Ipar
Új irány az elektromos tervezésben
Intelligens konfiguráció – A villamosmérnöki munka sokoldalú és összetett, ami gyakran nagyon sok egyedi megoldást igényel annak érdekében, hogy a végén egy teljes és a szabványoknak megfelelő megoldás szülessen.
A TIA Selection Toolt konfigurálásra és kiválasztásra, valamint a tervezés előkészítésre lehet jól használni– kezdi Takács László, a Siemens Zrt. értékesítő specialistája, akinek egyik szakterülete a vezérlőszekrény-automatizálás. Ez gyakorlatilag egy szolgáltatás a Siemens keretein belül, aminek a célja az, hogy a tipikusan vezérlőszekrény-gyártókat, illetve tervezőpartnereket segítsük. Jellemzően olyan feladatokkal foglalkozunk, hogy milyen módon lehet a tervezést optimalizálni és a vezérlőszekrény építést hatékonyabbá tenni. Többek közt olyan kérdésekre adunk választ, hogy miként lehet olyan beépítendő eszközöket használni, amelyekkel gyorsabban, helytakarékosabban lehet építkezni – mondja.
MM: Felhőalapon is elérhető a TIA Selection Tool (TST)?
T.L.: A megoldás két verziója érhető el. Az egyik felhőalapú, amit online bárhol, bármikor tudunk használni, a másik pedig egy asztali változat, melynél a letöltött verziót használhatjuk, akár internetkapcsolat nélkül is.. A felhőalapú verzió előnye, hogy mindig a legújabb verzió áll rendelkezésre a tervezési folyamat során, melyhez ugyanakkor folyamatos internetkapcsolat szükséges. Az asztali verzió számos plusz funkcióval rendelkezik, azonban ennél rendszeresen frissíteni kell a szoftvert, aminek gyakorlatilag havonta jön ki új upgrade-je. Lényeges, hogy mindkét változat ingyenesen elérhető.
MM: Milyen új funkciót emelnél ki?
T.L.: Például a Smart Control Panel Designt, melynek használatával intelligenssé, digitálissá és következetessé válik az elektromos tervezés. Egy gombnyomással végrehajtható a villamos méretezés, valamint az intelligens eszközeinkkel lehetővé válik a követelmények gyors felvétele a mechanikai és automatizálási rendszerből. A program többek között olyan fontos funkciókat tartalmaz, mint vezetékméretezés, zárlatszámítás, egyvonalas rajz létrehozása, dokumentáció készítés. Gyakorlatilag a TIA Selection Toolon belül egy új kiválasztó tervezőprogramról beszélünk, melynek alapvetően az a feladata, hogy főáramköröket, különböző terheléssel rendelkező leágazásokat lehessen konfigurálni, amihez a program automatikusan elkészíti a termékkiválasztást is.
Leágazások tervezésénél lehetőség van arra, hogy kiválasszuk vagy megadjuk, hogy akár motoros terhelés esetén milyen motorral akarunk dolgozni. Kijelöljük milyen indítási móddal, milyen vezetékhosszal, milyen paraméterekkel működjön, és ez alapján a program készít egy egyszerű egyvonalas rajzot, illetve javaslatot tesz arra, hogy milyen eszközöket kell használnunk a motorvédelemre, a kapcsolásra, további feladatokra. Emellett végez még egy szükséges vezeték keresztmetszet számítást, illetve zárlatszámítást is. Tehát, hogyha ezt minden egyes leágazásra elvégezzük, akkor kapunk egy komplett egyvonalas rajzot. Ehhez az egyvonalas rajzhoz tudunk kinyomtatni a programból egy komplett dokumentációt, ami tartalmazza a számításainkat, illetve a vonatkozó szabványokat, előírásokat, így egy komplett tervezési dokumentációt kapunk.
MM: Említetted, hogy vezérlőszekrények tervezésének és építésének optimalizálásával is foglalkoztok. Ebben is segíthet a TIA Selection Tool?
T.L.: Abszolút. Tervezőként arra törekszünk, hogy a munkánk során a legoptimálisabb megoldásokat alkalmazzuk. Ebben nagy segítségünkre lehet a TST, ugyanis nem igényel mély portfólió ismeretet, és könnyen kezelhető. Gondoljunk csak bele, hogy katalógus segítségével mennyi idő alatt tudunk összeállítani egy PLC-konfigurációt vagy éppen egy csillag-delta motorindítást. Katalógus használata esetén tudnunk kell, mit és hol találunk, és mit mivel használhatunk együtt. Nem beszélve a kiegészítőkről. A TST használata során csupán csak azt kell tudnunk, hogy milyen eszközöket szeretnénk konfigurálni. Visszatérve például a PLC-kre, ha tudjuk, hogy az S7-1200-as családdal szeretnénk dolgozni, akkor csak kiválasztjuk, és drag & drop módszerrel bepakolgatjuk a szükséges kártyákat és modulokat a konfigurációs felületre. Fontos előny, hogy csak azok az elemek állnak a rendelkezésünkre, amelyeket az adott konfigurációban használhatunk. Vagyis nem engedi a program, hogy hibás összeállítást készítsünk. Hiba esetén ráadásul figyelmeztet is minket, illetve javaslatot tesz a megoldásra. Vagy az említett csillag-delta leágazás esetén nem kell számolásokat elvégeznünk, és a katalógusban keresgélnünk a megfelelő mágneskapcsolókat, motorvédőket és azok kiegészítőit, hanem a megadott paraméterek alapján megkapjuk a javaslatot a szükséges eszközökre.
Visszatérve a tervezés optimalizálásának témájára, mennyire hasznos lenne, ha magát a tervezés folyamatát gyorsítanánk úgy, hogy a különböző részfeladatokat és szoftvereket valamilyen módon összekapcsoljuk egymással.
MM: Hogyan néz ki ez a gyakorlatban?
T.L.: Az előkészítés során kiválasztjuk a szükséges eszközöket, és összeállítjuk a használni kívánt konfigurációt az említett TST segítségével. Következő lépésként elkészítjük a kapcsolási rajzot egy erre a célra alkalmas szoftver segítségével. Ahhoz, hogy ezt meg tudjuk tenni, szükségünk van arra, hogy ebben a programban is rendelkezésre álljanak azok az eszközök, amiket használni szeretnénk. Ehhez össze kell gyűjtenünk a projektben lévő készülékek makróit, amelyek segítségével el tudjuk készíteni a tervet. Gyakorlatilag így már másodszor csináltuk meg a konfigurálást. Végül pedig eljutunk a programozási szakaszba, aminek első lépése, hogy a TIA Portalban elkészítjük az ún. hardver konfigurációt, amit a program megírása előtt meg kell tennünk. Ezzel ott tartunk, hogy háromszor, három különböző szoftverben végezzük el pontosan ugyanazt a feladatot. Mennyivel egyszerűbb lenne a dolgunk, és mennyivel hatékonyabb lenne a folyamat, ha ezt csak egyszer kellene megcsinálnunk, és azt tudnánk minden részfeladatban használni. A TST ezt is biztosítja. Az egyik megoldás, hogy ún. AML fájlt generálunk a projektünkből, amit be tudunk importálni az EPLAN szoftverbe, és ebből kiindulva tudjuk elkészíteni a kapcsolási rajzot. Majd, ha ezzel elkészültünk, akkor ebből szintén tudunk egy AML-fájlt készíteni, amit pedig a TIA Portalban tudunk majd használni. Azonban egy másik, teljesen új lehetőség is a rendelkezésünkre áll, aminek során a TST és az EPLAN között egy sokkal egyszerűbb „átjárást” tudunk biztosítani. Az elkészült TST-projektből generálni tudunk tervlapmakrót, amit az EPLAN szoftverbe be tudunk importálni. Eredményként tervlaponként, automatikusan elhelyezésre kerülnek a kiválasztott készülékek szimbólum-, ill. nézeti rajzai, a tervlap típusától függően. Ez már egy jó és hasznos kiindulási alap tud lenni a kapcsolási rajz elkészítéséhez, illetve az elrendezési rajzhoz is rendelkezésére áll az összes alkalmazott készülék nézeti rajza.
MM: Melyek a TIA Selection Tool legfontosabb előnyei?
T.L.: Segíti a felhasználót abban, hogy egyszerűen és könnyen ki tudja választani a megfelelő készülékeket katalógus használata és részletes termékismeret nélkül, valamint lehetőséget biztosít más szoftverekkel való együttműködésre.
Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Már nem elég beszélni róla: hét kiemelt fenntarthatósági téma szerepel a magyar vállalatok napirendjén
A jelentéstétel nemcsak jogi kötelezettséggel, hanem stratégiai előnnyel is jár – derül ki az EY friss tanulmányából, amely több mint 200 – köztük 16 magyar – vállalat első, uniós irányelvek (CSRD) szerint készült fenntarthatósági beszámolóját elemezte.
Az érintett cégek döntő többségének már van ESG felelőse és stratégiája. A társaságok átlagosan hét kritikus területet azonosítottak a működésük szempontjából.
A vizsgált jelentések terjedelme jelentős eltérést mutatott: a legrövidebb 33, a leghosszabb 412 oldalas volt, míg átlagosan 120 oldalt tettek ki. A legátfogóbb dokumentumok a pénzügyi szektorhoz köthetők, ahol a befektetői elvárások és a szabályozói megfelelés egyaránt részletes tartalmat követelnek meg. Az elemzett vállalatok közel fele, míg idehaza a cégek többsége (58%) már rendelkezik olyan belső jelentéstételi politikával, amely rögzíti, hogy a társaság miként készíti el a fenntarthatósági jelentéseit. Szinte az összes jelentéstevőnek (88%) van fenntarthatósági stratégiája, míg tízből nyolc cég rendelkezik dedikált ESG-felelőssel.
A társaságok átlagosan hét kiemelt területet határoztak meg a kettős lényegességi felmérés (Double Materiality Assessment, DMA) során, ami azt vizsgálja, hogy mely fenntarthatósági hatások jelentősek a vállalat, és annak értéklánca szempontjából, illetve milyen pénzügyi kockázatok és lehetőségek merülhetnek fel. Ezek közül az éghajlatváltozás jellemzően minden iparágban releváns volt, csak nagyon alapos indoklással hagyható ki, továbbá a saját munkaerőre és vállalatirányításra vonatkozó közzétételek is iparágtól függetlenül relevánsak. A körforgásos gazdaság, az értékláncban dolgozók, a fogyasztók és végfelhasználók, illetve a biológiai sokféleség és ökoszisztémák szintén lényeges témaként szerepeltek a 216 vállalat napirendjén.
„A CSRD-jelentések első alkalommal adnak képet az érintett vállalatok fenntarthatósági érettségéről. A következő lépés, hogy az adatalapú, stratégiai megközelítés a napi működés részévé váljon és a cégek kialakítsák az ehhez szükséges tartalmi és formai keretrendszert”
– emelte ki Lukács Ákos, az EY Klímaváltozási és Fenntarthatósági üzletágának partnere.
„Ehhez elengedhetetlen a fenntarthatóság szervezeti integrációja, amihez a kulcs a közös célrendszer, az egyértelmű felelősségi körök és a világos ösztönzési folyamatok kialakítása”
– tette hozzá az EY szakértője.
A cégeknek a jelentéstételt üzleti szempontból is érdemes kiértékelniük, különös tekintettel a kettős lényegességi felmérésre. A sikeres adatszolgáltatáshoz elengedhetetlen a szervezeti és informatikai háttér megerősítése, a megfelelő belső kontrollkörnyezet kialakítása, valamint a komplex adatforrások – például az átállási tervek és klímakockázatok – hatékony kezelése. A cél a megfelelésen túl a fenntarthatósági teljesítmény javítása és az üzleti értékteremtés. Ezt az ESG-minősítések javításával, a zöld finanszírozási lehetőségek kiaknázásával és a kockázatok tudatos elhárításával érhetik el a döntéshozók.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Magyar hallgatók a jövő önvezető autóit építik
Önvezető autók – álom vagy valóság? Vajon a magyar diákok kezében van a kulcs a forradalmi technológiához? Két ifjú tehetség bebizonyította, hogy a válasz igen!
Kis Mihály Bence és Varga Dániel Jonatán ugyanis letarolta a RobonAUT versenyt, megmutatva, hogy a magyar mérnökhallgatók is élen járnak az önvezető technológiák fejlesztésében. Miért olyan fontos ez? Mit gondol a magyar társadalom az autonóm (önvezető) járművekről?
Két ifjú magyar mérnök bizonyította, hogy a jövő intelligens közlekedése már a küszöbön áll. Kis Mihály Bence, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának (BME VIK) mesterképzéses hallgatója és a Bosch gyakornokprogramjának tagja, valamint csapattársa, aki ugyancsak BME mesterképzéses hallgató, Varga Dániel Jonatán egy teljesen egyedi, önvezető modellautóval diadalmaskodott a RobonAUT megmérettetésen, amelyet a BME szervezett. A 16. RobonAUT versenyen minden induló egyforma alapjárművet kapott, amelyet egyedi módon alakíthattak át. A feladat mindenkinek egyformán nehéz volt, hiszen ugyanazon a pályán ugyanazokat az ügyességi és gyorsasági feladatokat kellett végrehajtani.
Mihály és Dániel „Sufnituning Kft.” elnevezésű csapata a Verdák című rajzfilm Matukája által inspirált „Mateszre“ keresztelt járgányukkal érte el a sikert. Egyedi műszaki megoldásokkal, kifinomult szoftveres trükkökkel és áldozatos munkával utasították maguk mögé a teljes mezőnyt. A jármű különlegessége a hátsókerék-kormányzás, amely szűkebb kanyarodást és jobb manőverezést tesz lehetővé.
Kis Mihály Bence: Már korábban is indult a RobonAUT versenyen, így tapasztalatokkal felvértezve vágott neki az idei megmérettetésnek. A Boschnál hardverfejlesztő gyakornokként dolgozik, jelenleg egy nyomásimpulzus alapú tesztrendszert fejleszt nyomásszenzorokhoz. Saját bevallása szerint a döntő előtti három napban összesen 11 órát aludtak, közel 9 000 sor kódot írtak, az összegyűlt telemetria adatok mennyisége pedig több, mint 1 GB volt.
Varga Dániel Jonatán: Bence csapattársa, szintén a BME mesterképzéses hallgatója, aki a „Sufnituning Kft.” sikeréhez szoftveres megoldásokkal járult hozzá. Ő felelt az útvonalkereső algoritmusért és a legjobb menetdinamikához szükséges modellalapú szabályozásért.
A RobonAUT versenyen elért eredmények igazolják, hogy a fiatalok elkötelezettek az autonóm járművek fejlesztése iránt. Az önvezető autók és az automatizált vezetés pedig nem ismeretlen fogalmak a magyar társadalom körében. A megkérdezettek 87 százaléka ismeri ezt a technológiát. 94 százalékuk pedig tudja is, mire szolgál, derült ki a Bosch Tech Compass kutatásból. Ugyanakkor százból tizenhét magyar gondolja úgy, hogy az automatizált vezetés 10 év múlva a legmeghatározóbb technológia lehet. Ráadásul a válaszadók 14 százaléka szerint ezek a fejlesztések kiemelkedően szolgálják majd a társadalmat.
A RobonAUT-hoz hasonló események nem csupán a tehetséges hallgatók számára nyújtanak ideális platformot kreativitásuk kibontakoztatására, hanem kulcsfontosságúak a jövő csúcstechnológiáinak megalkotásában. A fiatalok itt valós mérnöki kihívásokkal néznek szembe, innovatív megoldásokat kényszerülnek kidolgozni, valamint éles, valós környezetben próbálhatják ki képességeiket, ezért az ilyen versenyeken szerzett tapasztalatok felbecsülhetetlenek.
Képek forrása: BME Spot Fotókör
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Fejlesztésben látják a jövőt a hazai KKV-k
A gyártással foglalkozó KKV-k technológiai terveiről készült kutatás.
A cégek döntő többsége vágyik rá, és tervez a technológiai fejlesztéseket, a digitalizációt kulcsfontosságúnak látják a versenyképesség-növelés szempontjából, de az automatizáció és az ipar 4.0 megoldások elterjedtsége még alacsony – derül ki egy friss kutatásból, ami különböző termékeket gyártó, magyarországi kis-és középvállalkozások (KKV-k) döntéshozóit kérdezte fejlesztési terveikről.
Hatékonyság-növelést és költségoptimalizálást hoz a digitalizáció
A felmérésben résztvevő szinte összes döntéshozó (94%) valamilyen szinten, minden második pedig kifejezetten fontosnak tartja a technológiai innovációkat versenyképességük fenntartása szempontjából. Ezek szerepét elsősorban a hatékonyság-növelésében látják (61%), de minden második cég szerint a jó minőség elérése, a költségoptimalizálás és a gyorsaság terén is fontosak.
Bár a legtöbben a versenytársaikkal azonos technológiai szintre helyezik saját vállalatukat, az 500 millió Ft feletti árbevétellel rendelkező cégeket kivéve viszont többen vannak azok, akik gyengébbnek érzik helyzetüket versenytársaikhoz képest. Ezt a szubjektív értékelést megerősíti, hogy mindössze a válaszadók 14 százaléka nyilatkozta, hogy teljesen vagy elég jól automatizáltak a gyártási folyamataik. A cégek fele úgy ítélte, hogy gyengén áll a kérdésben, ezek egyharmadánál, a 300 millió forintos éves árbevétel alatt teljesítő cégek esetében pedig 40 százalékuknál egyáltalán nincs is automatizálva a gyártás.
Így az ipar 4.0 megoldások alkalmazása is korlátozott képet mutat: a megkérdezettek 67 százaléka egyáltalán nem használ ilyen technológiát. Aki mégis, az elsősorban a gyártást automatizálja vagy IoT-eszközöket, ipari robotokat használ. Ebben a kérdésben az 500 millió forint feletti árbevétellel rendelkező cégek szignifikánsan jobb eredményekről számoltak be. Az ide tartozó vállalatok fele már alkalmaz ipar 4.0 megoldásokat, szintén többségében az automatizáció és a robotizáció terén.
Nem csak vágyak, tervek is vannak
A megkérdezett KKV-k döntő többsége (86%) tervez valamilyen technológiai jellegű fejlesztést a következő 3-5 évben. További 12 százalékuk pedig vágyna a fejlesztésekre, de erőforráshiány miatt nem tervez ilyen innovációkat alkalmazni a következő években.
A tervek és a vágyak a fejlesztések célját tekintve is a legtöbbször egybevágnak: az élen szerepel a technológiakorszerűsítés kapacitásbővítéssel és a munkaerő tudásszintjének a növelése, a válaszadók 44, illetve 34 százaléka jelölte meg ezeket tervezett opcióként. Az cégek 42 százaléka szeretne energiához kapcsolódó fejlesztéseket is (pl. energiahatékonyság-növelés, megújuló energiatermelés, járműflotta-elektrifikáció) végrehajtani, ugyanakkor csak 32 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy a következő 3-5 évre tervezi is ezeket.
A fejlesztésekkel kapcsolatban gyors megtérülést várnak a szereplők: 50 százalékuk legkésőbb 3 éven belül szeretne a pénzénél lenni, és csak 10 százalékuk fogadna el 5 évnél hosszabb megtérülést. Ezzel egybevág, hogy technológiai innovációk alkalmazásával a teljesítmény/hatékonyság fokozását (61%), az árbevétel növekedését (60%), a költségek csökkenését (54%) és a piaci pozíció erősödését (51%) prognosztizálják.
Ugyanakkor a technológiai fejlesztéseket nem csak pénzügyi következményeik miatt tartják fontosnak a megkérdezettek: a munkaerő-megtartást (53%), az új munkahelyek létrehozását (37%) és a munkavállalók motivációjának növelését (37%) is a beruházások előnyei között említették. A válaszadók 40 százaléka említette, hogy számol azzal, hogy a meglévő munkaerő át- vagy továbbképzésére lesz szükség. Ez a szám viszont szignifikánsan alacsonyabb (13%) volt az 500 millió forint feletti árbevételű cégek körében.
Erre várnak még a vállalatok
A technológia fejlesztések legnagyobb akadálya a felmérésben résztvevőknél elsősorban a belső erőforráshiány: a cégek több mint felénél a tőkehiány a legfőbb gát, de sokaknál (40%) jelent problémát a munkaerőhiány is. Emellett a külső pénzügyi forrásokhoz való hozzáférést a válaszadók 48 százaléka sorolta a nehézségek közé, ezen belül is a pályázati lehetőségek hiánya akadályozza a cégek közel harmadát.
Ezzel szemben a tudás vagy a szakértelem hiánya csak minden tizedik cégnél tekinthető visszatartó erőnek, a generációs konfliktusok pedig csak 7 százalékuknál merültek fel. Az olyan külső környezeti tényezők viszont, mint a piaci kilátások, a szabályozási környezet, a makrogazdasági stabilitás vagy a kereslethiány a válaszadók 29 százalékát intik inkább várakozásra.
A kutatásról
A felmérés 2025 áprilisában készült a Siemens Zrt. megbízásából, 100 gyártással foglalkozó, magyarországi kis- és középvállalkozás döntéshozóinak megkérdezésével. Az adatfelvétel telefonon történt, a kutatás célja a technológiai fejlesztési szándékok, akadályok és lehetőségek feltérképezése volt.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Szórakozás1 hét ago
A Balaton Park Circuit készen áll a MotoGP-re és a World Superbike-ra
-
Ipar1 hét ago
Rangos elismerést kapott a Hankook a dunaújvárosi Semmelweis-napi ünnepségen
-
Gazdaság2 hét ago
Bitget – Ez lesz az új Revolut?
-
Tippek2 hét ago
Fókuszban a pénzügyi biztonság: így védi ügyfeleit a K&H a digitális térben
-
Gazdaság2 hét ago
Határok nélkül: új szintre lépett a verseny a magyar e-kereskedelemben
-
Okoseszközök1 hét ago
Indul a Real-Time Text, vagyis a valós idejű szöveg a Telekom hálózatán belül
-
Gazdaság2 hét ago
Erősítené magyar viszonteladói hálózatát az Apple
-
Ipar2 hét ago
Hidrogénnel a jövőbe: a Messer technológiája zöldíti Észak-Rajna-Vesztfália közösségi közlekedését