Ipar

Így válhatnak tökéletessé az adatközpontok!

A hatékony rendszertervezés és rendszerintegráció hat alapelve.

A „Power of Six” hat alapelvet takar, amely az Eaton intelligens energiagazdálkodási vállalat adatközpontok tervezése során alkalmazott szisztematikus megközelítése. Holisztikus szemlélete úgy teremt hozzáadott értéket, hogy összehangolja a vállalat megoldásait a felhasználók energiainfrastruktúra-igényeivel, miközben támogatja őket a tökéletes, öntudatos és önmagát optimalizáló adatközpont megvalósítása felé vezető úton. Az Eaton szakértői azt a kérdést járták körül, hogy miként csökkenthető a tervezési kockázat és a rendszer komplexitása, illetve hogyan optimalizálható az adatközpont teljesítménye az alábbi rendszertechnikai elvek alkalmazásával.

A „Power of Six” lényege egy olyan módszertani, több tudományágat átfogó megközelítés, amely figyelembe veszi a rendszer egyes elemeit és azok kölcsönhatásait a teljes életciklus során, hogy valóban végponttól végpontig tartó műszaki megoldások születhessenek. Ráadásul ez kereskedelmi és műszaki előnyöket is hordoz magában. Ennek alapvető eleme egy olyan digitális felület, amely segít az informatikai (IT) és üzemeltetési technológiai (OT) eszközök egyre összetettebb környezetének hatékony kezelésében, miközben teljes körű rendszeráttekintést biztosít a fehér és szürke térben.

Íme a hat alapelv, amely segít megérteni a rendszer jelentőségét:

Kritikus energiaellátó rendszerelemek tervezése: Fő lényege, hogy megismerjük az energiaellátó rendszerek kritikus összetevőinek jellemzőit, viselkedését és hatásait. Ha megértjük ezeket az apró részleteket, optimalizálhatjuk a teljesítményt, növelhetjük az energiahatékonyságot, és hatékonyan eleget tehetünk az informatikai elvárásoknak. Ezt úgy tehetjük meg, ha elemezzük az egyes komponenseket, hogy megismerjük azok célját, jellemzőit és a rendszeren belüli kölcsönhatásaikat. A berendezések elhelyezése, kezelése és integrálása optimalizálható egy digitális szoftverplatform segítségével. A cél a teljesítmény növelése, a meghibásodások előrejelzése és a használat optimalizálása a komponensek egyenkénti megtervezésével és kölcsönhatásaik részletekbe menő megértésével, a hálózattól a chipig. Ez segít megérteni a komponensek jellemzőit és az elektromos tulajdonságaira, a feszültségre, a kapacitásra és az impedanciára gyakorolt hatását. A hatékonyság növelése érdekében fontos a komponensveszteség csökkentése, a teljesítménytényező javítása és a terhelések kiegyensúlyozása.

„A rendszereket úgy kell tervezni, hogy képesek legyenek redundanciát és megbízhatóságot biztosítani, redundáns kritikus komponensekkel és prediktív karbantartással a komponensek szintjén. Végül, ha figyelembe vesszük a kritikus összetevőket, akkor az üzemeltetési fázisban felhasználhatjuk az adatelemzést a hatékonyság javítására, a kihasználtság maximalizálására és a problémák előrejelzésére, melyek döntő jelentőségűvé válnak a megvalósításában és eszközgazdálkodásban”

– mondta Fehér Tamás, az Eaton Magyarország munkatársa.

Eszközgazdálkodás és feltételalapú felügyelet: Kiemeli a digitális felület energiagazdálkodási rendszerbe történő beépítésének fontosságát. Ez lehetővé teszi az eszközök felügyeletét és kezelését, így megnyitja az utat a proaktív intézkedések végrehajtása, az élettartam növelése és a teljesítmény optimalizálása érdekében. A folyamatos felügyelet és karbantartás biztosítja, hogy minden komponens a lehető legnagyobb hatékonysággal működjön, egyúttal azonosítja a rendszerben esetlegesen felmerülő potenciális kockázatokat. Ez az elv biztosítja, hogy tervet dolgozzunk ki a teljesítmény optimalizálására, az élettartam meghosszabbítására, a meghibásodások előrejelzésére, valamint a hardver cseréjére és korszerűsítésére, még azelőtt, hogy annak állapota problémát okozna.

A digitális ikertechnológia létrehozására képes digitális felület felhasználásával, valamint a mesterséges intelligencia (AI) és a gépi tanulási funkciókkal együtt már a tervezési szakaszban optimalizálhatjuk a teljesítményt azáltal, hogy azonosítja azokat a területeket, ahol a berendezések nem az előre jelzett módon működnek. Az energiahatékonyság is nyomon követhető a terhelésfigyelés, valamint a teljes rendszer használatának és teljesítményének optimalizálása révén. Az energiaelosztás területén belül például – különösen a transzformátorok tekercselései esetében – fontos a fogyasztás és a hőmérséklet felügyelete, valamint a kapcsolóberendezések érintkező-kopásának nyomon követése. Ez a fajta feltételalapú felügyelet lehetővé teszi a rendszertervezést.

A rendszertervezés elve: Mivel a rendszeren túlmutató kölcsönhatásokat is figyelembe kell vennünk, ez az elv a rendszertervezés tágabb megközelítésére biztat, ahelyett, hogy azt funkcióblokkok sorozataként fognánk fel. A megfelelően integrált komponensek minimalizálják az energiapazarlást, és biztosítják a nagy teljesítményű fogyasztók, például a hűtés hatékony felhasználását, hogy csökkentsék a rendszer működésére nehezedő terheket. Egy jól megtervezett, integrált rendszerrel csökkenthetjük a komponensek meghibásodását, optimalizálhatjuk a felhasználásukat és meghosszabbíthatjuk az élettartamukat, ezzel pedig könnyebben elérhetjük működési és fenntarthatósági céljainkat. A rendszerelemek közötti jobb kommunikáció és kapcsolódási pontok hozzájárulhatnak a rendszer teljesítményének optimalizálása és fenntartása érdekében a szolgáltatott adatok várakozási idejének csökkentéséhez és a nagyobb energiahatékonysághoz.
Energiahatékonyság: Ha a tervezési szakaszban alkalmazzuk a rendszertechnikai megközelítést, hogy a lehető legkisebbre csökkentsük az energiaveszteségeket és optimalizáljuk a rendszer hatékonyságát, akkor ezzel elősegíthetjük a fenntarthatósági célok elérését és az üzemeltetési költségek csökkentését. A megfelelő berendezések megfontolt kiválasztása lehetővé teszi az általános hatékonyság javítását. Ha például kisfeszültségű rendszerekben réz gyűjtősíneket használunk, azzal mintegy 25%-kal csökkenthetjük az energiaveszteséget az alumíniumból készült változatokhoz képest. Ezzel együtt egy digitális szoftverplatform gépi tanulás és mesterséges intelligencia segítségével figyeli és menedzseli az energiahatékonyságot, hogy jobban megérthessük, az energiaelosztás melyik pontján fordulhatnak elő veszteségek és hogyan lehet azokat megelőzni. Más intézkedésekkel, például a kábelhosszak optimalizálásával és az alacsony energiaveszteségű transzformátorok használatával kombinálva mindez energiamegtakarítást biztosít és segít a megújuló energia hatékony integrációjában.
A megújuló energiák integrációja: A megújuló energiaforrások egyre fontosabb szerepet játszanak az energiaellátás ökoszisztémájában. Éppen ezért alapvető annak megértése, hogy milyen hatással van a megújuló energiaforrások és az alternatív energiaforrások integrálása a rendszer teljesítményére és a tápellátás minőségére. Ezzel hozzájárulhatunk a rugalmas és megbízható áramellátás biztosításához, és csökkenthetjük az áramkimaradások valószínűségét. Az egyik ilyen hatás, amelyet meg kell értenünk, az az, hogy a megújuló energiaforrásokban kisebb a forgó tömeg és a tehetetlenség, ami viszont befolyásolja a villamosenergia-áramlás minőségét a villamosenergia-rendszerben a kisebb frekvenciaszabályozás és a nagyobb ingadozás miatt.

„Fel kell ismerni a felharmonikusokra és a feszültségingadozásokra gyakorolt hatásokat is, amelyek a több inverteralapú áramforrás bevezetéséből erednek. A digitális felület lehetővé teszi, hogy megértsük a helyszíni és a nem helyszíni megújuló energiatermelés keverékét, figyelemmel kísérve a felhasznált energiát és annak forrását. Az energiaellátás változékonyságának kezeléséhez és a hálózati stabilitás biztosításához rugalmas és dinamikus tervezés szükséges”

– tette hozzá Fehér Tamás.

Rugalmas és dinamikus tervezés: A változó igényekhez és az olyan újonnan megjelenő technológiákhoz, mint a mesterséges intelligencia (AI), rugalmas és dinamikus tervezési szemlélet szükséges. Ha alkalmazkodunk, azzal biztosítjuk, hogy megoldásaink a gyorsan változó környezetben is relevánsak és hatékonyak legyenek. Egy digitális szoftverplatform integrálásával azonosítani lehet a tervezésben szükséges változtatásokat és az esetleges kiigazítások lehetőségét, miközben megérthetjük azok hatását és optimalizálhatjuk a rendszer rugalmasságát.

„Ha a végső cél egy olyan adatközpont létrehozása, amely képes önmagát kezelni és optimalizálni, akkor iparági szinten kell elmozdulnunk a rendszeralapú tervezés irányába. Ennek érdekében közösen kell magunkévá tennünk egy sor alapelvet és a rendszerszemléletű megközelítést. Ebben segít a fenti hat alapelv. El kell kezdenünk már a tervezés korai szakaszában és az adatközpont teljes életciklusa során használni az integrált digitális szoftverplatformokat, nem csupán az üzemeltetés során. Ez megkönnyíti a működési érték növelését az adataiból származó intelligens, hasznosítható információk felhasználásával. Ezekben a bizonytalan időkben, a változó energia- és környezetvédelmi követelményeknek való megfelelés érdekében mindenképpen szükséges újragondolni a jelenlegi gyakorlatot”

– tette hozzá a szakértő.

Az Eaton rendszertervezési megközelítéséről vagy az xIntegra megoldásáról további információ az alábbi weboldalon található: https://www.eaton.com/gb/en-gb/markets/data-centers/systems-engineering-data-centre/xintegra.html

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:adatközpontok alapelv Eaton of power six tökéletesítés

Up Next

A SUSE vezető a 2024-es Gartner® Magic Quadrant™ for Container Management jelentésben

Don't Miss

Gyártósori befogó készülékek költségeinek csökkentése additív gyártással

Ipar

Hazánkban nyílt meg Közép-Európa legjelentősebb alternatív takarmányfehérje üzeme

A magyar Agroloop Hungary Kft. hivatalosan is megnyitotta 13 ezer négyzetméteres takarmányfehérje-gyártó üzemét az üllői Aerozone Parkban.

A 30 millió eurós beruházásból megvalósuló fejlesztés az első ipari mértékű takarmánycélú rovarfehérje-feldolgozó gyár Magyarországon. Egészséges állateledel-alapanyagokat és szerves talajjavító készítményeket állítanak elő körforgásos modellben, környezetbarát módon. Az itt előállított termékek az agrárium számos területén hoznak forradalmian új, fenntartható megoldásokat.

A takarmány célú rovarpiac forradalmi robbanás előtt áll: szakértői becslések szerint az évtized végére az EU-ban eléri az évi 2 milliárd eurós összforgalmat, éves szinten 1 millió tonna rovarlisztet termelve.

Ennek egyik legfőbb oka, hogy – a fehérjeigény növekedése miatt – rendkívüli mértékben megnőtt a kereslet az alternatív fehérjeforrások iránt. Ilyen a jelenleg Dél-Amerikából importált szójafehérje és a halliszt is, csakhogy ezek elképesztően nagy ökológiai lábnyomot hagynak maguk után.

A megoldást a hatékony és környezetbarát takarmány alapanyag-előállítás jelentheti lokálisan elérhető biomasszából.

Tökéletes körforgás: minden tényleges termékké alakul

Ezzel foglalkozik a magyar Agroloop, amely a környékén tevékenykedő élelmiszer-feldolgozók takarmány minősítésű melléktermékeit (pl. gyümölcstörköly, búzakorpa, káposztatorzsa) hasznosítja újra úgy, hogy fekete katonalégy lárvák etetésére használja. Ezek a rovarok egy automatizált rendszerben több ezer ládában elzártan, gyorsan fejlődnek és néhány nap alatt az alacsony értékű biomasszát (a melléktermékekből létrejött táplálékuk) magas minőségű takarmányfehérjévé és -zsírrá alakítják át. A magyar agrotech cég ebből állít elő prémium minőségű, hipoallergén takarmány alapanyagokat házi kedvencek és haszonállatok számára, valamint olyan szerves talajjavító készítményeket, melyek – a műtrágyával ellentétben – nem pusztítják ki a talaj hasznos mikroba-közösségeit.

Magyarán a rendszerben nincs hulladék, minden tényleges termékké alakul: ez a körforgásos gazdasági modell pedig összehasonlíthatatlanul kisebb ökológiai lábnyommal jár, mint a hagyományos állati takarmányalapanyag-termelés.

„Csúcsidőszakban” 1,8 milliárd rovarlárva fejlődik zárt rendszerben

A takarmányfehérje gyártó vállalat most új mérföldkőhöz érkezett: négy évvel a cég alapítása után, 2024. december 13-án, Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Alapítvány kuratóriumának elnökének jelenlétében hivatalosan is megnyitotta az üllői Aeorozone Parkban található 13 ezer négyzetméteres automatizált üzemét.

Ide a különböző hazai élelmiszeripari termelők melléktermékeiből napi 120 tonna takarmányalapanyag érkezik be a lárváknak, amelyek majd „csúcsidőszakban” 1,8 milliárdan fejlődnek majd mintegy 36 ezer ládában. A feldolgozó üzemben a nagyságrendileg napi 150 millió lárvából havi 250 tonna kiváló minőségű takarmány fehérjelisztet, 50 tonna takarmányzsírt és 900 tonna szerves trágyát állítanak elő. A munkálatok heti 7 napon át, a nap 24 órájában zajlanak, az év szinte minden napján. A jelenleg 35 főt foglalkoztató gyárba egy korszerű légmosó rendszert is telepítettek, amely biztosítja, hogy az üzemen kívül semmilyen kellemetlen szag ne érződjön.

Ha rajtuk múlik, nem fogunk rovarokat enni

„Két legyet ütni egy csapásra” – szól a mondás. Na, de hogyan üthetünk négy (és ráadásul) fekete katonalegyet egy csapásra? Erre ad választ az Agroloop tevékenysége: először is ez a most nyíló üzem élelmiszeripari melléktermékeket – azaz hulladékot – hasznosít, másodszor prémium minőségű állati takarmányfehérjét állít elő, amire óriási szükség van itt Európában, hiszen a fehérjekitettség egyre sürgetőbb problémát jelent. Harmadrészt az Agroloop a rovarok ürülékét is felhasználja: talajjavító granulátumot állít elő belőle, ami javít a talajok termőképességén. És végül, mivel az előállításhoz sokkal kevesebb termőföld szükséges, jelentős mennyiségű termőterület szabadul fel, amin nem csak állati takarmánynövényeket, hanem a mi életünket színesítő növényeket tudunk termelni. Így üt az Agroloop négy legyet egy csapásra”

– mondta el a megnyitón dr. Áder János, volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Alapítvány kuratóriumának elnöke.

„Az elmúlt években számtalanszor megkérdezték tőlem, hogy fogunk-e rovarokat enni a jövőben? A válaszom röviden az, hogy Mi az Agroloop-nál azon dolgozunk, hogy erre ne legyen szükség. Meggyőződésünk, hogy ökológiai problémák kezelésének része kell legyen a rovar iparág, hiszen egy működő és fenntartható, alternatív fehérjeforrást tudunk kínálni a haszonállatok és házi kedvenceink számára. A jövő természetes erőforrását biztosítjuk számukra. Azáltal, hogy minden alapanyagot 100 km-es körön belülről hozzuk, és megvalósul a körforgásos gazdasági modell, csökken a CO2-kibocsátás, újrahasznosulnak az eltékozolt szerves élelmiszerek melléktermékei, kevesebb esőerdőt vágnak ki, mérséklődik a hazánkba irányuló génmódosított szójafehérje-import”

– nyitotta beszédét a gyármegnyitó ünnepségen Percze Rajmond, az Agroloop társalapító-ügyvezetője.

„Ha definiálnom kellene magunkat, nem agrár- vagy technológiai cégnek nevezném az Agroloopot, hanem fenntarthatóságot előállítónak. Minden döntésünk alapvető kérdése az, hogy fenntartható-e, amit teszünk? Hiszünk abban, hogy a takarmánycélú rovarfehérje-gyártás új dimenziókat nyithat a hazai agrár- és élelmiszeripar fejlesztésében és a klímaváltozás mérséklésében egyaránt. Az üzem megnyitásával amellett, hogy igyekszünk kiszolgálni a növekvő globális keresletet, az is célunk, hogy meghonosítsuk az ipari méretű rovartenyésztést a közép-kelet-európai régióban és hosszú távon a világ élvonalába kerüljünk”

– tette hozzá a szakember.

30 millió eurós beruházás, melyben többen is hittek

Az Agroloop 2020-as alapítása óta több millió euró tőkebevonáson van túl, a befektetőik között megtalálhatóak kockázati tőketársaságok és stratégiai partnerek is: köztük az Eprolius Hungary Zrt. és a Gran Private Equity vezető magyar kockázati tőketársaság, valamint a Kék Bolygó Klímavédelmi Kockázati Tőkealap és a Lead Ventures Alapkezelő által képviselt Enter Tomorrow Kockázati Tőkealap is, akik osztoznak a vállalat fenntarthatóságra és innovációra vonatkozó elkötelezettségében. Ezen felül az UniCredit Csoport az Európai Beruházási Alappal (European Investment Fund, EIF) aláírt keretgaranciájával segíti az agrotech céget. Az általuk nyújtott milliárdos tőkeinjekciót és finanszírozást az Agroloop a fekete katonalégy lárvatenyésztési és -feldolgozási tevékenységének bővítésére, illetve technológiájuk továbbfejlesztésére fordítja.

A vállalat szerződött partnerei közül kiemelt szerepet tölt be a régiós takarmánypiac egyik meghatározó vállalata, a szintén magyar UBM, amely stratégiai partnerként támogatja a rovaralapú termékek bevezetését és eljuttatását a haszonállat-takarmánygyártás piacára.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Energiahatékonyság, természetes anyagok és innováció: a jövő házai Szentendrén

A fenntartható építészet napjainkban egyre inkább a figyelem középpontjába kerül, hiszen nemcsak a szakma, hanem a hétköznapi emberek számára is kiemelt jelentőségűvé vált. A tervek szerint 2025 tavaszán Szentendrén az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. (ÉMI) területén megnyitja kapuit a Nemzeti Mintaházpark és Látogatóközpont, ami az energiahatékony, környezetbarát és innovatív építészeti technológiák bemutatását tűzte ki célul.

A Mintaházparkban tíz különböző építési megoldás kapott helyet, amelyek az előregyártott szerkezetek sokszínűségét és az energiahatékonyságot helyezik előtérbe. Ezek között megtalálhatók a természetes anyagokkal készült, környezetbarát otthonok, valamint a különböző moduláris és előregyártott építési rendszerek. A park így átfogó képet nyújt majd az építészeti piac jelenlegi trendjeiről, és lehetőséget biztosít a látogatóknak arra, hogy összehasonlítsák a különböző technológiák előnyeit.

Fenntarthatóság a gyakorlatban: Hogyan formálják a jövőt a modern építészeti megoldások?

A Nemzeti Mintaházpark jól tükrözi az építészeti piac változásait: a fenntarthatóság immár nemcsak irányelv, hanem alapkövetelmény. Az építési anyagok és technológiák kiválasztásában egyre nagyobb szerepet kapnak a környezeti terhelést csökkentő, energiahatékony megoldások, amelyek a jövő generációi számára is élhető környezetet teremtenek. Ez nemcsak technológiai kérdés, hanem egyben szemléletváltás, amely az emberek mindennapi döntéseit is formálja. A Mintaházpark célja, hogy közelebb hozza a hétköznapi emberekhez az építészeti technológiák fejlődését és a fenntarthatóság szemléletét.

„A fenntartható építészet nemcsak arról szól, hogy kevesebb energiát használunk fel, hanem arról is, hogy a bolygónk terhelését csökkentve élhetőbb jövőt biztosítsunk. Az általunk alkalmazott megoldások egyszerre támogatják az energiahatékonyságot és az egészséges életterek kialakítását. Ugyanakkor fontos megérteni, hogy minden technológia egyedi igényekre ad választ, ami a Mintaházpark sokszínűségében is megmutatkozik” – hangsúlyozza Bogdán Attila, okleveles faipari mérnök, a Platánplán Mérnöki Iroda ügyvezetője.

Gyors telepítés, maximális energiahatékonyság: Az előregyártott házak előnyei

Az előregyártott építési technológiák, mint a CLT (cross-laminated timber) vagy a nagypaneles rendszerek, gyorsabbá és precízebbé teszik az építkezéseket. Ezek a megoldások nemcsak költséghatékonyak, hanem minimalizálják az építkezés során keletkező hulladékot is, hozzájárulva a fenntarthatósághoz. Míg egyesek még mindig kételkednek az ilyen házak tartósságában, a modern mérnöki technológiák bebizonyították, hogy ezek a szerkezetek ugyanolyan stabilak és hosszú életűek, mint a hagyományos épületek.

“Az előregyártott technológiák egyik legnagyobb előnye a gyorsaság. Egy 100 m²-es ház szerkezete mindössze 2-3 nap alatt összeállítható, és 2-3 hónapon belül kulcsrakészen átadható. Ez az időtartam jelentősen rövidebb, mint a hagyományos építkezéseké, miközben az energiahatékonyság és az esztétika is kiemelt szempont marad. A gyors telepítés nem a minőség rovására történik, hanem a korszerű mérnöki technológiáknak köszönhető, amelyek a tervezéstől a kivitelezésig pontos és hatékony munkát tesznek lehetővé” – emeli ki Bogdán Attila.

A CLT-technológia nemcsak gyors és precíz, hanem esztétikus és egészséges élőhelyeket is biztosít. A természetes alapanyagok, mint a fa, kiemelt szerepet játszanak a fenntarthatóságban, miközben hozzájárulnak az egészségesebb életterek kialakításához. A fa megfelelő tervezéssel és gondos kivitelezéssel akár kezelés nélkül is alkalmazható, ha a tervezésnél figyelembe veszik a helyi viszonyokat, például az eső elleni védelmet.

„A vegyszeres kezelések – mint a gombaölők vagy más védőszerek – gyakran bőrproblémákat okoznak, és hosszú távon egészségügyi kockázatokat is jelentenek. Ezért fontos, hogy természetes anyagokkal dolgozzunk, és már a tervezési szakaszban biztosítsuk a faanyag védelmét. Európában számos példát találunk arra, hogy megfelelő tervezéssel és kivitelezéssel a faanyag hosszú élettartamú lehet – a nyugat-európai országok (például Svédország, Norvégia, Németország vagy Hollandia) mellett Kelet- és Közép-Európa régiói, mint Lengyelország, Felvidék vagy Erdély, szintén bizonyítják, hogy a hagyományos faépítészeti technológiák több generáción át képesek stabilan és biztonságosan szolgálni az embereket” – teszi hozzá a faházak építésében több mint 30 éves tapasztalattal rendelkező szakértő.

Hagyományos alapanyagok, modern otthonok

Az építészet jövője a tradíciók és az innovációk egyensúlyában rejlik. A Platánplán Mérnöki Iroda által tervezett házakban alkalmazott természetes anyagok, mint a fa, illetve a vályog, a farostlemez vagy a birkagyapjú-szigetelés, nem tartalmaznak egészségre káros anyagokat. További előnyük, hogy nemcsak az egészséges beltéri környezet kialakításában játszanak kulcsszerepet, hanem kimagasló hőszigetelési tulajdonságaik révén az energiahatékonysághoz is hozzájárulnak. Az anyagok természetes páraszabályozó képessége megelőzi a penészedést, és kényelmes, komfortos légkört biztosít.

Bogdán Attila, a Platánplán Mérnöki Iroda ügyvezetője, az építészet ezen irányát követi: „Számomra az építészet nemcsak anyagokról és technológiákról szól, hanem arról, hogy milyen életminőséget nyújtanak a megalkotott terek. A tradíciók tisztelete és az innovációk alkalmazása nem zárják ki – éppen ellenkezőleg, kiegészítik – egymást!”

A Platánplán bemutatóháza a Nemzeti Mintaházparkban kiváló példája lesz ennek a szemléletnek. Az Ybl-díjas építész, Fialovszky Tamás által tervezett ház alapozásához talajcsavaros technológiát használnak, ami minimális környezeti terheléssel jár. Ez a megoldás különösen előnyös, ahol a hagyományos betonozás nem indokolt, vagy a talajviszonyok ezt nem teszik lehetővé. A talajcsavaros alapozás környezetbarát, és biztosítja az épület későbbi áthelyezését is, ami az előregyártott technológia új dimenzióit nyitja meg.

„A bemutatóházunk másik figyelemre méltó megoldása a japán eredetű égetett fa burkolat lesz, amely tűzvédelmi és esztétikai szempontból is kiemelkedő. Japánban évszázadok óta használják, mert természetes módon ellenáll a tűznek és a rovaroknak. A házunkat természetes és gépi szellőztető rendszerek kombinációjával, valamint innovatív napelemes tetőcserepekkel is felszereljük, hogy az esztétikus megjelenés mellett a fenntartható energiahasználatot is biztosítsuk” – mutat rá a szakember.

Az ÉMI Nemzeti Mintaházpark és Látogatóközpontban bemutatásra kerülő megoldások egyértelművé teszik, hogy a modern építészet jóval többről szól, mint a falak és tetők felhúzása. A fenntartható építési technológiák már ma is elérhetők, és valódi alternatívát kínálnak a modern igények kielégítésére.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Nők az informatika élén: Digitális átalakulás támogatása a cargo-partnernél

A NIPPON EXPRESS HOLDINGS INC. vállalatcsoporthoz tartozó cargo-partner számára a digitalizáció kulcsszerepet játszik a logisztika jövőjének alakításában és az ügyfélélmény fejlesztésében.

Az elmúlt években a vállalat jelentős előrelépéseket tett a fejlett digitális platformok és adatkezelési rendszerek szervezeti integrálásában. A digitális átalakulásban meghatározó szerepet vállalnak a cargo-partner informatikai vezetői, különösen a nők, akik innovációs tevékenységükkel jelentős mértékben hozzájárulnak a fejlődéshez.

A logisztikai folyamatok racionalizálása a CargoWise segítségével

A cargo-partner ügyfélközpontú digitális megoldások iránti elkötelezettsége egyértelműen megmutatkozik a legújabb informatikai rendszerek és platformok fejlesztéseiben.

„Mindig is célunk volt a folyamatok korszerűsítése és a hatékonyság növelése, hogy ügyfeleinknek a lehető legjobb élményt nyújthassuk”

– hangsúlyozta Nadezhda Hauer, a cargo-partner Üzleti Intelligencia és Fejlett Analitika részlegének vezetője.

„Az egyik legfontosabb mérföldkő a CargoWise globális bevezetése volt, amely saját fejlesztésű ellátásilánc-irányítási rendszerünkkel, a SPOT-tal együttműködve lehetővé teszi az adatok integrálását rendszereink és külső adatforrások között. Ezzel ügyfeleink számára gyorsabb és átláthatóbb szolgáltatásokat biztosítunk.”

Salesforce integráció

A CargoWise azonban csak egy része a cargo-partner közelmúltbeli digitális átalakítási törekvéseinek. Liandre Vasco, az IT Értékesítési Alkalmazások csoportvezetője meghatározó szerepet játszott az ügyfélelkötelezettségek maximalizálásában azáltal, hogy megvalósította a Salesforce integrációját.

„A Salesforce lehetővé tette számunkra, hogy 360 fokos képet alkossunk az ügyfélkapcsolatokról”

– magyarázta Liandre Vasco.

„Ez lehetővé teszi számunkra, hogy proaktívan foglalkozzunk az ügyfelek igényeivel, javítsuk a kommunikációt, és biztosítsuk, hogy személyre szabott, rugalmas szolgáltatást nyújtunk. Ezek rendkívül fontos tényezők a mai versenypiacon.”

A pénzügyi műveletek fejlesztése a zökkenőmentes üzletmenet érdekében

A pénzügyi vonalon Anna Nowak, a Pénzügyi Alkalmazások csoportvezetője irányította a pénzügyi folyamatok digitális eszközökkel történő optimalizálására irányuló törekvéseket.

„Korszerű digitális számlázási megoldásokat alkalmaztunk a számlakibocsátási és fizetési folyamatok hatékonyabbá tételéhez, amelyek a pontosság, az átláthatóság és a gyorsaság fokozásával váltak közvetlenül az ügyfeleink javára”

– mondta Anna Nowak.

„Ezek az innovációk nemcsak a belső hatékonyságunkat támogatják, hanem lehetővé teszik számunkra az ügyfeleink felé történő gyorsabb és pontosabb számlázást is, amelyek sok esetben előre integráltak az ügyfelek ERP-rendszerével.”

A nők támogatása az informatikában: az elszántság és a magabiztosság ösztönzése

A cargo-partner-nél a nemek közötti egyensúly elősegítése és a nők informatikai területen való kiteljesedésének támogatása a vállalat szervezeti kultúrájába ágyazott prioritások közé tartozik. Ennek ellenére továbbra is vannak kihívások, nemcsak az iparágon belül, hanem a potenciális jelöltek gondolkodásmódjában is.

„A legnagyobb akadály az, hogy nagyon kevés nő jelentkezik informatikai pozíciókra, és ha mégis, akkor gyakran alacsonyabb célt tűznek ki maguk elé, mint amit a tapasztalatuk indokolna”

– magyarázta Nadezhda Hauer.

„A nőknek fel kell hagyniuk a várakozással, a kétkedéssel, és el kell kezdeniük előretörni. A kulcs a lelkesedés. Ha szereted a munkát, akkor itt a helyed.”

Anna Nowak hozzátette:

„A nők gyakran megpróbálnak minden egyes elvárható szempontnak megfelelni, amik az álláshirdetésekben szerepelnek, mielőtt jelentkeznének a munkára. De nem ez a lényeg. A növekedés ugyanis az önmagunk elé állított kihívásokból fakad. Láttam már nőket, akik az interjúkon lekicsinyelték a tudásukat, vagy alulértékelték magukat a bértárgyalások során. Ezen változtatni kell. Mi, a cargo-partner vezetői, felismerjük és kezeljük ezeket a különbségeket”.

Az informatikai terület határtalan lehetőségeket, rugalmasságot és a növekedéshez vezető utakat kínál. A cargo-partnernél a különböző régiókban működő csapatok már most elérték a nemek közötti egyenlőséget, sőt, akár a női többség részarányát is olyan területeken, mint például az adatfeldolgozás.

„Ezeket a munkaköröket korábban alulértékelték. Ma viszont kulcsfontosságúak, és a nőknek fel kell ismerniük, hogy az informatikai terület minden szegletében van helyük.”

– hangsúlyozta Nadezhda Hauer.

A sokszínű munkaerő támogatásával a cargo-partner nemcsak a saját munkahelyi kultúráját gazdagítja, hanem azt is biztosítja, hogy a vállalat innovatív maradjon, és alkalmazkodni tudjon ügyfelei folyamatosan változó igényeihez.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!