Ipar
Autonóm repülésre képes mesterséges méhraj
BionicBee – pontosan irányított ultrakönnyű repülő eszköz
A Bionic Learning Network több mint 15 éve foglalkozik a repülés varázsával. A madarak szárnyalásának technikai megfejtése után (Festo SmartBird) a csapat számos más lény repülésének természetes alapelveit is kutatta és technológiai módszerekkel meg is valósította. A BionicBee-vel a Bionic Learning Network most először fejlesztett ki olyan repülő tárgyat, amely teljesen önállóan, nagy egyedszámú rajban képes repülni. A BionicBee első repülési bemutatóját a 2024-es Hannover Messe kiállításon láthatták az érdeklődők.

Természetes repülési manőverek négy szabadságfokkal: a mesterséges méh 15-20 Hz-s szárnycsapási frekvenciával repül. A szárnyak 180 fokos szögben csapkodnak előre és hátra.
A BionicBee körülbelül 34 grammos tömegével, 220 milliméteres hosszúságával és 240 milliméteres szárnyfesztávolságával a Bionic Learning Network által eddig létrehozott legkisebb repülő tárgy. A fejlesztők először alkalmazták a generatív tervezés módszerét: néhány paraméter megadása után egy szoftveralkalmazás meghatározott tervezési elvek alapján megtalálja az optimális szerkezetet, hogy a lehető legkevesebb anyagot használja fel, ugyanakkor a lehető legstabilabb konstrukciót hozza létre. Ez a következetes könnyűszerkezetes felépítés elengedhetetlen a jó manőverezőképességhez és az egy feltöltéssel repülhető időhöz.
Autonóm kötelékrepülés
A mesterséges méhraj autonóm viselkedését egy ultraszéles sávú (UWB) technológiával működő beltéri helymeghatározó rendszer segítségével érik el. Ehhez a térben két szinten nyolc UWB-állomást (anchort) telepítenek. Ez pontos időmérést tesz lehetővé, és képessé teszi a méheket arra, hogy a térben meghatározzák a helyzetüket. Az UWB-állomások jeleket küldenek az egyes méheknek, amelyek az időbélyegek alapján önállóan meg tudják mérni a távolságot az adott adóelemektől és ki tudják számítani saját helyzetüket a térben.

Funkcionális integráció kis helyen: a méh teste tartalmazza a kompakt kialakítású szárnymozgató mechanizmust, a kommunikációs technológiát, valamint a szárnycsapkodást és a szárnygeometria adaptálását vezérlő alkatrészeket.
A rajban való repüléshez a méhek egy központi számítógép által meghatározott útvonalakat követnek. A szoros alakzatban is biztonságos és ütközésmentes repüléshez nagyfokú térbeli és időbeli pontosságra van szükség. Az útvonal tervezésénél figyelembe kell venni az esetleges légörvényekben létrejövő kölcsönhatásokat is.
Mivel a mesterséges méhek kézzel készülnek és a legkisebb gyártási különbségek is befolyásolhatják a repülési viselkedésüket, a méhek automatikus kalibrációs funkcióval is rendelkeznek: egy rövid próbarepülés során minden méh meghatározza az egyedileg optimalizált vezérlési paramétereit. Az intelligens algoritmus így ki tudja számítani az egyes méhek közötti hardveres különbségeket, így a teljes raj kívülről úgy vezérelhető, mintha minden méh azonos lenne.

Ütközésmentes repülés: a méhek a rajban repülve egy központi számítógép által megadott útvonalakat követnek.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
A Toyota és a Rivian is a Stratasys új 3D nyomtatót választotta
Az ipari 3D nyomtatás egyre nagyobb szerepet kap az autógyártásban, különösen a gyártási segédeszközök, szerelőkészülékek és funkcionális alkatrészek előállításában.
A Stratasys új F870 rendszere a nagyformátumú additív gyártás lehetőségeit bővíti, amelynek képességeit már a Toyota és a Rivian is vizsgálja saját gyártási folyamataiban.
A Stratasys tovább bővítette ipari FDM technológiára épülő termékportfólióját az új F870 3D nyomtatóval, amelyet kifejezetten a nagy igénybevételű üzemi alkalmazásokhoz fejlesztettek. A berendezés a nagy építési térfogatot, a szabályozott hőmérsékletű gyártási környezetet és a nagy teljesítményű műszaki polimerek alkalmazását egyesíti. A fejlesztés célja, hogy az additív gyártás ne csupán a prototípusok készítésében, hanem a mindennapi ipari termelésben is gazdaságosan alkalmazható legyen.
Az új rendszer iránt már a bevezetés előtt jelentős érdeklődés mutatkozott. A Toyota Production Engineering Kentucky állambeli, georgetowni részlege, valamint a Rivian Automotive michigani, plymouthi üzeme is megkezdte az F870 képességeinek vizsgálatát. A két autógyártó elsősorban a gyártási segédeszközök, szerelési és ellenőrző készülékek, valamint a fejlett prototípusgyártási alkalmazások területén keresi a technológia felhasználási lehetőségeit.
Nagyobb méret, szélesebb alkalmazhatóság
A Stratasys F870 egyik legfontosabb műszaki jellemzője az 1000 × 610 × 610 milliméteres építési térfogat. A gyártó szerint a berendezés kategóriájának leghosszabb, teljesen fűtött építési terével rendelkezik, amely lehetővé teszi nagyméretű, összetett geometriájú alkatrészek előállítását.
A rendszer többféle ipari alapanyaggal működik, köztük ASA, ABS, Nylon 12CF, valamint az új ABS Draft Gray anyaggal. Különösen fontos a szénszál-erősítésű Nylon 12CF alkalmazhatósága, amely nagy merevségének, szilárdságának és tartósságának köszönhetően alkalmas lehet jelentős mechanikai igénybevételnek kitett gyártási segédeszközök készítésére.
A technológia egyik előnye, hogy a hagyományos forgácsolással vagy más gyártási eljárással készülő egyedi készülékek bizonyos esetekben közvetlenül, szerszámozási igény nélkül állíthatók elő. Ez különösen a gyakran módosuló gyártási folyamatoknál, a kisebb sorozatoknál és az egyedi szerelési feladatoknál jelenthet idő- és költségmegtakarítást.
Az autóipari gyártás rugalmasságát növelheti
A Toyota és a Rivian érdeklődése jól mutatja, hogy az additív gyártás szerepe fokozatosan átalakul az autóiparban. A technológia ma már nem kizárólag a termékfejlesztés és a prototípusgyártás eszköze, hanem egyre inkább a gyártósorok működését támogató megoldás.
A nagyméretű szerelőkészülékek, ellenőrző sablonok és egyedi befogók hagyományos előállítása gyakran jelentős átfutási idővel jár. A 3D nyomtatás lehetőséget biztosít arra, hogy ezek az eszközök közvetlenül a digitális tervek alapján készüljenek el, és szükség esetén gyorsan módosíthatók legyenek.
A Toyota szakemberei szerint az additív gyártás már bizonyította értékét a vállalatnál, a következő lépés pedig az alkalmazási területek további bővítése. Az F870 mérete, alapanyagválasztéka és ipari kialakítása olyan lehetőségeket kínál, amelyek illeszkedhetnek a gyártó újabb termelési igényeihez.
A Stratasys fejlesztése egy szélesebb iparági folyamatba illeszkedik, amelyben a vállalatok a gyártási rugalmasság növelésére, az ellátási láncoktól való függőség mérséklésére és a termelési költségek csökkentésére törekednek.
Az F870 megjelenése újabb lépést jelenthet az additív technológiák üzemi integrációjában. A nagyobb gyártási kapacitás, a műszaki alapanyagok és a megbízhatóan ismételhető gyártási folyamatok együttesen hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a 3D nyomtatás a hagyományos gyártástechnológiák egyre fontosabb kiegészítőjévé váljon.
A Stratasys ipari additív gyártási megoldásait Magyarországon a VARINEX Zrt. képviseli, amely több mint két évtizede foglalkozik a gyártó technológiáival.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Az elektromos autók is segíthetik a gyárak energiaellátását
A helyben termelt energia, az energiatárolók és az elektromos járművek összehangolt használatával az ipari telephelyek csökkenthetik energiaköltségeiket, és biztonságosabbá tehetik energiaellátásukat.
A megfelelő technológiával a vállalati flották autói az épületek és a villamosenergia-hálózat működését is támogathatják. Ezekről a lehetőségekről beszélt nemrég egy, a járműipar jövőjével foglalkozó konferencián Nagy-Gál Levente, a Schneider Electric tanácsadói szolgáltatásokért felelős vezetője és Lukács Tamás, a vállalat Kelet-Európáért felelős stratégiai menedzsere.
Egy ipari telephely ma már maga is termelhet és tárolhat energiát, fogyasztását pedig a termelési igényekhez és a villamosenergia-hálózat lehetőségeihez igazíthatja. Ehhez azonban a napelemek, az akkumulátorok vagy az elektromosautó-töltők telepítése mellett azok összehangolt működésére is szükség van. Így a helyben megtermelt energia jobban hasznosítható, a fogyasztási csúcsok pedig mérsékelhetők.
Nagy-Gál Levente előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az intelligens létesítmények alapját a megfelelő mérés, adatgyűjtés és szabályozás teremti meg. A vállalatok ezek segítségével kaphatnak pontos képet arról, mikor, hol és mennyi energiát használnak fel, és hol van lehetőség a hatékonyság javítására. Erre épülhet a helyi megújuló energiatermelés, az energiatárolás és a hőszivattyús megoldások összehangolt alkalmazása.
Ezt az együttműködést teszi lehetővé a microgrid, amely közös irányítás alá vonja a telephely energiaforrásait, tárolóit, fogyasztóit és járműtöltőit. A gyakorlatban ez azt jelentheti, hogy a rendszer a napelemekkel megtermelt energiát a gyártáshoz, üzemeléshez vagy az autók töltéséhez használja fel, a tárolókban rendelkezésre álló energia révén pedig mérsékli a hálózatból vételezett teljesítményt a legnagyobb terhelés idején. Megfelelő kialakítás esetén a microgrid hálózati áramkimaradáskor is biztosíthatja a kijelölt berendezések energiaellátását.
Az elektromos járművek elterjedése további lehetőséget nyit a vállalatok előtt. Ahogy Lukács Tamás bemutatta, a kétirányú töltésre alkalmas autók akkumulátorai az épületek energiaellátásában is szerepet kaphatnak, a Vehicle-to-Grid, röviden V2G technológiával pedig a közcélú villamosenergia-hálózatba is visszatáplálhatnak. A járművek így a parkolással töltött idő egy részében energiatárolóként segíthetik a telephely vagy a hálózat működését.
Ennek során a közlekedési igények maradnak továbbra is továbbra is az elsődlegesek: az energiafelhasználást úgy kell szabályozni, hogy az autók a szükséges töltöttséggel álljanak rendelkezésre induláskor. A megoldás alkalmazásához megfelelő járművekre, töltőberendezésekre és összehangolt vezérlésre, valamint megfelelő szabályozási és elszámolási feltételekre van szükség. Szélesebb körű elterjedését a finanszírozás, az ösztönzők és az egyszerű, automatizált használat is befolyásolja.
A Schneider Electric a tanácsadástól a villamos infrastruktúra kialakításán át a digitális energiagazdálkodásig támogatja a vállalatokat ebben az átalakulásban. A vállalat dunavecsei okosgyára is példát mutat az ipari működés, a helyi energiatermelés és az elektromobilitás összekapcsolására. Az összehangolt megközelítés segíthet abban, hogy az ipari létesítmények hatékonyabban használják fel az energiát, rugalmasabban alkalmazkodjanak a hálózat terheléséhez, és fenntarthatóbbá tegyék működésüket.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Mennyi pénz vész el a sűrített levegős rendszerben?
A sűrített levegő sok üzemben nélkülözhetetlen energiaforrás, előállítása azonban jelentős költséggel jár. A nem megfelelően kiválasztott vagy üzemeltetett kompresszorok, a szivárgások és az energiahatékonysági hiányosságok akár milliós többletkiadást is okozhatnak évente. Bemutatjuk azokat a területeket, ahol a vállalatok a leggyorsabban érhetnek el megtakarítást.
A 3 leggyakoribb kérdés ügyfeleink részéről:
- Mire használható a kompresszorok hulladékhője?
Az üzemek egyre gyakrabban vizsgálják, hogyan forgatható vissza a sűrítés során felszabaduló hő fűtési vagy melegvíz-előállítási célokra. - Mekkora veszteséget okoznak a sűrített levegő szivárgások?
Egy átlagos rendszerben a szivárgások akár az előállított sűrített levegő 20–30%-át is felemészthetik. Emiatt egyre nagyobb az érdeklődés az ultrahangos szivárgásvizsgálatok és a csőhálózat-optimalizálási megoldások iránt. - Mennyi idő alatt térül meg egy korszerű VSD csavarkompresszor ára?
Az energia az egyik legnagyobb költségtényező a sűrített levegő előállításában, ezért sok vállalat számára kulcskérdés, hogy milyen megtakarítást hozhat egy elavult kompresszor cseréje.
Hosszú évek és különböző iparágak tapasztalata alapján az Atlas Copco az alábbi javaslatokat adja:
1) Mire használható a kompresszorok hulladékhője?
- Az olajbefecskendezéses csavarkompresszorok működés közben felvett villamos energiájának nagy része hővé alakul, amely megfelelő rendszerrel visszanyerhető és hasznosítható.
- A kompresszor által termelt hulladékhő felhasználható pl. technológiai víz előmelegítésére, használati melegvíz előállítására vagy épületek fűtésének támogatására.
- Az energia-visszanyerés segítségével jelentősen csökkenthetők a vállalat teljes energiafelhasználásához kapcsolódó költségek és a kapcsolódó CO₂-kibocsátás.
- Fontos megjegyezni, hogy ez a lehetőség elsősorban az olajbefecskendezéses csavarkompresszorokhoz érhető el, amelyeknél a keletkező hő hatékonyan összegyűjthető és átadható más felhasználási pontoknak.
- A megfelelően kialakított energia-visszanyerő rendszer javítja a sűrítettlevegő-rendszer teljes energiahatékonyságát, így a kompresszor nem csupán sűrített levegőt, hanem hasznosítható hőenergiát is termel.
- Az Atlas Copco szakértői felmérik, hogy az adott üzemben mekkora hőmennyiség nyerhető vissza, és mely alkalmazások kínálják a legjobb megtérülést.
- Tudja meg, hogyan alakíthatja kompresszora hulladékhőjét értékes energiaforrássá! (Energia-visszanyerés GA olajbefecskendezéses kompresszorokhoz)
2) Mekkora veszteséget okoznak a sűrített levegő szivárgások?
- A sűrítettlevegő-rendszerekben a termelt levegő akár 20-30%-a is elveszhet szivárgások miatt, ami jelentősen növeli az energiaköltségeket.
- A szivárgások nemcsak energiaveszteséget okoznak, hanem a kompresszorokat is magasabb terhelésre kényszerítik, ami növeli az üzemeltetési költségeket.
- Az ultrahangos szivárgáskeresés lehetővé teszi a szemmel vagy füllel nehezen észlelhető veszteségpontok gyors azonosítását.
- A szivárgások megszüntetése gyakran a leggyorsabban megtérülő energiahatékonysági intézkedések közé tartozik.
- A csőhálózat optimalizálása és a nyomásesések csökkentése tovább javíthatja a rendszer hatékonyságát és üzembiztonságát.
- A rendszeres kompresszor- és hálózati felülvizsgálat segít feltárni a rejtett veszteségeket, valamint azonosítani a további megtakarítási lehetőségeket.
- Az Atlas Copco szakértői helyszíni felméréssel támogatják a vállalatokat a szivárgások felderítésében és a rendszer optimalizálásában.
- Csökkentse üzemeltetési költségeit egy átfogó kompresszor-felülvizsgálattal! (További információ a kompresszor felülvizsgálatról )
3) Mennyi idő alatt térül meg egy korszerű VSD csavarkompresszor ára?
- A kompresszor teljes élettartam-költségének több mint 70%-át az energiafogyasztás teszi ki.
- Ezért a legfontosabb kérdés, hogy mennyi energiát takaríthatnak meg egy régebbi, fix fordulatszámú csavarkompresszor lecserélésével.
- A frekvenciaváltós (VSD) technológia a sűrítettlevegő-igényhez igazítja a motor fordulatszámát, így csökkenti az üresjárati és részterheléses veszteségeket.
- A megtakarítás mértéke az alkalmazástól és az üzemeltetési körülményektől függ, de számos esetben jelentős, akár 35% energiamegtakarítás érhető el.
- Mivel minden sűrítettlevegő-rendszer egyedi, a várható eredményeket érdemes a tényleges gyártási adatok alapján meghatározni.
- Az Atlas Copco online kalkulátorával gyorsan kiszámolható, hogy egy adott üzemben milyen energia- és költségmegtakarítás érhető el a technológiaváltással.
- Számítsa ki saját megtérülési idejét valós üzemeltetési adatai alapján! (Atlas Copco VSD kalkulátor)
További kérdések esetén írjon nekünk és 24 órán belül válaszolunk: kompresszor.hun@atlascopco.com
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Mozgásban2 hét ago
A Kia EV2 felkerült a 2027-es Év Autója díj döntőseinek listájára
-
Okoseszközök2 hét ago
Kimagasló érdeklődés övezi a Samsung Galaxy Z8 szériát Európában
-
Okoseszközök2 hét ago
Több információ, tudatosabb odafigyelés: hogyan segítheti a technológia a szülőket a baba alvása során?
-
Gazdaság2 hét ago
Drága a marketing, jöhet az AI! – Vagy mégsem?
-
Gazdaság2 hét ago
Netrisk: roham indult az Otthon Startért, a felújítási hitelek piacát is felpörgetheti az új program
-
Tippek2 hét ago
Miért hasznos a szagelszívók használata?
-
Okoseszközök2 hét ago
A Schneider Electric és az Apple közös fejlesztésével lehetnek még okosabbak és energiahatékonyabbak az otthonok
-
Gazdaság2 hét ago
Bemutatták a világ első teljesen szoftveralapú középfeszültségű kapcsolóberendezését







