Ipar
2030-ra a teljes irodapiac 30%-át teszik ki az üzemeltetett coworking irodák
Míg 2020-ban 1,95 millió, 2028-ra már 8,65 millió fő fog rugalmas coworking irodákban dolgozni világszerte.
A cégek skálázhatóbb, ugyanakkor teljeskörűen kiszolgált környezetet keresnek, a jelenlegieknél sokkal rugalmasabb szerződési feltételekkel. A globális trendek hatására a magyar irodapiac is jelentős változásokon megy keresztül. A Budapestre érkező Puzl CowOrKing szerint a teljes körű szolgáltatást nyújtó coworking irodák hazai piacán még jelentős a kiaknázatlan potenciál.
Sokan még mindig azt hiszik, hogy a coworking egyenlő azzal, hogy digitális nomádok és szabadúszók bérelnek íróasztalokat. A coworking piac ehelyett egyre inkább a teljes körű szolgáltatást nyújtó flexibilis munkaterületek felé mozdul el, az üzemeltetett rugalmas irodák irányába, amelyek akár 100+ fős csapatok számára is kínálhatnak irodákat vagy munkaállomásokat magas hozzáadott értékű szolgáltatásokkal.
Irodaparkok helyett dinamikus coworking?
Az irodahelyiségek piaca jelenleg a legnagyobb átalakuláson megy keresztül a fehérgalléros forradalom óta. A hibrid munkavégzés és a networking felértékelődése miatt nagyobb a kereslet a rugalmas munkaterületek, de a plusz szolgáltatások iránt is. Ez arra készteti a cégeket, hogy újragondolják hosszú távú (5+ éves) bérleteiket az üvegkocka típusú irodaparkokban. Rugalmasabb, skálázhatóbb, ugyanakkor teljeskörűen szolgáltatott környezetet keresnek. Az is fontos szempont, hogy a pénz ne álljon eszközökben, például irodaberendezésben, és a hosszútávú bérleti szerződések helyett legyen könnyű reagálni a piaci változásokra.
Az üzemeltetett coworking irodában a bérlők kizárólag az üzletre kell, hogy koncentráljanak, míg a szolgáltató gondoskodik az összes lényeges működtetési feladatról. „Egyre inkább azt tapasztaljuk, hogy a nagyobb cégek is nagyra becsülik ezeket az all-inclusive, teljesen felszerelt és berendezett munkaterületeket, amelyek a rugalmasan alakítható irodák mellett valódi üzleti közösséget és fontos szolgáltatásokat is kínálnak a csupasz négyzetméterek bérbeadása helyett” – mondja Thibaut Taittinger, a Puzl CowOrKing alapító ügyvezetője.
Így nem meglepő, hogy a rugalmas irodák piaca a következő 8 évben várhatóan évi 14,9% és 19,2% közötti átlagos éves növekedési ütemet (CAGR) fog elérni.
Ez a munkavállalók tekintetében azt jelenti, hogy míg 2020-ban 1,95 millió, 2028-ra már 8,65 millió fő fog rugalmas irodákban dolgozni. Így a rugalmas irodák és a coworkingek – melyek átlag 30-70 fős cégeket szolgálnak ki – 2030-ra a jelenlegi 2,5%-ról a globális irodahelyiség-piac 30%-át fogják elérni. (DeskMag Global Coworking Survey) (CBRE H1 2024 European Flex Ofice Market report)
„Az üzemeltetett coworking az USA-ban a mainstream irányba mozdult el, Észak-Európa és Délkelet-Ázsia pedig követik ezt. A közép-kelet-európai régió általában 3-5 évvel lemarad az ingatlanpiaci trendekhez képest, így hamarosan itt is láthatunk majd egy nagyobb elmozdulást”
– mondja Taittinger.
A hazai piac és a nemzetközi trendek
A magyar piacon jellemzően kisebb coworking irodák találhatók, amelyek szabadúszókat, digitális nomádokat, valamint kis IT- és startup csapatokat vonzanak. Az elmúlt 5 évben itthon csökkent a coworking irodákat bérlő cégek száma. Ez nem a vállalatok érdeklődésének hiánya miatt alakult így, hanem mert a rugalmas iroda szolgáltatók nem tudtak elég tőkét bevonni az impozáns terek és megteremtéséhez, a piac stagnált. Ez egyelőre ellentétes a globális trendekkel.
A teljes körű szolgáltatást nyújtó coworking irodák piacán jelentős a kiaknázatlan potenciál, mivel ez a típus kevesebbért nyújt többet. Ár összehasonlítás alapján a rugalmas iroda – bár elsőre drágábbnak tűnhet – általában olcsóbb, mint egy hagyományos A vagy B osztályú iroda vagy egy lakásiroda. Nincsenek extra négyzetméterek, nincsenek menedzsment-díjak, berendezési költségek, irodavezetői munkadíj, villanyszámla, internet, takarítás, karbantartás stb.
“A Puzl CowOrKing irodáiban a hatékonyságot és együttműködést elősegítő elrendezés, az egyedi design, a gyors internet, a takarítás, karbantartás, irodai eszközök, a teljesen felszerelt konyha, a megfelelő számú tárgyaló mind benne van a bérleti díjban, nincsenek további költségek. Ezek egy A osztályú épület teljes költségeihez viszonyítva átlagosan 30%-kal kedvezőbb árban érhetők el”
– magyarázza Thibaut Taittinger.
Ahogy növekszik a munkaterületek rugalmassága iránti kereslet, úgy nő a bérleti szerződések rugalmassága iránti igény is. Érdekesség, hogy a coworking piacon nem a szerződések hossza változik (hiszen már most is vannak 1-3 éves szerződések), de a szerződési feltételekben megjelenő rugalmasság – mint például a bővítés vagy csökkentés lehetősége, egy másik irodába költözés ugyanazon szolgáltató területén belül, ugyanazon kondíciók mellett – egyre fontosabbá válik. A Puzl CowOrKing szakértői szerint a piaci trendekre leggyorsabban válaszoló coworking szolgáltatók az ingatlanokat és szolgáltatásaikat ezekhez az újonnan megjelent igényekhez igazítják, így ők lehetnek a piac trendszetterei.
Az Egyesült Királyságban megkérdezett iroda-bérbeadók 10%-a azt jósolja, hogy portfóliója 2030-ra szinte teljes egészében (91-100%) rugalmas vagy közösségi munkaterületből fog állni, szemben a jelenlegi 3%-kal. A kereslet kielégítése és a bérlői igények teljesítése érdekében a bérbeadók több mint fele (52%) úgy gondolja, hogy irodaházaikat át kell tervezni vagy fel kell újítani. (Coworkinginshights.com)
A coworking mint üzleti koncepció
A coworking mint üzleti koncepció felnőtt, eltávolodott attól, hogy csak szabadúszókat és digitális nomádokat szólítson meg: mára könnyedén akár 100+ fős cégeket is ki tud szolgálni. A magyar rugalmas irodapiac jelenlegi stagnálása is változni fog a globális munkatér-trendek hatására. A változás kulcsa pedig a hozzáadott szolgáltatásokban rejlik, amelyek megkönnyítik
vállalkozások életét és időt és extra költségeket takarítanak meg számukra.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Gesztenyés Főnix – őszre újjá kell építeni a leégett vótapusztai gyárat
Szó szerint a hamvaiból kell újjáélednie szeptember közepére az ország legnagyobb gesztenyefeldolgozó üzemének.
A Kadarkút-vótapusztai gyárat tűzvész semmisítette meg március 27-én. A lángok egy új gépsor üzembe állítása közben, emberi mulasztás miatt csaptak fel, 3,5 milliárdos kárt okozva, lényegében megsemmisítve a gépeket és a teljes üzemcsarnokot. A rövid határidő ellenére mind a vezető, mind a dolgozók elkötelezettek az újrakezdés mellett és közösen, erőn felül teljesítve futnak versenyt az idővel.
A Sarkpont Zrt. az ország legnagyobb kapacitású és legkorszerűbb gesztenyefeldolgozója. Alapítója és vezetője, Egyed Károly gyerekkora óta rabja a szelídgesztenyének. Mára nemcsak az ország, talán a régió legnagyobb feldolgozóüzemét hozta létre ‒ és hozza létre újra. A Sarkpont Zrt. meghatározó, de messze nem egyetlen terméke a sokak által kedvelt gesztenyepüré. A cég és vezetője fajtanemesítéssel, folyamatos gasztronómiai termékinnovációkkal, táplálkozástudatos fejlesztéseivel minden energiáját a különleges és egészséges gyümölcs kultúrájának építésére fordítja.
A matematikus és mérnök végzettséggel is rendelkező szakember maga tervezi és programozza a cég különleges, magasan automatizált gépsorait, a válogatott alapanyagok pedig egész Dél-Európából, sőt, olykor a tengeren túlról érkeznek az üzembe szeptember-októberben, amikor az éves termelés 80-85%-a készül. Ez idén is így lesz, amennyiben sikerül addigra újjáépíteni a gyárat. Dr. Neszményi Zsolt, Somogy vármegye főispánja és Szászfalvi László, a térség országgyűlési képviselője is biztosította támogatásáról a katasztrófa sújtotta Sarkpont Zrt.-t. Ígértek támogatást a bérekhez és az üzem újjáépítéséhez, valamint az építési engedély soron kívüli megadását.
A gesztenyét nem lehet hosszú ideig tárolni, mert hamar romlani kezd a minősége – ismertette Egyed Károly. A legjobb, ha a beérkezést követő 48 órán belül feldolgozzuk, és mi így is fogunk tenni, ahogy minden évben 1993 óta. A helyzet most persze sokkal bonyolultabb, mint az eddigi években; nem tudjuk nyugodtan várni a szüretet és termékfejlesztésekkel, piacépítéssel tölteni az időt. Szeptemberre állnia kell az új csarnoknak, és újra fel kell építeni a gépsorokat. Sokan ígértek különböző segítséget, melyekről, – ahogy a vezető hozzátette ‒ nagyon gyorsan kiderül majd, jelentenek-e valamit a gyakorlatban.
A munkát már megkezdték, az építési tervek jóváhagyására várnak, remélik, ezeknek sikerül gyorsan átfutnia a rendszeren. E közben a gépekhez szükséges alkatrészeket is be kell szerezni, az összeszerelés is hatalmas munka, nyilván csak a csarnok után. Csarnok alatt ráadásul nemcsak a falakat és a tetőt kell érteni ‒ mind megsemmisült ‒ hanem egy jelentős, élelmiszergyártáshoz szükséges infrastruktúrát is, speciális közműhálózattal és -teljesítménnyel. A kivitelezők lényegében fenntartják számukra a szükséges kapacitásokat, de rengeteg a feladat. Nemcsak adminisztratív határidőkkel küzdenek ‒ mutatott rá Egyed Károly ‒ de például a bank, amelyikkel szinte a kezdetek óta kapcsolatban álltak, most, hogy igazán szükség lenne rá, elég barátságtalanul, szinte ellenségesen áll az ügyükhöz.
Emellett és nem utolsó sorban gondoskodni kell arról a mintegy 40 emberről, akik a cégnél dolgoznak, többen évtizedek óta. Mind állományban maradtak, senkinek nem mondtak fel, és senki nem hagyta el a vállalatot, de szeptemberig még hátra van egy fél év, amikor nincs termelés, nincsenek bevételek, csak elképesztő kiadások. A munkatársak közül sokan önként segítettek a romok eltakarításában, többen még ingyen is felajánlották a munkaerejüket, de családos, hétköznapi emberekről van szó, és a Sarkpont Zrt. a több mint 700 éves település legnagyobb munkáltatója.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Aumovio néven folytatja tevékenységét a Continental Csoport autóipari szektora
A Continental Csoport Automotive szektora az Auto Shanghai kiállításon jelentette be jövőbeli márkanevét, immár független autóipari vállalatként.
Az új név egyesíti a vállalat autóiparban betöltött erős piaci pozícióját, hagyományait és technológiai szakértelmét azzal az ambícióval, hogy innovációkon keresztül formálja a jövő mobilitását.
Az Aumovio elektronikai termékeket és fejlett mobilitási megoldásokat kínál majd a szoftveresen definiált járművekhez és a biztonságos, inspiráló, összekapcsolt és autonóm közlekedéshez az ügyfelek széles körének világszerte. A Berylls piaci elemzésére alapozva az autóipari szektor arra számít, hogy az egy járműre jutó megoldások értéke ezekben a szegmensekben 2029-ig évente átlagosan 4,7 százalékkal nő – dinamikusabban, mint a világszerte gyártott személygépkocsik és könnyű haszongépjárművek száma (az S&P Global Mobility piaci előrejelzése alapján). Az idei Auto Shanghai kiállításon az Automotive bemutatta „a piacon a piacért” megközelítését és számos innovatív technológiát a kínai ügyfelek és piac számára. A Continental 2025. április 25-i éves közgyűlésén várható jóváhagyást követően az új márkanév frankfurti tőzsdei bevezetését 2025 szeptemberére tervezik.
„Független vállalatként jelentősen nagyobb alkotói szabadságot és gyorsaságot nyerünk. Az Aumovio három alappillérre épít: technológiailag élen járó termékekre, következetes értékteremtési stratégiára, valamint egy globális, szinergiákra épülő hálózatra, mindezt erős helyi jelenléttel, hogy minél jobban kiszolgálhassuk ügyfeleinket. Célunk, hogy tovább erősítsük pozíciónkat a jövő mobilitási területein és növekedési piacain. Ez a stratégia különösen jól megmutatkozik Kínában, ahol többek között az erős helyi jelenlétre támaszkodunk azáltal, hogy helyben gyártunk és fejlesztünk a kínai piac számára”
– mondta Philipp von Hirschheydt, a Continental igazgatótanácsának tagja és az Automotive szektor vezérigazgatója.
A Continental Csoport autóipari szektora 30 éve van jelen Kínában, és mintegy 10 000 embert foglalkoztat. A 2024-es pénzügyi évben az Automotive szektor globális értékesítésének mintegy 14 százalékát Kínában érte el. Ez a világ legnagyobb autóipari piaca, és a belső előrejelzések és a piackutató cégek becslései szerint a következő öt évben várhatóan gyorsabban fog növekedni, mint a globális piac. A Continental az elmúlt években tovább folytatta értékláncának helyi szintű bővítését, hogy a kínai és nemzetközi járművállalatokat helyi gyártással, ellátási láncokkal és különösen helyi innovációkkal és fejlesztésekkel támogassa. Az Auto Shanghai kiállításon az Automotive bemutatta többek között a Luna és az Astra vezetéstámogató rendszereket, mindkettőt a Horizon Continental Technology vegyesvállalat fejlesztette ki a kínai piacra. A Luna egy asszisztens rendszer, amely a biztonság és a kényelem növelése érdekében támogatja az aktív biztonságot, valamint az alapvető vezetési és parkolási funkciókat. Az Astra egy fejlett asszisztens rendszer, amely többek között lehetővé teszi az automatizált vezetést nagy felbontású térkép nélkül, valamint a parkolástámogatást memóriafunkcióval.
Modern mobilitási megoldások az Automotive-tól
Az Aumovio magasan fejlett elektronikai termékeket és modern mobilitási megoldásokat kínál. Az innovatív szenzorokkal, kijelzőkkel, valamint vezető technológiás fék- és kényelmi rendszerekkel elért erős piaci pozíciója mellett az Aumovio jelentős szakértelemmel rendelkezik a szoftverek, architektúra platformok és vezetéstámogató rendszerek terén – különös tekintettel a szoftveralapú és önvezető járművek gyorsan növekvő jövőbeli piacára. Az Automotive szektor mintegy 92 000 embert foglalkoztat világszerte, és a 2024-es pénzügyi évben körülbelül 19,4 milliárd eurós árbevételt ért el.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
EU-s előírás előtt vált a stájerországi áramszolgáltató
Klímabarát kapcsolóberendezéssel frissítik a középfeszültségű energiaelosztó rendszereket.
Európai uniós döntés értelmében 2026-tól ki kell vezetni az elektromos kapcsolóberendezésekben a szigetelésre használt kén-hexafluorid (SF6) gázt. Ez ugyanis, amennyiben szakszerűtlenül történik a berendezések selejtezése vagy megbontása, a levegőbe kerülve sokszorosan károsabb az üvegházhatás szempontjából, mint a szén-dioxid.
A grazi központú energiaszolgáltató, a több mint fél millió ügyfelet ellátó Energienetze Steiermark GmbH ennek a rendelkezésnek elébe menve, lecseréli a középfeszültségű kapcsolóberendezéseit. A hároméves projekt során 24 kV-ig, az ún. szekunder elosztásban hajtják végre a modernizációt. A szekunder elosztás biztosítja a középfeszültségű alállomásoktól érkező energiát a nagyobb ipari fogyasztók és a kisfeszültségű hálózatok felé.
A keretszerződés értelmében a Siemens a blue GIS portfóliójába tartozó, fluorgáz-mentes kapcsolóberendezéseket fog szállítani. Ezek a modellek szigetelőanyagként ún. Clean Air technológiát használnak, amelyet a Siemens az éghajlatvédelmet szem előtt tartva fejlesztett ki. Ez a szigetelőanyag kizárólag a környezeti levegőben természetesen is előforduló összetevőket, például oxigént és nitrogént tartalmaz, emellett stabil, nem mérgező, nem gyúlékony és minden alkalmazási hőmérsékleten használható. Mivel így a kapcsolási folyamat során nem termelődnek mérgező bomlástermékek, a kapcsolóberendezés környezetbarát módon ártalmatlanítható az életciklusa végén, ami normál üzemi körülmények mellett akár 40 év is lehet.
A Siemens fenntarthatóságot jelző EcoTech minősítésével is ellátott, új kapcsolóberendezések nem csak a rendszertelepítés CO2-lábnyomát csökkentik, hanem intelligens érzékelőkkel is felszerelik őket, ami megnyitja az utat a villamos hálózat digitalizálása, így még inkább fenntarthatóvá tétele felé.
Nem ez az első energiaszolgáltató, amely a blue GIS portfóliót választotta berendezéseinek klímabaráttátá tételéhez. A németországi Nürnberg városában lévő Volckamerstrasse transzformátorállomáson például 2024 novembere óta már egy ilyen készülék teljesít szolgálatot, a helyi energiaszolgáltató pedig az idei év során több mint 200 állomás telepítését tervezi.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök1 hét ago
Megérkezett a felhőalapú Xbox játékélmény az LG okostévékre
-
Gazdaság2 hét ago
Több mint 10 ezer mérnök kellene a magyar gazdaságba
-
Ipar2 hét ago
A Schneider Electric megoldása hatékonyabbá teszi a kritikus infrastruktúrák védelmét
-
Okoseszközök5 nap ago
Megérkeztek az LG új QNED evo televíziói
-
Mozgásban1 hét ago
Egyre több SPAR-üzletnél tölthetőek az elektromos autók, a vállalat interaktív térképen mutatja be a töltőpontokat
-
Gazdaság7 nap ago
Kiszolgáltatottság helyett kiszolgálás
-
Okoseszközök2 nap ago
Az egyetemek mindennapjait is átírja a mesterséges intelligencia
-
Zöld2 hét ago
Új, innovatív növényvédőszer csomagolás a Syngentától