Ipar

Így válhatnak tökéletessé az adatközpontok!

A hatékony rendszertervezés és rendszerintegráció hat alapelve.

A „Power of Six” hat alapelvet takar, amely az Eaton intelligens energiagazdálkodási vállalat adatközpontok tervezése során alkalmazott szisztematikus megközelítése. Holisztikus szemlélete úgy teremt hozzáadott értéket, hogy összehangolja a vállalat megoldásait a felhasználók energiainfrastruktúra-igényeivel, miközben támogatja őket a tökéletes, öntudatos és önmagát optimalizáló adatközpont megvalósítása felé vezető úton. Az Eaton szakértői azt a kérdést járták körül, hogy miként csökkenthető a tervezési kockázat és a rendszer komplexitása, illetve hogyan optimalizálható az adatközpont teljesítménye az alábbi rendszertechnikai elvek alkalmazásával.

A „Power of Six” lényege egy olyan módszertani, több tudományágat átfogó megközelítés, amely figyelembe veszi a rendszer egyes elemeit és azok kölcsönhatásait a teljes életciklus során, hogy valóban végponttól végpontig tartó műszaki megoldások születhessenek. Ráadásul ez kereskedelmi és műszaki előnyöket is hordoz magában. Ennek alapvető eleme egy olyan digitális felület, amely segít az informatikai (IT) és üzemeltetési technológiai (OT) eszközök egyre összetettebb környezetének hatékony kezelésében, miközben teljes körű rendszeráttekintést biztosít a fehér és szürke térben.

Íme a hat alapelv, amely segít megérteni a rendszer jelentőségét:

Kritikus energiaellátó rendszerelemek tervezése: Fő lényege, hogy megismerjük az energiaellátó rendszerek kritikus összetevőinek jellemzőit, viselkedését és hatásait. Ha megértjük ezeket az apró részleteket, optimalizálhatjuk a teljesítményt, növelhetjük az energiahatékonyságot, és hatékonyan eleget tehetünk az informatikai elvárásoknak. Ezt úgy tehetjük meg, ha elemezzük az egyes komponenseket, hogy megismerjük azok célját, jellemzőit és a rendszeren belüli kölcsönhatásaikat. A berendezések elhelyezése, kezelése és integrálása optimalizálható egy digitális szoftverplatform segítségével. A cél a teljesítmény növelése, a meghibásodások előrejelzése és a használat optimalizálása a komponensek egyenkénti megtervezésével és kölcsönhatásaik részletekbe menő megértésével, a hálózattól a chipig. Ez segít megérteni a komponensek jellemzőit és az elektromos tulajdonságaira, a feszültségre, a kapacitásra és az impedanciára gyakorolt hatását. A hatékonyság növelése érdekében fontos a komponensveszteség csökkentése, a teljesítménytényező javítása és a terhelések kiegyensúlyozása.

„A rendszereket úgy kell tervezni, hogy képesek legyenek redundanciát és megbízhatóságot biztosítani, redundáns kritikus komponensekkel és prediktív karbantartással a komponensek szintjén. Végül, ha figyelembe vesszük a kritikus összetevőket, akkor az üzemeltetési fázisban felhasználhatjuk az adatelemzést a hatékonyság javítására, a kihasználtság maximalizálására és a problémák előrejelzésére, melyek döntő jelentőségűvé válnak a megvalósításában és eszközgazdálkodásban”

– mondta Fehér Tamás, az Eaton Magyarország munkatársa.

Eszközgazdálkodás és feltételalapú felügyelet: Kiemeli a digitális felület energiagazdálkodási rendszerbe történő beépítésének fontosságát. Ez lehetővé teszi az eszközök felügyeletét és kezelését, így megnyitja az utat a proaktív intézkedések végrehajtása, az élettartam növelése és a teljesítmény optimalizálása érdekében. A folyamatos felügyelet és karbantartás biztosítja, hogy minden komponens a lehető legnagyobb hatékonysággal működjön, egyúttal azonosítja a rendszerben esetlegesen felmerülő potenciális kockázatokat. Ez az elv biztosítja, hogy tervet dolgozzunk ki a teljesítmény optimalizálására, az élettartam meghosszabbítására, a meghibásodások előrejelzésére, valamint a hardver cseréjére és korszerűsítésére, még azelőtt, hogy annak állapota problémát okozna.

A digitális ikertechnológia létrehozására képes digitális felület felhasználásával, valamint a mesterséges intelligencia (AI) és a gépi tanulási funkciókkal együtt már a tervezési szakaszban optimalizálhatjuk a teljesítményt azáltal, hogy azonosítja azokat a területeket, ahol a berendezések nem az előre jelzett módon működnek. Az energiahatékonyság is nyomon követhető a terhelésfigyelés, valamint a teljes rendszer használatának és teljesítményének optimalizálása révén. Az energiaelosztás területén belül például – különösen a transzformátorok tekercselései esetében – fontos a fogyasztás és a hőmérséklet felügyelete, valamint a kapcsolóberendezések érintkező-kopásának nyomon követése. Ez a fajta feltételalapú felügyelet lehetővé teszi a rendszertervezést.

A rendszertervezés elve: Mivel a rendszeren túlmutató kölcsönhatásokat is figyelembe kell vennünk, ez az elv a rendszertervezés tágabb megközelítésére biztat, ahelyett, hogy azt funkcióblokkok sorozataként fognánk fel. A megfelelően integrált komponensek minimalizálják az energiapazarlást, és biztosítják a nagy teljesítményű fogyasztók, például a hűtés hatékony felhasználását, hogy csökkentsék a rendszer működésére nehezedő terheket. Egy jól megtervezett, integrált rendszerrel csökkenthetjük a komponensek meghibásodását, optimalizálhatjuk a felhasználásukat és meghosszabbíthatjuk az élettartamukat, ezzel pedig könnyebben elérhetjük működési és fenntarthatósági céljainkat. A rendszerelemek közötti jobb kommunikáció és kapcsolódási pontok hozzájárulhatnak a rendszer teljesítményének optimalizálása és fenntartása érdekében a szolgáltatott adatok várakozási idejének csökkentéséhez és a nagyobb energiahatékonysághoz.
Energiahatékonyság: Ha a tervezési szakaszban alkalmazzuk a rendszertechnikai megközelítést, hogy a lehető legkisebbre csökkentsük az energiaveszteségeket és optimalizáljuk a rendszer hatékonyságát, akkor ezzel elősegíthetjük a fenntarthatósági célok elérését és az üzemeltetési költségek csökkentését. A megfelelő berendezések megfontolt kiválasztása lehetővé teszi az általános hatékonyság javítását. Ha például kisfeszültségű rendszerekben réz gyűjtősíneket használunk, azzal mintegy 25%-kal csökkenthetjük az energiaveszteséget az alumíniumból készült változatokhoz képest. Ezzel együtt egy digitális szoftverplatform gépi tanulás és mesterséges intelligencia segítségével figyeli és menedzseli az energiahatékonyságot, hogy jobban megérthessük, az energiaelosztás melyik pontján fordulhatnak elő veszteségek és hogyan lehet azokat megelőzni. Más intézkedésekkel, például a kábelhosszak optimalizálásával és az alacsony energiaveszteségű transzformátorok használatával kombinálva mindez energiamegtakarítást biztosít és segít a megújuló energia hatékony integrációjában.
A megújuló energiák integrációja: A megújuló energiaforrások egyre fontosabb szerepet játszanak az energiaellátás ökoszisztémájában. Éppen ezért alapvető annak megértése, hogy milyen hatással van a megújuló energiaforrások és az alternatív energiaforrások integrálása a rendszer teljesítményére és a tápellátás minőségére. Ezzel hozzájárulhatunk a rugalmas és megbízható áramellátás biztosításához, és csökkenthetjük az áramkimaradások valószínűségét. Az egyik ilyen hatás, amelyet meg kell értenünk, az az, hogy a megújuló energiaforrásokban kisebb a forgó tömeg és a tehetetlenség, ami viszont befolyásolja a villamosenergia-áramlás minőségét a villamosenergia-rendszerben a kisebb frekvenciaszabályozás és a nagyobb ingadozás miatt.

„Fel kell ismerni a felharmonikusokra és a feszültségingadozásokra gyakorolt hatásokat is, amelyek a több inverteralapú áramforrás bevezetéséből erednek. A digitális felület lehetővé teszi, hogy megértsük a helyszíni és a nem helyszíni megújuló energiatermelés keverékét, figyelemmel kísérve a felhasznált energiát és annak forrását. Az energiaellátás változékonyságának kezeléséhez és a hálózati stabilitás biztosításához rugalmas és dinamikus tervezés szükséges”

– tette hozzá Fehér Tamás.

Rugalmas és dinamikus tervezés: A változó igényekhez és az olyan újonnan megjelenő technológiákhoz, mint a mesterséges intelligencia (AI), rugalmas és dinamikus tervezési szemlélet szükséges. Ha alkalmazkodunk, azzal biztosítjuk, hogy megoldásaink a gyorsan változó környezetben is relevánsak és hatékonyak legyenek. Egy digitális szoftverplatform integrálásával azonosítani lehet a tervezésben szükséges változtatásokat és az esetleges kiigazítások lehetőségét, miközben megérthetjük azok hatását és optimalizálhatjuk a rendszer rugalmasságát.

„Ha a végső cél egy olyan adatközpont létrehozása, amely képes önmagát kezelni és optimalizálni, akkor iparági szinten kell elmozdulnunk a rendszeralapú tervezés irányába. Ennek érdekében közösen kell magunkévá tennünk egy sor alapelvet és a rendszerszemléletű megközelítést. Ebben segít a fenti hat alapelv. El kell kezdenünk már a tervezés korai szakaszában és az adatközpont teljes életciklusa során használni az integrált digitális szoftverplatformokat, nem csupán az üzemeltetés során. Ez megkönnyíti a működési érték növelését az adataiból származó intelligens, hasznosítható információk felhasználásával. Ezekben a bizonytalan időkben, a változó energia- és környezetvédelmi követelményeknek való megfelelés érdekében mindenképpen szükséges újragondolni a jelenlegi gyakorlatot”

– tette hozzá a szakértő.

Az Eaton rendszertervezési megközelítéséről vagy az xIntegra megoldásáról további információ az alábbi weboldalon található: https://www.eaton.com/gb/en-gb/markets/data-centers/systems-engineering-data-centre/xintegra.html

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:adatközpontok alapelv Eaton of power six tökéletesítés

Up Next

A SUSE vezető a 2024-es Gartner® Magic Quadrant™ for Container Management jelentésben

Don't Miss

Gyártósori befogó készülékek költségeinek csökkentése additív gyártással

Advertisement Booking.com

Ipar

Hidrogénnel a jövőbe: a Messer technológiája zöldíti Észak-Rajna-Vesztfália közösségi közlekedését

Újabb mérföldkőhöz érkezett Észak-Rajna-Vesztfália közösségi közlekedésének fenntartható átalakulása: a REVG Rhein-Erft-Verkehrsgesellschaft német közösségi közlekedés szolgáltató hivatalosan is bemutatta legújabb hidrogén-üzemanyagcellás hibridbuszait kerpeni telephelyén.

A projekt megvalósításában kulcsszerepet játszik az ipari gáz szakértő Messer, amely nemcsak a töltőállomás technológiáját, hanem a szükséges hidrogént is biztosítja.

A 2025 júniusának végéig üzembe álló, összesen 26 darab hidrogénmeghajtású autóbusz a korábbi dízelüzemű járműveket váltja fel, évi mintegy 1500 tonnával csökkentve a térség üvegházhatásúgáz-kibocsátását. A buszok egyetlen tankolással akár 350 kilométert is képesek megtenni, a hidrogén-utántöltés pedig kevesebb mint 10 percet vesz igénybe – ezzel gyakorlatilag versenyképes alternatívát jelentenek a dízelüzemű járművekkel szemben.

Az REVG telephelyén működő töltőállomást a H. Freund szállítmányozási vállalat közreműködésével helyezték üzembe 2024 októberében. A hidrogénellátásról és a technológiai háttérről a világ legnagyobb magántulajdonban lévő ipari, orvosi és különleges gáz szolgáltatója, a Messer gondoskodik. Andreas Noky, a vállalat hidrogéntöltő-állomásokért felelős szakértője elmondta:

„A 2024 novemberében indult próbaüzem óta a flotta két buszról 26 járműre bővült. Több mint 400 tankolás során közel 6 tonna hidrogént használtunk fel. A gyors tankolási idő lehetővé teszi a gördülékeny üzemeltetést, és eddig összesen körülbelül 65 tonnával csökkentettük a szén-dioxid-kibocsátást.”

A Messer nemcsak Németországban aktív: 2011 óta vezető technológiai és hidrogénszolgáltatója az Egyesült Államok egyik legnagyobb üzemanyagcellás buszflottájának is. Jelenleg szintén Észak-Rajna-Vesztfáliában, Jülich városában egy 10 megawattos teljesítményű, zöld hidrogént előállító üzemet épít a Düren-i járással közösen, amely akár 180 kilogramm hidrogént képes termelni óránként – ezzel az egyik legnagyobb ilyen létesítmény lesz Németországban. Emellett a belgiumi Zeebrugge-ban a Hyoffwind projekt keretében egy 25 megawattos elektrolizáló megvalósításában is részt vesz.

Több évtizedes magyarországi tapasztalat és oktatási együttműködés

A Messer több évtizedes tapasztalattal rendelkezik a hidrogéntechnológia területén.

„Zöld hidrogén szakértőként a teljes értékláncot le tudjuk fedni: az elektrolizálók telepítésétől a sűrített hidrogén tárolásán, szállításán át a hidrogén-töltőállomások kulcsrakész átadásáig. Hidrogénstratégiánk egyik fontos eleme az ipar szereplőinek edukálása és tájékoztatása a hidrogénalapú technológiák alkalmazási lehetőségeiről, illetve a szakterületen jártas szakemberek képzésének támogatása is”

– emelte ki Bohner Zsolt, a Messer ügyvezető igazgatója.

A Messer biztosította a hidrogént és technológiai hátteret a 2024-ben zárult, a HUMDA-val közös kísérleti buszprojektben, amelynek keretében hat magyar nagyvárosban közlekedett hidrogénmeghajtású autóbusz.

A vállalat évek óta együttműködik a PTE Műszaki és Informatikai Karával is. Szakértőjük rendszeresen oktat a tüzelőanyag-cella és hidrogéntechnológia szakmérnöki képzésben. 2025-től a „Műveletek hidrogéngázzal” tantárgy oktatását is vállalja, amelynek részeként a hallgatók gyakorlati üzemlátogatáson is részt vehetnek. A szakmérnöki képzés gyakorlatorientált jellegét jelentősen erősíti a Messerrel közös oktatási munka.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

A jövő MI-igényeire szabott infrastruktúra megoldásokat mutatott be a Schneider Electric

Előregyártott, moduláris adatközponti megoldás, a nagy sűrűségű rack rendszerek létrehozását támogató fejlesztés, a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazásokat kiszolgáló szerverek igényeire szabott energiaelosztó egység – többek között ezeket, a következő generációs MI-infrastruktúrák kialakítását lehetővé tevő innovációkat jelentette be a Schneider Electric.

A cég olyan eszközöket ad az adatközpont-üzemeltetők és a vállalat partnereinek kezébe, amelyek a nagy teljesítményű MI-klaszterek gyorsabb és megbízhatóbb telepítéséhez szükségesek. Új, kifejezetten a következő generációs MI-klaszterarchitektúrák intenzív igényeinek kiszolgálására tervezett adatközponti megoldásokat jelentett be a Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat. A mesterséges intelligencia alkalmazások gyors térhódítása miatt ugrásszerűen bővül az adatközpontok kapacitásigénye, aminek kiszolgálására az ilyen létesítmények üzemeltetői extrém teljesítménysűrűségű rackkonfigurációkat alakítanak ki. Az előrejelzések szerint akár az 1 MW-os, vagy annál is nagyobb teljesítményt is elérhetik az ilyen konstrukciók.

A Schneider Electric új innovációi integrált, adatokkal hitelesített és könnyen skálázható, az adatközpontok fehér terébe szánt megoldásokat nyújtanak a cég ügyfeleinek, amelyek a pod- és racktervezés, az energiaelosztás és a hőkezelés új kihívásaira adnak választ.

„Az MI-klaszterekhez szükséges puszta teljesítmény és sűrűség olyan szűk keresztmetszeteket okoz, amelyek új megközelítést igényelnek az adatközpontok architektúrájában. Az ügyfeleknek olyan integrált infrastrukturális megoldásokra van szükségük, amelyek nemcsak a szélsőséges hőterhelést és a dinamikus energiaprofilokat kezelik, hanem gyorsan telepíthetők, kiszámíthatóan skálázhatók, valamint hatékonyan és fenntarthatóan működnek. Az NVIDIA technológiát támogató, innovatív, új generációs EcoStruxure megoldásaink pontosan ezekre a kritikus követelményekre reagálnak”

– mondta el Himamshu Prasad, a Schneider Electric „EcoStruxure IT, Transactional & Edge és Energy Storage Center of Excellence” részlegért felelős vezető alelnöke.

A jövő MI-infrastruktúráját támogató megoldások

Az újdonságok közé tartozó, „Prefabricated Modular EcoStruxure Pod Data Center” előregyártott, skálázható pod-architektúrája lehetővé teszi az üzemeltetők számára, hogy nagy sűrűségű rackeket telepítsenek, amelyek akár 1 MW-os és annál nagyobb teljesítményű podokat is támogathatnak. A megrendelésre tervezett új pod-infrastruktúra rugalmasságot kínál, és támogatja a folyadékhűtést, az összetett kábelezést, valamint a forró folyosók elszigetelését, az InRow és a hátsó ajtós hőcserélős hűtési architektúrákat. A berendezést mostantól előre megtervezve és összeszerelve szállítják az összes komponenssel együtt a gyors telepítés érdekében.

Az új „EcoStruxure Rack Solutions” megbízható, nagy sűrűségű rackrendszer, amely megfelel a vezető IT chip- és szervergyártók által jóváhagyott EIA, ORV3 és NVIDIA MGX moduláris tervezési szabványoknak. A konfigurációk az áramellátási és hűtéselosztó rendszerek széles skálájához alkalmazkodnak, továbbá a „Motivair by Schneider Electric” folyadékhűtést, valamint új és kibővített rack- és áramelosztó termékeket alkalmaznak. Ezek közé tartozik a „NetShelter SX Advanced Enclosure” termékcsalád, amely magasabb, mélyebb és erősebb rackeket tartalmaz a megnövekedett súly, kábelezés és infrastruktúra támogatására. A „NetShelter Rack PDU Advanced” energiaelosztó egységeket frissítették, hogy támogassák az MI-szerverek megnövekedett áramigényét. A „NetShelter Open Architecture” az „Open Compute Project” (OCP) ihlette rack-architektúra, amely rendelésre konfigurálható megoldásként kapható, és nyílt rack-szabványokat, hálózati polcot és rackbe épített gyűjtősínt tartalmaz. Ennek részeként egy új Schneider Electric rack-rendszert is kifejlesztettek az NVIDIA GB200 NVL72 rendszer támogatására, amely az NVIDIA MGX architektúrát használja. Ezzel a megoldással a Schneider Electric termékek először integrálódnak az NVIDIA HGX és MGX ökoszisztémájába.

„A Schneider Electric innovatív megoldásai megbízható, skálázható infrastruktúrát biztosítanak ügyfeleink számára, amelyre szükségük van az MI-kezdeményezéseik felgyorsításához. Együtt válaszolunk az MI-gyárak gyorsan növekvő igényeire – a kilowattostól a megawattos méretű rackekig –, és olyan jövőbiztos megoldásokat kínálunk, amelyek maximalizálják a skálázhatóságot, a sűrűséget és a hatékonyságot”

– mutatott rá Vladimir Troy, az NVIDIA adatközpontok tervezéséért, üzemeltetéséért, vállalati szoftverekért és felhőszolgáltatásokért felelős alelnöke.

Az új megoldások és a mérnöki adatközpont-referenciatervek az adatközpont-üzemeltetőket és a Schneider Electric partnereit olyan infrastruktúrával és információkkal látják el, amelyek a nagy teljesítményű MI-klaszterek gyorsabb és megbízhatóbb telepítéséhez szükségesek.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Új telephelyvezető a Dachser Hungary Food Logistics élén

Prazsák Gábor irányítja telephelyvezetőként 2025 májusától a Dachser Hungary Food Logistics budapesti élelmiszerlogisztikai kirendeltségét.

A több mint 20 éves tapasztalattal rendelkező szakember a raktározási tevékenységért, a szerződéses logisztikáért, a belföldi disztribúcióért, az ügyfélszolgálatért és az értékesítési területért felel a Dachser budapesti telephelyén.

Prazsák Gábor közgazdász, ezen belül logisztikai szakirányon végzett. Több mint 20 éve dolgozik a logisztika területén, az elmúlt 11 évben pedig a hőmérséklet-szabályozott áruszállítás gyakorlatilag minden területével foglalkozott az értékesítéstől, operatív irányítástól kezdve a nemzetközi területeken át az üzletfejlesztésig. Május elején csatlakozott a Dachser Food Logistics csapatához, és a budapesti telephely vezetőjeként a hűtött és szárazélelmiszer-raktározási és szállítmányozási feladatokért felel. Közel 70 kolléga munkáját irányítva dolgozik az operatív vezetés mellett a folyamatok optimalizálásán, szabványos rendszerszerű működtetésén, valamint az üzletfejlesztésen.

„A fenntarthatóságra és az innovációkra, például a digitalizációra való törekvés tette számomra igazán vonzó lehetőséggé a munkavállalást a Dachsernél”

– mondta el Prazsák Gábor.

„Úgy vélem, csak ezen szempontok mentén lehet egy logisztikai vállalat hosszú távon is magas minőségben hangsúlyos szereplője a piacnak, és teljes mértékben azonosulni tudok ezekkel a vállalati értékekkel. Mindemellett remek csapat fogadott a Dachsernél, nagyon jók a kezdeti tapasztalataim, sok támogatást kapok a kollégáktól. Jó volt egy ilyen közegbe megérkezni.”

„Az élelmiszerlogisztika egy különösen kényes, nagy szakértelmet, odafigyelést, precizitást igénylő terület a tevékenységeinken belül”

– mondta el Szabó Péter, a Dachser Hungary cégvezetője.

„Ahogy mindenben, itt is a legmagasabb minőségre törekszünk, bőven az előírások betartásán túl, célunk, hogy ügyfeleink megbízható partnerei legyünk. Gábor kiváló szakember, aki pontosan érti az élelmiszerlogisztika mögött rejlő felelősséget, látja a fejlődési lehetőségeket, így nagyon örülünk, hogy csatlakozott a csapathoz.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!