Connect with us
Hirdetés

Ipar

Az ABB Robotics és a koreai élelmiszeripari vállalat, a Pulmuone az MI-alapú automatizálás alkalmazásának lehetőségeit vizsgálja a tenger gyümölcseinek laboratóriumban történő előállítása terén

robotics

Az ABB Robotics szándéknyilatkozatot írt alá a szöuli székhelyű élelmiszer-feldolgozó vállalattal, a Pulmuone Co Ltd.-vel, amely szerint a két fél automatizálási megoldásokat kíván kifejleszteni a laboratóriumban termesztett, újszerű élelmiszerek kutatásához és előállításához.

A Pulmuone, amely több élelmiszermárka, például a Nasoya tofu termékek és a Monterey Gourmet Foods tulajdonosa, jelenleg a sejttenyésztéssel előállított tengeri élelmiszertermékek új generációjának kifejlesztésén dolgozik.

„Nagyon örülünk a Pulmuone vállalattal folytatott jövőbeni együttműködésnek, aminek sikerét az ABB-nek az élelmiszeriparban és az élettudományok terén szerzett robotikai szakértelmével és tapasztalatával egyaránt segíteni tudjuk “

– nyilatkozta Craig McDonnell, az ABB Robotics Business Line Industries részlegének ügyvezető igazgatója. „A robotok azon képessége, hogy mentesíteni tudják a szakképzett laboratóriumi dolgozókat a monoton, ismétlődő feladatok elvégzése alól, kulcsfontosságú előny egy olyan gazdaságban, mint Dél-Korea, ahol hiány van szakképzett munkaerőből. Emellett a robotok által kínált precizitás és ismételhetőség is nagy előnyt jelent az élelmiszeripari alkalmazásokban.”

A tengeri élelmiszerek mesterséges körülmények között történő előállítása során élő halakból sejteket izolálnak, majd sejtkultúrában tovább tenyésztik azokat. A megállapodás keretében az ABB és a Pulmuone az innováció számos kulcsfontosságú területén működik majd együtt, hogy közösen fejlesszék a sejtkultúrás tengeri élelmiszerek előállítási folyamatát, és megoldják az ilyen élelmiszerek jövőbeni tömeges előállítását. Az együttműködés magában foglalja a robotokra alapozott automatizálás kutatását és fejlesztését a termelés hatékonyságának növelése és a keresztszennyeződések megelőzése érdekében.

Az ABB az automatizálási megoldásainak teljes portfólióját, beleértve a potenciális MI-alapú megoldásokat, szoftvereket, robotokat és az automatizálási szakértelmet is, a sejtkultúrás tengeri élelmiszerek előállítási folyamatának kifejlesztésére fogja fókuszálni. Bár a két félnek a konkrét megoldások körét még meg kell határozni, azonban egyes műveletek továbbra is emberi közreműködést igényelnek majd, így az ABB együttműködő robotok (kobotok) portfóliója valószínűleg kulcsszerepet fog játszani a jövőbeli megoldásokban. A kobotok úgy programozhatók, hogy biztonságosan, hagyományos védőberendezések nélkül dolgozzanak a munkafeladatokat végző emberek mellett.

„Az automatizálás és a robotika területén globális vezető szerepet játszó ABB mesterséges intelligencia alapú robotikai technológiájának és a Pulmuone-nak a sejttenyésztéses tengeri élelmiszerek termelésében meglévő speciális alaptechnológiájának integrálásával várhatóan növelni fogjuk technológiai versenyképességünket, és nagyobb szinergiát hozunk létre a fejlett tengeri élelmiszer-előállítási technológia fejlesztésében”

– mondta Kim Sang-gu, a Pulmuone Technológiai Központ élelmiszerbiztonsági igazgatója.

„A közeljövőben felgyorsítjuk a fenntartható módon előállított, sejttenyésztett tengeri élelmiszertermékek innovatív tömeggyártási rendszerének kidolgozását, ami terveink szerint úttörő technológiai újításokhoz vezet.”


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

A gyár, ahol 45 perc alatt készül el egy lakóház

Érkezhetnek a digitális ikertechnológiával tervezett, megfizethető készházak.

Futószalagon készülő, teljesen digitalizált okos otthonokat ígér egy amerikai gyár, ami a tervek szerint egy átlagos, 130 m2-es lakóházat mindössze 45 perc alatt képes legyártani. Így megfizethető áron tudná őket kínálni, és a kisebb 65 m2-es lakások már 26 millió forintnak megfelelő dollárért elérhetőek lehetnének.

A lakhatási válságra adott legújabb válasz egy építőipari startuptól érkezhet. A finn hajóiparból induló ADMARES, a régi házgyár koncepcióját újragondolva, olyan üzemet épít az amerikai Georgia államban, ami akár több mint 16 ezer otthon legyártására lehet képes évente. Vagyis egy év alatt annyi lakóházat állíthat elő, amennyit az amerikai hagyományos építőipar tíz év alatt tudna gyártani, ugyanekkora kapacitással.

A megoldásuk a könnyűszerkezetes készházak és a moduláris előregyártott házak koncepcióját emeli új szintre, a legmodernebb gyártási környezetbe helyezve.

Az üzemben a tervezés, a gyártás és az automatizálás egy közös rendszert képez. A Siemens szoftvereit használva elkészítik az otthonok átfogó digitális ikermodelljét, amelyek nem csak a tervezésre szolgálnak, hanem kulcsfontosságú adatokat is tartalmaznak a teljes gyártási folyamatról, a modulok felépítésétől a szerelési lépésekig. A házelemek ezt követően automatizált gyártósorokon haladnak keresztül, ahol a robotika és a precíziós mérnöki munka biztosítja az állandó minőséget, sebességet és skálázhatóságot. Végül fejlett gyártási rendszerek és összeszerelősori operátorok támogatásával szerelik össze a modulokat.

A házakat emellett már a gyártás során beépített szenzorhálózattal látják el, amelyek valós időben monitorozzák az energia-, víz- és levegőminőségi adatokat. Így már az első perctől kezdve okos otthonokként működhetnek.

Ez a megközelítés akár 90 százalékkal gyorsabb, magas minőségű gyártást tesz lehetővé, mint a hagyományos építkezés, miközben enyhíti a munkaerőhiány okozta problémákat, és csökkenti a költségeket, valamint a helyszíni építkezéssel töltött időt. Az ADMARES számításai szerint továbbá ez a technológia hosszú távon akár 75 százalékkal csökkentheti az építőipari CO₂-kibocsátást, és 80 százalékkal mérsékelheti az anyagveszteséget az ipari sorozatgyártás precizitásával.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

A mesterséges intelligencia nem elveszi, hanem felértékeli a mérnökök munkáját

Mialatt a mesterséges intelligencia alapjaiban alakít át komplett iparágakat, a pályaválasztó fiatalok egyre gyakrabban teszik fel a kérdést: „Van-e még jövője a mérnöki pályának?”

Az Együtt a Jövő Mérnökei Szövetég (EJMSZ) elnöke, Dr. Ábrahám László megérti a félelmeket, de szerinte az MI nem kiváltja, hanem stratégiai szintre emeli a mérnöki tudást.

Az EJMSZ elnöke rendszeresen tart pályaorientációs előadásokat iskolákban, ahol a diákok visszatérő aggodalma nagyon hasonló. Gyakran teszik fel neki azt a kérdést, hogy „Érdemes-e mérnöknek tanulni, ha a mesterséges intelligencia úgyis átveszi a munkát?”. Dr. Ábrahám László örül annak, hogy a Z-generáció tisztában van az MI jelentette átalakulással, ugyanakkor mindig elmondja a fiataloknak, hogy a szemünk előtt zajló transzformáció korántsem olyan sötét jövőt vetít előre, mint amilyennek azt sokan gondolják. Személy szerint biztos abban, hogy a mérnökök nem tűnnek el a mesterséges intelligencia miatt. Éppen ellenkezőleg, ezután válnak igazán nélkülözhetetlenné.

„A mérnöki munka éppen azokon a területeken erős, ahol az MI jelenleg korlátokba ütközik. Ezek közé tartozik a kreatív problémafelismerés és -megoldás, az új technológiák, folyamatok és termékek megalkotása, valamint a kritikus gondolkodás és a validáció.”

emelte ki az EJMSZ elnöke. Hozzátette, hogy az MI hatalmas adatmennyiségeket képes átfésülni, alkalmas a minták felismerésére és az optimalizálásra. Viszont még nem tud teljesen új fejlesztést létrehozni, kardinális új ismereteket előállítani.

Dr. Ábrahám László megjegyezte, hogy a fejlesztők és a mérnökök már most jelentős hatékonyságnövekedést érnek el mesterséges intelligencia használatával. Az ismétlődő, automatikus programozási, vagy számítási feladatok megoldását átveszi tőlük az algoritmus, így a szakemberek gyorsabban fejlesztenek, több projekttel foglalkozhatnak, amelyeknek köszönhetően magasabb hozzáadott értékű munkát adnak ki a kezek közül. Erre a munkaerőpiac is nagyon egyszerű logikát követve reagál: az a szakember válik piacképessé, aki nem kiváltani akarja az MI-t, hanem irányítani.

„A kreativitás és a mérnöki gondolkodás lesz a mérnökök igazi valutája, akiknek fontos feladata lesz a jövőben, hogy a mesterséges intelligencia által generált eredményeket ellenőrizzék, értelmezzék, validálják, kreatívan fejlesszék és felelősen alkalmazzák. A hagyományos tudásra tehát még sokáig szükség lesz.”

– mondta Dr. Ábrahám László, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy azok a fiatalok, akik ma mérnöknek tanulnak, vagy annak készülnek, nem csökkenő, hanem bővülő lehetőségekkel fognak találkozni. A MI-eszközök okos használatával pedig a jövő legkeresettebb szakembereivé léphetnek elő.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Modern tűzvédelmet kapott az ország legnagyobb gázerőműve

A Dunamenti Erőmű tűzvédelmi rendszereit frissítették digitális megoldásokkal.

Egységesítették és modernizálták a korábban széttagoltan működő, épületenként különálló tűzvédelmi rendszereket a Dunamenti Erőműben.

A fejlesztés első ütemében, 2024-ben, összesen kilenc tűzjelző és hét oltásvezérlő központot telepítettek, amelyeket egy felhőalapú megoldás köt össze. Így az üzemeltetők valós időben tudják követni az egyes központok és tűzjelző készülékek aktuális állapotát. Ellenőrizhető például, mikor történt az egyes eszközök kötelező éves tesztelése, és bármikor lekérdezhetők a digitális eseménynaplók. Emellett beállítható, hogy akár mobilon, asztali böngészőn keresztül, push értesítések vagy SMS, e-mail formájában informáljon az alkalmazás az eseményekről, például egy érzékelő kikapcsolásáról vagy tűzjelzésről.

Ezáltal hatékonyabbá és tervezhetőbbé válik a tűzvédelmi eszközök karbantartása. Másrészt a nap 24 órájában, valós időben felügyelhető adatok nagyobb biztonságot nyújtanak a kritikus infrastruktúra részét képező erőmű számára, probléma esetén pedig precízebb és gyorsabb beavatkozást tesznek lehetővé. A felhőalapú szolgáltatásnak köszönhetően továbbá a rendszerek mindig azonnal megkapják a legújabb szoftver- és firmware-frissítéseket, védve azokat a kibertámadásokkal szemben. A Siemens-megoldások bevezetését a Sinope Security Kft. végezte el.

A következő ütemben további tűzjelző központok telepítésére kerül majd sor a Dunamenti Erőműben, amelyek szintén a most bevezetett, felhőalapú Siemens Building X platform Fire Manager felügyeleti rendszeréhez fognak csatlakozni.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss