Ipar

Hogyan befolyásolja a sport a vezetői készségeket és a vezetési gyakorlatokat?

Az év legfontosabb versenysorozatának, a 33. Nyári Olimpiai Játékoknak Párizs ad otthont.

A fenntarthatóság jegyében ez lesz az első olyan helyszín, amelyet 95%-ban már meglévő épületekben rendeznek meg. 1000 km-nyi új kerékpárút, mintegy 3000 db bérelhető bicikli áll a 15 000 sportoló, a 45 millió önkéntes és a 15 millió látogató rendelkezésére. Az alkalomra 200 000 új fát ültetnek, és 700 speciális ivókutat telepítenek a francia fővárosban.

A világ egyik legnagyobb, a Financial Times menedzsment képzési ranglistáján előkelő helyet elfoglaló, a szakma csúcsának járó „Triple Crown” minősítéssel elismert francia ESSCA School of Management International magyarországi Kampusza – folyamatainak szervezésében – a fenntartható fejlődés követelményeinek való megfelelés szintén központi szerepet tölt be. Az egyetem ezúttal a Budapesti Francia Intézettel együttműködve, a „legzöldebb” Olimpiai Játékokhoz kapcsolódva, 2024. május 15-én kerekasztal beszélgetést szervezett. A fenntarthatósági és környezetvédelmi szempontokon túl a sport szerepének fontossága is meghatározó, közös kapcsolódási pont az ünnepi játékokhoz az üzleti iskola értékrendje szerint. A kerekasztal beszélgetés központi témája is ehhez köthető, amelynek során az esemény nívós panelistái fejtették ki álláspontjukat arról, hogy milyen szerepe van a sportnak a vezetői készségek kialakulásában. Az ESSCA külföldi és hazai menedzsmentje mellett többek között az Accace Hungary, valamint a Morgan Stanley Hungary elsőszámú vezetői is megosztották tapasztalataikat a nemzetközi szintű konferencián.

A hasonló mentalitás összeköt

Egy 2020-as felmérés szerint 102 megkérdezett vezetőből 102 sportolt. A fiatalon versenyzők szerint a mozgás örökös fejlődésre, céltudatosságra, hitre, alázatra, kitartásra és csapatmunkára tanít. Ezek a képességek pedig gyakran juttatják őket későbbi szakmai pályafutásuk során vezetői székbe.

A csapattársakból lett kollégák jellemzően hasonlóan gondolkodnak. A rendszeres testedzés pedig kiváló gyógymódja a szakmai elakadások és a stressz kezelésének.

„Számomra a sport segít csökkenteni a feszültséget és energiát ad az új kihívásokhoz. A cégen belüli sporttevékenységet pedig felhasználjuk csapatépítésre, a munka felgyorsítására.”

– hangsúlyozta Nemecz István, az Accace Hungary ügyvezető igazgatója.

Zöld olimpia – Fenntartható egyetem

A 115 éve alapított, stabil értékrenddel bíró ESSCA School of Management stratégiájának kiemelkedő eleme a minőségi oktatás mellett a vezetői készségek kialakítása. Az egyetem nagy hangsúlyt fektet arra, hogy értékeit, a kulturális sokszínűséget, a vibráló diákéletet, a szakmaiságot, a fenntarthatóság iránti elköteleződését, valamint a sporteseményeket ötvözze a mindennapjaiban. A sportmindset, vagyis a vezetői attitűd mozgással, a közös játék örömével való kialakítását számos programjával támogatja. Az évente megrendezett sportnapon a környezettudatos alternatívák megismertetése is fókuszba kerül.

„Az ESSCA-nál vizsgáljuk, hogy miként lehet a sport katalizátora azon elkötelezett és felelősségteljes vezetők képzésének, akik tisztában vannak a saját társadalmi hatásukkal. A társadalmi felelősségvállalás kérdését úgy integráljuk a sport által is vezérelt menedzsmentbe, hogy azzal változást inspirálhassunk a társadalomban.”

– jelezte Dr. Jean Charroin, az ESSCA School of Management főigazgatója.

„Az ESSCA School of Management mindig mérték- és irányadó volt az oktatási piacon, hiszen kiemelt figyelmet fordít arra, hogy aktuális szakmai kérdéseket és összefüggéseket vizsgáljon, azokra ráirányítsa a figyelmet, és az elemzések eredményeit megossza más intézményekkel is. Az innovatív szemléletű ESSCA budapesti Kampusza idén útnak indított egy konferenciasorozatot, melynek keretében a Mesterséges Intelligencia hatását és lehetőségeit vizsgálják a világ számos pontján. Ebben a hónapban pedig a párizsi olimpiai játékok tiszteletére – a Budapesti Francia Intézettel együttműködve – izgalmas és inspiráló kerekasztal beszélgetést szervez arról, hogy a sport miként befolyásolja a vezetői készségeinket és szemléletünket.”

– emelte ki Dr. Deli-Gray Zsuzsa, az ESSCA Budapest igazgatója.

„A Budapesti Francia Intézet, az ESSCA-val együttműködve örömmel szervezi meg a „Hogyan befolyásolja a sport a vezetői készségeket” című kerekasztal beszélgetést. Az ESSCA több mint 30 éve az intézet egyik stratégiai partnere a francia-magyar kapcsolatok erősítésében és a francia eredmények népszerűsítésében a régióban. Mivel idén Franciaországban rendezik meg az olimpiai játékokat, szerettük volna francia-magyar szemszögből kiemelni a sport szerepét a vezetői készségek fejlesztésében.”

– hangsúlyozta, Gianmarco Gallott, a Francia Intézet Tudományos és egyetemközi együttműködési attaché-ja.

Éljen a sport, ami kialakítja a vezetői attitűdöket!

Az olimpiai ötkarikás játékok történetében először maratoni tömegfutást is rendeznek. Az eseményen elszánt amatőrök is megmérettethetik magukat.

„Véleményem szerint sok párhuzamosság található a sport és a vállalati kultúra között. A professzionális sportra összpontosítva azonban nem veszik figyelembe a sport, mint tömegek szabadidős tevékenységének sajátosságait.”

– figyelmeztetett Dr. David Ranc, az ESSCA professzora.

Kockázatot vélt felfedezni Dr. Julien Jouny-Rivier, az ESSCA docense, abban, hogy a csapatsportok köré felépített marketingkampány során az egyént kiemelik a többiek közül. Ez veszélyeztetheti a kampány által közvetített értékek megértését, valamint az érintettekre gyakorolt hatást is a szakmai jövőjük szempontjából.

A sport felkészít a karrierre

Egy kutatásban megkérdezett felsővezetői pozíciót betöltő férfiak 86%-a sportolt fiatal korában. Ez felgyorsította karrierjük ívelését, amit azzal hálálnak meg, hogy a kiválasztási folyamatban pozitívumként értékelik a jelölt sportolói múltját. A sport víziót, álmokat, bátorságot, vakmerőséget és stratégiai gondolkodásmódot ad.

„A játékelmélet azt sugallja, hogy a harcművészetek jelentősen javítják a társadalmi interakciókat. A harcossá válás arról szól, hogy megtanulunk szembenézni a kudarccal. A harcoktató élete a tér ellenőrzéséről és a (többnyire) pozitív hatásra való törekvésről szól.”

– fejtette ki Dr. Vaszkun Balázs, a Galloman Fordító és Tolmácsiroda ügyvezető igazgatója, az ESSCA volt diákja.

„2024 nemcsak olimpiai év. Budapest ad otthont a FIDE sakkolimpiának is, amely egyedülálló lehetőséget kínál arra, hogy átgondoljuk, milyen módon alakíthatja a sport és azon belül a sakk az üzleti sikereket. A sakk fejleszti a stratégiai gondolkodást, a mintafelismerést, az alkalmazkodóképességet és a nyomás alatti döntéshozatalt. A Morgan Stanley számos amatőr- és versenysakkozója elismeri a sakk erejét az ellenállóképesség, a kreativitás és az innováció kialakításában. Ez segít abban, hogy kitűnjünk a mai összetett üzleti környezetben.”

– hangsúlyozta Dr. Fogarasi Norbert, a Morgan Stanley Hungary ügyvezető igazgatója, továbbá a FIDE Candidate Master sakkozója.

A vezetők és a munkatársak szakmai jólléte hozzájárul egy szervezet sikeres működéséhez, ebben pedig kulcsszerepe van a sportnak. A testedzés a karrier kezdetétől a végéig kitartást, célra fókuszáltságot fejleszt a művelőjében.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:befolyásolás felmérés gazdaság ipar kutatás

Up Next

Újabb Schaeffler-megbízást teljesített a Siemens

Don't Miss

Több vármegye áramellátását irányító szoftver újul meg

Ipar

A robotok nekünk dolgoznak, nem helyettünk

Robotokkal dolgozni sokáig science fictionnek tűnhetett, ma viszont egyre több munkahelyen egészen hétköznapinak számít.

De mit tudnak valójában ezek a rendszerek, és mi az, amit nem képesek kiváltani? Egyáltalán mitől robot a robot, és nem csak egy automatizált gép? Többek között erről beszélgettek a téma szakértői a Bosch Magyarország Podcast legfrissebb epizódjában.

A beszélgetés vendégei Majdik András László, a HUN-REN SZTAKI Gépi Érzékelés Kutatólaboratóriumának tudományos főmunkatársa, a robot-tájékozódási csoport vezetője, valamint Kis Gábor, a Robert Bosch Elektronika Kft. vállalatirányítási rendszer (ERP) szakértője voltak. A szakemberek egyetértettek abban, hogy rövid távon hajlamosak vagyunk túlbecsülni a robotika fejlődését, hosszabb távon viszont pont, hogy alábecsüljük az életünkre gyakorolt hatását.

Robotika az, amikor a gép képes dönteni

A podcast egyik legfontosabb kérdése az volt, hol húzódik a határ egy automatizált rendszer és egy valódi robot között. Míg egy automata előre meghatározott lépések sorozatát hajtja végre, addig a robot képes a környezetéből érkező információk alapján önálló döntéseket hozni, és nem várt helyzetekre is reagálni. A különbség tehát nem a kinézetében rejlik, hanem a döntési és alkalmazkodási képességben.

Majdik András László arra hívta fel a figyelmet, hogy a modern robotika fejlődését több technológia együttese hajtja. A gépi érzékelés, a mesterséges intelligencia és az utóbbi években különösen nagyot fejlődő megerősítéses tanulás együtt teszik lehetővé, hogy a robotok mozgása, egyensúlya és reakciói egyre természetesebbek legyenek. Akár olyan összetett helyzetekben is, amelyek nincsenek előre beprogramozva.

A HUN-REN szakértője egy négylábú robotot is bemutatott a stúdióban, amely szenzorok segítségével érzékeli a környezetét, stabilan mozog, és jelenleg az autonóm funkcióinak bővítésén dolgoznak. Kiemelte: mielőtt bárki a katonai felhasználáson gondolkodna, a gyártó ezt kifejezetten tiltja, a robotot kizárólag békés, hétköznapi feladatokra szánják.

Ott segít, ahol a munka monoton vagy megterhelő

A podcast fontos megállapítása, hogy a robotika közel sem minden feladatra jelent megoldást. Olyan munkafolyamatban működik a leghatékonyabban, amely jól strukturálható, fizikailag megterhelő vagy az emberek számára túl monoton. Tipikus példa erre az üzemen belüli anyagmozgatás. „Amikor a Robert Bosch Elektronika Kft. telephelyén 2017-ben elindultak az automatizált logisztikai megoldások, kiderült, hogy egy munkatárs akár napi 20 kilométert is gyalogolhat a raktár és a gyártóterület között” – mondta a Bosch vállalatirányítási rendszer (ERP) szakértője. Az automatikusan vezérelt járművek (AGV-k) ma már nemcsak nagy távolságokat tesznek meg, de képesek önállóan tájékozódni és kommunikálni egymással, miközben biztonságosan kerülik ki az akadályokat.

A szakértők kitértek egy másik fejlesztési irány jelentőségére is: az intelligens kicsomagoló- és válogatógépek alkalmazására. Ezek mesterséges intelligencia segítségével ismerik fel a különböző csomagolásokat és alkatrészeket, majd a megfelelő fogófejjel és a szükséges erővel emelik ki azokat.

Közelebb van, mint gondolnánk

A humanoid, kétlábon járó robotok fejlesztése világszerte zajlik. Ahogyan néhány évtized alatt a személyi számítógép mindenki számára elérhetővé vált, úgy válhatnak a robotok is egyre általánosabbá és elterjedtebbé. A beszélgetésben rámutattak arra, hogy ma már szinte mindenkinek egy számítógép lapul a zsebében, és a következő egy-két évtizedben a robotok jelenléte is jelentősen bővülhet az iparban, a szolgáltatásokban, sőt akár a mindennapi életünkben is. A robotok azonban nem lecserélnek, hanem kiegészítenek minket, ugyanis a kreativitást, a felelősségteljes döntéseket és az emberi helyzetfelismerést nem tudják kiváltani.

A jövő ökoszisztémában épül

A szakértők rámutattak arra is, hogy a technológia rohamos fejlődése miatt ma már egyre inkább ökoszisztémában érdemes gondolkodni. Az ipari szereplők, az akadémiai szféra és a fejlesztő közösségek együttműködése gyorsíthatja fel, hogy a kutatási eredményekből az iparban is alkalmazható megoldások szülessenek.

Kis Gábor kiemelte, a Bosch több hazai felsőoktatási intézménnyel működik együtt, példaként az Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Karát, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet és a Széchenyi István Egyetemet említette. Az együttműködések célja, hogy a kutatás-fejlesztésben elért eredmények minél gyorsabban alkalmazhatók legyenek a gyakorlatban, miközben a hallgatók valós projektekben szerezhetnek tapasztalatot. A HUN-REN szakembere is megerősítette, hogy a jövő robotikájához elengedhetetlen a programozási tudás, a szenzortechnológiák ismerete, a képfeldolgozás, valamint a rendszer- és irányításelméleti alapok elsajátítása.

Bosch Magyarország Podcast: technológiáról közérthetően

A Bosch Magyarország Podcast az innováció és a kutatás-fejlesztés legaktuálisabb témáival, szakértő vendégek segítségével közérthető válaszokat keres a jövő technológiájának legégetőbb kérdéseire. Aki szeretne többet megtudni arról, hogyan válhatnak a humanoid robotok tíz-húsz éven belül a mindennapok megszokott részéve, a válaszokat meghallgathatja, sőt meg is nézheti a Bosch Magyarország YouTube, Spotify, Apple Podcasts és Simplecast podcast-csatornáin!

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Napelemes rendszer a Schneider Electric MG Zala üzemében

Éves szinten akár a teljes elektromosáram-igény 60 százalékát is fedezheti majd a Schneider Electric zalaegerszegi MG Zala gyárában február elején üzembe helyezett új napelemes rendszer.

A tervek között szerepel a megtermelt energia tárolásának megoldása, valamint az e-autó töltőinfrastruktúra bővítése is.

Összesen 350 kVA-os beépített teljesítményű napelemes rendszert alakítottak ki a Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalatának zalaegerszegi, MG Zala gyárának tetején. A február elején üzembe helyezett napelemes kiserőmű által megtermelt energiát teljes mértékben a létesítményben használják majd fel.

A projekt előkészítése 2024. utolsó negyedévében indult, a kivitelezés pedig 2025. tavaszán kezdődött el. A fejlesztés keretében összesen 822 darab, egyenként 455 Wp teljesítményű napelem panelt helyeztek el az MG Zala létesítményének tetején. A panel csoportok 4 darab inverterhez csatlakoznak.

A napelemes rendszerek által megtermelt energia mennyisége nagy mértékben függ az időjárástól, de a várakozások szerint a napelemes kiserőmű akár az üzem teljes éves áramszükségletének 60 százalékát is fedezheti.

Nem a mostani beruházás az első jelentős fejlesztés az MG Zalában, ami a fenntartható működés érdekében történt. A Schneider Electric zalaegerszegi gyárában 2023. novembere óta nem használnak gázt, teljesen átálltak az elektromos áram használatára. Ez jól illeszkedik a vállalat globális stratégiájához, amelyben kiemelt szerepet kap az energiahatékonyság és a megújuló energia arányának növelése. A Schneider Electric zalaegerszegi, Hock János úti létesítményében a fenntarthatósági törekvések keretében az ott keletkező hulladék több mint 99 százalékát újrahasznosítják.

A mostani napelemes fejlesztés keretében egyelőre csak az aktívan megtermelt energia hasznosítására van lehetőség. A további tervek között szerepel a tárolás megoldása is, valamint a napelemes rendszer integrálása a létesítmény energiamenedzsment rendszerébe.

Az MG Zala üzemben kialakított napelemes rendszer támogatja a Schneider Electric e-autó programjának megvalósítását is. A vállalat célkitűzése, hogy 2030-ra csak elektromos járművek legyenek a flottájában. Az MG Zalában jelenleg két töltőállomás biztosítja az e-autók számára a töltési lehetőséget, azonban a következő években további hat töltő telepítését tervezik, amelyeket szintén a napelemes rendszerből látnak majd el árammal.

A Schneider Electric MG Zala üzemében kis- és középáramú megszakítókat gyártanak. A gyárból a magyar mellett főként a francia, spanyol és angol piacra szállítanak termékeket.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Új sztenderd segítheti az AI-adatközpontok áramellátását

Összefog a Siemens és a Rittal.

A mesterséges intelligencia (AI) alkalmazásokat kiszolgáló adatközpontokban már a 100 kW (kilowatt) feletti rack szintű teljesítménysűrűség is átlagosnak minősül, 2030-ra pedig ez az érték meghaladhatja az 1 megawattot is. Ez új megoldást igényel az energiaelosztás, a hűtés és a hővisszanyerés területén.

Az adatközpontok hatékonyabb villamosenergia-elosztása érdekében ezért a Siemens és a rack szekrények globális beszállítója, a Friedhelm Loh Group-hoz tartozó Rittal vállalat stratégiai partnerséget jelentett be. Az együttműködés célja egy egységesített infrastruktúra bevezetése. Ezáltal felgyorsulhat a nagy teljesítményű adatközpontok építése, csökkenthető a rendszerek a számítási ideje (time-to-compute), valamint kezelhető az AI-alkalmazások által generált, gyorsan növekvő teljesítménysűrűség.

A partnerség keretében elsőként egy olyan megoldást mutattak be, ami a hagyományos, központi energiaelosztás helyett a szervereknek és az adattárolóknak otthont adó, ún. „white space” részen kap helyet az adatközpontban. Azaz a komponenseket egy dedikált tápszekrénybe („sidecar”) integrálják, ami közvetlenül látja el a szerver rackeket energiával.

Ez a koncepció egyszerű, szabványosított és skálázható energiaellátást biztosít a berendezések számára, csökkentve az energiaveszteséget, és leegyszerűsítve a későbbi bővítéseket. A nyílt iparági szabványokra, valamint a Rittal és a Siemens bevált technológiáira épülő moduláris megoldás gyorsan telepíthető, miközben magas rendelkezésre állást és megbízható működést tesz lehetővé.

Az együttműködés keretében egy szabványosított kisfeszültségű elosztórendszer, valamint az üzemi és személyi biztonságot növelő megoldások fejlesztését tervezik, a jövőben pedig akár további iparágakra és alkalmazási területekre is kiterjeszthetik.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!