Ipar

Ezek most a világ legelképesztőbb téglaépületei

wienerberger

Idén 11. alkalommal adták át Bécsben a világ egyik legtekintélyesebb téglaépítészeti elismerését.

A Wienerberger által életre hívott és kétévente megrendezett Brick Award-on a modern és innovatív téglaépítészet legkreatívabb példáit díjazzák a nemzetközi téglaépítészet független platformjaként. A nemzetközileg elismert építészekből álló zsűri 54 ország 743 pályázata közül választotta ki az öt kategóriagyőztes projektet.

Hat kontinens 54 országából érkezett rekordszámú, 743 pályázat közül választotta ki egy nemzetközileg elismert építészekből álló zsűri az idei Brick Award öt kategóriájának győzteseit, valamint egy fődíjast. A nemzetközi versenyt 20 évvel ezelőtt azért hozta létre a Wienerberger, hogy az építészeket és a szakmán kívüli rajongókat egyaránt az új építési formák felfedezésére, illetve a tervezési koncepciók megosztására ösztönözze. Az elmúlt évek során a világ minden tájáról – köztük Magyarországról is – érkeztek pályázatok, amikhez a nevezők téglatípusok széles skáláját használták fel, különféle színben és formában.

Az előzetesen kiválasztott 50 jelölt közül a zsűri öt kategóriában – „Feeling at home“, „Living together“, „Working together”, „Sharing public spaces”, valamint „Building outside the box” – választotta ki a győztes projekteket, valamint az esztétikai, fenntarthatósági és innovációs szempontok alapján az általános fődíjast.

„Napjainkban az építészek egyszerre számos kihívással néznek szembe. Olyan tereket kell alkotniuk, amelyek egyszerre csökkentik a bolygóra gyakorolt hatásunkat és védenek minket az éghajlatváltozás következményeitől, miközben megfizethetőbbé teszik az otthonokat, mivel a megélhetési költségek az elmúlt években megugrottak. A válaszok megtalálása érdekében ezek a rendkívüli építészek az anyag és a szerkezet felhasználásának új módjait kutatják, ahogyan azt a Brick Award díjazottjainak munkái is bizonyítják. Projektjeik esztétikai és szerkezeti tulajdonságaik mellett pontosan annak az innovatív szellemiségnek a fizikai megnyilvánulásai, amelyet a mai kihívások megkövetelnek. Az erőforrások megtakarításától a meglévő környezetbe való beépítésig ezek a kreatív elmék a téglában rejlő, változatlanul hatalmas lehetőségek kiaknázásával találtak megoldásokat. Büszkén tisztelgünk előttük és támogatjuk úttörő alkotásaikat”

– mondta Heimo Scheuch, a Wienerberger AG vezérigazgatója.

A lakóterektől a kiállítócsarnokig: a téglaépítészetben rejlő lehetőségek

A 27.000 euró (több mint 10 millió forint) összdíjazású pályázaton a fődíjas alkotás 7.000 eurót, míg a kategóriagyőztesek egyenként 5-5.000 eurót kapnak. Idén a fődíjat a brit Níall McLaughlin Architects stúdió és az „International Rugby Experience” című, a rögbi sportnak szentelt limericki kiállítási és rendezvényközpont projektje nyerte el a Brick Award „Sharing public spaces” kategóriában. A terv Limerick város híres templomaiból merít ihletet, ugyanakkor modern esztétikát követ, így az épület illeszkedik a környezetbe, ugyanakkor esztétikailag is gazdagítja azt.

A „Feeling at home“ kategóriát a paraguayi Equipo de Arquitectura stúdió nyerte, amelynek „Intermediate House” épülete préselt földtömbökből áll, lehetővé téve az alacsony kibocsátású hőmérsékletszabályozást. A „Living together”, azaz a többlakásos házak kategóriájának díját az argentin Estudio Arqtipo csapata nyerte el, akik úgy alakítottak ki egy keskeny saroktelken tíz különálló lakóteret, hogy minden egységnek biztosítottak saját külteret.

A „Working together” kategóriában a két együttműködő ír stúdió, a Grafton Architects és az O’Mahony Pike Architects lett az első az Electricity Supply Board of Ireland irodaházával, amelynek sikerült összehoznia a modern építési szabványokat Dublin történelmi esztétikájával. A „Building outside the box” díját pedig a spanyol HANGHAR és a mexikói PALMA stúdió közös projektje nyerte el. Egy építészeti és dizájnfesztiválra építettek egy ideiglenes művészi téglaépítményt „Types of Spaces” címmel a spanyolországi Logroño város egyik szűk átjárójában, amely több építészeti stíluson keresztül vezeti végig a látogatókat.

A Brick Award zsűrije öt nemzetközileg elismert építészből állt:

  • Christelle Avenier/Franciaország, építész és az Avenier Cornejo Architectes társalapítója.
  • Christine Conix/Belgium, építész és a Conix RDBM Architects társalapítója.
  • Ingrid van der Heijden/Hollandia, építész és a CIVIC architects társalapítója.
  • Wojciech Malecki/Lengyelország, építész és a Maleccy biuro projektowe alapítója.
  • Boonserm Premthada/Thaiföld, építész és a Bangkok Project Studio alapítója.

A legjobb 50 pályamű egy könyvben

A korábbi évekhez hasonlóan a díjazottak a zsűri által kiválasztott top 50 nevezővel együtt bekerülnek, a Wienerberger az építészeti pályázatot kísérő „BRICK 24” című albumba, mely részletesen bemutatja a győztes pályaműveket. A kortárs téglaépítészetről szóló áttekintést a nemzetközi szerzők öt esszéje teszi teljessé. A könyv – melybe már korábban számos magyar pályázat bekerült az évek során, köztük a 2006-ban fődíjas magyar lakó- és irodaépület, a pécsi Barbakán Ház (tervezők: Építész Stúdió Kft., Cságoly Ferenc, Keller Ferenc) – a kerámia építőanyagot helyezi reflektorfénybe, amely időtálló és tökéletesen illik az előremutató és innovatív építészetbe. A kötet a Park Books-szal együttműködésben jelent meg.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Új megoldásokat mutatott be a Huawei a digitális átállás felgyorsítására

digitális

Ismét megrendezték a Huawei Tech4Value – ICT Day konferenciáját, amelyen a legújabb az oktatást, közlekedést, közigazgatást érintő digitalizációs folyamatokról esett szó.

Az eseményt Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter nyitotta meg, de felszólalt többek között Fábián Gergely iparpolitikáért és technológiáért felelős-, Nagy Bálint közlekedésért felelős államtitkár, Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke és Joó István, a HIPA Befektetési Ügynökség vezérigazgatója is. 

A fenntarthatóság és a digitalizáció két alapvető trend, amelyek kulcsszerepet játszanak az európai iparágak fejlődésében. A Huawei mint a világ egyik vezető infokommunikációs szolgáltatója számos olyan innovatív megoldást mutatott be Budapesten, az idei a Tech4Value – ICT Day konferenciája keretében, amelyek segítenek, hogy a digitalizált világban fokozni lehessen a versenyképességet és az adatbiztonságot. A rendezvényen részt vett ipari és kormányzati szereplők, valamint az egyetemi élet képviselői a különböző szektorok közötti kapcsolódási lehetőségeket is áttekintették a digitalizáltság növelése érdekében.

„Az elmúlt években sok kihívással és nehézséggel szembesült a Huawei – kezdte köszöntő beszédét Jin Yong, a Huawei Technologies európai régiójáért felelős kormányzati kapcsolatok és kommunikációs igazgatója –, de itt vagyunk. Közel 100 milliárdos forgalmat értünk el tavaly globálisan és az európai gazdasághoz 12,3 milliárd euróval járultunk hozzá, s mintegy 140 ezer munkahely kötődik hozzánk. Magyarországnak ambiciózus digitalizációs tervei vannak, gazdasági kapcsolatai összekötik a Keletet a Nyugattal. A Huawei élenjáró infokommunikációs tapasztalataival igyekszik ebben részt venni”

– hangsúlyozta.

Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter köszöntőjében elmondta:

„Gyors és sikeres digitális átállás nélkül nincs versenyképes magyar gazdaság. Éppen ezért jelöltük ki a Neumann János Program egyik fókuszterületeként a digitalizációt, amelynek nem csak a kutatásban és innovációban van kiemelt szerepe az új digitális technológiák fejlesztésén és alkalmazásán keresztül, de modern oktatás sem képzelhető el digitális megoldások nélkül, ezért erre is kiemelt hangsúlyt helyezünk. A Kormány célja, hogy 2030-ra Magyarország a világ legjobb 10 innovátora közé kerüljön.”

„Ahhoz, hogy a technológiai adaptáció minél inkluzívabb legyen, elengedhetetlen a digitális infrastruktúra fejlesztése és a nyitottság előmozdítása. Versenyképességünk többek között két kulcsfontosságú területre összpontosít: a mesterséges intelligenciára és az elektromos autózásra. Ezek az iparágak nemcsak a jövőnket formálják, hanem gazdaságunk erősítéséhez is jelentősen hozzájárulnak”

– mondta el Fábián Gergely, iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár.

„A digitalizáció terjedésével a közlekedési rendszerek fejlesztései már nem kizárólag üzemekben vagy technológiai parkokban történnek: az intelligens mobilitás „laboratóriumaivá” a városi térségek válnak. A komplex városi-elővárosi térségek közlekedésfejlesztésében az előttünk álló évtizedben fontos szerepet játszik majd az automatizáció szintjének emelkedése és a megosztás alapú mobilitás szerepének növekedése. Mindennek alapja a közlekedés résztvevői közötti adatáramlás, kommunikáció és együttműködés”

– összegezte Nagy Bálint, közlekedésért felelős államtitkár.

Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke megjegyezte, hogy „a pénzügyi digitalizáció óriási lehetőség gazdaságunk számára. Az olcsóbb, gyorsabb, hatékonyabb pénzügyi közvetítés az egész társadalom számára komoly értéket teremt, ugyanakkor a technológiák fejlődésével megjelenő újtípusú visszaéléseket is megnyugtatóan kezelnünk kell.”

Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója előadásában elmondta, hogy egyre több vállalat választja Magyarországot kutatás-fejlesztési beruházása helyszínéül, és vele együtt a hazai egyetemekkel való együttműködést. Hozzátette: „egyre gyakoribb példa az is, hogy egy termelő vállalat első lépésben gyártókapacitással jelenik meg Magyarországon, később pedig szolgáltató, majd K+F tevékenységgel bővíti jelenlétét.” Joó István kiemelte, hogy ezek a beruházások nagymértékben járulnak hozzá a magyar gazdaság dimenzióváltásához, vagyis ahhoz, hogy a „Made in Hungary” időszakából az „Invented in Hungary” időszakába lépjen át az ország.

„A 4iG elkötelezett a magyarországi digitális infrastruktúra fejlesztése mellett, a következő években 150 milliárd forint beruházást terveznek a vezetékes és a mobilhálózatban, valamint 1,1 millió háztartást szeretnének gigabit alapú megoldással elérni. A 4iG jelentős befektetési programmal rendelkezik a műholdas szolgáltatások, a drónfejlesztés- és elhárítás, továbbá az optikai gerinchálózatok fejlesztése, és a védelmi ipar digitalizáció területén, ahol a beruházások során hazai és külföldi partnereire is támaszkodik majd a vállalatcsoport. Többek között a 4iG meglévő felhőszolgáltatása mellett, a Huaweijel közösen új közös felhőszolgáltatási platformot épít ki, amely a magyar vállalatok mellet a közszférát, továbbá a régióba települt kínai és távol-keleti nagyvállalatokat célozza majd szolgáltatásaival. – mondta Fekete Péter, a 4iG vezérigazgatója.”

A konferencia mellékrendezvényeként egy mobil kiállítótérben (Huawei Europe Enterprise Roadshow) a Huawei bemutatta legújabb, a digitális átállást támogató termékinnovációit a közlekedéstől az oktatásig, valamint a különböző iparágak és a közszféra számára optimalizált IKT-megoldásokat ismertetett.

„Az európai iparágak fejlődésének elősegítése érdekében folyamatosan fejlesztjük megoldásainkat, hogy elősegítsük a fenntartható, digitális átállást”

– mondta Jin Yong, a Huawei Technologies európai régiójáért felelős kormányzati kapcsolatok és kommunikációs igazgatója.

„A Budapesten is bemutatott új, IKT-termékek és megoldások lehetővé teszik számunkra, hogy aktívan támogassuk partnereinket a legkülönbözőbb területeken, az egészségügytől kezdve az oktatáson át a kiskereskedelemig és a gyáriparig.”

Digitalizáció az élet minden területén

A Huawei kamionos kiállító terében számos fejlesztést mutatott be, amelyek különböző iparágak számára kínálnak optimalizált hálózati és adatközponti megoldásokat. Az oktatási szektorban például a Wi-Fi 7 technológia magas sávszélességet és kiváló teljesítményt biztosít az egyetemi oktatótermekben, miközben több hálózatot integrál egyetemi környezetben. A vállalat hálózati megoldásai előre lépést jelentenek a gyorsabb és stabilabb internetkapcsolat terén, amely ideális választás videokonferenciákhoz és VIP-felhasználók számára, hozzájárulva a jobb felhasználói élményhez és a hatékonyabb üzemeltetéshez.

A gyártási iparágban a Huawei SD-Branch megoldása egyszerűsíti a hálózati infrastruktúrát kis- és közepes méretű irodák számára, lehetővé téve akár 20.000 fiók kezelését egyetlen hálózaton keresztül. Ezáltal csökkenti a költségeket és növeli a hatékonyságot vállalati környezetben.

A logisztikai szektorban bemutatott megoldások közül kiemelkedik az a technológia, amely egy közös képernyőn áttekinthetővé teszi és irányítja az öt közlekedési szektor (vasút, metró, repülés, úthálózat és kikötők) főbb jellemzőit és adatait. Ennek köszönhetően az iparági szereplők és partnerek könnyedén reagálhatnak az aktuális piaci igényekre és tulajdonságokra, optimalizálva ezzel a szolgáltatások és infrastruktúra működését.

Az innovációk között szerepel továbbá egy intelligens IT-megoldás, amely lehetővé teszi kisebb adatközpontok gyors és egyszerű telepítését, hatékony figyelését és a hálózati hibák gyors azonosítását és megoldását. Az orvosi képalkotó központok számára kifejlesztett technológia segítségével rendkívül gyors és hatékony képfeldolgozást tesz lehetővé, elősegítve ezzel az orvosi diagnosztika és kutatások hatékonyságának növelését.

Az okos üzletek számára optimalizált hálózati és adatközponti megoldások pedig széleskörű felhasználhatóságot biztosítanak, ezáltal támogatják a kiskereskedelmi ágazat digitális átalakulását és hatékony működését.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

Korábban érkezik idén a hazai dinnye

Előbb kerül a polcokra a magyar dinnye a kedvező időjárás hatására. A terület növekedésének köszönhetően idén emelkedik a betakarítható mennyiség is: várhatóan 140-160 ezer tonna görögdinnyét és 10-12 ezer tonna sárgadinnyét takarítanak be a nyári időszakban a hazai termelők.

A mindenki által kedvelt nyári gyümölcsre – legyen az görögdinnye vagy sárgadinnye – már nem kell sokat várni. Bár a külföldről származó rendszerint marokkói vagy görögországi dinnyével márciustól már találkozhattunk az üzletek polcain, sokan várják az ízletes és kiváló minőségű hazai dinnyéket.

„Az átlagos éves dinnyefogyasztás 10 kg/fő körül alakul Magyarországon. A belföldi fogyasztáson túl, amely nagyságrendileg 100-110 ezer tonna, körülbelül 40-50 ezer tonna juthat exportra, amelynek legnagyobb része a lengyel, német, cseh és szlovák piacra kerül. Az export kiemelten fontos számunkra, mivel teljes mértékben ki tudjuk szolgálni a belföldi piacot kiváló minőségű hazai áruval. Ennél több dinnyét Magyarországon nem igazán lehet értékesíteni. Szerencsére a növekvő exportkapcsolatok révén arra lehet számítani, hogy lesz hova értékesíteni a magyar dinnye jelentős részét”

– ismertette Lacházi Pál, a Syngenta dinnyefélék specialistája.

A megszokottnál melegebb tavaszi időjárás a dinnye fejlődését is felgyorsította. Bár április közepén a hideghullám nem jött jól a termesztőknek, szerencsére ez az időjárási anomália nem okozott nagy gondot a dinnyeterületeken. A termések kifejlődése és érése a tavalyi évhez képest 2 héttel előrébb tolódott. A legkorábbi fóliasátras ültetésekből már június elejétől elérhető kisebb mennyiségben a hazai dinnye a boltokban és a piacokon. Június második felétől pedig tovább bővül a kínálat, köszönhetően a korai alagutas termesztésnek. Először a déli országrészből – Békésből és Baranyából –, majd ezt követően Tolna és Fejér vármegyékből, valamint a hevesi és szabolcsi térségekből kerül a dinnye a fogyasztókhoz, és amennyiben az időjárás is kedvező, szeptember közepéig-végéig biztosan fogyaszthatunk a hazai dinnyéből.

A megváltozott vásárlási szokások miatt az áruházláncok egyre inkább a 7-10 kg alatti, kisebb termésméretű, kerek görögdinnyéket preferálják. Ezen kívül évről-évre kis mértékben, de növekvő tendenciát mutat a magszegény görögdinnye aránya a termelési oldalon és a fogyasztói keresletben is. A klasszikus, megszokott 10 kg feletti súlyú, magvas görögdinnye kiváló minőségű, ízletes, magas beltartalmi értékekkel rendelkezik, amely iránt elsősorban a hagyományos értékesítési piacokon van igény.

Lacházi Pál elmondta: 2024-ben a terület növekedésnek köszönhetően összesen 3300 hektár termőfelülettel kalkulálnak a görögdinnyében, ami az előző évihez képest csaknem 20 százalékos területnövekedést jelent. Békés megyében nagyságrendileg 8 százalékkal nőtt a terület tavalyihoz képest, de a legnagyobb arányú, 30 százalékos növekedés Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében történt. A többi régióban a területek nagysága nem változott érdemben. Ezen a felületen mintegy összesen 140-160 ezer tonna teremhet. A sárgadinnye termőterülete viszonylag stabil, 300 hektár körül alakul, amelyen nagyságrendileg 10-12 ezer tonna termésmennyiség várható a szezon alatt.

Európa legnagyobb dinnyetermelőjeként Spanyolország csaknem 20 ezer hektár termőfelülettel rendelkezik. Ekkora területről évi 1,2-1,3 millió tonna dinnyét takarítanak be, amelyből mintegy 800 ezer tonnát exportálnak, főleg az európai országokba. Jelentős dinnyetermesztő ország Európában még Olaszország, Görögország és Törökország. Hazánk a dinnyetermesztés északi határán fekszik, termőterületünk kicsi a déli országokéhoz képest, ám a termesztés színvonala magas, valamint a minőség és a termésmennyiség is világszínvonalú.

Magyarország legnagyobb versenytársai a mediterrán Olaszország és Görögország, ahol a kedvezőbb éghajlatnak köszönhetően a szezon hosszabbra nyúlhat. A környező országok hasonló időjárási, éghajlati kihívásokkal küzdenek, mint mi, viszont Romániában, Bulgáriában és Szerbiában is jelentős termesztéstechnológiai fejlődés következett be az utóbbi években, így ezek az országok exportlehetőségeket keresve könnyen versenytársakká válhatnak.

A hazai dinnyéseknek ugyanakkor komoly fejfájást jelent a termelési költségek jelentős mértékű és gyors emelkedése. Évek óta növekszik az önköltség és a termelési kockázat is sokkal nagyobb méretet ölt, mint a korábbi években. Megfelelő létszámú és a munkájára odafigyelő munkaerőt nagyon nehéz találni és a bérköltségek is kimagaslóak, miközben drágul a szállítás, nő az energia ára, de megdrágult a vetőmag is, hangsúlyozta Lacházi Pál.

Sárgadinnyéből nálunk a legkedveltebb és legkeresettebb a Kantalup és Gália típus. A legnagyobb mennyiséget sárgadinnyéből Bács-Kiskun vármegyében termelik. A sárgadinnyében nagy lehetőségek rejlenek még, nagy rá a kereslet, de a termelés kockázata is magasabb.

A Syngenta magvas kereskedelmi választékából jól ismert és évek óta termesztett fajta a Mirsini F1, avagy ahogy mindenki becézi, a Rubin fajta. Ez egyike azon fajtáknak, amit a legnagyobb felületen termesztenek hazánkban. A minősége, beltartalmi értéke kiemelkedik a szegmens hasonló fajtái közül. A legújabb, de már a termelők körében is népszerű tagja a rövid tenyészidővel és kiváló minőséggel rendelkező Mirto F1. Termései kerek alakúak és a piacon már megszokott rendkívül vonzó sötét csíkos héjszínnel rendelkezik. A belső minősége is kifogástalan, nem utolsósorban kiváló hozammal rendelkezik. A magnélküli portfólióban a 4-6 kilogrammos Bahama F1 és az 5-8 kilogrammos Morena F1 található. A kerek, fekete héjszínű fajták tökéletes árut adnak áruházak, illetve az exportpiacok számára egyaránt.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

Adatvédelem szintjén csak kevesen értenek az AI-hoz

Egyre több cég alkalmazza a mesterséges intelligenciát, de kevesen mondhatják el, hogy tisztában vannak azzal, hogy milyen hazai és nemzetközi, pénzügyi, felügyeleti és adatvédelmi szabályokat szükséges betartaniuk és hogyan alakíthatnak ki egy biztonságos, felkészült környezetet egy AI projekt megvalósulásakor.

Ezekre a kérdésekre is választ adott Nagy Ádám Péter, a K&H információbiztonsági igazgatója az IT Festen, ahol az ország egyetlen hangalapú digitális asszisztense, Kate megalkotása és működtetése példáján keresztül nyújtott támpontokat.

A mesterséges intelligencia, ezen belül is főként a ChatGPT által berobbant generatív AI használatáról már minden fórumon rengeteget lehet hallani és olvasni, mondhatni már majdnem mindenki ért hozzá. Más azonban a helyzet, ha egy olyan AI funkció, mint Kate, az ország egyetlen hangalapú digitális asszisztensének biztonsági környezetét kell megteremteni. A K&H saját, belső fejlesztéseként megvalósuló Kate ugyanis már több mint 200 élethelyzetben tud gördülékenyen kommunikálni és segítséget nyújtani a pénzügyek intézésekor. Eddig 570 ezer K&H lakossági és kkv ügyfél került vele kapcsolatba, 220 ezer beszélgetést kezdeményeztek, és az ügyfelek 10 százaléka már havi rendszerességgel használja.

„Kate nem egy alkalmazás vagy egy chatbot, hanem egy E2E digitális segítőtárs, ami azt jelenti, hogy a teljes ügyféligényt, azaz a kommunikációt és tranzakciót is megvalósítja. Ráadásul mindez kontrolláltan, biztonságosan történik, ugyanis minden információ, adat, amit az ügyfelek Kate-tel megosztanak, a bankon belül marad – szemben például az általánosságban használt generatív AI platformokkal, ahol a betáplált adatok egy publikus felhőben tárolódnak. Tehát a fejlesztés, a tesztelés és a működtetés is bankon belül történik”

– mondta el Nagy Ádám Péter, a K&H információbiztonsági igazgatója. Az IT Fest technológiai rendezvényen ezért a magyar nyelvi modellen alapuló AI létrehozásán és működtetésén keresztül három fő kockázati pontot és javaslatot mutatott be a szakember, kitérve arra, hogy hogyan lehet egy olyan projektet megvalósítani, ami figyelembe veszi a legfontosabb biztonsági szempontokat – ráadásul nagyvállalati környezetben.

A szervezet rugalmassága legalább olyan fontos, mint maga a technológia

Ahhoz, hogy egy olyan AI projekt, mint a Kate megvalósuljon, a klasszikus nagyvállalati folyamatokat és a bankon belül működő fejlesztői csapat munkáját össze kellett hangolni, ami komoly rugalmasságot igényelt. „A K&H IT csapata leginkább egy alkotó műhelyre hasonlít, ahol olyan területeken lehet fejlődni és izgalmas projektekben részt venni, mint az AI vagy a robotika. Kezdetben azt gondoltuk, hogy a sok éve gördülékenyen működő kontrollokhoz, egységesített eljárásokhoz fog illeszkedni a fejlesztés. Hamar rájöttünk azonban arra, hogy ehhez a kreatív munkához a bankon belül működő IT alkotói műhelyt is rugalmasan kell kezelni, ami kiterjedt a folyamatokra és a hardverek használatára egyaránt. A másik oldalon, a fejlesztők részéről szintén szükség volt rugalmasságra és pontosságra, hogy minden megfelelően dokumentált és nyomon követhető legyen” – mutatta be a szakember, hogyan hangolhatók össze a bevált folyamatok és a kreatív, agilis munkavégzés.

Etikai problémák és adatvédelem

Az AI projektek másik kritikus pontja az adatok védelme: ki, mit, hol és hogyan tárol. „Esetünkben az AI-ra vonatkozó használati megkötések mellett minden hazai és nemzetközi banki elvárást és adatvédelmi előírást figyelembe kellett venni. Ehhez egyrészt a projektben részt vevők egy külön kiválasztási folyamaton mentek keresztül, másrészt a fejlesztés bizonyos fázisainál olyan ellenőrzések történtek, kontrollpontok lettek beépítve, amelyek többek között például kiszűrik a szabályoknak nem megfelelő kódrészeket” – tájékoztatott a szakember.

Hallucináció tesztelése

Az AI alkalmazásának sikerességét befolyásoló harmadik kulcstényező a hallucináció, vagyis a téves vagy félrevezető eredmények tesztelése és kizárása, amit nem szabad megspórolni. Sőt, a magyar nyelv sajátosságai miatt ez a lépés még inkább kiemelten fontos. „Kate esetében, mivel nem nagy nyelvi modellel dolgozik (LLM, Large language model), a tesztelés és tanítás arra szolgált, hogy jobban felismerje az AI modell, hogy mi az ügyfél szándéka, és annak megfelelően adja vissza az előre definiált válaszokat” – mondta el Nagy Ádám Péter.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Ajánljuk

Friss