Ipar
Új irány az elektromos tervezésben
Intelligens konfiguráció – A villamosmérnöki munka sokoldalú és összetett, ami gyakran nagyon sok egyedi megoldást igényel annak érdekében, hogy a végén egy teljes és a szabványoknak megfelelő megoldás szülessen.
A TIA Selection Toolt konfigurálásra és kiválasztásra, valamint a tervezés előkészítésre lehet jól használni– kezdi Takács László, a Siemens Zrt. értékesítő specialistája, akinek egyik szakterülete a vezérlőszekrény-automatizálás. Ez gyakorlatilag egy szolgáltatás a Siemens keretein belül, aminek a célja az, hogy a tipikusan vezérlőszekrény-gyártókat, illetve tervezőpartnereket segítsük. Jellemzően olyan feladatokkal foglalkozunk, hogy milyen módon lehet a tervezést optimalizálni és a vezérlőszekrény építést hatékonyabbá tenni. Többek közt olyan kérdésekre adunk választ, hogy miként lehet olyan beépítendő eszközöket használni, amelyekkel gyorsabban, helytakarékosabban lehet építkezni – mondja.
MM: Felhőalapon is elérhető a TIA Selection Tool (TST)?
T.L.: A megoldás két verziója érhető el. Az egyik felhőalapú, amit online bárhol, bármikor tudunk használni, a másik pedig egy asztali változat, melynél a letöltött verziót használhatjuk, akár internetkapcsolat nélkül is.. A felhőalapú verzió előnye, hogy mindig a legújabb verzió áll rendelkezésre a tervezési folyamat során, melyhez ugyanakkor folyamatos internetkapcsolat szükséges. Az asztali verzió számos plusz funkcióval rendelkezik, azonban ennél rendszeresen frissíteni kell a szoftvert, aminek gyakorlatilag havonta jön ki új upgrade-je. Lényeges, hogy mindkét változat ingyenesen elérhető.
MM: Milyen új funkciót emelnél ki?
T.L.: Például a Smart Control Panel Designt, melynek használatával intelligenssé, digitálissá és következetessé válik az elektromos tervezés. Egy gombnyomással végrehajtható a villamos méretezés, valamint az intelligens eszközeinkkel lehetővé válik a követelmények gyors felvétele a mechanikai és automatizálási rendszerből. A program többek között olyan fontos funkciókat tartalmaz, mint vezetékméretezés, zárlatszámítás, egyvonalas rajz létrehozása, dokumentáció készítés. Gyakorlatilag a TIA Selection Toolon belül egy új kiválasztó tervezőprogramról beszélünk, melynek alapvetően az a feladata, hogy főáramköröket, különböző terheléssel rendelkező leágazásokat lehessen konfigurálni, amihez a program automatikusan elkészíti a termékkiválasztást is.
Leágazások tervezésénél lehetőség van arra, hogy kiválasszuk vagy megadjuk, hogy akár motoros terhelés esetén milyen motorral akarunk dolgozni. Kijelöljük milyen indítási móddal, milyen vezetékhosszal, milyen paraméterekkel működjön, és ez alapján a program készít egy egyszerű egyvonalas rajzot, illetve javaslatot tesz arra, hogy milyen eszközöket kell használnunk a motorvédelemre, a kapcsolásra, további feladatokra. Emellett végez még egy szükséges vezeték keresztmetszet számítást, illetve zárlatszámítást is. Tehát, hogyha ezt minden egyes leágazásra elvégezzük, akkor kapunk egy komplett egyvonalas rajzot. Ehhez az egyvonalas rajzhoz tudunk kinyomtatni a programból egy komplett dokumentációt, ami tartalmazza a számításainkat, illetve a vonatkozó szabványokat, előírásokat, így egy komplett tervezési dokumentációt kapunk.
MM: Említetted, hogy vezérlőszekrények tervezésének és építésének optimalizálásával is foglalkoztok. Ebben is segíthet a TIA Selection Tool?
T.L.: Abszolút. Tervezőként arra törekszünk, hogy a munkánk során a legoptimálisabb megoldásokat alkalmazzuk. Ebben nagy segítségünkre lehet a TST, ugyanis nem igényel mély portfólió ismeretet, és könnyen kezelhető. Gondoljunk csak bele, hogy katalógus segítségével mennyi idő alatt tudunk összeállítani egy PLC-konfigurációt vagy éppen egy csillag-delta motorindítást. Katalógus használata esetén tudnunk kell, mit és hol találunk, és mit mivel használhatunk együtt. Nem beszélve a kiegészítőkről. A TST használata során csupán csak azt kell tudnunk, hogy milyen eszközöket szeretnénk konfigurálni. Visszatérve például a PLC-kre, ha tudjuk, hogy az S7-1200-as családdal szeretnénk dolgozni, akkor csak kiválasztjuk, és drag & drop módszerrel bepakolgatjuk a szükséges kártyákat és modulokat a konfigurációs felületre. Fontos előny, hogy csak azok az elemek állnak a rendelkezésünkre, amelyeket az adott konfigurációban használhatunk. Vagyis nem engedi a program, hogy hibás összeállítást készítsünk. Hiba esetén ráadásul figyelmeztet is minket, illetve javaslatot tesz a megoldásra. Vagy az említett csillag-delta leágazás esetén nem kell számolásokat elvégeznünk, és a katalógusban keresgélnünk a megfelelő mágneskapcsolókat, motorvédőket és azok kiegészítőit, hanem a megadott paraméterek alapján megkapjuk a javaslatot a szükséges eszközökre.
Visszatérve a tervezés optimalizálásának témájára, mennyire hasznos lenne, ha magát a tervezés folyamatát gyorsítanánk úgy, hogy a különböző részfeladatokat és szoftvereket valamilyen módon összekapcsoljuk egymással.
MM: Hogyan néz ki ez a gyakorlatban?
T.L.: Az előkészítés során kiválasztjuk a szükséges eszközöket, és összeállítjuk a használni kívánt konfigurációt az említett TST segítségével. Következő lépésként elkészítjük a kapcsolási rajzot egy erre a célra alkalmas szoftver segítségével. Ahhoz, hogy ezt meg tudjuk tenni, szükségünk van arra, hogy ebben a programban is rendelkezésre álljanak azok az eszközök, amiket használni szeretnénk. Ehhez össze kell gyűjtenünk a projektben lévő készülékek makróit, amelyek segítségével el tudjuk készíteni a tervet. Gyakorlatilag így már másodszor csináltuk meg a konfigurálást. Végül pedig eljutunk a programozási szakaszba, aminek első lépése, hogy a TIA Portalban elkészítjük az ún. hardver konfigurációt, amit a program megírása előtt meg kell tennünk. Ezzel ott tartunk, hogy háromszor, három különböző szoftverben végezzük el pontosan ugyanazt a feladatot. Mennyivel egyszerűbb lenne a dolgunk, és mennyivel hatékonyabb lenne a folyamat, ha ezt csak egyszer kellene megcsinálnunk, és azt tudnánk minden részfeladatban használni. A TST ezt is biztosítja. Az egyik megoldás, hogy ún. AML fájlt generálunk a projektünkből, amit be tudunk importálni az EPLAN szoftverbe, és ebből kiindulva tudjuk elkészíteni a kapcsolási rajzot. Majd, ha ezzel elkészültünk, akkor ebből szintén tudunk egy AML-fájlt készíteni, amit pedig a TIA Portalban tudunk majd használni. Azonban egy másik, teljesen új lehetőség is a rendelkezésünkre áll, aminek során a TST és az EPLAN között egy sokkal egyszerűbb „átjárást” tudunk biztosítani. Az elkészült TST-projektből generálni tudunk tervlapmakrót, amit az EPLAN szoftverbe be tudunk importálni. Eredményként tervlaponként, automatikusan elhelyezésre kerülnek a kiválasztott készülékek szimbólum-, ill. nézeti rajzai, a tervlap típusától függően. Ez már egy jó és hasznos kiindulási alap tud lenni a kapcsolási rajz elkészítéséhez, illetve az elrendezési rajzhoz is rendelkezésére áll az összes alkalmazott készülék nézeti rajza.
MM: Melyek a TIA Selection Tool legfontosabb előnyei?
T.L.: Segíti a felhasználót abban, hogy egyszerűen és könnyen ki tudja választani a megfelelő készülékeket katalógus használata és részletes termékismeret nélkül, valamint lehetőséget biztosít más szoftverekkel való együttműködésre.
Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Átalakuló technológiai felsővezetés: a GenAI és az együttműködés a siker új kulcsa
Ahogy a mesterséges intelligencia (AI) alkalmazása felgyorsul, a technológiai felsővezetés (tech C-suite) új készségekre tesz szert, növeli befolyását és egységes megközelítést alkalmaz az üzleti transzformáció során.
A Deloitte friss felmérése, a „Deloitte Tech Exec Survey”, rávilágít, hogy a technológiai vezetők szerepe átalakul, miközben a generatív AI (GenAI) és a funkciók közötti szoros együttműködés kulcsfontosságúvá válik a sikeres üzleti átalakulásokhoz.
A technológiai felsővezetés folyamatosan fejlődik és a prioritások átalakulnak
A vállalatok gyors tempóban haladnak a technológiavezérelt üzleti modellek felé, ami a technológiai felsővezetés folyamatos átalakulását eredményezi. A felmérés szerint a megkérdezett szervezetek felénél négy vagy annál több technológiai felsővezető dolgozik, ami jelzi a technológia széleskörű és növekvő befolyását az üzleti életben. A vezetői szerepek számának bővülése kulcspillanat a szervezetek számára: érdemes átgondolni, átalakítani és megerősíteni technológiai vezetői csapataikat a jövőbeli siker érdekében.
Bár a technológiai C-suite vezetők mintegy negyede (26%) kihívásnak tartja a felelősségi körök egyértelmű meghatározását, derül ki a Deloitte Tech Exec felméréséből, a válaszadók sajátos prioritásokat jelöltek meg az elkövetkező évre, amelyek a speciális szerepükhöz kapcsolódnak:
- CIO (Chief Information Officer): Az adatok, analitikák és az AI/ML (gépi tanulás), beleértve a GenAI-t, teljes potenciáljának kiaknázása.
- CTO (Chief Technology Officer): Olyan technológiai megoldások és platformok tervezése, amelyek középpontjában a biztonsági, szabályozási és megfelelőségi követelmények állnak.
- CDAO (Chief Data and Analytics Officer): Adat-, analitikai és AI-szakemberek vonzása, fejlesztése és megtartása egy AI-képes munkaerő kialakításához.
- CISO (Chief Information Security Officer): A biztonság és a hatékonyság egyensúlyának megteremtése, miközben kiépül a vállalati kiberreziliencia és az ügyfélbizalom növelése az adatvédelem és adatkezelés átláthatóságának elősegítésével.
A technológiai vezetők szerint a szervezetek idei legfontosabb prioritásai a következők:
- A biztonsági, adatvédelmi és reziliencia-képességek erősítése (36%)
- Az operatív és/vagy termelési költségek csökkentése, vagy hasonló költségek mellett az érték növelése (35%)
- Új piacokra, szegmensekbe vagy földrajzi területekre való terjeszkedés (32%)
- A végfelhasználók vonzása, megtartása és elkötelezése (32%)
„A technológia, az AI és az adatok új távlatokat nyitnak meg a modern vállalatok előtt, de kulcsfontosságú, hogy ezek bevezetését az üzleti célok vezéreljék. A technológiai vezetők most példátlan lehetőséggel rendelkeznek, hogy a technológia, az AI és az adatok tudatos alkalmazásával hosszú távú hatást és versenyelőnyt teremtsenek. Ez a C-suite tagjainak szoros együttműködésén múlik, egy közös jövőkép mentén, amelyben a technológia a növekedés és az érték mozgatórugója.”
— mondta Takács István, a Deloitte Magyarország AI, adat- és reporttranszformációért felelős szenior menedzsere.
A GenAI által generált létszámnövekedés, a képzettségi hiányok és az együttműködés szerepe
A tehetséghiány és a képzettségi hiányok továbbra is a legfőbb akadályok közé tartoznak, amelyek befolyásolhatják a technológiai vezetők céljaik elérését. Különösen a generatív AI-hoz kapcsolódó képességek hiánya jelent komoly kihívást, mivel a technológiai vezetők 45%-a szerint ezek a legégetőbben szükséges kompetenciák szervezeteiken belül.
Annak ellenére, hogy a GenAI felvetette a jövőbeli munkaerővel kapcsolatos kérdéseket, a felmérésben részt vevő technológiai vezetők közel 70%-a számolt be arról, hogy a GenAI közvetlen válaszaként növelni fogja a technológiai funkciójuk létszámát Ez is jelzi, hogy a technológia nem helyettesíti, hanem támogatja a csapatokat.
A vezetők úgy vélik, hogy az AI a következő két évben kulcsfontosságú, keresett készségeket fog erősíteni, nevezetesen a kiberbiztonságot (56%), a felhő-orkesztálást (47%) és az adat tudományt/analitikát (39%). Az AI potenciáljával bizonyos képességek hatékonyabbá válnak, így a technológiai vezetők idejüket és figyelmüket stratégiai üzleti kezdeményezésekre fordíthatják. Bár a válaszadók szerint a GenAI készségek hiánya kihívásokat jelenthet, a többség (81%) úgy véli, hogy a GenAI jelentősen javítani fogja a technológiai tehetség toborzási erőfeszítéseit, lehetővé téve a létfontosságú létszámszükségletek kielégítését.
A felmérés eredményei alátámasztják azt a feltételezést, hogy a technológiai C-suite-nak együtt kell működnie, miközben ki kell használnia egyedi szakterületeit, hogy technológiavezérelt üzleti transzformációt érjen el.
Ahhoz, hogy az elkövetkező 18 hónapban sikeresek legyenek, a technológiai vezetők szerint három területre kell összpontosítaniuk:
- Kapcsolatfelvétel az első vonalbeli dolgozókkal és a középszintű vezetőkkel, hogy megértsék kihívásaikat és prioritásaikat (42%).
- A technológiai vezetők koordinálása és összehangolása a technológiai stratégia közös kidolgozásához (36%).
- A technológia értékének mérése és üzleti szempontból történő megfogalmazása (36%).
„A technológiai felsővezetők továbbra is jelentős elvárásváltozásokkal néznek szembe önmaguk és csapataik tekintetében. A CIO, a technológiai C-suite többi tagjával együtt, integráló szerepet tölt be az üzleti stratégia, a tehetség és az innováció terén. Miközben arra törekszenek, hogy értéket teremtsenek, összehangolják a különböző funkciók csapatait, és átvezessék szervezeteiket a gyors változásokon. A jövő sikere a tehetséggondozás, az operatív modellek, a munkamódszerek és a szolgáltatásnyújtás újragondolásának képességében rejlik.”
— tette hozzá Kiss Dániel, a Deloitte Technológiai Stratégia területének közép-európai vezetője.
A mai gyorsan változó üzleti környezetben a technológiai felsővezetés kulcsfontosságú szereplővé vált a vállalatok sikerében. Az AI, különösen a GenAI térnyerése, nemcsak új képességeket és hatékonyságot hoz magával, hanem átformálja a munkaerőpiacot is, hangsúlyozva a folyamatos tanulás és az alkalmazkodóképesség fontosságát. Az együttműködés és a holisztikus megközelítés a technológiai stratégiában elengedhetetlen ahhoz, hogy a vállalatok ne csak túléljenek, hanem virágozzanak is a digitális korban, biztosítva a hosszú távú növekedést és a piaci versenyelőnyt.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Környezetbarát rombolás
A Siemens, a Volvo és a Metzner összefogásával új korszak nyílik a zöld építőiparban.
Erlangen városában a Siemens egy olyan építési projektet indított el, amely nemcsak Németországban, hanem világszerte mérföldkőnek számít: az első ipari léptékű, teljesen elektromos bontás valósult meg kibocsátásmentes módon. A Siemens új Technológiai Campusának kivitelezése során a bontási fázis már a fenntarthatóság elveit követte, elektromos munkagépekkel, újrahasznosított anyagokkal és digitális tervezéssel.
High-tech beruházás zéró emisszióval
A Siemens 500 millió eurós beruházással fejleszt kutatási és gyártási központot Erlangenben, ahol egy 200 000 m²-es zéróemissziós campus épül. A telephely célja, hogy a technológiai vállalat ipari metaverzummal kapcsolatos munkáinak globális központjává váljon. A fejlesztés digitális ikerrel, klímasemleges energiaellátással és fenntartható épületautomatizálással valósul meg.
Elektromos bontás: technológia a környezetvédelem szolgálatában
A bontási munkálatokat a Siemens Real Estate, a Metzner Recycling és a Volvo Construction Equipment közösen valósította meg. A folyamat során két épületet bontottak le, összesen 3 300 m² alapterületen, közel 25 000 m³ térfogattal. A keletkezett 12 800 tonna anyagot szinte teljes egészében újrahasznosították, ezek a helyszínen szolgálnak alapanyagként az új építkezés során.
A hasznosítás mértéke elérte a 96 százalékot: a törmelékek például útalapként, betonhoz keverve vagy újrafeldolgozott álpadlóként nyernek új életet.
„2030-ra klímasemlegessé szeretnénk válni. Ez a projekt lehetőséget adott arra, hogy a bontás során is csökkentsük a CO₂-kibocsátást”
– mondta Daniel Bechmann, a Siemens építésvezetője.
A bontás új szabványa
A teljes munkafolyamat – az épületek belső bontásától a végső elszállításig – elektromos gépekkel történt. A projektben a Volvo haszonjárműveit használták, amelyek a bontási, anyagmozgatási, rakodási és zúzási feladatokat segítették. A lebontott építőanyagokat helyben dolgozták fel, így szinte teljesen elkerülték a külső szállítást, ezzel is csökkentve az ökológiai lábnyomot.
A projekt megvalósításához többek között a Husqvarna Construction robotizált bontási megoldásokkal és pormentesítéssel, az erlangeni városi közművek és más szolgáltatók pedig a háttér-infrastruktúra biztosításával járultak hozzá.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Értékmegőrzés és kortárs tartalom – Készül a Magyar Építészeti Múzeum és Központ
Az építészeti újrahasznosítás jegyében valósul meg a Magyar Építészeti Múzeum és Központ a Városligeti Fasor és a Bajza utca által határolt tömbben.
A munkák során az új főépület mellett két századfordulós műemléki épület és két zártsorú irodaház újul meg, valamint egy mindenki számára nyitott városi közpark is létrejön. A megvalósítás egyedi projektszervezéssel zajlik: a BIVAK és a Tér és Forma Szeged Építéstervező alkotó építészei mellett a CPM Kft. fogja össze a generál feladatokat és készítette el a műszaki dokumentációt, melynek BIM támogatását a DANU Mérnökiroda szakemberei végezték.
A megvalósuló, közel 27 500 m2 hasznos alapterületű épületkomplexum 2100 m2 kiállítóteret, 550 m2 konferencia termet és több mint 2000 m2 korszerű raktár területet foglal magába. A múzeum és dokumentumtár műtárgyai korszerű gépészeti rendszerekkel klimatizált és védett terekbe kerülnek, amelyekben hosszú távon is megoldott a gyarapodó állományok kezelése és digitalizálása. A főépület ikonikus tetőzetét 114712 darab cserép fedi majd 65 különböző színárnyalatban. Az új közpark 107 darab újonnan telepített fával, tematikus játszótérrel, vízjátékkal és vendéglátó egységekkel fogadja a látogatókat.
„A tér élménye meghatározó elem a fejlesztésben. Mindez nemcsak az új főépület egyedi fogadóterét és belső tereit jelenti, hanem a tervezett térszimulációs installációt is, ahol a látogatók megtapasztalhatják a belső terek hangulatát, érzetét meghatározó arányokat 360 fokos vetítéssel és ténylegesen megmozduló mennyezettel és falakkal”
– emeli ki Détári György DLA, a CPM társtulajdonosa és vezető tervezője.
Az épület alkotó udvara a valós méretű modellépítésen túl vetítési helyszínként is szolgálja a múzeumot akár 300 fő befogadóképességgel. „Egy korszerű múzeumban a kiállítás nemcsak a vitrinekbe helyezett statikus tárgyakról szól, hanem bekerülnek interaktív, audiovizuális élményelemek, illetve időszaki kiállítások is, amelyek flexibilis tereket igényelnek. Ahhoz, hogy ezek a lehető legjobb látogatói élményt nyújtsák, elengedhetetlen a háromdimenziós modellek által nyújtott betekintés a tervezett épületek tereibe” – emeli ki Erős Tamás, a DANU BIM szolgáltatásokért felelős partnere.
A Magyar Építészeti Múzeum és Központ tervei az értékmegőrzés és a jövőbe mutató szemlélet jegyében készültek. A múzeum építészeti koncepciójának létrehozásakor kiemelt szempont volt, hogy méltó módon képviselje a hazai építészet múltját, jelenét és jövőjét. Fontos szakmai üzenet az építészeti újrahasznosítás, a felszín feletti építés 75 %-a meglévő értékek megtartásával és újrafunkcionálásával valósul meg, az új főépület a pedig a kortárs építészeti gondolkodást képviselve illeszkedik a meglévő épületek közé. Egy ennyire komplex, sokszereplős projektnél a BIM-alapú tervezés kulcsfontosságú, a kiállítás tervezők, az épület tervezők és a megrendelő közötti kommunikációt és döntéshozatalt is segíti. A BIM modellekre építve biztosítja a tervek magas minőségét, és azt, hogy valóban az elképzelt épület valósuljon meg.
Érdekesség, hogy a bilbaói Guggenheim Múzeum úttörő szerepet játszott a virtuális épületmodellezésben, ez volt a világon az első nagy volumenű projekt, aminél Farnk Gehry és csapata a fejlett CATIA háromdimenziós modellező szoftvert használta, hogy segítségül hívja a BIM-et. A művészi kifejezésmód és a történeti jelleg miatt azonban sok szakember múzeumi és művészeti funkciójú épületek tervezése során még mindig kerüli a BIM-et, ami pedig a korszerű múzeumi tervezés alapja. „A múzeumoknál az építészet, mint művészeti kifejezőeszköz jut jelentős szerephez, de olyan kiállítás-technológia kerülhet az épületbe, ami jelentős hely-, gépészeti- és egyéb igények megvalósítását teszik szükségessé. Ezekre oda kell figyelni a BIM feladatok kapcsán is. Mi ezt a folyamatot csapatmunkaként fogjuk fel, a végrehajtási terv az összes szakággal egyeztetve, velük egyetértésben történt. A digitális modellek segítségével egyszerre több száz dologra is rá tudunk mutatni a tervben. Ennél a projektnél 213.527 modell elem készült, az utolsó időszakban 348 ütközést, problémás részletet találtunk, melyek így még a kivitelezési folyamat előtt korrigálva lettek” – folytatja Erős Tamás.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Mozgásban1 hét ago
A Kia EV5 az elektromos mobilitást az európai vezetők igényeihez szabja
-
Mozgásban2 hét ago
A Forma–1-es Brit Nagydíjon versenyez Molnár Martin a hétvégén
-
Gazdaság2 hét ago
70 ezres drágulás egy hónap alatt, és más érdekességek a KSH és Használtautó.hu első közös statisztikájából
-
Gazdaság2 hét ago
TIME100: a Huawei a világ legbefolyásosabb vállalatai között
-
Okoseszközök1 hét ago
Érkezik Magyarországra az LG vezeték nélküli csúcstévéje, az LG OLED evo M5
-
Okoseszközök5 nap ago
A Samsung kiterjeszti a Galaxy AI-t
-
Mozgásban2 hét ago
Egyedül a vízben – de nem magányosan
-
Okoseszközök2 hét ago
A magyar önkormányzatok is hamarosan új ügyfélszolgálatot kapnak