Connect with us
Hirdetés

Ipar

Így válhatnak tökéletessé az adatközpontok!

A hatékony rendszertervezés és rendszerintegráció hat alapelve.

A „Power of Six” hat alapelvet takar, amely az Eaton intelligens energiagazdálkodási vállalat adatközpontok tervezése során alkalmazott szisztematikus megközelítése. Holisztikus szemlélete úgy teremt hozzáadott értéket, hogy összehangolja a vállalat megoldásait a felhasználók energiainfrastruktúra-igényeivel, miközben támogatja őket a tökéletes, öntudatos és önmagát optimalizáló adatközpont megvalósítása felé vezető úton. Az Eaton szakértői azt a kérdést járták körül, hogy miként csökkenthető a tervezési kockázat és a rendszer komplexitása, illetve hogyan optimalizálható az adatközpont teljesítménye az alábbi rendszertechnikai elvek alkalmazásával.

A „Power of Six” lényege egy olyan módszertani, több tudományágat átfogó megközelítés, amely figyelembe veszi a rendszer egyes elemeit és azok kölcsönhatásait a teljes életciklus során, hogy valóban végponttól végpontig tartó műszaki megoldások születhessenek. Ráadásul ez kereskedelmi és műszaki előnyöket is hordoz magában. Ennek alapvető eleme egy olyan digitális felület, amely segít az informatikai (IT) és üzemeltetési technológiai (OT) eszközök egyre összetettebb környezetének hatékony kezelésében, miközben teljes körű rendszeráttekintést biztosít a fehér és szürke térben.

Íme a hat alapelv, amely segít megérteni a rendszer jelentőségét:

  1. Kritikus energiaellátó rendszerelemek tervezése: Fő lényege, hogy megismerjük az energiaellátó rendszerek kritikus összetevőinek jellemzőit, viselkedését és hatásait. Ha megértjük ezeket az apró részleteket, optimalizálhatjuk a teljesítményt, növelhetjük az energiahatékonyságot, és hatékonyan eleget tehetünk az informatikai elvárásoknak. Ezt úgy tehetjük meg, ha elemezzük az egyes komponenseket, hogy megismerjük azok célját, jellemzőit és a rendszeren belüli kölcsönhatásaikat. A berendezések elhelyezése, kezelése és integrálása optimalizálható egy digitális szoftverplatform segítségével. A cél a teljesítmény növelése, a meghibásodások előrejelzése és a használat optimalizálása a komponensek egyenkénti megtervezésével és kölcsönhatásaik részletekbe menő megértésével, a hálózattól a chipig. Ez segít megérteni a komponensek jellemzőit és az elektromos tulajdonságaira, a feszültségre, a kapacitásra és az impedanciára gyakorolt hatását. A hatékonyság növelése érdekében fontos a komponensveszteség csökkentése, a teljesítménytényező javítása és a terhelések kiegyensúlyozása.

„A rendszereket úgy kell tervezni, hogy képesek legyenek redundanciát és megbízhatóságot biztosítani, redundáns kritikus komponensekkel és prediktív karbantartással a komponensek szintjén. Végül, ha figyelembe vesszük a kritikus összetevőket, akkor az üzemeltetési fázisban felhasználhatjuk az adatelemzést a hatékonyság javítására, a kihasználtság maximalizálására és a problémák előrejelzésére, melyek döntő jelentőségűvé válnak a megvalósításában és eszközgazdálkodásban”

– mondta Fehér Tamás, az Eaton Magyarország munkatársa.

  1. Eszközgazdálkodás és feltételalapú felügyelet: Kiemeli a digitális felület energiagazdálkodási rendszerbe történő beépítésének fontosságát. Ez lehetővé teszi az eszközök felügyeletét és kezelését, így megnyitja az utat a proaktív intézkedések végrehajtása, az élettartam növelése és a teljesítmény optimalizálása érdekében. A folyamatos felügyelet és karbantartás biztosítja, hogy minden komponens a lehető legnagyobb hatékonysággal működjön, egyúttal azonosítja a rendszerben esetlegesen felmerülő potenciális kockázatokat. Ez az elv biztosítja, hogy tervet dolgozzunk ki a teljesítmény optimalizálására, az élettartam meghosszabbítására, a meghibásodások előrejelzésére, valamint a hardver cseréjére és korszerűsítésére, még azelőtt, hogy annak állapota problémát okozna.

A digitális ikertechnológia létrehozására képes digitális felület felhasználásával, valamint a mesterséges intelligencia (AI) és a gépi tanulási funkciókkal együtt már a tervezési szakaszban optimalizálhatjuk a teljesítményt azáltal, hogy azonosítja azokat a területeket, ahol a berendezések nem az előre jelzett módon működnek. Az energiahatékonyság is nyomon követhető a terhelésfigyelés, valamint a teljes rendszer használatának és teljesítményének optimalizálása révén. Az energiaelosztás területén belül például – különösen a transzformátorok tekercselései esetében – fontos a fogyasztás és a hőmérséklet felügyelete, valamint a kapcsolóberendezések érintkező-kopásának nyomon követése. Ez a fajta feltételalapú felügyelet lehetővé teszi a rendszertervezést.

  1. A rendszertervezés elve: Mivel a rendszeren túlmutató kölcsönhatásokat is figyelembe kell vennünk, ez az elv a rendszertervezés tágabb megközelítésére biztat, ahelyett, hogy azt funkcióblokkok sorozataként fognánk fel. A megfelelően integrált komponensek minimalizálják az energiapazarlást, és biztosítják a nagy teljesítményű fogyasztók, például a hűtés hatékony felhasználását, hogy csökkentsék a rendszer működésére nehezedő terheket. Egy jól megtervezett, integrált rendszerrel csökkenthetjük a komponensek meghibásodását, optimalizálhatjuk a felhasználásukat és meghosszabbíthatjuk az élettartamukat, ezzel pedig könnyebben elérhetjük működési és fenntarthatósági céljainkat. A rendszerelemek közötti jobb kommunikáció és kapcsolódási pontok hozzájárulhatnak a rendszer teljesítményének optimalizálása és fenntartása érdekében a szolgáltatott adatok várakozási idejének csökkentéséhez és a nagyobb energiahatékonysághoz.
  2. Energiahatékonyság: Ha a tervezési szakaszban alkalmazzuk a rendszertechnikai megközelítést, hogy a lehető legkisebbre csökkentsük az energiaveszteségeket és optimalizáljuk a rendszer hatékonyságát, akkor ezzel elősegíthetjük a fenntarthatósági célok elérését és az üzemeltetési költségek csökkentését. A megfelelő berendezések megfontolt kiválasztása lehetővé teszi az általános hatékonyság javítását. Ha például kisfeszültségű rendszerekben réz gyűjtősíneket használunk, azzal mintegy 25%-kal csökkenthetjük az energiaveszteséget az alumíniumból készült változatokhoz képest. Ezzel együtt egy digitális szoftverplatform gépi tanulás és mesterséges intelligencia segítségével figyeli és menedzseli az energiahatékonyságot, hogy jobban megérthessük, az energiaelosztás melyik pontján fordulhatnak elő veszteségek és hogyan lehet azokat megelőzni. Más intézkedésekkel, például a kábelhosszak optimalizálásával és az alacsony energiaveszteségű transzformátorok használatával kombinálva mindez energiamegtakarítást biztosít és segít a megújuló energia hatékony integrációjában.
  3. A megújuló energiák integrációja: A megújuló energiaforrások egyre fontosabb szerepet játszanak az energiaellátás ökoszisztémájában. Éppen ezért alapvető annak megértése, hogy milyen hatással van a megújuló energiaforrások és az alternatív energiaforrások integrálása a rendszer teljesítményére és a tápellátás minőségére. Ezzel hozzájárulhatunk a rugalmas és megbízható áramellátás biztosításához, és csökkenthetjük az áramkimaradások valószínűségét. Az egyik ilyen hatás, amelyet meg kell értenünk, az az, hogy a megújuló energiaforrásokban kisebb a forgó tömeg és a tehetetlenség, ami viszont befolyásolja a villamosenergia-áramlás minőségét a villamosenergia-rendszerben a kisebb frekvenciaszabályozás és a nagyobb ingadozás miatt.

„Fel kell ismerni a felharmonikusokra és a feszültségingadozásokra gyakorolt hatásokat is, amelyek a több inverteralapú áramforrás bevezetéséből erednek. A digitális felület lehetővé teszi, hogy megértsük a helyszíni és a nem helyszíni megújuló energiatermelés keverékét, figyelemmel kísérve a felhasznált energiát és annak forrását. Az energiaellátás változékonyságának kezeléséhez és a hálózati stabilitás biztosításához rugalmas és dinamikus tervezés szükséges”

– tette hozzá Fehér Tamás.

  1. Rugalmas és dinamikus tervezés: A változó igényekhez és az olyan újonnan megjelenő technológiákhoz, mint a mesterséges intelligencia (AI), rugalmas és dinamikus tervezési szemlélet szükséges. Ha alkalmazkodunk, azzal biztosítjuk, hogy megoldásaink a gyorsan változó környezetben is relevánsak és hatékonyak legyenek. Egy digitális szoftverplatform integrálásával azonosítani lehet a tervezésben szükséges változtatásokat és az esetleges kiigazítások lehetőségét, miközben megérthetjük azok hatását és optimalizálhatjuk a rendszer rugalmasságát.

„Ha a végső cél egy olyan adatközpont létrehozása, amely képes önmagát kezelni és optimalizálni, akkor iparági szinten kell elmozdulnunk a rendszeralapú tervezés irányába. Ennek érdekében közösen kell magunkévá tennünk egy sor alapelvet és a rendszerszemléletű megközelítést. Ebben segít a fenti hat alapelv. El kell kezdenünk már a tervezés korai szakaszában és az adatközpont teljes életciklusa során használni az integrált digitális szoftverplatformokat, nem csupán az üzemeltetés során. Ez megkönnyíti a működési érték növelését az adataiból származó intelligens, hasznosítható információk felhasználásával. Ezekben a bizonytalan időkben, a változó energia- és környezetvédelmi követelményeknek való megfelelés érdekében mindenképpen szükséges újragondolni a jelenlegi gyakorlatot”

– tette hozzá a szakértő.

Az Eaton rendszertervezési megközelítéséről vagy az xIntegra megoldásáról további információ az alábbi weboldalon található: https://www.eaton.com/gb/en-gb/markets/data-centers/systems-engineering-data-centre/xintegra.html


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

PEZ adagoló-összeszerelő gép fejlesztése

Extrém tempó édességipari környezetben – Egyedi gépgyártás, nagy sebesség és megbízható működés, ezek egyszerre jelentkeznek a PEZ cukorkaadagolók összeszerelésére fejlesztett automatizált berendezéseknél.

E fejlesztést a 2025-ös év inspiráló projektjei közé választotta a Siemens. A Robot-Service Kft. ügyvezetőjével, Bódi Péterrel beszélgettünk a projekt kihívásairól, a fejlesztési folyamatról és a nagy ciklusszámú gyártás sajátosságairól.

– Milyen igény hívta életre a PEZ-adagoló összeszerelő gép fejlesztését?

A megrendelő egy olyan célgépet szeretett volna, amely képes nagy darabszámban, stabil minőség mellett összeszerelni a PEZ adagolókat. Bár ezek a termékek első ránézésre egyszerűnek tűnnek, valójában több precíziós alkatrészből állnak, amelyek összeépítése komoly mérnöki feladat. A rugós mechanika, a műanyag ház elemei és a mozgó alkatrészek pontos illesztése mind olyan tényező, amely meghatározza a végeredmény minőségét. A cél tehát egy olyan automatizált rendszer létrehozása volt, amely nemcsak gyors, hanem konzisztens és hosszú távon is stabil működésre képes.

– Miben rejlik egy ilyen gép legnagyobb mérnöki kihívása?

A legnagyobb kihívás a sebesség és a precizitás összehangolása. A rugók gyártása például 2,5 másodperc alatt zajlik le, erre egy teljesen új berendezést fejlesztettünk ki. A műanyag alkatrészek kezelése külön odafigyelést igényel, hiszen ezek deformálódhatnak, a rugók beépítése pedig finom, jól szabályozott mozgásokat kíván. Egy ilyen rendszerben minden mozdulatnak pontosan ismételhetőnek kell lennie. Ha akár minimális eltérés is jelentkezik, az azonnal minőségi problémákhoz vezethet. Emellett az alkatrészek folyamatos adagolása és helyes orientálása is kritikus pont, hiszen a gép csak így tud megszakítás nélkül működni.

– Hogyan épül fel egy ilyen összeszerelő gép?

A gép több, egymásra épülő modulból áll, köralakban elrendezve. Az adagoló rendszerek biztosítják az alkatrészek folyamatos ellátását, majd különböző pozicionáló egységek gondoskodnak azok pontos helyzetbe állításáról. Ezt követik az összeszerelő állomások, ahol a különböző komponensek összeépítése történik. A folyamat végén ellenőrző rendszerek vizsgálják a kész terméket, és kiszűrik az esetleges hibákat. Az egész rendszer lényege a szinkronizált működés: minden állomásnak pontosan a megfelelő időben kell dolgoznia, hogy a teljes gyártási folyamat megszakítás nélkül haladhasson. A fejlesztés során az volt a cél, hogy rendkívül rövid ciklusidőt érjünk el. Bizonyos műveleteknél néhány másodperc alatt lezajlik egy teljes összeszerelési folyamat, ami már az ipari automatizálás felső kategóriájába tartozik. Ehhez nemcsak gyors alkatrészekre van szükség, hanem egy olyan rendszerre, amely minden pontján optimalizált.

– Hogyan zajlott a fejlesztési folyamat?

A projekt egy részletes egyeztetéssel indult, ahol pontosan meghatároztuk a gyártási igényeket, a darabszámokat és a minőségi elvárásokat. Ezt követte a koncepciótervezés, majd a részletes gépészeti és villamos tervezés. A kivitelezési szakaszban kiemelt szerepet kapott a tesztelés és a finomhangolás. Egy ilyen komplex gépnél a végső teljesítményt sokszor apró módosításokkal lehet elérni, ezért több iterációs körre is szükség volt. Egyre fontosabb szempont a rugalmasság. A megrendelők gyakran szeretnék, ha a rendszer később kisebb módosításokkal más termékváltozatok gyártására is alkalmassá válna. Ezért már a tervezés során figyelembe vesszük a bővíthetőséget, az átállási lehetőségeket és a moduláris felépítést. A megbízhatóság alapja a megfelelő tervezés és a karbantarthatóság. A rendszer képes folyamatosan monitorozni az egyes alkatrészek állapotát, és jelzi, ha beavatkozás szükséges. Emellett a megelőző karbantartás is kulcsszerepet játszik. Bár egy rendszer nem tehető „örökéletűvé”, a megfelelő karbantartási stratégiával jelentősen növelhető az élettartam és csökkenthető a váratlan leállások száma.

– Milyen szerepet játszik a vezérléstechnika a rendszerben?

A vezérlés biztosítja a teljes gép összehangolt működését. A PEZ-adagoló összeszerelő gép esetében a nagy ciklusszámú, precíz működés egyik kulcseleme a megbízható vezérléstechnika. A rendszer központi elemei korszerű Siemens PLC és vezérléstechnikai komponensek, amelyek biztosítják az egyes állomások szinkronizált működését és a megfelelő vezérlést. Egy nagy sebességű rendszer esetében különösen fontos, hogy minden esemény pontos időzítéssel történjen. A vezérlőrendszer feladata nemcsak az egyes mozgások irányítása, hanem a hibakezelés, az állapotfigyelés és az optimalizáció is. Egy jól felépített vezérlés képes jelentősen növelni a gép hatékonyságát és megbízhatóságát.

– Milyen tapasztalatokat hozott ez a projekt?

A legfontosabb tanulság az volt, hogy a nagy sebességű automatizálás csak akkor működik jól, ha minden részlet a helyén van. A rendszer végül képes lett stabil működésre még olyan tempó mellett is, ahol egy-egy művelet akár 2,5 másodpercen belül lezajlik, ami jól mutatja, hogy a megfelelő mérnöki megközelítéssel a legszigorúbb elvárások is teljesíthetők. A jövő az intelligensebb és rugalmasabb rendszerek felé mutat. Egyre nagyobb szerepet kap az adatgyűjtés, az elemzés és az automatizált döntéstámogatás. Azok a megoldások lesznek igazán versenyképesek, amelyek nemcsak gyorsak, hanem képesek alkalmazkodni a változó gyártási igényekhez is. A PEZ-adagoló összeszerelő gép fejlesztése jól példázza, hogy az egyedi gépgyártásban a sebesség, a precizitás és a megbízhatóság szorosan összefonódik. A projekt azt mutatja, hogy megfelelő mérnöki szemlélettel még extrém ciklusidő mellett is biztosítható a stabil, hatékony és hosszú távon fenntartható működés.

– Végül beszéljünk egy kicsit a Robot-Service Kft.-ről. Milyen háttérrel dolgoznak ezen a területen?

A Robot-Service Kft. egyedi gépgyártással és ipari automatizálással foglalkozó mérnöki vállalkozás, amely komplex rendszerek tervezését és kivitelezését végzi. A cég erőssége a rendszerszintű megoldás, nem egy-egy berendezésben, hanem teljes gyártási folyamatokban gondolkodunk. Tevékenységünk kiterjed a koncepcióalkotástól kezdve a tervezésen és kivitelezésen át egészen az üzembe helyezésig és a karbantartásig. Munkatársaim több iparágban is szereztek tapasztalatot, így képesek a különböző technológiák integrálására és az egyedi igényekhez igazított megoldások kialakítására. A Robot-Service Kft. számára a jövő egyértelműen az intelligens, adatvezérelt gyártási rendszerek irányába mutat, ahol az automatizálás már nemcsak a végrehajtásról, hanem a folyamatok optimalizálásáról is szól.

szöveg: Mészáros Zsolt, MM főszerkesztő

www.robot-service.hu, www.siemens.hu


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Kiváló eredményekkel rajtolt el az „Impact 2030”, a Schneider Electric új fenntarthatósági programja

A Schneider Electric 2026-tól egy új, 2030-ig tartó fenntarthatósági programot indított „Impact 2030” néven. Már az idei első negyedéves eredmények kiválóak, a vállalat 20 millió tonna CO₂-kibocsátás elkerülését érte el ügyfeleinél és saját működésében, és 2,8 millió embert segített a tiszta energiához való hozzáférésben. 

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata új fenntarthatósági programja, az „Impact 2030” négy stratégiai pillérre – a világ elektrifikációja, az ipar újragondolása, az emberekben rejlő potenciál felszabadítása és a helyi közösségek megerősítése – épül, amelyeket célzott programokba ültetnek át, és átlátható teljesítménymutatók formájában nyilvánosságra is hoznak. A program első negyedévében az Impact pontszám a 2030-ra tervezett 10-ből 3,40 állt, ami remek kiindulópont az idei, 4,20-es célkitűzés teljesítéséhez. Az év első három hónapjában elért pontszám több kulcsfontosságú program korai eredményeit tükrözi.

A Schneider Electric tovább mérsékelte a működéséből adódó szén-dioxid-kibocsátását: a Scope 1. és 2. kategóriába tartozó CO₂-kibocsátás 82,5 százalékkal csökkent 2017-hez képest. Az első negyedévben a vállalat energiamenedzsment-, automatizálási és digitális megoldásai révén a cég ügyfelei számára 47,5 millió MWh-nyi energiamegtakarítása, vagy elektrifikációja vált lehetővé. Ezen erőfeszítéseknek köszönhetően a Schneider Electric összesen 20 millió tonna CO₂-kibocsátásának elkerülését segítette ügyfeleinél és saját működésében.

A jelentős fenntarthatósági eredmények eléréséhez szükséges a termékek tervezésének és gyártásának újragondolása is. Az első negyedévben a Schneider Electric folytatta új, „Future-designed” keretrendszerének bevezetését: ennek eredményeként a főbb termékajánlatok 14 százalékánál már a tervezési fázisban is kiemelkedő eredmények mutatkoznak a körforgásos gazdaság és klímavédelem szempontjából.

A vállalat a teljes ellátási láncában felgyorsította a Zero Carbon Pathway kezdeményezés bevezetését, építve a beszállítóival való együttműködés során már régóta alkalmazott elvekre. Az első negyedévben megkezdődött több mint 1100 beszállító csatlakozása a programhoz, akik közül sokan már részt vettek olyan képzéseken, amelyek hasznos eszközöket, útmutatást és know-how-t nyújtottak számukra a dekarbonizációs erőfeszítéseik megvalósításához.

Az esélyegyenlőség előmozdítása továbbra is központi szerepet játszik a cég törekvéseiben. Az első negyedévben több mint 2,8 millió ember jutott hozzá tiszta forrásból származó villamos energiához a Schneider Electric által támogatott, közösségközpontú megoldások révén. Emellett 113 000 ember részesült szakképzésben az energia, az elektrifikáció és az automatizálás területén, ezzel a 2009 óta kiképzettek összesített létszáma meghaladta az 1,2 milliót.

„Az „Impact 2030” keretrendszert biztosít ahhoz, hogy előmozdítsunk egy olyan átfogó, rendszerszintű átalakulást, amelybe mindenkit bevonunk. Bízunk benne, hogy negyedévről negyedévre egyre gyorsabban jönnek a jó eredmények, ahogyan a megfogalmazott céljainkat jól látható, következetes és mérhető fejlődéssé alakítjuk át”

– mondta el Esther Finidori, a Schneider Electric fenntarthatósági igazgatója.

Az „Impact 2030” program 2026. első negyedévi részletes eredményei itt érhetők el.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

2025 inspiráló hazai ipari projektjei

Különleges bemutató a jövő mérnökei számára

Mit csinál egy magyar mérnöki csapat Egyiptomban, Costa Ricán vagy éppen a Pannon Egyetem műemléki falai között? Megoldja, amit mások nem tudnak. A Siemens Zrt. és a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar közös rendezvényén mérnökhallgatók testközelből ismerhették meg azokat a hazai ipari projekteket, amelyek bebizonyítják: a magyar műszaki tudás nemcsak itthon, hanem a világ bármely pontján megállja a helyét.

Az első, de hagyományteremtő céllal megvalósult rendezvényen hét, szektorában kiemelkedő hazai cég mutatta meg, hogyan születnek világszínvonalú megoldások magyar mérnökök révén – Siemens technológiákra építve.

Ezek voltak 2025 inspiráló ipari projektjei

Cohors-koncepció: Lego-szerűen konfigurálható moduláris gyártósorok

A hazai ipari automatizálás egyik izgalmas újítását az Amplio Zrt. képviseletében Papp György vezérigazgató mutatta be, amely a gyártósor-tervezés logikáját gondolja újra.A Cohors-koncepció lényege, hogy a megrendelő egy online konfigurátor segítségével, modulokból — csavarozók, manipulátorok, adagolók — maga állíthatja össze a szükséges berendezést, amelyet a cég készre gyártva szállít. Az ipar 4.0 elvei szerint működő egységek akár két perc alatt átszerelhetők a helyszínen, így az a nagyszériás termelés mellett a kis darabszámú, egyedi igények kiszolgálására is tökéletesen alkalmas. A modularitás fenntarthatóságot is jelent: a gyártási ciklus végén az elemek átprogramozhatók vagy újrakonfigurálhatók, így a berendezés gyakorlatilag korlátlan élettartammal bír, folyamatosan alkalmazkodva a változó piaci igényekhez.

AI-vezérelt robotbolt nyitva éjjel-nappal

A kiskereskedelmi szektor két égető problémájára — a munkaerőhiányra és a magas üzemeltetési költségekre — adott merész választ a BBM Engineering Solutions Zrt. és a Logbord 2010 Kft. és a Cibus Hungaricus Alapítvány közös fejlesztése. A projektet Bővíz Botond, a BBM vezérigazgatója mutatta be a hallgatóknak. A megoldás egy konténerbe épített automatizált raktár, amelyben három ipari robot teljesíti a mobilalkalmazáson leadott vásárlói rendeléseket — 0–24 órában, emberi beavatkozás nélkül. A rendszer különlegessége, hogy AI-ra támaszkodva képes bármilyen terméket felismerni és kezelni, előzetes betanítás nélkül. A megoldás kistelepülések és ipari parkok ellátására egyaránt alkalmas, és a cég már sorozatgyártásban és nemzetközi terjeszkedésben gondolkodik.

Magyar gyógyszertechnológia Costa Ricában: steril gyártósor egy globális orvostechnikai óriásnak

A hazai mérnökök nemzetközi versenyképességét bizonyítja a Cooptech Kft. tengerentúli beruházása, amelyet Csapó Tamás műszaki igazgató mutatott be. A történet egyben a bizalomépítés iskolapéldája: egy világvezető vállalat először egy kisebb feladattal bízta meg a Cooptech-et a magyarországi üzemében – egy vegyianyag-ellátó rendszer bővítésével. Majd a cég Costa Rica-i telephelyén építhették ki a cég orvostechnikai eszközeinek gyártásához szükséges komplett vegyianyag-ellátó rendszert. A technológiai kihívást a szigorú előírások és a robbanásveszélyes zónában való működés követelménye jelentette. Csapó Tamás a hallgatóknak is átadta a projekt legfontosabb tanulságát: a kisebb feladatokat is alázattal és precizitással kell elvégezni, hiszen éppen ezek teremtik meg az alapot a globális nagyprojektek elnyeréséhez.

Hulladékból üzemanyag: mérnöki bravúr a Pannon Egyetem laboratóriumában

A fenntartható jövő ígéret hazai fejlesztését, a „hulladékból üzemanyag” projektet a PGB Engineering Kft. képviseletében Papp Géza ügyvezető mutatta be. A Pannon Egyetem MOL Ásványolaj- és Szénhidrogéntechnológiai Intézeti Tanszékén megvalósult beruházás léptéke önmagáért beszél. Öt technológiát (közte pl. termikuskatalikus, vízgőzös pirolízis, műanyagkrakkoló reaktor rendszert) hoztak létre a szénhidrogén alapú hulladékok, mint a műanyag, gumi vagy fáradt olaj, újragondolásához. Különlegességük, hogy ezek a rendszerek extrém hőmérsékleteken (akár 1000°C) és nyomásokon (akár 100 bar) üzemelnek, gyakran hidrogénnel, ami robbanásveszélyes gáz. Az innováció rávilágít arra, hogy a magyar mérnöki tudás képes a modern digitális megoldásokkal – OT-hálózat, kibervédelem – választ adni a globális hulladékgazdálkodási és energetikai kihívásokra.

Erőművi retrofit: digitális átállás a hazai energiabiztonság szolgálatában

Az elöregedett rendszerek és az egyre nehézkesebb alkatrészellátás okozta kockázatokra nyújtott megoldást egy hazai erőmű nagyszabású irányítástechnikai korszerűsítése, amelyet Nagy Ferenc, a Profigram Zrt. fejlesztési igazgatója ismertetett. A projekt fókuszában az elavult irányítási rendszer teljes kiváltása állt egy modern vezérlőrendszerrel, amely a legújabb kiberbiztonsági elvárásoknak is megfelel. A kivitelezés során szoros leállási ütemtervhez kellett alkalmazkodni a hardveres csere és a komplex szoftveres migráció párhuzamos végrehajtása közben. Az innovatív retrofit nem csupán az üzemeltetési biztonságot és a rendelkezésre állást növelte meg jelentősen, hanem a modern diagnosztikai funkciók és az átláthatóbb kezelőfelület révén távon fenntarthatóvá és hatékonyabbá tette a hazai erőmű működését.

Robotizált PEZ-összeszerelés: hatékonyság és precizitás körasztalos elrendezésben

Az ipari automatizálás valós igényeire – a megbízhatóságra és a gyors megtérülésre – fókuszálva mutatta be a Robot-Service Kft. képviseletében Tóth Márton mérnök-értékesítő a cége inspiráló hazai projektjét. A fejlesztés célja egy automatizált összeszerelő gép létrehozása volt, amely képes a PEZ cukorka adagolók változatos elemeinek nagysebességű összeépítésére. A rendszer technikai alapját két robot adja, a folyamat optimalizálása érdekében pedig a tervezők körasztalos elrendezést és részfolyamatokra bontott, kontrollált lépéseket alkalmaztak az alacsony ciklusidő eléréséhez. Az innováció egyik legfontosabb eleme a rugókészítés integrálása: mivel egy rugó legyártása 6 másodpercet vesz igénybe, a gép három párhuzamos rugókészítő állomással biztosítja az alapanyag-ellátást a folyamatos működéshez. A műanyag komponenseket rezgő adagolók és manipulátorok juttatják a rendszerbe, így teremtve meg a modern, emberi beavatkozást minimalizáló gyártási környezetet.

Magyar víztechnológia Egyiptomban: tiszta víz a sivatag szívében

A hallgatók szavazatai alapján 2025 leginspirálóbb projektje a Hidrofilt Kft. egyiptomi fejlesztése lett. A nagykanizsai cég vízellátó és szennyvízkezelő rendszert épített ki egy ottani olajfinomító számára. Lakner Gábor kereskedelmi igazgató elmondta, hogy a Nílusból nyert vizet óránként több mint 200 m³-es mennyiségben tisztítják, akár vegytiszta vizet előállítva. A szennyvízkezelés terén az ún. ZLD technológiát alkalmazzák, ami azt jelenti, hogy a biológiailag előtisztított szennyvizet elősűrítik, majd bepárlással és kristályosítással utókezelik, így nulla folyadékkibocsátással működik a rendszer. Évente mintegy 1,7 millió m³ vizet tisztítanak és forgatnak vissza, ami világszinten is ritkaságnak számít. A projektvezető a mérnökhallgatóknak is üzent: az olyan cégeknél, mint az övék, Magyarországon is lehet kiemelkedően jól keresni, ha valaki a szakmai munka minőségére helyezi a hangsúlyt.

Az előadások végén a hallgatóknak lehetőségük kapcsolatba lépni az előadókkal -iparági vezetőkkel, projektvezetőkkel -, és személyesen kérdéseket feltenni. A közönség szavazott a leginspirálóbb projektről, a szerencsés nyertesek pedig koncertbelépőkkel, okosórával távoztak.

A BME VIK stratégiájában kiemelt szerepe van a vállalatokkal történő együttműködésnek, az oktatott tananyag gyakorlati alkalmazásának bemutatásán keresztül is. A tervek szerint a VIK Ipari Intézetében a hallgatók az inspiráló ipari projektek demonstrációival is találkozhatnak majd – tette hozzá Kovács László, az Intézet vezetője.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss