Ipar
Rekord mértékben teremtik az új munkahelyeket a kiemelt ipari beruházások
Az elmúlt egy évben bejelentett külföldi működő-tőke beruházások és bővítések többtízezres nagyságrendben növelik a munkaerő-igényt hazánkban.
A hazánkba áramló külföldi működő-tőke rekordokat dönt, országos szinten, csak az elmúlt egy évben bejelentett kiemelt ipari fejlesztésekkel közel 30 ezer új munkahely jön létre. Regionális szinten Hajdú-Bihar megyében óriási volumenű fejlesztések zajlanak, itt lesz igény a legtöbb munkavállalóra a befektetésekhez kapcsolódóan. Egyértelmű, hogy ezt a mértékű igényt a szinte teljes hazai foglalkoztatottság mellett belföldi munkavállalókkal lehetetlen kielégíteni. A munkaerő-kölcsönzők szerepe egyre jobban felértékelődik, akik szervezett keretek között külföldi, kölcsönzött munkavállalókkal tudják majd mérsékelni a munkaerőhiányt. „A külföldi munkavállalók behozatala tehát elengedhetetlen ahhoz, hogy a magyar munkahelyek megmaradjanak, és az ország versenyképessége fennmaradjon. A külföldi befektetők ugyanis nem visznek beruházásokat olyan országokba, ahol nem számíthatnak elegendő mennyiségű és minőségű munkaerőre” – emeli ki Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője.
Kimerülőben a munkaerő-tartalék országos szinten
A munkanélküliségi ráta jelenleg 4,1% környékén van Magyarországon. Veszprém és Komárom Esztergom vármegyében a legalacsonyabb, Nógrád megyében pedig a legmagasabb. Az ország potenciális munkaerő-tartaléka mintegy 300 ezer fő a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján, de ez a mutató regionálisan eltérő értékeket mutat. A KSH adatai alapján az Alföldön és Észak-Magyarországon található a potenciális munkaerő-tartalék több mint fele, 164 ezer fő. Megyékre bontva Borsod-Abaúj-Zemplén (33,5 ezer fő), Szabolcs-Szatmár-Bereg (31,8 ezer fő), Hajdú-Bihar (24,3 ezer fő) és Bács-Kiskun vármegye (19,4 ezer fő) emelkedik ki. Volumen szerint Budapest nagyobb tartalékkal rendelkezik, mint az országos átlag, itt közel 35,3 ezer fővel lehet papíron számolni. Illetve Pest vármegye mintegy 63 ezer fős tartalékkal bír. Az előrejelzések alapján a munkanélküliségi ráta 2023-ban akár 3,6%-re, 2024-ben pedig 3,1%-re is csökkenhet, de ezzel tulajdonképpen elérjük a teljes foglalkoztatottságot a munkaképes lakosság tekintetében.
Az ország gazdaságtörténetének négy legnagyobb beruházása zajlik jelenleg egy időben Magyarországon. Az elkövetkező 1-2 évben körülbelül 500 ezer új munkavállalóra lesz szükség, ennek mindössze csak egy része – a Jobtain előrejelzései szerint körülbelül 100-150 ezer fő – biztosítható belföldről. A gazdasági kapcsolatok kiépítése, megtartása különösen fontos lesz azokban a régiókban, ahol magyarok élnek, így a térségbeli országokból érkezhetnek még magyar munkavállalók. A magyar munkahelyek megtartásához azonban rövid távon elengedhetetlen a külföldi munkavállalók behozatala. Csak így biztosítható, hogy folytatódjanak és meg is valósuljanak a beruházások, fejlesztések és a magyar munkavállalók munkája se kerüljön veszélybe. A kölcsönzött külföldi dolgozók nem a magyar emberektől veszik el a munkát, hanem a magas létszámigényű beruházásoknál a termelés beindításához és a produktivitás növeléséhez szükséges a jelenlétük, amivel összességében a magyar gazdaság versenyképességét szolgálják.
Csak Hajdú-Bihar vármegyében több mint tizenegyezer munkavállalót várnak
Az elmúlt egy évben bejelentett több mint ötven kiemelt beruházás összesen közel 28 ezer új munkahelyet teremt Magyarországon a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) oldalán elérhető adatok alapján. Megyei szinten Hajdú-Bihar megyében, azon belül is Debrecenben lesz szükség a legtöbb munkavállalóra, a beruházások megvalósulását követően több mint 11 ezer fős munkaerőigény keletkezik. Ezek közül kiemelkedik az eddigi legnagyobb magyarországi beruházás, melyet a kínai CATL jelentett be, a cég 9 ezer új munkahelyet hoz létre Debrecenben. Hajdú-Bihar vármegye munkaerő-tartaléka ugyan magasabb azt országos átlagánál, több mint 24 ezer fő, ennek ellenére szükség lesz külföldi munkaerő behozatalára.
„Magyarországon jelenleg 4% körüli a munkanélküliség, gyakorlatilag teljes a foglalkoztatottság a munkaképesek körében és szinte mindenki dolgozik, aki dolgozni szeretne. Becsléseink szerint még 0,5-0,8 százalékkal csökkenthető a munkanélküliségi ráta, így az ország belföldi munkaerő-tartalékai hamarosan szinte teljesen kimerülnek.”
– hangsúlyozza Mihályi Magdolna.
Bács-Kiskun vármegyében mintegy 5.500 dolgozóra lesz szükség, ebből 5 ezer munkavállaló a Mercedes legújabb fejlesztésének köszönhetően állhat majd munkába. A Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében megvalósuló beruházások közel 3 ezer új munkahelyet teremtenek, ebből több mint 2.800-at Nyíregyházán. Pest vármegyében több mint 2.500 munkavállalóra lesz szükség a fejlesztések kapcsán. Iparágakat tekintve a villamos berendezések-, valamint az akkumulátorgyártás területén és a járműiparban zajlanak a legnagyobb beruházások. Munkaköröket tekintve tehát mérnökökre és fizikai, betanított munkásokra lesz a legnagyobb igény. Nagyon fontos kiemelni, hogy ezeknél a fejlesztéseknél azonban nem csak akkor keletkezik munkaerőigény, amikor megvalósulnak és beindul a termelés, hanem már a kivitelezés során megjelenik az építőiparban.
Akadozhatnak a beruházások, ha nincs elég munkavállaló
Magyarországon jelenleg 4 millió 700 ezer magyar munkavállaló dolgozik. Jelenleg a munkaerőhiány bizonyos szektorokban olyan mértékű, hogy a gyárak és vállalatok egymástól csábítják el a munkavállalókat. Ez okozza, hogy a magyarok körében rendkívül magas a fluktuáció például az építő- és feldolgozóiparban, valamint a gyártószektorban, különösen a fizikai pozícióknál. Ahhoz viszont, hogy a külföldi beruházások továbbra is érkezzenek Magyarországra és hazánk megőrizze a versenyképességét, a keletkező munkaerőigényt rövid időn belül ki kell tudni elégíteni. A munkaerő-kölcsönző cégek által behozott külföldi munkavállalókkal feltölthető a vállalatok létszámigénye. A KSH adatai alapján hazánkban jelenleg több mint 77 ezer külföldi munkavállaló dolgozik. Számuk a feldolgozóipar, az építőipar, az elektronika, az autóipar, a kereskedelem és a vendéglátás területén a legszámottevőbb.
Munkaerő-kölcsönzőkkel a munkaerőhiány ellen
Nagy probléma emellett a szakemberhiány is. Folyamatosan keresnek hegesztőket, CNC-seket, a logisztika területére targoncásokat, nehézgépkezelőket. A Jobtain piaci tapasztalatai alapján a hiányzó többtízezres mértékű munkavállalót leginkább 2-3 területről tudja majd pótolni a hazai munkaerőpiac, azaz néhány nemzet állampolgárai érkezhetnek nagyobb számban Magyarországra, melyek között szakképzett munkavállalók is találhatók. Jelenleg a minősített munkaerő-kölcsönző cégek – köztük a Jobtain is – toborozhatnak az egyes hiányszakmáknál EU-n kívüli országokból munkavállalókat egyszerűsített eljárásban. Jelenleg a filippin munkavállalók érkeznek nagyobb számban, de mellettük kirgiz, indonéz, kazah, vietnámi, mongol, kínai munkaerő is dolgozik már hazánkban, ez utóbbi két náció nem kölcsönzött munkavállalóként. A piaci igények ismeretében a munkaerő-kölcsönzők várhatóan más országok felé is nyitnak majd. A kormány időnként felülvizsgálja azt az országlistát, ahonnan hozhatnak be munkavállalókat a minősített kölcsönzők Magyarországra és bővíti is, amennyiben szükséges.
Jelenleg 25 minősített szolgáltató hozhat be hazánkba egyszerűsített eljárásban, azaz a partnereik gyorsított adminisztrációval kölcsönözhetnek munkavállalókat. A kormány jelenleg 15 országból engedélyezte az egyszerűsített munkaerő-kölcsönzést. A szabályozás szerint csak olyan számban hozhatók dolgozók harmadik országból, amennyit az előre meghatározott kvóta engedélyez.
Rekordalacsony szinten a Fülöp-szigeteki munkavállalók fluktuációja
Az elmúlt másfél évben mintegy 5.000 filippin munkavállaló jött hazánkba munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül. Csak a Jobtain az elmúlt egy év alatt közel 1.000 filippínó munkavállalónak biztosított már munkalehetőséget Magyarországon. A cég év végéig még további mintegy 250-300 fő munkába állítására készül. A Fülöp-szigeteki munkavállalók toborzása helyi, megfelelő presztízzsel és szakértelemmel bíró toborzó cégek bevonásával történik. Ők végzik a potenciális jelöltek felkutatását, előszűrését a megadott létszámigény és kiválasztási kritériumok alapján. A filippin munkavállalók egy alapos egészségügyi szűrésen és kriminalisztikai ellenőrzésen is részt vesznek a toborzás során.
“Saját adataink alapján, az általunk kölcsönzött Fülöp-szigetekiek között a fluktuáció rendkívül alacsony, mindössze öt százalék körüli. A magyarok körében a munkaerőpiaci verseny miatt a fluktuáció mértéke jóval jelentősebb, esetükben ez a szám ennek a sokszorosa. A fillippinók határozott időre, általában minimum két évre érkeznek hozzánk, szerződésüket az esetek 95%-ában ki is töltik.”
– hangsúlyozta Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató Kft ügyvezetője.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Újabb elismerés a Világgazdasági Fórumtól a Schneider Electricnek
A Világgazdasági Fórum „Future of Inclusion Lighthouse” elismerésben részesítette a Schneider Electricet, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalatát a tapasztalt szakembereknek szóló globális programjáért. A kezdeményezés a karrierjükben már előrébb tartó munkatársakat támogatja abban, hogy személyre szabott fejlesztési lehetőségek és az elvárásaiknak megfelelő kihívások révén új fejezetet nyissanak pályafutásukban.
Ez az elismerés is mutatja a Schneider Electric elkötelezettségét az inkluzív vállalati kultúra fenntartása iránt minden korosztály és karrierszakasz esetében. Ez a megközelítés erősíti a cég alkalmazkodóképességét a globális demográfiai változások, a növekvő készséghiány és a hosszabb munkában töltött idő jelentette kihívásokhoz. A program támogatja a különböző karrierutakat bejáró munkatársakat, függetlenül attól, hogy nagyobb felelősségre, a jövőformáló munka folytatására, új szerepkörökbe történő átlépésre vágynak, esetleg tudásmegosztási lehetőségeket keresnek, vagy a nyugdíjra készülnek, eközben pedig erősíti a generációk közötti együttműködést.
Emberközpontú vállalat
A Schneider Electric 2021-ben indította el a tapasztalt, tehetséges munkavállalóinak szóló programját átfogó személyzeti stratégiája részeként, azzal a céllal, hogy egyenlő lehetőségeket és folyamatos támogatást nyújtson számukra karrierjük minden szakaszában. Ez a kezdeményezés lehetővé teszi a munkavállalók számára, hogy célkitűzéseiknek megfelelően alakítsák ki pályafutásuk következő szakaszát, miközben elősegíti a cég szélesebb körű, a befogadó vállalati kultúrára és fenntarthatóságra vonatkozó törekvéseinek megvalósítását.
A Schneider Electric az erős globális keretrendszert a helyi igényekhez való alkalmazkodással ötvözve egy rugalmas és skálázható megközelítést alakított ki. A program négy tipikus karrierút – Accelerate, Continue, Pivot, Transition – köré épül, amelyeket egy közös eszköztár támogat, amely magában foglalja a továbbképzést és átképzést, a tudásátadást, a kölcsönös mentorálást, a coachingot, az új szerződéses lehetőségeket és a nyugdíjazás utáni együttműködést.
A program 2025-ben már jól mérhető eredményeket hozott. A Schneider Electric karrierjük későbbi szakaszánál tartó alkalmazottainak 93 százaléka ma már olyan országban dolgozik, ahol hozzáférhet érdemi karrierfejlesztési támogatáshoz. Emellett nőtt az alkalmazottak elköteleződése a cég felé, illetve a tapasztalt, tehetséges szakemberek körében a pályafutásuk folytatásával kapcsolatos beszélgetések száma.
„Megtiszteltetés számunkra, hogy tapasztalt szakembereinknek szóló programunkkal elnyertük a „Future of Inclusion Lighthouse” elismerést. A Schneider Electricnél úgy véljük, hogy a tapasztalat a rugalmasság, az innováció és a befogadás hajtóereje. Azáltal, hogy lehetővé tesszük munkatársaink számára, hogy formálhassák karrierjük következő szakaszát, méltányosabb lehetőségeket teremtünk, erősítjük a generációk közötti együttműködést, és biztosítjuk, hogy a kritikus fontosságú szakértelem továbbra is értéket teremtsen munkatársaink, ügyfeleink és vállalkozásunk számára”
– mondta el Charise Le, a Schneider Electric HR-igazgatója.
A kezdeményezés része a Schneider Electric globális „Sustainability Impact 2030” stratégiájának, amely a különböző életkorú munkavállalók bevonását a vállalat hosszú távú társadalmi hatásának egyik alappillérévé emeli. A program előrehaladását speciális teljesítménymutatók (KPI-k) segítségével követik nyomon, amelyet rendszeres vezetői értékelések és az országok és szervezeti egységek közötti elszámoltathatóság támogat.
A „Future of Inclusion Lighthouse” program
A „Future of Inclusion Lighthouse” program célja, hogy feltárja a különböző iparágakban és földrajzi területeken működő vállalatok már bevált, hatékonynak bizonyult, a bevonódást támogató kezdeményezéseit, és megossza a legfontosabb tanulságokat a világ üzleti és politikai döntéshozóival. A programot a Világgazdasági Fórum „Centre for the New Economy and Society” központja szervezi.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Mi jön a gigagyárak után?
A mikrogyárak nem termelnek feleslegesen.
A globális ellátási láncok sebezhetősége és a szigorodó fenntarthatósági elvárások új igényeket támasztanak a gyártási szektorral szemben is: a több mint egy évszázada működő tömeggyárak új kihívókat kaptak az egyedi igényekre szabott, lokális, a fogyasztói piacok közvetlen közelében működő, magasan automatizált mikrogyárak megjelenésével.
Ezek a lényegében ipar 4.0 technológiával újragondolt kisüzemek és családi manufaktúrák a fenntartható gyártás új trendjeként, 2025-ben már 6 milliárd dolláros globális piacot jelentettek, és ez várhatóan 2030-ra közel megháromszorozódik.
Kicsi, zöld és hatékony
A mikrogyárak olyan kis- vagy közepes méretű, technológiailag magasan fejlett és automatizált gyártóegységek, amelyek nem sorozatgyártásra rendezkedtek be, mégis jól skálázhatóak, és széles kapacitás-rugalmassággal rendelkeznek. A koncepció ugyan több évtizedre nyúlik vissza, a kereskedelmi szintű alkalmazást mégis az ipari robotok, a mesterséges intelligencia és az IoT-alkalmazások elterjedése tették lehetővé.
A mikrogyárak radikálisan kevesebb erőforrást igényelnek: a berendezések és a rendszerek méretét közvetlenül a végtermék adottságaihoz, formájához, csomagolhatóságához igazítják, így a gyár alapterülete és ezzel együtt a szükséges tőkebefektetés, valamint a működési költségek is csökkennek. Például míg a tengerentúlon egy mikrogyár akár 50 ezer dollárból elindítható, addig egy hagyományos gyár jellemzően a több millió dolláros nagyságrend kategóriájától kezdődik.
A tényleges termelés itt jellemzően akkor indul el, amikor a gyártóhoz beérkezik a megerősített, vagy már kifizetett, megelőlegezett rendelés. Ezzel a módszerrel a piacot nem terhelik felesleges áruval (push stratégia), hanem a valós fogyasztói igény generálja a termelést, ún. pull stratégia mentén szerveződik a termelés.
Ez nem csak egy fenntarthatóbb modell, hanem a fogyasztói igények is ebbe az irányba mutatnak: felmérések szerint a fejlett országok lakosságának több mint fele kifejezetten a személyre szabott termékeket preferálja, és hajlandó ezért akár magasabb árat is fizetni. A mikrogyárak pedig minimális költséggel vagy akár teljesen ingyen képesek dizájnt váltani, azaz a kisszériás, egyedi megrendelések azonnal és veszteség nélkül teljesíthetők.
Ilyen például az egyre divatosabb slow fashion ágazat, ami a messziről utaztatott fast fashion ruhaipar tömegtermékei helyett akár minden egyes darabot közvetlenül a felhasználó igényeire szabva állít elő, akár egy okostelefonos rendelés alapján.
Bonyolult logisztika és óriásraktárak helyett lokális termelés
A hagyományos gyártási modellben, az olcsóbb munkaerő miatt, a termelést távoli régiókba, főként Ázsiába vagy Kelet-Európába szervezik ki. Ez azonban hosszú elosztóláncot, raktárbázisokat és folyamatos készletezést igényel. Ennek a disztribúciós hálózatnak a fenntartása egy klasszikus gyár esetében igen költséges, a termék végső előállítási árának mintegy 25-40 százalékát emészti fel.
Ezzel szemben a lokális piacban gondolkodó mikrogyáraknál ez mindössze 5-10 százalék, azaz a logisztikai kiadásokon még akkor is komoly megtakarítás érhető el, ha a kis szériás gyártás következtében nagyobb a fix költségszint egy termékre vetítve.
Továbbá így nincsenek beragadt készletek, nincs szükség óriási raktárak fenntartására, a gyártóegységek pedig egyben bemutatóteremként és értékesítési pontként is funkcionálhatnak. Ez a rugalmasság ellenállóvá teszi a vállalkozásokat a globális ellátási láncok szakadozásaival vagy a nemzetközi vámok új hullámaival szemben. Ráadásul a fejlődő országokban a fiatalabb generációk már egyre kevésbé hajlandóak monoton, alacsonyan képzett munkakörökben dolgozni, ami a bérek növekedéséhez és a nagy üzemeknél munkaerőhiányhoz vezet.
Szoftvervezérelt gyártás
A mikrogyárak versenyképességének és skálázhatóságának hátterében a végponttól végpontig, azaz a tervezéstől egészen az eladásig, szabványosított szoftvervezérelt gyártási folyamatok állnak. Ezek a magasan digitalizált, AI és robotikai megoldásokat integráló rendszerek a világ bármely pontján reprodukálhatóak, miközben Al-alapú digitális iker és a felhőalapú gyártási szoftverek révén minimális IT-háttérrel, mégis mérnöki pontossággal működhetnek, a folyamatos adatgyűjtéseknek köszönhetően pedig önmagukat optimalizálják.
Így működik például az Egyesült Államokban a Haddy cég is, ami alkatrészeket –például bútorokat– gyárt újrahasznosítható anyagokból, digitálisan szabványosított, mesterséges intelligenciával támogatott mikrogyárakban.
A cég a Siemens Xcelerator nyílt digitális üzleti platformon elérhető szoftverekkel tervezi meg és készíti elő az alkatrészeket a robotizált gyártásra, ezekkel kezeli a robotvezérelt anyagformázási, illetve CNC-megmunkálási folyamatokat, valamint támogatást kap a termékoptimalizációhoz, illetve a gyártási stratégiák és szimulációk készítéséhez is.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Új megoldások a mesterséges intelligenciát kiszolgáló adatközpontok hűtéséhez
Akár 25 százalékkal nagyobb hatékonyság, rendkívül alacsony zajszint, a környezeti hatások csökkentése – többek között ezeket az előnyöket kínálja a Schneider Electric új, Uniflair XCA hűtőberendezés termékcsaládja. A készülékeket kimondottan a mesterséges intelligencia-alapú, nagy sűrűségű adatközpontok gyorsan változó igényeinek kiszolgálására tervezték.
A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata bejelentette az új, Uniflair XCA, léghűtéses és szabadhűtéses hűtőberendezésekből álló termékcsalád piacra dobását. Az eszközöket a mesterséges intelligencia-alapú (MI), nagy sűrűségű, folyadékhűtéses adatközpontok gyorsan változó igényeinek kiszolgálására tervezték.
Az Uniflair XCAC (léghűtéses) és az Uniflair XCAF (szabadhűtéses) termékek integrálják az olajmentes, centrifugális kompresszorokat a mágneses csapágytechnológiával és a beépített frekvenciaváltókkal, egy olyan hűtési platformot alkotva, amely kiemelkedő energiahatékonyságot és működési stabilitást biztosít változatos hőterhelés és környezeti feltételek mellett.
A nagy hatékonyságú, permetező párologtatóval felszerelt XCA sorozat hat különböző méretű – 1200 kW-tól 2500 kW-ig terjedő -, olajmentes, centrifugális hűtőberendezést tartalmaz, amelyek kiváló hőteljesítményt nyújtanak, a környezeti hatások jelentős csökkentése érdekében pedig alacsony GWP-értékű hűtőközeget használnak. A széles működési tartományuknak köszönhetően képesek magas hőmérsékletű víz kezelésére is, így a hűtőberendezések különösen jól alkalmazhatók MI-optimalizált adatközpontokhoz és a fejlett folyadékhűtési infrastruktúrákhoz, ahol az energiahatékonyság és a fenntarthatóság kritikus fontosságú.
„Az energiahatékonyság, az alkalmazkodóképesség és a megbízhatóság elengedhetetlen elemei az MI-optimalizált adatközpontok folyadékhűtő rendszereinek, és az Uniflair XCA termékcsaládot ezen jellemzők figyelembevételével terveztük. A vízhőmérséklethez való alkalmazkodási képességével és sokoldalú telepítési lehetőségeivel az XCA sorozat olyan rendszerszintű megközelítést kínál, amely az adatközpontok egyre nagyobb komplexitása mellett is biztosítja az üzemeltetők számára a skálázhatóságot, a jobb teljesítményt és a hosszú távú nyugalmat”
– mondta el Andrew Bradner, a Schneider Electric „Cooling Business” részlegének alelnöke.
A fenntartható, nagy teljesítményű hűtésre való átállás felgyorsítása
Mivel a mesterséges intelligencia, a GPU-klaszterek és a folyadékhűtéses architektúrák soha nem látott teljesítménysűrűséget eredményeznek, a hűtőrendszerek központi szerepet játszanak az adatközpontok megbízhatóságában és a költségek kezelésében. Az Uniflair XCA ezekre a kihívásokra egy integrált, nagy hatékonyságú architektúrával válaszol, amely a következőkre épül:
- Olajmentes, mágneses csapágyas centrifugális kompresszorok, amelyek kiküszöbölik a kenőrendszereket, így csökkentik a karbantartási igényt, a szennyeződés kockázatát és a mechanikai veszteségeket, miközben akár 25 százalékkal nagyobb hatékonyságot és rendkívül alacsony zajszintet biztosítanak.
- Fejlett hőcserélő architektúra, amely ötvözi a permetező párologtató technológiát a V alakú mikrocsatornás tekercsekkel, így biztosítva a megfelelő hőteljesítményt, miközben jelentősen csökkenti a hűtőközeg-töltetet, az anyagfelhasználást és az általános ökológiai lábnyomot.
- Optimalizált hőelvezető architektúra, amely kombinálja az új, V alakú tekercs-kialakítást és az új generációs, nagy átmérőjű EC ventilátorokat, így nagyobb hőcserélési hatékonyságot biztosít megnövelt légáramlással, alacsonyabb zajszinttel, és stabil működést tesz lehetővé még magas környezeti hőmérséklet mellett is.
- Továbbfejlesztett szabadhűtési képességek:
A magas vízhőmérsékletnek (akár 33°C-os kimeneti hőmérséklet) és a továbbfejlesztett tekercsgeometriának köszönhetően az XCAF szabadhűtéses modellek jelentősen növelik az éves teljesítményt. A rendszer extrém környezeti feltételek mellett is működőképes (-20°C és +52°C között), míg mérsékelt éghajlati viszonyok között akár 60 százalékos energiamegtakarítást is elérhet a kizárólagos mechanikus hűtéshez képest, kiterjesztve a szabad hűtés rendelkezésre állását és jelentősen csökkentve a mechanikus hűtéstől való függőséget.
- Magas fokú konfigurálhatóság:
A rendszer számos elektromos, hidraulikus, zajcsökkentő és teljesítménynövelő opciójának köszönhetően az egyedi igényeknek megfelelően testreszabható, javítva ezáltal a hatékonyságot és csökkentve az üzemeltetési költségeket.
- Nagy hatékonyságú gyors újraindítás: A kritikus fontosságú alkalmazásokra tervezett rendszer támogatja a gyors újraindítást, így áramkimaradás esetén 3 percen belül helyreállítja a teljes működési kapacitást, minimalizálva ezzel a szolgáltatás szünetelését.
- Fenntartható tervezés:
Az Uniflair XCA teljes mértékben megfelel az EU 2024/573 F-gáz rendeletének az alacsony szén-dioxid-kibocsátás garantálása érdekében, és alapfelszereltségként rendkívül alacsony GWP-értékű hűtőközegeket alkalmaz.
Ezek a jellemzők együttesen alacsonyabb energiafelhasználást és -igényt, egyszerűbb karbantartást és kiszámítható, hosszú távú működést eredményeznek, lehetővé téve az adatközpontok üzemeltetői számára, hogy a rendszerbe való beavatkozás helyett az üzletmenet folytonosságára összpontosítsanak.
Szoftvervezérelt hűtés: intelligensebb, adaptív, adatalapú
A Schneider Electric piacvezető digitális képességeire építve az XCA új generációs firmware-funkciókat vezet be, amelyek valós időben optimalizálják a teljesítményt:
- Változó fordulatszámú szivattyú algoritmusok az állandó áramlás, az állandó hőmérséklet-különbség vagy az állandó nyomás fenntartásához.
- Fejlett ventilátor-szabályozás, amely hőmérséklet-, terhelés- vagy időütemterv alapján alacsony és rendkívül alacsony zajszintű üzemmódokat tesz lehetővé.
- Energiafogyasztás-mérés és valós idejű vízáramlás-mérés a jobb átláthatóság érdekében.
Ezek a képességek hatékonyságot, csökkentett kompresszor-ciklusokat és magasabb általános rendszerstabilitást biztosítanak.
Az első Uniflair XCA hűtőberendezések szállítása világszerte 2026 júniusában kezdődik.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök2 hét ago
A MOVA a jövő okosotthonát építi Közép- és Kelet-Európában
-
Ipar2 hét ago
Hogyan befolyásolja a nitrogéngáz tisztasága a költségeket?
-
Ipar2 hét ago
Fontos mérföldkőhöz érkezett a Schneider Electric és a TeraWulf együttműködése
-
Ipar2 hét ago
Ezer cégnek kell elvégeznie a kiberbiztonsági vizsgálatot a hónap végéig
-
Gazdaság2 hét ago
Vállalati adatokat lophatnak az AI-ügynökök?
-
Egészség2 hét ago
Cukorbeteg gyerekzsűri döntött az idei év legédesebb különdíjáról
-
Gazdaság2 hét ago
Elindult Nagyorosziban az AI-ügyfélszolgálat
-
Gazdaság2 hét ago
MNB: már áprilisban átlépte az ezermilliárdos határt a hazai lakáshitelpiac









