Connect with us
Hirdetés

Ipar

2030-ra a teljes irodapiac 30%-át teszik ki az üzemeltetett coworking irodák

Míg 2020-ban 1,95 millió, 2028-ra már 8,65 millió fő fog rugalmas coworking irodákban dolgozni világszerte.

A cégek skálázhatóbb, ugyanakkor teljeskörűen kiszolgált környezetet keresnek, a jelenlegieknél sokkal rugalmasabb szerződési feltételekkel. A globális trendek hatására a magyar irodapiac is jelentős változásokon megy keresztül. A Budapestre érkező Puzl CowOrKing szerint a teljes körű szolgáltatást nyújtó coworking irodák hazai piacán még jelentős a kiaknázatlan potenciál.

Sokan még mindig azt hiszik, hogy a coworking egyenlő azzal, hogy digitális nomádok és szabadúszók bérelnek íróasztalokat. A coworking piac ehelyett egyre inkább a teljes körű szolgáltatást nyújtó flexibilis munkaterületek felé mozdul el, az üzemeltetett rugalmas irodák irányába, amelyek akár 100+ fős csapatok számára is kínálhatnak irodákat vagy munkaállomásokat magas hozzáadott értékű szolgáltatásokkal.

Irodaparkok helyett dinamikus coworking?

Az irodahelyiségek piaca jelenleg a legnagyobb átalakuláson megy keresztül a fehérgalléros forradalom óta. A hibrid munkavégzés és a networking felértékelődése miatt nagyobb a kereslet a rugalmas munkaterületek, de a plusz szolgáltatások iránt is. Ez arra készteti a cégeket, hogy újragondolják hosszú távú (5+ éves) bérleteiket az üvegkocka típusú irodaparkokban. Rugalmasabb, skálázhatóbb, ugyanakkor teljeskörűen szolgáltatott környezetet keresnek. Az is fontos szempont, hogy a pénz ne álljon eszközökben, például irodaberendezésben, és a hosszútávú bérleti szerződések helyett legyen könnyű reagálni a piaci változásokra.

Az üzemeltetett coworking irodában a bérlők kizárólag az üzletre kell, hogy koncentráljanak, míg a szolgáltató gondoskodik az összes lényeges működtetési feladatról. „Egyre inkább azt tapasztaljuk, hogy a nagyobb cégek is nagyra becsülik ezeket az all-inclusive, teljesen felszerelt és berendezett munkaterületeket, amelyek a rugalmasan alakítható irodák mellett valódi üzleti közösséget és fontos szolgáltatásokat is kínálnak a csupasz négyzetméterek bérbeadása helyett” – mondja Thibaut Taittinger, a Puzl CowOrKing alapító ügyvezetője.

Így nem meglepő, hogy a rugalmas irodák piaca a következő 8 évben várhatóan évi 14,9% és 19,2% közötti átlagos éves növekedési ütemet (CAGR) fog elérni.

Ez a munkavállalók tekintetében azt jelenti, hogy míg 2020-ban 1,95 millió, 2028-ra már 8,65 millió fő fog rugalmas irodákban dolgozni. Így a rugalmas irodák és a coworkingek – melyek átlag 30-70 fős cégeket szolgálnak ki – 2030-ra a jelenlegi 2,5%-ról a globális irodahelyiség-piac 30%-át fogják elérni. (DeskMag Global Coworking Survey) (CBRE H1 2024 European Flex Ofice Market report)

„Az üzemeltetett coworking az USA-ban a mainstream irányba mozdult el, Észak-Európa és Délkelet-Ázsia pedig követik ezt. A közép-kelet-európai régió általában 3-5 évvel lemarad az ingatlanpiaci trendekhez képest, így hamarosan itt is láthatunk majd egy nagyobb elmozdulást

– mondja Taittinger.

A hazai piac és a nemzetközi trendek

A magyar piacon jellemzően kisebb coworking irodák találhatók, amelyek szabadúszókat, digitális nomádokat, valamint kis IT- és startup csapatokat vonzanak. Az elmúlt 5 évben itthon csökkent a coworking irodákat bérlő cégek száma. Ez nem a vállalatok érdeklődésének hiánya miatt alakult így, hanem mert a rugalmas iroda szolgáltatók nem tudtak elég tőkét bevonni az impozáns terek és megteremtéséhez, a piac stagnált. Ez egyelőre ellentétes a globális trendekkel.

A teljes körű szolgáltatást nyújtó coworking irodák piacán jelentős a kiaknázatlan potenciál, mivel ez a típus kevesebbért nyújt többet. Ár összehasonlítás alapján a rugalmas iroda – bár elsőre drágábbnak tűnhet – általában olcsóbb, mint egy hagyományos A vagy B osztályú iroda vagy egy lakásiroda. Nincsenek extra négyzetméterek, nincsenek menedzsment-díjak, berendezési költségek, irodavezetői munkadíj, villanyszámla, internet, takarítás, karbantartás stb.

“A Puzl CowOrKing irodáiban a hatékonyságot és együttműködést elősegítő elrendezés, az egyedi design, a gyors internet, a takarítás, karbantartás, irodai eszközök, a teljesen felszerelt konyha, a megfelelő számú tárgyaló mind benne van a bérleti díjban, nincsenek további költségek. Ezek egy A osztályú épület teljes költségeihez viszonyítva átlagosan 30%-kal kedvezőbb árban érhetők el”

– magyarázza Thibaut Taittinger.

Ahogy növekszik a munkaterületek rugalmassága iránti kereslet, úgy nő a bérleti szerződések rugalmassága iránti igény is. Érdekesség, hogy a coworking piacon nem a szerződések hossza változik (hiszen már most is vannak 1-3 éves szerződések), de a szerződési feltételekben megjelenő rugalmasság – mint például a bővítés vagy csökkentés lehetősége, egy másik irodába költözés ugyanazon szolgáltató területén belül, ugyanazon kondíciók mellett – egyre fontosabbá válik. A Puzl CowOrKing szakértői szerint a piaci trendekre leggyorsabban válaszoló coworking szolgáltatók az ingatlanokat és szolgáltatásaikat ezekhez az újonnan megjelent igényekhez igazítják, így ők lehetnek a piac trendszetterei.

Az Egyesült Királyságban megkérdezett iroda-bérbeadók 10%-a azt jósolja, hogy portfóliója 2030-ra szinte teljes egészében (91-100%) rugalmas vagy közösségi munkaterületből fog állni, szemben a jelenlegi 3%-kal. A kereslet kielégítése és a bérlői igények teljesítése érdekében a bérbeadók több mint fele (52%) úgy gondolja, hogy irodaházaikat át kell tervezni vagy fel kell újítani. (Coworkinginshights.com)

A coworking mint üzleti koncepció

A coworking mint üzleti koncepció felnőtt, eltávolodott attól, hogy csak szabadúszókat és digitális nomádokat szólítson meg: mára könnyedén akár 100+ fős cégeket is ki tud szolgálni. A magyar rugalmas irodapiac jelenlegi stagnálása is változni fog a globális munkatér-trendek hatására. A változás kulcsa pedig a hozzáadott szolgáltatásokban rejlik, amelyek megkönnyítik

vállalkozások életét és időt és extra költségeket takarítanak meg számukra.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Újfajta motorindítót hoz a Siemens

újfajta siemens motorindító

A félvezető technológiát felvonultató eszköz strapabíróbb és ezerszer gyorsabb a hagyományos társainál.

Az olyan iparágakban, mint az élelmiszer- és italgyártás, az intralogisztika vagy a gépipar nagy teljesítményű motorokat használnak például szállítószalagok meghajtására, berendezések elindítására. Ezek meghibásodása esetén komoly károk keletkezhetnek, így a számukra energiát közvetítő motorindítók fontos szerepet töltenek be az üzemekben: ezeknek kell védelmet nyújtani a túlterhelés és a zárlatok ellen is. Az élelmiszeriparban pedig, ahol a szigorú higiénia miatt gyakran kell a szállítószalag-rendszereket magasnyomású mosással tisztítani, a víz könnyen tud zárlatot okozni, ami költséges leállásokhoz vezet.

Ezek megelőzésére kínál megoldást a Siemens új, a zárlati áramot a korábbiaknál akár ezerszer gyorsabban érzékelő SIMATIC 200SP e-Starter motorindítója, ami hiba esetén 4 µs (mikroszekundum) alatt lekapcsolja a berendezéseket. Ezt az ultragyors és a megszakítókhoz vagy biztosítékokhoz képest gyakorlatilag kopásmentes kapcsolást az teszi lehetővé, hogy az új indító félvezető technológiát alkalmaz, szilícium-karbid fémoxid félvezető (SiC MOSFET) tranzisztorokkal.

Így, miután a zárlat okát megszüntették, az eszköz azonnal újraindítható, és korlátlan zárlati lekapcsolást kínál. Azaz a korábbi gyakorlattal ellentétben nincs szükség az eszköz cseréjére vagy tartalékalkatrész beszerzésére, és növelhető az üzem rendelkezésre állása.

A diagnosztikai funkciókkal ellátott, minimális helyigényű és egyszerűen telepíthető eszköz integrált a Siemens fejlesztői környezetével (Totally Integrated Automation – TIA), illetve EcoTech minősítéssel rendelkezik. Ez utóbbi, a legzöldebb megoldásoknak járó, céges fenntarthatósági minősítést a motorindító az anyagfelhasználás minimalizálása, illetve az eszköz energiahatékonysága és a tartóssága miatt kapta meg.

Az új motorindító a hazai piacon is elérhető.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Az ABB felmérése szerint a legtöbb európai vállalat le akar válni a fosszilis tüzelőanyagokról

A fosszilis tüzelőanyagokról való áttérés az európai energiaszolgáltatók és az ipar számára egyaránt prioritást élvez, de a valóságban hiányosságok tapasztalhatók – több beruházásra van szükség a tiszta energiával kapcsolatos célok eléréséhez– derül ki az ABB Villamosenergia-elosztási Megoldások divíziójának új felméréséből. Franciaország, Németország, Olaszország, Norvégia és az Egyesült Királyság európai, elektrifikációs területre szakosodott beszerzési döntéshozóit kérdezték meg, akiknek több mint fele (51%) elismerte, hogy a vállalatuk nem rendelkezik elegendő erőforrással ahhoz, hogy teljesíteni tudja az energetikai átállással kapcsolatos vállalásait.

„A tiszta energiatermelés és -elosztás, valamint a hatékonyabb fogyasztás felé való elmozdulás elengedhetetlen a sikeres éghajlatváltozás elleni küzdelemhez és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású jövő biztosításához”

– mondta Adrian Guggisberg, az ABB Villamosenergia-elosztási Megoldások divíziójának vezetője.

„Bár megnyugtató, hogy a válaszadók közel háromnegyede kiemelten kezeli ezt a kérdést, a felmérésből az is kiderül, hogy a tavalyi COP28 klímacsúcson tett ígéret teljesítéséhez még nagy a lemaradásunk: 2030-ig meg kell háromszoroznunk a megújuló energiaforrások kapacitását, és 2030-ig minden évben meg kell dupláznunk az energiahatékonyság átlagos éves ütemét. Ebben az átmenetben mindannyian érintettek vagyunk, és ennek szellemében az ABB-nél elkötelezettek vagyunk az ügyfeleinkkel és más érdekelt felekkel való együttműködés mellett.”

A kutatás 850, elektrifikáció terén dolgozó beszerzési döntéshozó megkérdezésével készült, az energetikai átmenet kritikus szakaszában. A felmérés során az energiaszolgáltatókat és a vállalkozásokat kérdezték meg az energiaátmenet mozgatórugóiról és kockázatairól, az automatizálással és a környezetbarát technológiákkal kapcsolatos nézeteikről, valamint arról, mennyire felkészültek az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célzó szabályozásoknak való megfelelésre.

Miközben az energetikai átállás felgyorsításának kihívásával kell szembenéznie, az európai energiaágazat technológiai váltásra készül a középfeszültségű kapcsolóberendezéseknél, amelyek a villamosenergia-elosztás kulcsfontosságú elemei. Az új szabályozásoknak köszönhetően a kén-hexafluorid (SF6), a kapcsolóberendezésekben szigetelőanyagként általánosan használt erős üvegházhatású gáz fokozatosan kivonásra kerül. A válaszadók több mint 80%-a megerősítette, hogy csak a szabályozás miatt állna át SF6-mentes kapcsolóberendezésekre.

„Tudjuk, hogy az SF6 gázt tartalmazó kapcsolóberendezésekről való technológiai áttérés nagy változást hoz a piacon, és ezt ügyfeleink is felismerik”

– jegyezte meg Guggisberg.

„Kulcsfontosságú beszállítóként elkötelezettek vagyunk amellett, hogy szorosan együttműködjünk a közműszolgáltatókkal és az iparral, hogy támogassuk ezt a kritikus átállást.”

A felmérés megerősíti, hogy a közműszolgáltatók és az ipari felhasználók közös kihívásokkal néznek szembe az átállás során. A kihívások közé tartozik a működési költségek kordában tartása, az infrastrukturális beruházások kezelése, a szakképzett munkaerő iránti igény kielégítése és az új megoldások, például az energiatárolás bevezetése. Mivel a digitális komponensek és szoftvermegoldások egyre fontosabbá válnak az elektromos berendezésekben, a felmérés válaszadói azt is megjegyezték, hogy a kapcsolódó kockázatok csökkentése érdekében javítani kell a kiberbiztonsági intézkedéseket.

Az „Európa energetikai jövőjének alakítása: az energetikai átmenet főbb prioritásai” (Shaping Europe’s Energy Future: Key Transition Priorities) című, az egyes országok eredményeit is tartalmazó felmérésről készült teljes jelentés elolvasásához, kérjük, látogasson el a honlapra.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Mobilitás és környezet: a jövőbe mutató járműiparról tartott konferenciát a Széchenyi István Egyetem

Újabb állomásához érkezett a tizenegyedik éve megrendezett Felsőoktatási Társadalmi és Gazdasági Együttműködések Konferencia a győri Széchenyi István Egyetem Közúti és Vasúti Járművek Tanszéke, valamint Járműipari Kutatóközpontja szervezésében.

A „Mobilitás és környezet” címet viselő kétnapos tudományos esemény idén a jövőformáló járműipari kutatásokra fókuszált.

A Széchenyi István Egyetem 2013 óta a Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódva rendezi meg a Felsőoktatási Társadalmi és Gazdasági Együttműködések Konferenciát, amelynek célja a felsőoktatási, az ipari és a közszféra közti hatékony párbeszéd támogatása. A tudományos fórum idén a „Mobilitás és környezet – Jövőformáló járműipari kutatások” címet kapta, fókuszában a fenntarthatóság, a közlekedésbiztonság és az élenjáró technológiai újítások álltak.

Az eseményt a Széchenyi-egyetem Járműipari Kutatóközpontja, valamint Közúti és Vasúti Járművek Tanszéke rendezte meg november 4–5-én. Prof. dr. Lakatos István tanszékvezető, a konferencia egyik szervezője kiemelte: fontos, hogy a felsőoktatás kiváló együttműködéseket ápoljon az ipar, a gazdaság és a társadalom szereplőivel.

„Ez a fórum egy aktuális helyzetképet vázol fel. Idén a közúti és kötöttpályás mobilitás témáján belül a közlekedés előremutató területeit helyeztük fókuszba, de terítékre került a közlekedésbiztonság rendészeti, hatósági és műszaki oldala is”

– fejtette ki.

Az intézmény kutatásért és innovációért felelős elnökhelyettese, prof. dr. Bokor József köszöntőjében a mobilitást a mai világ egyik legizgalmasabb kutatás-fejlesztési területeként említette, különös tekintettel a járműipar teljes megújulásának kihívásaira.

„A Széchenyi István Egyetem élen jár az autóipari kutatásokban, az autonóm járművek fejlesztésében, illetve a mesterséges intelligencia alkalmazásában – mindazon témákban, amelyek a mostani konferenciának is keretet adnak”

– húzta alá.

Az eseménysorozat jelentőségét hangsúlyozta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara frissen megválasztott alelnöke, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Pintér-Péntek Imre is.

„Győrben kézenfekvő a mobilitásról beszélni, hiszen megyénkben a gazdaság különösen kitett a járműiparnak. A téma mindannyiunkat érint, mert a mobilitási kutatások meghatározzák a jövőnket”

– fogalmazott.

A kétnapos konferencián a közlekedés és a járműfejlesztés számos kérdését megvitatták a résztvevők. Az előadók között olyan jelentős ipari, kutatói és köztestületi szereplők voltak jelen, mint a BKV Zrt., az Országos Rendőr-főkapitányság, a HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt., a KTI Mobilitási Kutatóközpont, a GYSEV Zrt. vagy épp a Porsche Hungaria. A rendezvényen emellett szó esett az egyetem legfrissebb mobilitási kutatásairól is például az üzemanyagok, a belsőégésű motorok vagy az e-kuplung-fejlesztés terén.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Friss