Ipar

Tudományos alapokra helyezi klímacéljait a Raben

Csatlakozott a Tudományos Alapú Célkitűzések kezdeményezéshez (SBTi), és meghatározta rövid távú dekarbonizációs céljait a Raben Group.

Ezek szakértői jóváhagyása igazolja, hogy a cégcsoport által kijelölt szén-dioxid-csökkentési pálya összhangban van a jelenlegi tudományos ismeretekkel, és ténylegesen hozzájárul ahhoz, hogy a globális felmelegedés mértéke az iparosodás előtti időkhöz képest az évszázad végére 2 Celsius-fok alatt maradjon.

Az SBTi egy globális testület, amely arra ösztönzi a vállalkozásokat, hogy ambiciózus kibocsátáscsökkentési célokat határozzanak meg az éghajlattal kapcsolatos legutóbbi ismeretek fényében. Világszerte arra összpontosít, hogy a cégek 2030-ig megfelezzék a kibocsátásukat, 2050-re pedig elérjék a teljes emissziómentességet. Az SBTi a globális környezeti közzétételi rendszert működtető CDP, az ENSZ Globális Megállapodás, a World Resources Institute (WRI) és a Természetvédelmi Világalap (WWF) együttműködése.

A hőmérséklet-emelkedés mértékének 2 Celsius-fok alatt tartása egy világszintű cél, amely által megfékezhető az éghajlatváltozás. A Világgazdasági Fórum Globális Kockázati Jelentése a következő évtized egyik legsúlyosabb veszélyforrásaként tekint a klímavédelmi intézkedések esetleges kudarcára. Mindeközben a 2020 végéig kinyilvánított és jóváhagyott klímapolitikákban foglalt vállalások szintje alapján az várható, hogy a globális átlaghőmérséklet mintegy 3 Celsius-fokkal emelkedik az iparosodás előtti időkhöz képest. Ez valamennyi szereplőt, beleértve a vállalatok képviselőit is, arra int, hogy ez az utolsó pillanat, és sürgősen részt kell vállalniuk a légköri emisszió visszaszorításáért és a klímaváltozás megállításáért vívott küzdelemből.

„Csatlakozni azokhoz a vállalatokhoz, amelyek tudományos alapon tűzték ki kibocsátáscsökkentési céljaikat nem csupán megtiszteltetés, hanem mindenekelőtt óriási elkötelezettség. Hiszem, hogy mindannyian, de különösen a vállalatok, felelősséggel tartozunk a bolygónk jövőjéért. Azzal, hogy célokat tűzünk ki, és hitelesíttetjük azokat az SBTi szakértőivel, folyamatosan azért dolgozunk, hogy csökkentsük a környezetre gyakorolt hatásunkat, és továbbra is a Párizsi Megállapodás által kijelölt utat szeretnénk járni a klímaváltozás elleni harcban”

– mondta Ewald Raben, a Raben Group vezérigazgatója.

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület 2022-es jelentésének megjelenése után a vállalat új, a korábbinál is ambiciózusabb célokat tűzött maga elé, amelyek immár a teljes értéklánc számára emissziócsökkentést irányoznak elő. Ezeknek a jóváhagyásával az SBTi megerősítette, hogy összhangban vannak a 2015-ös Párizsi Megállapodás éghajlatvédelmi törekvésével, azaz a globális átlaghőmérséklet-emelkedés 2 Celsius-fok alatt tartásával.

„A csökkentés mértékének az SBTi módszertana szerinti meghatározása csak a kezdet. Ahhoz, hogy teljes mértékben elérjük a céljainkat, nemcsak saját magunk, hanem az ellátási láncunkban szereplő valamennyi partnerünk bevonására is szükség van. Együttműködés nélkül az értékközösségen alapuló párbeszéd, a globális célok és megállapodások kidolgozása lehetetlen”

– fejtette ki Ewelina Jabłonska-Gryżenia, a Raben fenntarthatóságért felelős vezetője.

A Raben Group új rövid távú céljai a közvetlen (Scope 1) és közvetett (Scope 2) kibocsátás 38,7 százalékos csökkenésével számolnak 2030-ig (az azonos szinteken mért 2020-as értékekhez képest). Ez a Raben Group saját flottája által végzett szállítási feladatokkal, valamint az épületek és a raktári infrastruktúra fenntartásával kapcsolatos emisszió mérséklését tartalmazza. Ezenfelül, a Párizsi Megállapodásban foglaltak elérése érdekében a Raben Group elkötelezte magát amellett is, hogy állandó fuvarozó alvállalkozóit – akik együttesen az egyéb közvetett kibocsátás (Scope 3) 77 százalékáért felelősek – 2026-ig szintén bevonja a klímaváltozás elleni küzdelembe, és számukra is a tudományos ismeretekkel összhangban álló emissziócsökkentési célokat tűz ki.

A célok meghatározásához átfogó szemléletre és az üzleti folyamatok, azok éghajlatra gyakorolt hatásának alapos elemzésére volt szükség. Ennek érdekében a Raben Group a folyamat során mindvégig igénybe vette a Deloitte támogatását.

„Az SBTi-hez ma olyan vállalatok csatlakoznak, amelyek tisztában vannak az azonnali cselekvés igényével, és tudják, hogy átfogó megközelítésre van szükségük a saját kibocsátásuk visszaszorításához, beleértve a teljes ellátási lánc bevonását is. Egy nagyra törő, tudományos alapokon nyugvó dekarbonizációs stratégia megalkotása számos belső érdekelt részvételét igényli, és nagyon gyakran olyan célok meghatározását, amelyek a jelenlegi technológiai fejlesztéseket figyelembe véve nem érhetők el egykönnyen”

– mondta Tomasz Gasiński, a Deloitte fenntartható fejlődéssel foglalkozó csapatának igazgatója, a klímaváltozás és az ESG kockázatok terén vezető tanácsadója.

Related Topics:ipar klíma környezettudatosság raben tudomány változás zöld

Up Next

A műanyag hulladék égetése segíthetne Magyarországon

Don't Miss

WEF: Az újjáéledő félvezetőipar lesz Európa digitális jövőjének motorja

Ipar

Már a virtuális térben növelik beruházásaikat a vállalatok

Átfogó nemzetközi kutatás készült a vállalatok iparimetaverzum-használatának üzleti és technológiai jellemzőiről.

Bár az ipari metaverzum megvalósulása még nem a mindennapok gyakorlata, már most egyre több vállalat számára válik valós üzleti előnyöket biztosító technológiai platformmá – mutat rá a Siemens, az S&P Global Market Intelligence és a 451 Research közös, több mint 900 vállalati döntéshozóval készült nemzetközi kutatása. Eszerint a vállalatok 81 százaléka már aktívan használja, teszteli, illetve tervezi a különböző kapcsolódó technológiák alkalmazását, és a globális ipari szektorban is egyre többen választják a termelési folyamatok optimalizálására, a fenntarthatósági célok elérésére, vagy akár a munkavállalói biztonság növelésére.

Az ipari metaverzum alaptechnológiái – mint a digitális ikrek, a mesterséges intelligencia és az IoT – gyorsan fejlődnek, és szorosan integrálódnak a gyártóvállalatok napi működésébe. Ezeknek a metaverzumban összekapcsolódó technológiáknak a használatával a vállalatok leképezhetik működésüket, illetve gyártási folyamataikat a digitális térben, és azok minden részletét optimalizálhatják, illetve egyaránt segíthet épületek, városok, valamint villamosinfrastruktúra-rendszerek tervezésében és üzemeltetésében.

2024 az ipari metaverzum bővülésének éve

Az ipari metaverzum alkalmazása jelentős bővülést mutat: 2024-re a vállalatok 62 százaléka növelte a metaverzum-technológiákra szánt költségvetését. Az ötezer főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégeknél ez az arány 58 százalékra nőtt, miközben az éves 10 millió dollárt meghaladó beruházások aránya 30 százalékra emelkedett. A közepes méretű vállalatok is aktívan léptek előre, 68 százalékuk számolt be növekvő beruházásokról. Sok nagyvállalat emellett nem csupán kísérletezik ezekkel a technológiákkal, hanem már konkrét felhasználási eseteket valósít meg, skálázva az eredményeit.

Az innovációba fektetnek

A termékfejlesztési, valamint a kutatás-fejlesztési innovációs projektek során a vállalatok 47 százaléka használja aktívan az ipari metaverzum elemeit. Emellett a munkavállalói biztonság és jólét javítását, valamint a gyártási folyamatok tervezését említették a vezető alkalmazási területek között.

Az ipari metaverzum elemeit alkalmazó vezető vállalatok 93 százaléka például a virtuális- és kiterjesztettvalóság-technológiákat biztonsági tréningek lebonyolítására, illetve veszélyes ipari környezetek szimulálására használja, így kímélve meg a dolgozókat a potenciális fizikai veszélytől. A gyártási folyamatok optimalizálásában pedig a mesterségesintelligencia-alapú platformok segítenek, hozzájárulva a termelési kapacitás növeléséhez, valamint az üzemek leállási idejének csökkentéséhez.

Az új technológiák integrációjának mélysége azonban iparáganként eltér. A legnagyobb arányban az ipari termékek előállítói (38%), az elektromos járműtöltő infrastruktúra (38%), az autóipar (29%), az adatközpontok (28%), az elektronikai (26%), illetve az élelmiszer- és italipar (26%) alkalmazza ezeket.

Befektetési indokok: a megtérülés szintjei

A felmérés a technológia korai adaptációja és a folyamatos fejlesztése mögött álló befektetési indokokra és üzleti előnyökre is kitér. A válaszadók 55 százaléka az árbevétel növekedését említette a technológia egyik jelentős eredményeként, 39 százalékuk az operatív költségek csökkentését, míg 32 százalékuk a fenntarthatósági törekvések előmozdítását tartotta kiemelkedő hatásnak.

Számos részleg munkáját tudják a vállalatok az ipari metaverzum segítségével támogatni a termékek és szolgáltatások teljes életciklusa során. A műszaki területen az alkalmazások elősegítik az innovációt a kutatás-fejlesztésben, és javítják a tervezési-mérnöki folyamatokat. A gyártásban hozzájárulnak a műveletek rugalmasságának és hatékonyságának optimalizálásához. A humán feladatoknál pedig a munkaerő termelékenységének növelésében, valamint a dolgozók képességeinek és önállóságának bővítésében (empowerment) játszanak szerepet, míg az ügyfélszolgálati tevékenységeknél az ügyféltámogatás és a szolgáltatások javítására kínálnak lehetőséget (43%).

Az elfogadottság a bővülés kulcsa

Ez a növekedés jól mutatja, hogy az ipari metaverzum milyen gyorsan válik elterjedt és iparágakon átívelő technológiai megoldássá. Azonban fontos látni, hogy jelenleg az ipari metaverzum alkalmazásának elfogadottsága jelentős eltéréseket mutat a vállalatok körében.

Az ipari metaverzumot nem alkalmazó cégek átlagosan hét kritikus akadályt – köztük 64 százalék a munkaerő-, illetve a szakértelemhiányt, 63 százalékuk pedig pénzügyi problémákat – említenek, amelyek hátráltatják működésüket. Ezzel szemben a metaverzumot használó cégek átlagosan csak öt ilyen problémát azonosítanak. Ezek közül 48 százalékuk a szoftverek rugalmasságának és testreszabhatóságának hiányát, 44 százalékuk pedig a munkaerő ellenállását az új technológiai megoldásokkal szemben. A kutatás arra is rávilágított, hogy azok a cégek, akik már sikeresen túljutottak az ipari metaverzum bevezetésének kezdeti nehézségein, kevésbé tartanak az újabb kihívásoktól. Ellenállóbbak, ha az alkalmazás érettebb szakaszaiban új, esetleg több kihívás is felmerül.

A metaverzum tehát nemcsak egy kezdeti innovációt jelent, hanem egy folyamatosan fejlődő, vállalaton belüli integrált megoldás is lehet, amely erősíti a kihívásokkal szembeni sikeres fellépés képességét.

A teljes tanulmány erre a linkre kattintva érhető el.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

3D-s szkennelés érkezik a Siemens épületmenedzsment szoftverébe

Az AI-alapú okostelefonos szkenneléssel részletes térbeli rekonstrukciók készíthetőek az épületekről.

A modern épületüzemeltetés ma már olyan jövőbemutató eszközökre épül, mint az adatalapú karbantartás és energiamenedzsment, valamint a digitális iker technológiák. E térén kínál a Siemens megoldást az épületmenedzsment rendszerével, amely most újabb funkcióval bővül.

Ahhoz ugyanis, hogy az új eszközöket alkalmazni lehessen, a meglévő épületeket előbb digitalizálni kell, ami eddig egy speciális szakértelmet és hardvert igénylő, időigényes feladat volt. Az Amrax Metaroom 3D szkennelési technológia integrálása a Siemens Building X Lifecycle Twin rendszerébe ezt a folyamatot egyszerűsíti le, és teszi költséghatékonyabbá.

Az eszköz mesterséges intelligencián alapuló, okostelefonos szkenneléssel részletes 3D térbeli rekonstrukciókat hoz létre az épületekről. Így felhasználóbarát módon, minimális képzettséggel és speciális eszközök nélkül digitalizálhatóak a terek, a megbízható eredményt pedig fejlett AI-algoritmusok biztosítják, még komplex környezet esetén is.

Az új funkció könnyen integrálható a meglévő Siemens-szoftverkörnyezetbe. Ezekkel a megoldásokkal, a nyers adatokat hasznos információkká alakítva, optimalizálható az épületek energiafelhasználása, az esetleges anomáliák érzékelésével előrejelezhető és tervezhetőbbé tehető a karbantartás, valamint környezeti és pénzügyi szempontból is fenntarthatóbbá válik az üzemeltetés. A leegyszerűsített szkennelési folyamat révén pedig mindez még szélesebb kör számára válik elérhetővé.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Európa úttörő technológiáit mutatták be Budapesten

Az EIT Jumpstarter versenye 24 ígéretes startupnak, köztük két magyar csapatnak adta meg a kezdőlökést.

November 28-án, a budapesti Millenáris Parkban rendezték meg az EIT Jumpstarter startup-versenyének döntőjét. Az Európai Unió által támogatott, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) által létrehozott, feltörekvő vállalkozásoknak szervezett tehetségkutató program idei etapja is segít abban, hogy a fiatal innovátorok versenyképes üzleti tevékenységet építsenek ötleteikből. A versenyen 21 ország 49 csapata mérte össze innovációját, a kilenc kategória győztesei közt pedig 150 ezer euró értékű jutalmat osztottak ki – két magyar csapat is az élvonalban végzett.

Két magyar csapat is helyet kapott a 2024-es EIT Jumpstarter versenyének döntőjében, ahol bemutathatták újító ötleteiket. A Gyártás kategóriában a VeridianIQ a kockázatfigyelés és -kezelés automatizálásával segíti a vállalkozásokat ESG-stratégiájuk fejlesztésében, míg a Városi Közlekedés kategória versenyzője, az ARport egy beltéri navigációs alkalmazás segítségével támogatja az embereket abban, hogy eligazodjanak a legnagyobb köztereken, vasútállomásokon, repülőtereken és közlekedési csomópontokon a kiterjesztett valóság (AR) segítségével. Mindkét kezdeményezés a kategóriájának dobogóján, egészen pontosan 2. helyén végzett, így támogatást kaptak a szervezőktől ötleteik fejlesztésére.

Az EIT Jumpstarter döntője egy napra esett az EIT konferenciájával is, amelyet a startup-versenyt követően tartottak meg az EIT regionális innovációs programjának tizedik évfordulója alkalmából „Az innováció következő évtizede Európa jövőjéért” címmel.

„A nem nyugati országokban az EIT Jumpstarterhez hasonló programokon keresztül létrehozott startupok száma évről évre növekszik, a korábbi évek eseményeiről számos vállalkozás már több milliós értékelést ért el. Ez különösen fontos a közép-, kelet- és dél-európai régiók számára, ahol az induló vállalkozások új munkahelyeket teremtenek, új készségeket hoznak, és ösztönzik a vállalkozói szellemet a régióban”

– mondta Piotr Boulange az EIT Jumpstarter program képviseletében.

„Mivel minden egyes, a programba befektetett euró 30 eurót generál külső finanszírozásban az újonnan létrehozott startupoknak, kijelenthetjük, hogy az EIT Jumpstarter valóban ugródeszkaként szolgál a tehetséges alapítók számára.”

A hét hónapos program során a résztvevők meghatározták a legjobb üzleti modellt innovatív, tudományos alapokon nyugvó ötleteik számára, mely alapján létrehozhatják versenyképes startupjaikat. A 600 jelentkezőből mindössze 180 innovátort válogattak be a képzésbe, és a legjobb 49 csapat mérkőzhetett meg élőben Budapesten. A versenyzők nyolc kategóriában mutathatták be üzleti tervüket a szakmai zsűriknek. Minden egyes kategóriában – az élelmiszertől az energiáig – három helyezettet választottak ki, akik összesen 150 ezer eurónyi pénzdíjban részesültek. A korábbi évek legsikeresebb résztvevői is beszámolhattak a program óta elért fejlődésükről, és még meg is mérkőzhettek a kilencedik, speciális kategóriában.

Az EIT Jumpstarter 2025-ös programja januárban veszi kezdetét, azonban már most megnyitották az előregisztrációt. Jövőre előreláthatólag még több támogatásban részesülnek a nyugat-balkáni országok és az ukrán tehetségek, valamint egy új díjjal ismerik majd el a legjobb új alapítású startupot a mediterrán térségből és az Európai Unió legkülső régióiból.

2017 óta az EIT Jumpstarter 1180 résztvevőt képzett ki, 124 új startup megalapítását eredményezte, és 2100 új munkahely létrehozásához járult hozzá. A több mint 22 ország és régió számára elérhető és a program által felkarolt vállalkozások összesen 150 millió eurónyi befektetést vonzottak. Ezek az induló vállalkozások eddig együttesen 150 millió euró külső befektetést vonzottak. Az EIT Jumpstarter több mint 22 ország és régió előtt nyitott az egészségügy, az élelmiszer, az energia, a gyártás, a nyersanyagok, városi mobilitás, vagy a kultúra és a kreativitás területén érkező új ötletekre és vállalkozásokra.

Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) erősíti Európa innovációs képességét azáltal, hogy megoldásokat kínál a sürgető globális kihívásokra, és a vállalkozó tehetségeket is támogatja a fenntartható növekedés és a szakképzett munkahelyek megteremtése érdekében szerte a kontinensen. Az EIT uniós kezdeményezés, és szerves része a Horizont Európa, az Európai Unió kutatási és innovációs (K+I) keretprogramjának.