Ipar
Magyar makettező cég innovatív 3D-s megoldásai a gyártás területén
Az utóbbi években a 3D nyomtatás és a hozzá kapcsolódó modell előállítási folyamatok a mindennapok részei lettek.
A technológiával már városrészt, orvostechnikai eszközöket és ékszereket is készítenek, de van, ahol az általános iskolai oktatásban és a háztartásokban is használják. Nem létező, vagy sérült elemeket alkotnak virtuálisan újra, majd állítják elő ismét, hogy azok az eredetivel azonos módon működhessenek felhasználási területükön. Egy magyar cég a makettezés mellett úttörőnek számító területeken is használja a file to factory és a reverse engineering megoldásokat.
Az elmúlt években – a technológiai fejlesztéseknek és nyomtatók árának csökkenésének is köszönhetően – a 3D nyomtatás nemcsak számos iparágban, de a hétköznapi használatban is egyre elterjedtebb.
„Megszoktuk, hogy a felmerülő kérdésekre azonnal megkapjuk a választ. Ez a tervezési területekre is igaz. A file fo factory módszer révén már tényleg ott tartunk, hogy ha valamit kitalálunk, gyorsan megmodellezzük egy erre alkalmas programban, és nyomtatjuk is a 3D nyomtatóval. Pár óra múlva pedig a kezünkben tarthatjuk azt, amit kitaláltunk makett vagy akár 1:1-es használati tárgy formájában”
– emeli ki Csizmazia Géza, a Limes Model ügyvezetője. Megbízásaik során munkatársaival nem csak a makettezés területén alkottak maradandót. Az innovatív szemlélet és a kísérletező attitűd eredménye lett például egy csöves erősítőbe 300 °C-s forrasztást kibíró alkatrész megtervezése, vagy egy óraszerkezet részét jelentő lünetta újramodellezése és nyomtatása is. A hétköznapi használati tárgyak mellett valódi hajótest ipari laminálásához készített szerszámbetét gyártása is megvalósult a Limes berkein belül. Ráadásul részben a technológia fejlődésének köszönhetik azt is, hogy klasszikus makettező cégként indulva ma már innovatív hub-ként dolgoznak.
Megbízásaik során nagyon változatos területeken és méretarányban kell munkáikat megvalósítani. Valamikor akár ezerszeres kicsinyítésre kell optimalizálni valós létesítményeket, máskor 1:1-es működő alkatrészeket készítenek használati tárgyakhoz, berendezésekhez. A gyártás alapja minden esetben egy komplett 3D modell, amit egy kollégának be kell scannelni vagy meg kell modellezni. Előbbiből az egyik legérdekesebb megbízásuk egy oldtimer kombájn bescannelése volt, amit aztán 150 és 500 szoros kicsinyítésben helyeztek el a maketten. Az állatorvosláshoz kapcsolódó fejlesztésük során egy parametrikusan tervezett és 3D nyomtatott rögzítéstechnika prototípusából igyekeznek piaci terméket készíteni, megmutatva, hogy miként lehet a 3D nyomtatás adta lehetőségekkel a személyre szabott orvoslást ezen a területen is meghonosítani.
Fő területük a makettezés, ahol számos esetben a 3D nyomtatott elemek egy az egyben felhasználhatók. Bár a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás alkalmazása a 3D nyomtatásban segíthet optimalizálni a nyomtatási folyamatot, javítani a nyomtatott objektumok pontosságát, és a felhasználói bevitel alapján még tervezési fejlesztéseket is javasolhat, az ember továbbra sem kihagyható tényező a folyamatból. A reprezentációs makettek esetében például még többségben vannak az olyan megoldások, ahol többféle nyomtatványt használnak, és ezeket az elemeket a „klasszikus” módon előállított további alkatrészekkel ötvözik. Ebben a folyamatban a kézi megmunkálás, a festés, az összeállítás nélkülözhetetlen.
„A 3D nyomtatás hatalmas lehetőséget hozott, de fontos látni, hogy kevés kivétellel még továbbra is fontos az ember a folyamatban. Nem csupán a nyomtatandó fájlok megalkotásában, kitalálásában, hanem az elkészült nyomatok utólagos megmunkálásában és felhasználásában is”
– hívja fel a figyelmet Csizmazia Géza.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Microsoft és Siemens összefogás
A nagyobb épületek – például kereskedelmi létesítmények, adatközpontok vagy felsőoktatási intézmények, – IoT-alapú működtetését könnyíti meg és optimalizálja a Microsoft és a Siemens új együttműködése.
A megállapodás lehetővé teszi a Siemens digitális épületfelügyeleti platformja, a Building X és a Microsoft Azure IoT Operations szolgáltatások közötti átjárhatóságot.
A Microsoft Azure felhőalapú szolgáltatásaihoz csatlakoztatott Siemens Building X platform és annak különböző, például energiagazdálkodást vagy karbantartást támogató alkalmazásai lehetővé teszik a jelenleg elkülönülten működő IoT-eszközök adatainak egységes kezelését. Ennek eredményeként az épületüzemeltetés különböző rendszerei egy közös, átlátható felületen integrálódnak, és válhatnak hatékonyabban irányíthatóvá.
Ezáltal olyan adatok integrálhatóak, mint például a fűtési, szellőzési és légkondicionáló (HVAC) rendszerekből érkező információk, a szelepek hőmérsékletének, nyomásának adatai vagy a beltéri levegőminőség különböző jellemzői. Így az ügyfelek saját épületeikre szabott energiafelügyeleti és optimalizálási beállításokat és karbantartási terveket alakíthatnak ki.
Az együttműködésnek köszönhetően az épületekben elhelyezett eszközök gyártófüggetlenül, egyetlen kattintással csatlakoztathatóak lesznek a felhőalapú rendszerekhez. A mostani az egyik első olyan integráció, amely tisztán nyílt ipari szabványokon – World Wide Web Consortium (W3C), Web of Things (WoT) és Open Platform Communications Unified Architecture (OPC UA) protokollokon – alapul a szolgáltatók között.
Így az integráció a korábbi, hasonló összehangolási megoldásokhoz képest a szükséges erőforrások akár 80 százalékának megspórolásával valósulhat meg.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Már nem elég beszélni róla: hét kiemelt fenntarthatósági téma szerepel a magyar vállalatok napirendjén
A jelentéstétel nemcsak jogi kötelezettséggel, hanem stratégiai előnnyel is jár – derül ki az EY friss tanulmányából, amely több mint 200 – köztük 16 magyar – vállalat első, uniós irányelvek (CSRD) szerint készült fenntarthatósági beszámolóját elemezte.
Az érintett cégek döntő többségének már van ESG felelőse és stratégiája. A társaságok átlagosan hét kritikus területet azonosítottak a működésük szempontjából.
A vizsgált jelentések terjedelme jelentős eltérést mutatott: a legrövidebb 33, a leghosszabb 412 oldalas volt, míg átlagosan 120 oldalt tettek ki. A legátfogóbb dokumentumok a pénzügyi szektorhoz köthetők, ahol a befektetői elvárások és a szabályozói megfelelés egyaránt részletes tartalmat követelnek meg. Az elemzett vállalatok közel fele, míg idehaza a cégek többsége (58%) már rendelkezik olyan belső jelentéstételi politikával, amely rögzíti, hogy a társaság miként készíti el a fenntarthatósági jelentéseit. Szinte az összes jelentéstevőnek (88%) van fenntarthatósági stratégiája, míg tízből nyolc cég rendelkezik dedikált ESG-felelőssel.
A társaságok átlagosan hét kiemelt területet határoztak meg a kettős lényegességi felmérés (Double Materiality Assessment, DMA) során, ami azt vizsgálja, hogy mely fenntarthatósági hatások jelentősek a vállalat, és annak értéklánca szempontjából, illetve milyen pénzügyi kockázatok és lehetőségek merülhetnek fel. Ezek közül az éghajlatváltozás jellemzően minden iparágban releváns volt, csak nagyon alapos indoklással hagyható ki, továbbá a saját munkaerőre és vállalatirányításra vonatkozó közzétételek is iparágtól függetlenül relevánsak. A körforgásos gazdaság, az értékláncban dolgozók, a fogyasztók és végfelhasználók, illetve a biológiai sokféleség és ökoszisztémák szintén lényeges témaként szerepeltek a 216 vállalat napirendjén.
„A CSRD-jelentések első alkalommal adnak képet az érintett vállalatok fenntarthatósági érettségéről. A következő lépés, hogy az adatalapú, stratégiai megközelítés a napi működés részévé váljon és a cégek kialakítsák az ehhez szükséges tartalmi és formai keretrendszert”
– emelte ki Lukács Ákos, az EY Klímaváltozási és Fenntarthatósági üzletágának partnere.
„Ehhez elengedhetetlen a fenntarthatóság szervezeti integrációja, amihez a kulcs a közös célrendszer, az egyértelmű felelősségi körök és a világos ösztönzési folyamatok kialakítása”
– tette hozzá az EY szakértője.
A cégeknek a jelentéstételt üzleti szempontból is érdemes kiértékelniük, különös tekintettel a kettős lényegességi felmérésre. A sikeres adatszolgáltatáshoz elengedhetetlen a szervezeti és informatikai háttér megerősítése, a megfelelő belső kontrollkörnyezet kialakítása, valamint a komplex adatforrások – például az átállási tervek és klímakockázatok – hatékony kezelése. A cél a megfelelésen túl a fenntarthatósági teljesítmény javítása és az üzleti értékteremtés. Ezt az ESG-minősítések javításával, a zöld finanszírozási lehetőségek kiaknázásával és a kockázatok tudatos elhárításával érhetik el a döntéshozók.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Magyar hallgatók a jövő önvezető autóit építik
Önvezető autók – álom vagy valóság? Vajon a magyar diákok kezében van a kulcs a forradalmi technológiához? Két ifjú tehetség bebizonyította, hogy a válasz igen!
Kis Mihály Bence és Varga Dániel Jonatán ugyanis letarolta a RobonAUT versenyt, megmutatva, hogy a magyar mérnökhallgatók is élen járnak az önvezető technológiák fejlesztésében. Miért olyan fontos ez? Mit gondol a magyar társadalom az autonóm (önvezető) járművekről?
Két ifjú magyar mérnök bizonyította, hogy a jövő intelligens közlekedése már a küszöbön áll. Kis Mihály Bence, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának (BME VIK) mesterképzéses hallgatója és a Bosch gyakornokprogramjának tagja, valamint csapattársa, aki ugyancsak BME mesterképzéses hallgató, Varga Dániel Jonatán egy teljesen egyedi, önvezető modellautóval diadalmaskodott a RobonAUT megmérettetésen, amelyet a BME szervezett. A 16. RobonAUT versenyen minden induló egyforma alapjárművet kapott, amelyet egyedi módon alakíthattak át. A feladat mindenkinek egyformán nehéz volt, hiszen ugyanazon a pályán ugyanazokat az ügyességi és gyorsasági feladatokat kellett végrehajtani.
Mihály és Dániel „Sufnituning Kft.” elnevezésű csapata a Verdák című rajzfilm Matukája által inspirált „Mateszre“ keresztelt járgányukkal érte el a sikert. Egyedi műszaki megoldásokkal, kifinomult szoftveres trükkökkel és áldozatos munkával utasították maguk mögé a teljes mezőnyt. A jármű különlegessége a hátsókerék-kormányzás, amely szűkebb kanyarodást és jobb manőverezést tesz lehetővé.
Kis Mihály Bence: Már korábban is indult a RobonAUT versenyen, így tapasztalatokkal felvértezve vágott neki az idei megmérettetésnek. A Boschnál hardverfejlesztő gyakornokként dolgozik, jelenleg egy nyomásimpulzus alapú tesztrendszert fejleszt nyomásszenzorokhoz. Saját bevallása szerint a döntő előtti három napban összesen 11 órát aludtak, közel 9 000 sor kódot írtak, az összegyűlt telemetria adatok mennyisége pedig több, mint 1 GB volt.
Varga Dániel Jonatán: Bence csapattársa, szintén a BME mesterképzéses hallgatója, aki a „Sufnituning Kft.” sikeréhez szoftveres megoldásokkal járult hozzá. Ő felelt az útvonalkereső algoritmusért és a legjobb menetdinamikához szükséges modellalapú szabályozásért.
A RobonAUT versenyen elért eredmények igazolják, hogy a fiatalok elkötelezettek az autonóm járművek fejlesztése iránt. Az önvezető autók és az automatizált vezetés pedig nem ismeretlen fogalmak a magyar társadalom körében. A megkérdezettek 87 százaléka ismeri ezt a technológiát. 94 százalékuk pedig tudja is, mire szolgál, derült ki a Bosch Tech Compass kutatásból. Ugyanakkor százból tizenhét magyar gondolja úgy, hogy az automatizált vezetés 10 év múlva a legmeghatározóbb technológia lehet. Ráadásul a válaszadók 14 százaléka szerint ezek a fejlesztések kiemelkedően szolgálják majd a társadalmat.
A RobonAUT-hoz hasonló események nem csupán a tehetséges hallgatók számára nyújtanak ideális platformot kreativitásuk kibontakoztatására, hanem kulcsfontosságúak a jövő csúcstechnológiáinak megalkotásában. A fiatalok itt valós mérnöki kihívásokkal néznek szembe, innovatív megoldásokat kényszerülnek kidolgozni, valamint éles, valós környezetben próbálhatják ki képességeiket, ezért az ilyen versenyeken szerzett tapasztalatok felbecsülhetetlenek.
Képek forrása: BME Spot Fotókör
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Szórakozás2 hét ago
A Balaton Park Circuit készen áll a MotoGP-re és a World Superbike-ra
-
Ipar2 hét ago
Rangos elismerést kapott a Hankook a dunaújvárosi Semmelweis-napi ünnepségen
-
Okoseszközök2 hét ago
Indul a Real-Time Text, vagyis a valós idejű szöveg a Telekom hálózatán belül
-
Gazdaság6 nap ago
70 ezres drágulás egy hónap alatt, és más érdekességek a KSH és Használtautó.hu első közös statisztikájából
-
Mozgásban5 nap ago
A Forma–1-es Brit Nagydíjon versenyez Molnár Martin a hétvégén
-
Gazdaság1 hét ago
TIME100: a Huawei a világ legbefolyásosabb vállalatai között
-
Ipar2 hét ago
A Williams Forma–1-es csapat mérnöke, dr. Kling Sándor is oktatja a Széchenyi István Egyetem motorsportmérnök-hallgatóit
-
Okoseszközök2 hét ago
Mit tud manapság egy érintőceruza?