Ipar

Így válhatnak tökéletessé az adatközpontok!

A hatékony rendszertervezés és rendszerintegráció hat alapelve.

A „Power of Six” hat alapelvet takar, amely az Eaton intelligens energiagazdálkodási vállalat adatközpontok tervezése során alkalmazott szisztematikus megközelítése. Holisztikus szemlélete úgy teremt hozzáadott értéket, hogy összehangolja a vállalat megoldásait a felhasználók energiainfrastruktúra-igényeivel, miközben támogatja őket a tökéletes, öntudatos és önmagát optimalizáló adatközpont megvalósítása felé vezető úton. Az Eaton szakértői azt a kérdést járták körül, hogy miként csökkenthető a tervezési kockázat és a rendszer komplexitása, illetve hogyan optimalizálható az adatközpont teljesítménye az alábbi rendszertechnikai elvek alkalmazásával.

A „Power of Six” lényege egy olyan módszertani, több tudományágat átfogó megközelítés, amely figyelembe veszi a rendszer egyes elemeit és azok kölcsönhatásait a teljes életciklus során, hogy valóban végponttól végpontig tartó műszaki megoldások születhessenek. Ráadásul ez kereskedelmi és műszaki előnyöket is hordoz magában. Ennek alapvető eleme egy olyan digitális felület, amely segít az informatikai (IT) és üzemeltetési technológiai (OT) eszközök egyre összetettebb környezetének hatékony kezelésében, miközben teljes körű rendszeráttekintést biztosít a fehér és szürke térben.

Íme a hat alapelv, amely segít megérteni a rendszer jelentőségét:

Kritikus energiaellátó rendszerelemek tervezése: Fő lényege, hogy megismerjük az energiaellátó rendszerek kritikus összetevőinek jellemzőit, viselkedését és hatásait. Ha megértjük ezeket az apró részleteket, optimalizálhatjuk a teljesítményt, növelhetjük az energiahatékonyságot, és hatékonyan eleget tehetünk az informatikai elvárásoknak. Ezt úgy tehetjük meg, ha elemezzük az egyes komponenseket, hogy megismerjük azok célját, jellemzőit és a rendszeren belüli kölcsönhatásaikat. A berendezések elhelyezése, kezelése és integrálása optimalizálható egy digitális szoftverplatform segítségével. A cél a teljesítmény növelése, a meghibásodások előrejelzése és a használat optimalizálása a komponensek egyenkénti megtervezésével és kölcsönhatásaik részletekbe menő megértésével, a hálózattól a chipig. Ez segít megérteni a komponensek jellemzőit és az elektromos tulajdonságaira, a feszültségre, a kapacitásra és az impedanciára gyakorolt hatását. A hatékonyság növelése érdekében fontos a komponensveszteség csökkentése, a teljesítménytényező javítása és a terhelések kiegyensúlyozása.

„A rendszereket úgy kell tervezni, hogy képesek legyenek redundanciát és megbízhatóságot biztosítani, redundáns kritikus komponensekkel és prediktív karbantartással a komponensek szintjén. Végül, ha figyelembe vesszük a kritikus összetevőket, akkor az üzemeltetési fázisban felhasználhatjuk az adatelemzést a hatékonyság javítására, a kihasználtság maximalizálására és a problémák előrejelzésére, melyek döntő jelentőségűvé válnak a megvalósításában és eszközgazdálkodásban”

– mondta Fehér Tamás, az Eaton Magyarország munkatársa.

Eszközgazdálkodás és feltételalapú felügyelet: Kiemeli a digitális felület energiagazdálkodási rendszerbe történő beépítésének fontosságát. Ez lehetővé teszi az eszközök felügyeletét és kezelését, így megnyitja az utat a proaktív intézkedések végrehajtása, az élettartam növelése és a teljesítmény optimalizálása érdekében. A folyamatos felügyelet és karbantartás biztosítja, hogy minden komponens a lehető legnagyobb hatékonysággal működjön, egyúttal azonosítja a rendszerben esetlegesen felmerülő potenciális kockázatokat. Ez az elv biztosítja, hogy tervet dolgozzunk ki a teljesítmény optimalizálására, az élettartam meghosszabbítására, a meghibásodások előrejelzésére, valamint a hardver cseréjére és korszerűsítésére, még azelőtt, hogy annak állapota problémát okozna.

A digitális ikertechnológia létrehozására képes digitális felület felhasználásával, valamint a mesterséges intelligencia (AI) és a gépi tanulási funkciókkal együtt már a tervezési szakaszban optimalizálhatjuk a teljesítményt azáltal, hogy azonosítja azokat a területeket, ahol a berendezések nem az előre jelzett módon működnek. Az energiahatékonyság is nyomon követhető a terhelésfigyelés, valamint a teljes rendszer használatának és teljesítményének optimalizálása révén. Az energiaelosztás területén belül például – különösen a transzformátorok tekercselései esetében – fontos a fogyasztás és a hőmérséklet felügyelete, valamint a kapcsolóberendezések érintkező-kopásának nyomon követése. Ez a fajta feltételalapú felügyelet lehetővé teszi a rendszertervezést.

A rendszertervezés elve: Mivel a rendszeren túlmutató kölcsönhatásokat is figyelembe kell vennünk, ez az elv a rendszertervezés tágabb megközelítésére biztat, ahelyett, hogy azt funkcióblokkok sorozataként fognánk fel. A megfelelően integrált komponensek minimalizálják az energiapazarlást, és biztosítják a nagy teljesítményű fogyasztók, például a hűtés hatékony felhasználását, hogy csökkentsék a rendszer működésére nehezedő terheket. Egy jól megtervezett, integrált rendszerrel csökkenthetjük a komponensek meghibásodását, optimalizálhatjuk a felhasználásukat és meghosszabbíthatjuk az élettartamukat, ezzel pedig könnyebben elérhetjük működési és fenntarthatósági céljainkat. A rendszerelemek közötti jobb kommunikáció és kapcsolódási pontok hozzájárulhatnak a rendszer teljesítményének optimalizálása és fenntartása érdekében a szolgáltatott adatok várakozási idejének csökkentéséhez és a nagyobb energiahatékonysághoz.
Energiahatékonyság: Ha a tervezési szakaszban alkalmazzuk a rendszertechnikai megközelítést, hogy a lehető legkisebbre csökkentsük az energiaveszteségeket és optimalizáljuk a rendszer hatékonyságát, akkor ezzel elősegíthetjük a fenntarthatósági célok elérését és az üzemeltetési költségek csökkentését. A megfelelő berendezések megfontolt kiválasztása lehetővé teszi az általános hatékonyság javítását. Ha például kisfeszültségű rendszerekben réz gyűjtősíneket használunk, azzal mintegy 25%-kal csökkenthetjük az energiaveszteséget az alumíniumból készült változatokhoz képest. Ezzel együtt egy digitális szoftverplatform gépi tanulás és mesterséges intelligencia segítségével figyeli és menedzseli az energiahatékonyságot, hogy jobban megérthessük, az energiaelosztás melyik pontján fordulhatnak elő veszteségek és hogyan lehet azokat megelőzni. Más intézkedésekkel, például a kábelhosszak optimalizálásával és az alacsony energiaveszteségű transzformátorok használatával kombinálva mindez energiamegtakarítást biztosít és segít a megújuló energia hatékony integrációjában.
A megújuló energiák integrációja: A megújuló energiaforrások egyre fontosabb szerepet játszanak az energiaellátás ökoszisztémájában. Éppen ezért alapvető annak megértése, hogy milyen hatással van a megújuló energiaforrások és az alternatív energiaforrások integrálása a rendszer teljesítményére és a tápellátás minőségére. Ezzel hozzájárulhatunk a rugalmas és megbízható áramellátás biztosításához, és csökkenthetjük az áramkimaradások valószínűségét. Az egyik ilyen hatás, amelyet meg kell értenünk, az az, hogy a megújuló energiaforrásokban kisebb a forgó tömeg és a tehetetlenség, ami viszont befolyásolja a villamosenergia-áramlás minőségét a villamosenergia-rendszerben a kisebb frekvenciaszabályozás és a nagyobb ingadozás miatt.

„Fel kell ismerni a felharmonikusokra és a feszültségingadozásokra gyakorolt hatásokat is, amelyek a több inverteralapú áramforrás bevezetéséből erednek. A digitális felület lehetővé teszi, hogy megértsük a helyszíni és a nem helyszíni megújuló energiatermelés keverékét, figyelemmel kísérve a felhasznált energiát és annak forrását. Az energiaellátás változékonyságának kezeléséhez és a hálózati stabilitás biztosításához rugalmas és dinamikus tervezés szükséges”

– tette hozzá Fehér Tamás.

Rugalmas és dinamikus tervezés: A változó igényekhez és az olyan újonnan megjelenő technológiákhoz, mint a mesterséges intelligencia (AI), rugalmas és dinamikus tervezési szemlélet szükséges. Ha alkalmazkodunk, azzal biztosítjuk, hogy megoldásaink a gyorsan változó környezetben is relevánsak és hatékonyak legyenek. Egy digitális szoftverplatform integrálásával azonosítani lehet a tervezésben szükséges változtatásokat és az esetleges kiigazítások lehetőségét, miközben megérthetjük azok hatását és optimalizálhatjuk a rendszer rugalmasságát.

„Ha a végső cél egy olyan adatközpont létrehozása, amely képes önmagát kezelni és optimalizálni, akkor iparági szinten kell elmozdulnunk a rendszeralapú tervezés irányába. Ennek érdekében közösen kell magunkévá tennünk egy sor alapelvet és a rendszerszemléletű megközelítést. Ebben segít a fenti hat alapelv. El kell kezdenünk már a tervezés korai szakaszában és az adatközpont teljes életciklusa során használni az integrált digitális szoftverplatformokat, nem csupán az üzemeltetés során. Ez megkönnyíti a működési érték növelését az adataiból származó intelligens, hasznosítható információk felhasználásával. Ezekben a bizonytalan időkben, a változó energia- és környezetvédelmi követelményeknek való megfelelés érdekében mindenképpen szükséges újragondolni a jelenlegi gyakorlatot”

– tette hozzá a szakértő.

Az Eaton rendszertervezési megközelítéséről vagy az xIntegra megoldásáról további információ az alábbi weboldalon található: https://www.eaton.com/gb/en-gb/markets/data-centers/systems-engineering-data-centre/xintegra.html

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:adatközpontok alapelv Eaton of power six tökéletesítés

Up Next

A SUSE vezető a 2024-es Gartner® Magic Quadrant™ for Container Management jelentésben

Don't Miss

Gyártósori befogó készülékek költségeinek csökkentése additív gyártással

Ipar

Ismét első a Schneider Electric a TIME és a Statista legfenntarthatóbban működő vállalatokat bemutató listáján

Idén is a világ legfenntarthatóbban működő vállalatának választotta a TIME magazin és a Statista a Schneider Electricet, ezzel a társaság sorban harmadszor végzett a 750 céget tartalmazó rangsor élén.

A vállalat az év elején indította el „Impact 2030” programját, és már az első negyedévben 82,5 százalékkal csökkentette a 2017-es referenciaértékhez képest a Scope 1 és Scope 2 kategóriába tartozó CO₂-kibocsátását.

Idén harmadik alkalommal készítette el a TIME magazin és a Statista a világ legfenntarthatóbban működő vállalatainak rangsorát, amelyen az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a környezetre gyakorolt hatás alapján rangsorolták a világ legnagyobb és legbefolyásosabb 750 cégét. A lista élén 2026-ban is a Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata található, amely ezzel sorban harmadszor szerezte meg az első pozíciót. Ez az elismerés is tükrözi a Schneider Electric elkötelezettségét amellett, hogy a fenntarthatóságot üzleti stratégiája, teljesítménye és a vállalatirányítás szerves részévé tegye. A mindenki számára elérhető fejlődés érdekében az energiatechnológiában való szintlépést küldetésének tekintő társaság az elektrifikáció, a hatékonyság és a digitalizáció terén betöltött vezető szerepére építve fejt ki széles körű hatást.

„Megtiszteltetés, hogy a harmadik egymást követő évben is elnyertük a TIME és a Statista elismerését. Ahogy az energia egyre fontosabb szerepet játszik a növekedés, a versenyképesség és a fejlődés szempontjából, úgy növekszik az igény az intelligensebb felhasználására is. Meggyőződésünk, hogy az energiaintelligencia a hatékonyság és a dekarbonizáció kulcsfontosságú előfeltétele, amely segít ügyfeleinknek tartós értéket teremteni a kibocsátás csökkentése mellett. Évek óta ez a meggyőződés formálja a Schneider Electricet, és továbbra is irányt mutat innovációs tevékenységünknek, működésünknek és az energiatechnológia fejlesztésének”

– mondta el Olivier Blum, a Schneider Electric vezérigazgatója.

Az idei elismerés azért is különösen fontos a vállalat számára, mert a cég a közelmúltban mutatta be új fenntarthatósági programját, az Impact 2030-at. A társaság négy stratégiai pillérre építve – a világ elektrifikációja, az ipar újragondolása, az emberekben rejlő potenciál felszabadítása és a helyi közösségek támogatása – negyedévente, mérhető mutatók segítségével követi nyomon teljesítményét, biztosítva ezzel az elszámoltathatóságot minden szinten.

Az idei első negyedévben a Schneider Electric a 2017-es referenciaértékhez képest 82,5 százalékkal csökkentette a Scope 1 és Scope 2 kategóriába tartozó CO₂-kibocsátását. A cég emellett a január-márciusi időszakban 47,5 millió MWh energiát takarított meg vagy elektrifikált ügyfelei számára, ami közvetlenül erősítette az ellenállóképességet és a hatékonyságot. Csak az első negyedévben 20 millió tonna CO₂-kibocsátás elkerülését érte el a társaság ügyfeleinél és saját működésében.

A vállalat emellett folytatta új tervezési keretrendszere bevezetését, aminek eredményeként a tervezési fázisban lévő főbb ajánlatok 14 százaléka már most is kiemelkedő teljesítményt mutat a körforgásos gazdaságra való átállás és a környezetvédelem szempontjából.

Az „Impact 2030” programmal a Schneider Electric tovább erősíti a teljes ökoszisztémájának bevonását a fenntarthatósági törekvésekbe felismerve, hogy akkor lehet átfogó hatást elérni, ha a partnerek együtt haladnak előre. A folyamat a beszállítókkal kezdődik, ennek jegyében az idei első negyedévben több mint 1100 beszállító vett részt a cég „Zero Carbon Pathway” kezdeményezésében.

Az egyre bizonytalanabbá és széttagoltabbá váló globális környezetben a Schneider Electric úgy véli, hogy a tartós fejlődéshez erős helyi alapokra van szükség. A közösségek és az emberek a fenntartható változás helyi támaszaiként tevékenykedhetnek, elősegítve azt, hogy a globális törekvéseknek kézzelfogható, helyi eredményei legyenek. Az év első három hónapjában több mint 2,8 millió ember jutott fenntartható villamosenergia-ellátáshoz a Schneider Electric által támogatott, közösségközpontú megoldások révén. 113000 ember szerezte meg az energia, az elektrifikáció és az automatizálás területén szükséges technikai ismereteket képzési programok keretében – így a 2009 óta képzettek összesített száma meghaladta az 1,2 milliót.

„Ez a harmadik elismerés, amit az új fenntarthatósági ciklus elindításakor kaptunk megerősít bennünket abban, hogy jó úton járunk, és érezzük a felelősségünket abban, hogy tovább kell haladnunk ezen az úton. Az Impact 2030 egy keretrendszert biztosít ahhoz, hogy kiterjesszük a hatásunkat, és alig várjuk, hogy negyedévről negyedévre felgyorsítsuk az előrelépést”

– hangsúlyozta Esther Finidori, a Schneider Electric fenntarthatósági igazgatója.

Amellett, hogy a TIME és a Statista harmadik egymást követő évben is a világ legfenntarthatóbb vállalatának választotta, a Schneider Electric az egyetlen olyan cég, amely kétszer is – 2021-ben és 2025-ben – megszerezte az első helyet a Corporate Knights Global 100 ranglistáján, és 15 egymást követő évben szerepelt a CDP Climate A Listáján.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Megnyitja kapuit az ipar a startupoknak

Karnyújtásnyi távolságba kerülnek az ipari szoftverek.

A kis, agilis, hardvereket, ipari vagy logisztikai megoldásokat fejlesztő startupok az innováció bástyái, akik legtöbbször nem a tehetség hiányával küzdenek, hanem például az ipari szoftverek díjainak kigazdálkodásával. Egy ilyen licensz ugyanis akár évi több millió forintos kiadást is jelenthet, amiből egy fiatal csapat több hónapig is működhetne.

Emiatt sok korai fázisban járó vállalkozás elakad a laborból a valódi ipari alkalmazásokba vezető úton. Ezt az akadályt teszi áthidalhatóvá a Siemens azzal, hogy elérhetővé teszi professzionális szoftvercsomagjait startupok számára.

Szélesebbre tárulnak a kapuk az európai startupok előtt

A Siemens for Startups program az elmúlt másfél évben több mint 7 ezer hardvertechnológiai kezdő vállalkozást támogatott szoftveres hozzáférési lehetőséggel.

Ennek köszönhetően például a francia Latitude űripari startup Siemens-eszközökkel fejleszti és szimulálja hordozórakétája, valamint additív gyártással készülő rakétahajtóműve működését, virtuális környezetben. A zürichi egyetemről indult Ethon mesterséges intelligencia platformja pedig valós időben elemzi a gyártási folyamatok viselkedését, feltárva az eltéréseket, és megmagyarázva azok okait. A platform segítségével nemcsak a költségek optimalizálhatóak, de a Siemens svájci, német és amerikai üzemeiben már ezzel az eszközzel felére tudták csökkenteni gyártás során keletkező hulladék mennyiségét.

Ezt a programot bővíti a Siemens, amit a múlt heti, párizsi VivaTech startup- és technológiai szakkiállításon jelentett be.

Új, szuperkedvezményes szoftvercsomagok

Három új, előre összeállított, a gyakori termékfejlesztési igényekhez igazodó szoftvercsomagra tudnak majd kedvezményesen pályázni az európai startupok. Működésük első két évében akár 95 százalékos kedvezménnyel kaphatják meg csomagban szereplő licenszeket, míg a további portfóliótermékeket akár 75 százalékkal alacsonyabb áron érhetik el.

A csomagok két alapeszközre épülnek. Az egyik az NX X felhőalapú 3D tervezőszoftver, amivel a csapatok bárhonnan, egyidőben dolgozhatnak ugyanazon a terméken, fizikai szerver fenntartása nélkül. A másik a Teamcenter X Essentials felhőalapú verziókezelő- és nyilvántartó rendszer, ahol megtalálható az egy-egy projekthez tartozó összes tervfájl és dokumentum, – így mindig mindenki a legfrissebb verzióval tud dolgozni.

Ezeken felül szimulációs, valamint az elektronikai tervezést könnyítő szoftvereszközök lesznek elérhetőek, amelyekhez – csomagoktól függően – különböző mennyiségű használati-, illetve felhőkredit is jár.

Szoftver, piac és partnerség

A három alappillérre – Connect, Collaborate és Empower – épülő program nem csak az ipari szintű technológiákat biztosítja a startupok számára. A szoftverhozzáférés mellett piacra lépési csatornát kínál a Siemens Xcelerator nyílt üzleti digitális platformon keresztül, és bizonyos esetekben a Siemens korai vásárlóként és fejlesztési partnerként is megjelenik.

A programban résztvevő startupok, 3D tervezés és szimuláció alkalmazásával, eddig akár 36 százalékkal növelni tudták jövedelmezőségüket, mivel javult a termelékenységük, csökkentették a hibák számát és az ebből adódó költségeket, valamint több ügyfelet tudtak megtartani. Továbbá az egyszerűbb fájlmegosztásnak, valamint az összekapcsolt CAD- és szimulációs megoldásoknak köszönhetően akár 80 százalékkal le tudták rövidíteni a mérnöki elemzésekre és szimulációkra fordított időt, miközben a virtuális teszteléssel 23 százalékkal kevesebb fizikai prototípus készítésére volt szükség.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Ládapakoló humanoidok és gázszivárgást szimatoló robotkutyák

Már a textiliparban, a logisztikában és az ipari karbantartás terén is robotok bizonyítanak.

Az autóiparban már évtizedek óta robotkarok hegesztenek, egyes szektorokat azonban csak lassan hódít meg ez a technológia. Ilyen a világ egyik leginkább munkaerő-intenzív ágazata, a textil- és ruhagyártás, a logisztika vagy az őrzés-védelem is. Viszont hamarosan az automatizáció számára ezek a nehéznek számító feladatok is egyre robotizáltabbá válnak.

Kopogtat az AI-alapú ruhagyártás

A textilipar sem maradhat ki a digitalizációból, választ adva a radikálisan rövidülő átfutási időkre, az egyedi fogyasztói igényekre és a szigorú költséghatékonyságra: egyre több vállalat alkalmaz szoftvervezérelt mérnöki munkát, low-code fejlesztést és AI-alapú automatizálást versenyképessége érdekében.

Ezt teszi a kínai központú, ipari varrógépeket gyártó globális vállalat, a Jack Technology is. Az ipari mesterséges intelligencia és a humanoid robotika ötvözésével legalább 30 százalékos hatékonyságnövekedést tűztek ki célul, amihez a Siemens szoftveres megoldásait választották, a tervezéstől és a szimulációtól kezdve, a gyártáson át, egészen egy digitális platform fejlesztésééig.

Továbbá idén kétezer ruházatgyártásra szabott humanoid robotot rendeltek, ami a technológia első tömeges bevetését jelenti a szektorban.

Ládapakolásból jeles

A hagyományos, fix rögzítésű ipari robotokkal szemben a humanoid robotok az emberi test felépítését és mozgását utánozzák. Emiatt képesek az eredetileg emberek számára tervezett munkakörnyezetben, meglévő szerszámokkal és munkaállomásokon dolgozni, anélkül, hogy azokat át kellene alakítani. Erre azért is szükség van, hogy a robotok valóban kezelni tudják a munkaerőhiányt és a feladatokat, mindezt a környezethez, valamint a velük dolgozó emberi munkaerőhöz alkalmazkodva.

Ezt használta ki a brit Humanoid robotikai startup is. A Siemens erlangeni elektronikai gyárában egy kéthetes tesztüzem során a HMND 01 névre keresztelt, kerekes Alpha humanoid robot pakolta a ládákat. Az NVIDIA fizikai AI-technológiáját alkalmazva a szállítószalagon elhelyezte, majd letette őket egy átadási ponton, ahonnan emberi kollégák vették át a munkát.

A projekt során a robot óránként 60 láda autonóm mozgatásával teljesítette az elvárásokat, két különböző ládaméretet is zökkenőmentesen kezelve. A robot napi üzemideje meghaladta a 8 órát, a teljesen önálló megfogási és lehelyezési feladatok sikerességi rátája 90 százalék felett alakult.

Négylábú ipari őrszemek

A vegyipari, energetikai létesítmények hatalmas, sokszor több négyzetkilométeres komplexumai rengeteg kockázatot rejtenek: a magas hőmérséklet, a kémiai reakciók és a potenciális tűzveszély mind folyamatos felügyeletet igényelnek.

Ezekre a kihívásokra tervezte az ANYmal névre keresztelt robotkutyát az ANYbotics vállalat, a Siemens megoldásait, illetve a Roboverse Reply virtuális és valós világot összekapcsoló platformját alkalmazva. A robotkutyát kifejezetten úgy fejlesztették, hogy megkönnyítse a karbantartási feladatokat összetett ipari környezetekben, és az ember számára veszélyes, piszkos, vagy nehezen hozzáférhető ellenőrzési feladatokat automatizálja.

Az ANYmal parancsra önállóan gyűjt pontos, jó minőségű adatokat több száz ellenőrzési pontról. A létesítményekről nagy felbontású 3D modelleket hoz létre, AI-alapú mobilitásának köszönhetően könnyedén navigál akár sötétben, többemeletes, lépcsőkkel tagolt csarnokokban is, miközben minden egyes küldetéssel egyre megbízhatóbban azonosítja és osztályozza az útjába kerülő objektumokat. Infravörös kameráival méri a szivattyúk és motorok hőmérsékletét, akusztikus szenzoraival pedig még az emberi fül számára nem hallható frekvenciákat is érzékeli, így akár a gázszivárgásokat is képes észlelni.

Azáltal, hogy a robot valós időben szűri és továbbítja a releváns adatokat az operátorok felé, az üzemek reaktív hibaelhárítás helyett prediktív karbantartási stratégiákat alkalmazhatnak.

Egy robot működéséhez számos részlet szükséges

Egy humanoid robot valódi értéke abban rejlik, ha a gyártóüzem integrált, együttműködő eszközévé válik. Ez valós idejű adatcserét jelent a termelési rendszerekkel és más autonóm irányítású járművekkel (AGV-kkel), a munkafolyamatok szinkronizálását más gépekkel és emberi kezelőkkel, valamint olyan alkalmazkodó működést, amely dinamikusan reagál a változó körülményekre. A mély integráció nélkül még a legkifinomultabb robot is elszigetelt megoldás marad.

Ezt biztosítja a Siemens: a digitális ikertől kezdve a mesterséges intelligenciával támogatott érzékelésen, az integrált vezérlésen és PLC–robot interfészeken át, egészen a flottakezelésig, az ipari kommunikációs hálózatokig és a hajtásrendszerekig. Az elemek együtt alkotják azt a digitális gerinchálózatot és automatizálási infrastruktúrát, amely biztosítja, hogy a humanoid robotok hatékonyan működjenek, és összehangoltan illeszkedjenek a teljes gyári környezetbe. Így valósul meg egy gyári szintű, ipari környezetben általánosan alkalmazható modell a humanoid robotok bevezetésére és üzemeltetésére.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!