Ipar

Így válhatnak tökéletessé az adatközpontok!

A hatékony rendszertervezés és rendszerintegráció hat alapelve.

A „Power of Six” hat alapelvet takar, amely az Eaton intelligens energiagazdálkodási vállalat adatközpontok tervezése során alkalmazott szisztematikus megközelítése. Holisztikus szemlélete úgy teremt hozzáadott értéket, hogy összehangolja a vállalat megoldásait a felhasználók energiainfrastruktúra-igényeivel, miközben támogatja őket a tökéletes, öntudatos és önmagát optimalizáló adatközpont megvalósítása felé vezető úton. Az Eaton szakértői azt a kérdést járták körül, hogy miként csökkenthető a tervezési kockázat és a rendszer komplexitása, illetve hogyan optimalizálható az adatközpont teljesítménye az alábbi rendszertechnikai elvek alkalmazásával.

A „Power of Six” lényege egy olyan módszertani, több tudományágat átfogó megközelítés, amely figyelembe veszi a rendszer egyes elemeit és azok kölcsönhatásait a teljes életciklus során, hogy valóban végponttól végpontig tartó műszaki megoldások születhessenek. Ráadásul ez kereskedelmi és műszaki előnyöket is hordoz magában. Ennek alapvető eleme egy olyan digitális felület, amely segít az informatikai (IT) és üzemeltetési technológiai (OT) eszközök egyre összetettebb környezetének hatékony kezelésében, miközben teljes körű rendszeráttekintést biztosít a fehér és szürke térben.

Íme a hat alapelv, amely segít megérteni a rendszer jelentőségét:

Kritikus energiaellátó rendszerelemek tervezése: Fő lényege, hogy megismerjük az energiaellátó rendszerek kritikus összetevőinek jellemzőit, viselkedését és hatásait. Ha megértjük ezeket az apró részleteket, optimalizálhatjuk a teljesítményt, növelhetjük az energiahatékonyságot, és hatékonyan eleget tehetünk az informatikai elvárásoknak. Ezt úgy tehetjük meg, ha elemezzük az egyes komponenseket, hogy megismerjük azok célját, jellemzőit és a rendszeren belüli kölcsönhatásaikat. A berendezések elhelyezése, kezelése és integrálása optimalizálható egy digitális szoftverplatform segítségével. A cél a teljesítmény növelése, a meghibásodások előrejelzése és a használat optimalizálása a komponensek egyenkénti megtervezésével és kölcsönhatásaik részletekbe menő megértésével, a hálózattól a chipig. Ez segít megérteni a komponensek jellemzőit és az elektromos tulajdonságaira, a feszültségre, a kapacitásra és az impedanciára gyakorolt hatását. A hatékonyság növelése érdekében fontos a komponensveszteség csökkentése, a teljesítménytényező javítása és a terhelések kiegyensúlyozása.

„A rendszereket úgy kell tervezni, hogy képesek legyenek redundanciát és megbízhatóságot biztosítani, redundáns kritikus komponensekkel és prediktív karbantartással a komponensek szintjén. Végül, ha figyelembe vesszük a kritikus összetevőket, akkor az üzemeltetési fázisban felhasználhatjuk az adatelemzést a hatékonyság javítására, a kihasználtság maximalizálására és a problémák előrejelzésére, melyek döntő jelentőségűvé válnak a megvalósításában és eszközgazdálkodásban”

– mondta Fehér Tamás, az Eaton Magyarország munkatársa.

Eszközgazdálkodás és feltételalapú felügyelet: Kiemeli a digitális felület energiagazdálkodási rendszerbe történő beépítésének fontosságát. Ez lehetővé teszi az eszközök felügyeletét és kezelését, így megnyitja az utat a proaktív intézkedések végrehajtása, az élettartam növelése és a teljesítmény optimalizálása érdekében. A folyamatos felügyelet és karbantartás biztosítja, hogy minden komponens a lehető legnagyobb hatékonysággal működjön, egyúttal azonosítja a rendszerben esetlegesen felmerülő potenciális kockázatokat. Ez az elv biztosítja, hogy tervet dolgozzunk ki a teljesítmény optimalizálására, az élettartam meghosszabbítására, a meghibásodások előrejelzésére, valamint a hardver cseréjére és korszerűsítésére, még azelőtt, hogy annak állapota problémát okozna.

A digitális ikertechnológia létrehozására képes digitális felület felhasználásával, valamint a mesterséges intelligencia (AI) és a gépi tanulási funkciókkal együtt már a tervezési szakaszban optimalizálhatjuk a teljesítményt azáltal, hogy azonosítja azokat a területeket, ahol a berendezések nem az előre jelzett módon működnek. Az energiahatékonyság is nyomon követhető a terhelésfigyelés, valamint a teljes rendszer használatának és teljesítményének optimalizálása révén. Az energiaelosztás területén belül például – különösen a transzformátorok tekercselései esetében – fontos a fogyasztás és a hőmérséklet felügyelete, valamint a kapcsolóberendezések érintkező-kopásának nyomon követése. Ez a fajta feltételalapú felügyelet lehetővé teszi a rendszertervezést.

A rendszertervezés elve: Mivel a rendszeren túlmutató kölcsönhatásokat is figyelembe kell vennünk, ez az elv a rendszertervezés tágabb megközelítésére biztat, ahelyett, hogy azt funkcióblokkok sorozataként fognánk fel. A megfelelően integrált komponensek minimalizálják az energiapazarlást, és biztosítják a nagy teljesítményű fogyasztók, például a hűtés hatékony felhasználását, hogy csökkentsék a rendszer működésére nehezedő terheket. Egy jól megtervezett, integrált rendszerrel csökkenthetjük a komponensek meghibásodását, optimalizálhatjuk a felhasználásukat és meghosszabbíthatjuk az élettartamukat, ezzel pedig könnyebben elérhetjük működési és fenntarthatósági céljainkat. A rendszerelemek közötti jobb kommunikáció és kapcsolódási pontok hozzájárulhatnak a rendszer teljesítményének optimalizálása és fenntartása érdekében a szolgáltatott adatok várakozási idejének csökkentéséhez és a nagyobb energiahatékonysághoz.
Energiahatékonyság: Ha a tervezési szakaszban alkalmazzuk a rendszertechnikai megközelítést, hogy a lehető legkisebbre csökkentsük az energiaveszteségeket és optimalizáljuk a rendszer hatékonyságát, akkor ezzel elősegíthetjük a fenntarthatósági célok elérését és az üzemeltetési költségek csökkentését. A megfelelő berendezések megfontolt kiválasztása lehetővé teszi az általános hatékonyság javítását. Ha például kisfeszültségű rendszerekben réz gyűjtősíneket használunk, azzal mintegy 25%-kal csökkenthetjük az energiaveszteséget az alumíniumból készült változatokhoz képest. Ezzel együtt egy digitális szoftverplatform gépi tanulás és mesterséges intelligencia segítségével figyeli és menedzseli az energiahatékonyságot, hogy jobban megérthessük, az energiaelosztás melyik pontján fordulhatnak elő veszteségek és hogyan lehet azokat megelőzni. Más intézkedésekkel, például a kábelhosszak optimalizálásával és az alacsony energiaveszteségű transzformátorok használatával kombinálva mindez energiamegtakarítást biztosít és segít a megújuló energia hatékony integrációjában.
A megújuló energiák integrációja: A megújuló energiaforrások egyre fontosabb szerepet játszanak az energiaellátás ökoszisztémájában. Éppen ezért alapvető annak megértése, hogy milyen hatással van a megújuló energiaforrások és az alternatív energiaforrások integrálása a rendszer teljesítményére és a tápellátás minőségére. Ezzel hozzájárulhatunk a rugalmas és megbízható áramellátás biztosításához, és csökkenthetjük az áramkimaradások valószínűségét. Az egyik ilyen hatás, amelyet meg kell értenünk, az az, hogy a megújuló energiaforrásokban kisebb a forgó tömeg és a tehetetlenség, ami viszont befolyásolja a villamosenergia-áramlás minőségét a villamosenergia-rendszerben a kisebb frekvenciaszabályozás és a nagyobb ingadozás miatt.

„Fel kell ismerni a felharmonikusokra és a feszültségingadozásokra gyakorolt hatásokat is, amelyek a több inverteralapú áramforrás bevezetéséből erednek. A digitális felület lehetővé teszi, hogy megértsük a helyszíni és a nem helyszíni megújuló energiatermelés keverékét, figyelemmel kísérve a felhasznált energiát és annak forrását. Az energiaellátás változékonyságának kezeléséhez és a hálózati stabilitás biztosításához rugalmas és dinamikus tervezés szükséges”

– tette hozzá Fehér Tamás.

Rugalmas és dinamikus tervezés: A változó igényekhez és az olyan újonnan megjelenő technológiákhoz, mint a mesterséges intelligencia (AI), rugalmas és dinamikus tervezési szemlélet szükséges. Ha alkalmazkodunk, azzal biztosítjuk, hogy megoldásaink a gyorsan változó környezetben is relevánsak és hatékonyak legyenek. Egy digitális szoftverplatform integrálásával azonosítani lehet a tervezésben szükséges változtatásokat és az esetleges kiigazítások lehetőségét, miközben megérthetjük azok hatását és optimalizálhatjuk a rendszer rugalmasságát.

„Ha a végső cél egy olyan adatközpont létrehozása, amely képes önmagát kezelni és optimalizálni, akkor iparági szinten kell elmozdulnunk a rendszeralapú tervezés irányába. Ennek érdekében közösen kell magunkévá tennünk egy sor alapelvet és a rendszerszemléletű megközelítést. Ebben segít a fenti hat alapelv. El kell kezdenünk már a tervezés korai szakaszában és az adatközpont teljes életciklusa során használni az integrált digitális szoftverplatformokat, nem csupán az üzemeltetés során. Ez megkönnyíti a működési érték növelését az adataiból származó intelligens, hasznosítható információk felhasználásával. Ezekben a bizonytalan időkben, a változó energia- és környezetvédelmi követelményeknek való megfelelés érdekében mindenképpen szükséges újragondolni a jelenlegi gyakorlatot”

– tette hozzá a szakértő.

Az Eaton rendszertervezési megközelítéséről vagy az xIntegra megoldásáról további információ az alábbi weboldalon található: https://www.eaton.com/gb/en-gb/markets/data-centers/systems-engineering-data-centre/xintegra.html

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:adatközpontok alapelv Eaton of power six tökéletesítés

Up Next

A SUSE vezető a 2024-es Gartner® Magic Quadrant™ for Container Management jelentésben

Don't Miss

Gyártósori befogó készülékek költségeinek csökkentése additív gyártással

Ipar

Desktop helyett ipari lépték: mikor érdemes nagyformátumú 3D nyomtatásra váltani

Az asztali 3D nyomtatás sok vállalatnál gyorsan eljut arra a pontra, ahol a projektek egyszerűen kinövik a rendelkezésre álló munkateret.

A nagyobb alkatrészek ilyenkor darabolva készülnek, majd ragasztással, csavarozással állnak össze – ami egy ideig működő megoldás, de egyre több kompromisszumot jelent minőségben, időben és megbízhatóságban. Ilyenkor merül fel a kérdés: nem lenne-e hatékonyabb nagyformátumú 3D nyomtatásra váltani?

Erre a dilemmára is választ kaphatnak az ADMASYS HU stand látogatói az idei Ipar Napjai kiállításon, ahol élőben is bemutatkozik a nagyformátumú ipari additív gyártás egyik meghatározó rendszere, a BigRep VIIO 250.

Nem csak nagyobb alkatrészekről van szó

A nagyformátumú 3D nyomtatás – akár 1000 × 1000 × 1000 mm-es térfogattal – új megközelítést tesz lehetővé az additívra tervezésben és gyártásban. Az eddig több darabból összeállított alkatrészek, gyártósablonok és célszerszámok egyben is előállíthatók, ami jelentősen csökkenti az összeszerelési időt és a hibalehetőségeket.

Az utólagos illesztés elhagyhatóvá válik, így nő a szerkezeti integritás és javul a méretpontosság is. Ez különösen fontos olyan iparágakban, ahol a gyors iteráció, az ismételhetőség és a megbízhatóság versenyelőnyt jelent.

Ugyanakkor a siker nem kizárólag a méreten múlik. Az anyagválasztás, a gyártási folyamatokba való integráció és a megfelelő nyomtatási stratégia mind meghatározó tényezők. A nagyformátumú technológiák alkalmazása ezért jellemzően átgondolt bevezetést igényel.

Gyakorlati tippek: mitől lesz sikeres a léptékváltás?

A nagyformátumú 3D nyomtatás úttörője, a német BigRep az elmúlt években számos iparágban szerzett tapasztalatot a technológia ipari alkalmazásában. Az általuk készített szakmai anyagok rávilágítanak arra, hogy az elérhető sikereket nem pusztán a nyomtatási térfogat határozza meg.

A megfelelő alkalmazási területek kiválasztása, a célnak megfelelő alapanyagok azonosítása, a gyártási workflow átalakítása és az üzleti célokhoz illesztett bevezetés kulcsfontosságú.

Az érdeklődő vállalatok számára készült BigRep e-book gyakorlati útmutatót ad többek között:

a nagyformátumú 3D nyomtatás bevezetésének első lépéseihez,
az iparági alkalmazási példákhoz,
valamint a sikeres átállások tapasztalataihoz.

Töltse le ezen a linken!

ADMASYS HU: változatlan csapat és szakértelem új név alatt

A hazai piacon a BigRep megoldásait is kínáló ADMASYS HU Kft. az egyik, ha nem a legrégebbi, márkafüggetlen 3D technológiai specialista. A vállalat korábban FreeDee Kft. néven működött, a közelmúltban azonban – regionális terjeszkedésével összhangban – megújult márkanévvel folytatja tevékenységét.

Az idei Ipar Napjai kiállításon a cég most először jelenik meg az új ADMASYS brand alatt és több újdonságot is bemutat a hazai szakmai közönség számára.

3D tech premierek az Ipar Napjain

Az ADMASYS HU stand egyik kiemelt eleme a BigRep VIIO 250 lesz, amelyet most mutatnak be először az Ipar Napjain. A rendszer a nagy méretű, funkcionális alkatrészek ipari gyártására kínál megoldást, új lehetőségeket nyitva a szerszámozás, prototípusgyártás és a kis sorozatú termelés területén.

A standon emellett az ADMASYS csoport széles portfóliójából számos bizonyított és frissen bemutatkozó 3D nyomtató és 3D szkenner rendszer is megtekinthető lesz:

Az ipari metrológia területén egyre nagyobb szerepet kapó Shining 3D csúcskategóriás rendszerei közül bemutatkozik a FreeScan Omni – amely egyedülálló módon azonnali, fedélzeti minőségellenőrzést tesz lehetővé –, a szintén vezeték nélküli EinScan Rigil, valamint a FreeScan Trak Nova, amely nagyméretű objektumok gyors és pontos mérésére alkalmas.

A Formlabs SLS és SLA technológiái szintén megjelennek, végtermék minőségű additív sorozatgyártási lehetőségeket demonstrálva.
Látható lesz az akár ötfejes Prusa XL nyomtató is, amely új szintre emeli a többanyagú FDM nyomtatást.
Emellett olyan speciális technológiai megoldások is bemutatásra kerülnek, mint a Nikon SLM Solutions fémnyomtatási alkalmazásai, illetve az olasz CARACOL AM robotkaros rendszereivel készült nagyformátumú nyomatok.

A kiállítás lehetőséget ad arra, hogy a látogatók ne csak elméleti szinten, hanem működés közben is megismerjék a legújabb additív gyártási technológiákat, és képet kapjanak arról, hogyan illeszthetők be ezek a meglévő ipari folyamatokba.

A díjmentesen belépés az Ipar Napjaira előzetes regisztrációhoz kötött, amit itt tudnak megtenni az érdeklődők.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

A Schneider Electric és a Deloitte összefogásával még jobban felpöröghet az ipar digitális átállása

A mesterséges intelligencia (MI) és a fejlett analitika integrálása, a nyílt, szoftveralapú automatizációs platformokban rejlő lehetőségek kihasználása, alkalmazkodóképes, a hatékonyságot és a rugalmasságot javító üzemeltetési folyamatok megvalósítása – többek között ezt kínálja a vállalkozások számára a Schneider Electric és a Deloitte együttműködése.

Napjainkban minden eddiginél nagyobb nyomás nehezedik a vállalatokra, hogy a hatékonyság megőrzése mellett bővítsék tevékenységüket, miközben a költségeket is kontroll alatt tartsák. Sok cég ennek ellenére továbbra is ragaszkodik az elavult működési modellekhez, amelyek egy gyorsan változó piaci környezetben korlátozzák az innovációs lehetőségeiket, valamint az alkalmazkodó- és versenyképességüket. Ez a probléma különösen élesen jelentkezik az eszközigényes iparágakban, ahol a mesterséges intelligencia, az IT/OT (információs technológia/üzemeltetési technológia) integráció és a digitális platformok együttes megjelenése jelentősen átformálja a lehetőségeket. Ezeknek a kihívásoknak a leküzdése és az új távlatok megnyitása nem csupán technológiát igényel: a vállalatoknak világos stratégiákra, bevált módszertanokra és megbízható ökoszisztémákra van szükségük annak érdekében, hogy tartósan magas színvonalon működhessenek.

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata és a Deloitte a Hannover Messe kiállításon jelentette be együttműködését, amelynek célja, hogy segítse az ügyfeleiket – a termelőcégektől és egyéb ipari szereplőktől kezdve az adatközpont üzemeltetőkig és infrastruktúra-szolgáltatókig – a teljes üzleti tevékenységükre vonatkozóan a folyamataik modernizálásában és új lehetőségek kiaknázásában. A partnerség eredményeként a cégek a versenyképességük digitális korszakban való megőrzéséhez szükséges, vállalati-szintű átalakuláshoz egyszerre kaphatják meg a Deloitte stratégiai tervezés, folyamat- és technológiai átalakítás területén meglévő tudását és a Schneider Electric szakértelmét, valamint az MI-alapú üzemeltetési és szoftvertechnológiáját.

A két cég többek között már bizonyított IT/OT integrációs megoldásokkal modernizálja az ügyfelek ipari működését és támogatja az átfogó digitális átalakulásukat. Lehetőséget kínálnak arra is, hogy a vállalkozások megszabaduljanak az elkülönülten működő, elavult rendszereiktől és jobban kihasználják a nyílt, szoftveralapú automatizálási platformok előnyeit. A Schneider Electric és a Deloitte együttműködése révén kínált megoldásokkal az ügyfelek integrálhatják a mesterséges intelligenciát a fejlett analitikával, jelentősen lerövidítve így az időt, amíg a beruházásaikból jövedelemtermelő tevékenységek lesznek, javítva ezáltal az üzleti hatékonyságot. Megnyílik a lehetőség arra is, hogy a hatékonyságot és rugalmasságot javító, alkalmazkodóképes és jövőálló működési modellt vezessenek be a cégek.

„A szervezetek tisztában vannak azzal, hogy változtatniuk kell, de sokuknál hiányzik egy olyan terv, amely egyesíti az üzleti stratégiát a megfelelő digitális és OT alapokkal. A mi technológiai tudásunkat és a Deloitte működési hatékonyság javítására és a vállalati szintű változások támogatására vonatkozó tapasztalatait ötvözve olyan eszközöket adunk ügyfeleink kezébe, amelyekkel gyorsan és magabiztosan haladhatnak előre”

– mondta el Gwenaelle Huet, a Schneider Electric „Industrial Automation” területért felelős ügyvezető alelnöke.

„Az igazi digitális átalakulás sokkal többről szól, mint új eszközök bevezetéséről; megköveteli a szervezet versenyképességének és növekedésének újragondolását. A Deloitte rendelkezik a szükséges képességekkel ahhoz, hogy ezt a változást végigkísérje a vállalat minden szintjén és ezt egyesítve a Schneider Electric OT-szakértelmével és MI-alapú ipari technológiájával új lehetőségeket kínálhatunk az ügyfeleink számára az átalakuláshoz, és biztosíthatjuk a megvalósításához szükséges precizitást is”

– tette hozzá Ajai Vasudevan, a Deloitte „Global Smart Operations” területért felelős vezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

A Schneider Electric és a Microsoft együtt gyorsítják fel a gyártás modernizációját

Jelentős időmegtakarítást, a mérnöki folyamatok felgyorsítását és rugalmasabb működést hozhat a termelőcégek számára a Schneider Electric és a Microsoft együttműködése. A két vállalat a Hannover Messe kiállításon mutatja be, hogyan kapcsolható össze az automatizálás, a felhőtechnológia és a mesterséges intelligencia egy hatékonyabb gyártást lehetővé tevő, egységesebb ipari környezet létrehozása érdekében.

A termelőcégeknek egyszerre kell megbirkózniuk a bővülő termékpaletta, az ellátási láncok kapcsán jelentkező bizonytalanságok és a modernizáció biztonságos módon történő megvalósítása jelentette kihívásokkal. A Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata és a Microsoft stratégiai együttműködése olyan megoldásokat kínál számukra, amely lehetővé teszik a mérnöki folyamatok felgyorsítását, a működésük korszerűsítését, valamint a rugalmasságuk és az ellenállóképességük növelését.

A két vállalat az április 20-24. között megrendezett Hannover Messe kiállításon mutatja be a gyártási hatékonyságot új szintre emelő, már a gyakorlatban is bizonyított koncepciót. Az együttműködés ipari tevékenységet támogató alapját a Schneider Electric nyílt, szoftveralapú automatizálási platformja, az EcoStruxure Automation Expert biztosítja, amely a telephelyeken, edge- és hibrid környezetekben egyaránt alkalmazható. Ezt az alapot egészítik ki a Microsoft Azure felhő- és mesterségesintelligencia-szolgáltatásai (MI), amelyek összehangolják, elemzik és optimalizálják az ipari folyamatokat. A koncepció eredménye pedig az MI-ügynökökkel támogatott gyártáson, a nyílt automatizáláson és a teljes körű fenntarthatóságon alapuló egységes megközelítés.

Az EcoStruxure Automation Expert lehetővé teszi a gyártók számára, hogy miután már egyszer létrehozták, szimulálták a működését, validálták és alkalmaztak egy automatizálási logikát, azt bárhol újra használhassák újrahangolás nélkül. A Schneider Electric átfogó, a biztonság, a megfelelőség és az ipari integráció terén meglévő szakértelme még a szigorúan szabályozott környezetekben is megfelelő megbízhatóságot nyújt.

„Az MI-ügynökökre épülő dizájntól kezdve a szoftveralapú működésig a Microsoft és a Schneider Electric egyetlen, interoperábilis munkafolyamatot kínál, amely következetesen validálja, szimulálja és alkalmazza az automatizálási logikát felhő- és edge-környezetben egyaránt”

– mondta el Gwenaelle Huet, a Schneider Electric „Industrial Automation” területért felelős ügyvezető alelnöke.

Míg a hagyományos automatizálási megoldások külön eszközöket és a feladatok átadását igénylik minden egyes fázisban – a mérnöki tervezéstől a szimuláción és az üzembe helyezésen át az üzemeltetésig –, a közös platform ezeket egyetlen, jól nyomon követhető munkafolyamatba sűríti. A koordinátor által összehangolt specializált MI-ügynökök automatizálják a rutinszerű tervezési döntéseket, és még a felhasználás előtt validálják az automatizálási logikát, csökkentve ezáltal a tervezéstől a megvalósításig tartó átfutási időt, valamint javítva a már elsőre megfelelő eredmények arányát. A Schneider Electric gyártók számára fejlesztett ipari copilotja, amelyet az Azure AI működtet, már most is kézzelfogható eredményeket hoz a gyakorlatban: a mérnöki csapatok akár 50 százalékos időmegtakarítást is elérhetnek a vezérlési konfigurációs és dokumentációs feladatok esetében, miközben a gyártósorokon korábban heteket igénylő módosítások ma már órák alatt elvégezhetők.

A H2E Powerrel, az indiai zöldhidrogén-piac egyik úttörőjével megvalósított projekt során a platform több mint 6000 órányi stabil autonóm működést biztosított az egyik legnagyobb kihívást jelentő ipari környezetben. Mindeközben támogatásával akár 10 százalékos csökkenés is elérhető volt a hidrogén fajlagos költségében, ami egy tipikus, 10 MW-os üzem esetében évente körülbelül 500 000 eurónak megfelelő megtakarítást jelent.

„Az ügynökalapú dizájnnal bezárjuk a mérnöki elképzeléstől a gyakorlati megvalósításig terjedő kört: automatizáljuk a döntéseket, korai validálást kínálunk és újra felhasználható automatizálási csomagokat teszünk elérhetővé, amelyeket a Schneider Electric felhő- és edge-környezetben egyaránt tesztelhet és alkalmazhat”

– jelentette ki Dayan Rodriguez, a Microsoft „Manufacturing and Mobility” területért felelős vállalati alelnöke.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!