Ipar

Az USA-ban terjeszkedik a magyar energetikai startup

energetikai

Az Enerhash a texasi központú Allied Energy-vel működik együtt.

Az Egyesült Államok egyik leggazdagabb szénhidrogénkészlettel rendelkező régiójában található olaj- és gázmezők bérbeadásával és kitermelésével foglalkozó, OTC értékpapír-piacon jegyzett Allied Energy Corporation együttműködést kötött az magyar Enerhash amerikai leányvállalatával annak érdekében, hogy a jövőben olyan technológiát telepítsenek, amellyel hasznosítani tudják a földgáz és kőolaj kitermelésből fennmaradó, eddig nem hasznosított, úgynevezett fáklyagázt.

Az Enerhash energiatechnológiai és digitális infrastruktúra-fejlesztő cég, amelyet magyar energetikai szakemberek alapítottak 2019-ben, Budapesten. A startup már több kontinens országaiban – köztük Új-Zélandon, Svédországban és Magyarországon – helyezett üzembe saját fejlesztésű megújulóenergia-optimalizálási és hálózati kiegyenlítési szolgáltatásokat biztosító technológiát, a vállalkozás pedig most az Egyesült Államok piacára is belépett.

A magyar startup ugyanis együttműködési megállapodást kötött a texasi központú Allied Energy Corporation vállalattal, melynek értelmében a jövőben együtt dolgoznak olyan technológiai megoldásokon, amelyekkel a szénhidrogén-kitermelés során keletkező, eddig nem hasznosított vagy úgynevezett fáklyázással egészen egyszerűen a levegőben elégetett energiaforrásokat hasznosítanak. Az eddig elpazarolt földgázforrásokkal nagy számítási kapacitású adatközpontok energiaellátását valósítják meg, melyeket többek között kriptovaluta-bányászatra is lehet használni.

Ezzel egyrészt a termelésből származó káros metánkibocsátást csökkentik, másrészt az eddig elégetett földgázforrásokból bevételt termelnek, végül, de nem utolsó sorban pedig zöldítik a kriptovaluta-bányászatot.

Az együttműködés kezdeti lépéseként egy 1 MW-os telephelyet alakítanak ki egy 20 MW-os fejlesztési projekt első fázisaként. Majd a későbbiekben összesen 100 MW-ra növelik a kiépített adatközpontok teljesítményét.

Seregi Tamás, az Enerhash igazgatótanácsának elnöke 25 éve dolgozik nemzetközi szinten az energiaiparban, olyan vállalatoknál szerezve tapasztalatot, mint a Boston Consulting Group vagy a Schlumberger Business Consulting. Jelenleg is világszerte számos energetikai nagyvállalattal dolgozik együtt stratégiai, szervezeti és működési kihívások megoldásán.

„A Schlumberger korábbi felsővezetőjeként is tapasztaltam, hogy a kisebb független piaci szereplők milyen jelentős értéket teremtenek a teljes iparágnak azzal, hogy pragmatikusan alkalmazzák a legújabb technológiai innovációkat. Ma már mindannyian látjuk a palagáz-forradalom eredményeit, és azt, hogy ennek milyen pozitív hatása van az Egyesült Államok olaj- és gáziparára. A palagáz-forradalom pedig szintén Texasban kezdődött, két más területen már jól bevált technológia, a vízszintes fúrás és a repesztés nagyszabású kombinálásával. Partnereinkkel együtt arra törekszünk, készülünk, hogy a „fáklyagáz-forradalom” úttörőivé váljunk a nagy számítási kapacitású technológiák alkalmazásával, forradalmasítva a metánkezelést Texas-szerte, sőt, akár az egész világon”

– mondta el az együttműködés kapcsán Seregi Tamás.

Az Allied Energy és az Enerhash USA a kezdeti együttműködés helyszínéül szolgáló gázmezőn közösen dolgozik az adatközpont kiépítésén, beleértve a gázkezelő létesítmények, az energiatermelési infrastruktúra és az adatközpont tervezését és megépítését.

„Azon dolgozunk, hogy minden projektünk kivitelezése során olyan megoldásokat alkalmazzunk, melyek segítséget nyújthatnak az energiaipar kritikus ESG (Environmental, Social, Governance – környezeti, társadalmi, vállalat vezetés/irányítási) tényezőinek hatékony szabályozásához”

– nyilatkozta az együttműködésről Brian Sanders, az Enerhash USA ügyvezető partnere.

„Megtiszteltetés, hogy az Enerhash partnerének választott minket. Az elmúlt hónapokban az Allied Energy számos stratégiai vállalattal indított előremutató együttműködést. Célunk, hogy közösen dolgozzunk ki környezetbarát megoldást az eddig kiaknázatlan erőforrások hasznosítására”

– mondta el az együttműködés kapcsán George Monteith, az Allied Energy vezérigazgatója.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Idén még nehezebb feladványok várták a RobonAUT versenyzőit

Kalózrobottal és árvízzel is megküzdöttek a műegyetemi mérnökhallgatók autonóm, önműködő járművei az idei RobonAUT döntőben.

Ismét RobonAUT rajongókkal telt meg a „Q” épület aulája: 2024. február 10-én immáron 15. alkalommal rendezték meg az autonóm robotjárművek versenyének döntőjét.

A rendezvényt Tevesz Gábor főszervező, a RobonAUT egyik alapítója, valamint a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (BME VIK) Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék címzetes egyetemi tanára nyitotta meg. A versenyző csapatokat és a megmérettetés érdeklődőit köszöntve elmondta, hogy másfél évtizeddel ezelőtt fiatal kollégáival egy olyan kihívást hívtak életre, amelyben az akkor indult villamosmérnök mesterképzés hallgatói a gyakorlatban is megmutathatják, mit tanultak az egyetemen. „Az elmúlt 15 évben rengeteg változáson és fejlődésen ment át a RobonAUT, ahogyan a verseny során alkalmazott technológiák is rohamléptékben fejlődtek. Ma már a hallgatóknak sincs olyan ’könnyű’ dolguk, mint az első versenyzőknek, a feladatok jóval komplexebbek, nehezebbek az előző évek feladványainál” – fogalmazott Tevesz Gábor. Megnyitója zárásaként köszöntötte azokat a vállalatokat és képviselőiket is, akik már évek óta vagy akár új szponzorként támogatják a versenyt, nem mellesleg szükségük van arra a szakembertudásra, amellyel a karon végző, illetve a versenyen induló mérnökhallgatók rendelkeznek.

A 2024-es döntőre 9 csapat kvalifikálta magát: 6 junior és 3 senior formáció mérkőzött meg egymással a különböző futamokban, ahol összesen 110 pontot szerezhettek a hallgatók. A versenyzők közel fél évet dolgoztak az autonóm robotjármű megtervezésén és megalkotásán. Megérte a befektetett munka, ugyanis a kvalifikáció során összegyűjtött pontok is számítottak: összesen 10 pontot lehetett szerezni a felkészülés alatt nyújtott teljesítményből. A szurkolók is segíthették kedvenceiket: a közönségdíjasoknak max. 10 pont járt a külcsínért.

A döntőben idén is gyorsasági és ügyességi kategóriában kellett helyt állniuk az önállóan működő (autonóm) járműveknek. A csapatok mindössze egy percet kaptak arra, hogy előkészítsék versenyautóikat a két, egymás után következő futamra.

A „Q” épület aulájában felállított ügyességi pálya úthálózatát (labirintust) előre ismertették a versenyzőkkel. A robotautókat egy rádiós startkapu segítségével indították útjukra. Az autóknak a pálya csomópontjai mentén található kapukat (összesen 17 db) kellett felfedezniük és a lehető leggyorsabban bejárniuk a labirintust. A feladványt több „akadályozó” is nehezítette: ki kellett kerülni a pályán lassú, ám folyamatos mozgásban lévő kalózrobotot. Ha a kalózrobot már áthaladt egy kapu alatt, akkor csökkent az adott kapu érintéséért járó pontszám is (2 pont/kapu). A kalózrobot mindenkori pozícióját a szervezők rádiójelekkel sugározták.

További nehézség volt, hogy a futam egy adott pillanatában „árvíz” öntötte el a pályát, ami blokkolta a kapukat, vagyis azok érintéséért ideiglenesen nem járt pont, ilyenkor a kalózrobot is egyhelyben állt. Az „árvizet” egy képzeletbeli zsilip, vagyis egy libikóka segítségével lehetett semlegesíteni: a robotautóknak fel kellett menniük a rámpán, majd átbillenteni a libikókát. Ezzel megszűnt az „árvíz”, elindult a kalózhajó, és a kapu érintéséért újból járt a megérdemelt jutalompont. A további manővereket is értékelték a szervezők: a libikókán való sikeres egyensúlyozásért 10 pontot, a sávváltásért 6 pontot adtak. Ha a csapattagoknak be kellett avatkozniuk a versenybe, azért viszont alkalmanként 5-5 pont levonása járt. Az ügyességi kört a rendezők akkor tekintették teljesítettnek, ha elfogytak az érintendő kapuk vagy lejárt az 5 perces időkeret.

A gyorsasági pályán a legjobb köridő elérése a volt a cél: maximum 6 kört tehettek meg az autók, amelyek közül a leggyorsabb számított az értékelésnél. A robotautók egy önmagába záródó vezetővonalat önállóan követtek, és itt is számolniuk kellett a gyorsulást hátráltató pályaszereplőkkel. Együtt mozogtak az ún. „safety carral”, amelyet meg kellett előzni, kikerülni a minél gyorsabb köridőre törekvő versenyautóknak. A safety car követéséért 6 pont, kétszeri megelőzéséért összesen 10 pont járt. A pálya nyomvonalát és a gyorsításra kiváló lehetőséget adó egyenes szakaszok helyét a hallgatók a döntő előtti napokban megismerhették. A külső segítséget itt is büntették: alkalmanként 2 pont levonás járt az emberi beavatkozásért.

A megmérettetésre vállalkozó fiataloknak minden évben komplex, több műszaki, mérnöki területet is érintő tudásról kell tanúbizonyságot tenniük. Ismerniük kell a mikrokontrollerek, a szenzorok vagy az áramkörök világát, szükségük van irányítástechnikai, automatizálási és programozási ismeretekre is. A verseny révén (is) szert tehetnek olyan elméleti és gyakorlati tudásra, amelynek forintra váltható hasznát vehetik majd az álláskeresés során olyan vállalatoknál is, amelyek autonóm járművek fejlesztésével vagy robotikával foglalkoznak.

Az elkövetkezendő évek technológiai forradalmának egyik fontos sarokpontja egyebek mellett az önműködő robotjárművekben rejlő lehetőségek kiaknázása. A kutatók prognózisa szerint az egészségügy, a járműipar és a logisztika után a mindennapokban is általánossá válhat az emberi beavatkozást nem igénylő gépezetek megjelenése. E dinamikusan fejlődő tudományterületet a hazai felsőoktatási intézmények közül elsőként helyezi középpontba a BME, amely évek óta tudatosan nyomon követi a robotika újításait, ami a műegyetemi mérnökképzésen gyakorlati ismeretek formájában is megjelenik.

  • A közvetítés teljes terjedelmében visszanézhető a rendezvény honlapján, az esemény érdekes szemelvényeiből a videók menüpont alatt látható válogatás.
  • A RobonAUT 2024 hallgatói mérnökverseny eredményei
  • A junior csapatok kategóriájában a következő csapatok állhattak fel a dobogóra:
  • Junior 1. helyezett: AUTofRange (Kazup Dániel, Kovács Tamás Barnabás, Petrőtei Tamás József – MSc mechatronikai mérnök)
  • Junior 2. helyezett: Safety Third (Csermák Ádám Barna, Horváth Máté, Kis Mihály Bence – MSc villamosmérnök)
  • Junior 3. helyezett: WorkAUT (Fent István, Garad Ágoston, Vepperi Virág – MSc villamosmérnök)
  • Az összesített 1. helyezést szintén a junior kategória győztese, az AUTofRange csapat szerezte meg, díjuk egy Lamborghini élményvezetés lett.
  • A legtöbb közönségszavazatot a Safety Third csapat kapta.
  • Az eseményről készült fotók a SPOT Fotókör honlapján is elérhetők.

BME VIK RobonAUT megrendezésének ötlete eredetileg Tevesz Gábor címzetes egyetemi tanár és doktoranduszokból álló csapatának egyik találkozóján vetődött fel 2009-ben. Az alapgondolatot az Eurobot nemzetközi robotikai verseny adta, de kapcsolódik a karon mesterképzésben tanulók „Robotirányítás rendszertechnikája” című tantárgyához is. A megmérettetéssel az egyetem célja a hallgatók gyakorlati ismereteinek bővítése mellett a vállalati szektor képviselőivel való kapcsolatteremtés is. A kurzus elvégzésére évről évre javarészt villamosmérnök, mérnökinformatikus és mechatronikai mérnök szakos hallgatók vállalkoznak, akik 3 fős csapatokban alkotnak egy fél éven át közösen dolgozó formációt.A kihívás lényege, hogy a versengő csapatoknak úgy kell átalakítaniuk egy modellautót, hogy az képes legyen emberi beavatkozás nélkül, a lehető legrövidebb idő alatt teljesíteni egy ügyességi akadálypályát és egy gyorsasági versenyfutamot. A feladatok részletes leírása megtalálható a verseny honlapján.A kezdetek óta közel 200 hallgatói csapat (3 fős) vett részt a versengésben, többen közülük mára már a szakmai megmérettetést támogató vállalatok munkatársai, fejlesztői lettek.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

Helyi rugalmassági piacot tesztelnek Róma villamosenergia-hálózatán

róma

A RomeFlex projektben a növekvő energiaigényekre készítik fel a város elektromos infrastruktúráját, a Siemens közreműködésével.

A Róma áramellátását biztosító hálózat csúcsigénye a következő tíz évben várhatóan 2200 MW-ról 3300 MW-ra fog nőni. Ezzel a kihívással nincs egyedül az olasz főváros: a növekvő energiaigények és a megváltozó fogyasztói szokások miatt világszerte és Magyarországon is egyre szükségesebb a villamos hálózatok kapacitásának bővítése.

A római elosztóhálózat-üzemeltető (Distribution System Operator / DSO) Areti vállalat is ezért a digitalizáció felgyorsítását tervezi, hogy a költség- és időigényes, hardveres infrastruktúra-beruházásokat kiváltva, szoftveres módon tegye intelligensebbé, így ellenállóbbá és jövőbiztossá hálózatát. Ezért, illetve, hogy áramkimaradások és feszültségingadozások nélkül bővíthesse kapacitásait, az Areti olyan rugalmassági szolgáltatások kereteit dolgozta ki, amelyet most Siemens-technológiával párosítva kezdenek tesztelni a RomeFlex mintaprogram keretében.

Idén februártól a római DSO által kezelt közép- és kisfeszültségű hálózatokhoz csatlakozó felhasználók (például egyetemi campusok) részt vehetnek egy intelligens megoldásokat alkalmazó, helyi rugalmassági villamosenergia-gazdálkodási piacon. A prosumerként (termelő-fogyasztóként) működő felhasználók így „demand-response alapon” kereskedhetnek a rendelkezésükre álló vagy megújuló forrásból termelt energiával.

A korábbinál magasabb szintű hálózatirányítást igénylő folyamat során Siemens-szoftverekkel tesztelik a város elektromos infrastruktúráinak szűk keresztmetszeteit, valamint feszültségingadozás-kezelő képességét. Ezekre az információkra építve, illetve a Siemens digitális iker technológiáját alkalmazva, szimulációk segítségével lesz kezelhetőbb az egyre komplexebb hálózati struktúra, valamint előrejelezhetőek az esetleges problémák és meghibásodások.

A mintaprogram során gyűjtött adatok, valamint az algoritmus-alapú működtetési tapasztalatok alapján a hálózatüzemeltető költséghatékonyabb döntéseket tud majd hozni a jövőbeni fejlesztéseihez. A városvezetésért felelős és az energiapiaci szabályozó hatóságok pedig részletesebb információkat kapnak a további beruházások tervezéséhez, valamint akár egy országos rugalmassági szabályozás kialakításához.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

Gyorsan halad a fenntarthatósági céljai megvalósításával a Schneider Electric

schneider

Nagyot lépett előre fenntarthatósági célkitűzései teljesítésében a múlt évben a Schneider Electric, ennek köszönhetően a társaság az eredetileg tervezettnél jobban áll vállalásai megvalósításával.

A cég több mint 550 millió tonna CO2-kibocsátás elkerülésében segítette ügyfeleit, a csomagolás közel kétharmadánál pedig már kartonpapírral helyettesítették az egyszer használatos műanyagot.

A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat a múlt év végére a fenntarthatósági célkitűzései megvalósulását mérő 10-es skálán a 6-os érték elérését célozta meg, ehhez képest sikerült 6,13-as értéket elérnie. A Schneider Electric 2021-ben indította el a 2025-ig tartó Schneider Sustainability Impact (SSI) programot, melynek keretében 11 globális és több mint 200 helyi célkitűzést fogalmazott meg. A cég folyamatosan méri és publikálja az elért eredményeket.

A legutóbbi, a tavalyi negyedik negyedévre vonatkozó jelentés szerint a vállalat már 553 millió tonna CO2-kibocsátás elkerülésében segítette ügyfeleit. A cél, hogy ez az érték 2025-re elérje a 800 millió tonnát.

A Schneider Electric kiemelt figyelmet fordít ellátási lánca „zöldítésére” is, ennek jegyében indította el Zero Carbon Project elnevezésű kezdeményezését, melynek keretében a legnagyobb beszállítóknak segítenek a CO2-kibocsátásuk csökkentésében. A program eredményeként 2023 végéig 27 százalékkal sikerült visszafogni az ezer legnagyobb beszállító CO2-kibocsátását, a cél pedig 2025-ig az 50 százalékos csökkentés elérése.

A múlt év utolsó negyedévének végére a Schneider Electric termékeiben 29 százalékra nőtt a „zöld” alapanyagok aránya, ez két százalékpontos előrelépést jelent az előző negyedéves eredményhez képest. A társaság a csomagolás „zöldítésében” is további fejlődést ért el, az elsődleges és másodlagos csomagolás 63 százalékánál már nem alkalmaznak egyszer használatos műanyagot, helyette újrahasznosított papírból készült kartont vetnek be.

A vállalat elkötelezett amellett, hogy csökkentse az egyenlőtlenségeket az energiához történő hozzáférés területén. Ennek jegyében a múlt év végére a Schneider Electric kezdeményezéseinek köszönhetően már 46,5 millió ember jutott tiszta és megbízható elektromos áramhoz világszerte. Emellett több mint 578 ezer fő vett részt a társaság energiamenedzsment képzésein, és sajátított el új készségeket annak érdekében, hogy támogathassák közösségüket a jövőbeli energiaszükségletük kiszolgálásában.

„A Schneider Electric átfogóan kezeli a fenntarthatóság kérdését, a környezeti, társadalmi és irányítási szempontok egyaránt szerves részét képezik üzleti stratégiánknak és működésünknek. Törődünk azzal, hogy milyen hatást gyakorlunk az ökoszisztémánkra, és milyen örökséget hagyunk magunk után. Ezért vagyunk eltökéltek abban, hogy a 2025-ig tartó fenntarthatósági programunk utolsó előtti évében felgyorsítsuk a kezdeményezésünk megvalósítását, és mindenkit bevonjunk ebbe a jövőformáló munkába, melynek végső célja, hogy tartós, pozitív hatást érjünk el”

– mondta el Agustin Lopez Diaz, a Schneider Electric „Sustainability and Customer Satisfaction & Quality” vezetője.

A Schneider Electric törekvéseit független szervezetek is elismerik. A cég szerepel az élenjáró vállalkozások között a Dow Jones Fenntarthatósági Indexben (DJSI), illetve 13. éve folyamatosan ott van a Corporate Knights által összeállított, a világ 100 legfenntarthatóbban működő vállalatát bemutató listán.

A Schneider Sustainability Impact program legújabb eredményeit tartalmazó jelentés itt érhető el.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss