Ipar
Európa már 2025-re túlteljesítheti a 30 GW-os napelemgyártási kapacitást
Az Európai Fotovoltaikusnapelem-ipari Szövetség tagjainak új adatai szerint az iparág a küszöbén áll annak, hogy a fotovoltaikus-értéklánc egészében több mint 30 GW éves gyártási kapacitást építsen ki.
Az Európai Bizottság által életre hívott Európai Fotovoltaikusnapelem-ipari Szövetség (ESIA), amelynek titkárságában az EIT InnoEnergy, valamint az irányítóbizottságában a SolarPower Europe és az Európai Napelemgyártási Tanács is részt vesz, friss jelentésében rámutatott, hogy Európa a megfelelő politikai támogatással 2025-re akár túl is szárnyalhatja az EU által kitűzött 30 GW-os éves napelemgyártási kapacitást. Ez a megállapítás a kevesebb mint egy éve (2022 decemberében) megalakult ESIA munkacsoportjainak átfogó cselekvési tervét vette alapul, amelynek fő célja a nemzetközi ellátási lánc versenyképességének javítása, szem előtt tartva az olyan megfontolásokat, mint az energiaköltségek, a fenntarthatóság, az újrahasznosítás és a nyomon követhetőség.
„A Bizottság határozottan támogatja az Európai Fotovoltaikusnapelem-ipari Szövetség törekvéseit a napelemes gyártás uniós fellendítésére. Ahogyan azt a nettó zéró iparági intézkedéscsomag is rögzíti, célunk a nettó zéró technológiák elterjedését gátló szabályozási akadályok leküzdése, amelyben központi szerepet játszik a fotovoltaika és végső soron az EU energiaügyi rugalmasságának és versenyképességének növelése.”
– mondta Kerstin Jorna, az Európai Bizottság belső piacokért, az iparért és a kisvállalkozásokért felelős vezetője.
Tavaly december óta az EISA munkacsoportjai a cselekvési tervben meghatározott kulcsfontosságú intézkedések végrehajtásán dolgoznak. Ennek részeként foglalkoznak az energiaárak szabályozására vonatkozó jogszabályok kiigazításával az Európa számára stratégiai jelentőséggel bíró, energiaintenzív iparágak igényeinek figyelembevétele mellett. Továbbá szabályozási és szakpolitikai megoldásokat keresnek a kínai napelemes üveggel kapcsolatos problémák megoldására, szem előtt tartva az újrahasznosíthatóságra és a CO2-szintre gyakorolt hatásokat. A munkacsoportok szintén kiemelt figyelmet fordítanak a teljes fotovoltaikus-értéklánc mentén megmutatkozó hiányosságok beazonosítására (mind az OPEX, mind a CAPEX terén), a kínai és az amerikai támogatási rendszerekkel összehasonlítva.
A szakemberek felmérték azt is, hogy a 30 GW-nyi fotovoltaikus napelemgyártás áthelyezése az EU-ba akár 50.000 új, szakképzett munkavállalót is igényelhet, ami 2027-ig együtt járna 30.000 munkavállaló tovább- és átképzésével. Emiatt elindítják az egész EU-ra kiterjedő, a tantervi követelményeket, a tanúsítási rendszereket és a képzési akkreditációs folyamatokat is magában foglaló készségfejlesztési ütemterv kidolgozását. Továbbá létrehozzák a Napenergia-akadémiát az új tantervekhez és a távoktatáshoz való szélesebb körű hozzáférés lehetővé tétele érdekében.
Az Európai Bizottság által 2022 decemberében létrehozott ESIA, amely több mint 120 tagot számlál 17 országból, egy olyan európai ipar növekedését szorgalmazza, ami a teljes értéklánc mentén áttörést jelentő napelemes technológiákat fejleszt és forgalmaz, miközben innovatívabb, hatékonyabb, körforgásos és fenntarthatóbb termékeket eredményez, elősegítve az EU éghajlati és energetikai célkitűzéseinek megvalósítását.
A terv és a következő lépések részletes leírása itt olvasható.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Hankook Dynapro AT2 Xtreme: sokoldalú és tartós
A Hankook bemutatja új, nagyteljesítményű gumiabroncsát, a Dynapro AT2 Xtreme-et, amely minden terepre alkalmas, és amelyet kifejezetten a lakóautók, a klasszikus terepjárók és az építőipari szállítók sokoldalú használatára terveztek.
A négyévszakos gumiabroncs ötvözi a megbízható tapadást a vezetési kényelemmel és tartóssággal, évszaktól és útfelülettől függetlenül. Összesen 15 méretet kínálnak 15 és 17 col között, amelyek a klasszikus 4×4-es tartományt is lefedik. A Dynapro termékcsaládban továbbra is megtalálható a Dynapro AT2, amely 20 colig terjedő méretekben kapható, és így számos terepjáróhoz tökéletes.
„A Dynapro AT2 Xtreme termékkel megerősítjük pozíciónkat a növekvő terepjáró szegmensben azzal, hogy megbízható, tartós és kényelmes megoldást kínálunk a terep- és az országúti használat közötti váltáshoz”
– nyilatkozta Jongho Park, a Hankook Tire Europe elnöke.
A Dynapro AT2 Xtreme univerzális modellként egészíti ki a Dynapro termékcsaládot, az úttestre specializálódott Dynapro HPX és az off-road Dynapro MT2 között. Megfelel a modern terepabroncsokkal szemben támasztott elvárásoknak, miközben kiválóan alkalmas mindennapi használatra. Ezt az innovatív futófelületi kialakítás és modern anyagkeverék kombinációja teszi lehetővé.
Megbízható és kényelmes
A gumiabroncs különleges vállidom-kialakítása mély oldalfalú blokkokkal megvédi a terepen a vágások és egyéb sérülések ellen. Ugyanakkor a kifinomult futófelületi alakzatok többirányú lamellákkal és barázdákkal biztosítják a lehető legjobb súrlódást – akár havon is. A Dynapro AT2 Xtreme 3PMSF-minősítéssel rendelkezik, így az abroncson megtalálható alpesi/hópehely szimbólum, ami azt jelenti, hogy kihívást jelentő téli időjárási körülmények között is használható. A különlegesen kialakított blokkszélek és az extra barázdák a futófelületi blokkok között csökkentik a menetzajt, valamint stabilizálják a futófelületet a kényelmes és biztonságos utazás érdekében.
Az újonnan kifejlesztett futófelületi keverék erőssége abban rejlik, hogy funkcionalizált polimereket tartalmaz, amelyek biztosítják az optimális szilikaelosztást, továbbá olyan integrált részecskéket, amelyek ellenállnak a deformációnak és a szélsőséges hőmérsékletnek, ezáltal javítva a tapadást. Az eredmény egy, még az elődjénél is hosszabb élettartam. A “Max Mileage” technológiának köszönhetően a Dynapro AT2 Xtreme rendkívül magas futásteljesítményt ér el.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Microsoft és Siemens összefogás
A nagyobb épületek – például kereskedelmi létesítmények, adatközpontok vagy felsőoktatási intézmények, – IoT-alapú működtetését könnyíti meg és optimalizálja a Microsoft és a Siemens új együttműködése.
A megállapodás lehetővé teszi a Siemens digitális épületfelügyeleti platformja, a Building X és a Microsoft Azure IoT Operations szolgáltatások közötti átjárhatóságot.
A Microsoft Azure felhőalapú szolgáltatásaihoz csatlakoztatott Siemens Building X platform és annak különböző, például energiagazdálkodást vagy karbantartást támogató alkalmazásai lehetővé teszik a jelenleg elkülönülten működő IoT-eszközök adatainak egységes kezelését. Ennek eredményeként az épületüzemeltetés különböző rendszerei egy közös, átlátható felületen integrálódnak, és válhatnak hatékonyabban irányíthatóvá.
Ezáltal olyan adatok integrálhatóak, mint például a fűtési, szellőzési és légkondicionáló (HVAC) rendszerekből érkező információk, a szelepek hőmérsékletének, nyomásának adatai vagy a beltéri levegőminőség különböző jellemzői. Így az ügyfelek saját épületeikre szabott energiafelügyeleti és optimalizálási beállításokat és karbantartási terveket alakíthatnak ki.
Az együttműködésnek köszönhetően az épületekben elhelyezett eszközök gyártófüggetlenül, egyetlen kattintással csatlakoztathatóak lesznek a felhőalapú rendszerekhez. A mostani az egyik első olyan integráció, amely tisztán nyílt ipari szabványokon – World Wide Web Consortium (W3C), Web of Things (WoT) és Open Platform Communications Unified Architecture (OPC UA) protokollokon – alapul a szolgáltatók között.
Így az integráció a korábbi, hasonló összehangolási megoldásokhoz képest a szükséges erőforrások akár 80 százalékának megspórolásával valósulhat meg.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Már nem elég beszélni róla: hét kiemelt fenntarthatósági téma szerepel a magyar vállalatok napirendjén
A jelentéstétel nemcsak jogi kötelezettséggel, hanem stratégiai előnnyel is jár – derül ki az EY friss tanulmányából, amely több mint 200 – köztük 16 magyar – vállalat első, uniós irányelvek (CSRD) szerint készült fenntarthatósági beszámolóját elemezte.
Az érintett cégek döntő többségének már van ESG felelőse és stratégiája. A társaságok átlagosan hét kritikus területet azonosítottak a működésük szempontjából.
A vizsgált jelentések terjedelme jelentős eltérést mutatott: a legrövidebb 33, a leghosszabb 412 oldalas volt, míg átlagosan 120 oldalt tettek ki. A legátfogóbb dokumentumok a pénzügyi szektorhoz köthetők, ahol a befektetői elvárások és a szabályozói megfelelés egyaránt részletes tartalmat követelnek meg. Az elemzett vállalatok közel fele, míg idehaza a cégek többsége (58%) már rendelkezik olyan belső jelentéstételi politikával, amely rögzíti, hogy a társaság miként készíti el a fenntarthatósági jelentéseit. Szinte az összes jelentéstevőnek (88%) van fenntarthatósági stratégiája, míg tízből nyolc cég rendelkezik dedikált ESG-felelőssel.
A társaságok átlagosan hét kiemelt területet határoztak meg a kettős lényegességi felmérés (Double Materiality Assessment, DMA) során, ami azt vizsgálja, hogy mely fenntarthatósági hatások jelentősek a vállalat, és annak értéklánca szempontjából, illetve milyen pénzügyi kockázatok és lehetőségek merülhetnek fel. Ezek közül az éghajlatváltozás jellemzően minden iparágban releváns volt, csak nagyon alapos indoklással hagyható ki, továbbá a saját munkaerőre és vállalatirányításra vonatkozó közzétételek is iparágtól függetlenül relevánsak. A körforgásos gazdaság, az értékláncban dolgozók, a fogyasztók és végfelhasználók, illetve a biológiai sokféleség és ökoszisztémák szintén lényeges témaként szerepeltek a 216 vállalat napirendjén.
„A CSRD-jelentések első alkalommal adnak képet az érintett vállalatok fenntarthatósági érettségéről. A következő lépés, hogy az adatalapú, stratégiai megközelítés a napi működés részévé váljon és a cégek kialakítsák az ehhez szükséges tartalmi és formai keretrendszert”
– emelte ki Lukács Ákos, az EY Klímaváltozási és Fenntarthatósági üzletágának partnere.
„Ehhez elengedhetetlen a fenntarthatóság szervezeti integrációja, amihez a kulcs a közös célrendszer, az egyértelmű felelősségi körök és a világos ösztönzési folyamatok kialakítása”
– tette hozzá az EY szakértője.
A cégeknek a jelentéstételt üzleti szempontból is érdemes kiértékelniük, különös tekintettel a kettős lényegességi felmérésre. A sikeres adatszolgáltatáshoz elengedhetetlen a szervezeti és informatikai háttér megerősítése, a megfelelő belső kontrollkörnyezet kialakítása, valamint a komplex adatforrások – például az átállási tervek és klímakockázatok – hatékony kezelése. A cél a megfelelésen túl a fenntarthatósági teljesítmény javítása és az üzleti értékteremtés. Ezt az ESG-minősítések javításával, a zöld finanszírozási lehetőségek kiaknázásával és a kockázatok tudatos elhárításával érhetik el a döntéshozók.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar2 hét ago
Rangos elismerést kapott a Hankook a dunaújvárosi Semmelweis-napi ünnepségen
-
Okoseszközök2 hét ago
Indul a Real-Time Text, vagyis a valós idejű szöveg a Telekom hálózatán belül
-
Gazdaság1 hét ago
70 ezres drágulás egy hónap alatt, és más érdekességek a KSH és Használtautó.hu első közös statisztikájából
-
Mozgásban1 hét ago
A Forma–1-es Brit Nagydíjon versenyez Molnár Martin a hétvégén
-
Mozgásban4 nap ago
A Kia EV5 az elektromos mobilitást az európai vezetők igényeihez szabja
-
Gazdaság2 hét ago
TIME100: a Huawei a világ legbefolyásosabb vállalatai között
-
Gazdaság2 hét ago
Másodpercek alatt csap le a mesterséges intelligencia
-
Gazdaság2 hét ago
Nem a cég az értékes, hanem a benne lévő tudás