Ipar
Van egy iparág, ahol már most 90% az újrafeldolgozás aránya
Az EU is megcélozta a körkörösséget, a hullámpapírból készülő csomagolások már ma teljesítik az elvárást.
Minden európai lakos évente 180 kilogramm hulladékot termel pusztán csomagolóanyagból, ezért az Európai Bizottság tavaly év végén új szabályokat hozott a pazarló csomagolás megszüntetésére és az újrafeldolgozás ösztönzésésre. Van azonban olyan iparág, ahol már most megvalósult a körforgásos gazdaság, méghozzá az egyik leggyakrabban használt csomagolóanyagnál, amivel nap mint nap találkozunk házhozszállításkor vagy a boltok polcain. A Dunapack Packaging hullámpapírból készült csomagolási megoldásai közel 90 százalékban újrafeldolgozott anyagból készülnek és ugyanekkora arányban újra is hasznosítják azokat.
A csomagolóanyag iparág a primer nyersanyagok egyik fő felhasználója, mivel az EU-ban felhasznált műanyag 40%-át és a papír 50%-át csomagolásra szánják. Szabályozás hiányában az EU-ban 2030-ig a csomagolási hulladék mennyisége további 19%-kal, a műanyag csomagolási hulladék mennyisége pedig akár 46%-kal nőne. Figyelembe véve, hogy minden egyes európai polgár az adatok szerint csupán csomagoló anyagokból már most is 180 kg hulladékot termel, a folyamat aggasztónak mondható. Ezért tavaly novemberben az Európai Bizottság új, uniós szintű szabályokat javasolt a csomagolásokra. A javaslat szerint a gyártóknak olyan megoldásokat kell biztosítaniuk a fogyasztók számára, melyek valamilyen formában újra felhasználhatók. A szabályozás korlátozza a túlcsomagolást, és a csomagolás címkéjén egyértelműen fel kell tüntetni a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos információkat.
A körforgásos gazdaság eszménye – és gyakorlata
Az új szabályozás a körforgásos gazdaság jegyében készült. Ennek a paradigmának a lényege, hogy az egyszer kitermelt nyersanyagok – legyenek azok ásványok vagy fák – minél tovább maradjanak a gazdaság körforgásában, így csökkentve a természeti erőforrások felhasználását. Ennek két alapvető módja az újrahasználat és az újrafeldolgozás. Az új uniós szabályok értelmében a vállalatoknak termékeik bizonyos százalékát újrahasználható vagy újratölthető csomagolásban kell kínálniuk. Számos intézkedés célja pedig az, hogy 2030-ra teljes mértékben újrafeldolgozhatóvá tegye a csomagolásokat.
Az új szabályozás számos feladatot ró a gazdasági szereplőkre. Az európai papíripar vezető szervezetei üdvözölték a szabályozás célját, ami nem véletlen: a papíripari szektor egésze világbajnok az újrafeldolgozásban, melynek aránya 71,4%.
„A papíriparon belül is kiemelkedik a hullámpapír-ágazat, amely az élen jár a körforgásos gazdaság gyakorlati megvalósításában. A hullámpapír ipar termékei messze a legnagyobb arányban körforgásban maradó csomagolások az EU-ban, 90%-os újrafeldolgozási aránnyal és 89%-os átlagos újrafeldolgozott alapanyag tartalommal”
– mutatott rá Dennis Belkovsky, a csomagolóanyag iparágban itthon piacvezető Dunapack Kft. Klaszter ügyvezető igazgatója.

Forklift
Teljes ipari körfolyamat Magyarországon
Érdemes a két számot közelebbről is megvizsgálni: az 90%-os újrahasznosítási arány azt jelenti, hogy az áru szállítását és védelmét biztosító hullámpapír csomagolóanyagok nagy része nem pusztán „újrahasznosítható” – hanem ténylegesen, a gyakorlatban is újrahasznosítják ilyen arányban az EU-ban, már ma is.
„Olyan termékekre kell itt gondolni, mint azok a hullámpapír dobozok, amelyekből a boltok polcain vesszük ki a termékeket, vagy amiben a műszaki cikkek, bútorok, más tartós fogyasztási cikkek otthonunkba érkeznek”
– magyarázza Dennis Belkovsky. Az ilyen csomagolási megoldások gyártásában hazánk is fontos szereplő: a Dunapack Packaging Csepelen és Nyíregyházán is jelen van, legújabb és legmodernebb gyára pedig tavaly ősszel kezdte meg működését Dunavarsányban.
A 89%-os újrafeldolgozott tartalom pedig azt jelenti, hogy a csomagolások már ma túlnyomórészt olyan anyagból készültek, amelyhez egyetlen fát sem kellett kivágni. Magyarországon a gyakorlatban ez úgy valósul meg, hogy többek között a Dunapack Packaging egyik testvérvállalata, a Hamburger Recycling Hungary Kft. gyűjti be a Magyarországon keletkező papírhulladékot, másik testvérvállalata, a Hamburger Hungária Kft. pedig ebből (plusz importból) évente 700 ezer tonna hullám-alappapírt termel. Ebből készít csomagolást a Dunapack Kft. Az osztrák Prinzhorn Csoport e három leányvállalata tehát a teljes gazdasági körforgást megvalósítja Magyarországon.
Tudta? A darmstadti egyetem tanulmánya bizonyította, hogy a hullámpapír alapú rostokat több mint 25 alkalommal lehet használni jelentős minőségveszteség nélkül. És hogy miért „csak” 90, nem 100% az újrafeldolgozott tartalom bennük? Mert a valóságban mindig szükséges egy kis mennyiségű új rost bevitele a gyártás során, mivel a rost visszanyerés aránya sosem 100%, keletkeznek apró veszteségek az előkészítés során és a papírgépen és bizonyos papír- és karton típusok (pl. élelmiszerrel érintkező vagy veszélyes áruk csomagolásai) friss rostokat igényelhetnek.
Vissza is kell gyűjteni a papírt
Noha a hullámpapír-csomagolóanyagok már ma is példát adnak más szektoroknak, hogy miként működhet a körforgásos modell, ez nem jelenti azt, hogy nincsenek kihívások. Például elengedhetetlen, hogy a hullámpapírt tényleg szelektíven gyűjtsük.
„Cégcsoporton belüli partnerünk a Hamburger Hungária, melynek dunaújvárosi gyára csak 45%-ban tudja hazai hulladékpapírból fedezni a termelését, a többit importból szerzi be. Míg a cégek ma már a papírhulladék nagy részét begyűjtik és hasznosítják, a háztartási szelektív gyűjtésben még nagy potenciál van. A körforgásos gazdaság sikere mindannyiunkon múlik”
– mondja a Dunapack ügyvezetője.
A hullámpapír csomagolás fenntarthatósági szempontból vezet a műanyaggal szemben
Az európai hullámpapír-ipari szövetség tavaly publikált elemzése rámutatott: egységnyi árut azonos távolságra szállítva egy újrafeldolgozott anyagból készült hullámpapír rekesz 15 környezetvédelmi és fenntarthatósági kritériumból 10-ben jobban teljesít, mint egy újrahasználható műanyag rekesz. A klímaváltozásra gyakorolt hatást tekintve 28%-kal kedvezőbb mutatókkal rendelkezik, feleannyi fosszilis energiára van szükség a gyártásához, sokkal takarékosabb a víz felhasználása terén (222%-kal) és kevésbé is szennyezi azt (79%-kal) a gyártás során.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Az Ozempic hatása már az élelmiszeriparban is érezhető: tényleg egyre kevesebbet eszünk?
A gyógyszeripar már az étkezési szokásainkat is befolyásolja: így reagálnak az élelmiszergyártók a legújabb trendekre.
Nemzetközi kutatások szerint a GLP-1 alapú gyógyszereket (ilyen például az elmúlt években elhíresült Ozempic is) használó fogyasztók és háztartások körében egyértelmű változások tapasztalhatóak az étkezési szokásokban: kevesebb mennyiséget, kisebb adagokat fogyasztanak, és ki is hagynak étkezéseket. Bár első hallásra elenyészőnek gondolhatnánk a hatását, valójában érzékelhető károkat okoz az élelmiszeriparnak a testsúlycsökkentésre használt gyógyszerek terjedése. A német YouGov becslése szerint az új étkezési trend évi körülbelül 325 millió eurós korrigált árbevétel visszaesést okoz az ország gazdaságának.1
Az élelmiszeripar bevételei is karcsúbbá válnak?
A nemzetközi kutatási eredmények két új tendenciát támasztanak alá az élelmiszeriparban: egyrészt kisebb adagokra és kevesebb étkezésre tartanak igényt a gyógyszeres segítséggel fogyókúrázni vágyók, másrészt pedig a korábbinál hangsúlyosabb szerepet kap náluk a minőség kérdése. A BSI által végzett, önbevalláson alapuló panelkutatása szerint a GLP-1 alapú készítményt használók 74%-a azt nyilatkozta, hogy fontosabb számára egy adagon belül a minőség, mint a mennyiség. Az egyértelmű előnyöket felsorakoztató termékekért átlagosan 28%-os árprémiumot is elfogadhatónak tartottak.2
Éppen ezért elmondható, hogy az élelmiszeriparnak nem egy disztópiára kell felkészülnie: téves azt gondolni, hogy a minőségi, kiegyensúlyozott tápanyagtartalmú, finom ételeket tablettákra cserélné a társadalom. Ha viszont egy egyre növekvő célcsoport fokozatosan kevesebbet, kisebb adagokat eszik, az impulzusvásárlásokat pedig tudatos választásra cseréli, akkor az élelmiszeripar termékfejlesztési logikájának is változnia kell.
Az ár-érték arány újraértelmezése is elkezdődött
Korábban megfigyelhető volt az élelmiszeriparban, hogy a nagyobb kiszerelésű termékeket értékelték jó ár-érték arányúnak. Ezzel szemben az új trendből kirajzolódni látszanak a modern fogyasztói igények: kellemes ízvilág és egészséges tápanyagtartalom ugyanabban a termékben, nagyobb fehérje- és rosttartalom, könnyebb ételek. Azoknak a gyártóknak, akik időben szeretnének reagálni a változásokra, érdemes kisebb, praktikus kiszerelésekben gondolkodniuk, valamint olyan termékeket fejleszteniük, amelyek “diétás” ízvilág nélkül hordozzák magukban egy kiegyensúlyozott, tudatosan összerakott étrend minden előnyét. A fehérjedús müzliszeletektől a magas rosttartalmú italokon át a cukormentes édességekig számos termék világít rá arra, hogy a mennyiségnél fontosabbá vált az innovatív, tudatos megközelítés.
A gyártók felelőssége a társadalom egészére kiterjed
Fontos hangsúlyozni, hogy az élelmiszergyártóknak a felhasználói igények kielégítése mellett erős társadalmi szerepük is van. Ha a piacon elérhetőek az egészséges, akár a fogyni vágyók étrendjébe is beilleszthető alternatívák, azzal a csodadiéták és a trendalapú módszerek helyett a valódi, hosszú távon fenntartható életmódváltást támogathatják. Ez a készételektől kezdve a péksüteményeken és a snaceken át a reggelikig, italokig és desszertekig szinte bármilyen kategóriát jelenthet.
„Gyártóként azzal kell foglalkoznunk, hogy milyen ételekkel tudjuk segíteni a vásárlókat a mindennapokban. Szerintem ma már kevés annyit írni egy csomagolásra, hogy »diétás«: legyen világos, miből készül a termék, milyen a tápértéke, és hogyan illeszthető be az étrendbe. Közben az íz és az elkészítés is számít, mert egy hosszú munkanap végén is szeretnénk jót enni, lehetőleg különösebb bonyodalom nélkül. A Szafinál ezekre a szempontokra építünk. A GLP-1 körüli változások kapcsán is abban látom a feladatunkat, hogy segítsük a tudatos választást, és olyan élelmiszereket kínáljunk, amelyeket a vásárlók hosszú távon is szívesen fogyasztanak.”
– mondta Ipsits Anita, a Szafi tulajdonosa és ügyvezetője.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Ha minden háztető áramot termel, a hálózatnak azt látnia kell: így készül fel Karintia a napelemes boomra
A közeli jövőben már nem a zöld áram termelése, hanem a szállítása lesz a szűk keresztmetszet, Karintia ezt előzi meg digitális hálózatirányítás-fejlesztéssel.
A gazdaságok energetikai átállása – így van ez Ausztriában is – egyre kevésbé a termelői oldalon, sokkal inkább az elosztóhálózatokon dől el. A napelemek, elektromos autók és hőszivattyúk terjedése olyan terhelést ró a rendszerre, amelyre a hagyományos, felülről lefelé tervezett hálózatok nem készültek fel. A karintiai Kärnten Netz GmbH (KNG) most hatéves szerződést kötött egy digitális hálózatirányítási platform bevezetésére, hogy időben válaszolni tudjon erre a kihívásra.
Ausztria legdélebbi tartományában ugyanis a telepített napelemes kapacitás 2030-ra várhatóan csaknem megduplázódik. Ez nemcsak több zöld áramot jelent, hanem komoly feszültségtartási és torlódáskezelési feladatot is, főként az alacsonyfeszültségű hálózaton, ahol eddig alig volt rálátás a valós működésre. Ezen a szinten csatlakoznak a háztartási napelemek, töltők és hőszivattyúk, vagyis itt keletkeznek a jövő szűk keresztmetszetei.
A KNG ezért a teljes hálózatáról, az alacsonyfeszültségű szintet is beleértve, digitális ikret épít a Siemens-technológiának köszönhetően. A modell valós időben mutatja, hol alakulhat ki túlterhelés, és előre jelzi a problémákat, még mielőtt azok az ellátás megbízhatóságát érintenék. A rendszer három funkcióra épül: átláthatóságot teremt az alacsonyfeszültségű hálózaton, támogatja az aktív üzemirányítást és a zavarelhárítást, valamint előrejelzi és enyhíti a torlódásokat a rugalmassági erőforrások bevonásával.
Az időzítés nem véletlen. Az osztrák villamosenergia-piaci törvény (EIWG) bevezetése várhatóan felgyorsítja a helyi rugalmassági piacok kialakulását. Az elosztók ezzel egyre nagyobb szerepet kapnak a hálózati torlódások piaci alapú kezelésében: nem feltétlenül a hálózatot kell megerősíteni, hanem a fogyasztást és a termelést kell okosan, ösztönzők révén összehangolni. Ehhez viszont pontos adatokra és a rugalmas kapacitások gyors aktiválására van szükség.
A KNG vezetése szerint a megoldás javítja a meglévő hálózati eszközök kihasználtságát, és jelentős költségmegtakarítást hozhat. Ez kulcskérdés, mert a hálózatfejlesztés drága és időigényes, a rugalmasság kihasználása pedig sok esetben olcsóbb és gyorsabb alternatíva a vezetékek és transzformátorok cseréjénél.
A karintiai példa jól mutatja az európai trendet: az elosztói hálózatok a passzív infrastruktúrából aktívan irányított, adatvezérelt rendszerekké válnak. Aki erre időben felkészül, jobban megbirkózik a megújuló termelés növekedésével. Aki lemarad, az dugókkal, korlátozásokkal és csúcsra méretezett, költséges beruházásokkal fizet majd.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
A Toyota és a Rivian is a Stratasys új 3D nyomtatót választotta
Az ipari 3D nyomtatás egyre nagyobb szerepet kap az autógyártásban, különösen a gyártási segédeszközök, szerelőkészülékek és funkcionális alkatrészek előállításában.
A Stratasys új F870 rendszere a nagyformátumú additív gyártás lehetőségeit bővíti, amelynek képességeit már a Toyota és a Rivian is vizsgálja saját gyártási folyamataiban.
A Stratasys tovább bővítette ipari FDM technológiára épülő termékportfólióját az új F870 3D nyomtatóval, amelyet kifejezetten a nagy igénybevételű üzemi alkalmazásokhoz fejlesztettek. A berendezés a nagy építési térfogatot, a szabályozott hőmérsékletű gyártási környezetet és a nagy teljesítményű műszaki polimerek alkalmazását egyesíti. A fejlesztés célja, hogy az additív gyártás ne csupán a prototípusok készítésében, hanem a mindennapi ipari termelésben is gazdaságosan alkalmazható legyen.
Az új rendszer iránt már a bevezetés előtt jelentős érdeklődés mutatkozott. A Toyota Production Engineering Kentucky állambeli, georgetowni részlege, valamint a Rivian Automotive michigani, plymouthi üzeme is megkezdte az F870 képességeinek vizsgálatát. A két autógyártó elsősorban a gyártási segédeszközök, szerelési és ellenőrző készülékek, valamint a fejlett prototípusgyártási alkalmazások területén keresi a technológia felhasználási lehetőségeit.
Nagyobb méret, szélesebb alkalmazhatóság
A Stratasys F870 egyik legfontosabb műszaki jellemzője az 1000 × 610 × 610 milliméteres építési térfogat. A gyártó szerint a berendezés kategóriájának leghosszabb, teljesen fűtött építési terével rendelkezik, amely lehetővé teszi nagyméretű, összetett geometriájú alkatrészek előállítását.
A rendszer többféle ipari alapanyaggal működik, köztük ASA, ABS, Nylon 12CF, valamint az új ABS Draft Gray anyaggal. Különösen fontos a szénszál-erősítésű Nylon 12CF alkalmazhatósága, amely nagy merevségének, szilárdságának és tartósságának köszönhetően alkalmas lehet jelentős mechanikai igénybevételnek kitett gyártási segédeszközök készítésére.
A technológia egyik előnye, hogy a hagyományos forgácsolással vagy más gyártási eljárással készülő egyedi készülékek bizonyos esetekben közvetlenül, szerszámozási igény nélkül állíthatók elő. Ez különösen a gyakran módosuló gyártási folyamatoknál, a kisebb sorozatoknál és az egyedi szerelési feladatoknál jelenthet idő- és költségmegtakarítást.
Az autóipari gyártás rugalmasságát növelheti
A Toyota és a Rivian érdeklődése jól mutatja, hogy az additív gyártás szerepe fokozatosan átalakul az autóiparban. A technológia ma már nem kizárólag a termékfejlesztés és a prototípusgyártás eszköze, hanem egyre inkább a gyártósorok működését támogató megoldás.
A nagyméretű szerelőkészülékek, ellenőrző sablonok és egyedi befogók hagyományos előállítása gyakran jelentős átfutási idővel jár. A 3D nyomtatás lehetőséget biztosít arra, hogy ezek az eszközök közvetlenül a digitális tervek alapján készüljenek el, és szükség esetén gyorsan módosíthatók legyenek.
A Toyota szakemberei szerint az additív gyártás már bizonyította értékét a vállalatnál, a következő lépés pedig az alkalmazási területek további bővítése. Az F870 mérete, alapanyagválasztéka és ipari kialakítása olyan lehetőségeket kínál, amelyek illeszkedhetnek a gyártó újabb termelési igényeihez.
A Stratasys fejlesztése egy szélesebb iparági folyamatba illeszkedik, amelyben a vállalatok a gyártási rugalmasság növelésére, az ellátási láncoktól való függőség mérséklésére és a termelési költségek csökkentésére törekednek.
Az F870 megjelenése újabb lépést jelenthet az additív technológiák üzemi integrációjában. A nagyobb gyártási kapacitás, a műszaki alapanyagok és a megbízhatóan ismételhető gyártási folyamatok együttesen hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a 3D nyomtatás a hagyományos gyártástechnológiák egyre fontosabb kiegészítőjévé váljon.
A Stratasys ipari additív gyártási megoldásait Magyarországon a VARINEX Zrt. képviseli, amely több mint két évtizede foglalkozik a gyártó technológiáival.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
Black Friday a Xiaominál: négyszeres Mi Pont és extra kedvezmények
-
Tippek2 hét ago
Melyik porszívóval spórolhatjuk meg a legtöbb takarítási időt?
-
Gazdaság2 hét ago
Védtelen mikrovállalkozások: tízből kilencen nem használnak fejlett IT-biztonsági megoldást
-
Gazdaság2 hét ago
Már túl vannak a csúcson a támogatott lakáshitelek, de a java csak ezután jön
-
Gazdaság2 hét ago
A Samsung újra az ötödik legértékesebb márka lett az Interbrand Best Global Brands listáján
-
Ipar2 hét ago
Hat évtizedes múltra építve erősíti tovább globális szerepét a szegedi ContiTech
-
Ipar2 hét ago
A jövő energiarendszeréhez technológia és gyakorlati tudás is kell
-
Tippek2 hét ago
Budapest az egyik legnépszerűbb karácsonyi úti cél az európaiak körében









