Connect with us
Hirdetés

Ipar

Az MI támogatására optimalizált adatközpontok kialakításához nyújt segítséget a Schneider Electric

MI

A következő években látványosan nő az adatközpontok mesterséges intelligencia (MI) alkalmazásokhoz köthető terhelése, ami egyben az ilyen létesítmények energiaigényének bővülésével is jár.

A Schneider Electric új útmutatója segítséget nyújt az adatközpontok üzemeltetőinek ahhoz, hogy az MI-hez köthető igények kiszolgálására optimalizált infrastruktúrát alakítsanak ki.

A mesterséges intelligenciát egyre szélesebb körben alkalmazzák világszerte számos ágazatban, az egészségügytől a pénzügyeken és a gyártáson át a közlekedésig és a szórakoztatóiparig, ami egyben azzal is jár, hogy látványosan nő a technológiát támogató számítási kapacitás iránti igény. Ez komoly kihívást jelent az adatközpontok számára, amelyeknek alkalmazkodniuk a tervezés és üzemeltetés szintjén, hogy ki tudják szolgálni az MI-hez köthető, növekvő igényeket.

A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat új, „AI Disruption: Challenges and Guidance for Data Center Design” című útmutatója részletes betekintést ad és hatékony támogatást nyújt az infrastruktúra tervezés folyamatához azon vállalkozások és szervezetek számára, amelyek a lehető legteljesebb mértékben ki akarják használni a mesterséges intelligencia térhódítása által az adatközpontok számára kínálkozó lehetőségeket.

Úttörő szerepet az adatközpontok tervezésében

Becslések szerint az MI-alkalmazásokhoz kapcsolódó munkaterhelés 2028-ig évente átlagosan 26-36 százalékkal nőhet, ami az energiaigény bővülésével jár mind a már a meglévő, mind az új adatközpontokban. Ahhoz, hogy ezt a kihívást kezelhessék, számos szempontot kell figyelembe venniük az ilyen létesítmények üzemeltetőinek. A Schneider Electric új kiadványa a fizikai infrastruktúra 4 összetevőjének – energiaellátás, hűtés, rackek, szoftvereszközök – tervezéséhez nyújt hasznos segítséget.

A vállalat útmutatója lehetőséget kínál a vállalkozások számára, hogy olyan adatközpontokat tervezzenek, amelyek nem csak képesek támogatni az MI-t, hanem teljesen az MI-re optimalizáltak. A kiadvány innovatív koncepciókat és legjobb gyakorlatokat mutat be.

„Ahogyan az MI tovább fejlődik, egyedülálló követelményeket támaszt az adatközpontok tervezése és irányítása kapcsán. Ezen kihívások kezeléséhez fontos figyelembe venni a mesterséges intelligenciához köthető munkaterhelés főbb jellemzőit és trendjeit, amelyek egyaránt hatással vannak a már meglévő és az újonnan épülő adatközpontokra. Az MI alkalmazások, és különösen a mesterséges intelligencia betanítása rendkívüli számítási kapacitást igényelnek. Ez jelentős terhet ró az adatközpontok energiaellátására és hűtésére. Az energiaköltségek emelkedésével és a környezetvédelmi aggályok fokozódásával az adatközpontoknak az energiahatékony hardverek használatára kell átállniuk, mint például a nagy hatékonyságú elektromos és hűtési rendszerek, illetve célszerű megújuló energiaforrásokra támaszkodniuk, hogy csökkentsék a működési költségeiket és a szén-dioxid-kibocsátásukat”

– mutatott rá Pankaj Sharma, a Schneider Electric „Secure Power Division and Data Center Business” üzletágért felelős ügyvezető alelnöke.

Az MI-ben rejlő teljes potenciál felszabadítása

A Schneider Electric útmutatója az MI és az adatközponti infrastruktúra kritikus kapcsolódási pontjait vizsgál olyan kulcsfontosságú szempontokkal foglalkozik, mint például:

  •  Útmutató a négy kulcsfontosságú MI-jellemzőről és a trendekről, amelyek kihívást jelentenek a fizikai infrastruktúra esetében az energiaellátás, a hűtés, a rackek és a szoftverek kezelése kapcsán.
  • Ajánlások a mesterséges intelligencia oktatásához használt szerverek szélsőséges rack-teljesítménysűrűségének értékelésére és támogatására.
  • Útmutató a léghűtésről a folyadékhűtésre való sikeres átálláshoz.
  • Javasolt rack-specifikációk a nagy teljesítményt igénylő, MI-t támogató szerverek hatékonyabb áramellátásához és hűtéséhez.
  • Útmutatás az adatközponti infrastruktúra-menedzsment (DCIM), az energiagazdálkodási (EPMS) és az épületirányítási (BMS) rendszerek használatához az adatközpontok létrehozása során.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

DfAM Fusionben: topológia optimalizálás additív gyártáshoz – ADMASYS HU webinár

Az additív gyártás összes előnye csak additív szemléletű tervezéssel használható ki. Az ADMASYS HU online webinárja bemutatja, hogyan alkalmazható a topológia optimalizálás az Autodesk Fusion környezetben és miért ideális páros ehhez az SLS technológia a Formlabs Fuse 1+ 30W rendszerrel – valós mérnöki példán keresztül.

A topológia optimalizálás gyakorlati választ ad egy klasszikus mérnöki dilemmára: hogyan csökkenthető az anyagfelhasználás és a tömeg úgy, hogy az alkatrész teherbírása üzembiztos maradjon. Ez a megközelítés különösen jól érvényesül SLS technológiával, ahol a lecsupaszított, bonyolult geometria nem többletköltséget, hanem tényleges költségcsökkenést eredményez.

👉 Regisztráció ezen a linken >>

Az ADMASYS HU február 26-án gyakorlatias online webinárt szervez, amely kifejezetten azoknak a mérnököknek szól, akik Fusiont használnak, és szeretnének szintet lépni az additív gyártásra tervezés (DfAM) területén. A résztvevők egy valós alkatrészen keresztül követhetik végig a teljes munkafolyamatot: a végeselemes szimulációtól és optimalizálástól egészen a gyártás-előkészítésig.

A webinár főbb témái:

  • Additív gyártásra tervezés (DfAM) és topológia optimalizálás mérnöki alapjai
  • Végeselemes szimulációk értelmezése: terhelések, peremfeltételek, anyagmodellek
  • Topológia optimalizálás lépésről lépésre Fusionben egy valós alkatrészen
  • Gyártástechnológiai megkötések és optimalizálási célok helyes beállítása
  • Gyártás-előkészítés SLS nyomtatáshoz a Formlabs PreForm szoftverben

Időpont: 2026. február 26. (csütörtök)

Időtartam: 15:00–16:00 (CET)

Előadó: Kőcs Péter – full-stack engineer (Shapr3D, Ideaform), az ADMASYS HU 3D Akadémia oktatója

👉 Regisztráljon ezen a linken >>

A webinár ajánlott minden olyan tervezőnek és mérnöknek, aki Fusionben dolgozik, és szeretné már a tervezési fázisban kihasználni az additív gyártás műszaki és gazdasági előnyeit.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Újfajta védelmi megoldás az áramhálózatok számára

Akár 60 hardveralapú védelmi készülék kiváltható virtualizációval.

Az informatikában már bizonyított virtualizáció a villamosenergia-hálózatokban is növekvő szerepet kap. Egy most bemutatott új megoldással felgyorsítható az áramhálózatok bővítése, és csökkenthető az alállomások épületeinek helyigénye.

Az új Siprotec V egyetlen, szerveralapú megoldásban egyesíti akár 60 darab, hardveralapú Siemens Siprotec 5 készülék funkcionalitását. Ezek a széleskörűen használt intelligens védelmi- és mezőirányítókészülékek folyamatosan monitorozzák az elektromos hálózatot, hiba (például rövidzárlat) esetén pedig lekapcsolják az érintett szakaszt, biztosítva ezzel a hálózat további megbízható működését.

A virtualizációnak köszönhetően a Siprotec V lehetővé teszi alállomási védelem- és irányítástechnikai, valamint kommunikációs konfigurációk teljes körű digitális tesztelését, még az üzembe helyezés előtt. Ez nem csupán leegyszerűsíti a telepítést, felgyorsítja a tesztelést és minimalizálja a hibák számát, de gyors alkalmazkodást tesz lehetővé a változó rendszerkövetelményekhez, a hardver korlátaitól függetlenül. Ezáltal megkönnyíti a szoftverfrissítések, javítások és funkcionális bővítések zökkenőmentes bevezetését, valamint a jelenlegi és jövőbeni kiberbiztonsági szabványoknak való megfelelést.

A hardvereszközök kiváltásával ráadásul kevesebb kapcsolószekrényre, rézkábelre, illetve egyéb fizikai eszközre van szükség. Így alállomásonként a beruházási (CAPEX) költségek 25 százaléka, valamint a telepítéssel és anyaghasználattal járó szén-dioxid-kibocsátás fele megspórolható, miközben az energiaszolgáltatók a teljes életciklusra vetített költségek akár 20 százalékát meg tudják takarítani.

A Siprotec V továbbá lehetővé teszi fejlett mesterségesintelligencia-alkalmazások futtatását, közvetlenül az alállomási környezetben, így az áramszolgáltatók valós idejű betekintést, prediktív elemzéseket és jobb döntéstámogatást kaphatnak.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

AI vezérli a horvát Telekom adatközpontjának hűtését

Hatszámjegyű megtakarítást jelent az optimalizáció.

A világ teljes villamosenergia-használatának több mint 3 százalékát adatközpontok adják, és ez a szám 2030-ra várhatóan 13 százalékra fog nőni. Ennek az energiának jelentős részét hűtésre használják, így ennek optimalizálásával számottevő energiamegtakarítás érhető el.

Hatékonyabb működés, kevesebb karbantartás

Ezt az utat választotta a vezető horvát távközlési vállalat, a Hrvatski Telekom (HT) is, mely a Siemens-technológiáját vezette be adatközpontja hűtésére. Az intelligens szenzorrendszernek és a mesterséges intelligenciával támogatott hűtésmenedzsmentnek köszönhetően a telekom szolgáltató legnagyobb, zágrábi adatközpontja immár klímabarátabb módon működik, ami hat számjegyű euróösszegű megtakarítást eredményezett a vállalatnak.

Az új rendszer számos eszköz, köztük vezeték nélküli szenzor- és vezérlőmodulok segítségével folyamatosan figyeli a szerverszekrények hőmérsékletét, illetve azok változásait. Ezeket a valós idejű adatokat mesterséges intelligenciát használva elemzi, és a mindenkori igényekhez dinamikusan igazodva, automatikusan szabályozza a hűtésért felelős ventilátorokat.

A folyamatos optimalizálás és a gépi tanulás révén az adatközpontokban előforduló hotspotok akár 99 százaléka véglegesen megszüntethető lett. A megoldás így nem csupán csökkentette a hűtőberendezések üzemidejét, hanem a karbantartási költségeket is mérsékelte: a korábban hő okozta meghibásodások és a nem-tervezett leállások jelentős része elkerülhető lett, azonosítva a hibásan működő komponenseket, és támogatva a prediktív karbantartást.

Jöhetnek a „gyárilag” intelligens adatközpontok

Ugyanezt a White Space Cooling Optimization technológiát alkalmazza a néhány éve átadott, 14,5 ezer négyzetméteres, Tallinn melletti Greenergy Data Centers adatközpont is, ami a Baltikum legnagyobb és leginkább energiahatékony ilyen létesítményének számít.

Szintén ezt az adat- és AI-vezérelt működést veszi alapul az a moduláris, „plug-and-play” alapú adatközpont, ami egy teljesen előre gyártott, konfigurálható rendszer. Ez már eleve integrált, intelligens és környezetbarát energiagazdálkodással érkezik, a Siemens, valamint a német Cadolto Datacenter GmbH és a Legrand Data Center Solutions vállalatok által jelezve.

A Siemens ezek mellett számos adatközponti megoldást kínál.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss