A feladat

Kína, amely az elvitelre kínált készételek legnagyobb piacának számít a világon, a becslések szerint 2021-ben több mint 1,6 millió tonna műanyaghulladékot bocsátott ki. Mivel a kínai kormány ígéretet tett arra, hogy 2025-re betiltja az egyszer használatos műanyag használatát, a csomagolóanyag-gyártóknak új anyagokat kell keresniük.

A megoldás

A FirstPak csomagolóanyag-gyártó cég az ABB robotjait használja az elvitelre szánt készételek biológiailag lebomló csomagolóanyagának gyártásához és elosztásához. A gyors, pontos és megbízható teljesítményt nyújtó robotok segítségével a gyártósor hatékonysága 100%-kal nőtt, az energiaköltségek akár 30%-os csökkenése mellett.

Az alkalmazás

A csomagolás gyártósorán 200 darab ABB robotot használnak a különböző műveletek elvégzésére, beleértve az anyagmozgatást, a komissiózást és a palettázást.

Az elviteles készételekre szakosodott vendéglátóipari szegmens gyors növekedése miatt keletkező műanyaghulladék problémája mind Kínában, mind világszerte sürgősen szükségessé teszi az egyszer használatos műanyag felhasználásának csökkentését a szén-dioxid-csúcs és a karbonsemlegességi célok elérése, valamint a fenntartható fejlődés felgyorsítása érdekében. Kínában a problémát olyan szabályozás bevezetésével tervezik kezelni, amely 2025-re betiltja az egyszer használatos műanyag használatát.

A FirstPak kínai csomagolóanyag-gyártó cég az ABB-vel együttműködve, mezőgazdasági hulladékból készülő, új generációs, biológiailag lebomló csomagolóanyag gyártásának automatizálásán dolgozik, hogy ezzel a megoldással segítsen teljesíteni az új előírásokat, és csökkentse az elvitelre szánt élelmiszerek környezeti lábnyomát.

A 2018-ban alapított FirstPak felhasználja a Kuanghszi tartományban nagy mennyiségben és koncentráltan rendelkezésre álló cukornádipari melléktermékeket, hogy lebomló csomagolóanyagokat állítson elő a rostos pép, az úgynevezett nádbagassz újrahasznosításával, amely a cukorextrahálás során a cukornád összezúzása és préselése után marad vissza. A nádbagasszt széles körben használják újrahasznosított termékek előállításához, feldolgozása elősegíti, hogy a gyártók új utakat találjanak a környezeti hatások minimalizálására.

A FirstPak Laibin városában lévő üzemében évente mintegy 40 000 tonna cukornádpépet dolgoznak fel, amelyből 35 000 tonna készterméket állítanak elő. A FirstPak a bagassz felhasználásával olyan alternatív termékeket készít, amelyekkel kiválthatók az elvitelre szánt készételek egyszer használatos műanyag csomagolása.

Az ABB több mint 200 nagy teljesítményű robotot szállított anyagmozgatáshoz, komissiózáshoz és palettázáshoz. A robotok kiváló sebességének, stabilitásának és pontosságának köszönhetően a FirstPak jelentősen javítani tudta az üzem termelékenységét.

„Az ABB robotjainak használata a nedves prés be- és kirakodásához, a gyors válogatásához és a palettázáshoz lehetővé tette számunkra a termelési folyamat felgyorsítást és stabilabbá tételét, illetve a teljesítmény növelését, ami az egész gyártósoron jelentős előnyökkel járt”

– mondta Jiahui Xu, a FirstPak alelnöke.

„A robotok üzembe helyezése óta a gyártósor hatékonysága 100%-kal nőtt, miközben az energiaköltségeink 30%-kal csökkentek.”

A robotok alkalmazásának az egyik fő előnye, hogy képesek kezelni a FirstPak széles termékválasztékát, amely magában foglalja a papírtálakat, papírtányérokat, papír ételdobozokat és más, az elvitelre használt ételekhez gyártott tárolóedényeket.

A FirstPaknál telepített ABB robotok a feladatok széles skálájára átprogramozhatók, így a gyártási folyamat különböző szakaszait tudják kezelni. Ez a rugalmasság lehetővé teszi az egyedi csomagolási megoldások gyártását is, amelyek az ügyfelek egyedi igényeihez igazíthatók.

A biológiailag lebomló termékeket előállító papír- és műanyagipar hatalmas piaci potenciállal rendelkezik, a piac volumene az előrejelzések szerint 2023 és 2032 között 6%-kal, mintegy 814 milliárd dollárra nő. A lebomló csomagolás gyors, hatékony és minimális hulladékkal történő előállításának módszereként az ABB és a FirstPak együttműködése jelentős szerepet játszhat a körforgásos gazdaság fejlesztésében és a fenntartható, alacsony szén-dioxid-kibocsátású termelés megvalósításában mind Kínában, mind világszerte.

A projekt sikere arra késztette a FirstPakot, hogy további lehetőségeket keressen a gyártási tevékenység bővítésére.

„A kapacitásbővítés érdekében tervezzük egy másik gyártóbázis építését is”

– nyilatkozta Xu Zhu, a FirstPak termelési és technológiai igazgatója.

„Reméljük, hogy a továbbiakban is együttműködhetünk az ABB-vel, és közösen haladhatunk a fenntarthatóságot és minőségi fejlődést ígérő zöldebb jövője felé.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Backoffice-ból stratégiai területté vált az IT a cégek életében, hiszen ma már nemcsak a rendszerek működését, de egy cég fejlődését, stratégiai irányvonalait is erőteljesen meghatározhatja – véli a K&H IT vezetője.

Ehhez igazodva az IT kiadások is egyre tetemesebb részét teszik ki a működési költségeknek – elérve akár a 70 százalékot is. Különösen igaz ez a bankokra, ahol az innovatív informatikai megoldások már a pénzügyi tranzakciók részét képezik. 

Rohamléptekben emelkednek a cégek erre vonatkozó kiadásai: a Gartner előrejelzése szerint az IT ráfordítások értéke idén 8 százalékkal emelkedhet, globális szinten átlépve az 5000 milliárd dolláros határt is. A legnagyobb, 13,9 százalékos növekedés a szoftverek költségeinél várható. Ezt követi az adatfeldolgozó rendszerek költsége, ahol 10 százalékos emelkedése várható, illetve az IT karbantartási költségek, aminél 9,7 százalékos emelkedést jeleznek az idei évre.

„Az információs technológia szerepének előretörése megkérdőjelezhetetlen a cégek életében. Már rég nem az informatikai rendszerek üzemeltetéséről szól, hanem a vállalatok hatékony működésének és fejlődésének kulcsa. Mindez fokozottan igaz a pénzintézetek esetében. Sőt, a K&H esetében nyugodtan mondhatom, hogy az üzleti stratégia meghatározó része lett, az IT által alkalmazott agilis módszertan pedig a vállalat működési gyakorlatát is átformálja. Így nem csoda, ha mára a működési költségek akár 50-70 százalékát is kitehetik az informatikai kiadások egyes cégeknél a világban, természetesen a cég profiljától függően”

– hangsúlyozta ki Ozorai Dénes, a K&H IT vezetője, aki idén elnyerte a Magyarországi Vezető Informatikusok Szövetségének (MVISZ) az Év Informatikai Vezetője díját.

Több napból néhány másodperc

Akik a 80-as években rendelkeztek bankszámlával, talán emlékeznek arra, hogy egy tranzakció akkor egészen mást jelentett, mint manapság. Bemenni a számlavezető bankfiókba, összegyűjteni a polcon tárolt, papír alapú mappákból a számlainformációkat, elindítani a tranzakciót, jóváhagyni – mindez akár több napig is eltartott. Ehhez képest ma mindez ott van a zsebünkben, és bármelyik nap és bármelyik napszakban megkérhetjük Kate-et, az ország egyetlen hangalapú pénzügyi asszisztensét, hogy indítson utalást, ami néhány másodperc alatt teljesül is. Jól látható tehát, hogy a pénzügyi műveletek és az IT ma már nem választható szét.

„Ez az összefonódás nemcsak az ügyfelek oldaláról érzékelhető, hanem a pénzintézet mindennapi működésében is. Az IT ugyanis nemcsak kiszolgálja az üzleti területet, hanem aktívan bevonódik az üzleti folyamatokba: monitorozza a piaci igényeket, a versenytársakat, az új technológiákat, és ennek megfelelően új, egyedi megoldásokat javasol az üzlet számára. Tehát bizonyos mértékig az információs technológia a cégek egyik stratégiai lába lett, de legalábbis egy nagyon fontos hajtómotorja a fejlődésnek, innovációnak, növekedésnek”

– mondta el az informatikai vezető.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Többezer megvalósult épület, mégis egyetlen építésziroda.

Magyarország legnagyobb múltú építészirodája, a KÖZTI megalakulásának 75. évfordulóját ünnepli. Épületeik kulcsfontosságúak a hazai városok arculatának formálásában. Az elmúlt több mint hét évtizedet áthatja az itt dolgozó építészek közötti mester-tanítványa kapcsolat. Az évfordulóra a fiatal generációt megszólító, hallgatói tervpályázatot is hirdettek.

Ha egy építészet iránt érdeklődő embert megkérdeznénk arról, hogy szerinte melyek a II. világháború háború utáni magyar építészet legismertebb alkotásai – a válaszok jelentős részében valószínűleg KÖZTI-s épületek szerepelnének. Kossuth tér újjáépítése? Puskás Aréna? Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2-es Terminál, SkyCourt? Mindegyik létesítmény a KÖZTI tervei alapján valósult meg.

„A KÖZTI szinte az egyetlen egykori állami tervezőiroda, amely sikerrel vészelte át a rendszerváltás utáni évtizedeket és ma is működik. Története során több mint háromezer építész dolgozott a cégnél, a múltszázad közepe óta a magyar építészszakma legjava fordult meg itt. Volt egy mondás, mely szerint minden építész vagy volt, vagy lesz KÖZTI-s.”

– emelte ki Tima Zoltán, a KÖZTI tervezési igazgatója, az igazgatóság elnöke.

Építészek egykor és ma

Az 1949-ben megalakult KÖZTI első vezetői – már a háború előtt is ismert építészek – Gádoros Lajos, Janáky István, Dávid Károly és Rimanóczy Gyula lettek. A további évtizedek során – a KÖZTI mester-tanítvány láncolatában – a hazai építészet olyan kiemelkedő alakjai is megfordultak itt, mint Kotsis Iván, Zalaváry Lajos, Jánossy György, Farkasdy Zoltán, Hofer Miklós és Marosi Miklós.

A legutóbbi években pedig Skardelli György, Tima Zoltán és Peschka Alfréd formálják az itt alkotó építészek látásmódját és építik tovább e láncolatot. A jelenleg közel 70 főt foglalkoztató iroda napjainkban is több Ybl Miklós-, Kossuth- és Pro Architectura-díjas építésznek ad alkotási lehetőséget, referenciáik pedig az oktatásügyi épülettől a lakóépületig számtalan létesítményt ölelnek fel.

Tapasztalatból és aktivitásból nincs hiány, az iroda számos építésze vállal fontos közéleti feladatot, ott vannak a Művészeti Akadémia, az Építész Kamara, a különböző művészeti szövetségek, társadalmi szervezetek tagjai és vezetői között.

Sokoldalú jelen

A hazai építészet meghatározó szereplőjeként jegyzett KÖZTI most folyó munkái közül a legjelentősebb a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusa. A Palotanegyedbe, az egykori Magyar Rádió területére tervezett épületegyüttes megvalósulásával nő a zöldfelület, valamint megújul az Esterházy- és a Károlyi-palota, és az egyetemi negyed több utcája is. Szintén az egyetemfejlesztést célozza a Budapest IX. kerületébe tervezett Semmelweis Egyetem Elméleti Oktatási Központ új bővítése.

A KÖZTI a projekt kezdete óta részt vesz a BudaPart fejlesztésében is. A Párizsban a világ legjobb városnegyed-fejlesztése címet elnyerő projektben a cég számos épületet: több lakóházat, irodatömböt és szállodát is tervezett.

A KÖZTI a balatoni fejlesztésekben is jelentős szereplő, terveik alapján épült meg a balatonfüredi LUA Resort, a Balaton első ötcsillagos szállodája. Szintén itt valósult meg az 1200 férőhelyes tájba illesztett kongresszusi központ. Az épületek Balatonfüred számára még több lehetőséget biztosítanak a turisztikai szezon meghosszabbítására.

A közlekedési infrastruktúrát érintő tervezési munkákon is dolgoznak a KÖZTI-nél. A korábbi repülőtéri- és számos vidéki intermodális tervezési munka tapasztalatait felhasználva jelenleg a Kelenföld-Őrmező Intermodális Csomópont tervei készülnek, mely nemcsak az egyes közlekedési módok észszerű összekapcsolására ad javaslatot, hanem egy zöldfelülettel kialakított kétszintes városi teret is létrehoz. Szintén városszerkezeti szempontból fontosak a Mexikói útra, a Városliget és a Rákosrendező közé tervezett P+R parkolók, melyek közvetlenül a Városliget, közvetve a belváros forgalmi tehermentesítését célozzák.

Történelmet írnak

A KÖZTI a nagy volumenű tervezési munkái mellett az értékmegőrzésben, a műemléki tervezésben és az elhanyagolt ipari létesítmények rehabilitációjában is letette a névjegyét.

A Budai Várban folyó rekonstrukciós munkák első megvalósult épületei is a nevéhez fűződnek.  A Várkert Bazár műemléki felújítása után készültek el a Csikós udvar épületei – a Stöckl-lépcső, a Királyi Lovarda, a Főőrség épülete -, valamint a Várpalota Déli összekötőszárnya, benne az eredeti formájában rekonstruált Szent István teremmel. A Magyar Tudományos Akadémia központi épületének jelenleg folyó műemléki felújítása szintén a KÖZTI tervei alapján folyik, a magyar vasúttörténelem egyik legfontosabb szentélyének számító Eiffel Műhelyházban pedig az Operaház művészeti központja jött létre. Ugyancsak az iroda tervezte az egykori ipari épületek integrálásával létrejött Dorottya Udvar, Riverloft és a Váci úti GTC White House irodaházakat.

A romvédelemben az iroda az utóbbi években jelentős eredményeket ért el. A Szögliget-Szádvár romhelyreállítás – a romok sérülése nélkül – harmonikusan ötvözi a klasszikus műemlékvédelmi elveket és a XXI. századi építészeti elemeket. A KÖZTI a Market Romvándor programja keretében tervezte a Aszófő-kövesdi-, a csákányospusztai-, valamint a varjaskéri templomromok helyreállítását. Tavaly a zsámbéki öregtemplomra kiírt országos tervpályázaton az iroda első helyezést ért el.

Dinamikus jövő

A KÖZTI az elmúlt évtizedekben már számtalan gazdasági, társadalmi, és történelmi válságot élt át, fennmaradásának titka pedig mindvégig a rugalmasság és alkalmazkodóképesség volt. Az elmúlt években végrehajtott átszervezések következtében az iroda egységesebb és hatékonyabb lett. A jövő sikereinek záloga – a felhalmozott tapasztalat és tudás mellett – a folyamatos innováció és fejlődés, a technológiai kihívásokra adott tudatos válasz. A tervezési munkával összefonódó kutatás és fejlesztés, a BIM teljeskörű alkalmazása, a környezettudatos tervezés és a mesterséges intelligencia adta egyre nagyobb lehetőségek mértéktartó alkalmazása, azok összehangolása az elkövetkező évek legjelentősebb feladata.

TÉR I RE I VÍZIÓ

A KÖZTI 75. évfordulójának tiszteletére szeretné megszólítani a jövő építészeit is, ezért a BME Középülettervezési Tanszékkel és a II. kerülettel együttműködve hallgatói ötletpályázatot írt ki a II. kerületi Frankel Leó út és Török utca által közrefogott háromszögletű tér revitalizálására. A tér lezárását adó, az 1960-as években a KÖZTI-ben tervezett lakóházat is érintő pályázat célja, hogy mintát adjon a városi terek megújítására.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!