Ipar

Így válhatnak tökéletessé az adatközpontok!

A hatékony rendszertervezés és rendszerintegráció hat alapelve.

A „Power of Six” hat alapelvet takar, amely az Eaton intelligens energiagazdálkodási vállalat adatközpontok tervezése során alkalmazott szisztematikus megközelítése. Holisztikus szemlélete úgy teremt hozzáadott értéket, hogy összehangolja a vállalat megoldásait a felhasználók energiainfrastruktúra-igényeivel, miközben támogatja őket a tökéletes, öntudatos és önmagát optimalizáló adatközpont megvalósítása felé vezető úton. Az Eaton szakértői azt a kérdést járták körül, hogy miként csökkenthető a tervezési kockázat és a rendszer komplexitása, illetve hogyan optimalizálható az adatközpont teljesítménye az alábbi rendszertechnikai elvek alkalmazásával.

A „Power of Six” lényege egy olyan módszertani, több tudományágat átfogó megközelítés, amely figyelembe veszi a rendszer egyes elemeit és azok kölcsönhatásait a teljes életciklus során, hogy valóban végponttól végpontig tartó műszaki megoldások születhessenek. Ráadásul ez kereskedelmi és műszaki előnyöket is hordoz magában. Ennek alapvető eleme egy olyan digitális felület, amely segít az informatikai (IT) és üzemeltetési technológiai (OT) eszközök egyre összetettebb környezetének hatékony kezelésében, miközben teljes körű rendszeráttekintést biztosít a fehér és szürke térben.

Íme a hat alapelv, amely segít megérteni a rendszer jelentőségét:

Kritikus energiaellátó rendszerelemek tervezése: Fő lényege, hogy megismerjük az energiaellátó rendszerek kritikus összetevőinek jellemzőit, viselkedését és hatásait. Ha megértjük ezeket az apró részleteket, optimalizálhatjuk a teljesítményt, növelhetjük az energiahatékonyságot, és hatékonyan eleget tehetünk az informatikai elvárásoknak. Ezt úgy tehetjük meg, ha elemezzük az egyes komponenseket, hogy megismerjük azok célját, jellemzőit és a rendszeren belüli kölcsönhatásaikat. A berendezések elhelyezése, kezelése és integrálása optimalizálható egy digitális szoftverplatform segítségével. A cél a teljesítmény növelése, a meghibásodások előrejelzése és a használat optimalizálása a komponensek egyenkénti megtervezésével és kölcsönhatásaik részletekbe menő megértésével, a hálózattól a chipig. Ez segít megérteni a komponensek jellemzőit és az elektromos tulajdonságaira, a feszültségre, a kapacitásra és az impedanciára gyakorolt hatását. A hatékonyság növelése érdekében fontos a komponensveszteség csökkentése, a teljesítménytényező javítása és a terhelések kiegyensúlyozása.

„A rendszereket úgy kell tervezni, hogy képesek legyenek redundanciát és megbízhatóságot biztosítani, redundáns kritikus komponensekkel és prediktív karbantartással a komponensek szintjén. Végül, ha figyelembe vesszük a kritikus összetevőket, akkor az üzemeltetési fázisban felhasználhatjuk az adatelemzést a hatékonyság javítására, a kihasználtság maximalizálására és a problémák előrejelzésére, melyek döntő jelentőségűvé válnak a megvalósításában és eszközgazdálkodásban”

– mondta Fehér Tamás, az Eaton Magyarország munkatársa.

Eszközgazdálkodás és feltételalapú felügyelet: Kiemeli a digitális felület energiagazdálkodási rendszerbe történő beépítésének fontosságát. Ez lehetővé teszi az eszközök felügyeletét és kezelését, így megnyitja az utat a proaktív intézkedések végrehajtása, az élettartam növelése és a teljesítmény optimalizálása érdekében. A folyamatos felügyelet és karbantartás biztosítja, hogy minden komponens a lehető legnagyobb hatékonysággal működjön, egyúttal azonosítja a rendszerben esetlegesen felmerülő potenciális kockázatokat. Ez az elv biztosítja, hogy tervet dolgozzunk ki a teljesítmény optimalizálására, az élettartam meghosszabbítására, a meghibásodások előrejelzésére, valamint a hardver cseréjére és korszerűsítésére, még azelőtt, hogy annak állapota problémát okozna.

A digitális ikertechnológia létrehozására képes digitális felület felhasználásával, valamint a mesterséges intelligencia (AI) és a gépi tanulási funkciókkal együtt már a tervezési szakaszban optimalizálhatjuk a teljesítményt azáltal, hogy azonosítja azokat a területeket, ahol a berendezések nem az előre jelzett módon működnek. Az energiahatékonyság is nyomon követhető a terhelésfigyelés, valamint a teljes rendszer használatának és teljesítményének optimalizálása révén. Az energiaelosztás területén belül például – különösen a transzformátorok tekercselései esetében – fontos a fogyasztás és a hőmérséklet felügyelete, valamint a kapcsolóberendezések érintkező-kopásának nyomon követése. Ez a fajta feltételalapú felügyelet lehetővé teszi a rendszertervezést.

A rendszertervezés elve: Mivel a rendszeren túlmutató kölcsönhatásokat is figyelembe kell vennünk, ez az elv a rendszertervezés tágabb megközelítésére biztat, ahelyett, hogy azt funkcióblokkok sorozataként fognánk fel. A megfelelően integrált komponensek minimalizálják az energiapazarlást, és biztosítják a nagy teljesítményű fogyasztók, például a hűtés hatékony felhasználását, hogy csökkentsék a rendszer működésére nehezedő terheket. Egy jól megtervezett, integrált rendszerrel csökkenthetjük a komponensek meghibásodását, optimalizálhatjuk a felhasználásukat és meghosszabbíthatjuk az élettartamukat, ezzel pedig könnyebben elérhetjük működési és fenntarthatósági céljainkat. A rendszerelemek közötti jobb kommunikáció és kapcsolódási pontok hozzájárulhatnak a rendszer teljesítményének optimalizálása és fenntartása érdekében a szolgáltatott adatok várakozási idejének csökkentéséhez és a nagyobb energiahatékonysághoz.
Energiahatékonyság: Ha a tervezési szakaszban alkalmazzuk a rendszertechnikai megközelítést, hogy a lehető legkisebbre csökkentsük az energiaveszteségeket és optimalizáljuk a rendszer hatékonyságát, akkor ezzel elősegíthetjük a fenntarthatósági célok elérését és az üzemeltetési költségek csökkentését. A megfelelő berendezések megfontolt kiválasztása lehetővé teszi az általános hatékonyság javítását. Ha például kisfeszültségű rendszerekben réz gyűjtősíneket használunk, azzal mintegy 25%-kal csökkenthetjük az energiaveszteséget az alumíniumból készült változatokhoz képest. Ezzel együtt egy digitális szoftverplatform gépi tanulás és mesterséges intelligencia segítségével figyeli és menedzseli az energiahatékonyságot, hogy jobban megérthessük, az energiaelosztás melyik pontján fordulhatnak elő veszteségek és hogyan lehet azokat megelőzni. Más intézkedésekkel, például a kábelhosszak optimalizálásával és az alacsony energiaveszteségű transzformátorok használatával kombinálva mindez energiamegtakarítást biztosít és segít a megújuló energia hatékony integrációjában.
A megújuló energiák integrációja: A megújuló energiaforrások egyre fontosabb szerepet játszanak az energiaellátás ökoszisztémájában. Éppen ezért alapvető annak megértése, hogy milyen hatással van a megújuló energiaforrások és az alternatív energiaforrások integrálása a rendszer teljesítményére és a tápellátás minőségére. Ezzel hozzájárulhatunk a rugalmas és megbízható áramellátás biztosításához, és csökkenthetjük az áramkimaradások valószínűségét. Az egyik ilyen hatás, amelyet meg kell értenünk, az az, hogy a megújuló energiaforrásokban kisebb a forgó tömeg és a tehetetlenség, ami viszont befolyásolja a villamosenergia-áramlás minőségét a villamosenergia-rendszerben a kisebb frekvenciaszabályozás és a nagyobb ingadozás miatt.

„Fel kell ismerni a felharmonikusokra és a feszültségingadozásokra gyakorolt hatásokat is, amelyek a több inverteralapú áramforrás bevezetéséből erednek. A digitális felület lehetővé teszi, hogy megértsük a helyszíni és a nem helyszíni megújuló energiatermelés keverékét, figyelemmel kísérve a felhasznált energiát és annak forrását. Az energiaellátás változékonyságának kezeléséhez és a hálózati stabilitás biztosításához rugalmas és dinamikus tervezés szükséges”

– tette hozzá Fehér Tamás.

Rugalmas és dinamikus tervezés: A változó igényekhez és az olyan újonnan megjelenő technológiákhoz, mint a mesterséges intelligencia (AI), rugalmas és dinamikus tervezési szemlélet szükséges. Ha alkalmazkodunk, azzal biztosítjuk, hogy megoldásaink a gyorsan változó környezetben is relevánsak és hatékonyak legyenek. Egy digitális szoftverplatform integrálásával azonosítani lehet a tervezésben szükséges változtatásokat és az esetleges kiigazítások lehetőségét, miközben megérthetjük azok hatását és optimalizálhatjuk a rendszer rugalmasságát.

„Ha a végső cél egy olyan adatközpont létrehozása, amely képes önmagát kezelni és optimalizálni, akkor iparági szinten kell elmozdulnunk a rendszeralapú tervezés irányába. Ennek érdekében közösen kell magunkévá tennünk egy sor alapelvet és a rendszerszemléletű megközelítést. Ebben segít a fenti hat alapelv. El kell kezdenünk már a tervezés korai szakaszában és az adatközpont teljes életciklusa során használni az integrált digitális szoftverplatformokat, nem csupán az üzemeltetés során. Ez megkönnyíti a működési érték növelését az adataiból származó intelligens, hasznosítható információk felhasználásával. Ezekben a bizonytalan időkben, a változó energia- és környezetvédelmi követelményeknek való megfelelés érdekében mindenképpen szükséges újragondolni a jelenlegi gyakorlatot”

– tette hozzá a szakértő.

Az Eaton rendszertervezési megközelítéséről vagy az xIntegra megoldásáról további információ az alábbi weboldalon található: https://www.eaton.com/gb/en-gb/markets/data-centers/systems-engineering-data-centre/xintegra.html

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:adatközpontok alapelv Eaton of power six tökéletesítés

Up Next

A SUSE vezető a 2024-es Gartner® Magic Quadrant™ for Container Management jelentésben

Don't Miss

Gyártósori befogó készülékek költségeinek csökkentése additív gyártással

Ipar

Újgenerációs füstérzékelők érkeznek

Az egyre összetettebb épületüzemeltetési környezetekben, ahol a folyamatos működés és a biztonság egyaránt kritikus fontosságú –például az egészségügyi intézményekben, az adatközpontokban vagy több telephelyes létesítményekben– a hagyományos, időszakos ellenőrzésen alapuló tűzvédelem korlátozottan képes kezelni a kockázatokat. A rendszereknek valós idejű felügyeletet és reakciót, valamint azonnali beavatkozást kell biztosítaniuk, miközben minimalizálják a téves riasztásokat és az üzemzavarokat.

Ebben segítenek a Siemens új füstérzékelői. Az új Sinteso Nova és Cerberus Nova proaktív, intelligens, hálózatba kapcsolt megközelítése egy következő lépésként szolgál az autonóm épületek felé.

Folyamatos önellenőrzés, valós idejű felügyelet, letakarás- és rovarvédelem

A teljes mértékben IoT-alapú, új füstérzékelők a Siemens automatizált, zavarásmentes tesztelési technológiájára épülnek. Ez a megoldás folyamatos, az üzemeltetők által egyedileg beállítható, akár napi rendszerességű önellenőrzést végez, a rendszer működésének megszakítása, illetve az épületben tartózkodók megzavarása nélkül. A leállásokra különösen érzékeny létesítményekben (pl. adatközpontok, kritikus IT- és villamos rendszerek), valamint a folyamatosan használt közintézményekben (pl. kórházak, repülőterek) ez kiemelt előnyt jelent, miközben hasznos lehet a nehezen karbantartható helyszíneken is.

Az új generációs füstérzékelők rendelkeznek letakarás elleni védelemmel, jelezve a szándékos vagy például egy felújítás során véletlenül történő beavatkozásokat. Emellett minden érzékelő rovarhálóval is védett. Ennek elszennyezettségét folyamatosan monitorozzák, szükség esetén pedig jelzést küldenek a felügyeleti rendszeren keresztül.

A füstbejutás-felügyelet (Smoke Entry Supervision – SES) továbbá biztosítja, hogy a kockázatok már korai szakaszban azonosíthatók, és időben be tud avatkozni a biztonsági személyzet, ezzel lehetővé téve a magas szintű rendelkezésre állásást és az üzembiztonságot. Ezt egészíti ki a több hullámhosszú, optikai és kettős hőérzékelést biztosító, ASAplus technológia, ami minimalizálja a téves riasztásokat, csökkentve a szükségtelen kiürítések számát.

Felhőalapú integráció

A valós idejű monitorozás így lehetővé teszi a távdiagnosztikai és prediktív karbantartási funkciók alkalmazását is. Felhőalapú felügyeleti- és kezelőalkalmazások, például a Building X portfólió használatával, az üzemeltetők össze tudják hangolni a tűzjelzést az automatikai-, beléptető- valamint a CCTV rendszerekkel, miközben a különböző épületek információit egy platformon kezelve, azokat összehasonlítva, adatalapú döntéseket hozhatnak. Ezáltal komplex képet kapnak az épületportfólióról, és biztosíthatják az egységes védelmi szintet, még akkor is, ha a telephelyek szétszórtan vagy egymástól távol helyezkednek el.

A hazai piacon már elérhető, új érzékelők kompatibilisek a meglévő tűzjelző központokkal, így lépésenként történhet a rendszer modernizációja, nincs szűkség azonnal minden eszköz cseréjére. A plug-and-play integráció és az automatikus konfigurációátvitel pedig csökkenti a telepítési időt.

A Sinteso Nova és Cerberus Nova érzékelők rendelkeznek a fenntarthatóságot jelző Siemens EcoTech minősítéssel, és a Siemens Xcelerator nyílt digitális platform részét képezik.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Stratégiai együttműködésekkel és már élesben bizonyított megoldásokkal hozza el az ipar új korszakát a Schneider Electric

Az összefogás kulcsfontosságú az ipar versenyképességét biztosító átalakulás szempontjából, ezt felismerve a Schneider Electric az április végén rendezett Hannover Messe kiállításon több, a saját területén meghatározónak számító partnerével mutatta be együttműködésük eredményeit. Az esemény kiváló alkalom volt arra is, hogy a szélesebb közönség is megismerhesse a már valós üzleti körülmények között is bizonyított megoldásokat, amelyek az ipar jövőjét formálhatják.

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata több stratégiai együttműködésének eredményét is bemutatta a Hannover Messe-n. A vállalat és a Dell Technologies azt mutatták meg, hogy az együttműködésük hogyan gyorsíthatja fel az ipari mesterséges intelligencia (MI) bevezetését biztonságos, skálázható infrastruktúra segítségével. Az átfogó koncepció a ProLeiT által működtetett, a digitális és MI-alapú működés alapját képező, rugalmas helyi OT-rendszerektől az Aveva és az NVIDIA Omniverse által lehetővé tett, MI-kompatibilis digitális ikertervezésig terjed. A gyorsan telepíthető, előre gyártott moduláris adatközpontokkal és a Dell Technologies megoldásain alapuló, bevált architektúrákkal kiegészítve ez az együttműködés jövőbiztos alapot nyújt minden olyan iparág számára, amely gyorsan akar átállni a mesterséges intelligencia használatára.

A Schneider Electric és a HPE együttműködése arra mutat jó példát, hogy az adatközpontok hogyan válhatnak skálázható, rugalmas automatizálási platformokká. A két cég ötvözi a virtualizált vezérlést és a szabványos szervereken valós automatizálási feladatokat futtató Open SDA-t. Ez a konstrukció skálázható, redundáns, szoftveralapú automatizálást biztosít a következő generációs adatközpontok számára.

Az AWS standján a Schneider Electric bemutatta, hogyan terjeszthető ki a nyílt, szoftveralapú automatizálás az edge-től a felhőig az AWS-en futó EcoStruxure Automation Expert és soft dPAC segítségével. Az architektúra az Amazon EC2-t használja a felhőalapú virtualizált vezérléshez, valamint az AWS Outposts és az AWS IoT Greengrass szolgáltatásokat az edge-környezetekben, lehetővé téve a soft dPAC telepítését az edge-től a felhőig. A bemutató az OT-modernizáció egyik leggyakoribb akadályára – az automatizálási rendszerek elosztott és heterogén környezetekben történő telepítésének és üzemeltetésének komplexitása – nyújtott egy működő megoldást, rámutatva, hogy a gyártótól független vezérlés, a mesterséges intelligenciával támogatott tervezés és az egységes automatizálási folyamatok hogyan csökkenthetik a késleltetést, egyszerűsíthetik az architektúrát és támogathatják a biztonságos, skálázható működést.

A Schneider Electric és a Microsoft stratégiai együttműködése olyan megoldásokat kínál a termelő vállalatok számára, amelyek lehetővé teszik a mérnöki folyamatok felgyorsítását, a működésük korszerűsítését, valamint a rugalmasságuk és az ellenállóképességük növelését. Az együttműködés ipari tevékenységet támogató alapját a Schneider Electric nyílt, szoftveralapú automatizálási platformja, az EcoStruxure Automation Expert biztosítja, amely a telephelyeken, edge- és hibrid környezetekben egyaránt alkalmazható. Ezt az alapot egészítik ki a Microsoft Azure felhő- és mesterségesintelligencia-szolgáltatásai (MI), amelyek összehangolják, elemzik és optimalizálják az ipari folyamatokat. A koncepció eredménye pedig az MI-ügynökökkel támogatott gyártáson, a nyílt automatizáláson és a teljes körű fenntarthatóságon alapuló egységes megközelítés.

A Schneider Electric és a Deloitte a Hannover Messe kiállításon jelentette be együttműködését, amelynek célja, hogy segítse az ügyfeleiket – a termelőcégektől és egyéb ipari szereplőktől kezdve az adatközpont üzemeltetőkig és infrastruktúra-szolgáltatókig – a teljes üzleti tevékenységükre vonatkozóan a folyamataik modernizálásában és új lehetőségek kiaknázásában. A Schneider Electric és a Deloitte együttműködése révén kínált megoldásokkal az ügyfelek integrálhatják a mesterséges intelligenciát a fejlett analitikával, jelentősen lerövidítve így az időt, amíg a beruházásaikból jövedelemtermelő tevékenységek lesznek, javítva ezáltal az üzleti hatékonyságot. Megnyílik a lehetőség arra is, hogy a hatékonyságot és rugalmasságot javító, alkalmazkodóképes és jövőálló működési modellt vezessenek be a cégek.

A Schneider Electric partneri ökoszisztémája a 2026-os hannoveri vásáron tovább bővült olyan piaci szereplőkkel, mint a Red Hat, a Margo, a MaxGrip, az Intel, az UniversalAutomation.org és az Orgalim.

A gyakorlatban bizonyított megoldások

A Schneider Electric a Hannover Messe kiállításon több, az ügyfeleknél már éles körülmények között bizonyított megoldást is bemutatott. Ezek közé tartozik a Royal Avebe Foxhol-i üzemében megvalósított elektrifikációs fejlesztés. A projekt célja az volt, hogy a telephelyen a meglévő hálózati csatlakozások mellett és a közcélú villamosenergia-hálózat megerősítése nélkül telepítsenek ipari elektromos kazánt – leállva ezzel a fosszilis tüzelőanyaggal történő fűtéssel –, valamint váljanak aktív prosumerré. Ennek érdekében egységes energia- és folyamatirányítási architektúrát alakítottak ki.

A H2E Power, a következő generációs zöld hidrogénrendszerek úttörője nyílt, szoftveralapú automatizálási és energetikai technológiát alkalmaz annak érdekében, hogy a magas hőmérsékletű szilárd oxid elektrolizáló berendezéseket önoptimalizáló eszközökké alakítsa, csökkentve ezzel a kopást, meghosszabbítva a rendszer élettartamát és mérsékelve a zöld hidrogén előállításának költségeit. A rendszer már több mint 6000 órányi stabil működést tudhat maga mögött, és bizonyította a just-in-time prediktív karbantartás hatékonyságát, valamint azt, hogy használatával akár 10 százalékkal is csökkenthető az áramfogyasztás.

A SUEZ a Schneider Electric-kel együttműködve integrált elektrifikációs, automatizálási és digitális megoldások révén modernizálja a víz- és hulladékgazdálkodási infrastruktúrát, javítva az energiahatékonyságot, az üzemeltetési rugalmasságot és a fenntarthatóságot.

Az Evonik a Schneider Electric-kel együttműködve fejlett automatizálási és digitális technológiákat fejleszt, hogy a vegyiparban és az ipari alapanyagok előállításában javítsa a folyamatok hatékonyságát és támogassa a körforgásos gazdaság megvalósítását.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Új szintre emelik az ipari vállalatok versenyképességét a Schneider Electric Hannover Messe-n bemutatott megoldásai

A Schneider Electric az április végén rendezett Hannover Messe kiállításon mutatta be, hogyan alakítja át az elektrifikáció, a nyílt, szoftvervezérelt automatizálás és az ipari mesterséges intelligencia (MI) konvergenciája az ipar versenyképességét. Az eseményen került sor többek között a világ első nyílt, szoftveralapú DCS-rendszerének európai debütálására, illetve bemutatkozott egy, az épületüzemeltetést új szintre emelő, MI-alapú üzemeltetési platform is.

Emelkedő energiaköltségek, a fejlődést akadályozó régi rendszerek, egyre kisebb számban elérhető, megfelelően képzett munkavállalók – többek között ezek a tényezők állítják jelenleg komoly kihívás elé az ipari cégeket. Ráadásul egyre kevesebb idő áll rendelkezésre, hogy lépjenek és változtassanak helyzetükön. A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata az április 20-24. között megrendezett Hannover Messe kiállításon megmutatta, hogy milyen megoldásokkal lehet hatásos választ adni ezekre a kihívásokra. A társaság, valamint a hozzá tartozó AVEVA, ETAP és ProLeit öt kiállítási helyszínen mutatta be azt, hogy az elektrifikáció, a nyílt, szoftvervezérelt automatizálás és az ipari mesterséges intelligencia konvergenciája hogyan képes már most átalakítani az ipar versenyképességét.

„Az iparnak évek óta ígérik az átalakulást. Viszont amit mi a 2026-os Hannover Messe-n bemutattunk, az valami más – valódi eredmények, amelyekből az ügyfelek már ma profitálnak. Ha összehangoljuk az elektrifikációt, a nyílt, szoftvervezérelt automatizálást és a mesterséges intelligenciát, akkor nem csupán a ma kihívásait oldjuk meg, hanem alapvetően megváltoztatjuk az ipari működés lehetőségeit”

– mondta el Gwenaelle Huet, a Schneider Electric „Industrial Automation” területért felelős ügyvezető alelnöke.

Schneider Electric megoldások a Hannover Messe-n

Foxboro SDA – A Hannover Messe-n került sor a világ első nyílt, szoftveralapú DCS-rendszerének (Distributed Control System – Elosztott folyamatirányító rendszer) európai bemutatójára. A megoldás ötvözi a Foxboro bevált megbízhatóságát az EcoStruxure Automation Expert nyitottságával. A szoftver és a hardver szétválasztása felgyorsítja a modernizációt, egyszerűsíti a mesterséges intelligencia integrációját és magas szintű rendelkezésre állást biztosít.

Intelligens hajtásportfólió – A Schneider Electric legújabb megoldásai – az ATV6100, az Altivar APM, az Altivar Predict, az Altivar Solar és az EcoCare-rel továbbfejlesztett HVAC-rendszerek – egyszerre kínálnak fejlett motorvezérlést és beépített prediktív elemzést, csökkentve az állásidőt és optimalizálva az energiafelhasználást az ipari és infrastrukturális környezetekben.

EcoStruxure™ Foresight – A Hannover Messe-n az érdeklődők ízelítőt kaptak a Schneider Electric új, épületekhez fejlesztett, mesterséges intelligenciával működő üzemeltetési platformjából, amely egyetlen felületen egyesíti az energia-, áram- és épületkezelést. A Foresight csökkenti a beszállítói komplexitást, beemeli a mesterséges intelligenciát a teljes üzemeltetési életciklusba, és valós idejű, összefüggő adatokat, prediktív karbantartást és robusztus OT-kiberbiztonságot biztosít.

Modicon M590 dPac EcoStruxure™ Automation Expert-tel – Szoftveralapú automatizálás, most már elosztott formában. Az M590 dPAC egy kompakt eszközben egyesíti a PLC-szerű vezérlést, a magas szintű rendelkezésre állást biztosító redundanciát és az edge hálózatot – kétmagos feldolgozással, konform bevonattal, 0–60 °C-os működési hőmérséklettel és RSTP helyreállítási protokollal.

SCADAPack™ 470d és 474d az EcoStruxure™ Automation Expert szoftverrel – Robusztus, intelligens RTU-k (Remote Terminal Unit), amelyek elsőként teszik elérhetővé az EcoStruxure Automation Expert szoftvert távoli üzemeltetési feladatokhoz. Egyetlen eszközben egyesítik az intelligens RTU-t, a PLC-hez hasonló vezérlést és a beépített Linux-alapú edge számítástechnikát.

SF₆-mentes AirSeT középfeszültségű technológia – Az AirSeT az SF₆-ot tiszta levegővel helyettesíti, így egy biztonságosabb, tisztább, a szabályozási követelményeknek megfelelő középfeszültségű kapcsolóberendezés vált elérhetővé, ami ráadásul beépített csatlakozási lehetőséggel is rendelkezik az állapotalapú karbantartás támogatásához.

TeSys Tera PROFINET – A modern ipari környezetek igényeinek kiszolgálására tervezett TeSys Tera folyamatosan figyelemmel kíséri a motor legfontosabb paramétereit, beleértve a működés során felvett áram mennyiségét, a feszültséget, a teljesítményt és az áramfelhasználás hatékonyságát. A zökkenőmentes digitális csatlakozás révén valós idejű adatokat továbbít az automatizálási rendszereknek, lehetővé téve a jobb átláthatóságot, a gyorsabb döntéshozatalt és az intelligens vezérlést.

Intelligens áramelosztás – A Schneider Electric teljes áramelosztási architektúrája – középfeszültségű kapcsolóberendezések, transzformátorok, kisfeszültségű panelek, UPS, meghajtók – egységesítve egy ETAP digitális iker segítségével. A megoldás, amelyet éles körülmények között validáltak, valós időben szimulálja az áramkimaradásra történő reagálást, az eszközök állapotának felülvizsgálatát és a karbantartás-tervezést.

Integrált energia- és folyamatkezelés – Egységes energia- és folyamatkezelési megoldás, amely az eszközök teljes életciklusát optimalizálja, a digitális iker alapú tervezéstől az energiahatékonyságra figyelő üzemeltetésig. A megoldás akár 20 százalékkal csökkentheti a költségeket a villamosenergia, valamint a műszerezési és vezérlési beruházásoknál, 10 százalékkal növelheti az energiahatékonyságot, 15 százalékkal mérsékelheti a nem tervezett leállások számát, valamint akár három százalékpontos javulást hozhat a jövedelmezőségben.

Integrált adatok az AVEVA-val — Az AVEVA PI System, az Asset Information Management és a CONNECT platform egyetlen ipari adatbázisban egyesíti az OT-, a mérnöki és az IT-adatokat, és zökkenőmentesen kapcsolódik a Databrickshez, a Microsoft Fabric-hez és a Snowflake-hez az MI, a gépi tanulás és a fejlett elemzések támogatásához.

Digitális iker és kiberbiztonság a repülőtéri poggyászkezeléshez – Virtuális üzembe helyezés és valós idejű nyomon követés egyetlen megoldásban. A bevezetés előtti tesztelés csökkenti a kockázatokat a rendszer élesítésekor, míg az IATA 753-as határozatnak való megfelelés biztosítja a poggyász nyomon követését az utazás minden fontos pontján. Az integrált OT-kiberbiztonság végpontok közötti átláthatóságot és rugalmasságot biztosít a poggyászkezelés teljes folyamata során.

Intelligens épületklíma-szabályozás az EcoStruxure Automation Expert segítségével – Szoftveralapú, jelenlét érzékelésen alapuló légáramlás szabályozás repülőterek és nagy középületek számára, hagyományos PLC nélkül. A mesterséges intelligenciával működtetett, infravörös érzékelőkre támaszkodó vezérlés akár 30 százalékos megtakarítást eredményezhet a HVAC (fűtés, szellőztetés, légkondicionálás) rendszerek teljes energiafelhasználásában.

SE Advisory Services – Az ipar digitális átalakulása – A Schneider Electric saját üzemeinek intelligens gyárakká történő alakítása során szerzett tapasztalatokra építő SE Advisory Services a működési hatékonysággal, az eszközök teljesítményének kezelésével, az adatkapcsolattal, a kiberbiztonsággal és a fenntarthatósággal foglalkozik. Egy OT kiberbiztonsági szimuláció bemutatja a nem kezelt kiberkockázatok következményeit – és azt is, hogyan lehet azokat megelőzni.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!