Ipar
Elektromos hajtásláncot terveztek az Audi Development Camp résztvevői a Széchenyi István Egyetemen
Véget ért a negyedik alkalommal megrendezett Audi Development Camp, a győri Széchenyi István Egyetem és az Audi Hungaria rövid képzési programja.
A mikrotanúsítványt nyújtó egyhetes kurzus során a húsz országból érkezett hallgatók egy elektromos jármű hajtásláncának szimulációjával foglalkoztak.
Közel 130 jelentkező közül választották ki azt a 35 tehetséges fiatalt, akik augusztusban részt vehettek a Széchenyi István Egyetem és az Audi Hungaria közös szervezésében megvalósult Audi Development Camp rövid képzési programon. A húsz országból és húsz egyetemről érkezett hallgatók mérnöki és közgazdasági területeken tanulnak, a táborba elsősorban a valós tapasztalatszerzés, az értékes szakmai előadások és a járműipar iránti érdeklődésük vonzotta őket. A negyedik alkalommal megrendezett esemény résztvevői ezúttal öttagú csapatokban dolgoztak a projektfeladaton, ami egy elektromos jármű hajtásláncának leghatékonyabb elkészítése volt szimuláció segítségével.
Az Audi Development Camp a Széchenyi-egyetem és az Audi Hungaria 1993 óta tartó sokrétű együttműködésének egyik fontos eleme, ennek köszönhetően a táborozók akadémiai és vállalati környezetből érkező szakemberektől sajátíthatták el a járműfejlesztéshez szorosan kapcsolódó ismereteket. Az esemény egyik főszervezője, dr. Jan Rohde-Brandenburger mindennapi munkájában tökéletesen megtestesül ez a partnerség, hiszen az Audi Hungaria hajtásrendszer-fejlesztési részlegén dolgozó szakértő egyben az egyetem Audi Hungaria Járműmérnöki Kar Járműhajtás Technológia Tanszékének vezetője is.
A szakember a képzés záróeseményén köszönetet mondott a szervezők elkötelezett munkájáért, és büszkén emelte ki az elkészült projektmunkák minőségét.
„A szakmai zsűrit is lenyűgözte a csapatok teljesítménye, olyan megoldásokat láttunk, amilyenekre ilyen rövid idő alatt nem is számítottunk. A prezentációk minősége is kiemelkedően magas volt”
– dicsérte a kurzust sikeresen teljesítő hallgatókat. Hozzátette: mind a világcég, mind pedig az egyetem szempontjából nézve sikeres hetet zárt az Audi Development Camp.
Idén először ESG szempontok alapján is pontozták az elkészült munkákat, így a környezeti, a társadalmi és irányítási tényezőket is elemezték a hallgatók a fenntarthatóság szemszögéből. A csapatok kimagaslóan teljesítettek ezen a téren, amelyről a zárórendezvényen dr. Besenyei Mónika, a Széchenyi-egyetem Alkalmazott Fenntarthatóság Tanszékének egyetemi adjunktusa, a program egyik mentora adott számukra szakmai visszajelzést. A mérnöki területek mentora, dr. Tóth-Nagy Csaba, a Járműhajtás Technológia Tanszék egyetemi docense is értékelte a hallgatók teljesítményét, kiemelve, hogy rengeteg kitűnő prezentációt láthatott a zsűri, amelynek nehéz dolga volt a győztes kiválasztásakor.
A hallgatók nevében Laura Sánchez Rego búcsúzott a programtól, aki az oktatás minősége mellett a közösségi élményeket és a valós ipari kihívásra alapuló feladat értékét emelte ki.
„Egyedülálló lehetőség egy olyan nemzetközi környezetben dolgozni, ahol alap-, mester- és doktori képzésben részt vevő hallgatók közösen igyekeznek megoldani egy igazi ipari problémát. Köszönjük mentorainknak és az előadóknak, hogy közvetlenek, kedvesek és támogatók voltak, miközben felbecsülhetetlen értékű szakmai tudást adtak át nekünk”
– mondta el záróbeszédében.
Az amerikai Princeton Egyetemen tanuló Jung Han Lee is izgalmasnak találta a feladatot, és nagyon élvezte a szimulációs gyakorlatot.
„A napokban már indulok is vissza az egyetemre, azonban egyáltalán nem bántam meg, hogy az Audi Development Campen töltöttem ezt az utolsó hetet. Több energiát és munkát igényelt a képzés, mint amire számítottam, de nagyon jó volt, hogy a program során arra ösztönöztek minket, hogy a lehető legtöbbet hozzuk ki magunkból. Sokat tanultam, és többet kaptam ettől a programtól, mint amennyit előzetesen reméltem”
– értékelt.
A villamos- és informatikai mérnöknek tanuló fiatal hozzátette: a szabadidős közösségi élmények – mint a sütögetés és a sárkányhajózás – is felejthetetlenné tették a tábort.
Novák Barnabás hamarosan a negyedik évét kezdi meg a Kaliforniai Állami Egyetemen, ahol mérnökinformatikusnak tanul, így testhezállónak találta a projektet.
„Nagyon jó társaság jött össze, könnyen megtaláltuk a közös hangot, és gyakran éjszakába nyúlóan dolgoztunk a feladatmegoldáson. A felkészült és nagy szakmai tapasztalattal rendelkező oktatók bevontak bennünket már az előadásokba is. Tetszett, hogy valós problémán dolgozhattunk, el tudom képzelni, hogy egy fejlesztőmérnök tényleg ilyen feladatokat kap a mindennapi munkája során”
– mondta el a tábor egyetlen magyar résztvevője. Kiemelte a képzés sokszínűségét is:
„Többek között spanyol, német, kínai és nigériai fiatalok is voltak, igazi nemzetközi légkörben telt el ez az egy hét”.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Ha minden háztető áramot termel, a hálózatnak azt látnia kell: így készül fel Karintia a napelemes boomra
A közeli jövőben már nem a zöld áram termelése, hanem a szállítása lesz a szűk keresztmetszet, Karintia ezt előzi meg digitális hálózatirányítás-fejlesztéssel.
A gazdaságok energetikai átállása – így van ez Ausztriában is – egyre kevésbé a termelői oldalon, sokkal inkább az elosztóhálózatokon dől el. A napelemek, elektromos autók és hőszivattyúk terjedése olyan terhelést ró a rendszerre, amelyre a hagyományos, felülről lefelé tervezett hálózatok nem készültek fel. A karintiai Kärnten Netz GmbH (KNG) most hatéves szerződést kötött egy digitális hálózatirányítási platform bevezetésére, hogy időben válaszolni tudjon erre a kihívásra.
Ausztria legdélebbi tartományában ugyanis a telepített napelemes kapacitás 2030-ra várhatóan csaknem megduplázódik. Ez nemcsak több zöld áramot jelent, hanem komoly feszültségtartási és torlódáskezelési feladatot is, főként az alacsonyfeszültségű hálózaton, ahol eddig alig volt rálátás a valós működésre. Ezen a szinten csatlakoznak a háztartási napelemek, töltők és hőszivattyúk, vagyis itt keletkeznek a jövő szűk keresztmetszetei.
A KNG ezért a teljes hálózatáról, az alacsonyfeszültségű szintet is beleértve, digitális ikret épít a Siemens-technológiának köszönhetően. A modell valós időben mutatja, hol alakulhat ki túlterhelés, és előre jelzi a problémákat, még mielőtt azok az ellátás megbízhatóságát érintenék. A rendszer három funkcióra épül: átláthatóságot teremt az alacsonyfeszültségű hálózaton, támogatja az aktív üzemirányítást és a zavarelhárítást, valamint előrejelzi és enyhíti a torlódásokat a rugalmassági erőforrások bevonásával.
Az időzítés nem véletlen. Az osztrák villamosenergia-piaci törvény (EIWG) bevezetése várhatóan felgyorsítja a helyi rugalmassági piacok kialakulását. Az elosztók ezzel egyre nagyobb szerepet kapnak a hálózati torlódások piaci alapú kezelésében: nem feltétlenül a hálózatot kell megerősíteni, hanem a fogyasztást és a termelést kell okosan, ösztönzők révén összehangolni. Ehhez viszont pontos adatokra és a rugalmas kapacitások gyors aktiválására van szükség.
A KNG vezetése szerint a megoldás javítja a meglévő hálózati eszközök kihasználtságát, és jelentős költségmegtakarítást hozhat. Ez kulcskérdés, mert a hálózatfejlesztés drága és időigényes, a rugalmasság kihasználása pedig sok esetben olcsóbb és gyorsabb alternatíva a vezetékek és transzformátorok cseréjénél.
A karintiai példa jól mutatja az európai trendet: az elosztói hálózatok a passzív infrastruktúrából aktívan irányított, adatvezérelt rendszerekké válnak. Aki erre időben felkészül, jobban megbirkózik a megújuló termelés növekedésével. Aki lemarad, az dugókkal, korlátozásokkal és csúcsra méretezett, költséges beruházásokkal fizet majd.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
A Toyota és a Rivian is a Stratasys új 3D nyomtatót választotta
Az ipari 3D nyomtatás egyre nagyobb szerepet kap az autógyártásban, különösen a gyártási segédeszközök, szerelőkészülékek és funkcionális alkatrészek előállításában.
A Stratasys új F870 rendszere a nagyformátumú additív gyártás lehetőségeit bővíti, amelynek képességeit már a Toyota és a Rivian is vizsgálja saját gyártási folyamataiban.
A Stratasys tovább bővítette ipari FDM technológiára épülő termékportfólióját az új F870 3D nyomtatóval, amelyet kifejezetten a nagy igénybevételű üzemi alkalmazásokhoz fejlesztettek. A berendezés a nagy építési térfogatot, a szabályozott hőmérsékletű gyártási környezetet és a nagy teljesítményű műszaki polimerek alkalmazását egyesíti. A fejlesztés célja, hogy az additív gyártás ne csupán a prototípusok készítésében, hanem a mindennapi ipari termelésben is gazdaságosan alkalmazható legyen.
Az új rendszer iránt már a bevezetés előtt jelentős érdeklődés mutatkozott. A Toyota Production Engineering Kentucky állambeli, georgetowni részlege, valamint a Rivian Automotive michigani, plymouthi üzeme is megkezdte az F870 képességeinek vizsgálatát. A két autógyártó elsősorban a gyártási segédeszközök, szerelési és ellenőrző készülékek, valamint a fejlett prototípusgyártási alkalmazások területén keresi a technológia felhasználási lehetőségeit.
Nagyobb méret, szélesebb alkalmazhatóság
A Stratasys F870 egyik legfontosabb műszaki jellemzője az 1000 × 610 × 610 milliméteres építési térfogat. A gyártó szerint a berendezés kategóriájának leghosszabb, teljesen fűtött építési terével rendelkezik, amely lehetővé teszi nagyméretű, összetett geometriájú alkatrészek előállítását.
A rendszer többféle ipari alapanyaggal működik, köztük ASA, ABS, Nylon 12CF, valamint az új ABS Draft Gray anyaggal. Különösen fontos a szénszál-erősítésű Nylon 12CF alkalmazhatósága, amely nagy merevségének, szilárdságának és tartósságának köszönhetően alkalmas lehet jelentős mechanikai igénybevételnek kitett gyártási segédeszközök készítésére.
A technológia egyik előnye, hogy a hagyományos forgácsolással vagy más gyártási eljárással készülő egyedi készülékek bizonyos esetekben közvetlenül, szerszámozási igény nélkül állíthatók elő. Ez különösen a gyakran módosuló gyártási folyamatoknál, a kisebb sorozatoknál és az egyedi szerelési feladatoknál jelenthet idő- és költségmegtakarítást.
Az autóipari gyártás rugalmasságát növelheti
A Toyota és a Rivian érdeklődése jól mutatja, hogy az additív gyártás szerepe fokozatosan átalakul az autóiparban. A technológia ma már nem kizárólag a termékfejlesztés és a prototípusgyártás eszköze, hanem egyre inkább a gyártósorok működését támogató megoldás.
A nagyméretű szerelőkészülékek, ellenőrző sablonok és egyedi befogók hagyományos előállítása gyakran jelentős átfutási idővel jár. A 3D nyomtatás lehetőséget biztosít arra, hogy ezek az eszközök közvetlenül a digitális tervek alapján készüljenek el, és szükség esetén gyorsan módosíthatók legyenek.
A Toyota szakemberei szerint az additív gyártás már bizonyította értékét a vállalatnál, a következő lépés pedig az alkalmazási területek további bővítése. Az F870 mérete, alapanyagválasztéka és ipari kialakítása olyan lehetőségeket kínál, amelyek illeszkedhetnek a gyártó újabb termelési igényeihez.
A Stratasys fejlesztése egy szélesebb iparági folyamatba illeszkedik, amelyben a vállalatok a gyártási rugalmasság növelésére, az ellátási láncoktól való függőség mérséklésére és a termelési költségek csökkentésére törekednek.
Az F870 megjelenése újabb lépést jelenthet az additív technológiák üzemi integrációjában. A nagyobb gyártási kapacitás, a műszaki alapanyagok és a megbízhatóan ismételhető gyártási folyamatok együttesen hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a 3D nyomtatás a hagyományos gyártástechnológiák egyre fontosabb kiegészítőjévé váljon.
A Stratasys ipari additív gyártási megoldásait Magyarországon a VARINEX Zrt. képviseli, amely több mint két évtizede foglalkozik a gyártó technológiáival.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Az elektromos autók is segíthetik a gyárak energiaellátását
A helyben termelt energia, az energiatárolók és az elektromos járművek összehangolt használatával az ipari telephelyek csökkenthetik energiaköltségeiket, és biztonságosabbá tehetik energiaellátásukat.
A megfelelő technológiával a vállalati flották autói az épületek és a villamosenergia-hálózat működését is támogathatják. Ezekről a lehetőségekről beszélt nemrég egy, a járműipar jövőjével foglalkozó konferencián Nagy-Gál Levente, a Schneider Electric tanácsadói szolgáltatásokért felelős vezetője és Lukács Tamás, a vállalat Kelet-Európáért felelős stratégiai menedzsere.
Egy ipari telephely ma már maga is termelhet és tárolhat energiát, fogyasztását pedig a termelési igényekhez és a villamosenergia-hálózat lehetőségeihez igazíthatja. Ehhez azonban a napelemek, az akkumulátorok vagy az elektromosautó-töltők telepítése mellett azok összehangolt működésére is szükség van. Így a helyben megtermelt energia jobban hasznosítható, a fogyasztási csúcsok pedig mérsékelhetők.
Nagy-Gál Levente előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az intelligens létesítmények alapját a megfelelő mérés, adatgyűjtés és szabályozás teremti meg. A vállalatok ezek segítségével kaphatnak pontos képet arról, mikor, hol és mennyi energiát használnak fel, és hol van lehetőség a hatékonyság javítására. Erre épülhet a helyi megújuló energiatermelés, az energiatárolás és a hőszivattyús megoldások összehangolt alkalmazása.
Ezt az együttműködést teszi lehetővé a microgrid, amely közös irányítás alá vonja a telephely energiaforrásait, tárolóit, fogyasztóit és járműtöltőit. A gyakorlatban ez azt jelentheti, hogy a rendszer a napelemekkel megtermelt energiát a gyártáshoz, üzemeléshez vagy az autók töltéséhez használja fel, a tárolókban rendelkezésre álló energia révén pedig mérsékli a hálózatból vételezett teljesítményt a legnagyobb terhelés idején. Megfelelő kialakítás esetén a microgrid hálózati áramkimaradáskor is biztosíthatja a kijelölt berendezések energiaellátását.
Az elektromos járművek elterjedése további lehetőséget nyit a vállalatok előtt. Ahogy Lukács Tamás bemutatta, a kétirányú töltésre alkalmas autók akkumulátorai az épületek energiaellátásában is szerepet kaphatnak, a Vehicle-to-Grid, röviden V2G technológiával pedig a közcélú villamosenergia-hálózatba is visszatáplálhatnak. A járművek így a parkolással töltött idő egy részében energiatárolóként segíthetik a telephely vagy a hálózat működését.
Ennek során a közlekedési igények maradnak továbbra is továbbra is az elsődlegesek: az energiafelhasználást úgy kell szabályozni, hogy az autók a szükséges töltöttséggel álljanak rendelkezésre induláskor. A megoldás alkalmazásához megfelelő járművekre, töltőberendezésekre és összehangolt vezérlésre, valamint megfelelő szabályozási és elszámolási feltételekre van szükség. Szélesebb körű elterjedését a finanszírozás, az ösztönzők és az egyszerű, automatizált használat is befolyásolja.
A Schneider Electric a tanácsadástól a villamos infrastruktúra kialakításán át a digitális energiagazdálkodásig támogatja a vállalatokat ebben az átalakulásban. A vállalat dunavecsei okosgyára is példát mutat az ipari működés, a helyi energiatermelés és az elektromobilitás összekapcsolására. Az összehangolt megközelítés segíthet abban, hogy az ipari létesítmények hatékonyabban használják fel az energiát, rugalmasabban alkalmazkodjanak a hálózat terheléséhez, és fenntarthatóbbá tegyék működésüket.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök2 hét ago
Kimagasló érdeklődés övezi a Samsung Galaxy Z8 szériát Európában
-
Okoseszközök2 hét ago
Több információ, tudatosabb odafigyelés: hogyan segítheti a technológia a szülőket a baba alvása során?
-
Gazdaság2 hét ago
Drága a marketing, jöhet az AI! – Vagy mégsem?
-
Gazdaság2 hét ago
Netrisk: roham indult az Otthon Startért, a felújítási hitelek piacát is felpörgetheti az új program
-
Tippek2 hét ago
Miért hasznos a szagelszívók használata?
-
Okoseszközök2 hét ago
A Schneider Electric és az Apple közös fejlesztésével lehetnek még okosabbak és energiahatékonyabbak az otthonok
-
Gazdaság2 hét ago
Bemutatták a világ első teljesen szoftveralapú középfeszültségű kapcsolóberendezését
-
Mozgásban2 hét ago
Nagyobb hatékonyság és kényelem a téli szezonban: Az új Hankook Winter i*cept evo 4 új mércét állít fel








