Connect with us
Hirdetés

Ipar

A műanyag hulladék égetése segíthetne Magyarországon

műanyag hulladék

Négy területre fókuszál az MMSZ (Magyar Műanyagipari Szövetség) műanyagstratégiája a körforgásos gazdaság terén: a hulladékgazdálkodásra, a szelektív hulladékgyűjtésre és a reciklálásra; az egyszer használatos műanyagok (SUP) betiltásával összefüggő kérdésekre; a biológiailag lebontható műanyagokkal kapcsolatos stratégiára; valamint a jogalkotóval való együttműködésre – emelte ki Demjén Zoltán az MMSZ alelnöke a Műanyagipari konferencián. A szakember kiemelte, hogy a hulladéklerakók helyett erőművekbe kéne végeznie az újrahasznosításra alkalmatlan műanyagoknak.

A műanyag hulladék értékes másodnyersanyag, ezért fontos a szelektív hulladékgyűjtés tudatosítása, cél pedig a mechanikai reciklálás növelése az újrahasznosítási technológiákon belül – jelentette ki a BASF Hungária nyugalmazott igazgatója a Magyar Műanyagipari Szövetség első Műanyagipari konferencián, melyről a Polimerek számolt be. Majd így folytatta: jelenleg évente körülbelül 3,5 millió tonna háztartási hulladék képződik, ennek körülbelül 10%-a, 350 kilotonna a hasznosítható műanyag hulladék, ebből 200 kilotonnát, vagyis 57%-ot dolgozunk fel, nagyjából 120 kilotonnát mechanikai reciklálással és 80 kilotonnát energetikai hasznosítással. A két számot egymásból kivonva kiderül: 150 kilotonna, vagyis 43% a hulladéklerakóba kerül. Ez nagyon rossz arány, amin mindenféleképpen változtatni kell. Az egyik cél, hogy 2025-re, hogy nulla kilogramm műanyag kerüljön a hulladéklerakókba, a másik pedig, hogy 50% legyen a mechanikai reciklálás aránya.

Erőművekben kellene elégetni az újrahasznosításra alkalmatlan műanyagot

A 2018-as újrahasznosítási arányokat összehasonlítva Magyarországon, Németországban és az Európai Unió 27+3 országában megállapítható, hogy míg a hulladéklerakókba jutó mennyiség Magyarországon 44%, addig Németországban 1%, az EU 27+3 (Norvégia, Nagy-Britannia és Svájc) országaiban pedig 21%. A mechanikai hasznosítás aránya Magyarországon 2018-ban 29%, 2020-ban 33% volt, ami nagyjából azonos arányú a többi ország átlagával. A probléma az energetikai hasznosításnál jelentkezik. Nálunk ez 2018-ban 26% volt, a németeknél 62%, az európai uniós átlag pedig 43%-ot tett ki. Ezeknek a számoknak az az üzenete, hogy a mechanikai reciklálás arányának további növelése mellett a hulladéklerakókba jutó mennyiséget egyszerűen el kell égetni – figyelmeztetett Demjén Zoltán.

Az MMSZ támogatja a szelektív hulladékgyűjtést

Az MMSZ egyetért minden olyan intézkedéssel és támogat minden olyan tervezetet, mely előmozdítja a lakossági szelektív hulladékgyűjtést. Támogatja a Hulladékgazdálkodási Tervben rögzített cselekvési irányelveket és egyetért a házhoz menő, elkülönített gyűjtés megszervezésével. Szintén támogatja a visszaváltási rendszer bevezetését, amely nagy lendületet adhat a visszagyűjtött műanyagok mennyiségi növekedésének. Az MMSZ támogatja a reciklálás egy új módozatát, a kémiai reciklálást is, melynek lényege, hogy pirolízissel a műanyagot visszabontják alapkomponenseire, ezekből pirolízisolajat állítanak elő, ezt pedig visszavezetik a vegyipari krakkolókba, ahonnan a C2-C3-C4 frakciókból újra műanyagot lehet előállítani.

A műanyag hulladék érték!

A műanyag hulladék érték, nem szabad exportálni a minőségi hulladékot, mert nagy az igény a jó minőségű regranulátumra. Egyetemek, kutatóintézetek intenzív bevonása szükséges ennek megoldására, valamint az újrafeldolgozási technológiákat folyamatosan fejleszteni kell. Fontos az energetikai hasznosítási kapacitás növelése a hulladéklerakóba került mennyiség megszüntetése érdekében. A lakosságot ösztönözni kell a szelektív hulladékgyűjtésre. Az oktatás, szemléletformálás terén pedig be kell mutatni a műanyag hulladékok fajtáit, a biológiailag lebontható műanyagok szerepét, oktató- és kampányfilmeket kell készíteni – állapította meg az MMSZ alelnöke.

Át kell gondolni, hogy mit, mivel pótolunk

Az egyszer használatos műanyagok (SUP) betiltásával kapcsolatban az MMSZ határozottan rögzíti, hogy a SUP irányelvek szerinti egyszer használatos műanyag termék kivezetésének csak akkor van értelme, ha a helyettesítő anyag gazdaságosság, alkalmazhatóság és ökológiai lábnyom esetében is kedvezőbb megoldást jelent. Sok termék helyettesítése nem megoldott, például a tömegétkeztetéseknél használt, higiénikus műanyag evőeszközöké. Higgadt és megfontolt átgondolásra van szükség ahhoz, hogy mit, mivel pótolunk. Bizonyos esetekben az egyszer használatos műanyagok nem pótolhatóak, így az egyszer használatos orvosi fecskendők sem.

A biológiailag lebontható műanyagok témakörében az MMSZ támogatja a háztartási szerves hulladék szelektív gyűjtését, itt kiemelt szerep jut a biológiailag lebontható anyagokból készült nagyon vékony fóliáknak. A biológiailag lebontható anyagoknak életciklusuk végén az ipari komposztáló üzemekben a helyük, ahol irányított körülmények között történik a lebomlás, különben a biológiai lebonthatóságnak nincs értelme. A szelektív hulladékgyűjtés is kiemelt jelentőségű, mert összekeveredve a hagyományos műanyagokkal romlik a reciklált granulátum tulajdonsága.

A CEMP-en is előkerül a műanyag hulladék témája

A Central European Plastics Meeting (CEMP) idén szeptember 13-14-én a Vártkert Bazárban várja műanyagiparban aktív résztvevőit a balti régiótól egészen a balkáni országokig. A rendezvény a régió találkozóhelye, ahol lehetőség nyílik szervezett üzleti tárgyalások lebonyolítására, partner kapcsolatok kialakítására és megerősítésére, valamint a műanyagipar aktuális kihívásainak felvetésére és közös gondolkodásra. A konferencia témái között is megtalálható a műanyag hulladék kezelése: szeptember 14-én „Lehetőség a műanyaghulladékban – EU-s szabályozások, a műanyagok helye a hulladékáramban és körforgásos gazdaságban” címmel tartanak panelbeszélgetést.

A témához kapcsolódva ajánljuk korábbi cikkünket: Műanyaghulladék elégetésével csökkenthetné Magyarország energiafüggőségét

Ipar

A Schneider Electric és a Bloomberg létrehozta az Energia-Technológiai Koalíciót

A Schneider Electric a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata és a Bloomberg New Economy létrehozta az „Energy Technology Coalition” („Energia-Technológiai Koalíció”) nevű kezdeményezést.

Az új szervezet célja, hogy a különböző iparágakból érkező döntéshozók és szakértők bevonásával felgyorsítsák az energiafogyasztást hatékonyabbá, rugalmasabbá és a változó helyzethez jobban alkalmazkodóvá tevő új technológiák bevezetését.

Napjainkban az energetikai beruházások egyre inkább a növekvő népesség és a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazásokat kiszolgáló adatközpontok gyorsan emelkedő villamosenergia-igényének kiszolgálására irányulnak, az Energia-Technológiai Koalíció pedig arra fókuszál, hogy hogyan lehet az energiát hatékonyabban felhasználni. A kezdeményezés résztvevői felmérik, hogy az MI és más előremutató technológiák hogyan nyújthatnak olyan megoldásokat, amelyek optimalizálják az energiafelhasználást és javítják a villamos hálózat reagálóképességét, lehetővé téve még több energiaforrás integrálását.

Az Energia-Technológiai Koalíció arra ösztönzi az energia-, technológiai és infrastrukturális szektorok vezetőit, hogy meghatározzák, hol és miért lassú a keresleti oldali technológiák – például az MI-alapú hálózatkezelés, a digitális ikrek és az ipari automatizálási rendszerek – bevezetése, és milyen eszközökkel lehetne gyorsítani azok elterjedését. A szervezet célja, hogy adatokkal alátámasztott megoldásokat és keretrendszereket tegyen közzé, amelyek enyhítik az okosabb, tisztább energiafelhasználásra való átállás során felmerülő aggályokat.

„A rugalmas és megfizethető energiaellátás jövőjének megteremtése a technológiai és az energetikai szektorok közötti szoros együttműködést igényel. Az együttműködés és az olyan innovációk kihasználása révén, mint a mesterséges intelligencia és a digitális ikrek, megerősíthetjük a hálózatot, javíthatjuk a megbízhatóságot, és mindenki számára elérhetőbbé és költséghatékonyabbá tehetjük az energiát. A Schneider Electric elkötelezett amellett, hogy az iparág vezetőivel együttműködve olyan megoldásokat kínáljon, amelyek támogatják a gazdasági növekedést és biztosítják, hogy energetikai infrastruktúránk megfeleljen a jövő igényeinek. Ezért örülünk, hogy részt vehetünk ebben az új koalícióban”

– mondta el Frédéric Godemel, a Schneider Electric „Energy Management” területért felelős ügyvezető alelnöke.

Az Energia-Technológiai Koalíció alapító tagjai között ott van Christina Shim, az IBM fenntarthatósági igazgatója; John D. Sterman professzor, az MIT System Dynamics Group igazgatója; Claire O’Neill, az Oxy non-executive igazgatója és az Egyesült Királyság korábbi energiaügyi minisztere; Arch Rao, a SPAN alapítója és vezérigazgatója; Manon van Beek, a TenneT vezérigazgatója. A következő hónapokban további tagok csatlakoznak hozzájuk.

„A keresleti oldali innovációt és beruházásokat túl gyakran figyelmen kívül hagyjuk, amikor a jövőről gondolkodunk. Függetlenül attól, hogy mennyire szén-dioxid-intenzitású az energiaellátó rendszer, a kereslet jobb kezelése hatalmas költség-, hatékonysági és rugalmassági előnyökkel jár. Ma már sokkal könnyebb ezt megérteni – különösen az energiaintenzív iparágak számára, amelyek sok régióban strukturálisan magas energiaköltségekkel küzdenek”

– tette hozzá Claire O’Neill.

„Kritikus pillanatban vagyunk, amikor a digitális infrastruktúra és az energiarendszerek egyre gyorsabb ütemben konvergálnak. Nyilvánvaló, hogy a világnak előnyös lenne, ha összehangoltan lépne fel annak érdekében, hogy tiszta, rugalmas és hatékony energiaellátással biztosítsuk a mesterséges intelligencia és gyorsan bővülő számítási igények kiszolgálását a következő generációk érdekében. A legjobb szakemberek összefogásával az Energia-Technológiai Koalíció elősegíti az új innovációk, partnerségek és politikák kialakulását, amelyek szükségesek a jövő felelősségteljes energiaellátásához”

– mondta Karen Saltser, a Bloomberg Media vezérigazgatója.

Az Energia-Technológiai Koalíció első személyes találkozóját 2026 januárjában rendezik meg a Bloomberg House-ban, Davosban, a Világgazdasági Fórum éves találkozójának keretében. A tagok a megvalósítható stratégiák, kísérleti programok és keretrendszerek kidolgozásával foglalkoznak majd, amelyek meghatározzák, hogyan használják és kezelik az iparágak az energiát a mesterséges intelligencia korában.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Tovább bővült a Schneider Electric SF6-mentes portfóliója, megérkezett a GM AirSeT

Az állásidőt akár 75 százalékkal, a karbantartási tevékenységet pedig 40 százalékkal is csökkentheti a Schneider Electric új, SF-gáz mentes középfeszültségű kapcsolóberendezése, a GM AirSeT.

Az új eszköz ideális megoldást jelent azok számára, akik a fenntarthatósági és költséghatékonysági szempontok párhuzamos érvényesítésével modernizálnák elektromos infrastruktúrájukat.

 A Schneider Electric a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata a Bilbao-ban megrendezett ENLIT Europe 2025 kiállításon mutatta be legújabb innovációját, a GM AirSeT-et. Az új eszközzel a vállalat tovább bővíti SF₆-mentes (kén-hexafluorid) portfólióját – amellyel már most is piacvezető a szekunder középfeszültségű kapcsolóberendezések piacán – és belép a primer gázszigetelésű készülékek szegmensébe is, jövőbiztos megoldást kínálva a hálózatüzemeltetők, adatközpontok és nagy áramigényű ágazatok számára.

Mivel az elektrifikáció – vagyis az elektromos áram használatára történő átállás – számos iparágban egyre gyorsabb, ezért minden eddiginél fontosabb, hogy ellenálló, digitálisan összekapcsolt elektromos infrastruktúrákat alakítsunk ki. Emellett a szabályozási változások – mint például az Európai Unió fluortartalmú gázok használatának korlátozására vonatkozó 2024/573 rendelete – is arra késztetik a piaci szereplőket, hogy SF₆-mentes technológiákra álljanak át.

A kompakt kialakítású GM AirSeT-nél tiszta levegőt alkalmaznak a szigetelésre, ezért az életciklus végén nincs szükség speciális eljárásra a benne lévő gáz semlegesítésére, ami megkönnyíti a felhasználók számára a jogszabályoknak való megfelelést, illetve csökkenti a teljes költséget. A középfeszültségű kapcsolóberendezés a digitális korszak elvárásainak megfelelően számos intelligens funkcióval bír, amelyek támogatják a skálázható, állapotalapú karbantartást is, segítve az ügyfeleket a szakemberhiány kezelésében és az eszközök megbízhatóságának javításában.

„AirSeT portfóliónk gyorsan bővül. Új GM AirSeT termékcsaládunkkal segíthetünk a nagy villamosenergia-fogyasztóknak és a hálózatüzemeltetőknek a dekarbonizációban és az egyre szigorodó EU-szabályozásoknak való megfelelésben, miközben támogatjuk a növekedési céljaikat is”

– mondta el Melton Chang, a Schneider Electric „Power Systems” üzletágának ügyvezető alelnöke.

 A GM AirSeT főbb jellemzői és előnyei

A GM AirSeT tiszta levegőt használ szigeteléshez és vákuumot az ívmegszakításhoz, így nincs üvegházhatású gáz és mérgező melléktermék. Ez biztosítja a környezetvédelmi előírásoknak való teljes megfelelést és egyszerűsíti az élettartam végi kezelést. A legnagyobb igénybevételre tervezett GM AirSeT zárt tartállyal és szigetelt gyűjtősínekkel rendelkezik, amelyek kiküszöbölik a helyszíni gázfeltöltés szükségességét, és segítik, hogy megbízható teljesítményt nyújtson szélsőséges hőmérsékleti, magassági és páratartalom-viszonyok között.

A tartálynyomás és a megszakító mechanizmus állapotát figyelő beépített érzékelőkkel ellátott GM AirSeT a Schneider Electric EcoCare szolgáltatásain keresztül 24 órás felügyeletet és állapotalapú karbantartást tesz lehetővé. Ez segíthet abban, hogy az állásidő akár 75 százalékkal, a karbantartási tevékenység pedig akár 40 százalékkal csökkenjen. Az üzemeltetők építhetnek az intuitív felületek, a beépített biztonsági reteszek, valamint a távoli és közeli vezérlőeszközök által nyújtott előnyökre, amelyek biztonságosabb beavatkozásokat tesznek lehetővé.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

A jövő gyárait formálja a Siemens és az NVIDIA együttműködése

A Meta Ray-Ban okosszemüveg is bevetésre készül.

Az ipari mesterséges intelligencia (AI) kilépett a kísérleti fázisból, és mára meghatározó erővé vált a gyártásban, az infrastruktúrában és az ellátási láncokban. Ezt az üzenetet hozta el a Siemens a CES 2026 technológiai kiállításra, ahol több fejlesztést mutatott be az ipar működésének támogatására, a tervezéstől az üzemeltetésig.

Bővül a stratégiai partnerség az NVIDIA-val

A Siemens legfontosabb bejelentése az NVIDIA-val való stratégiai együttműködés bővítése volt. A két cég közösen fejleszti az ún. Industrial AI Operating Systemet, amely mesterséges intelligenciával támogatja az ipari folyamatokat. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy a gyárak és üzemek digitális ikrei ne csupán szimulálják a működést, hanem valós időben segítsék a döntéshozatalt és az optimalizálást. A tervek szerint a világ első teljesen AI-vezérelt, adaptív gyártóüzeme már 2026-ban elindul a Siemens németországi, erlangeni elektronikai gyárában.

Digital Twin Composer: Virtuális tesztelés, valós eredmények

A kiállításon debütált a Digital Twin Composer is, amely 2026 közepétől lesz elérhető a Siemens Xcelerator platformon. Az új szoftver a digitális ikreket, a valós idejű üzemi adatokat és a fejlett szimulációkat kapcsolja össze, lehetővé téve, hogy a vállalatok a fizikai beavatkozások előtt, virtuálisan teszteljék a fejlesztéseket. Ennek kézzelfogható eredményeiről a PepsiCo amerikai üzemei tanúskodnak: a digitális ikrek alkalmazásával 20 százalékkal nőtt az áteresztőképesség, miközben a beruházási költségek 10–15 százalékkal csökkentek.

Meta Ray-Ban okosszemüveg: AI a gyári dolgozók látóterében

A CES 2026-on az is kiderült, hogyan lehet „divatosabb” az ipari AI. A Siemens a Metával való együttműködése révén a Meta Ray-Ban okosszemüvegeket is be kívánja vetni a gyári dolgozók hatékonyságának növelésére. A felhasználók így közvetlenül a látóterükbe vagy a fülükbe kaphatnak információkat. Ez a kéz nélküli, valós idejű útmutatás, biztonsági információk és visszajelzések révén segíti a dolgozókat, hogy hatékonyan és magabiztosan oldják meg a problémákat. Az okosszemüveg már „ért” németül is, ami kulcsfontosságú az európai piacokon, hiszen így még szélesebb körben alkalmazhatóvá válnak a Siemens ipari AI megoldásai.

Nem funkció, hanem technológiai erő

A Siemens emellett kilenc új, mesterséges intelligenciával működő „ipari másodpilótát” is bemutatott. Ezek a megoldások a tervezéstől a gyártáson át az üzemeltetésig támogatják a mérnökök és az operátorok munkáját, csökkentve a hibák számát, gyorsítva a piacra lépést és növelve a gyártási hatékonyságot minden vállalatméret számára.

Roland Busch, a Siemens AG elnök-vezérigazgatója kiemelte: az ipari mesterséges intelligencia ma már nem egy új funkció, hanem olyan technológiai erő, amely a következő évtizedek iparát formálja. A Siemens célja, hogy az AI mérhető üzleti és működési előnyöket hozzon a vállalatok számára világszerte.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss