Connect with us

Ipar

Felpörgetnék az energiahatékonysági fejlesztéseket

energiahatékonysági

A világ minden tájáról összesen 46 kormány támogatja azt a célt, hogy az évtized végéig megduplázzák az energiahatékonysági fejlesztések ütemét a fenntartható gazdasági növekedés és a nettó zéró kibocsátás elérése érdekében.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) előrejelzése szerint idén várhatóan 624 milliárd dollárt fordítanak majd az energiahatékonyságot növelő beruházásokra globális szinten.

A Nemzetközi Energiaügynökség a múlt héten tartotta Versailles-ban 8. Éves Globális Energiahatékonysági Konferenciáját, amelyet a Schneider Electric-kel közösen szerveztek meg. Az esemény alkalmából elfogadott, miniszteri szintű „Versailles-i Nyilatkozathoz” összesen 44 ország és két nemzetközi szervezet – köztük az Egyesült Államok, Japán, Németország, Franciaország, az Európai Bizottság, az Afrikai Unió, Csehország, Lengyelország és Magyarország – képviselői csatlakoztak.

A nyilatkozatban az afrikai, amerikai, ázsiai és európai kormányok kiemelték, hogy az energiahatékonyság javítása döntő szerepet játszhat az életszínvonal és az energiabiztonság növelésében, valamint a tiszta energiára való áttérés felgyorsításában, hogy 2050-re elérhessük a nettó zéró kibocsátást. Ez azt jelenti, hogy az energiahatékonyság növelésének ütemét a tavalyi 2,2 százalékról 2030-ra 4 százalék fölé kell emelni. Ha ezt sikerül megvalósítani, az számos társadalmi és gazdasági előnnyel járhat, így például munkahelyeket teremtene, bővítené az energiához való hozzáférést, csökkentené az energiaszámlákat, mérsékelné a légszennyezést, és az országok fosszilis tüzelőanyagok importjától való függőségét.

Az „energiahatékonyság szempontjából döntő fontosságú évtizedről” szóló „Versailles-i Nyilatkozat” arra ösztönzi az év végén Dubaiban megrendezésre kerülő COP28 éghajlat-változási konferencia valamennyi résztvevőjét, hogy a Párizsi Megállapodással összhangban gyorsítsák fel az energiahatékonysági tervek végrehajtását. Teljes mértékben ki kell használni a szakpolitikai lépésekben rejlő lehetőségeket, hogy ösztönözzék a fogyasztók és a vállalkozások magatartásának változtatását, és hogy célzott intézkedésekkel támogassák az egyéneket, különösen a kiszolgáltatott és alacsony jövedelmű háztartásokat. Emellett a digitalizációt, a kereslet vezérelt megoldásokat és a villamosenergia-hálózatok korszerűsítésébe történő beruházásokat olyan prioritásokként határozták meg, amelyek megalapozzák, hogy az energiahatékonyság a tiszta energiára való áttérés valamennyi területén megjelenjen.

A miniszterek az IEA energiahatékonysági konferenciájának zárásaként tartott kerekasztal-beszélgetésen állapodtak meg a nyilatkozatról. A rendezvényen 90 országból több mint 600 résztvevő, köztük több mint 30 miniszter és 50 vezérigazgató vett részt. Az eseményen hivatalos küldöttséggel részt vevő kormányok a globális energiafogyasztás 70 százalékát adó országokat képviselték. A konferencia házigazdái Agnès Pannier-Runacher, Franciaország energiaátmenetért felelős minisztere és Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója voltak.

1800 milliárd dollárnyi beruházás kellene az évtized végére

A rendezvényre időzítve adta ki az IEA az Energiahatékonyság: A cselekvés évtizede (Energy Efficiency: The Decade for Action) című jelentését, melyben kiemelték, hogy amennyiben sikerülne az energiahatékonyság növelésének ütemét a tavalyi 2,2 százalékról 2030-ra 4 százalék fölé emelni, azzal számottevő mértékben csökkenthetnénk az üvegházhatású gázok kibocsátását, többmillió új munkahely jönne létre és alacsonyabbak lehetnének az energiaszámlák. A tanulmány szerint a múlt évben elért 2,2 százalékos eredmény az elmúlt öt év átlagának kétszerese, azonban további jelentős javulásra van szükség abban, hogy milyen hatékonyan használjuk fel a megtermelt energiát. Az elemzés szerint, ha 2030-ra sikerülne elérni a 4 százalékos szintet, akkor a globális energiaigény éves szinten 190 exajoullal csökkenhetne, míg a fosszilis energiahordozók elégetéséből származó CO2 kibocsátás 11 gigatonnával eshetne vissza. Ez a jelenlegi energiafogyasztás és károsanyagkibocsátás közel egyharmada. Az energiahatékonyság kétszeresére növelése az évtized végére 12 millió új munkahelyet teremthetne a tanulmány szerint.

Az elmúlt évben mintegy 600 milliárd dollárt költöttek világszerte energiahatékonysági beruházásokra, idén pedig ez az összeg várhatóan eléri a 624 milliárd dollárt. Az IEA elemzése szerint a 4 százalékos szint elérése érdekében a már létező kormányzati programokat még gyorsabban kell végrehajtani, illetve fel kell pörgetni a rendelkezésre álló, a hatékony energiafelhasználást támogató technológiák bevezetését. Az elemzés készítői arra is rámutattak, hogy lényegesen több anyagi forrást kellene fordítani erre a célra, a 4 százalékos szint eléréséhez az évtized végén már évente mintegy 1800 milliárd dollárt.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 

Ipar

Hankook Dynapro AT2 Xtreme: sokoldalú és tartós

A Hankook bemutatja új, nagyteljesítményű gumiabroncsát, a Dynapro AT2 Xtreme-et, amely minden terepre alkalmas, és amelyet kifejezetten a lakóautók, a klasszikus terepjárók és az építőipari szállítók sokoldalú használatára terveztek.

A négyévszakos gumiabroncs ötvözi a megbízható tapadást a vezetési kényelemmel és tartóssággal, évszaktól és útfelülettől függetlenül. Összesen 15 méretet kínálnak 15 és 17 col között, amelyek a klasszikus 4×4-es tartományt is lefedik. A Dynapro termékcsaládban továbbra is megtalálható a Dynapro AT2, amely 20 colig terjedő méretekben kapható, és így számos terepjáróhoz tökéletes.

„A Dynapro AT2 Xtreme termékkel megerősítjük pozíciónkat a növekvő terepjáró szegmensben azzal, hogy megbízható, tartós és kényelmes megoldást kínálunk a terep- és az országúti használat közötti váltáshoz”

nyilatkozta Jongho Park, a Hankook Tire Europe elnöke.

A Dynapro AT2 Xtreme univerzális modellként egészíti ki a Dynapro termékcsaládot, az úttestre specializálódott Dynapro HPX és az off-road Dynapro MT2 között. Megfelel a modern terepabroncsokkal szemben támasztott elvárásoknak, miközben kiválóan alkalmas mindennapi használatra. Ezt az innovatív futófelületi kialakítás és modern anyagkeverék kombinációja teszi lehetővé.

Megbízható és kényelmes

A gumiabroncs különleges vállidom-kialakítása mély oldalfalú blokkokkal megvédi a terepen a vágások és egyéb sérülések ellen. Ugyanakkor a kifinomult futófelületi alakzatok többirányú lamellákkal és barázdákkal biztosítják a lehető legjobb súrlódást – akár havon is. A Dynapro AT2 Xtreme 3PMSF-minősítéssel rendelkezik, így az abroncson megtalálható alpesi/hópehely szimbólum, ami azt jelenti, hogy kihívást jelentő téli időjárási körülmények között is használható. A különlegesen kialakított blokkszélek és az extra barázdák a futófelületi blokkok között csökkentik a menetzajt, valamint stabilizálják a futófelületet a kényelmes és biztonságos utazás érdekében.

Az újonnan kifejlesztett futófelületi keverék erőssége abban rejlik, hogy funkcionalizált polimereket tartalmaz, amelyek biztosítják az optimális szilikaelosztást, továbbá olyan integrált részecskéket, amelyek ellenállnak a deformációnak és a szélsőséges hőmérsékletnek, ezáltal javítva a tapadást. Az eredmény egy, még az elődjénél is hosszabb élettartam. A “Max Mileage” technológiának köszönhetően a Dynapro AT2 Xtreme rendkívül magas futásteljesítményt ér el.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Microsoft és Siemens összefogás

A nagyobb épületek – például kereskedelmi létesítmények, adatközpontok vagy felsőoktatási intézmények, – IoT-alapú működtetését könnyíti meg és optimalizálja a Microsoft és a Siemens új együttműködése.

A megállapodás lehetővé teszi a Siemens digitális épületfelügyeleti platformja, a Building X és a Microsoft Azure IoT Operations szolgáltatások közötti átjárhatóságot.

A Microsoft Azure felhőalapú szolgáltatásaihoz csatlakoztatott Siemens Building X platform és annak különböző, például energiagazdálkodást vagy karbantartást támogató alkalmazásai lehetővé teszik a jelenleg elkülönülten működő IoT-eszközök adatainak egységes kezelését. Ennek eredményeként az épületüzemeltetés különböző rendszerei egy közös, átlátható felületen integrálódnak, és válhatnak hatékonyabban irányíthatóvá.

Ezáltal olyan adatok integrálhatóak, mint például a fűtési, szellőzési és légkondicionáló (HVAC) rendszerekből érkező információk, a szelepek hőmérsékletének, nyomásának adatai vagy a beltéri levegőminőség különböző jellemzői. Így az ügyfelek saját épületeikre szabott energiafelügyeleti és optimalizálási beállításokat és karbantartási terveket alakíthatnak ki.

Az együttműködésnek köszönhetően az épületekben elhelyezett eszközök gyártófüggetlenül, egyetlen kattintással csatlakoztathatóak lesznek a felhőalapú rendszerekhez. A mostani az egyik első olyan integráció, amely tisztán nyílt ipari szabványokon – World Wide Web Consortium (W3C), Web of Things (WoT) és Open Platform Communications Unified Architecture (OPC UA) protokollokon – alapul a szolgáltatók között.

Így az integráció a korábbi, hasonló összehangolási megoldásokhoz képest a szükséges erőforrások akár 80 százalékának megspórolásával valósulhat meg.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Már nem elég beszélni róla: hét kiemelt fenntarthatósági téma szerepel a magyar vállalatok napirendjén

A jelentéstétel nemcsak jogi kötelezettséggel, hanem stratégiai előnnyel is jár – derül ki az EY friss tanulmányából, amely több mint 200 – köztük 16 magyar – vállalat első, uniós irányelvek (CSRD) szerint készült fenntarthatósági beszámolóját elemezte.

Az érintett cégek döntő többségének már van ESG felelőse és stratégiája. A társaságok átlagosan hét kritikus területet azonosítottak a működésük szempontjából.

A vizsgált jelentések terjedelme jelentős eltérést mutatott: a legrövidebb 33, a leghosszabb 412 oldalas volt, míg átlagosan 120 oldalt tettek ki. A legátfogóbb dokumentumok a pénzügyi szektorhoz köthetők, ahol a befektetői elvárások és a szabályozói megfelelés egyaránt részletes tartalmat követelnek meg. Az elemzett vállalatok közel fele, míg idehaza a cégek többsége (58%) már rendelkezik olyan belső jelentéstételi politikával, amely rögzíti, hogy a társaság miként készíti el a fenntarthatósági jelentéseit. Szinte az összes jelentéstevőnek (88%) van fenntarthatósági stratégiája, míg tízből nyolc cég rendelkezik dedikált ESG-felelőssel.

A társaságok átlagosan hét kiemelt területet határoztak meg a kettős lényegességi felmérés (Double Materiality Assessment, DMA) során, ami azt vizsgálja, hogy mely fenntarthatósági hatások jelentősek a vállalat, és annak értéklánca szempontjából, illetve milyen pénzügyi kockázatok és lehetőségek merülhetnek fel. Ezek közül az éghajlatváltozás jellemzően minden iparágban releváns volt, csak nagyon alapos indoklással hagyható ki, továbbá a saját munkaerőre és vállalatirányításra vonatkozó közzétételek is iparágtól függetlenül relevánsak. A körforgásos gazdaság, az értékláncban dolgozók, a fogyasztók és végfelhasználók, illetve a biológiai sokféleség és ökoszisztémák szintén lényeges témaként szerepeltek a 216 vállalat napirendjén.

„A CSRD-jelentések első alkalommal adnak képet az érintett vállalatok fenntarthatósági érettségéről. A következő lépés, hogy az adatalapú, stratégiai megközelítés a napi működés részévé váljon és a cégek kialakítsák az ehhez szükséges tartalmi és formai keretrendszert

– emelte ki Lukács Ákos, az EY Klímaváltozási és Fenntarthatósági üzletágának partnere.

„Ehhez elengedhetetlen a fenntarthatóság szervezeti integrációja, amihez a kulcs a közös célrendszer, az egyértelmű felelősségi körök és a világos ösztönzési folyamatok kialakítása”

– tette hozzá az EY szakértője.

A cégeknek a jelentéstételt üzleti szempontból is érdemes kiértékelniük, különös tekintettel a kettős lényegességi felmérésre. A sikeres adatszolgáltatáshoz elengedhetetlen a szervezeti és informatikai háttér megerősítése, a megfelelő belső kontrollkörnyezet kialakítása, valamint a komplex adatforrások – például az átállási tervek és klímakockázatok – hatékony kezelése. A cél a megfelelésen túl a fenntarthatósági teljesítmény javítása és az üzleti értékteremtés. Ezt az ESG-minősítések javításával, a zöld finanszírozási lehetőségek kiaknázásával és a kockázatok tudatos elhárításával érhetik el a döntéshozók.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement Booking.com
 

Friss