Ipar

Az MI támogatására optimalizált adatközpontok kialakításához nyújt segítséget a Schneider Electric

MI

A következő években látványosan nő az adatközpontok mesterséges intelligencia (MI) alkalmazásokhoz köthető terhelése, ami egyben az ilyen létesítmények energiaigényének bővülésével is jár.

A Schneider Electric új útmutatója segítséget nyújt az adatközpontok üzemeltetőinek ahhoz, hogy az MI-hez köthető igények kiszolgálására optimalizált infrastruktúrát alakítsanak ki.

A mesterséges intelligenciát egyre szélesebb körben alkalmazzák világszerte számos ágazatban, az egészségügytől a pénzügyeken és a gyártáson át a közlekedésig és a szórakoztatóiparig, ami egyben azzal is jár, hogy látványosan nő a technológiát támogató számítási kapacitás iránti igény. Ez komoly kihívást jelent az adatközpontok számára, amelyeknek alkalmazkodniuk a tervezés és üzemeltetés szintjén, hogy ki tudják szolgálni az MI-hez köthető, növekvő igényeket.

A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat új, „AI Disruption: Challenges and Guidance for Data Center Design” című útmutatója részletes betekintést ad és hatékony támogatást nyújt az infrastruktúra tervezés folyamatához azon vállalkozások és szervezetek számára, amelyek a lehető legteljesebb mértékben ki akarják használni a mesterséges intelligencia térhódítása által az adatközpontok számára kínálkozó lehetőségeket.

Úttörő szerepet az adatközpontok tervezésében

Becslések szerint az MI-alkalmazásokhoz kapcsolódó munkaterhelés 2028-ig évente átlagosan 26-36 százalékkal nőhet, ami az energiaigény bővülésével jár mind a már a meglévő, mind az új adatközpontokban. Ahhoz, hogy ezt a kihívást kezelhessék, számos szempontot kell figyelembe venniük az ilyen létesítmények üzemeltetőinek. A Schneider Electric új kiadványa a fizikai infrastruktúra 4 összetevőjének – energiaellátás, hűtés, rackek, szoftvereszközök – tervezéséhez nyújt hasznos segítséget.

A vállalat útmutatója lehetőséget kínál a vállalkozások számára, hogy olyan adatközpontokat tervezzenek, amelyek nem csak képesek támogatni az MI-t, hanem teljesen az MI-re optimalizáltak. A kiadvány innovatív koncepciókat és legjobb gyakorlatokat mutat be.

„Ahogyan az MI tovább fejlődik, egyedülálló követelményeket támaszt az adatközpontok tervezése és irányítása kapcsán. Ezen kihívások kezeléséhez fontos figyelembe venni a mesterséges intelligenciához köthető munkaterhelés főbb jellemzőit és trendjeit, amelyek egyaránt hatással vannak a már meglévő és az újonnan épülő adatközpontokra. Az MI alkalmazások, és különösen a mesterséges intelligencia betanítása rendkívüli számítási kapacitást igényelnek. Ez jelentős terhet ró az adatközpontok energiaellátására és hűtésére. Az energiaköltségek emelkedésével és a környezetvédelmi aggályok fokozódásával az adatközpontoknak az energiahatékony hardverek használatára kell átállniuk, mint például a nagy hatékonyságú elektromos és hűtési rendszerek, illetve célszerű megújuló energiaforrásokra támaszkodniuk, hogy csökkentsék a működési költségeiket és a szén-dioxid-kibocsátásukat”

– mutatott rá Pankaj Sharma, a Schneider Electric „Secure Power Division and Data Center Business” üzletágért felelős ügyvezető alelnöke.

Az MI-ben rejlő teljes potenciál felszabadítása

A Schneider Electric útmutatója az MI és az adatközponti infrastruktúra kritikus kapcsolódási pontjait vizsgál olyan kulcsfontosságú szempontokkal foglalkozik, mint például:

  •  Útmutató a négy kulcsfontosságú MI-jellemzőről és a trendekről, amelyek kihívást jelentenek a fizikai infrastruktúra esetében az energiaellátás, a hűtés, a rackek és a szoftverek kezelése kapcsán.
  • Ajánlások a mesterséges intelligencia oktatásához használt szerverek szélsőséges rack-teljesítménysűrűségének értékelésére és támogatására.
  • Útmutató a léghűtésről a folyadékhűtésre való sikeres átálláshoz.
  • Javasolt rack-specifikációk a nagy teljesítményt igénylő, MI-t támogató szerverek hatékonyabb áramellátásához és hűtéséhez.
  • Útmutatás az adatközponti infrastruktúra-menedzsment (DCIM), az energiagazdálkodási (EPMS) és az épületirányítási (BMS) rendszerek használatához az adatközpontok létrehozása során.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Közös fejlesztést jelentett be a Siemens és a Mercedes-Benz

mercedes

Az energiarendszerről készített digitális ikrek a gyártervezés jövőjére is kihatnak

Komoly mérnöki feladatot könnyít meg a két vállalat közös fejlesztése: a villamosenergia-rendszerről készített digitális másolat segítségével felgyorsíthatóvá válik az autógyárak energiarendszerének megtervezése, modernizálása.

A Digital Energy Twint a Mercedes sindelfingeni üzemében tesztelték, ahol olyan adatokat kötöttek össze a virtuális térben, mint például az épületek berendezései, az energiatermelés, az időjárási adatok, a terhelési profilok. A megoldás a fizikai energiarendszert szimulálva ellenőrzi a javasolt tervezést, energiafelhasználási forgatókönyveket, és ajánlásokat ad a kívánt eredmények optimalizálására, ideértve az energiahatékonyságot és a kapcsolódó költségmegtakarítást, valamint a CO2 kibocsátás csökkentését.

Az új fejlesztés a Mercedes-Benz azon törekvését támogatja, hogy a saját tulajdonú gyártóhelyeit 2039-re 100 százalékban megújuló energiával tudja üzemeltetni.

„A Digital Energy Twin a válaszunk a sikeres vizualizálásra, elemzésre és optimalizálásra az energiahatékony építési folyamatok terén. Ezzel jobban megértjük a meglévő gyárépületeket, és okosépületekké alakíthatjuk őket. A technológiának köszönhetően előremutató szabványok kialakítását segítjük elő”

– mondta Arno van der Merwe, a Mercedes Benz gépjárművek termelési tervezésért felelős alelnöke.

A Siemens és a Mercedes-Benz 2021-ben kötött stratégiai partnerséget a fenntartható autóipari gyártás és a termelési módszerek digitalizációjának elősegítésére. A mostani közös fejlesztés átláthatóbb döntéshozatalt tesz lehetővé az autógyárak tervezésének korai szakaszában.

A digitális ikrek technológiája a Siemens portfóliójának kulcsfontosságú része, mely felhasználható az új termékek megtervezéséhez, valamint a vállalatok fenntarthatósági céljainak eléréséhez is. A müncheni központú vállalat nemrég jelentette be a Heinekennel közös projektjét, melynek keretében segíti a sörgyártó dekaborbonizációs törekvését, és várhatóan telephelyenként 15-20 százalékkal mérséklik a felhasznált energia mennyiségét, illetve 50 százalékkal csökkentik a CO2-kibocsátást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

Járatindítási gyakoriság és átfutási idő – hogyan működik egy precíziós rendszer?

dachser

Rugalmas és megbízható – a DACHSER ezt a két jelzőt használja legtöbbet a saját működése viszonylatában.

De miből ered ez a magabiztosság? Milyen rendszert működtet a vállalat annak érdekében, hogy ez a két szó valóban fedje a tevékenységüket? Mit jelent pontosan az, hogy naponta indulnak járatok Európa minden területére? DACHSER Tudástár sorozatunk első részében a járatindítási gyakoriság és az ún. lead time, vagyis átfutási idő irányából vizsgáljuk meg, hogyan működik egy logisztikai cég.

Amikor egy küldemény útjára indul, a feladónak általában egyszerű igényei vannak: épségben érkezzen meg az áru a célállomásra, a megadott időben teljesülön a szállítás, és mindezt lehetőleg kedvező áron. A háttérfolyamatok érthető módon általában kevésbé érdeklik – ez már a logisztikai cégek feladata, akik nem egy-egy küldeményt, hanem szállítmányok millióit kezelik rendszeresen. A logisztikai szolgáltató működése mégis hatással van arra, hogy miként teljesülnek az ügyfelek igényei, ezért most bepillantást engedünk ezekbe.

Járatindulás mindennap

A DACHSER Magyarországról minden nap indít járatokat európai hálózatába, és ezen keresztül Európa valamennyi országába. A menetrend minden nap fix: csakúgy, mint a repülőgépek és a légi közlekedés esetében, a gyűjtőszállítmányozás során a DACHSER is előre meghatározott időpontokban indítja útnak járatait meghatározott irányokba. Ezek a menetrendek mind a vállalat, mind az ügyfelek számára a tervezhetőséget és a megbízhatóságot garantálják. Ugyanúgy, mint a repülőgépeknél, a DACHSER-nél is a járat indítása előtt fél órával zárják a „kapukat”, azaz a teherautókat. A küldemény a megadott időben, percre pontosan indul és érkezik. Ez segíti a DACHSER-raktárakban a rakodási feladatok ütemezését, illetve a címzett vállalatoknál az áruk fogadására való felkészülést. A háttérben a gyűjtőszállítmányokról rendszerszintű szolgáltatások intelligens kombinációja gondoskodik.

A DACHSER-nél a naplementével sem áll meg az élet, sőt éjszaka kezdődik igazán a munka, hiszen késő délután és este indulnak a járatok. Az áru nem vár az átrakóraktárban, hanem pár órán belül útra kel úticélja felé. Portugáliától Finnországig bárhol lehet a rendeltetési helye, a hálózat lefedi valamennyi európai országot, sőt, Tunéziát, Marokkót, valamint Törökországot is A logisztikai gyakorlatban sokszor egy célállomásra hetente egyszer indítanak csak kamiont – például ha Portugáliába csak csütörtökönként, akkor a pénteken beérkező áru közel egy hetet várakozik, és ez az idő hozzáadódik a szállítási időhöz. A DACHSER esetében ilyen késedelem nem történik – a futamidő, vagyis amíg az áru valóban mozgásban van, és a teljes szállítás ideje megegyezik.

Egyértelmű, hogy ez a szállítási intenzitás áldásos hatással bír a logisztikában transit time-nak vagy lead time-nak nevezett átfutási időre. A küldemények háztól házig eljuttatását a szervezés ebben az esetben gyorsítja, nem pedig lassítja. A rövidebb szállítási idővel a cégek is jobban járnak. Árujukat minden nap feladhatják a Dachser hálózatában, amely gyorsabban ér célba, így korábban tudnak számlázni a vevő felé.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

A MITTE az ügynökségi partnere a világ első tokenizált naperőmű projektjének

MITTE

A MITTE felel a globális zöld energia vállalat, a Sunmoney Solar Group almárkájának branding és social feladataiért, illetve a Sunmoney 360 app design feladataiért.

A Sunmoney Solar Group több mint egy évtizede működő, dubaji székhelyű globális startup. Két évvel ezelőtt indította útjára a világ első tokenizált naperőmű projektjét, a Smart Digital Business Network-őt (SDBN). Ez a blokklánc alapú innováció lehetővé teszi, hogy bárki biztonságosan és könnyen hozzáférjen a megújuló energia beruházásokhoz. A projekt mögött valós napenergia termelő kapacitás áll, ami tovább növeli a befektetés vonzerejét. A projekt elnyerte az év Web3 vállalkozása díjat a Virtuzone Entrepreneurship Awards versenyén 2023-ban.

A Smart Digital Business Network (SDBN) márka online brandjének gondozását a MITTE vállalta, beleértve az Instagram oldal dinamikus menedzselését is.

A Sunmoney közösség tagjai a Sunmoney 360 app segítségével csatlakozhatnak egymáshoz és jutalompontokat gyűjthetnek. Az applikáció dizájnját ügynökségünk készítette, tovább erősítve a felhasználói élményt és a márka digitális lábnyomát. Az app nem csupán egy közösségi platform, hanem egy innovatív eszköz a megújuló energiaforrások iránt elkötelezett embereknek, hogy aktívan részt vegyenek a zöld energia forradalmában.

A MITTE egy évtizede elkötelezett kommunikációs partnere a hazai startup ökoszisztémának. Márkakommunikációs mentorai voltak a Design Terminál induló inkubációs programjának, a mai napig full service ügynöksége a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának, három évig arculati partnere volt a világ egyik piacvezető navigációs szoftverfejlesztő vállalatának, az NNG-nek, három évig full service ügynöksége volt a mára 52 országban jelen lévő Protect One egészségügyi startupnak, branding és social partnere volt a 10 országban működő nemzetközi szoftverfejlesztőnek a WeCan-nek, illetve harmadik éve kommunikációs és branding partnere a Műszaki Egyetem innovációmenedzsment szervezetének a BME FIEK-nek.

A Sunmoney Solar Group weboldala:  https://sunmoney.com/


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss