Connect with us
Hirdetés

Ipar

Rekord mértékben teremtik az új munkahelyeket a kiemelt ipari beruházások

Az elmúlt egy évben bejelentett külföldi működő-tőke beruházások és bővítések többtízezres nagyságrendben növelik a munkaerő-igényt hazánkban.

A hazánkba áramló külföldi működő-tőke rekordokat dönt, országos szinten, csak az elmúlt egy évben bejelentett kiemelt ipari fejlesztésekkel közel 30 ezer új munkahely jön létre. Regionális szinten Hajdú-Bihar megyében óriási volumenű fejlesztések zajlanak, itt lesz igény a legtöbb munkavállalóra a befektetésekhez kapcsolódóan. Egyértelmű, hogy ezt a mértékű igényt a szinte teljes hazai foglalkoztatottság mellett belföldi munkavállalókkal lehetetlen kielégíteni. A munkaerő-kölcsönzők szerepe egyre jobban felértékelődik, akik szervezett keretek között külföldi, kölcsönzött munkavállalókkal tudják majd mérsékelni a munkaerőhiányt. „A külföldi munkavállalók behozatala tehát elengedhetetlen ahhoz, hogy a magyar munkahelyek megmaradjanak, és az ország versenyképessége fennmaradjon. A külföldi befektetők ugyanis nem visznek beruházásokat olyan országokba, ahol nem számíthatnak elegendő mennyiségű és minőségű munkaerőre” – emeli ki Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője.

Kimerülőben a munkaerő-tartalék országos szinten

A munkanélküliségi ráta jelenleg 4,1% környékén van Magyarországon. Veszprém és Komárom Esztergom vármegyében a legalacsonyabb, Nógrád megyében pedig a legmagasabb. Az ország potenciális munkaerő-tartaléka mintegy 300 ezer fő a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján, de ez a mutató regionálisan eltérő értékeket mutat. A KSH adatai alapján az Alföldön és Észak-Magyarországon található a potenciális munkaerő-tartalék több mint fele, 164 ezer fő. Megyékre bontva Borsod-Abaúj-Zemplén (33,5 ezer fő), Szabolcs-Szatmár-Bereg (31,8 ezer fő), Hajdú-Bihar (24,3 ezer fő) és Bács-Kiskun vármegye (19,4 ezer fő) emelkedik ki. Volumen szerint Budapest nagyobb tartalékkal rendelkezik, mint az országos átlag, itt közel 35,3 ezer fővel lehet papíron számolni. Illetve Pest vármegye mintegy 63 ezer fős tartalékkal bír. Az előrejelzések alapján a munkanélküliségi ráta 2023-ban akár 3,6%-re, 2024-ben pedig 3,1%-re is csökkenhet, de ezzel tulajdonképpen elérjük a teljes foglalkoztatottságot a munkaképes lakosság tekintetében.

Az ország gazdaságtörténetének négy legnagyobb beruházása zajlik jelenleg egy időben Magyarországon. Az elkövetkező 1-2 évben körülbelül 500 ezer új munkavállalóra lesz szükség, ennek mindössze csak egy része – a Jobtain előrejelzései szerint körülbelül 100-150 ezer fő – biztosítható belföldről. A gazdasági kapcsolatok kiépítése, megtartása különösen fontos lesz azokban a régiókban, ahol magyarok élnek, így a térségbeli országokból érkezhetnek még magyar munkavállalók. A magyar munkahelyek megtartásához azonban rövid távon elengedhetetlen a külföldi munkavállalók behozatala. Csak így biztosítható, hogy folytatódjanak és meg is valósuljanak a beruházások, fejlesztések és a magyar munkavállalók munkája se kerüljön veszélybe. A kölcsönzött külföldi dolgozók nem a magyar emberektől veszik el a munkát, hanem a magas létszámigényű beruházásoknál a termelés beindításához és a produktivitás növeléséhez szükséges a jelenlétük, amivel összességében a magyar gazdaság versenyképességét szolgálják.

Csak Hajdú-Bihar vármegyében több mint tizenegyezer munkavállalót várnak

Az elmúlt egy évben bejelentett több mint ötven kiemelt beruházás összesen közel 28 ezer új munkahelyet teremt Magyarországon a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) oldalán elérhető adatok alapján. Megyei szinten Hajdú-Bihar megyében, azon belül is Debrecenben lesz szükség a legtöbb munkavállalóra, a beruházások megvalósulását követően több mint 11 ezer fős munkaerőigény keletkezik. Ezek közül kiemelkedik az eddigi legnagyobb magyarországi beruházás, melyet a kínai CATL jelentett be, a cég 9 ezer új munkahelyet hoz létre Debrecenben. Hajdú-Bihar vármegye munkaerő-tartaléka ugyan magasabb azt országos átlagánál, több mint 24 ezer fő, ennek ellenére szükség lesz külföldi munkaerő behozatalára.

„Magyarországon jelenleg 4% körüli a munkanélküliség, gyakorlatilag teljes a foglalkoztatottság a munkaképesek körében és szinte mindenki dolgozik, aki dolgozni szeretne. Becsléseink szerint még 0,5-0,8 százalékkal csökkenthető a munkanélküliségi ráta, így az ország belföldi munkaerő-tartalékai hamarosan szinte teljesen kimerülnek.”

– hangsúlyozza Mihályi Magdolna.

Bács-Kiskun vármegyében mintegy 5.500 dolgozóra lesz szükség, ebből 5 ezer munkavállaló a Mercedes legújabb fejlesztésének köszönhetően állhat majd munkába. A Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében megvalósuló beruházások közel 3 ezer új munkahelyet teremtenek, ebből több mint 2.800-at Nyíregyházán. Pest vármegyében több mint 2.500 munkavállalóra lesz szükség a fejlesztések kapcsán. Iparágakat tekintve a villamos berendezések-, valamint az akkumulátorgyártás területén és a járműiparban zajlanak a legnagyobb beruházások. Munkaköröket tekintve tehát mérnökökre és fizikai, betanított munkásokra lesz a legnagyobb igény. Nagyon fontos kiemelni, hogy ezeknél a fejlesztéseknél azonban nem csak akkor keletkezik munkaerőigény, amikor megvalósulnak és beindul a termelés, hanem már a kivitelezés során megjelenik az építőiparban.

Akadozhatnak a beruházások, ha nincs elég munkavállaló

Magyarországon jelenleg 4 millió 700 ezer magyar munkavállaló dolgozik. Jelenleg a munkaerőhiány bizonyos szektorokban olyan mértékű, hogy a gyárak és vállalatok egymástól csábítják el a munkavállalókat. Ez okozza, hogy a magyarok körében rendkívül magas a fluktuáció például az építő- és feldolgozóiparban, valamint a gyártószektorban, különösen a fizikai pozícióknál. Ahhoz viszont, hogy a külföldi beruházások továbbra is érkezzenek Magyarországra és hazánk megőrizze a versenyképességét, a keletkező munkaerőigényt rövid időn belül ki kell tudni elégíteni. A munkaerő-kölcsönző cégek által behozott külföldi munkavállalókkal feltölthető a vállalatok létszámigénye. A KSH adatai alapján hazánkban jelenleg több mint 77 ezer külföldi munkavállaló dolgozik. Számuk a feldolgozóipar, az építőipar, az elektronika, az autóipar, a kereskedelem és a vendéglátás területén a legszámottevőbb.

Munkaerő-kölcsönzőkkel a munkaerőhiány ellen

Nagy probléma emellett a szakemberhiány is. Folyamatosan keresnek hegesztőket, CNC-seket, a logisztika területére targoncásokat, nehézgépkezelőket. A Jobtain piaci tapasztalatai alapján a hiányzó többtízezres mértékű munkavállalót leginkább 2-3 területről tudja majd pótolni a hazai munkaerőpiac, azaz néhány nemzet állampolgárai érkezhetnek nagyobb számban Magyarországra, melyek között szakképzett munkavállalók is találhatók. Jelenleg a minősített munkaerő-kölcsönző cégek – köztük a Jobtain is – toborozhatnak az egyes hiányszakmáknál EU-n kívüli országokból munkavállalókat egyszerűsített eljárásban. Jelenleg a filippin munkavállalók érkeznek nagyobb számban, de mellettük kirgiz, indonéz, kazah, vietnámi, mongol, kínai munkaerő is dolgozik már hazánkban, ez utóbbi két náció nem kölcsönzött munkavállalóként. A piaci igények ismeretében a munkaerő-kölcsönzők várhatóan más országok felé is nyitnak majd. A kormány időnként felülvizsgálja azt az országlistát, ahonnan hozhatnak be munkavállalókat a minősített kölcsönzők Magyarországra és bővíti is, amennyiben szükséges.

Jelenleg 25 minősített szolgáltató hozhat be hazánkba egyszerűsített eljárásban, azaz a partnereik gyorsított adminisztrációval kölcsönözhetnek munkavállalókat. A kormány jelenleg 15 országból engedélyezte az egyszerűsített munkaerő-kölcsönzést. A szabályozás szerint csak olyan számban hozhatók dolgozók harmadik országból, amennyit az előre meghatározott kvóta engedélyez.

Rekordalacsony szinten a Fülöp-szigeteki munkavállalók fluktuációja

Az elmúlt másfél évben mintegy 5.000 filippin munkavállaló jött hazánkba munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül. Csak a Jobtain az elmúlt egy év alatt közel 1.000 filippínó munkavállalónak biztosított már munkalehetőséget Magyarországon. A cég év végéig még további mintegy 250-300 fő munkába állítására készül. A Fülöp-szigeteki munkavállalók toborzása helyi, megfelelő presztízzsel és szakértelemmel bíró toborzó cégek bevonásával történik. Ők végzik a potenciális jelöltek felkutatását, előszűrését a megadott létszámigény és kiválasztási kritériumok alapján. A filippin munkavállalók egy alapos egészségügyi szűrésen és kriminalisztikai ellenőrzésen is részt vesznek a toborzás során.

“Saját adataink alapján, az általunk kölcsönzött Fülöp-szigetekiek között a fluktuáció rendkívül alacsony, mindössze öt százalék körüli. A magyarok körében a munkaerőpiaci verseny miatt a fluktuáció mértéke jóval jelentősebb, esetükben ez a szám ennek a sokszorosa. A fillippinók határozott időre, általában minimum két évre érkeznek hozzánk, szerződésüket az esetek 95%-ában ki is töltik.”

– hangsúlyozta Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató Kft ügyvezetője.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Magyar műholdak, amelyek éjjel és felhős időben is „látnak”

Felhős időben és éjszaka is megbízható adatokat ad majd a vízügy, a mezőgazdaság és a katasztrófavédelem számára a magyar HULEO földmegfigyelő műholdprogram.

A program űrszegmens fővállalkozója (prime contractor), a REMRED Zrt. versenyeztetési eljárás során az olasz MetaSensing vállalatot választotta ki a rendszer két radaros műholdja legfontosabb berendezésének, a radarnak a fejlesztésére.

A HULEO összesen nyolc műholdból álló magyar földmegfigyelő műholdrendszer lesz. Hat műhold nagy felbontású optikai felvételeket készít majd, kettő pedig radar segítségével figyeli a Föld felszínét. Az optikai műholdak működését befolyásolják a fény- és időjárási viszonyok, a radaros műholdak viszont felhőkön keresztül, esőben, hóban és éjszaka is képesek adatokat gyűjteni. Ez a gyakorlatban sokat számít: egy árvíz vagy viharkár idején gyakran éppen akkor borítja felhő a térséget, amikor a legnagyobb szükség van friss felvételekre. A két technológia együtt megbízhatóbb és folyamatosabb megfigyelést tesz lehetővé, így a gazdálkodók és a katasztrófavédelem kiszámíthatóbban juthatnak hozzá a szükséges adatokhoz.

„A HULEO-val nem csupán egyszerűen műholdakat építünk, hanem egy olyan komplex, műholdas földmegfigyelési kompetenciát hozunk létre Magyarország számára, amelyben a különböző technológiák egymást erősítik. A MetaSensing SAR-technológiájának bevonása fontos lépés ebben: az optikai és radaros megfigyelés kombinációjával a konstelláció lényegesen szélesebbkörű és rugalmasabb alkalmazási lehetőségeket kínál majd. Különösen fontos számunkra, hogy mindezt erős európai technológiai partnerségekre építve, magyar rendszerintegrációs képességekkel valósítjuk meg, hiszen a műholdak integrációja és tesztelése a REMRED martonvásári REMTECH Űrtechnológiai Központjában történik majd.”

– mondta Zábori Balázs, a REMRED alapítója és technológiai igazgatója.

A MetaSensinget széles körű piacfelmérési és versenyeztetési eljárás után, több lehetséges beszállító közül választották ki. A döntésben fontos szerepet játszott, hogy technológiája akár 20 centiméteres földfelszíni felbontást is lehetővé tehet, a radarnyaláb elektronikus irányításával pedig gyorsan és rugalmasan változtatható, hogy a műhold mely területet figyelhet meg. A vállalat jelentős európai tapasztalattal rendelkezik a radaros műholdtechnológia fejlesztésében; referenciái között szerepel az olasz IRIDE földmegfigyelő műholdrendszer NOX SAR küldetése is.

„Büszkék vagyunk arra, hogy SAR-technológiánkkal és szakértelmünkkel hozzájárulhatunk a HULEO programhoz. A fejlett radaros képességek és a több szenzorra épülő földmegfigyelő konstelláció kombinációja jelentős lehetőséget teremt a gyorsabb és megbízhatóbb adatgyűjtésre. A HULEO egyben jó példája annak is, hogyan kapcsolhatják össze az európai vállalatok a specializált technológiáikat és rendszerszintű képességeiket a földmegfigyelési infrastruktúra következő generációjának közös létrehozása érdekében”

– mondta Adriano Meta, a MetaSensing ügyvezető igazgatója és alapítója.

A REMRED fővállalkozóként a teljes HULEO földmegfigyelési műholdrendszer (űrszegmens) megvalósításáért felel. A műholdak összeszerelése, integrációja és tesztelése a martonvásári REMTECH Űrtechnológiai Központban történik az európai űripari ECSS szabványoknak megfelelően, így a program kulcsfontosságú munkafázisai Magyarországon valósulnak meg, és a hazai űripar képességeit és az innovációt erősítik.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

A Schneider Electric segíti a Levi Strauss és a Marks & Spencer kezdeményezését

A megújuló forrásból származó villamos energia divatiparban történő szélesebb körű alkalmazását tűzte ki célul a Levi Strauss & Co. és a Marks & Spencer (M&S) új, a Schneider Electric globális tanácsadó részlegével, az SE Advisory Services-szel együttműködve elindított kezdeményezése.

A „Fashion Renewable Collaborative” (FRC) nevű program célja, hogy elősegítse a globális divatipari ellátási láncokban a megújuló villamos energia használatát, és támogassa a gyártókat annak megértésében, elérésében és széles körű bevezetésében.

A divatmárkák új módszereket keresnek annak érdekében, hogy az egyedi klímavédelmi vállalásaikat a komplex globális ellátási láncokban is mérhető, tartós kibocsátáscsökkentést eredményező programokká alakítsák át. Bár számos vállalat tűzött ki magának ambiciózus klímavédelmi célokat, a beszállítók számára továbbra is komoly kihívást jelent a megújuló forrásból származó villamos energiára való átállás a piaci akadályok, a korlátozott erőforrások, az együttműködés hiánya, valamint a különböző ügyfelek eltérő igényei miatt. Pedig a kínálkozó lehetőség nagyon komoly: az „Apparel Impact Institute” szerint a textilfeldolgozást végző, a globális divatellátási láncok középpontjában álló szövetgyárak és festőüzemek a ruházati ipar kibocsátásának több mint felét teszik ki, vagyis az ebbe a körbe tartozó beszállítók megújuló források használatára történő átállása az egyik leggyorsabb és leginkább skálázható út a klímavédelmi törekvések elérése felé.

A New York-i Klímahéten (Climate Week NYC 2026) bejelentett FRC-t azzal a céllal hozták létre, hogy egy átfogó keretrendszer révén – ami egyrészt csökkenti az érintett beszállítók terheit, másrészt pedig felgyorsítja az egész divatiparban a változást – megoldást nyújtson erre a kihívásra. A „World Resources Institute” és az „Apparel Impact Institute” „Roadmap to Net Zero” című programja szerint a gyártás megújuló energiára való átállítása a legnagyobb hatással bíró dekarbonizációs eszköz, amely az ágazat beazonosított kibocsátáscsökkentési potenciáljának körülbelül kétharmadát teszi ki.

„Az M&S-nél tisztában vagyunk azzal, hogy az igazi változás akkor következik be, ha együttműködünk. „Plan A” nevű fenntarthatósági programunk keretében elköteleztük magunkat amellett, hogy 2040-re az egész értékláncunkban nettó zéró kibocsátású vállalattá váljunk, és ez azt jelenti, hogy másokkal együttműködve megkönnyítjük beszállító partnereink számára a megújuló forrásból származó villamos energiára való átállást. Az ellátási láncunk dekarbonizációját célzó Re:Spark nevű programunk keretében már folyamatban lévő munkára építve a „Fashion Renewable Collaborative” gyakorlati támogatást, erőforrásokat és jobb hozzáférést biztosít a megújuló villamos energiához, segítve a beszállítókat abban, hogy lépjenek és elősegítve a változást a divatipari ellátási láncban”

– mondta el Katharine Beacham, az M&S „Sustainability and Materials in Fashion, Home & Beauty” részlegének vezetője.

Az FRC az egyik első olyan divatipari kezdeményezés, amely arra összpontosít, hogy valódi megújuló villamosenergia-megoldásokat biztosítson. Azokkal a programokkal ellentétben, amelyek elsősorban kötelezettségvállalásokra vagy egy ütemtervre koncentrálnak, az FRC lehetőséget biztosít a beszállítóknak, hogy hozzáférjenek azokhoz az eszközökhöz, ismeretekhez és támogatáshoz, amelyekkel felgyorsíthatják az energiaátmenetüket. Ez magában foglalja a digitális oktatást – amelyet a Resource Advisor+, az SE Advisory Services mesterséges intelligenciára épülő energia- és fenntarthatósági információs platformja támogat –, piaci iránymutatást, valamint jelentős támogatást a megújuló forrásból származó villamos energia értékelésében és beszerzésében.

Az FRC kezdeményezésben részt vevő márkák élvezhetik a közös megközelítés előnyeit, míg a beszállítók olyan támogatáshoz jutnak hozzá, amelynek célja a komplexitás csökkentése és a megbízható megújuló villamosenergia-megoldásokhoz való hozzáférés javítása, ideértve az áramvásárlási megállapodásokat (PPA), az energiaattribútum-tanúsítványokat (EAC), a helyszíni és elosztott megújuló energiatermelést, az energiatárolást, valamint egyéb bevált beszerzési és bevezetési módszereket.

A koordinált támogatásban rejlő lehetőségek

A „Fashion Renewable Collaborative” létrehozói arra biztatják a többi divatmárkát, hogy szponzorként és tagként csatlakozzanak a kezdeményezéshez, hogy ezáltal is szélesítsék azt a beszállítói kört, amelyhez eljuthat a megújuló villamos energia terén nyújtott oktatás, erőforrások és támogatás.

„Teljesen egyértelművé vált, hogy a kibocsátáscsökkentés terén a leghatékonyabb út a beszállítókkal való együttműködés. Az ilyen kezdeményezések jobb munkakapcsolatokat és hatékonyabb fejlődési lehetőségeket teremtenek. A „Fashion Renewable Collaborative” a bevezetés egyszerűsítésével, a felesleges párhuzamosságok kiküszöbölésével lehetővé teszi azoknak a beszállítóknak a hatékonyabb támogatását, akik megújuló forrásból származó villamos energiához szeretnének hozzáférni vagy növelnék annak felhasználását, de eddig ezt nem tudták megtenni. Ez természetes kiterjesztése a saját beszállítóinkkal már eddig is folytatott munkánknak, és örülünk, hogy ezt a tapasztalatot be tudjuk vonni az M&S-szel és az SE Advisory Services-szel közös kezdeményezésbe”

– mutatott rá Jennifer DuBuisson, a Levi Strauss & Co. fenntarthatósági ügyekért felelős igazgatója.

Az FRC-kezdeményezés a már folyamatban lévő, sikeres együttműködési erőfeszítésekre épül. A két programba együttesen közel 500 beszállítói létesítményt regisztráltak, ami jól mutatja a dekarbonizációhoz vezető jó gyakorlatokat kereső beszállítók növekvő érdeklődését.

Az FRC-t az SE Advisory Services támogatja, amely a program globális megvalósítási partnereként tevékenykedik. A Schneider Electric kiterjedt tapasztalattal rendelkezik a nagy léptékű ellátási lánc-dekarbonizációs programok tervezésében és irányításában. Jelenleg világszerte több mint 20 ilyen, aktív kezdeményezésben vesz részt a cég, amelyekhez 3 100-nál is több beszállítócég és 16, több vevőből álló megújulóenergia vásárlásra létrehozott csoport tartozik. A világ egyik vezető energiatechnológiai vállalataként a Schneider Electric ötvözi a mélyreható energiapiaci szakértelmet, a digitális platformokat és a helyszíni megvalósítási támogatást, hogy támogassa a beszállítókat a vállalástól a végrehajtásig vezető úton.

„Számos divatmárka tett egyéni vállalásokat. Most arra kell összpontosítani, hogy segítsük a beszállítókat ezek teljesítésében. A „Fashion Renewable Collaborative” célja, hogy gyakorlati támogatást és együttműködési lehetőségeket nyújtson a beszállítóknak, amelyek segítségével felgyorsítható a megújuló forrásból származó villamos energia széles körű bevezetése. Örömmel támogatjuk a Levi Strauss & Co.-t, az M&S-t és a jövőben csatlakozó márkákat abban, hogy közös erőfeszítéseikkel jelentősen hozzájáruljanak az ellátási lánc szén-dioxid-kibocsátásának csökkentéséhez”

– hangsúlyozta Steve Wilhite, az SE Advisory Services ügyvezető alelnöke.

Az FRC az SE Advisory Services „Resource Advisor+ for Supply Chain” termékét fogja használni a beszállítók programba történő bevonásának támogatására, az elkötelezettség nyomon követésére, a felkészültség felmérésére és a kezdeményezésben résztvevők előrehaladásának nyomon követésére.

Az FRC kezdeményezésről itt érhető el további információ.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Akár ötödével is csökkentheti az épületek energiafogyasztását az MI

A mesterséges intelligenciát (MI) is használó megoldásokkal felszerelt épületek energiafogyasztása akár 22 százalékkal is kisebb lehet, mint a hagyományos vezérlőrendszereket használó ingatlanoké – derül ki a Schneider Electric új, a New York-i Klímahét (Climate Week NYC 2026) során bemutatott kutatásából.

Ez egyben azt is jelenti, hogy a jelenlegi díjak mellett éves szinten 13 600 és 49 300 dollár közötti megtakarítást hozhat a technológia bevetése, ráadásul az elkerült szén-dioxid-kibocsátás mértéke több mint százszorosa az MI-rendszer ökológiai lábnyomának.

Az épületek a globális energiafelhasználással kapcsolatos szén-dioxid-kibocsátás mintegy 37 százalékáért felelősek. A Schneider Electric új kutatása, az „AI for Climate: Quantifying the Energy and Carbon Impact of Building Optimization” megállapította, hogy ha az intelligens épületirányítási rendszerekben mesterséges intelligenciát is alkalmaznak a fűtés, a szellőztetés és a légkondicionálás (HVAC) optimalizálására, az további 7,2-12,7 százalékos megtakarítást jelenthet az épületek energiafogyasztásában. Ez az eredmény jól mutatja, hogy az MI milyen mértékben képes javítani az energiahatékony felhasználásán, enyhítve ezzel az épületek rendszereire és összességében a villamosenergia-hálózatra nehezedő terhelést.

A kutatás további fontos megállapításai:

  • Évente akár 60 metrikus tonna szén-dioxid-kibocsátás elkerülése is elérhető épületenként (59 869 kg CO₂e), ami egyenértékű azzal a környezeti hatással, mintha 2 700 kifejlett fát ültetnének el.
  • Egyes épülettípusok és felhasználási módok esetében éves szinten több mint 200 MWh energiamegtakarítás realizálható, ami elegendő több tucat átlagos háztartás áramellátására egy évig.
  • A mesterséges intelligencia alkalmazásával több mint kétszer akkora energiamegtakarítás érhető el, mintha csak önmagukban használnának intelligens épületvezérlő rendszereket.
  • Mind a felhőalapú, mind a helyszíni MI-felhasználás jelentős energia- és szén-dioxid-megtakarítást eredményezhet.

„Az épületmenedzsment jövőjét az határozza meg, hogy az üzemeltetők milyen hatékonyan kapcsolják össze és helyezik kontextusba azokat az adatokat, amelyeket korábban szigetszerűen tároltak. A meglévő üzleti rendszerekre épülő mesterséges intelligencia réteg a komplexitást intelligenciává, az intelligenciát pedig cselekvéssé alakíthatja, ezzel egyidejűleg csökkentve a kibocsátást, a költségeket és javítva a teljesítményt. Ahogy az energiaigény tovább növekszik, kulcsfontosságú lesz az üzleti és a fenntarthatósági célok eléréséhez, hogy ezeket az eredményeket egyszerre tudjuk elérni ahelyett, hogy választani kellene közülük”

– mondta el Földvári Péter, a Schneider Electric kereskedelmi és ipari épületekért felelős értékesítési vezetője.

A kutatáshoz valós környezetben végzett teszt bevezetések alapján modellezték az épületek energiafelhasználását annak felmérésére, hogy az MI-alapú HVAC-vezérlés hogyan befolyásolja az energiafogyasztást, a szén-dioxid-kibocsátást és az üzemeltetési költségeket Ausztráliában, Indiában és az Egyesült Államokban különböző ingatlanok esetében.

A tanulmány azt vizsgálta, hogy a digitális épületirányítási rendszerekre telepített mesterséges intelligencia réteg hogyan képes összekapcsolni a korábban egymástól elszigetelt adatforrásokat, folyamatosan elemezni az épületek állapotát, valamint valós időben automatizálni a HVAC rendszerek optimalizálását. A használati szokásokból, időjárás-előrejelzésekből, a berendezések teljesítményéből és egyéb üzemeltetési adatokból származó információk beépítésével az MI lehetővé teszi az épületek hatékonyabb működtetését, miközben csökkenti az üzemeltetésben részt vevő csapatok terhelését.

A kutatás azt is megállapította, hogy a kis és közepes méretű épületek (9300 négyzetméternél kisebbek) jelentős mértékben profitálhatnak a mesterséges intelligencia alkalmazásából. Eddig az energiagazdálkodási rendszereket túl bonyolultnak vagy költségesnek tartották a kisebb létesítmények számára, ahol ráadásul többnyire a hatékony létesítményüzemeltetéshez szükséges szakértelem is gyakran korlátozottan érhető el. Azáltal, hogy automatizálja és leegyszerűsíti az üzemeltetés optimalizálását, a mesterséges intelligencia hozzáférhetőbbé teheti a kifinomult épületirányítási megoldásokat, lehetővé téve a kisebb épületek esetében is az energiafogyasztás, az üzemeltetési költségek és a kibocsátás csökkentését.

„A mesterséges intelligencia a kisebb épületek tulajdonosainak és üzemeltetőinek kezébe adja az energiaintelligencia erejét. Ami korábban jelentős szakértelmet és beruházást igényelt, ma már egyszerűbben és nagyobb léptékben valósítható meg, ez pedig segíti a szervezeteket az energiapazarlás csökkentésében, a költségek mérséklésében, a teljesítmény javításában, valamint abban, hogy magabiztosan hozzanak okosabb döntéseket”

– tette hozzá Földvári Péter.

A teljes tanulmány itt érhető el.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss