtünk az ügyfelek számára, amelyen nagy léptékben tudják kiépíteni az MI-kapacitást – ráadásul gyorsabban, okosabban és fenntarthatóbban, mint korábban”

– mondta el Young Liu, a Foxconn elnöke.

„A mesterséges intelligencia iránti kereslet egyre gyorsabban bővül, és ahogy a számítási kapacitás igyekszik lépést tartani ezzel a növekedéssel, az ezt tápláló energia alapvető fontosságú tényezővé válik. Ha felelősségteljesen szeretnénk bővíteni az MI használatát, akkor össze kell kapcsolnunk ezeket a rendszereket. Ez az a pont, ahol elengedhetetlenül fontossá válik az energiaintelligencia. A Schneider Electric szintet lép az energiatechnológiában annak érdekében, hogy a leghatékonyabb és legfenntarthatóbb MI-gyárakat építhessük ki úgy, hogy integrált áramellátási, hűtési és digitális képességeket vezetünk be a mesterséges intelligencia használatát támogató adatközpontokban. Egy olyan iparág energiatechnológiai partnereként, amely eltökélt abban, hogy belépjen az intelligencia korszakába, a Foxconnnal együttműködve segítjük ügyfeleinket, hogy valóban gyorsan, rugalmasan és hatékonyan bővítsék kapacitásaikat”

– tette hozzá Olivier Blum, a Schneider Electric vezérigazgatója.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Drága mulasztás elhanyagolni az elektromos karbantartást

Energiaelosztási szervizszolgáltatások az üzemkiesések minimalizálásáért.

Ma már üzleti, és nem csupán műszaki kérdés a megbízható energiaelosztás az iparvállalatok vagy az épület- és villamosinfrastruktúra-üzemeltetők számára. A rendszereknek folyamatosan növekvő energiaigényeket kell kiszolgálniuk, a legmagasabb fokú üzembiztonság és a megújuló energiaforrások integrálása mellett, miközben egyre nagyobb költség, és így kockázat egy-egy meghibásodás vagy nem várt leállás.

Ugyanakkor a legmegbízhatóbb és leginkább strapabíró berendezések is ki vannak téve kopásnak és elavulásnak, mivel akár évtizedeken át is használják őket. Ezért a közép- és kisfeszültségű energiaelosztási rendszerek is gondoskodást, a technológiai és kiberbiztonsági kihívásokkal lépést tartó, rendszeres korszerűsítést, valamint folyamatos szervizfelügyeletet igényelnek.

Ezekre a kihívásokra kínál szolgáltatásokat a Siemens Zrt. Smart Infrastructure üzletágának szervize, a tervezéstől és tanácsadástól kezdve, a berendezések teljes életciklusán át.

Folytonos üzletmenet: rendelkezésre állás és karbantartás

Az üzembiztos működés alapja a rendszeres ellenőrzés, valamint a hibák megelőzése és gyors, helyszíni elhárítása.

Ezt biztosítja a vállalat karbantartási, és rendelkezésre állási szolgáltatása, amelyet egy vidéki, zöldmezős beruházás keretében megvalósult gyár is igénybe vett. Ennek részeként a szervizcsapat azokat az esetleges meghibásodásokat és speciális problémákat kezeli, amelyek megoldása szükséges a helyi, folyamatos felügyeletet ellátó személyzet támogatásához.

A legutóbbi megbízás mintegy száz különböző kapcsolóberendezésre és több száz további készülékre terjed ki, beleértve más gyártók eszközeit is. A termelőüzem emellett egy online hibabejelentő platform segítségével nyomon követheti a berendezések és a bejelentések állapotát, valamint hozzáférhet a kapcsolódó dokumentációhoz és karbantartási munkalapokhoz.

Emellett nem várt meghibásodás esetén is tudnak segítséget kérni az ügyfelek: eseti hibaelhárítási- vagy tartalékalkatrész-igény néhány kattintással leadható a szerviz honlapján.

Digitális megoldások a hibák elkerüléséhez

A megelőzésben egyre nagyobb szerepet kapnak a diagnosztikai és digitális szolgáltatások, amelyekkel feltárhatóak azok a hibalehetőségek, amelyek később leálláshoz vagy a berendezések károsodásához vezethetnek.

Prediktív, megelőző karbantartással és IoT-érzékelők felszerelésével az üzemeltetés új szintje érhető el: ezeken keresztül, felhőalapú monitoring rendszerek segítségével, folyamatosan felügyelhető a villamos rendszerek teljesítménye. Így időben észlelhetőek a készülékek olyan állapotváltozásai, mint például a hőmérséklet-növekedés, és még a hiba bekövetkezése előtt meg tudja tenni a szervizcsapat a szükséges lépéseket.

Korszerűsítés költséghatékonyan: retrofit megoldások

A közép- és kisfeszültségű kapcsolóberendezések, megszakítók és egyéb villamos berendezések idővel mind elavulnak, tartalékalkatrész-ellátásuk korlátozottá válik, miközben továbbra is magas rendelkezésre állási és biztonsági elvárásoknak kell megfelelniük.

A retrofit, azaz korszerűsítési megoldások ilyenkor lehetőséget adnak arra, hogy az üzemeltetők a teljes berendezés cseréje nélkül, a meglévő infrastruktúra felhasználásával növeljék rendszerük megbízhatóságát és élettartamát, miközben csökkenteni tudják a készülék előrehaladottabb életciklusához kapcsolódó extra karbantartási költségeket.

A meglévő berendezések állapotának felmérése, valamint a műszaki és gazdasági lehetőségek elemzése után az egyedi igényekhez illeszkedő megoldás születhet. Ez jelentheti például az elavult eszközök cseréjét, alkatrészek utólagos beépítését, digitalizációs kiegészítéseket vagy akár kiterjedt karbantartási szerződéseket is.

„Így ezek a szolgáltatások lehetőséget kínálnak az optimalizálásra, a műszaki fejlesztések kihasználására, a költséghatékonyság növelésére, valamint a kiberbiztonsági kihívásokkal szembeni naprakész működésre is”

– összegezte Homolya Péter, a Siemens Zrt. Smart Infrastructure szerviz üzletágának vezetője.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Egyre több fogyasztó fordul a Békéltető Testületekhez

A kamarai hálózat által működtetett nyolc Békéltető Testület 2026 első félévében összesen 6102 ügyet zárt le, ez 6 százalékkal több, mint a tavalyi év azonos időszakában lezárt 5740 ügy. Az eljárások több mint harmada, 2176 eset egyezséggel zárult a felek között az esztendő első hat hónapjában. Termékekkel kapcsolatban legtöbbször, 816 esetben lábbelikkel, a szolgáltatásoknál pedig 571 alkalommal közlekedéssel kapcsolatban kezdeményeztek eljárást a fogyasztók.

A területi kereskedelmi és iparkamarák által működtetett, szakmailag független Békéltető Testületek 1126 kérelmet utasítottak el, 319 ügyben született kötelezést tartalmazó határozat, 394 esetben a fogyasztó nem teljesítette a hiánypótlást, míg 588 fogyasztó visszavonta a kérelmét az idei első félévben. A békéltetés elsődleges célja a fogyasztó és a vállalkozás közötti egyezség létrehozása, ezért az eredményesség legfontosabb mutatója az egyezséggel zárult ügyek száma, amelyek 2026. első félévében a lezárt ügyek csaknem 36 százalékát teszik ki.

A terméktípusok közül 816 ügy a lábbeliket, 490 a bútor, sportszer, hangszer, könyv, óra, ékszer, táska összevont kategóriát, 382 a háztartási és kerti gépek, kézi szerszámgépeket, 331 a járműveket, 248 pedig a híradástechnikai eszközöket érintette. A szolgáltatások közül 571 a személyszállítási és az úthasználati közlekedést, 527 a közüzemi szolgáltatásokat, 482 a telefon- és internethasználatot, a távközlést, a levél- és csomagszállítást is magában foglaló lakossági szolgáltatásokat, 299 a gazdasági és egyéb szolgáltatásokat, 270 pedig az építőipari kivitelezést érintette. A közüzemi szolgáltatások közül a legtöbb, 294 panasz a villamosenergia, napenergia, hőszivattyú kategóriában, a közlekedésen belül pedig 287 pedig a légi személyszállításban érkezett.

Idéntől egyébként a fogyasztóvédelmi törvény módosítása miatt a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) végső felhasználóként, fogyasztói minőségben fordulhatnak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő békéltető testületekhez termékvásárlás vagy szolgáltatás igénybevétele esetén. Ennek köszönhetően a jogviták a bírósági eljáráshoz képest egyszerűbben, gyorsabban és költségkímélőbben rendezhetők ezen vállalkozások számára is.

A fogyasztói jogviták rendezésében országszerte nyolc békéltető testület nyújt segítséget a fogyasztóknak és a kkv-knak: a Baranya, a Borsod-Abaúj-Zemplén, a Csongrád-Csanád, a Fejér, a Győr-Moson-Sopron, a Hajdú-Bihar és a Pest Vármegyei Békéltető Testület, valamint a Budapesti Békéltető Testület. A Békéltető Testülethez minden fogyasztó ingyenesen fordulhat, nem kell eljárási díjat vagy illetéket fizetniük, és a vitás kérdések bíróságon kívüli, gyors és olcsó rendezése a termékeket árusító és szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások és a fogyasztók közös érdeke.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss