Ipar

A magyarok harmadát érte már anyagi kár áramkimaradás miatt

áramkimaradás

Az igazán hosszú áramszünetek ritkák itthon, a leggyakrabban időjárási körülményekre vezethető vissza az áramkimaradás, ami meglepően sokaknak okozott már komoly károkat – derül ki a Schneider Electric online felméréséből.

A válaszok alapján sokan elgondolkodtak már szünetmentes tápegység beszerzésén a veszteségek elkerülésére, amelynek kiválasztásánál az energiahatékonyság a legfontosabb szempont.

Szinte mindenki tapasztalt már hosszabb-rövidebb idejű váratlan áramkimaradást itthon, igaz szerencsére a többségnek csak ritkán kell szembesülnie ilyen helyzettel. A Schneider Electric online felmérése során 10 válaszadóból 8 arról számolt be, hogy csak ritkán van náluk áramszünet, ugyanakkor közel 15 százalékuk már kevésbé szerencsés, hiszen gyakran szembesülnek azzal, hogy elmegy az áram.

Az ilyen problémák oka leggyakrabban az időjárás miatti hálózati rendszerhiba, a felmérésben résztvevők 69 százaléka jelölte meg ezt, de szintén sokan (62 százalék) számolt be műszaki/technikai probléma miatti hálózati rendszerhibáról. Az otthoni hálózat túlterheltsége a válaszadók valamivel több mit ötödénél okozott eddig gondot. (A felmérésben résztvevők több lehetséges választ is megjelölhettek.) A legtöbb esetben sikerül gyorsan elhárítani a problémát, a válaszadók mintegy kétharmada többnyire egy óránál rövidebb idejű áramkimaradást tapasztalt. Meglepően magas, 58 százalék volt viszont azok aránya, akik szembesültek már több órás áramszünettel, sőt, a felmérésben résztvevők 3,1 százaléka még ennél is hosszabb, akár napokig elhúzódó áramkimaradásról is beszámolt.

Ha nincs otthon áram, az nem csak bosszúságot okoz, de meglehetősen sokan vannak, akik anyagi károkat is elszenvedtek már ilyen helyzet miatt. A válaszadók többsége, 56 százaléka szerencsésnek mondhatja magát, mert még nem érte semmilyen kár a váratlan áramszünet miatt. Viszont valamivel több mint egyharmaduknak egyszer már keletkezett anyagi kára ilyen helyzetben, közel 10 százalékuknak pedig többször is. Azok közül, akiknek anyagi kára is keletkezett áramszünet miatt 54 százalék esetében 10 és 50 ezer forint közötti volt a veszteség. A válaszadók kicsit több mint ötöde 50 és 100 ezer forint közötti kárral szembesült, és majdnem 10 százalék jelezte, hogy 100 ezer forintnál is nagyobb volt a kára. Az anyagi veszteségek közül a leggyakoribb a leolvadt hűtőszekrény, fagyasztóláda és emiatt tönkrement élelmiszer – az anyagi kárt elszenvedők fele jelölte meg ezt. 14 százalékuk jelezte, hogy az áramszünet miatt a munkájával kapcsolatos fontos feladatát nem tudta elvégezni, ebből származott forintosítható kára, 9 százaléknál pedig az online ügyintézés nem jött össze időben az áramkimaradás miatt.

A felmérésből az látszik, hogy bár sokan elgondolkodtak már azon, hogyan védekezhetnének a hasonló károk ellen, tényleges lépést viszonylag kevesen tettek eddig. A válaszadók közel negyede jelezte, hogy gondolt már arra, hogy beszerezzen szünetmentes tápegységet és keresi is a legjobb opciókat. Kicsit több mint felüknek – 54 százalék – szintén eszébe jutott már ez a megoldás, de még nem tettek konkrét lépéseket. A válaszadók 22 százaléka pedig még nem gondolt erre. Egy ilyen eszköz kiválasztásánál a legtöbb fogyasztó számára az energiahatékonyság a legfontosabb, vagyis a lehető legjobb teljesítmény mellett a legkisebb fogyasztás. Ezt a válaszadók 54 százaléka helyezte első helyre a szünetmentes tápegység vásárlása során felmerülő szempontok között. A felmérés alapján a hazai fogyasztóknak az is fontos, hogy kitől származik az adott berendezés, a megkérdezettek fele emelte ki ugyanis a döntési szempontok között azt, hogy szünetmentes tápegységekre szakosodott gyártótól legyen az eszköz. A felmérésben résztvevők számára egyaránt fontos még a teljesítmény és a garancia időtartama, 47-47 százalékuk emelte ki ezt a két tényezőt.

„Mi is meglepődtünk azon, hogy milyen magas azok aránya, akik konkrét anyagi károkkal is szembesültek a váratlan áramkimaradások miatt. Bár Magyarországon nemzetközi összevetésben is stabil, megbízható a villamos hálózat, érdemes felkészülni az áramszünetekre. A felmérésünkben résztvevők is jelezték, hogy az időjárás az áramkimaradás leggyakoribb oka, és mivel egyre szélsőségesebbé válik időjárásunk a klímaváltozás miatt, fel kell készülnünk a gyakori, nagy viharokra és azok következményeire. A szünetmentes tápegységek a váratlan áramszünetek idején is biztosítják elektromos berendezéseink folyamatos működését, vagyis egy ilyen eszköz beszerzésével sokat tehetünk az anyagi károk elkerüléséért”

– mutatott rá Gendúr István, a Schneider Electric Secure Power üzletágának vezetője.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Áttörést ért el a Siemens

siemens

Újabb akadály hárul el a nagy hatótávolságú e-kamionok elterjedése elől.

Sikeres tesztet teljesített a Siemens: töltési rendszere 1 MW teljesítményt adott le.

A német cég prototípusát egy nagy hatótávolságú e-kamionnal tesztelték. Az új készülék több Siemens SICHARGE UC150 töltőberendezésből, ezek kimeneti teljesítményét összefogó kapcsolási kialakításból (switching matrix) és a megawatt-töltésre speciálisan kialakított diszpenzerből állt.

Ezzel a teljesítménnyel az e-kamionokban általában használt akkumulátorokat körülbelül 30 perc alatt, 20 százalékról 80 százalékra lehet tölteni.

Növekvő igény a zéró emissziós távolsági fuvarozási megoldások iránt

A nehéz haszongépjárművek felelősek az EU közúti közlekedéshez köthető, üvegházhatású-gázkibocsátásának több mint 25 százalékáért. Így a klímacélok elérése és az európai országok fosszilis importenergia-függőségének csökkentése érdekében az árufuvarozás elektrifikációját az uniós előírások több fronton is sürgetik. A cél, hogy a nehéz tehergépkocsik és a buszok CO2-kibocsátását 2040-re 90 százalékkal csökkentsék, 2035-re pedig már minden új városi busz zéró kibocsátású legyen.

Az e-haszonjárművek elterjedéséhez ugyanakkor az infrastruktúra-fejlesztés számos eleme szükséges Németországban is, ezekről fehér könyvet jelentett meg közösen a Siemens és a MAN.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

Közös fejlesztést jelentett be a Siemens és a Mercedes-Benz

mercedes

Az energiarendszerről készített digitális ikrek a gyártervezés jövőjére is kihatnak

Komoly mérnöki feladatot könnyít meg a két vállalat közös fejlesztése: a villamosenergia-rendszerről készített digitális másolat segítségével felgyorsíthatóvá válik az autógyárak energiarendszerének megtervezése, modernizálása.

A Digital Energy Twint a Mercedes sindelfingeni üzemében tesztelték, ahol olyan adatokat kötöttek össze a virtuális térben, mint például az épületek berendezései, az energiatermelés, az időjárási adatok, a terhelési profilok. A megoldás a fizikai energiarendszert szimulálva ellenőrzi a javasolt tervezést, energiafelhasználási forgatókönyveket, és ajánlásokat ad a kívánt eredmények optimalizálására, ideértve az energiahatékonyságot és a kapcsolódó költségmegtakarítást, valamint a CO2 kibocsátás csökkentését.

Az új fejlesztés a Mercedes-Benz azon törekvését támogatja, hogy a saját tulajdonú gyártóhelyeit 2039-re 100 százalékban megújuló energiával tudja üzemeltetni.

„A Digital Energy Twin a válaszunk a sikeres vizualizálásra, elemzésre és optimalizálásra az energiahatékony építési folyamatok terén. Ezzel jobban megértjük a meglévő gyárépületeket, és okosépületekké alakíthatjuk őket. A technológiának köszönhetően előremutató szabványok kialakítását segítjük elő”

– mondta Arno van der Merwe, a Mercedes Benz gépjárművek termelési tervezésért felelős alelnöke.

A Siemens és a Mercedes-Benz 2021-ben kötött stratégiai partnerséget a fenntartható autóipari gyártás és a termelési módszerek digitalizációjának elősegítésére. A mostani közös fejlesztés átláthatóbb döntéshozatalt tesz lehetővé az autógyárak tervezésének korai szakaszában.

A digitális ikrek technológiája a Siemens portfóliójának kulcsfontosságú része, mely felhasználható az új termékek megtervezéséhez, valamint a vállalatok fenntarthatósági céljainak eléréséhez is. A müncheni központú vállalat nemrég jelentette be a Heinekennel közös projektjét, melynek keretében segíti a sörgyártó dekaborbonizációs törekvését, és várhatóan telephelyenként 15-20 százalékkal mérséklik a felhasznált energia mennyiségét, illetve 50 százalékkal csökkentik a CO2-kibocsátást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

Járatindítási gyakoriság és átfutási idő – hogyan működik egy precíziós rendszer?

dachser

Rugalmas és megbízható – a DACHSER ezt a két jelzőt használja legtöbbet a saját működése viszonylatában.

De miből ered ez a magabiztosság? Milyen rendszert működtet a vállalat annak érdekében, hogy ez a két szó valóban fedje a tevékenységüket? Mit jelent pontosan az, hogy naponta indulnak járatok Európa minden területére? DACHSER Tudástár sorozatunk első részében a járatindítási gyakoriság és az ún. lead time, vagyis átfutási idő irányából vizsgáljuk meg, hogyan működik egy logisztikai cég.

Amikor egy küldemény útjára indul, a feladónak általában egyszerű igényei vannak: épségben érkezzen meg az áru a célállomásra, a megadott időben teljesülön a szállítás, és mindezt lehetőleg kedvező áron. A háttérfolyamatok érthető módon általában kevésbé érdeklik – ez már a logisztikai cégek feladata, akik nem egy-egy küldeményt, hanem szállítmányok millióit kezelik rendszeresen. A logisztikai szolgáltató működése mégis hatással van arra, hogy miként teljesülnek az ügyfelek igényei, ezért most bepillantást engedünk ezekbe.

Járatindulás mindennap

A DACHSER Magyarországról minden nap indít járatokat európai hálózatába, és ezen keresztül Európa valamennyi országába. A menetrend minden nap fix: csakúgy, mint a repülőgépek és a légi közlekedés esetében, a gyűjtőszállítmányozás során a DACHSER is előre meghatározott időpontokban indítja útnak járatait meghatározott irányokba. Ezek a menetrendek mind a vállalat, mind az ügyfelek számára a tervezhetőséget és a megbízhatóságot garantálják. Ugyanúgy, mint a repülőgépeknél, a DACHSER-nél is a járat indítása előtt fél órával zárják a „kapukat”, azaz a teherautókat. A küldemény a megadott időben, percre pontosan indul és érkezik. Ez segíti a DACHSER-raktárakban a rakodási feladatok ütemezését, illetve a címzett vállalatoknál az áruk fogadására való felkészülést. A háttérben a gyűjtőszállítmányokról rendszerszintű szolgáltatások intelligens kombinációja gondoskodik.

A DACHSER-nél a naplementével sem áll meg az élet, sőt éjszaka kezdődik igazán a munka, hiszen késő délután és este indulnak a járatok. Az áru nem vár az átrakóraktárban, hanem pár órán belül útra kel úticélja felé. Portugáliától Finnországig bárhol lehet a rendeltetési helye, a hálózat lefedi valamennyi európai országot, sőt, Tunéziát, Marokkót, valamint Törökországot is A logisztikai gyakorlatban sokszor egy célállomásra hetente egyszer indítanak csak kamiont – például ha Portugáliába csak csütörtökönként, akkor a pénteken beérkező áru közel egy hetet várakozik, és ez az idő hozzáadódik a szállítási időhöz. A DACHSER esetében ilyen késedelem nem történik – a futamidő, vagyis amíg az áru valóban mozgásban van, és a teljes szállítás ideje megegyezik.

Egyértelmű, hogy ez a szállítási intenzitás áldásos hatással bír a logisztikában transit time-nak vagy lead time-nak nevezett átfutási időre. A küldemények háztól házig eljuttatását a szervezés ebben az esetben gyorsítja, nem pedig lassítja. A rövidebb szállítási idővel a cégek is jobban járnak. Árujukat minden nap feladhatják a Dachser hálózatában, amely gyorsabban ér célba, így korábban tudnak számlázni a vevő felé.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss