Ipar

Így válhatnak tökéletessé az adatközpontok!

A hatékony rendszertervezés és rendszerintegráció hat alapelve.

A „Power of Six” hat alapelvet takar, amely az Eaton intelligens energiagazdálkodási vállalat adatközpontok tervezése során alkalmazott szisztematikus megközelítése. Holisztikus szemlélete úgy teremt hozzáadott értéket, hogy összehangolja a vállalat megoldásait a felhasználók energiainfrastruktúra-igényeivel, miközben támogatja őket a tökéletes, öntudatos és önmagát optimalizáló adatközpont megvalósítása felé vezető úton. Az Eaton szakértői azt a kérdést járták körül, hogy miként csökkenthető a tervezési kockázat és a rendszer komplexitása, illetve hogyan optimalizálható az adatközpont teljesítménye az alábbi rendszertechnikai elvek alkalmazásával.

A „Power of Six” lényege egy olyan módszertani, több tudományágat átfogó megközelítés, amely figyelembe veszi a rendszer egyes elemeit és azok kölcsönhatásait a teljes életciklus során, hogy valóban végponttól végpontig tartó műszaki megoldások születhessenek. Ráadásul ez kereskedelmi és műszaki előnyöket is hordoz magában. Ennek alapvető eleme egy olyan digitális felület, amely segít az informatikai (IT) és üzemeltetési technológiai (OT) eszközök egyre összetettebb környezetének hatékony kezelésében, miközben teljes körű rendszeráttekintést biztosít a fehér és szürke térben.

Íme a hat alapelv, amely segít megérteni a rendszer jelentőségét:

Kritikus energiaellátó rendszerelemek tervezése: Fő lényege, hogy megismerjük az energiaellátó rendszerek kritikus összetevőinek jellemzőit, viselkedését és hatásait. Ha megértjük ezeket az apró részleteket, optimalizálhatjuk a teljesítményt, növelhetjük az energiahatékonyságot, és hatékonyan eleget tehetünk az informatikai elvárásoknak. Ezt úgy tehetjük meg, ha elemezzük az egyes komponenseket, hogy megismerjük azok célját, jellemzőit és a rendszeren belüli kölcsönhatásaikat. A berendezések elhelyezése, kezelése és integrálása optimalizálható egy digitális szoftverplatform segítségével. A cél a teljesítmény növelése, a meghibásodások előrejelzése és a használat optimalizálása a komponensek egyenkénti megtervezésével és kölcsönhatásaik részletekbe menő megértésével, a hálózattól a chipig. Ez segít megérteni a komponensek jellemzőit és az elektromos tulajdonságaira, a feszültségre, a kapacitásra és az impedanciára gyakorolt hatását. A hatékonyság növelése érdekében fontos a komponensveszteség csökkentése, a teljesítménytényező javítása és a terhelések kiegyensúlyozása.

„A rendszereket úgy kell tervezni, hogy képesek legyenek redundanciát és megbízhatóságot biztosítani, redundáns kritikus komponensekkel és prediktív karbantartással a komponensek szintjén. Végül, ha figyelembe vesszük a kritikus összetevőket, akkor az üzemeltetési fázisban felhasználhatjuk az adatelemzést a hatékonyság javítására, a kihasználtság maximalizálására és a problémák előrejelzésére, melyek döntő jelentőségűvé válnak a megvalósításában és eszközgazdálkodásban”

– mondta Fehér Tamás, az Eaton Magyarország munkatársa.

Eszközgazdálkodás és feltételalapú felügyelet: Kiemeli a digitális felület energiagazdálkodási rendszerbe történő beépítésének fontosságát. Ez lehetővé teszi az eszközök felügyeletét és kezelését, így megnyitja az utat a proaktív intézkedések végrehajtása, az élettartam növelése és a teljesítmény optimalizálása érdekében. A folyamatos felügyelet és karbantartás biztosítja, hogy minden komponens a lehető legnagyobb hatékonysággal működjön, egyúttal azonosítja a rendszerben esetlegesen felmerülő potenciális kockázatokat. Ez az elv biztosítja, hogy tervet dolgozzunk ki a teljesítmény optimalizálására, az élettartam meghosszabbítására, a meghibásodások előrejelzésére, valamint a hardver cseréjére és korszerűsítésére, még azelőtt, hogy annak állapota problémát okozna.

A digitális ikertechnológia létrehozására képes digitális felület felhasználásával, valamint a mesterséges intelligencia (AI) és a gépi tanulási funkciókkal együtt már a tervezési szakaszban optimalizálhatjuk a teljesítményt azáltal, hogy azonosítja azokat a területeket, ahol a berendezések nem az előre jelzett módon működnek. Az energiahatékonyság is nyomon követhető a terhelésfigyelés, valamint a teljes rendszer használatának és teljesítményének optimalizálása révén. Az energiaelosztás területén belül például – különösen a transzformátorok tekercselései esetében – fontos a fogyasztás és a hőmérséklet felügyelete, valamint a kapcsolóberendezések érintkező-kopásának nyomon követése. Ez a fajta feltételalapú felügyelet lehetővé teszi a rendszertervezést.

A rendszertervezés elve: Mivel a rendszeren túlmutató kölcsönhatásokat is figyelembe kell vennünk, ez az elv a rendszertervezés tágabb megközelítésére biztat, ahelyett, hogy azt funkcióblokkok sorozataként fognánk fel. A megfelelően integrált komponensek minimalizálják az energiapazarlást, és biztosítják a nagy teljesítményű fogyasztók, például a hűtés hatékony felhasználását, hogy csökkentsék a rendszer működésére nehezedő terheket. Egy jól megtervezett, integrált rendszerrel csökkenthetjük a komponensek meghibásodását, optimalizálhatjuk a felhasználásukat és meghosszabbíthatjuk az élettartamukat, ezzel pedig könnyebben elérhetjük működési és fenntarthatósági céljainkat. A rendszerelemek közötti jobb kommunikáció és kapcsolódási pontok hozzájárulhatnak a rendszer teljesítményének optimalizálása és fenntartása érdekében a szolgáltatott adatok várakozási idejének csökkentéséhez és a nagyobb energiahatékonysághoz.
Energiahatékonyság: Ha a tervezési szakaszban alkalmazzuk a rendszertechnikai megközelítést, hogy a lehető legkisebbre csökkentsük az energiaveszteségeket és optimalizáljuk a rendszer hatékonyságát, akkor ezzel elősegíthetjük a fenntarthatósági célok elérését és az üzemeltetési költségek csökkentését. A megfelelő berendezések megfontolt kiválasztása lehetővé teszi az általános hatékonyság javítását. Ha például kisfeszültségű rendszerekben réz gyűjtősíneket használunk, azzal mintegy 25%-kal csökkenthetjük az energiaveszteséget az alumíniumból készült változatokhoz képest. Ezzel együtt egy digitális szoftverplatform gépi tanulás és mesterséges intelligencia segítségével figyeli és menedzseli az energiahatékonyságot, hogy jobban megérthessük, az energiaelosztás melyik pontján fordulhatnak elő veszteségek és hogyan lehet azokat megelőzni. Más intézkedésekkel, például a kábelhosszak optimalizálásával és az alacsony energiaveszteségű transzformátorok használatával kombinálva mindez energiamegtakarítást biztosít és segít a megújuló energia hatékony integrációjában.
A megújuló energiák integrációja: A megújuló energiaforrások egyre fontosabb szerepet játszanak az energiaellátás ökoszisztémájában. Éppen ezért alapvető annak megértése, hogy milyen hatással van a megújuló energiaforrások és az alternatív energiaforrások integrálása a rendszer teljesítményére és a tápellátás minőségére. Ezzel hozzájárulhatunk a rugalmas és megbízható áramellátás biztosításához, és csökkenthetjük az áramkimaradások valószínűségét. Az egyik ilyen hatás, amelyet meg kell értenünk, az az, hogy a megújuló energiaforrásokban kisebb a forgó tömeg és a tehetetlenség, ami viszont befolyásolja a villamosenergia-áramlás minőségét a villamosenergia-rendszerben a kisebb frekvenciaszabályozás és a nagyobb ingadozás miatt.

„Fel kell ismerni a felharmonikusokra és a feszültségingadozásokra gyakorolt hatásokat is, amelyek a több inverteralapú áramforrás bevezetéséből erednek. A digitális felület lehetővé teszi, hogy megértsük a helyszíni és a nem helyszíni megújuló energiatermelés keverékét, figyelemmel kísérve a felhasznált energiát és annak forrását. Az energiaellátás változékonyságának kezeléséhez és a hálózati stabilitás biztosításához rugalmas és dinamikus tervezés szükséges”

– tette hozzá Fehér Tamás.

Rugalmas és dinamikus tervezés: A változó igényekhez és az olyan újonnan megjelenő technológiákhoz, mint a mesterséges intelligencia (AI), rugalmas és dinamikus tervezési szemlélet szükséges. Ha alkalmazkodunk, azzal biztosítjuk, hogy megoldásaink a gyorsan változó környezetben is relevánsak és hatékonyak legyenek. Egy digitális szoftverplatform integrálásával azonosítani lehet a tervezésben szükséges változtatásokat és az esetleges kiigazítások lehetőségét, miközben megérthetjük azok hatását és optimalizálhatjuk a rendszer rugalmasságát.

„Ha a végső cél egy olyan adatközpont létrehozása, amely képes önmagát kezelni és optimalizálni, akkor iparági szinten kell elmozdulnunk a rendszeralapú tervezés irányába. Ennek érdekében közösen kell magunkévá tennünk egy sor alapelvet és a rendszerszemléletű megközelítést. Ebben segít a fenti hat alapelv. El kell kezdenünk már a tervezés korai szakaszában és az adatközpont teljes életciklusa során használni az integrált digitális szoftverplatformokat, nem csupán az üzemeltetés során. Ez megkönnyíti a működési érték növelését az adataiból származó intelligens, hasznosítható információk felhasználásával. Ezekben a bizonytalan időkben, a változó energia- és környezetvédelmi követelményeknek való megfelelés érdekében mindenképpen szükséges újragondolni a jelenlegi gyakorlatot”

– tette hozzá a szakértő.

Az Eaton rendszertervezési megközelítéséről vagy az xIntegra megoldásáról további információ az alábbi weboldalon található: https://www.eaton.com/gb/en-gb/markets/data-centers/systems-engineering-data-centre/xintegra.html

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:adatközpontok alapelv Eaton of power six tökéletesítés

Up Next

A SUSE vezető a 2024-es Gartner® Magic Quadrant™ for Container Management jelentésben

Don't Miss

Gyártósori befogó készülékek költségeinek csökkentése additív gyártással

Ipar

PLC programozási hibák, amelyek milliókba kerülhetnek

kép: Freepik

Az ipari automatizálás egyik legkritikusabb eleme a PLC programozás. Egy jól megírt vezérlőprogram stabil, biztonságos és hatékony működést biztosít, míg a hibás logika, a hiányos dokumentáció vagy a nem megfelelő tesztelés súlyos termeléskiesést, selejtet vagy akár balesetveszélyes helyzeteket okozhat. A modern gyártási környezetben, ahol a leállások percek alatt is jelentős pénzügyi veszteséget eredményeznek, a PLC szoftver minősége üzletkritikus tényezővé vált.

Miért ennyire kritikus a PLC program minősége?

A PLC nem csupán egy vezérlőegység: a teljes gyártási folyamat „idegrendszere”. Ha a program hibás döntéseket hoz, az hatással lehet a gépek működésére, az energiafelhasználásra, a termékminőségre és a munkabiztonságra is. Ezért különösen fontos, hogy a fejlesztést tapasztalt szakemberek végezzék, akik ismerik a nemzetközi szabványokat és az ipari környezet kihívásait. A GAL Mérnöki Iroda hivatalos Siemens Partner, így a legkorszerűbb technológiákra és gyártói “best practice”-ekre építve képes stabil és hosszú távon fenntartható megoldásokat tervezni.

A PLC program minősége közvetlenül befolyásolja a gyártás folyamatosságát, a selejtarányt, az energiahatékonyságot, a karbantartási költségeket és az üzembiztonságot. Egyetlen rosszul kezelt hibaág vagy nem megfelelő időzítés dominóhatást indíthat el a teljes rendszerben, amelynek következményei gyakran csak napokkal később jelentkeznek.

Gyakori PLC programozási hibák és következményeik

Rossz kódstruktúra és átláthatatlan logika

Az “ad hoc” módon felépített programok rövid távon működhetnek, de hosszú távon karbantarthatatlanná válnak. Ha a logika nem moduláris és nem követ szabványos felépítést, egy kisebb módosítás is váratlan hibákat okozhat. Ilyenkor a hibakeresés időigényessé válik, a rendszer stabilitása romlik, és a mérnöki költségek is jelentősen megnőnek.

Hiányos vagy nem létező dokumentáció

Sok ipari rendszer évekig működik megfelelő dokumentáció nélkül. Amikor hiba lép fel vagy fejlesztés válik szükségessé, a szakemberek kénytelenek visszafejteni a program működését. Ez nem szimplán időigényes, hanem komoly kockázatot is hordoz: egy rosszul értelmezett logikai kapcsolat újabb hibákat idézhet elő, miközben a termelés áll.

Nem megfelelő hibakezelés

A PLC programok gyakran az ideális működési körülményekre készülnek, miközben a valós ipari környezet tele van bizonytalanságokkal. Szenzorhibák, kommunikációs zavarok vagy mechanikai rendellenességek esetén a nem megfelelően kezelt kivételek gépsérüléshez, selejtgyártáshoz vagy akár balesetveszélyes helyzetekhez vezethetnek.

Elégtelen tesztelés és szimuláció

Az egyik leggyakoribb és legköltségesebb hiba a tesztelési fázis alulértékelése. Ha a logikai hibák csak az éles üzemben derülnek ki, a gyártósor leállítása, a sürgősségi javítások és az elveszett termelési idő jelentős pénzügyi veszteséget okoz. A szimulációs környezetben végzett tesztelés ezzel szemben lehetővé teszi a kritikus hibák kiszűrését még az üzembe helyezés előtt.

Biztonsági hiányosságok és kiberkockázatok

Az ipari rendszerek hálózatba kapcsoltsága új kockázatokat hozott. Egy nem megfelelően védett PLC rendszer sebezhetővé válhat külső beavatkozásokkal szemben. A termelés leállítása, az adatok manipulálása vagy a rendszerek szabotálása ma már valós fenyegetés, amely megfelelőségi és üzletmenet-folytonossági problémákat is okozhat.

Hogyan kerülhetők el ezek a költséges hibák?

A PLC programozási hibák megelőzése nem egyetlen lépésen múlik, hanem tudatos mérnöki szemléletet igényel. A strukturált fejlesztési módszertan, a moduláris programfelépítés és a szabványos elnevezések alkalmazása átláthatóbbá és karbantarthatóbbá teszi a rendszert. A részletes dokumentáció biztosítja, hogy a későbbi módosítások és hibakeresések gyorsan és biztonságosan elvégezhetők legyenek.

Legalább ilyen fontos az alapos tesztelés és szimuláció, amely lehetővé teszi a hibák kiszűrését még az éles üzem előtt. Emellett a kiberbiztonságot már a tervezési fázisban integrálni kell a rendszerbe, hiszen a modern ipari környezetben a biztonság nem utólagos kiegészítés, hanem alapkövetelmény.

Ebben a folyamatban kulcsszerepe van a tapasztalt mérnöki partner bevonásának. Egy szakértő csapat amellett, hogy elkészíti a programkódot, rendszerszinten vizsgálja a működést, optimalizálja a folyamatokat, és olyan megoldásokat tervez, amelyek hosszú távon is stabilan és hatékonyan működnek.

A professzionális PLC programozás mint üzleti előny

A PLC programozás minősége közvetlen hatással van a vállalat versenyképességére. A stabil és jól optimalizált vezérlés csökkenti az állásidőt, javítja a termékminőséget, növeli az energiahatékonyságot és támogatja a jövőbeli bővíthetőséget. Mindez költségmegtakarítást, kiszámíthatóbb működést és nagyobb ügyfélbizalmat is eredményez.

A professzionális automatizálás tehát nem költség, hanem stratégiai befektetés. Azok a vállalatok, amelyek időben felismerik a magas színvonalú PLC fejlesztés jelentőségét, hosszú távon megbízhatóbb működést, kevesebb kockázatot és jelentős gazdasági előnyt érhetnek el.

Ha a cél a megbízható, biztonságos és jövőálló ipari automatizálás, a PLC programozás minősége nem kompromisszum kérdése, hanem a siker egyik legfontosabb alapköve. A GAL Mérnöki Iroda szakértelmére a teljes folyamat során számíthat. Vegye fel velük a kapcsolatot és tegye meg az első lépést a stabil működés felé!

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Dominálnak a személyes kapcsolatok a hazai villanyszerelőknél

Az új termékekről és megoldásokról főként személyes kapcsolataik révén tájékozódnak, részletes technikai információt leginkább a gyártói weboldalakról gyűjtenek, viszont ha munka közben szakmai segítségre van szükség, akkor elsősorban kollégáikra támaszkodnak – többek között ez derült ki a Schneider Electric magyarországi villanyszerelők körében végzett felméréséből.

A kutatás arra is rámutatott, hogy a termékek kiválasztásánál a minőség és a megbízhatóság a legfontosabb szempont a hazai villanyszerelők számára.

Honnan tájékozódnak az újdonságokról, kitől kérnek szakmai segítséget, ha elakadnak egy munka során, hogyan tanulják meg az új dolgokat, mennyire nyitottak arra, hogy képzéseken vegyenek részt – többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ a Schneider Electric átfogó, magyarországi villanyszerelők körében végzett kutatása. A felmérésben résztvevő 343 szakember válaszai alapján jól látszik, hogy a személyes kapcsolatok továbbra is kulcsfontosságúak a munkájuk során, de egyre többen élnek a digitális eszközök nyújtotta lehetőségekkel is.

Nyitottak a tanulásra a hazai villanyszerelők

Ehhez megfelelő eszközökre is szükség van, és a felmérés alapján a mobiltelefon toronymagasan vezet: a válaszadók 60%-a ezt használja leggyakrabban a munkájához. A második legnépszerűbb mobileszköz a laptop, a válaszadók közel harmada támaszkodik erre a készülékre munkája során, míg a táblagépet és az asztali számítógépet összesen 10 százalék preferálja. Mindössze egy válaszadó jelezte azt, hogy egyiket sem használja a felsorolt berendezések közül.

A kutatásban résztvevők közel fele a szakmai támogatások közül a technikai útmutatókat és kiadványokat preferálja. Tíz százalék körül van a gyakorlati, személyes jelenléttel járó képzéseket és a gyártó képviselőjével történő konzultációt preferálók aránya, és a válaszadók 7-7 százaléka jelezte, hogy inkább az online képzésekre vagy a mobilalkalmazásokra, konfigurátorokra támaszkodik.

A felmérés egyik fontos tanulsága, hogy a hazai villanyszerelők nyitottak arra, hogy új dolgokat tanuljanak. A válaszadók több mint fele biztosan részt venne online képzéseken, további 44 százalék pedig azt jelezte, hogy nyitott rá, de a témától is függ, hogy bekapcsolódna-e az oktatásba. A kutatásban résztvevő szakemberek mindössze 4 százaléka nem venne részt online képzésben.

A személyes jelenléttel járó oktatások esetében kicsit más a helyzet, a válaszadók 56 százaléka akkor csatlakozna ilyen programhoz, ha számára releváns tartalommal fut, 37 százalék viszont teljes mértékben nyitott ilyen képzésre, az elutasítók aránya pedig 7 százalék.

Személyes kapcsolatok

A felmérés alapján a kommunikációs platformok közül az e-mail az elsődleges, a válaszadók 90 százaléka ilyen formában szeretne ajánlatokat, híreket, technikai információkat kapni. A Viber, a Facebook Messenger, valamint a telefonhívások főként a gyors információcserék esetében jöhetnek szóba. Ha viszont arról van szó, hogy az új termékekről, technikai megoldásokról milyen forrásból tájékozódnak a hazai villanyszerelők, akkor egyértelműen a személyes kapcsolatok dominálnak.

Minőség és megbízhatóság

A felmérés során a Schneider Electric rákérdezett arra is, hogy a villamossági termékek kiválasztásakor milyen szempontok alapján döntenek a hazai villanyszerelők. Messze a legfontosabbnak a minőség és megbízhatóság bizonyult, a válaszadók 81 százaléka helyezte ezt első helyre, míg az ár és a műszaki támogatás egyaránt 5-5 százalékuknál számít döntő tényezőnek.

„A kutatásból jól látszik, hogy bár a személyes kapcsolat továbbra is fontos a villanyszerelőknek, egyre többen nyúlnak digitális eszközökhöz és online tartalmakhoz, amikor információra van szükségük vagy elakadnak munka közben. A Schneider Electric ezt felismerve hozta létre a mySchneider alkalmazást, amelyen keresztül a felhasználók kapcsolatba léphetnek az ügyfélszolgálattal, elérhetik szakértőinket, vagy akár böngészhetnek a műszaki kiadványokban, katalógusokban is. Ráadásul most extra lehetőséget is kínálunk a hazai villanyszerelőknek a mySchneider Hűségprogram révén, amelyben szinte minden Schneider Electric termékvásárlás számít. A kezdeményezésben részt vevő szaküzletek országos hálózatában vásárlásaikkal pontokat gyűjthetnek a villanyszerelők, amiket értékes ajándékokra válthatnak be, emellett pedig élvezhetik a szakmai közösség további előnyeit is”

– mondta el Géczy Áron, a Schneider Electric magyarországi marketingigazgatója.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Az AI kilépett a chatablakból: 2026-ban már helyettünk foglal, vásárol és dönt

2025 nagy nyertesei: azok a weboldalak, amelyek megtanulták etetni az AI-t.

A mesterséges intelligencia új szintre lépett: 2026-ban az agentic AI modellek váltják fel a hagyományos, statikus „kérdezz–felelek” alapú chatbotokat. A technológia nemcsak a marketinget és az ügyfélszolgálatot formálja át, hanem az online vásárlás, a keresés, a szolgáltatásfoglalás és az üzleti adatkezelés teljes ökoszisztémáját is – derül ki a JabJab digitális marketing ügynökség legfrissebb AI Traffic Index elemzéséből.

„A következő nagy digitális forradalom nem a chatbotokról, hanem az autonóm AI-agentekről szól, amelyek maguktól keresnek, választanak, foglalnak, vásárolnak és üzleti döntéseket készítenek elő. Mindez azt jelenti, hogy a következő években már nem csak emberek lesznek a célközönségünk, hanem autonóm szoftverek, amelyek önállóan döntenek. Ez gyökeresen új játékszabályokat jelent minden digitális szereplő számára”

– mondja Geiger Tamás, a JabJab Online Marketing operatív vezetője.

Stabil és növekvő organikus forgalmat mér a JabJab AI Traffic Index

Három évvel az LLM-eszközök (AI-asszisztensek, amelyekkel beszélgetni lehet) berobbanása után egyértelműen látszik, hogy a mesterséges intelligencia alapjaiban formálja át a felhasználói döntéshozatalt. Eközben a korábban várt drasztikus organikus forgalomcsökkenés továbbra sem következett be. A JabJab digitális marketing ügynökség legfrissebb elemzése szerint a forgalom nemhogy stabil maradt, de több területen látványosan nőtt is 2025 negyedik negyedévében.

Az AI Traffic Index vizsgálat – melyet az ügynökség negyedévente elkészít – 12 szegmens adatait dolgozza fel, a hírportáloktól a piactereken és elektronikai webáruházakon át egészen a drogériákig és szállásaggregátorokig. A korábbi 6-ról 12-re bővített mintában visszatükröződik az előző kutatási eredmény: a mesterséges intelligencia eszközök szerepe egyre meghatározóbb, de nem vesznek el forgalmat a weboldalaktól, sokkal inkább új típusú csatornát nyitnak.

Az AI a karácsonyi vásárlásba is belépett

Az év eleji februári és májusi forgalmi csúcsok után 2025 szeptemberében újabb, kiemelkedő hullám érkezett. Ez azt mutatja, hogy a felhasználók már nemcsak az azonnali problémák megoldásához használják az AI-t, hanem komplexebb élethelyzetek – például éves tervezés vagy karácsonyi vásárlás – előkészítéséhez is. Az év végi adatok alapján az elektronikai webáruházak voltak a 2025-ös év utolsó negyedévének egyik nagy nyertesei. Az AI-eszközök itt nemcsak inspirációt adtak, hanem valódi forgalmat is tereltek, különösen a termék-összehasonlításoknál. A drogériák számára a „last minute” ajándékozási időszak hozott kiugrást. A receptoldalaknál az októberi keresési hullám a mesterséges intelligencia inspiráció szezonális szerepét mutatja. A szállásaggregátoroknál a téli és nyári utazástervezéshez kapcsolódó mesterséges intelligencia használat egyértelmű csúcsokat rajzolt ki – derül ki a JabJab AI Traffic Index elemzéséből.

Az AI már nem csak válaszol – hanem cselekszik is

Míg a generatív AI (pl. a korai ChatGPT-verziók) elsősorban szövegeket gyártott és statikus információt adott, addig az agentic AI már önállóan megérti a célt, megtervezi a szükséges lépéseket, külső rendszerekkel kommunikál, lekér adatokat és engedély esetén végre is hajt műveleteket, akár foglalást, vásárlást vagy adatfrissítést. Egy olyan egyszerű utasítás, például, hogy „Foglalj 3 napos berlini üzleti utat 500 eurón belül!” több tucat háttérfolyamatot indít el: ár-összehasonlítást, készletellenőrzést, ajánlatoptimalizálást és akár tranzakciót is. Ez a működés pedig nem más, mint a digitális asszisztensek teljes újradefiniálása. A cégeknek most nemcsak a felhasználók, hanem a döntést hozó AI-agentek számára is érthetővé kell tenniük adataikat.

Ahol döntés születik, ott kockázat is van – új governance kell

Az autonóm AI-agentek megjelenése nemcsak technológiai, hanem stratégiai és etikai kihívás is. A JabJab szakértői szerint a legnagyobb kockázatok a hibás adatsorok alapján hozott AI-döntések, a felelősségi körök elmosódása, az érzékeny adatok nem megfelelő kezelése, a külső API-k felé történő véletlen adatszivárgás, valamint a reasoning (érvelés) hibái lehetnek.

„A vállalatoknak most kell eldönteniük, milyen mértékben adnak át jogköröket az agenteknek, és hol tartják meg az emberi kontrollt. A ‘human-in-the-loop’ megoldás lesz az egyik legfontosabb védekezési pont”

– hangsúlyozza Geiger Tamás.

Nem a jövő, ez már a jelen: aki kimarad, lemarad

Az agentic AI nem ígéret, nem koncepció és nem távoli fejlesztés: 2026-ra valós üzleti szereplővé vált. Azok a vállalatok, amelyek strukturált adatokkal láthatóvá válnak az agentek számára, az API-kon keresztül cselekvőképessé teszik rendszereiket, kompatibilissé teszik adatforrásaikat és világos AI-jogköröket határoznak meg, óriási versenyelőnyhöz jutnak a tranzakcióalapú mesterséges intelligencia világban. A többieket viszont kétségkívül átugorják az agentek és velük együtt a fogyasztók is.

Az AI Traffic Index elemzés teljes tartalma és a trendeket bemutató grafikonok elérhetők a JabJab weboldalán.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!