Ipar
Az automatizálásé az intralogisztika jövője
Jesper Sonne Thimsen, a vezető autonóm mobil robotokat (AMR-eket) gyártó Mobile Industrial Robots (MiR) kelet- és közép-európai régiójának értékesítési igazgatója sajtótájékoztatón ismertette az AMR piacot érintő legfontosabb trendeket.
A robotok elsődleges gyártásban történő elterjedtebb használata nagyobb AMR-flottákkal rendelkező összetett alkalmazásokat eredményez, amelyek szükségessé teszik az interoperabilitást, a más robotokkal és informatikai rendszerekkel való fejlettebb együttműködést, a könnyebb karbantartást és az MI-funkciókat.
MIR og Thomas Visti
45%-os növekedés, és még nincs vége – robotizálás piaci nézőpontból
A mobil robotmegoldások már rendszeresen alkalmazott módszernek számítanak a szállítás és logisztika területén, 2021-ben több mint 49.500 egységet értékesítettek, az IFR riport adatai szerint. Ez jelentős, 45%-os emelkedést jelent az előző évhez képest. Ezek a számok az automatizált mobil szállítás iránti gyártóipari keresletet is tükrözik – az eladott egységek több mint 80%-a volt közforgalom nélküli beltéri környezetben közlekedéshez és a logisztikához alkalmas mobil robot. 2021-ben a területen értékesített egységek száma 47%-kal, több mint 40 ezer robotra nőtt.
„Az anyagmozgatás automatizálásának szükségességét még időszerűbbé teszi a munkaerőhiány, valamint a rugalmas termelés és szolgáltatás igénye. Az elmúlt évek pedig bebizonyították, hogy ezekre a problémákra a robotizálás a válasz. A MiR robotok a hét minden napján 24 órában dolgoznak és megbirkóznak a változó munkakörnyezettel és a változó igényekkel, lehetővé téve a gyártók számára, hogy olyan munkakörökbe csoportosítsák át a munkaerőt, amelyek az értéklánc növelésére összpontosítanak, nem pedig azokra, amelyek csak költséget jelentenek a vállalat számára”
– mondja Jesper Sonne Thimsen, a Mobile Industrial Robots (MiR) kelet- és közép-európai régiójának értékesítési igazgatója
Eaton és Forvia – bepillantás sikeres telepítésekbe
A román Eaton egy globális energiagazdálkodási vállalat. Az aradi üzemükben az életvédelmi üzletáguk számára gyártanak termékeket. A MiR robotokat azért telepítették, hogy optimalizálják az intralogisztikai és biztonsági folyamatokat. A legfőbb cél az volt, hogy tehermentesítsék a munkaerőt, és magasabb hozzáadott értékű feladatokra, például összetett csapatokra csoportosítsák át az alkalmazottakat. A MiR robotok heti hat napon dolgoznak az Eatonnál, két műszakban, mialatt naponta több mint 100 raklapot szállítanak.
Az AMR-ek telepítése előtt az anyagokat az alkalmazottak kézi targoncával szállították. Ez fölöslegesen vitt el időt, különösen a műszakok között, amikor szerelősorokat kellett felkészíteni az érkező munkások számára. A teljes flotta 5 MiR robotból áll. A vállalat azt tervezi, hogy az új MiR250-eket elektronikai alkatrészek válogatásával bízza meg a felületszerelési technológia területének kontrollált környezetében.
14 MiR robot üzemel a Forvia píseki gyárában Csehországban. Ebből hét – főként MiR600 – nagy teherbírású robot, a készáru-területen dolgozik, üres raklapokat szállítanak a szerelősorokra, a teli raklapokat pedig a logisztikai területre viszik. A második terület, ahol MiR250 robotok dolgoznak, a raktárból az összeszerelő sorokig történő komponensek utánpótlása. A robotok a nap 24 órájában működnek a raktárban, a hét minden napján, mind a három műszakban. Azért esett a MiR robotokra választás, mivel ezek funkciói feleltek meg leginkább a gyártó igényeinek: globális jelenlét, teljes körű megoldások biztosítása, autonómia, Wi-Fi csatlakozás, önálló térképalkotás, és flottakezelő-szoftver. A döntő tényező pedig a Mobile Industrial Robots által nyújtott szolgáltatási és karbantartási szint volt, amelyet nagyon magasra értékeltek.
Mindezekben az esetekben a tulajdonlási költséget is szigorúan kiszámolták, ami különösen a növekvő energiaköltségek mellett bizonyult hasznosnak.
„Büszkén mondhatjuk, hogy termékeinket – többek közt – alacsony energiafogyasztásuk is megkülönbözteti. Egy MiR robot egy teljes napon keresztüli működtetése mindössze 2,58 euróba kerül. Az AMR-jeink bevezetésével az ügyfelek kiváló teljesítményt és alacsony energiaszámlát kapnak”
– mondta Jesper Sonne Thimsen.
A MiR lendületet kapott a CEE régióban
A Mobile Industrial Robots 14 forgalmazóval, és hitelesített integrátorral, valamint 4 MiRGo partnerrel van jelen a teljes CEE (Közép- és Kelet-Európa) régióban. Ezekben az országokban erős partnerhálózat épült ki, amely lehetővé teszi, hogy a MiR közel legyen az ügyfelekhez és igényeikhez.
„Sokban támaszkodunk régióbeli partnereinkre, akik ismerik a helyi piacokat, jelenlegi és leendő ügyfeleinket. Úgy véljük, hogy Paul Olariu, a régió új területi értékesítési vezetőjének kinevezésével megerősíthetjük pozíciónkat Romániában és több romániai vállalat profitálhat majd megoldásaink bevezetéséből”
– mondja Alberto Botarelli, a Mobile Idustrial Robots kelet-európai és finnországi területi értékesítési vezetője.
AMR-ek a jövőben – mire számíthatunk
A sajtótájékoztató során Jesper Sonne Thimsen ismertette azokat a legfontosabb trendeket, amelyek a robotika és az automatizálás jövőjét alakítani fogják. Ezek a demográfiai változásokkal (munkaerőhiány), a költségek optimalizálásának szükségességével és a technológiai fejlesztésekkel kapcsolatosak.
Az AMR-ek és más robotok ipari jelenlétének gyors növekedése, valamint az új kommunikációs szabványok megnövelik a különböző márkájú gépekből álló flották kezeléséhez szükséges eszközök iránti igényt. Az 5G kommunikációs szabvány szélesebb körű alkalmazása új lehetőségeket kínál a gyorsabb adatcserét és a robotok gyorsabb válaszidejét érintően. Ezt a tendenciát erősíti a mesterséges intelligencia fejlesztése, amely közvetlen kommunikációt tesz lehetővé az AMR-ek között, és például mentesítik az üzemeltetőt a küldetések fontossági sorrendjének meghatározásától. Emellett az egyes „klasszikus” robotalkalmazások közötti határok elmosódása, és a különböző beszállítóktól származó különböző eszközök egyetlen megoldásba való összevonása már most egy fontos tényező, ami idővel még tovább fog erősödni.
„Mivel látjuk, hogyan használják ügyfeleink az általunk kínált megoldásokat, tudjuk, hogy a lehetőségek végtelenek – minden csak azon múlik mekkora a probléma megoldására irányuló hajlandóság”
– foglalta össze Jesper Sonne Thimsen.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Már nem elég beszélni róla: hét kiemelt fenntarthatósági téma szerepel a magyar vállalatok napirendjén
A jelentéstétel nemcsak jogi kötelezettséggel, hanem stratégiai előnnyel is jár – derül ki az EY friss tanulmányából, amely több mint 200 – köztük 16 magyar – vállalat első, uniós irányelvek (CSRD) szerint készült fenntarthatósági beszámolóját elemezte.
Az érintett cégek döntő többségének már van ESG felelőse és stratégiája. A társaságok átlagosan hét kritikus területet azonosítottak a működésük szempontjából.
A vizsgált jelentések terjedelme jelentős eltérést mutatott: a legrövidebb 33, a leghosszabb 412 oldalas volt, míg átlagosan 120 oldalt tettek ki. A legátfogóbb dokumentumok a pénzügyi szektorhoz köthetők, ahol a befektetői elvárások és a szabályozói megfelelés egyaránt részletes tartalmat követelnek meg. Az elemzett vállalatok közel fele, míg idehaza a cégek többsége (58%) már rendelkezik olyan belső jelentéstételi politikával, amely rögzíti, hogy a társaság miként készíti el a fenntarthatósági jelentéseit. Szinte az összes jelentéstevőnek (88%) van fenntarthatósági stratégiája, míg tízből nyolc cég rendelkezik dedikált ESG-felelőssel.
A társaságok átlagosan hét kiemelt területet határoztak meg a kettős lényegességi felmérés (Double Materiality Assessment, DMA) során, ami azt vizsgálja, hogy mely fenntarthatósági hatások jelentősek a vállalat, és annak értéklánca szempontjából, illetve milyen pénzügyi kockázatok és lehetőségek merülhetnek fel. Ezek közül az éghajlatváltozás jellemzően minden iparágban releváns volt, csak nagyon alapos indoklással hagyható ki, továbbá a saját munkaerőre és vállalatirányításra vonatkozó közzétételek is iparágtól függetlenül relevánsak. A körforgásos gazdaság, az értékláncban dolgozók, a fogyasztók és végfelhasználók, illetve a biológiai sokféleség és ökoszisztémák szintén lényeges témaként szerepeltek a 216 vállalat napirendjén.
„A CSRD-jelentések első alkalommal adnak képet az érintett vállalatok fenntarthatósági érettségéről. A következő lépés, hogy az adatalapú, stratégiai megközelítés a napi működés részévé váljon és a cégek kialakítsák az ehhez szükséges tartalmi és formai keretrendszert”
– emelte ki Lukács Ákos, az EY Klímaváltozási és Fenntarthatósági üzletágának partnere.
„Ehhez elengedhetetlen a fenntarthatóság szervezeti integrációja, amihez a kulcs a közös célrendszer, az egyértelmű felelősségi körök és a világos ösztönzési folyamatok kialakítása”
– tette hozzá az EY szakértője.
A cégeknek a jelentéstételt üzleti szempontból is érdemes kiértékelniük, különös tekintettel a kettős lényegességi felmérésre. A sikeres adatszolgáltatáshoz elengedhetetlen a szervezeti és informatikai háttér megerősítése, a megfelelő belső kontrollkörnyezet kialakítása, valamint a komplex adatforrások – például az átállási tervek és klímakockázatok – hatékony kezelése. A cél a megfelelésen túl a fenntarthatósági teljesítmény javítása és az üzleti értékteremtés. Ezt az ESG-minősítések javításával, a zöld finanszírozási lehetőségek kiaknázásával és a kockázatok tudatos elhárításával érhetik el a döntéshozók.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Magyar hallgatók a jövő önvezető autóit építik
Önvezető autók – álom vagy valóság? Vajon a magyar diákok kezében van a kulcs a forradalmi technológiához? Két ifjú tehetség bebizonyította, hogy a válasz igen!
Kis Mihály Bence és Varga Dániel Jonatán ugyanis letarolta a RobonAUT versenyt, megmutatva, hogy a magyar mérnökhallgatók is élen járnak az önvezető technológiák fejlesztésében. Miért olyan fontos ez? Mit gondol a magyar társadalom az autonóm (önvezető) járművekről?
Két ifjú magyar mérnök bizonyította, hogy a jövő intelligens közlekedése már a küszöbön áll. Kis Mihály Bence, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának (BME VIK) mesterképzéses hallgatója és a Bosch gyakornokprogramjának tagja, valamint csapattársa, aki ugyancsak BME mesterképzéses hallgató, Varga Dániel Jonatán egy teljesen egyedi, önvezető modellautóval diadalmaskodott a RobonAUT megmérettetésen, amelyet a BME szervezett. A 16. RobonAUT versenyen minden induló egyforma alapjárművet kapott, amelyet egyedi módon alakíthattak át. A feladat mindenkinek egyformán nehéz volt, hiszen ugyanazon a pályán ugyanazokat az ügyességi és gyorsasági feladatokat kellett végrehajtani.
Mihály és Dániel „Sufnituning Kft.” elnevezésű csapata a Verdák című rajzfilm Matukája által inspirált „Mateszre“ keresztelt járgányukkal érte el a sikert. Egyedi műszaki megoldásokkal, kifinomult szoftveres trükkökkel és áldozatos munkával utasították maguk mögé a teljes mezőnyt. A jármű különlegessége a hátsókerék-kormányzás, amely szűkebb kanyarodást és jobb manőverezést tesz lehetővé.
Kis Mihály Bence: Már korábban is indult a RobonAUT versenyen, így tapasztalatokkal felvértezve vágott neki az idei megmérettetésnek. A Boschnál hardverfejlesztő gyakornokként dolgozik, jelenleg egy nyomásimpulzus alapú tesztrendszert fejleszt nyomásszenzorokhoz. Saját bevallása szerint a döntő előtti három napban összesen 11 órát aludtak, közel 9 000 sor kódot írtak, az összegyűlt telemetria adatok mennyisége pedig több, mint 1 GB volt.
Varga Dániel Jonatán: Bence csapattársa, szintén a BME mesterképzéses hallgatója, aki a „Sufnituning Kft.” sikeréhez szoftveres megoldásokkal járult hozzá. Ő felelt az útvonalkereső algoritmusért és a legjobb menetdinamikához szükséges modellalapú szabályozásért.
A RobonAUT versenyen elért eredmények igazolják, hogy a fiatalok elkötelezettek az autonóm járművek fejlesztése iránt. Az önvezető autók és az automatizált vezetés pedig nem ismeretlen fogalmak a magyar társadalom körében. A megkérdezettek 87 százaléka ismeri ezt a technológiát. 94 százalékuk pedig tudja is, mire szolgál, derült ki a Bosch Tech Compass kutatásból. Ugyanakkor százból tizenhét magyar gondolja úgy, hogy az automatizált vezetés 10 év múlva a legmeghatározóbb technológia lehet. Ráadásul a válaszadók 14 százaléka szerint ezek a fejlesztések kiemelkedően szolgálják majd a társadalmat.
A RobonAUT-hoz hasonló események nem csupán a tehetséges hallgatók számára nyújtanak ideális platformot kreativitásuk kibontakoztatására, hanem kulcsfontosságúak a jövő csúcstechnológiáinak megalkotásában. A fiatalok itt valós mérnöki kihívásokkal néznek szembe, innovatív megoldásokat kényszerülnek kidolgozni, valamint éles, valós környezetben próbálhatják ki képességeiket, ezért az ilyen versenyeken szerzett tapasztalatok felbecsülhetetlenek.
Képek forrása: BME Spot Fotókör
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Fejlesztésben látják a jövőt a hazai KKV-k
A gyártással foglalkozó KKV-k technológiai terveiről készült kutatás.
A cégek döntő többsége vágyik rá, és tervez a technológiai fejlesztéseket, a digitalizációt kulcsfontosságúnak látják a versenyképesség-növelés szempontjából, de az automatizáció és az ipar 4.0 megoldások elterjedtsége még alacsony – derül ki egy friss kutatásból, ami különböző termékeket gyártó, magyarországi kis-és középvállalkozások (KKV-k) döntéshozóit kérdezte fejlesztési terveikről.
Hatékonyság-növelést és költségoptimalizálást hoz a digitalizáció
A felmérésben résztvevő szinte összes döntéshozó (94%) valamilyen szinten, minden második pedig kifejezetten fontosnak tartja a technológiai innovációkat versenyképességük fenntartása szempontjából. Ezek szerepét elsősorban a hatékonyság-növelésében látják (61%), de minden második cég szerint a jó minőség elérése, a költségoptimalizálás és a gyorsaság terén is fontosak.
Bár a legtöbben a versenytársaikkal azonos technológiai szintre helyezik saját vállalatukat, az 500 millió Ft feletti árbevétellel rendelkező cégeket kivéve viszont többen vannak azok, akik gyengébbnek érzik helyzetüket versenytársaikhoz képest. Ezt a szubjektív értékelést megerősíti, hogy mindössze a válaszadók 14 százaléka nyilatkozta, hogy teljesen vagy elég jól automatizáltak a gyártási folyamataik. A cégek fele úgy ítélte, hogy gyengén áll a kérdésben, ezek egyharmadánál, a 300 millió forintos éves árbevétel alatt teljesítő cégek esetében pedig 40 százalékuknál egyáltalán nincs is automatizálva a gyártás.
Így az ipar 4.0 megoldások alkalmazása is korlátozott képet mutat: a megkérdezettek 67 százaléka egyáltalán nem használ ilyen technológiát. Aki mégis, az elsősorban a gyártást automatizálja vagy IoT-eszközöket, ipari robotokat használ. Ebben a kérdésben az 500 millió forint feletti árbevétellel rendelkező cégek szignifikánsan jobb eredményekről számoltak be. Az ide tartozó vállalatok fele már alkalmaz ipar 4.0 megoldásokat, szintén többségében az automatizáció és a robotizáció terén.
Nem csak vágyak, tervek is vannak
A megkérdezett KKV-k döntő többsége (86%) tervez valamilyen technológiai jellegű fejlesztést a következő 3-5 évben. További 12 százalékuk pedig vágyna a fejlesztésekre, de erőforráshiány miatt nem tervez ilyen innovációkat alkalmazni a következő években.
A tervek és a vágyak a fejlesztések célját tekintve is a legtöbbször egybevágnak: az élen szerepel a technológiakorszerűsítés kapacitásbővítéssel és a munkaerő tudásszintjének a növelése, a válaszadók 44, illetve 34 százaléka jelölte meg ezeket tervezett opcióként. Az cégek 42 százaléka szeretne energiához kapcsolódó fejlesztéseket is (pl. energiahatékonyság-növelés, megújuló energiatermelés, járműflotta-elektrifikáció) végrehajtani, ugyanakkor csak 32 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy a következő 3-5 évre tervezi is ezeket.
A fejlesztésekkel kapcsolatban gyors megtérülést várnak a szereplők: 50 százalékuk legkésőbb 3 éven belül szeretne a pénzénél lenni, és csak 10 százalékuk fogadna el 5 évnél hosszabb megtérülést. Ezzel egybevág, hogy technológiai innovációk alkalmazásával a teljesítmény/hatékonyság fokozását (61%), az árbevétel növekedését (60%), a költségek csökkenését (54%) és a piaci pozíció erősödését (51%) prognosztizálják.
Ugyanakkor a technológiai fejlesztéseket nem csak pénzügyi következményeik miatt tartják fontosnak a megkérdezettek: a munkaerő-megtartást (53%), az új munkahelyek létrehozását (37%) és a munkavállalók motivációjának növelését (37%) is a beruházások előnyei között említették. A válaszadók 40 százaléka említette, hogy számol azzal, hogy a meglévő munkaerő át- vagy továbbképzésére lesz szükség. Ez a szám viszont szignifikánsan alacsonyabb (13%) volt az 500 millió forint feletti árbevételű cégek körében.
Erre várnak még a vállalatok
A technológia fejlesztések legnagyobb akadálya a felmérésben résztvevőknél elsősorban a belső erőforráshiány: a cégek több mint felénél a tőkehiány a legfőbb gát, de sokaknál (40%) jelent problémát a munkaerőhiány is. Emellett a külső pénzügyi forrásokhoz való hozzáférést a válaszadók 48 százaléka sorolta a nehézségek közé, ezen belül is a pályázati lehetőségek hiánya akadályozza a cégek közel harmadát.
Ezzel szemben a tudás vagy a szakértelem hiánya csak minden tizedik cégnél tekinthető visszatartó erőnek, a generációs konfliktusok pedig csak 7 százalékuknál merültek fel. Az olyan külső környezeti tényezők viszont, mint a piaci kilátások, a szabályozási környezet, a makrogazdasági stabilitás vagy a kereslethiány a válaszadók 29 százalékát intik inkább várakozásra.
A kutatásról
A felmérés 2025 áprilisában készült a Siemens Zrt. megbízásából, 100 gyártással foglalkozó, magyarországi kis- és középvállalkozás döntéshozóinak megkérdezésével. Az adatfelvétel telefonon történt, a kutatás célja a technológiai fejlesztési szándékok, akadályok és lehetőségek feltérképezése volt.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Szórakozás1 hét ago
A Balaton Park Circuit készen áll a MotoGP-re és a World Superbike-ra
-
Ipar1 hét ago
Rangos elismerést kapott a Hankook a dunaújvárosi Semmelweis-napi ünnepségen
-
Gazdaság2 hét ago
Bitget – Ez lesz az új Revolut?
-
Tippek2 hét ago
Fókuszban a pénzügyi biztonság: így védi ügyfeleit a K&H a digitális térben
-
Gazdaság2 hét ago
Határok nélkül: új szintre lépett a verseny a magyar e-kereskedelemben
-
Okoseszközök1 hét ago
Indul a Real-Time Text, vagyis a valós idejű szöveg a Telekom hálózatán belül
-
Gazdaság2 hét ago
Erősítené magyar viszonteladói hálózatát az Apple
-
Ipar2 hét ago
Hidrogénnel a jövőbe: a Messer technológiája zöldíti Észak-Rajna-Vesztfália közösségi közlekedését