Ipar

Így válhatnak tökéletessé az adatközpontok!

A hatékony rendszertervezés és rendszerintegráció hat alapelve.

A „Power of Six” hat alapelvet takar, amely az Eaton intelligens energiagazdálkodási vállalat adatközpontok tervezése során alkalmazott szisztematikus megközelítése. Holisztikus szemlélete úgy teremt hozzáadott értéket, hogy összehangolja a vállalat megoldásait a felhasználók energiainfrastruktúra-igényeivel, miközben támogatja őket a tökéletes, öntudatos és önmagát optimalizáló adatközpont megvalósítása felé vezető úton. Az Eaton szakértői azt a kérdést járták körül, hogy miként csökkenthető a tervezési kockázat és a rendszer komplexitása, illetve hogyan optimalizálható az adatközpont teljesítménye az alábbi rendszertechnikai elvek alkalmazásával.

A „Power of Six” lényege egy olyan módszertani, több tudományágat átfogó megközelítés, amely figyelembe veszi a rendszer egyes elemeit és azok kölcsönhatásait a teljes életciklus során, hogy valóban végponttól végpontig tartó műszaki megoldások születhessenek. Ráadásul ez kereskedelmi és műszaki előnyöket is hordoz magában. Ennek alapvető eleme egy olyan digitális felület, amely segít az informatikai (IT) és üzemeltetési technológiai (OT) eszközök egyre összetettebb környezetének hatékony kezelésében, miközben teljes körű rendszeráttekintést biztosít a fehér és szürke térben.

Íme a hat alapelv, amely segít megérteni a rendszer jelentőségét:

Kritikus energiaellátó rendszerelemek tervezése: Fő lényege, hogy megismerjük az energiaellátó rendszerek kritikus összetevőinek jellemzőit, viselkedését és hatásait. Ha megértjük ezeket az apró részleteket, optimalizálhatjuk a teljesítményt, növelhetjük az energiahatékonyságot, és hatékonyan eleget tehetünk az informatikai elvárásoknak. Ezt úgy tehetjük meg, ha elemezzük az egyes komponenseket, hogy megismerjük azok célját, jellemzőit és a rendszeren belüli kölcsönhatásaikat. A berendezések elhelyezése, kezelése és integrálása optimalizálható egy digitális szoftverplatform segítségével. A cél a teljesítmény növelése, a meghibásodások előrejelzése és a használat optimalizálása a komponensek egyenkénti megtervezésével és kölcsönhatásaik részletekbe menő megértésével, a hálózattól a chipig. Ez segít megérteni a komponensek jellemzőit és az elektromos tulajdonságaira, a feszültségre, a kapacitásra és az impedanciára gyakorolt hatását. A hatékonyság növelése érdekében fontos a komponensveszteség csökkentése, a teljesítménytényező javítása és a terhelések kiegyensúlyozása.

„A rendszereket úgy kell tervezni, hogy képesek legyenek redundanciát és megbízhatóságot biztosítani, redundáns kritikus komponensekkel és prediktív karbantartással a komponensek szintjén. Végül, ha figyelembe vesszük a kritikus összetevőket, akkor az üzemeltetési fázisban felhasználhatjuk az adatelemzést a hatékonyság javítására, a kihasználtság maximalizálására és a problémák előrejelzésére, melyek döntő jelentőségűvé válnak a megvalósításában és eszközgazdálkodásban”

– mondta Fehér Tamás, az Eaton Magyarország munkatársa.

Eszközgazdálkodás és feltételalapú felügyelet: Kiemeli a digitális felület energiagazdálkodási rendszerbe történő beépítésének fontosságát. Ez lehetővé teszi az eszközök felügyeletét és kezelését, így megnyitja az utat a proaktív intézkedések végrehajtása, az élettartam növelése és a teljesítmény optimalizálása érdekében. A folyamatos felügyelet és karbantartás biztosítja, hogy minden komponens a lehető legnagyobb hatékonysággal működjön, egyúttal azonosítja a rendszerben esetlegesen felmerülő potenciális kockázatokat. Ez az elv biztosítja, hogy tervet dolgozzunk ki a teljesítmény optimalizálására, az élettartam meghosszabbítására, a meghibásodások előrejelzésére, valamint a hardver cseréjére és korszerűsítésére, még azelőtt, hogy annak állapota problémát okozna.

A digitális ikertechnológia létrehozására képes digitális felület felhasználásával, valamint a mesterséges intelligencia (AI) és a gépi tanulási funkciókkal együtt már a tervezési szakaszban optimalizálhatjuk a teljesítményt azáltal, hogy azonosítja azokat a területeket, ahol a berendezések nem az előre jelzett módon működnek. Az energiahatékonyság is nyomon követhető a terhelésfigyelés, valamint a teljes rendszer használatának és teljesítményének optimalizálása révén. Az energiaelosztás területén belül például – különösen a transzformátorok tekercselései esetében – fontos a fogyasztás és a hőmérséklet felügyelete, valamint a kapcsolóberendezések érintkező-kopásának nyomon követése. Ez a fajta feltételalapú felügyelet lehetővé teszi a rendszertervezést.

A rendszertervezés elve: Mivel a rendszeren túlmutató kölcsönhatásokat is figyelembe kell vennünk, ez az elv a rendszertervezés tágabb megközelítésére biztat, ahelyett, hogy azt funkcióblokkok sorozataként fognánk fel. A megfelelően integrált komponensek minimalizálják az energiapazarlást, és biztosítják a nagy teljesítményű fogyasztók, például a hűtés hatékony felhasználását, hogy csökkentsék a rendszer működésére nehezedő terheket. Egy jól megtervezett, integrált rendszerrel csökkenthetjük a komponensek meghibásodását, optimalizálhatjuk a felhasználásukat és meghosszabbíthatjuk az élettartamukat, ezzel pedig könnyebben elérhetjük működési és fenntarthatósági céljainkat. A rendszerelemek közötti jobb kommunikáció és kapcsolódási pontok hozzájárulhatnak a rendszer teljesítményének optimalizálása és fenntartása érdekében a szolgáltatott adatok várakozási idejének csökkentéséhez és a nagyobb energiahatékonysághoz.
Energiahatékonyság: Ha a tervezési szakaszban alkalmazzuk a rendszertechnikai megközelítést, hogy a lehető legkisebbre csökkentsük az energiaveszteségeket és optimalizáljuk a rendszer hatékonyságát, akkor ezzel elősegíthetjük a fenntarthatósági célok elérését és az üzemeltetési költségek csökkentését. A megfelelő berendezések megfontolt kiválasztása lehetővé teszi az általános hatékonyság javítását. Ha például kisfeszültségű rendszerekben réz gyűjtősíneket használunk, azzal mintegy 25%-kal csökkenthetjük az energiaveszteséget az alumíniumból készült változatokhoz képest. Ezzel együtt egy digitális szoftverplatform gépi tanulás és mesterséges intelligencia segítségével figyeli és menedzseli az energiahatékonyságot, hogy jobban megérthessük, az energiaelosztás melyik pontján fordulhatnak elő veszteségek és hogyan lehet azokat megelőzni. Más intézkedésekkel, például a kábelhosszak optimalizálásával és az alacsony energiaveszteségű transzformátorok használatával kombinálva mindez energiamegtakarítást biztosít és segít a megújuló energia hatékony integrációjában.
A megújuló energiák integrációja: A megújuló energiaforrások egyre fontosabb szerepet játszanak az energiaellátás ökoszisztémájában. Éppen ezért alapvető annak megértése, hogy milyen hatással van a megújuló energiaforrások és az alternatív energiaforrások integrálása a rendszer teljesítményére és a tápellátás minőségére. Ezzel hozzájárulhatunk a rugalmas és megbízható áramellátás biztosításához, és csökkenthetjük az áramkimaradások valószínűségét. Az egyik ilyen hatás, amelyet meg kell értenünk, az az, hogy a megújuló energiaforrásokban kisebb a forgó tömeg és a tehetetlenség, ami viszont befolyásolja a villamosenergia-áramlás minőségét a villamosenergia-rendszerben a kisebb frekvenciaszabályozás és a nagyobb ingadozás miatt.

„Fel kell ismerni a felharmonikusokra és a feszültségingadozásokra gyakorolt hatásokat is, amelyek a több inverteralapú áramforrás bevezetéséből erednek. A digitális felület lehetővé teszi, hogy megértsük a helyszíni és a nem helyszíni megújuló energiatermelés keverékét, figyelemmel kísérve a felhasznált energiát és annak forrását. Az energiaellátás változékonyságának kezeléséhez és a hálózati stabilitás biztosításához rugalmas és dinamikus tervezés szükséges”

– tette hozzá Fehér Tamás.

Rugalmas és dinamikus tervezés: A változó igényekhez és az olyan újonnan megjelenő technológiákhoz, mint a mesterséges intelligencia (AI), rugalmas és dinamikus tervezési szemlélet szükséges. Ha alkalmazkodunk, azzal biztosítjuk, hogy megoldásaink a gyorsan változó környezetben is relevánsak és hatékonyak legyenek. Egy digitális szoftverplatform integrálásával azonosítani lehet a tervezésben szükséges változtatásokat és az esetleges kiigazítások lehetőségét, miközben megérthetjük azok hatását és optimalizálhatjuk a rendszer rugalmasságát.

„Ha a végső cél egy olyan adatközpont létrehozása, amely képes önmagát kezelni és optimalizálni, akkor iparági szinten kell elmozdulnunk a rendszeralapú tervezés irányába. Ennek érdekében közösen kell magunkévá tennünk egy sor alapelvet és a rendszerszemléletű megközelítést. Ebben segít a fenti hat alapelv. El kell kezdenünk már a tervezés korai szakaszában és az adatközpont teljes életciklusa során használni az integrált digitális szoftverplatformokat, nem csupán az üzemeltetés során. Ez megkönnyíti a működési érték növelését az adataiból származó intelligens, hasznosítható információk felhasználásával. Ezekben a bizonytalan időkben, a változó energia- és környezetvédelmi követelményeknek való megfelelés érdekében mindenképpen szükséges újragondolni a jelenlegi gyakorlatot”

– tette hozzá a szakértő.

Az Eaton rendszertervezési megközelítéséről vagy az xIntegra megoldásáról további információ az alábbi weboldalon található: https://www.eaton.com/gb/en-gb/markets/data-centers/systems-engineering-data-centre/xintegra.html

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:adatközpontok alapelv Eaton of power six tökéletesítés

Up Next

A SUSE vezető a 2024-es Gartner® Magic Quadrant™ for Container Management jelentésben

Don't Miss

Gyártósori befogó készülékek költségeinek csökkentése additív gyártással

Ipar

Évente 250 milliárd eurót takaríthatna meg Európa az elektrifikációval a Schneider Electric új elemzése szerint

2040-re éves szinten akár 250 milliárd eurót is megtakaríthatna Európa, ha felgyorsítaná az elektromos áram használatára történő átállást, vagyis az elektrifikációt – derül ki a Schneider Electric új elemzéséből.

Az Európai Unióban a lakossági energiafelhasználás költsége jelenleg közel kétszer olyan magas, mint az Egyesült Államokban és háromszor annyi, mint Kínában.

A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat új kutatása arra hívja fel a figyelmet, hogy milyen fontos lenne az elektromos áram használatára történő minél gyorsabb átállás Európa jövője szempontjából. Jelenleg Európában az energiamixben az elektromos áram részesedése (az elektrifikáció szintje) mindössze 21 százalék, és ez az arány az elmúlt évtizedben nem változott. Kínában ezzel szemben ugyanebben az időszakban 10 százalékkal nőtt az elektrifikáció szintje és jelenleg 26-28 százalék körül van, az elektromos áram használatára való gyors átállás a következő években is folytatódik a távol-keleti országban.

Ugyanakkor az Európai Unióban a lakossági energiafelhasználás költsége 0,27 euró/kWh, míg az Egyesült Államokban 0,15 euró/kWh, Kínában pedig csupán 0,08 euró/kWh. Ez azt jelenti, hogy az uniós polgárok mindennapi tevékenységeinek ára háromszor magasabb, mint Kínában.

A „Europe energy security and competitiveness – supercharging electrification” című jelentésből kiderül, hogy Európa 2040-re évente 250 milliárd eurót takaríthatna meg az elektromos áram használatára történő átállás felgyorsításával. A tripla energia kihívás, azaz a megfizethetőség, a biztonság és a fenntarthatóság közötti egyensúly megteremtése továbbra is fennáll, mivel a fosszilis energiahordozók importjától való nagyfokú függőség miatt a költségek magasak, és a fenntarthatósági célok elérése távolinak tűnik. Ugyanakkor az EU-ban a kibocsátás 1990 óta 37 százalékkal csökkent.

Ezt az összetett kihívást az elektromos áram használatára való átállással lehetne kezelni. A kutatás azonban rámutat arra is, hogy az elektrifikáció előrehaladása Európában országonként jelentősen eltér, ami az infrastruktúrában, a politikai helyzetben, a piac érettségében és a fogyasztói magatartásban mutatkozó különbségeknek tudható be. Egyes államok, például a skandináv országok, jelentős előrelépéseket tettek olyan ágazatokban, mint a közlekedés és az építőipar, míg mások csak most kezdik fokozni erőfeszítéseiket. A dél-európai országok inkább az épületek elektrifikációjában értek el magasabb szintet, míg Nyugat- és Közép-Európában az ipari tevékenység elektromos áramra történő átállítását és a prosumer kezdeményezéseket ösztönző beruházásokban tapasztalható növekedés. Ahhoz, hogy Európa nemzetközi szinten versenyképes maradjon, a kontinensnek fel kell gyorsítania az elektrifikációt – állapítja meg a tanulmány.

Az elemzés több, kulcsfontosságú politikai intézkedést is megjelöl, amelyeket meg kell hozni. Először is, a politikai döntéshozóknak csökkenteniük kell az áram és a földgáz közötti árkülönbözetet a fosszilis energiahordozók támogatásának fokozatos megszüntetésével és az energiaadó reformjával, hogy ösztönözzék a tiszta energia használatát.

Ugyanilyen fontos a finanszírozás felgyorsítása is – a beruházásokhoz való hozzáférés egyszerűsítése, célzott ösztönzők nyújtása (különösen a kkv-k számára), valamint a kibocsátás-kereskedelmi rendszer bevételeinek és az innovációs alapokban lévő pénzek elektrifikációs projektekre fordítása.

A jelentés kiemeli továbbá a stabil helyi piacok létrehozásának fontosságát, amely magában foglalja az új épületek és ipari folyamatok elektromos árammal való ellátásának előírását, a hőszivattyúk és elektromos járművek gyors elterjedésének támogatását, valamint a prosumer kezdeményezések ösztönzését. Az elemzés alapján a gyorsabb elektrifikáció és a prosumer kezdeményezések felfuttatása akár egymillió új munkahelyet is teremthet. A tanulmány rámutat arra is, hogy a helyi fejlődést fenntartható közbeszerzéssel, gyorsított szabványosítással és az európai innováció és gyártás támogatásának prioritásként való kezelésével kell segíteni. Így biztosítható lenne, hogy az elektrifikáció gazdasági és foglalkoztatási előnyei az egész kontinensen érvényesüljenek.

„Ez a mérföldkőnek számító kutatás az eddigi legátfogóbb elemzést nyújtja az európai elektrifikációban rejlő lehetőségekről és azok megvalósításához szükséges politikai intézkedésekről. Az elektromos áram használatára való átállás elengedhetetlen, nemcsak klímacéljaink eléréséhez, hanem a gazdasági növekedés, az energiafüggetlenség és az ipari versenyképesség előmozdításához is. Európának sürgősen el kell mozdulnia a stagnáló elektrifikációs szintről. A technológia már rendelkezésre áll, készen áll a bevezetésre. Most a politikán a sor, hogy ösztönözzön, a vállalkozásoknak pedig lépniük kell a megvalósítás felé, hogy kiaknázhassuk a gazdasági és környezeti előnyöket”

– mondta el a kutatás kapcsán Laurent Bataille, a Schneider Electric európai ügyvezető alelnöke.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Közel 800 millió tonna CO2-kibocsátás elkerülésében segítette ügyfeleit a Schneider Electric

Tiszta energia biztosítása több mint 60 millió embernek, a legnagyobb beszállítók szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése 53 százalékkal – többek között ezek a mérföldkövek jellemezték az idei harmadik negyedévben a Schneider Electric fenntarthatósági programját.

A vállalat a New York-i Klímahéten jelentette be, hogy tovább fokozza erőfeszítéseit a Scope3 kibocsátások csökkentésére.

Újabb jelentős eredményeket hozott az idei harmadik negyedév a Schneider Sustainability Program (SSI) számára. Az ezer legnagyobb beszállító CO2-kibocsátásának mérséklését célzó Zero Carbon Project keretében sikerült 53 százalékos csökkenést elérni, ezzel jócskán túlszárnyalva az eredeti, 2025 végéig megfogalmazott célkitűzést. A Schneider Electric, az energia-technológia területén vezető multinacionális vállalat szeptember végére 792 millió tonna szén-dioxid kibocsátás elkerülésében segítette ügyfeleit termékei és megoldásai révén. Ez azt jelenti, hogy mindössze három hónap alatt közel 60 millió tonnával sikerült növelni ezt a mennyiséget, már most megközelítve az idei év végére kitűzött 800 millió tonnás értéket.

Fontos vállalások

A vállalat a 2025-ös New York-i Klímahéten jelentette be, hogy kibővíti a Scope3 szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló erőfeszítéseit, beleértve a beszállítók fokozottabb bevonását és az új iparági együttműködéseket. Ezen kezdeményezések célja a kibocsátáscsökkentés felgyorsítása a teljes értékláncban, és kiemelt figyelmet kap a digitális eszközök alkalmazása, a megújuló energiaforrások felhasználása és az átállás a körforgásos gazdaságra.

Újabb elismerést érdemeltek ki a Schneider Electric fenntarthatósági törekvései, a vállalat AirSeT kapcsolóberendezése elnyerte a Világgazdasági Fórum „Kiválóság a fenntartható tervezésben” díját. Ez az új, innovatív termék az SF₆ gázt tiszta levegővel és vákuumtechnológiával helyettesíti, így kiküszöböli egy erős üvegházhatású gáz jelenlétét, és lehetővé teszi intelligensebb, biztonságosabb hálózatok kialakítását.

Úton a tiszta energia felé

További fontos mérföldkő volt, hogy a harmadik negyedév végére már 60,6 millió embernek segített a vállalat abban, hogy tiszta energiához jusson hozzá, ami szintén azt jelenti, hogy ebben a mutatóban is sikerült teljesíteni az idei év végéig megfogalmazott célkitűzést. Ez az eredmény olyan decentralizált megoldások révén valósulhatott meg, mint a mikrogrid energiahálózatok, amelyek megerősítik a közösségek szerepét a helyi szintű döntéshozatalban és felelősségvállalásban. A Schneider Electric Fenntarthatósági Kutatóintézet legújabb tanulmánya, az „Energy Poverty: And the many ways that safe, affordable, sufficient, and sustainable energy for all empowers” azt vizsgálja, hogyan ösztönözheti az energiademokrácia a rendszerszintű változást.

A Schneider Electric 2021-ben indította el a 2025-ig tartó Schneider Sustainability Impact (SSI) kezdeményezést, melynek keretében 11 globális és több mint 200 helyi célkitűzést fogalmazott meg. A cég folyamatosan méri és publikálja az elért eredményeket. Az idei harmadik negyedév végére a célkitűzések megvalósítását mérő skálán 8,52-es értéket ért el a társaság a 2025 második negyedévi 8,06-os után.

„A Schneider Electricet idén már háromszor nevezték a világ legfenntarthatóbb vállalatának, legutóbb a Sustainability Magazine. Ezek az elismerések tükrözik, hogy partnereinkkel összefogva milyen fejlődést sikerült elérnünk a különböző iparágakban. A mindennapi cselekedeteink bizakodással töltenek el. A szervezetek csökkentik a kibocsátást, a technológia már rendelkezésre áll, és széles körben alkalmazzák is, az emberek pedig céltudatosan dolgoznak a változásokért. A fenntarthatóság egyre inkább a működésünk, az innovációnk és az együttműködéseink középpontjába kerül. Ez az, ahogy a valódi átalakulás végbemegy”

– mondta el Esther Finidori, a Schneider Electric fenntarthatóságért felelős vezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Egy kompakt megoldás – a nitrogéntermelő rendszer

A nitrogén számos iparágban nélkülözhetetlen gáz, amelyet hagyományosan palackozva vagy ömlesztve vásárolnak, azonban egyre több vállalat fedezi fel a helyszíni nitrogéntermelés előnyeit. Ez a megoldás nemcsak költséghatékonyabb, hanem biztonságosabb, fenntarthatóbb és rugalmasabb is. Cikkünk bemutatja, hogyan befolyásolja a nitrogén tisztasága a költségeket, milyen technológiák állnak rendelkezésre a helyszíni előállításhoz, és milyen gyakorlati előnyökkel jár az Atlas Copco nitrogéngenerátorainak alkalmazása. A cél az, hogy a vállalatok a saját igényeikhez igazított, optimalizált nitrogénellátást valósíthassanak meg.

A kompakt és azonnal telepíthető nitrogéntermelő rendszer független gázellátást és költségmegtakarítást biztosít. Tartalmaz egy légkompresszort, légkezelő berendezést, nitrogéngenerátort, nyomásfokozót, valamint a szükséges tartályokat és vezérlőket. Mindez egyetlen kompakt, előre üzembe helyezett platóra szerelve. A nitrogén állomásnak köszönhetően Ön egy energiahatékony és megbízható helyszíni nitrogénforrás előnyeit élvezheti.
Olvasson többet a kompakt nagynyomású nitrogéntermelő rendszerünkről:
www.atlascopco.com/hu-hu/compressors/products/nitrogen-generators/high-pressure-skid

Ebben a rövid videóban bemutatjuk a nitrogéntermelő rendszert:

Milyen technológiákkal lehetséges a helyszíni nitrogén-előállítás?

A nitrogéngenerátorok két fajtája ismert:

PSA technológia: A PSA (Pressure Swing Adsorption – nyomáslengetéses adszorpció) technológiát alkalmazó generátorok nagy tisztasági (akár 99,999%) és áramlási (1100 Nm³/h) szintre képesek, amelyre az elektronikai, vegyipari és gyógyszeripari folyamatokban van szükség. Ezek a helyszíni nitrogéngenerátorok két összekapcsolt toronyból állnak, amelyek közel folyamatos nitrogénáramlást biztosítanak.

Membrán technológia: A membrános módszerrel előállított nitrogén 95%–99,5%-os tisztasági szintet (állítható) és akár 500 m³/h áramlást is elérhet. Ez ideális a tűzvédelemben, a műanyag fröccsöntésben és az élelmiszer tartósításban való felhasználásra. A membrántechnológiát alkalmazó helyszíni nitrogéngenerátorok előnye a kis helyigény, az alacsony karbantartási és energiaigény.

Az Atlas Copcónál ezen a területen szerzett szakértelmünkkel segítünk Önnek költségmegtakarítást elérni és a minőséget is maximalizálni. Ez úgy lehetséges, hogy a helyben előállított nitrogén tisztaságát az adott alkalmazás alapján szabjuk meg. Mindkét technológiával gyártunk nitrogéntermelő berendezéseket széles nyomássávban és teljesítményben.

Miért lehet olcsóbb a saját nitrogén?

A helyszíni gázgenerátorok lehetővé teszik a vállalatok számára, hogy saját maguk állítsák elő az alkalmazásuknak megfelelő tisztaságú nitrogént. Ez pedig lehetővé teszi számukra, hogy jelentősen csökkentsék ipari gázköltségeiket, mivel a kisebb tisztaságú gáz előállítása kevesebb energiát igényel.

A palackokban vagy ömlesztett szállításban vásárolt gáz viszont mindig ugyanolyan nagy tisztaságú, ami a kriogén gyártási folyamat következménye. Ez azt jelenti, hogy a felhasználók nagy része olyan nagy tisztaságú gázhoz jut (és túlköltekezik), amelyre az alkalmazásuknak nincs is szüksége.

Hogyan befolyásolja a nitrogéngáz tisztasága a költségeket?

A nitrogén nagy szerepet játszik különböző iparágak területén, és gyakran az ötödik közműként emlegetik a víz, a villamos energia, a gáz és a sűrített levegő mellett. A nitrogént sok cég vásárolja meg készen, és néhányan saját maguk termelik. Cikkünkben szeretnénk rávilágítani a helyszíni nitrogéntermelés gyakorlati, pénzügyi, biztonsági és környezetvédelmi előnyeire, valamint arra, hogy mi a különbség a nitrogén tisztasága és minősége között.

Mielőtt megvizsgálnánk, hogy egy gáz, például a nitrogén (N₂) vagy az oxigén (O₂) tisztasága milyen hatással van a költségekre, fontos tisztázni egy gyakori tévhitet: a gáz tisztasága és a gáz minősége nem ugyanaz. A gáz tisztasága csak a koncentrációjára utal, például a 95%-os tisztaságú nitrogén 5% oxigént tartalmaz. A gázminőség a szennyező anyagok további jelenlétére utal.

A helyszíni nitrogéntermelés előnyei

A hatékonyság, a teljes tulajdonlási költség, az alkalmazottak biztonsága és a környezeti hatások tekintetében a helyszíni nitrogéntermelés sok előnnyel jár. Ráadásul a helyszíni termeléssel teljes mértékben ellenőrizheti az adott alkalmazáshoz előállított nitrogén tisztaságát, nyomását és mennyiségét.

Olvasson többet az Atlas Copco nitrogéngenerátor termékeiről:
www.atlascopco.com/hu-hu/compressors/products/nitrogen-generators

A nitrogén vásárlása vagy lízingelése esetén a költségek gyorsan összeadódnak, és Ön folyamatosan ki van téve olyan ellenőrizhetetlen külső tényezőknek, mint a hosszú távú szerződés, az áremelkedés, a logisztikai költségek vagy a folyékony nitrogén tárolásának veszélyei.

A helyszíni termelés mindezen tényezőkre megoldást ad, nemcsak azért, mert a nitrogén körülöttünk jelen van a levegőben, hanem más okok miatt is: a beszállítótól való beszerzés során felmerülő költségek töredékéért érhető el, és alacsony környezeti lábnyomot hagy maga után.

Azok a vállalatok, amelyeknek napi szinten van szükségük nitrogénre, sokat nyerhetnek a gáz helyszíni előállításával. Az előnyök közé tartoznak:

Legalacsonyabb összköltség egységnyi előállított nitrogénre vetítve – javuló eredményesség
Nincsenek hosszú távú és bonyolult, harmadik féllel kötött ellátási szerződések – stabil és kiszámítható költségek
Nulla gáz- és pénzpazarlás – a gáztermelés költsége arányos a felhasználással
Az utántöltésekhez szükséges megrendelések és feldolgozásuk eltűnnek – alacsonyabb adminisztrációs / logisztikai költségek
Teljes biztonság – nincs nagy mennyiségű gáztárolás a helyszínen
Nincs tárolási és szállítási költség – alacsony környezeti lábnyom
Megbízható működés – garantálja a folyamatos száraz, kiváló minőségű és stabil tisztaságú nitrogénellátást
Kompakt és csendes – a csendes működés lehetővé teszi, hogy a gépet a termelési területre telepítse. Nincs szükség külső tartályokra a stabil ellátáshoz

A helyszíni gáztermelés előnyeit ebben a rövid videóban is megtekintheti: