Ipar
6 innováció, amely gyökeresen átalakíthatja az elektromos autózást
Az elektromos autók piaca rendkívül gyorsan és egyre nagyobb lendülettel fejlődik.
Míg az elsőgenerációs elektromos autók hatótávolsága 150 kilométer körül volt, a gyártók ma olyan járműveken dolgoznak, amelyek egyszerre akár 1000 kilométert is képesek megtenni teljesen feltöltött akkumulátorral. Az e-autózás elterjedésének egyik szűk keresztmetszetét még mindig a töltési infrastruktúra adja, a flottakezelésben vezető LeasePlan ezért olyan úttörő töltési fejlesztéseket mutat most be, amelyek rövid időn belül lehetővé tehetik, hogy nagy számban jelenjenek meg villanyautók az utakon.
1. Újratöltés 5 perc alatt
Az e-mobilitás egyik kulcstényezője, hogy minél gyorsabban lehessen feltölteni az elektromos autókat. Több töltő képes már fél óra alatt 20-ról 80 százalékra tölteni az akkumulátorokat, az izraeli StoreDot cég azonban még ennél is tovább megy. Az innovátor várhatóan 2024-ben vezeti be a piacra új fejlesztésű akkumulátorát, amellyel 5 perc alatt 160 kilométer megtételére alkalmas töltöttségi szintet lehet elérni bármilyen autó esetén, 2032-re pedig 2 perces töltési időt céloztak meg. Ha a technológia megjelenik a járművekben, gyakorlatilag ugyanolyan gyorsan lehet majd e-autót tölteni, mint hagyományos üzemanyagot tankolni.
2. Töltőpóznák
Egyre gyakoribbak Európában az olyan útszakaszok, ahol a járda mentén elhelyezkedő villanyoszlopok egyben elektromosautó-töltőként is funkcionálnak. Néhány évvel ezelőtt az Ubitricity nevű német startup állt elő az ötlettel, hogy töltőkábelekkel szerelje fel az áramellátást már egyébként is biztosító villanyoszlopokat. Az azóta a Shell tulajdonában lévő cég mára többezer lámpaoszlopot alakított át töltőponttá többek között Németországban, az Egyesült Királyságban és Franciaországban. A praktikus és költséghatékony megoldás elsősorban nagyvárosokban terjed gyorsan, ahol kevés járműtulajdonos rendelkezik saját töltési lehetőséggel, így bárki tudja parkolás közben vagy akár éjszaka tölteni az autóját. Nem meglepő tehát, hogy Prágában vagy Amszterdamban is elérhetők már töltőpóznák.
3. Töltőrobotok
Gyakran halljuk, hogy a robotok elveszik a munkánkat. Nos, az autók töltését lehet, hogy hamarosan tényleg átveszik. A Volkswagen és az EV Safe Charge vállalat is vizsgálja ezt a lehetőséget olyannyira, hogy utóbbi már ki is fejlesztette a Ziggy névre hallgató töltőrobotot, amelyet mobilalkalmazáson vagy az elektromos jármű infotainment fedélzeti rendszerén keresztül lehet majd munkára fogni, ha pedig időben hívjuk, a töltés megkezdése előtt le is foglalja és fenntartja a parkolóhelyet addig, amíg oda nem érünk. Az eszköz a folyamat végén visszatér a központi töltőállomásra, ahol a hálózatról, akkumulátortároló rendszerről, napenergiával vagy ezek kombinációjával tölti fel magát újra.
A robotok emberi beavatkozás nélkül végzik a feladatukat, és egyszerre akár több autó töltését is képesek ellátni, egyben pedig promóciós felületként is működhetnek. A széleskörű alkalmazhatóság egyik feltétele a Car-to-X vezeték nélküli kommunikáció elterjedése, ami ahhoz szükséges, hogy a jármű képes legyen kapcsolatba lépni más járművekkel, illetve eszközökkel. Ez a funkció néhány újabb gyártású autóban már rendelkezésre áll, de egyelőre nincs aktiválva, míg régebbi modellekben nem elérhető.
4. Menet közbeni töltés
Nem feltétlenül van szükség töltőállomásra, ha vezetés közben tudjuk tölteni az akkumulátort, amivel jelentős időt spórolhatunk. A svédországi Gotland szigetén például egy 1,6 kilométer hosszú útszakaszon építettek vezeték nélküli töltőpontokat az útburkolatba, amelyek az elektromágneses teret használva töltik a felettük elhaladó elektromos buszokat, illetve kamionokat. A töltési rendszer az úthasználók számára láthatatlan, mivel vezérlőegységei a föld alatt találhatók. A kísérleti projektet azzal a céllal indították, hogy információkat gyűjtsenek az úthálózatokba telepíthető induktív járműtöltési technológia szélesebb körű alkalmazásához.
A többek között a Fiat, Chrysler, Citroen és Peugeot márkájú autókat gyártó Stellantis járműipari konszern nemrég hasonló kísérletbe fogott az olaszországi Chiari településen kiépített pályán, ahol a Fiat 500e modellt tesztelték. A mérések azt mutatták, hogy a jármű az autópályákon megszokott sebességgel haladva nem fogyasztott energiát, vagyis az aszfaltból érkező töltési kapacitás megegyezik a gyorstöltők teljesítményével, a mágneses mező ereje pedig nincs hatással az autóban lévő személyekre. A két projekt eredményei egyben azt is sugallják, hogy a megoldás használatával a jövőben csökkenthető az akkumulátorok mérete, ami könnyebb járműveket jelent és ezáltal kisebb terhelést az utakra, miközben a töltési infrastruktúra közös használata még hatékonyabbá válik. Szintén az induktív töltés elvén működnek Göteborgban azok az aszfaltba épített töltőpadok, melyeken keresztül a helyi taxisok tudják várakozás közben tölteni járműveiket.
5. Villámgyors akkucsere
Minek autót tölteni, ha egyszerűen kicserélhetjük az akkumulátort? Ez a gondolkodás vezérelte a luxuskategóriájú elektromos autókat gyártó kínai Niót, amely akkumulátorcsere-telepek létesítésével vágja át a töltési infrastruktúra gordiuszi csomóját. A megoldás Kínában már elterjedt, ahol idén 2300-ra nő az egységeik száma, 2025-re pedig a szám várhatóan eléri a 4000-et. A vállalat Európában eddig Norvégiában, Svédországban, Hollandiában, Németországban, március eleje óta pedig Dániában működtet akkumulátorcsere-telepeket. A teljesen automatizált folyamat mindössze 3 percet vesz igénybe, miközben az akkumulátor, illetve az elektromos rendszer ellenőrzése is megtörténik, hogy a jármű a lehető legjobb beállításokkal hagyja el a helyszínt.
6. Napelemes autók
A holland Lightyear hat éven át fejlesztette saját technológiáját, és tavaly év végén elindította a Lightyear 0 napelemes autó sorozatgyártását. A kocsit 782 darab napelem borítja öt négyzetméteres felületen, ami lehetővé teszi, hogy a 60 kwh teljesítményű akkumulátorral rendelkező, hivatalosan 625 kilométer hatótávolságú jármű további napi 70 kilométert tudjon megtenni a napenergiának köszönhetően, ami felhős időben mintegy a felére csökken. A tervek szerint összesen kevesebb mint 1000 példány készül az autóból, amelyből hetente egy darabot szerelnek össze manufakturális jelleggel, de a kapacitást rövid időn belül évi ezer darabra szeretnék növelni.
Időközben már a Lightyear 2 várólistájára is fel lehet iratkozni, amellyel információk alapján 800 kilométert autózhatunk majd, mielőtt újra kéne töltenünk. A modell 2024/2025-től a LeasePlan kínálatában is elérhető lesz Európában, az Egyesült Államokban és egyéb nemzetközi piacokon, ami újabb mérföldkövet jelent a két cég 2018 óta tartó együttműködésében. A LeasePlan célja, hogy flottájában 2030-ra nullára csökkentse a károsanyag-kibocsátást, ezzel összhangban pedig a holland anyavállalat néhány évvel ezelőtt felvette kipróbálható flottaautói közé a Lightyeart is, melynek sikereire alapozva fonta most a két cég még szorosabbra a partnerséget.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ajánljuk még
Hosszútávon rosszabb helyzetbe kerülhetnek az elektromos árammal és gázzal fűtő háztartások
Whoos: két újabb kerületbe érkezett meg a legújabb budapesti rollerkölcsönző
Kiegyenlíti a feszültségingadozásokat az E.ON innovációja
Több mint 110 taggal vág neki a napelem iparág átalakításának az Európai Fotovoltaikusnapelem-ipari Szövetség
Liverpoolban üzembe helyezték az Egyesült Királyság elektromos hálózatának stabilitását szolgáló ABB szinkronkompenzátorokat
Az irodai és az otthoni töltés megoldása nyithatja meg az utat az elektromos autózás terjedése előtt
Ipar
Az új Continental AllSeasonContact 2 minden személyautóhoz és SUV-hez alkalmas
A négyévszakos autógumik néhány évvel ezelőtt még csak a kisautók réspiacán számítottak elterjedtnek, azonban ma már elképzelhetetlen nélkülük a gumiabroncspiac: az autósok egyre nagyobb számban használják ezt a típust személyautók és SUV-k esetén egyaránt.
A többszörösen díjnyertes elődmodell továbbfejlesztésével a Continental AllSeasonContact 2 néven eddigi legjobb egész évben használható abroncsát vezeti be a piacra, amely minden időjárási helyzetben kiváló vezethetőséget biztosít.
Az AllSeasonContact 2 a 2023-as őszi abroncscsere szezonra már elérhető lesz, a vállalat fokozatosan kezdi meg a 99 darabból álló, 15–21 collos termékpaletta gyártását. Ennek köszönhetően az AllSeasonContact első generációjával együtt a Continental már a piacon elérhető járművek gumiabroncs igényének 87 százalékát tudja biztosítani.
A fejlesztés során a Continental az összes hajtástípusú jármű igényeit szem előtt tartotta, így teljesítményértékeivel az AllSeasonContact 2 hatékony, egész évben használható megoldást kínál minden autó számára. Ennek eredményeképp a vállalat már a legtöbb elektromos modellhez (mint például a Tesla Model 3-hoz, a VW ID.Buzz-hoz vagy a CUPRA Born-hoz) is kínál méreteket. Az AllSeasonContact 2 oldalfalán megtalálható az új EV-Compatible logó, amely jelzi, hogy az abroncs bármely, így az elektromos meghajtással szerelt járművekkel is kompatibilis. Mivel a Continental összes jelenlegi és jövőbeli autógumija megfelel az e-járművek által támasztott követelményeknek, a vállalat minden Európában újonnan bevezetett személyautó-abroncsán feltünteti az említett logót.
Ha új termékek fejlesztéséről van szó, a Continental akkor is minden esetben a biztonságot helyezi előtérbe. Éppen ezért az új AllSeasonContact 2 nemcsak a környezetvédelmi szempontból jelentős paramétereit, hanem a biztonságos vezetést biztosító jellemzőit is továbbfejlesztette az előző generációhoz képest, amely 2018 és 2022 között összesen 28 dobogós helyezést szerzett független teszteken. Az EU abroncscímkézési rendszere alapján az AllSeasonContact 2 „B” jelölést kapott a vizes úton történő fékezés, a gördülési ellenállás és a gördülési zaj terén, ezen felül négyévszakos abroncsként M+S címkével, valamint a téli használathoz szükséges hópehely szimbólummal is rendelkezik.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Szerverhardver frissítés vs. váltás a legújabb platformra – melyik éri meg jobban?
Az elmúlt időszak gazdasági kihívásai az adatközponti IT-infrastruktúrákat sem kímélik.
Egy korábbi felmérés adatai szerint 2020-ban még a válaszadók 42 százaléka azt vallotta, hogy két-három évente frissíti adatközponti szervereit, míg 26 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy ezt minden évben megteszi. Most viszont az infláció, a növekvő energiaárak, az alkatrészhiány, valamint az új szerverek beszerzésének hosszú átfutási ideje miatt sok adatközpont és felhőszolgáltató parkolópályára tette vagy teljes egészében elvetette bővítési terveit. Azonban az adatközpont üzemeltetőknek és a felhasználóknak meg kell vizsgálniuk, miként hozhatnak ki többet meglévő hardvereikből. A memóriatermékek és technológiai megoldások terén globális piacvezető Kingston Technology szakértő partnere, Simon Besteman összefoglalja a lehetőségeket és a főbb szempontokat.
Az új platformok magas árát, valamint az új processzorok és hűtési rendszerek jelentette további kiadásokat figyelembe véve jobb döntés lehet a meglévő konfiguráció frissítése. Sokan azért bővítik hardvereiket, mert ez nemcsak költséghatékonyabb, hanem környezetbarátabb megoldás is, mint a legújabb platform megvásárlása.
Élettartam-hosszabbítás memóriafrissítéssel
A Kingston Technology egyik Twitter felmérése arra kereste a választ, hogy milyen szempontokat veszünk figyelembe a szerverek memória konfigurálásánál. A válaszadók 44,2 százaléka számára a teljesítmény, 21,8 százalékuknak a kapacitás, 17,1 százalékuknak a skálázhatóság, 16,9 százalékuknak pedig az energiafogyasztás a legfontosabb szempont. A frissítés előtt fontos, hogy azonosítsuk a meglévő konfiguráció teljesítménybeli szűk keresztmetszeteit az adott alkalmazási területen. Ilyen lehet például a memóriahasználat. A memória működését képzeljük el úgy, mint egy utat, ahol egyszerre haladnak a nagy árumennyiséget kis sebességgel szállító kamionok és a kis csomagterű, gyors és nagy teljesítményű sportkocsik. A memória terén mindig kompromisszumot kell kötni a sebesség és a kapacitás között.
A processzor és a szerverplatform modellje, valamint a memóriafoglalatok szerveren belüli kihasználtsága befolyásolhatja a sávszélességet. Az esetek többségében nagyobb memóriasávszélesség érhető el, ha csatornánként csak 1 DIMM-helyet töltünk fel (1 DPC). Ha kettőre növeljük a csatornánkénti DIMM-ek számát, csökkenhet az órajelsebesség. A rendszeren belüli elégtelen memóriakapacitás azonban jobban rontja a teljesítményt, mint a kisebb memória‑sávszélesség. Ha vannak a szerveren belül szabad memóriafoglalatok, további memóriamodulok hozzáadásával vagy a nagyobb sávszélességű memóriamodulokra (pl. DDR4 3200MT/s) való frissítéssel javíthatjuk a teljesítményt. Az optimális teljesítmény eléréséhez és a stabilitási, illetve kompatibilitási problémák megelőzéséhez azonban mindig követni kell a memóriafoglalatok felhasználására vonatkozó gyártói iránymutatást.
A szerverfrissítés főbb szempontjai
Íme néhány fontos szempont, amit célszerű figyelembe venni a hardverfrissítés előtt:
- Ellenőrizzük, hogy normál terhelés mellett maximális-e a memória kihasználtsága. Amennyiben igen, és a szerverekben még vannak szabad memóriafoglalatok, érdemes fontolóra venni további memóriamodulok (DIMM-ek) hozzáadását.
- Az alkalmazástól függően és feltételezve, hogy a processzor és a gazdarendszer támogatja a nagyobb memória-sávszélességet, a meglévő memóriamodulok nagyobb sávszélességűre cserélése (pl. a DDR4 2400MT/s moduloké DDR4 3200MT/s modulokra) szintén javíthatja a teljesítményt.
- Ha kiderül, hogy a tároló, nem pedig a memória okozza a szűk keresztmetszetet, akkor a tárkapacitás frissítése hozhat megoldást. Ha a meglévő tárolókonfigurációban csak merevlemez-meghajtó (HDD) szerepel, a jobb teljesítmény érdekében érdemes lehet SSD-re váltani.
A tároló kulcsfontosságú a szerver élettartamának növeléséhez
Ennek ellenére előfordulhat, hogy az összes merevlemez-meghajtó cseréje túl költséges lenne, vagy egyszerűen nem ez a megfelelő lépés az alkalmazásunk esetében. Ilyenkor elegendő lehet SATA SSD-ket használni a gyorsítótárazásra és HDD-ket a nagy kapacitású „hideg” tárolásra (alkalmazástól függően). Ne felejtsük el, hogy a hardverkonfigurációnkhoz legjobb memória- vagy tárolómegoldás kiválasztásához bármikor igénybe vehetjük a Kingston Ask an Expert szakértői konzultációs szolgáltatását.
A HDD-k SATA SSD-kre cserélése kézenfekvő, hiszen ugyanazt a felületet és kommunikációs protokollt (AHCI) használják. Ám, ha PCIe NVMe SSD-ket szeretnénk használni, néhány dolgot nem árt észben tartani:
- Ellenőrizzük, hogy az alaplap és az operációs rendszer támogatja-e az NVMe-t (a 2015 után bevezetett rendszerek és operációs rendszerek többsége alapértelmezetten támogatja az NVMe technológiát).
- Ügyeljünk a PCIe NVMe tárolóhelynek megfelelő csatlakozóval ellátott, helyes méretű SSD kiválasztására. Jelenleg elég gyakoriak a 2,5” méretű U.2 csatlakozós PCIe NVMe SSD-k (pl. Kingston DC1500M). A különböző szállítók számos szervermodellje támogatja ezt a formai kialakítást. Ám fontos tudni, hogy a 2,5” U.2 SSD-k eltérő vastagságúak lehetnek (7 mm vagy 15 mm). Ezért figyeljünk rá, hogy biztosan a meghajtó modulhelyébe illeszkedő, megfelelő adatközponti SSD-t válasszunk.
- Ha a szerverben nincs U.2 NVMe SSD-vel kompatibilis modulhely, a SATA/SAS meghajtókat támogató, meglévő modulhelyet kicserélhetjük NVMe SSD-kel kompatibilis modulhelyre. Ebben az esetben ezeket az elemeket kell cserélni: a merevlemez-egységeket befogadó keretet (ha a kívánt vagy a jelenlegi U.2 SSD-k nem férnek bele a meglévőbe), a meglévő hátlapot olyanra, amely rendelkezik U.2 SSD-khez való porttal/csatlakozással, a RAID-vezérlőt, valamint a hátlapot a vezérlővel összekötő kábelt.
A még jobb szolgáltatásminőség (IOPS-konzisztencia és kis késleltetés) érdekében, a gyorsítótárazáshoz vagy a teljes tárolókészletnél érdemes PCIe NVMe SSD-ket használni. A SATA AHCI és a PCIe NVMe SSD-k között jelentős a teljesítménykülönbség, ami kritikus lehet a késleltetésre érzékeny feladatoknál és alkalmazásoknál, például az MI, a gépi tanulás, az OLTP-adatbázisok, a big data analitika, a számítási felhő, az operatív adatbázisok (ODB), az adatbázis-alkalmazások és az adattárházak esetében.
Frissítés és karbantartás
A memória vagy a tárolók frissítésén kívül is tehetünk bizonyos lépéseket a szerver élettartamának meghosszabbítására. A rendszeres karbantartás, a szerver kitisztítása, a porfelhalmozódás ellenőrzése, valamint a szoftverek és a meghajtóprogramok frissítése a teljesítményt és az élettartamot egyaránt kedvezően befolyásolja. Az optimális működéshez az is lényeges, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjük a szerver teljesítményét és használatát.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Többmilliárdos beruházást hajt végre, erősíti jelenlétét a Schneider Electric Zalaegerszegen
Összesen több mint 5 milliárd forintnyi beruházási program tervezése zajlik a Schneider Electric zalaegerszegi MG Zala üzemében.
Az elképzelések eredményeként jelentős mértékben bővülhet az idén 30. születésnapját ünneplő gyár termelési kapacitása, illetve még inkább fenntartható és energiahatékony lehet a működése.
Jelentős fejlesztésekre készül 2023-ban is a Schneider Electric Zalaegerszegen található MG Zala üzemében, a beruházások révén számottevő mértékben bővülhet a gyár termelési kapacitása. A nyári hónapok végére a termelésbe állnak azok az új, automata szerelő gépek, amelyek beszerzését még korábban, félmilliárd forintból indították el. A fejlesztések azonban a tervek szerint nem állnak meg itt. Az elképzelések részeként kismegszakítók gyártásához, illetve azok végszereléséhez szereznek be új gyártósorokat, ennek értékét 4,3 milliárd forintra becsülik. További félmilliárd forintot terveznek költeni gyártásmodernizálásra, hegesztési folyamatok automatizálásra a legmodernebb energiahatékony technológiák alkalmazásával.
Emellett a létesítmény még fenntarthatóbb működése érdekében is tesznek lépéseket, illetve a zalaegerszegi üzemben is készülnek a járműflotta elektromos autókra történő lecserélésére. Május elején indult el a létesítmény új fűtés-hűtési rendszerének telepítése, az ezzel kapcsolatos munkák várhatóan szeptember elejére zárulnak le. A beruházás eredményeként megszűnik a gáz fűtési célú használata, kizárólag elektromos fűtésre áll át az üzem. A 200 millió forintos fejlesztés eredményeként az MG Zala nettó zéró CO2-kibocsátású gyár lesz. Az üzem egyébként az elmúlt években komoly eredményeket ért el a kibocsátás csökkentésében, idén a január-áprilisi időszakban a termeléshez kapcsolódó CO2 kibocsátás 96 százalékkal volt kisebb, mint 2017 hasonló periódusában.
A Schneider Electric célja, hogy 2030-ra globális szinten valamennyi robbanómotort használó járművét elektromos autóra cserélje. A projekt részeként az MG Zalában is megkezdődött a flottacsere, illetve a felkészülés a teljes átállásra. Ennek jegyében több elektromosautó-töltőt telepítettek az üzem területén, valamint az elektromos rollerek számára is biztosítanak töltési lehetőséget a létesítményben.
„Már 30 éve működik a gyárunk Zalaegerszegen és nem is ünnepelhetnénk méltóbban ezt az évfordulót, mint újabb jelentős fejlesztésekkel, amelyek azon túl, hogy növelik a kapacitásunkat, még zöldebb működést tesznek lehetővé, és új munkahelyeket is teremtenek. Nagyon fontosnak tartom azt is, hogy az MG Zalát is az okosgyár koncepció jegyében fejlesztjük. Ennek megfelelően folyamatosan telepítjük saját portfóliónk digitális megoldásait, melyek hatékonyabb működésünket is támogatják. Úgy gondolom, hogy az eddigi eredményeink és a mostani fejlesztések, valamint terveink együttesen biztosítják a megfelelő alapot a további, legalább 30 éves sikeres működéshez”
– mondta el Petrényi László, a Schneider Electric MG Zala üzemének igazgatója.
A gyárban a múlt évben mintegy félmilliárd forint értékben valósítottak meg fejlesztéseket, az ott dolgozók száma pedig 150-nel, 600 főre nőtt. Idén már az első negyedévben újabb 20 munkatársat vettek fel az MG Zalához, és jelenleg is folyamatban van egy felvételi program, amelynek keretében további 40 fővel bővül majd a csapat.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Népszerű
Megújul a carVertical Magyarországon
Az utca nem versenypálya – vigyázzunk egymásra!
Környezetvédelem, gazdaság, polimerek – jön a II. Műanyagipari Konferencia
A Kékszalag egyik legfiatalabb esélyesét a BMW Wallis Motor támogatja a felkészülésben
2 héten múlhat: megsülünk vagy hűsölünk otthon
Újabb üzemanyaghiánytól tart az autósok harmada
A Szöuli Egyetem Urbanisztikai Intézetével lépett partnerségre a Széchenyi István Egyetem
Siemens-technológiával digitalizál magyar gyárában a Poppe + Potthoff
A világ legnagyobb vertikális farmja a Siemens technológiájával kezd szárnyalni
Szellemitulajdon-védelem – nem ördöngösség, ráadásul van segítség!
Kapcsolódó cikkek
Technokrata.hu
Robotika: ismeretlen munkadarabok megfogása
Mennyi idő alatt tanulhatok meg programozni?
Magyar cég a leginnovatívabbak között Európában
Így ne legyünk vezetők: a nyolc leggyakoribb menedzsment-hiba a kengurutól a kibicig
A digitalizáció a magyar gazdaság kitörési pontja
Elektromos robogók – a minőségi akkumulátor fontosságáról
Sorsdöntő változások a vállalkozói szegmensben
Az Influence Media nyerte a Continental Magyarország kommunikációs tenderét
Fenntartható tervezésükért díjazták az LG 2023-as OLED evo tévéit
Versenyelőnyhöz juttatja a vállalatokat a felnőttképzés
Műszaki-Magazin.hu
Európa legnagyobb energiahatékonysági versenye
Az intralogisztikában a sebesség a lényeg
Automatizált gyártás – a lézervágás alapjai
Kihirdették az MVM Edison startup verseny 2023-as győzteseit
Lendületben a hazai repülőgép-szerelő oktatás
Kanadában terjeszkedik a magyar okosotthon-startup
Ismeretlen munkadarabok megfogása
Egyiptomi vízerőműnél végez szerviztevékenységet a Ganz
EFT és Társai Kft fejlesztések támogatása
Ki lesz a mesterséges intelligencia által megalkotott mű szerzője?
Friss
- Ipar2 hét
Siemens-technológiával digitalizál magyar gyárában a Poppe + Potthoff
- Tippek2 hét
Miért veszélyesek a szürke- és fekete importból származó klímák?
- Ipar2 hét
Bemutatkozik az Eaton easyE4 vezérlőrelé
- Okoseszközök5 nap
Júniusban érkezik Magyarországra is a Lenovo ThinkReality VRX
- Mozgásban1 hét
Tarolt a Széchenyi István Egyetem csapata Európa legnagyobb energiahatékonysági versenyén
- Tippek2 hét
Hosszútávon rosszabb helyzetbe kerülhetnek az elektromos árammal és gázzal fűtő háztartások
- Tippek2 hét
Hogyan tartsuk szinten nyelvtudásunk a zsúfolt nyári időszakban?
- Ipar2 hét
Tanul, tanít, tanulni enged a mesterséges intelligencia!?