Connect with us

Ipar

Lakossági kivárás fékezte az építőipart májusban

A KSH adatai újra meglepetést okoztak: évekig tartó stagnálás után végre érdemben és mérhetően megmozdult az építőipari termelés, az éves ágazati növekedés a frissen közzétett adatok szerint már 7 százalék fölé nőtt.

Igaz az áprilisi 11 százalékos ugrás után májusban 3.8 százalékkal csökkent a havi termelési adat, ám ez az átmeneti megtorpanás valószínűleg az Otthonfelújítási programmal kapcsolatos piaci kivárásnak tudható be – véli Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezető igazgatója.

„A friss statisztikai adatok kapcsán úgy látom, hogy az emberek kezdenek felocsúdni a háború és az energiaárak emelkedése okozta sokkból, valamint az azt követő negatív gazdasági folyamatokból, mint amilyen a mára kissé lassuló infláció is. Így végre egy kicsit bátrabban költenek, de persze várják és igénylik az olyan állami támogatási akciókat, mint az Otthonfelújítási program. Az ágazat javuló teljesítményében nagy szerepe lehet annak is, hogy az emberek még mindig tartanak az árak emelkedésétől, így – aki teheti – idén nekilát az építésnek, bővítésnek. Ám közben – ahogyan a friss, május havi 3.8 százalékos csökkenés is mutatja – az óvatosság is jelen van: a többség inkább a támogatásokra vár, illetve kisebb felújításba kezd. Az óvatosságot így érdemben inkább a kormány támogatási programjai enyhítik. A lakosság manapság így is inkább csak a szükséges, korábban elhalasztott felújításokat vállalja, és kevesebben gondolkodnak nagyobb építkezésben vagy költözésben, mint néhány éve”

– fejti ki a Markovich Béla.

A szakember szerint a vállalati és intézményi beruházások visszafogása hatással volt a korábbi időszak visszafogott növekedésére. Az építőipar szereplői nem annyira a brüsszeli forrásokban, mint inkább a cégek beruházási kedvének növekedésében és a lakosság „ébredésében” bízhatnak idén és jövőre is.

„Az EU-s pénzek egy részének hónapokkal ezelőtti felszabadítása nem játszott érdemi szerepet az adatok javulásában, inkább az elhalasztott lakossági és a folytatódó céges beruházásoknak van, illetve lesz lényeges hatása idén. Sokkal kevésbé számít az ágazat egyelőre a kormányzati, az önkormányzati vagy más, frissebb EU-s támogatásokból megvalósuló újabb intézményi építkezésekre vagy akár felújításokra, korszerűsítésekre”

– jegyzi meg a Mapei Kft. vezetője.

Vegyes képet mutat a megkötött új szerződések volumene is, amelyek 1,3 százalékkal csökkentek, igaz ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 5 százalékkal magasabb, az egyéb építmények építésére vonatkozóké viszont 9 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. Jó hír viszont, hogy az építőipari vállalkozások május végi szerződésállományának volumene 6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

Mi várható a következő hónapokban?

„Azt várom, hogy az otthonfelújítási támogatás indulásával végre élénkül a lakosság felújítási kedve. Nemcsak az energetikai felújítások, hanem immár az egyéb korszerűsítések is megkezdődhetnek”

– mondta Markovich Béla.

A korábban érkezett tavaszi időjárás segíthette volna az ágazatot, de ennek ellenére eddig inkább elhalasztották a vásárlók még az előre tervezett felújítások, építkezések elindulását is. Ennek az egyik fő oka az volt, hogy végül csak néhány hete, július elején indult el élesben a 2024-es Otthonfelújítási támogatási program, és a tényleges kifizetések elindulására pedig még várni kell. Az is előfordult, hogy már leadott előrendeléseket is visszamondtak az elmúlt hónapokban, éppen a kivárás miatt. Reményt ad a növekedésre azonban, hogy végül azért elindult az említett támogatási program és élénkül a kereslet.

A vállalat friss felmérései szerint az otthonfelújítást igénybe venni szándékozók több mint 50 százaléka szeretne egyéb felújításokat is elindítani. Ez a program így – végre-valahára – lökést adhat a felújítási piacnak, ami jó a kivitelezőknek, kereskedőknek és a gyártóknak egyaránt.

Újabb támogatásokra is szükség lenne!

A nagy kérdés az, hogy a fenti programban csak az 1991 előtt épült házak vehetnek részt, és a 2,5-3,5 millió forintos támogatás mellé már egy egyszerűbb szigetelési munka esetén is hitelt kell felvenni, ami korlátozó tényező lehet sokak számára. Arról nem is beszélve, hogy a legalább egymilliós önerőre és egyéb feltételek meglétére is szükség van. 

Ha minden feltétel teljesül, az ügyintézések átfutása miatt a tényleges kifizetések legkorábban ősszel indulhatnak, így a 2024-es felújítási-szigetelési szezon nagyobbik fele már eltelik, mire ezek az ágazati ösztönzők megkezdik hatásukat. Nem véletlen, hogy felmerült a szakmában az MNB zöld otthonteremtési programjának újraindítása, ami különösen fontos lenne a lakásépítés területén és a fenntarthatósági célokat is segítené, mivel így még a szigorodó szabályokhoz képest is magasabb energetikai elvárásoknak megfelelő lakóingatlanok épülnének.

Erős céges megrendelések, de jön a külföldi konkurencia

A céges, intézményi beruházások, megrendelések a vártnál jobban teljesítettek az elmúlt hónapokban, mert úgy tűnik, hogy a cégek folytatják a fejlesztéseiket, amelyekkel fel tudnak készülni a közeledő jobb gazdasági időszakra.

Ugyanakkor a nemzetközi konkurenciának eddig viszonylag kevéssé kitett építési piacon is tömegesen megjelentek az EU-n kívüli cégek. Törökök, kínaiak, koreaiak főként a termelő-beruházások és más nagy építkezések fővállalkozójaként bukkannak fel. Ezek a trendek nyilván nem tesznek jót a magyar cégeknek és a beszállítóknak sem, mert a nemzetközi kivitelezők gyakran hozzák saját alvállalkozóikat és beszállítóikat.

„A sok, jellemzően tőkeerős és a nagy megrendelőkkel szoros nemzetközi kapcsolatokat ápoló külföldi cég megjelenése nem csak a piacokat bolygatja meg, de megnehezíti a magyar cégek számára a munkaerő megtartását. Továbbá még jobban erősödik az egymás közötti verseny a jó munkaerőért”

– értékelt Makovich Béla.

Hogyan alakulhatnak az építőanyag árak?

Az alapanyagok nagy drágulási hulláma lecsengett, az energiapiac is megnyugodott, így a közeljövőben inkább attól függően fognak változni az árak, hogy a nemzetközi és helyi kereslet, illetve az euró árfolyama hogyan alakul. „Úgy gondolom, hogy drasztikus emelkedésre nem kell számítani, de néhány, legfeljebb 4-5 százalékos növekedésre azért idén még lehet számítani” – véli Markovich Béla.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Újfajta motorindítót hoz a Siemens

A félvezető technológiát felvonultató eszköz strapabíróbb és ezerszer gyorsabb a hagyományos társainál.

Az olyan iparágakban, mint az élelmiszer- és italgyártás, az intralogisztika vagy a gépipar nagy teljesítményű motorokat használnak például szállítószalagok meghajtására, berendezések elindítására. Ezek meghibásodása esetén komoly károk keletkezhetnek, így a számukra energiát közvetítő motorindítók fontos szerepet töltenek be az üzemekben: ezeknek kell védelmet nyújtani a túlterhelés és a zárlatok ellen is. Az élelmiszeriparban pedig, ahol a szigorú higiénia miatt gyakran kell a szállítószalag-rendszereket magasnyomású mosással tisztítani, a víz könnyen tud zárlatot okozni, ami költséges leállásokhoz vezet.

Ezek megelőzésére kínál megoldást a Siemens új, a zárlati áramot a korábbiaknál akár ezerszer gyorsabban érzékelő SIMATIC 200SP e-Starter motorindítója, ami hiba esetén 4 µs (mikroszekundum) alatt lekapcsolja a berendezéseket. Ezt az ultragyors és a megszakítókhoz vagy biztosítékokhoz képest gyakorlatilag kopásmentes kapcsolást az teszi lehetővé, hogy az új indító félvezető technológiát alkalmaz, szilícium-karbid fémoxid félvezető (SiC MOSFET) tranzisztorokkal.

Így, miután a zárlat okát megszüntették, az eszköz azonnal újraindítható, és korlátlan zárlati lekapcsolást kínál. Azaz a korábbi gyakorlattal ellentétben nincs szükség az eszköz cseréjére vagy tartalékalkatrész beszerzésére, és növelhető az üzem rendelkezésre állása.

A diagnosztikai funkciókkal ellátott, minimális helyigényű és egyszerűen telepíthető eszköz integrált a Siemens fejlesztői környezetével (Totally Integrated Automation – TIA), illetve EcoTech minősítéssel rendelkezik. Ez utóbbi, a legzöldebb megoldásoknak járó, céges fenntarthatósági minősítést a motorindító az anyagfelhasználás minimalizálása, illetve az eszköz energiahatékonysága és a tartóssága miatt kapta meg.

Az új motorindító a hazai piacon is elérhető.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Új fejlesztés: az energiahatékonyságot és a munkabiztonságot is szolgálja az intelligens, elektromos rásegítő hajtású komissiózó kocsi

Intelligens, elektromos rásegítő hajtású komissiózó kocsi fejlesztése történt meg abban a projektben, amelyet a KLS-2000 Ipari és Kereskedelmi Kft. valósított meg a Széchenyi Terv Plusz program, ezen belül a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz keretében.

A cég erre 199,76 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el. A támogatás mértéke a projekt elszámolható összköltségének 62.94%-a. Alvállalkozóként az Universitas-Győr Nonprofit Kft. a Széchenyi István Egyetem kutatóinak bevonásával részt vett a villamos hajtás- és irányítórendszer fejlesztésében. A két és fél éve kezdődött projekt 2024. november 15-én zárul.

A GINOP_PLUSZ-2.1.1-21-2022-00213 azonosítószámú projekt során fejlesztett elektromos, ember-gép együttműködést megvalósító, rásegítő hajtás révén a gyártórendszerekben használatos nagy tömegű komissiózó kocsikkal energiahatékony, ergonomikus és biztonságos anyagmozgatás valósítható meg.

Az európai autógyárakban telephelyenként több száz, de gyármérettől függően akár több ezer olyan terület van, ahol nagy tömegű komissiózó kocsikkal történik az áruk begyűjtése és leadása a gyártórendszer megfelelő pontjain. Ezeket a járműveket a komissiózó zóna és a gyártósorok között általában elektromos vagy más módon hajtott targoncákkal vontatják, igény szerint egyszerre többet is összekapcsolva. A komissiózó kocsik össztömege a termékek tömegétől, darabszámától és a kocsi alapszerkezetétől függően nehezebb áruk/termékek esetén a másfél tonnát is eléri. Ezeket a depózás után közvetlenül a gyártósorokhoz, sokszor 100-150 méter távolságba kell egyenként, kézi erővel mozgatni, ami gyakran több munkás segítségével történik.

Erre a problémára egy új, innovatív módon vezérelhető differenciál-hajtáslánc fejlesztése valósult meg Vecsésen, amely kiküszöböli a piacon elérhető szervohajtások erős kompromisszumait, hátrányait. A fejlesztett rendszer nyomatékérzékeny karok segítségével képes 5 kilométer/óra sebességig rásegíteni az emberi erő által kifejtett mozgatóerőre, emellett vontatható és a komissiózóállomásokon töltőkön dokkolható is. A rendszer több olyan új megoldást tartalmaz, amely az energiahatékonyságot és a munkabiztonságot is jelentős mértékben javítja, illetve olyan új funkcióknak enged teret, amelyek illeszkednek az ipar 4.0 (és a majdani ipar 5.0) gyártástechnológiai trendekhez.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

A Samsung csatlakozik a Carbon Trusthoz

A Samsung a Carbon Trusttal és egyéb nagy technológiai vállalatokkal együttműködve új módszertant vezetett be a csatlakoztatott eszközök, például a laptopok és a hangszórók használata során keletkező káros anyag kibocsátás és kibocsátás-csökkentések mérésére.

A módszertan bevezetése hozzátartozik a Samsung részvételéhez a Decarbonizing the Use-Phase of Connected Devices (DUCD) (A csatlakoztatott eszközök használati fázisának karbonsemlegesítése) kezdeményezésben. A vállalat a Carbon Trusttal, az Amazonnal, a Microsofttal és a Sky-jal közösen fogott össze azért, hogy csökkentse az internethez csatlakoztatott elektromos és elektronikai eszközök használat közbeni energiafogyasztásából eredő üvegházhatású gázkibocsátást.

Ezek a szervezetek különösen a használati fázisra összpontosítanak, mivel egy termék – a teljes életciklusát tekintve – jellemzően ebben a szakaszban termeli a legtöbb szén-dioxidot. A csatlakoztatott eszközök világszerte jelenleg körülbelül 500 terrawattóra (TWh) energiát igényelnek évente, amely megközelíti Franciaország teljes energiafelhasználását. A technológiai iparnak ezért kiemelten fontos, hogy felmérhesse és elszámolhasson a termékek szén-dioxid-kibocsátásával, valamint megoldásokat találjon az eszközök használata általi kibocsátás csökkentésére.

Az új módszertan iránymutatást adhat a vállalatoknak, hogyan értékeljék a felhasználók eszközeiből származó adatok alapján a kibocsátás mértékét, ezáltal növelve a jelentések pontosságát, amelyek eddig a jelenlegi kibocsátási elszámolásokban használt üzemidő-előrejelzéseken alapultak. A technológiai cégek a módszertan alkalmazása során elért káros anyag kibocsátáscsökkentését is elszámolhatják majd.

A felhasználás során keletkező kibocsátások éves jelentése és a kibocsátáscsökkentésről szóló kimutatás átláthatóbbá teszi a kommunikációt a felhasználókkal, és arra ösztönözheti a vállalatokat, hogy akár a felhasználási időszakban is csökkentsék a kibocsátást. Az adatok szabványosítása és pontossága arra motiválhatja őket, hogy újszerű megoldásokkal csökkenthessék eszközeik széndioxid-kibocsátását.

A Samsung közreműködik az új DUCD-módszertan bevezetésében, amely az új energiatakarékos módszerek megtalálása iránti elkötelezettségének része. Ezen újítások közé tartozik a SmartThings Energy funkció, amellyel a felhasználók nyomon követhetik energiafelhasználásukat és jobb energiahatékonysági döntéseket hozhatnak. Csakúgy mint az AI energia mód, amely a felhasználási szokások és az energiaköltség figyelembevételével segíthet az energiafelhasználás előnyösebb kezelésében.

Eszközeink életciklusuk során a használati fázisban bocsátják ki a legtöbb széndioxidot, a méréssel pedig jelentősen tehetünk a kibocsátás kezeléséért és csökkentéséért – mondta Inhee Chung, a Samsung vállalati fenntarthatósági központjának alelnöke. – A Samsung klímastratégiájának kulcsfontosságú része, hogy a felhasználókat bevonja az energiatakarékos megoldásokba, és alig várjuk, hogy a DUCD módszertanán keresztül bemutathassuk, hogy a SmartThings felülettel és annak AI energia módjával hogyan követhetik nyomon és csökkenthetik csatlakoztatott eszközeik energiafelhasználását.”

„Az összekapcsolt eszközök egyre fontosabbak mindennapi életünkben, ezért fontos, hogy a technológiai ipar kulcsszereplőivel közösen kezdhessük meg a felhasználás során keletkező kibocsátás kezelését. Ez az együttműködés egy olyan lényegesen hatékonyabb megközelítést tett lehetővé, amellyel kiszámíthatjuk és rögzíthetjük az összekapcsolt eszközökből származó széndioxid-kibocsátást és az elért csökkentéseket, valamint a kibocsátások kezelésére irányuló erőfeszítéseink alapjául szolgálhat ezen a kihívásokkal teli területen”

– mondta Felix Prettejohn, a Carbon Trust vezető tanácsadója.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Friss