Ipar

Ez jelenti az egyik legbiztosabb megoldást az energiaválságra!

Tudatos energiagazdálkodással enyhülhetnek az áramkimaradások és a magas energiaárak.

Okkal tarthatott társadalmunk az idei tél során az áramkimaradásoktól és az egekbe szökő energiaáraktól. Jó hír azonban, hogy e félelmek enyhítésére egyre több lakóház és kereskedelmi célú épület tulajdonosa az akkumulátoros energiatároló rendszerekben látja a biztos megoldást. A részletekbe és lehetőségekbe Szontág Balázs villamosmérnök, az Eaton Magyarország szakértője nyújt betekintést.

Új korszak kezdetét jelenti az energiagazdálkodás területén az energiatároló rendszerek iránti megnövekedett érdeklődés. Ennek következtében a jövőben gyökeresen változnak meg a hétköznapi energiafelhasználási szokásaink. Méghozzá nemcsak a költségek csökkentése miatt, hanem azért is, hogy a hálózat több megújuló energiát vegyen fel és kielégítse a villamos energia iránt megnövekedett keresletet. A csúcsidőn kívül vételezett és a megújuló energiaforrásokból, például a napelemekből származó energia akkumulátoralapú rendszerekben történő tárolásával a háztartások és a vállalkozások már elegendő energiát képesek eltárolni ahhoz, hogy egy-egy hálózati áramkimaradás esetén biztosítani tudják saját áramellátásukat. Ezzel pedig úgy csökkenthetik a hálózatienergia-díjaikat, hogy csúcsidőben akkumulátoros áramellátásra váltanak.

„Bár elsőre egyszerűnek hangzik, de a legtöbb fogyasztó számára mégis teljesen ismeretlen ez a fajta energiagazdálkodás. Egy ilyen rendszer kialakításának feltétele, hogy ismerjük az épület energiafelhasználását azért, hogy tudjuk, mikor érdemes feltölteni és mikor lehet meríteni az akkumulátoros energiatároló rendszert”

– mondta Szontág Balázs villamosmérnök, az Eaton Magyarország szakértője.

Photo Taken In Canada, Winnipeg

A megfelelő infrastruktúra

Ahogy a benzin- és dízelüzemű járművek kivonásának időpontja egyre közelebb kerül, egyre nagyobb számban értékesítenek elektromos járműveket. Az előrejelzések szerint 2030-ra több millió villanyautó közlekedik Európa útjain, amelyeket leginkább otthon, de a munkahelyeken, kereskedelmi létesítményekben és útközben is egyaránt tölt majd tulajdonosa. A megfelelő energiát azonban úgy lehet csak előteremteni, hogy az a felhasználás egyenletes elosztását biztosítsa. Mindezt annak érdekében, hogy elkerüljük a csúcsidőket, amelyekben kiugróan magas a kereslet. Az energiatároló rendszerek ugyanúgy fontos tényezőivé válnak az egyenletnek, mint a kétirányú energiaáramlást támogató infrastruktúra. Az elektromos járművek a bennük lévő akkumulátoraiknak köszönhetően egyedülálló szerepet töltenek majd be, hiszen mind fogyasztóként, mind pedig energiatárolóként a rendszer részeseivé válnak.

„Everything as a Grid” – bármi működhet energiaelosztó hálózatként

Az energiatermelő vállalatoktól származó energia mindannyiunk által jól ismert egyirányú áramlása idővel átadja a helyét egy olyan rugalmas rendszernek, amelyben az energiatermelés egy decentralizált folyamat. Ebben az energia a termelés helyéről oda áramlik, ahol a legnagyobb szükség mutatkozik rá, és ennek megfelelő lesz az árazása is. Az elmúlt hónapokban rohamosan megnőtt az érdeklődés az energiatárolás iránt. Ez szintén része a már korábban elkezdődött és az energiaárrobbanás miatt felgyorsult változásnak. Még akkor is szükség mutatkozik majd az energiatároló rendszerekre, ha már csökkennek az árak, hiszen az energetikai átállás stratégiai megközelítésének részeként jó befektetésnek számítanak. Az elektromos járművek töltői és a megújuló energiaforrások – például a napelemek – mellett a jövőben a legtöbb lakóház és kereskedelmi épület elektromos infrastruktúrájának kulcsfontosságú elemévé válik az energiatárolás.

Ágazati összekapcsolás

Az elektromos járműveket és az épületeket összekötő energetikai rendszereket ágazati összekapcsolásnak nevezzük. Ez például azt jelenti, hogy az épület napelemeiből származó energiát egy, az energiaáramlást optimalizáló szoftver segítségével vagy az épületen belüli alkalmazások (többek között az elektromosjármű-töltők) működtetésére használják, vagy értékesítik a hálózat felé. Mindezt annak érdekében, hogy hozzájáruljanak a kereslet és a kínálat egyensúlyának megteremtéséhez. Ez nem olyan bonyolult megoldás, mint amilyennek elsőre hangzik, és idővel hozzászokunk majd az efféle decentralizált energiamodellekhez, hiszen ez elengedhetetlen a szén-dioxid-mentesítéshez. A vállalkozások, háztartások és magánszemélyek a jövőben egyszerre vesznek majd részt energiafogyasztóként és energiatermelőként az energiagazdálkodásban, azaz így válnak prosumerekké. A decentralizáció működésének elengedhetetlen feltétele a megfelelő tárolókapacitás rendelkezésre állása is. Ez az energiatároló-kapacitás az akkumulátoros energiatároló rendszerekben és az épületekhez töltőkön keresztül csatlakozó elektromos járművek akkumulátoraiban is megtalálható, de a kettőben együtt is fellelhető. A befektetés megtérülése nem kérdéses, hiszen maga a hálózat is kellő tárolókapacitást kíván a szél- és naperőművekből származó, valamint a prosumerek által termelt egyre nagyobb mennyiségű és volatilitású villamos energia kezeléséhez. A remények szerint az európai kormányok arra ösztönözik majd az áramszolgáltatókat, hogy fizessenek a fogyasztóknak a „hálózati kiegyenlítő szolgáltatásokért”, például a tárolási kapacitásért.

Vissza az akkumulátorhoz

Mindez távolinak tűnhet az akkumulátoros energiatároló rendszerek iránt napjainkban tapasztalható ugrásszerűen megnövekedett kereslettől, amelyet ma inkább az áramkimaradásoktól való félelem vezérel. Sokan vannak, akik számára nem a költségek emelkedése, hanem sokkal inkább az áramkimaradások jelentik a legnagyobb problémát. Gondoljunk csak a háztartási energiát használó kisvállalkozásokra, vagy azokra a mozgásukban korlátozott emberekre, akik olyan berendezéseket kénytelenek használni otthonaikban, mint a lépcsőliftek. Az ő aggodalmukra jelentenek megoldást az akkumulátoros energiatároló rendszerek, nem mellesleg az azok által biztosított tartalék energiaellátás miatt, amely garantálja a létfontosságú berendezések folyamatos működését, és megakadályozza a berendezés gyakran csak magas költségek árán rendbe hozható meghibásodását, amely akkor következhet be, amikor egy hirtelen áramkimaradás vagy feszültségingadozás után az áramellátás helyreáll.

„Ezek a közvetlen igények nyilván fontosak, de ami miatt megéri majd befektetni az energiatárolásba, az a hosszú távú rugalmasság előnye. Az energetikai átállás miatt létrehozott rengeteg energiaáramlás leírására teremtettük meg az »Everything as a Grid«, azaz bármi működhet hálózatként kifejezést. Az energiatároló rendszerek és az elektromos járművek összekapcsolása a legjobb példa erre”

– összegezte Szontág Balázs.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:Eaton energiaválság magyarország megoldás

Up Next

Fenntarthatóan működő, és másokat is erre ösztönző magyarországi vállalkozások kaptak elismerést

Don't Miss

Több mint 110 taggal vág neki a napelem iparág átalakításának az Európai Fotovoltaikusnapelem-ipari Szövetség

Ipar

Küszöbön a magyar űripari központ elindítása

A 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. a régióban egyedülálló űripari ökoszisztémája három pillérből épül fel, melynek első pillére a REMTECH űrközpontban megvalósuló űreszközgyártás.

A csúcstechnológiás gyártási kapacitást biztosító központ építése a napokban újabb mérföldkőhöz érkezett, hiszen a 4000 négyzetméteres épület elérte legmagasabb pontját, várhatóan 2026. második felében adják át. A jövő technológiáját képviselő, 85 magas hozzáadott értékű munkahelyet teremtő martonvásári űrközpontban közepes méretű – legfeljebb 400 kilogrammos – műholdak gyártása, összeszerelése, integrációja és tesztelése zajlik majd, itt készül a HUSAT program 8 darab, alacsony földkörüli pályán keringő műholdja is. A REMTECH olyan világszínvonalú innovációs központ lesz, amely szerteágazó technológiai képességekkel kapcsolódik a régiós K+F+I tevékenységekhez, a világ vezető űripari nagyvállalataihoz és űrügynökségeihez.

„Az űripar óriási lehetőséget rejt magában, amelyben nem akarunk lemaradni, részt veszünk a globális versenyben. A 4iG Csoport által megvalósított martonvásári REMTECH űrtechnológiai gyártó- és innovációs központ fontos lépés a magyarországi űripari ökoszisztéma további fejlesztésében, illetve abban, hogy meghatározó űripari szereplővé válhassunk a régióban. A magyar műholdgyártási képesség ráadásul nem csupán gazdasági, hanem biztonsági és szuverenitási kérdés is”

– emelte ki a REMTECH bokrétaünnepségén Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.

„A REMTECH sokkal több mint egy új épület: a teljes űripari ökoszisztémánk része és egyben olyan high-tech központ, amely Magyarország számára ismét helyet biztosít a nemzetközi technológiai térképen, valamint kulcsszerepet játszik a legnagyobb magánfinanszírozásból megvalósuló régiós űrprogram, a HUSAT sikerében is”

– tette hozzá Sárhegyi István a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. vezérigazgatója.

Az űripari ökoszisztéma második meghatározó pillére a nagyszabású HUSAT műholdprogram, melynek keretében a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. egy geostacionárius pályán keringő (HUGEO), valamint további nyolc (6+2) alacsony földkörüli pályán keringő (HULEO) műholdat tervez 2032-ig felbocsátani, illetve pályára állítani és üzemeltetni. A 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. célja, a program kapcsán is, hosszú távú partnerségek kialakítása meghatározó nemzetközi iparági szereplőkkel.

A HUSAT programhoz kapcsolódó földi antennarendszer, valamint a két irányító és adatfeldolgozó állomás az ökoszisztéma harmadik kulcsfontosságú eleme. A 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. már korábban megállapodást kötött a német CPI Vertex Antennentechnik vállalattal a HUSAT műholdjainak kommunikációját biztosító legmodernebb földi antennarendszer kiépítésére, melynek során az állomásokhoz központi antennarendszereket – összesen 8db, 9-11,5 méter átmérőjű parabola antennát és hozzátartozó rádiófrekvenciás eszközöket – telepítenek.

A közelmúltban elindított, a technológiai és együttműködési lehetőségek feltárását és az innováció előmozdítását célzó nemzetközi partnerségek új távlatokat nyitnak a hazai űriparban és segítségükkel jelentősen bővülhet az ESA-, EUSPA- és Horizon-források elérése is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Kik Európa innovátorai?

Kijött a szabadalmi lista- ezek az országok és cégek vezetnek.

2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz – derült ki szervezet közléséből.

A legtöbb bejelentés a számítógépes technológia területére érkezett. Ezt követte a legerősebb növekedést felmutató „elektromos gépek, berendezések és energia” szektor, amelyet elsősorban a tiszta energia technológiák, köztük az akkumulátorinnovációk hajtottak. Harmadik helyen szerepelt a digitális kommunikáció, amelyet az orvosi technológia, majd a közlekedési szektor követ.

A benyújtott szabadalmak terén ugyanakkor nem dominálnak az EU-központú vállalatok: az első ötben távol-keleti, illetve amerikai cég található. A legnagyobb európai szereplő, a Siemens a hatodik helyre került fel.

A legtöbb bejelentést adó vállalatok rangsora, és szabadalmi bejelentések száma:

Samsung (5107)
Huawei (4322)
LG (3623)
Qualcomm (3015)
RTX (2061)
Siemens (1830)

A teljes lista elérhető itt.

Kik adnak be szabadalmakat?

Szervezeti megbontás szerint a legtöbb szabadalmi bejelentést (71%) a nagyvállalatok adtak be, melyet a KKV-k, egyéni bejelentők (22%), illetve az egyetemek, kutatási intézmények (7%) követnek.

Míg a legtöbb innovációs bejelentés az USA-hoz kötődik, az európai országok tekintetében a toplista így alakult:

Németország (25033 szabadalmi bejelentés)
Franciaország (10980 szabadalmi bejelentés)
Hollandia (7054 szabadalmi bejelentés)
Svédország, (4936 szabadalmi bejelentés)
Olaszország (4853 szabadalmi bejelentés)

Magyarországról 139 szabadalmi bejelentést regisztrált a szervezet, ezzel hazánk Görögország (107 bejelentés) és Szlovénia (156 bejelentés) között foglal helyet. Közvetlen szomszédaink közül Szlovákia 62 bejelentéssel, Románia pedig 63-mal szerepel a listán, míg Ausztriából 2146 szabadalmi bejelentés érkezett.

Tavaly az európai szabadalmi bejelentések negyedében legalább egy női feltaláló is szerepelt. A legtöbb női innovátort felmutató ország közé Spanyolország (42%), Belgium (32%) és Franciaország (31%) tartozik.

A legnagyobb európai szereplő

Legnagyobb európai, vállalati szereplőként, a Siemens 1830 szabadalmat adott be a tavalyi év során, melyek negyede a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia területére vonatkozott. A német székhelyű technológiai vállalat munkatársainak közel 16 százaléka dolgozik a kutatás-fejlesztés területén, mely tevékenységre tavaly 6,3 milliárd eurót fordított a cég. Az alkalmazottak hozzávetőlegesen 5 300 újítást jelentettek be világszerte. Ez éves szinten számolva – 220 munkanappal – napi 24 innováció.

A Siemens így világszerte összesen 41 700 engedélyezett szabadalommal rendelkezik. A vállalat megoldásai többek közt az intelligens adatelemzéstől, a digitális ikrek szimulációjáig terjednek, hozzájárulva a hatékonyabb és fenntarthatóbb gyártáshoz, energiaellátáshoz, mobilitáshoz és infrastruktúrához.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

A vivo bejelentette a Robotics Lab létrehozását

Hu Baishan, a vivo ügyvezető alelnöke, operatív igazgatója és a vivo Központi Kutatóintézet elnöke

2025. március 25-én kezdetét vette a Boao Fórum Ázsiáért éves konferenciája Hainan szigetén, Boao városában.

A vivo, amely immár negyedik egymást követő éve a rendezvény stratégiai partnere, és idén a Boao Fórum Ázsia Igazgatótanácsának új tagjaként is bemutatkozott, forradalmi innovációit tárta a világ elé. A vállalat bemutatta a Blue Technology Matrix technológiai ökoszisztémáját (BlueImage, BlueLM, BlueOS, BlueChip, BlueVolt), a vivo Vision kevert valóságú technológiával ellátott headsetet, a 6G fejlesztéseit és még sok mást. Emellett a hamarosan megjelenő csúcskategóriás okostelefonja, a vivo X200 Ultra elnyerte a „Boao Fórum Ázsiáért hivatalos okostelefonja” címet.

A vivo jövőképe a technológia és az emberiség kapcsolatáról

Március 25-én délután a Boao Fórum keretében megtartott „vivo Release Moment” eseményen Hu Baishan, a vivo ügyvezető alelnöke, operatív igazgatója és a vivo Központi Kutatóintézet elnöke beszédében a „Technológia jövője és az emberiség kapcsolata” témát járta körül. Hu szerint a mobiltelefon-ipar Kína technológiai innovációinak tükörképe, és a vivo fejlődése ennek az iparágnak az előrehaladását tükrözi. Hangsúlyozta, hogy a vállalat három évtizedes fejlődése során mindig három alapelv mentén haladt: a hosszú távú gondolkodás, az emberközpontú szemlélet és az együttműködésen alapuló fejlődés volt a kulcs.

A vivo négy egymást követő évben vezette a kínai okostelefon-piacot piaci részesedés tekintetében, és ma már több mint 500 millió felhasználót szolgál ki 60-nál is több országban és régióban.

Hu kiemelte, hogy az okostelefon-ipar az elmúlt évtizedekben új iparágak inkubátoraként működött, gyökeresen átalakítva az emberek életét és munkáját. Napjainkban az AI és a robotika a digitális és a fizikai világ csúcstechnológiai vívmányai, ám ezek a területek még mindig viszonylag elkülönülten léteznek. Az okostelefon-ipar, amely hatalmas felhasználói bázissal, előretekintő technológiai ökoszisztémával és széles körű alkalmazási lehetőségekkel rendelkezik, híd lehet a digitális és fizikai világ között. A jövőben a robotika az okostelefon-ipar egyik kulcsterületévé válhat, ötvözve a digitális kapcsolatokat a fizikai képességekkel – mindezt emberközpontú megközelítéssel és a felhasználói élmény maximalizálása érdekében.

A vivo standját számos érdeklődő látogatta meg a Boao Fórum Ázsiáért konferencián

A vivo Robotics Lab és az első kevert valóságú headset bemutatása

Hu bejelentette, hogy a vivo hivatalosan is létrehozta a vivo Robotics Labot. A vállalat az elmúlt évtizedben megszerzett BlueTech tapasztalatát – amely olyan területeket ölel fel, mint a mesterséges intelligencia és a képalkotás – most a robotika fejlesztésére fordítja. A vállalat célja, hogy a robotok „agyának” és „szemének” fejlesztésére összpontosítson, kihasználva a valós idejű térbeli számítási képességeket, amelyeket a vivo Vision kevert valóságú headset fejlesztése során szerzett.

A vivo nemcsak ipari robotikában gondolkodik, hanem a fogyasztói piacra is fókuszál, és olyan robotikai termékeket fejleszt, amelyek a mindennapi élet részévé válhatnak az otthonokban és a személyes használat során. A vállalat célja, hogy a laboratóriumi innovációkat valódi élethelyzetekben alkalmazható megoldásokká alakítsa, folyamatos fejlesztéssel és a felhasználói visszajelzések alapján történő fokozatos termékfejlesztéssel.

A vivo Vision, amely a Boao Fórumon mutatkozott be először, a vivo kevert valóság (MR) technológiával kapcsolatos törekvéseinek mérföldköve. Ezt a lendületet tovább viszi a vivo X200 Ultra, amely a következő hónapban kerül piacra, és amely a vállalat legújabb képalkotási innovációit ötvözi.

A vivo hosszú távú célja, hogy a robotika révén még inkább megkönnyítse az emberek mindennapi életét, és ehhez iparági partnerekkel együttműködve dolgozik azon, hogy a robotok világszerte eljuthassanak az otthonokba.