Ipar

A világ legtávolabbról vezérelt robotja automatizálja Amazónia újraerdősítési projektjét

Az ABB Robotics és a Junglekeepers amerikai nonprofit szervezet közös kísérleti projektje demonstrálja, milyen szerepet játszhat a Cloud technológia az újraerdősítés gyorsabbá, hatékonyabbá és méretezhetővé tételében.

Az ABB Robotics támogatja a Junglekeepers küldetését, mely több mint 22 000 hektárnyi amazóniai esőerdő védelmét és az erdőirtás visszafordítását célozza meg. Az úttörő demonstráció keretében egy dzsungelben található laboratóriumban az ABB YuMi kobotjával automatizálták az ültetési feladatokat, ezzel is meggyorsítva a folyamatot, hogy a Junglekeepers önkéntesei értékes idejüket és erőforrásaikat nagyobb hatással bíró feladatokra összpontosíthassák.

Az ABB RobotStudio Cloud technológia révén az ABB szakértői a dzsungeltől 12 000 km-re található svédországi Västeråsban szimulálják, pontosítják és feltöltik a YuMi dzsungelben végzett feladataihoz szükséges programot – így működtetve a világ legtávolabbról vezérelt robotját.

„Az ABB és a Junglekeepers együttműködése megmutatja, miként játszhat a robotika és a Cloud technológia központi szerepet az erdőirtás elleni küzdelemben, mely a klímaváltozás egyik fő okozója” – mondta Sami Atiya, az ABB Robotics and Discrete Automation elnöke. „A világ legtávolabbról vezérelt robotjával végzett kísérleti programunk segíti a rendkívül monoton feladatok automatizálását, ezáltal az erdőőrök fontosabb feladatokat végezhetnek az esőerdőben; így segítjük őket megóvni a vidéket, ahol élnek.”

A perui Amazonas-esőerdő egy eldugott térségében található dzsungellaboratóriumban egy YuMi kobotot telepítettek a magültetési folyamat alapvető feladatainak automatizálására; ez rendszerint egy teljes mértékben manuálisan végzett tevékenység. A kobot lyukat ás a talajba, beleejti a magot, a tetejére tömöríti a talajt, végül megjelöli egy színkódolt címkével. A YuMi segítségével a Junglekeepers naponta két futballpályányi területet képes újraerdősíteni az ezt igénylő övezetekben.

A feladat automatizálásának köszönhetően az önkéntesek értékes idejüket és erőforrásaikat nagyobb hatással bíró feladatokra fordíthatják: a területen járőrözve elriaszthatják az illegális fakitermelőket, oktathatják a helyieket az esőerdők megőrzéséről, és kifejlett facsemetéket ültethetnek.

Mivel nehéz olyan embert találni, aki hajlandó egy messzi dzsungelben élni és dolgozni, egy teljesen távvezérelt és autonóm kobot telepítése erre a problémára is megoldást kínál. Telepítését követően a YuMi képes önállóan ellátni feladatait, hibaelhárításra csupán esetileg van szükség.

„Mára az amazóniai esőerdő teljes területének 20 százaléka eltűnt; a mai technológia használata nélkül a természetvédelem le fog állni” – mondta Moshin Kazmi, a Junglekeepers társalapítója. „A Yumi telepítése bázisunkra lehetőséget ad erdőőreinknek, hogy új módszerekkel dolgozzanak. Felgyorsítja és kibővíti tevékenységeinket, előmozdítja küldetésünket.”

Az amazóniai esőerdőket pusztító emberi tevékenység, például a fakitermelés és a mezőgazdasági hasznosítást célzó égetés hozzájárul az éghajlatváltozás pusztító hatásaihoz. Becslések szerint 1985 óta több mint 870 000 km²-t irtottak ki Amazónia esőerdeiből; ez nagyobb, mint Franciaország, az Egyesült Királyság és Belgium területe együttvéve.¹ Mivel már több tízmilliárd fát kivágtak, a régió gyorsan melegszik.

„Amazónia veszélyben van. Megmentéséhez a technológia, a tudomány és a lokális tudás együttműködésére van szükség. Ellenkező esetben elkésünk. Az esőerdő megmenthető, de össze kell fognunk mindezeket a tényezőket, hogy változást érjünk el”

– mondta Dennis del Castillo Torres, a perui Amazónia Kutatóintézet erdőgazdálkodás-kutatási igazgatója.

„Nagyon fontos a csúcstechnológia és a természetvédelem összekapcsolása. Sok technológia van, amivel megóvhatjuk az erdőt, ez a robot pedig rengeteget segíthet az újraerdősítés felgyorsításában, azonban nagyon szelektívnek kell lennünk. Olyan területeken kell alkalmaznunk, ahol nagymértékű volt az erdőirtás, hogy gyorsítsuk az újraültetés folyamatát.”

A kísérleti projektet az ABB RobotStudio Cloud technológiája támogatja, melynek köszönhetően különböző csapatok világszerte valós időben tudnak együttműködni. A programozás ezen új, távvezérelt módja a rugalmasság új szintjét nyújtja: azonnali finomhangolást tesz lehetővé, nagyobb hatékonyságot és ellenálló képességet eredményez; és a magültetés során sem keletkezik időveszteség. A több mint 25 éves offline programozási tapasztalattal rendelkező RobotStudio a legjobb digitális technológiát kínálja, mely 99%-os szimulációs pontosságot tesz lehetővé a valósághoz viszonyítva. Ezáltal megfeleződhet a robotizált megoldások tesztelésére fordított idő, a gyártási leállás pedig nullára csökken.

Az ABB Robotics amazóniai kísérleti projektje előmozdítja a vállalat azon célját, hogy intelligens robotikai és automatizálási megoldásokon keresztül járuljon hozzá a fenntartható átalakuláshoz, támogassa a vállalkozások termelékenységének növelését, a hulladék csökkentését és a hatékonyság maximalizálását. 2022-ben az ABB Robotics együttműködött a tengeri műanyaghulladékot gyűjtő Parley Global Cleanup nonprofit hálózattal személyre szabott dizájntárgyak, például újrahasznosított bútorok létrehozásában 3D additív nyomtatással.

A Junglekeepers kérésének megfelelően a RobotStudio Cloud és a YuMi esőerdei kísérleti projektje körülbelül hat hétig fog tartani (2023 májusában és júniusában). A kísérleti program lezárását követően az ABB megvizsgálja a Junglekeepers szélesebb körű támogatásának lehetőségeit, valamint tovább tanulmányozza, hogy robotikai megoldásai és felhőtechnológiái miként játszhatnak központi szerepet a fenntartható átalakulás előmozdításában.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:amazónia junglekeepers robot robotika újraerdősítés yumi

Up Next

Így újult meg a siófoki szennyvíztisztító

Don't Miss

A magyarok harmadát érte már anyagi kár áramkimaradás miatt

Ipar

Itt az utolsó esélyünk a GMO-k kontrollálására

Legkorábban már március elején elfogadhatja az Európai Parlament azt a rendelet-tervezetet, ami lényegében megszünteti a hatósági kontrollt és nyomon követést az új géntechnológiával készült, génmódosított termékek (új GMO-k) felett. Aki ezzel nem ért egyet ‒ legyen szó szervezetről vagy magánszemélyről ‒ még van lehetősége jelezni ezt a magyar európai parlamenti képviselők felé, akik csak akkor tudnak hatékonyan fellépni a tervezet jelen formája ellen, ha megvan hozzá a megfelelő társadalmi támogatottságuk.

„A géntechnológia olyan eljárás, amit lehet felelősen és felelőtlenül használni, illetve elfogadni vagy elutasítani, mindez döntés kérdése. Ökológiai gazdálkodókat minősítő szervezetként mi teljes mértékben elutasítjuk a génmódosítás élelmiszeripari és agrárfelhasználását, mert nem ebben látjuk a megoldást, de elfogadjuk, ha másoknak erről más a véleményük”

‒ vezette fel a problémát dr. Roszík Péter címzetes egyetemi docens, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. vezetője.

A szakértő azonban azt már elfogadhatatlannak tartja, hogy a rendelet épp a döntés lehetőségét vonná meg az emberektől és intézményektől azzal, hogy sem a biztonsági ellenőrzés, sem a nyomonkövethetőség nem lenne kötelező ezekre a termékekre a továbbiakban, ahogy a csomagoláson sem kellene feltüntetni, hogy a termék génmódosított alapanyagokból készül. Ezzel – véleménye szerint – sérülne a fogyasztók önrendelkezési joga: információ híján nem mérlegelhetnék, mit szeretnének enni és mit nem, és ez csak az egyik komoly probléma.

A szervezet szerint ugyanis a nemesítők és termelők sem tudnának dönteni a vetőmaghasználatról. A jelöletlen termékek például megnehezítenék a biogazdálkodást, ahol tilos a GMO-k alkalmazása, ideértve az új technológiájú GMO termékeket is.

Legalább ilyen jelentős kockázat, hogy a GMO vetőmagot előállító cégek szabadalmaztathatnák a vetőmagokat, így nagy multinacionális cégek határozhatnák meg, mit vessenek a gazdák, mit egyenek a fogyasztók. Azok a termelők, akik olyan vetőmagot használnak, amely hordozza a cég által levédett tulajdonságokat, akár perelhetőek lennének, ha azt nem az adott cégtől vették.

Végül és messze nem utolsósorban a biztonsági ellenőrzés kötelezettségének megszűntetése azzal járna, hogy alapvetően ezen GMO-t elállító cégek jóérzésén vagy költési hajlandóságán múlna, hogy mennyi és milyen alapos vizsgálatnak vetik alá ezeket a termékeket és terményeket a forgalmazás előtt. Nyilván szándékosan senki nem okoz kárt, de a GMO közép- és hosszú távú hatásairól eddig nem készültek kellően kimerítő vizsgálatok. Ha a rendelet átmegy, már a rövid távú hatásokban sem lehetünk majd biztosak.

„Mindez messze nemcsak a hazai biogazdálkodók, vagy a Biokontroll véleménye. Számos holland, német, francia, olasz és más tudományos intézet figyelmeztet a veszélyre”

‒ tette hozzá a szakember.

Nagyon úgy néz ki, hogy a rendelet ezen formáját ellenzők egyetlen dolgot tehetnek: csatlakozhatnak a tagállamok állampolgárainak azon tömegéhez, akik írásban fejezik ki szándékukat és véleményüket a követhetetlen GMO-használat ellen. Ha sikerül elérni a kellő létszámot, a kötelező jelölés és ellenőrzés megtartása talán elérhető. Erre a levélírásra számos szervezet, így a Biokontroll is lehetőséget ad honlapján a https://www.biokontroll.hu/vedjuk-meg-a-gmo-mentes-mezogazdasagot/ címen, ahol a kezdeményezéshez csatlakozni kívánók azt is bejelölhetik, név szerint mely képviselőknek szeretnék elküldeni a levelet.

„Bízunk benne, hogy minél többen kifejtik majd ellenvéleményüket, mert ha a tervezet átmegy, olyan szellemet engedünk ki a palackból, amit nem lehet újra kontroll alá vonni. A GMO termelésben érintett nemzetközi cégek eddig is mindent megtettek az üzleti érdekeik érvényesülését gátló jogi biztosítékok lebontására. Reméljük, ezt a kísérletet is sikerül közösségi összefogással megakadályozni”

‒ zárta szavait Dr. Roszík Péter.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

DfAM Fusionben: topológia optimalizálás additív gyártáshoz – ADMASYS HU webinár

Az additív gyártás összes előnye csak additív szemléletű tervezéssel használható ki. Az ADMASYS HU online webinárja bemutatja, hogyan alkalmazható a topológia optimalizálás az Autodesk Fusion környezetben és miért ideális páros ehhez az SLS technológia a Formlabs Fuse 1+ 30W rendszerrel – valós mérnöki példán keresztül.

A topológia optimalizálás gyakorlati választ ad egy klasszikus mérnöki dilemmára: hogyan csökkenthető az anyagfelhasználás és a tömeg úgy, hogy az alkatrész teherbírása üzembiztos maradjon. Ez a megközelítés különösen jól érvényesül SLS technológiával, ahol a lecsupaszított, bonyolult geometria nem többletköltséget, hanem tényleges költségcsökkenést eredményez.

👉 Regisztráció ezen a linken >>

Az ADMASYS HU február 26-án gyakorlatias online webinárt szervez, amely kifejezetten azoknak a mérnököknek szól, akik Fusiont használnak, és szeretnének szintet lépni az additív gyártásra tervezés (DfAM) területén. A résztvevők egy valós alkatrészen keresztül követhetik végig a teljes munkafolyamatot: a végeselemes szimulációtól és optimalizálástól egészen a gyártás-előkészítésig.

A webinár főbb témái:

Additív gyártásra tervezés (DfAM) és topológia optimalizálás mérnöki alapjai
Végeselemes szimulációk értelmezése: terhelések, peremfeltételek, anyagmodellek
Topológia optimalizálás lépésről lépésre Fusionben egy valós alkatrészen
Gyártástechnológiai megkötések és optimalizálási célok helyes beállítása
Gyártás-előkészítés SLS nyomtatáshoz a Formlabs PreForm szoftverben

Időpont: 2026. február 26. (csütörtök)

Időtartam: 15:00–16:00 (CET)

Előadó: Kőcs Péter – full-stack engineer (Shapr3D, Ideaform), az ADMASYS HU 3D Akadémia oktatója

👉 Regisztráljon ezen a linken >>

A webinár ajánlott minden olyan tervezőnek és mérnöknek, aki Fusionben dolgozik, és szeretné már a tervezési fázisban kihasználni az additív gyártás műszaki és gazdasági előnyeit.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Újfajta védelmi megoldás az áramhálózatok számára

Akár 60 hardveralapú védelmi készülék kiváltható virtualizációval.

Az informatikában már bizonyított virtualizáció a villamosenergia-hálózatokban is növekvő szerepet kap. Egy most bemutatott új megoldással felgyorsítható az áramhálózatok bővítése, és csökkenthető az alállomások épületeinek helyigénye.

Az új Siprotec V egyetlen, szerveralapú megoldásban egyesíti akár 60 darab, hardveralapú Siemens Siprotec 5 készülék funkcionalitását. Ezek a széleskörűen használt intelligens védelmi- és mezőirányítókészülékek folyamatosan monitorozzák az elektromos hálózatot, hiba (például rövidzárlat) esetén pedig lekapcsolják az érintett szakaszt, biztosítva ezzel a hálózat további megbízható működését.

A virtualizációnak köszönhetően a Siprotec V lehetővé teszi alállomási védelem- és irányítástechnikai, valamint kommunikációs konfigurációk teljes körű digitális tesztelését, még az üzembe helyezés előtt. Ez nem csupán leegyszerűsíti a telepítést, felgyorsítja a tesztelést és minimalizálja a hibák számát, de gyors alkalmazkodást tesz lehetővé a változó rendszerkövetelményekhez, a hardver korlátaitól függetlenül. Ezáltal megkönnyíti a szoftverfrissítések, javítások és funkcionális bővítések zökkenőmentes bevezetését, valamint a jelenlegi és jövőbeni kiberbiztonsági szabványoknak való megfelelést.

A hardvereszközök kiváltásával ráadásul kevesebb kapcsolószekrényre, rézkábelre, illetve egyéb fizikai eszközre van szükség. Így alállomásonként a beruházási (CAPEX) költségek 25 százaléka, valamint a telepítéssel és anyaghasználattal járó szén-dioxid-kibocsátás fele megspórolható, miközben az energiaszolgáltatók a teljes életciklusra vetített költségek akár 20 százalékát meg tudják takarítani.

A Siprotec V továbbá lehetővé teszi fejlett mesterségesintelligencia-alkalmazások futtatását, közvetlenül az alállomási környezetben, így az áramszolgáltatók valós idejű betekintést, prediktív elemzéseket és jobb döntéstámogatást kaphatnak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!