Ipar

Így válhatnak tökéletessé az adatközpontok!

A hatékony rendszertervezés és rendszerintegráció hat alapelve.

A „Power of Six” hat alapelvet takar, amely az Eaton intelligens energiagazdálkodási vállalat adatközpontok tervezése során alkalmazott szisztematikus megközelítése. Holisztikus szemlélete úgy teremt hozzáadott értéket, hogy összehangolja a vállalat megoldásait a felhasználók energiainfrastruktúra-igényeivel, miközben támogatja őket a tökéletes, öntudatos és önmagát optimalizáló adatközpont megvalósítása felé vezető úton. Az Eaton szakértői azt a kérdést járták körül, hogy miként csökkenthető a tervezési kockázat és a rendszer komplexitása, illetve hogyan optimalizálható az adatközpont teljesítménye az alábbi rendszertechnikai elvek alkalmazásával.

A „Power of Six” lényege egy olyan módszertani, több tudományágat átfogó megközelítés, amely figyelembe veszi a rendszer egyes elemeit és azok kölcsönhatásait a teljes életciklus során, hogy valóban végponttól végpontig tartó műszaki megoldások születhessenek. Ráadásul ez kereskedelmi és műszaki előnyöket is hordoz magában. Ennek alapvető eleme egy olyan digitális felület, amely segít az informatikai (IT) és üzemeltetési technológiai (OT) eszközök egyre összetettebb környezetének hatékony kezelésében, miközben teljes körű rendszeráttekintést biztosít a fehér és szürke térben.

Íme a hat alapelv, amely segít megérteni a rendszer jelentőségét:

Kritikus energiaellátó rendszerelemek tervezése: Fő lényege, hogy megismerjük az energiaellátó rendszerek kritikus összetevőinek jellemzőit, viselkedését és hatásait. Ha megértjük ezeket az apró részleteket, optimalizálhatjuk a teljesítményt, növelhetjük az energiahatékonyságot, és hatékonyan eleget tehetünk az informatikai elvárásoknak. Ezt úgy tehetjük meg, ha elemezzük az egyes komponenseket, hogy megismerjük azok célját, jellemzőit és a rendszeren belüli kölcsönhatásaikat. A berendezések elhelyezése, kezelése és integrálása optimalizálható egy digitális szoftverplatform segítségével. A cél a teljesítmény növelése, a meghibásodások előrejelzése és a használat optimalizálása a komponensek egyenkénti megtervezésével és kölcsönhatásaik részletekbe menő megértésével, a hálózattól a chipig. Ez segít megérteni a komponensek jellemzőit és az elektromos tulajdonságaira, a feszültségre, a kapacitásra és az impedanciára gyakorolt hatását. A hatékonyság növelése érdekében fontos a komponensveszteség csökkentése, a teljesítménytényező javítása és a terhelések kiegyensúlyozása.

„A rendszereket úgy kell tervezni, hogy képesek legyenek redundanciát és megbízhatóságot biztosítani, redundáns kritikus komponensekkel és prediktív karbantartással a komponensek szintjén. Végül, ha figyelembe vesszük a kritikus összetevőket, akkor az üzemeltetési fázisban felhasználhatjuk az adatelemzést a hatékonyság javítására, a kihasználtság maximalizálására és a problémák előrejelzésére, melyek döntő jelentőségűvé válnak a megvalósításában és eszközgazdálkodásban”

– mondta Fehér Tamás, az Eaton Magyarország munkatársa.

Eszközgazdálkodás és feltételalapú felügyelet: Kiemeli a digitális felület energiagazdálkodási rendszerbe történő beépítésének fontosságát. Ez lehetővé teszi az eszközök felügyeletét és kezelését, így megnyitja az utat a proaktív intézkedések végrehajtása, az élettartam növelése és a teljesítmény optimalizálása érdekében. A folyamatos felügyelet és karbantartás biztosítja, hogy minden komponens a lehető legnagyobb hatékonysággal működjön, egyúttal azonosítja a rendszerben esetlegesen felmerülő potenciális kockázatokat. Ez az elv biztosítja, hogy tervet dolgozzunk ki a teljesítmény optimalizálására, az élettartam meghosszabbítására, a meghibásodások előrejelzésére, valamint a hardver cseréjére és korszerűsítésére, még azelőtt, hogy annak állapota problémát okozna.

A digitális ikertechnológia létrehozására képes digitális felület felhasználásával, valamint a mesterséges intelligencia (AI) és a gépi tanulási funkciókkal együtt már a tervezési szakaszban optimalizálhatjuk a teljesítményt azáltal, hogy azonosítja azokat a területeket, ahol a berendezések nem az előre jelzett módon működnek. Az energiahatékonyság is nyomon követhető a terhelésfigyelés, valamint a teljes rendszer használatának és teljesítményének optimalizálása révén. Az energiaelosztás területén belül például – különösen a transzformátorok tekercselései esetében – fontos a fogyasztás és a hőmérséklet felügyelete, valamint a kapcsolóberendezések érintkező-kopásának nyomon követése. Ez a fajta feltételalapú felügyelet lehetővé teszi a rendszertervezést.

A rendszertervezés elve: Mivel a rendszeren túlmutató kölcsönhatásokat is figyelembe kell vennünk, ez az elv a rendszertervezés tágabb megközelítésére biztat, ahelyett, hogy azt funkcióblokkok sorozataként fognánk fel. A megfelelően integrált komponensek minimalizálják az energiapazarlást, és biztosítják a nagy teljesítményű fogyasztók, például a hűtés hatékony felhasználását, hogy csökkentsék a rendszer működésére nehezedő terheket. Egy jól megtervezett, integrált rendszerrel csökkenthetjük a komponensek meghibásodását, optimalizálhatjuk a felhasználásukat és meghosszabbíthatjuk az élettartamukat, ezzel pedig könnyebben elérhetjük működési és fenntarthatósági céljainkat. A rendszerelemek közötti jobb kommunikáció és kapcsolódási pontok hozzájárulhatnak a rendszer teljesítményének optimalizálása és fenntartása érdekében a szolgáltatott adatok várakozási idejének csökkentéséhez és a nagyobb energiahatékonysághoz.
Energiahatékonyság: Ha a tervezési szakaszban alkalmazzuk a rendszertechnikai megközelítést, hogy a lehető legkisebbre csökkentsük az energiaveszteségeket és optimalizáljuk a rendszer hatékonyságát, akkor ezzel elősegíthetjük a fenntarthatósági célok elérését és az üzemeltetési költségek csökkentését. A megfelelő berendezések megfontolt kiválasztása lehetővé teszi az általános hatékonyság javítását. Ha például kisfeszültségű rendszerekben réz gyűjtősíneket használunk, azzal mintegy 25%-kal csökkenthetjük az energiaveszteséget az alumíniumból készült változatokhoz képest. Ezzel együtt egy digitális szoftverplatform gépi tanulás és mesterséges intelligencia segítségével figyeli és menedzseli az energiahatékonyságot, hogy jobban megérthessük, az energiaelosztás melyik pontján fordulhatnak elő veszteségek és hogyan lehet azokat megelőzni. Más intézkedésekkel, például a kábelhosszak optimalizálásával és az alacsony energiaveszteségű transzformátorok használatával kombinálva mindez energiamegtakarítást biztosít és segít a megújuló energia hatékony integrációjában.
A megújuló energiák integrációja: A megújuló energiaforrások egyre fontosabb szerepet játszanak az energiaellátás ökoszisztémájában. Éppen ezért alapvető annak megértése, hogy milyen hatással van a megújuló energiaforrások és az alternatív energiaforrások integrálása a rendszer teljesítményére és a tápellátás minőségére. Ezzel hozzájárulhatunk a rugalmas és megbízható áramellátás biztosításához, és csökkenthetjük az áramkimaradások valószínűségét. Az egyik ilyen hatás, amelyet meg kell értenünk, az az, hogy a megújuló energiaforrásokban kisebb a forgó tömeg és a tehetetlenség, ami viszont befolyásolja a villamosenergia-áramlás minőségét a villamosenergia-rendszerben a kisebb frekvenciaszabályozás és a nagyobb ingadozás miatt.

„Fel kell ismerni a felharmonikusokra és a feszültségingadozásokra gyakorolt hatásokat is, amelyek a több inverteralapú áramforrás bevezetéséből erednek. A digitális felület lehetővé teszi, hogy megértsük a helyszíni és a nem helyszíni megújuló energiatermelés keverékét, figyelemmel kísérve a felhasznált energiát és annak forrását. Az energiaellátás változékonyságának kezeléséhez és a hálózati stabilitás biztosításához rugalmas és dinamikus tervezés szükséges”

– tette hozzá Fehér Tamás.

Rugalmas és dinamikus tervezés: A változó igényekhez és az olyan újonnan megjelenő technológiákhoz, mint a mesterséges intelligencia (AI), rugalmas és dinamikus tervezési szemlélet szükséges. Ha alkalmazkodunk, azzal biztosítjuk, hogy megoldásaink a gyorsan változó környezetben is relevánsak és hatékonyak legyenek. Egy digitális szoftverplatform integrálásával azonosítani lehet a tervezésben szükséges változtatásokat és az esetleges kiigazítások lehetőségét, miközben megérthetjük azok hatását és optimalizálhatjuk a rendszer rugalmasságát.

„Ha a végső cél egy olyan adatközpont létrehozása, amely képes önmagát kezelni és optimalizálni, akkor iparági szinten kell elmozdulnunk a rendszeralapú tervezés irányába. Ennek érdekében közösen kell magunkévá tennünk egy sor alapelvet és a rendszerszemléletű megközelítést. Ebben segít a fenti hat alapelv. El kell kezdenünk már a tervezés korai szakaszában és az adatközpont teljes életciklusa során használni az integrált digitális szoftverplatformokat, nem csupán az üzemeltetés során. Ez megkönnyíti a működési érték növelését az adataiból származó intelligens, hasznosítható információk felhasználásával. Ezekben a bizonytalan időkben, a változó energia- és környezetvédelmi követelményeknek való megfelelés érdekében mindenképpen szükséges újragondolni a jelenlegi gyakorlatot”

– tette hozzá a szakértő.

Az Eaton rendszertervezési megközelítéséről vagy az xIntegra megoldásáról további információ az alábbi weboldalon található: https://www.eaton.com/gb/en-gb/markets/data-centers/systems-engineering-data-centre/xintegra.html

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:adatközpontok alapelv Eaton of power six tökéletesítés

Up Next

A SUSE vezető a 2024-es Gartner® Magic Quadrant™ for Container Management jelentésben

Don't Miss

Gyártósori befogó készülékek költségeinek csökkentése additív gyártással

Ipar

A Schneider Electric is hozzájárul az ipari cégek digitális átalakulását felpörgető kezdeményezéshez

A Schneider Electric is részt vesz a „Lighthouse Operating System” (Lighthouse OS) elnevezésű keretrendszer fejlesztésében a Világgazdasági Fórum, a gyártók, a tanácsadócégek és a technológiai partnerek alkotta, folyamatosan bővülő szövetség tagjaként. A megoldás már bizonyított, másolható módszerekre épül, így támogatva a termelőcégeket a működési kiválóság elérésében.

Bár a termelőcégek többsége már befektetett a digitális átalakulásba, még kevesen vannak azok, akik ezt igazán nagy méretekben valósították meg. A kísérleti projektek hiába sikeresek, nincs folytatásuk, emiatt az eredmények megmaradnak helyi szinten. A világ legfejlettebb gyárai és az ipar többi része közötti szakadék egyre szélesedik. Az új keretrendszer célja ennek a szakadéknak a megszüntetése.

A „Lighthouse Operating System” (Lighthouse OS) egy nyílt forrású, gyakorlati terv, amely a világ legjobban teljesítő ipari létesítményeiben már bevált megoldásokra alapozva jelöl ki egy strukturált útvonalat, amelyet bármely gyártó követhet. A „Global Lighthouse Network” nyolc évnyi tapasztalatára építve a Lighthouse OS-t a Világgazdasági Fórum „Centre for Advanced Manufacturing and Supply Chains” nevű központja fejlesztette ki vezető OEM-ekkel (eredeti berendezésgyártó), végfelhasználókkal és tanácsadó cégekkel együttműködésben. A rendszer a vállalatok számára egyértelmű útmutatást ad ahhoz, hogyan juthatnak el a saját adottságaikhoz igazodva az aktuális helyzetükből a kiváló működésig anélkül, hogy a nulláról kellene elkezdeniük a fejlődést, vagy szakértői csapatokat kellene bevonniuk.

Terv, ami a gyakorlati tapasztalatokon alapul

A Lighthouse OS a termelőcégek működésének hat alapvető eleme köré épül – rugalmas és stabil folyamatok, összekapcsolt és átlátható munkafolyamatok, végpontok közötti szinkronizálás, beépített fenntarthatóság, tanuló szervezet, valamint gyorsított digitális és adatelemzési képességek –, mindegyiket öt érettségi szintre osztva. A vállalatok így felmérhetik az aktuális helyzetüket, meghatározhatják, hogy mire kell elsőként összpontosítaniuk, és a saját tempójukban fejleszthetik működésüket.

Az önálló digitális eszközöktől eltérően az új megoldás kidolgozásánál rendszerszintű megközelítést alkalmaztak. Ennek eredményeként összekapcsolja a digitális innovációt, a fenntarthatóságot, a munkaerő-fejlesztést és a működési kiválóságot egyetlen, koherens modellbe, amely mérhető és megismételhető teljesítménynövekedést eredményez.

Schneider Electric: a beépített tapasztalat

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata a közvetlen transzformációs tapasztalatot hozza be a kezdeményezésbe. A cég több mint két évtizedet töltött annak a működési rendszernek a folyamatos finomításával, amelynek köszönhetően vezeti a Gartner „Supply Chain Top 25” ellátási lánc rangsorát és kilenc Példakép (Lighthouse) gyár elismerést kapott a WEF-től. Ez a fejlett digitális rendszereken, MI-vezérelt automatizáláson és a fenntarthatóságot előtérbe helyező gyakorlatokon nyugvó konstrukció képezi a Lighthouse OS keretrendszer alapját.

„Sok gyártó törekszik az átalakulásra, de nincs előttük egy olyan koherens út, amelynek segítségével ezt következetesen és nagy léptékben megvalósíthatnák. A Lighthouse OS erre a problémára ad közvetlen választ: a világ legjobb gyárai által hosszú évek alatt szerzett gyakorlati tapasztalatokat gyűjti össze, és azokat egy olyan keretrendszerré formálja, amelyet bármely termelőcég alkalmazhat. Arról van szó, hogy a Példakép-szintű teljesítményt reális célként állítsuk az egész iparág elé, ne csak a legfejlettebb szereplők számára legyen az”

– mondta el Federico Torti, a Világgazdasági Fórum technológiai és innovációs vezetője.

„A Schneider Electric több mint 120 intelligens gyárban és elosztóközpontban élte meg ezt az átalakulást – tudjuk, mi működik, hol akadnak el a vállalatok, és mi szükséges ahhoz, hogy az elszigetelt kísérleti projektekből valódi, rendszer szintű változás legyen. Ez a közvetlen tapasztalat beépült a Lighthouse OS-be. Mi már alkalmazzuk ezeket az elveket a szélesebb ökoszisztémánkban, és mérhető eredményeket látunk”

– mutatott rá Cecile Vercellino, a Schneider Electric „Services, Industrial Automation” területért felelős alelnöke.

A növekedésre épülő, nyitott kezdeményezés

A Lighthouse OS-t úgy tervezték, hogy fejlődjön. A globális kísérleti projektek és a közösség visszajelzései alakítják a következő verziókat, a kezdeményezésben részt vevők pedig aktívan várják a gyártók, a technológiai szolgáltatók és a közszféra képviselőinek csatlakozását.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Új piaci szegmenst hódít meg az idén 40 éves 77 Elektronika

Új termékpárossal bővíti automatizált laboratóriumi portfólióját a 77 Elektronika: az UriSed smart és LabUMat smart rendszerek a vállalat prémium kategóriás vizeletdiagnosztikai technológiáját teszik elérhetővé kisebb és közepes laboratóriumok számára is.

Az új fejlesztés egyszerre kínál költséghatékony és teljesen automatizált megoldást a vizeletkémiai és üledékvizsgálatok területén, miközben megtartja a nagyobb rendszereknél már bizonyított mérési pontosságot és technológiai színvonalat. A bevezetés különösen fontos mérföldkő a 77 Elektronika Kft. számára, amely idén ünnepli alapításának 40. évfordulóját.

Az UriSed smart és LabUMat smart készülékek forgalmazása 2026 áprilisában indult el, az első kereskedelmi szállítások pedig már több európai és ázsiai országban is megtörténtek.

„Az új UriSed smart és LabUMat smart rendszerekkel egy olyan piaci szegmens számára tesszük elérhetővé a világszínvonalú automatizált vizeletdiagnosztikát, ahol korábban ez gazdaságilag sok esetben nem volt reális alternatíva. A célunk az volt, hogy a kisebb mintaszámmal dolgozó laborok is kompromisszumok nélkül férhessenek hozzá a legkorszerűbb mérési technológiához – ez a piaci versenytársak között teljes mértékben egyedülálló”

– hangsúlyozza Zettwitz Sándor, a 77 Elektronika Kft. ügyvezető-tulajdonosa.

A legkorszerűbb technológia, az eddigi legelérhetőbb készülékekben

Az UriSed smart és LabUMat smart egy közepes kapacitású, teljesen automatizált vizelet üledék- és kémiai analizátor készülékpáros, amely a 77 Elektronika prémium laborautomatáinál már bevált technológiát alkalmazza kisebb méretben és kedvezőbb költségszint mellett. A rendszerek teljesen automatikusan végzik a minták előkészítését, mérését és az eredmények továbbítását a kórházi informatikai rendszerek felé, így jelentősen csökkenthető az élőmunka-igény és az emberi hibák lehetősége. Az UriSed smart készülék különlegessége, hogy a mikroszkópos képek kiértékelését mesterséges intelligencián alapuló képfeldolgozó technológia támogatja.

A mintegy másfél éves fejlesztési projektet teljes egészében a 77 Elektronika saját fejlesztői csapata valósította meg, a vállalat meglévő technológiai, gyártási és kutatás-fejlesztési infrastruktúrájára építve. A rendkívül összetett folyamat számos szakterület – többek között a mechanikai tervezés, a hardver- és szoftverfejlesztés, az automatizálás, a laboratóriumi diagnosztika és a gyártástechnológia – szoros együttműködését igényelte. A vállalat az új termékektől jelentős nemzetközi piaci bővülést vár, miközben az OEM változatok bevezetése jelenleg is zajlik, az értékesítésük pedig 2026 második felében indulhat el több globális partneren keresztül.

Négy évtizede a magyar egészségipar csúcsán

Az új termékek bevezetése egy jubileumi évben érkezik: a 77 Elektronikát 1986-ban alapították családi vállalkozásként, 4 fős, ma start-upként nevezhető cégként. Mára pedig több mint 900 főt foglalkoztató, nemzetközileg is meghatározó egészségipari szereplővé vált. A száz százalékban magyar tulajdonú vállalat saját fejlesztésű vércukormérő rendszereket (Dcont®), vizeletvizsgáló automatákat és diagnosztikai megoldásokat fejleszt és gyárt, termékeivel pedig egyetlen célt szeretne megvalósítani: megkönnyíteni a betegek mindennapjait és a lehető leghatékonyabb kezelési utat biztosítani számukra.

A cégcsoport az elmúlt évtizedekben számos stratégiai együttműködést épített ki nemzetközi partnerekkel, többek között a Roche, a Siemens és az olasz Menarini Diagnostics vállalatokkal. Vizeletdiagnosztikai rendszerei Európa mellett például az Egyesült Államokban, Kínában, Brazíliában és a Közel-Keleten is meghatározó piaci jelenléttel rendelkeznek. A folyamatos innováció a vállalat működésének egyik alapja: a 77 Elektronika éves árbevételének 6-8 százalékát fordítja kutatás-fejlesztésre, miközben több mint 120 fős magyar fejlesztői gárda dolgozik új technológiákon és diagnosztikai megoldásokon.

A cégcsoport fejlődése az elmúlt években új beruházásokkal is folytatódott. A vállalat Balatonfüreden hozott létre gyártóüzemet, 77ING néven a vizeletanalizátorokhoz szükséges fogyóeszközök előállítására, majd felvásárolta a lemezipari technológiával foglalkozó Metal-Ware Kft.-t. és a német Analyticon AG vállalatot, amely vizelet reagenscsíkokat gyártott a magyar cégnek. A bővülés 2024-ben újabb mérföldkőhöz érkezett, amikor a cégcsoport Sanghaj közelében, Suzhou ipari központjában létrehozta saját gyártóüzemét, ezzel az első magyar gépipari vállalat lett, amely ilyen jellegű ipari fejlesztést valósított meg Kínában. A 40 éves jubileum alkalmából pedig a Fehérvári úti telephelyre költözteti teljes budapesti gyártókapacitását, kívül megőrizve az épület műemléki jellegét, de tovább korszerűsítve a high-tech gépparkot.

Az UriSed smart és LabUMat smart rendszerek bevezetése jól mutatja, hogy a vállalat négy évtized után is a nemzetközi versenyképesség és a magyar fejlesztésű egészségügyi technológiák globális jelenlétének erősítésére építi jövőjét.

„Az elmúlt évtizedben a 77 Elektronika olyan komplex fejlesztési és gyártási hátteret épített fel, amely ma már a teljes folyamatot lefedi a mechanikai, hardveres és szoftveres tervezéstől kezdve egészen a nemzetközi kereskedelmi értékesítésig. Ez teszi lehetővé, hogy gyorsan reagáljunk a piaci igényekre, miközben a fejlesztéseinknél végig kézben tartjuk a minőséget és az innovációt”

– teszi hozzá Zettwitz Gabriella, a 77 Elektronika Kft. társ-ügyvezető-tulajdonosa.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Újgenerációs füstérzékelők érkeznek

Az egyre összetettebb épületüzemeltetési környezetekben, ahol a folyamatos működés és a biztonság egyaránt kritikus fontosságú –például az egészségügyi intézményekben, az adatközpontokban vagy több telephelyes létesítményekben– a hagyományos, időszakos ellenőrzésen alapuló tűzvédelem korlátozottan képes kezelni a kockázatokat. A rendszereknek valós idejű felügyeletet és reakciót, valamint azonnali beavatkozást kell biztosítaniuk, miközben minimalizálják a téves riasztásokat és az üzemzavarokat.

Ebben segítenek a Siemens új füstérzékelői. Az új Sinteso Nova és Cerberus Nova proaktív, intelligens, hálózatba kapcsolt megközelítése egy következő lépésként szolgál az autonóm épületek felé.

Folyamatos önellenőrzés, valós idejű felügyelet, letakarás- és rovarvédelem

A teljes mértékben IoT-alapú, új füstérzékelők a Siemens automatizált, zavarásmentes tesztelési technológiájára épülnek. Ez a megoldás folyamatos, az üzemeltetők által egyedileg beállítható, akár napi rendszerességű önellenőrzést végez, a rendszer működésének megszakítása, illetve az épületben tartózkodók megzavarása nélkül. A leállásokra különösen érzékeny létesítményekben (pl. adatközpontok, kritikus IT- és villamos rendszerek), valamint a folyamatosan használt közintézményekben (pl. kórházak, repülőterek) ez kiemelt előnyt jelent, miközben hasznos lehet a nehezen karbantartható helyszíneken is.

Az új generációs füstérzékelők rendelkeznek letakarás elleni védelemmel, jelezve a szándékos vagy például egy felújítás során véletlenül történő beavatkozásokat. Emellett minden érzékelő rovarhálóval is védett. Ennek elszennyezettségét folyamatosan monitorozzák, szükség esetén pedig jelzést küldenek a felügyeleti rendszeren keresztül.

A füstbejutás-felügyelet (Smoke Entry Supervision – SES) továbbá biztosítja, hogy a kockázatok már korai szakaszban azonosíthatók, és időben be tud avatkozni a biztonsági személyzet, ezzel lehetővé téve a magas szintű rendelkezésre állásást és az üzembiztonságot. Ezt egészíti ki a több hullámhosszú, optikai és kettős hőérzékelést biztosító, ASAplus technológia, ami minimalizálja a téves riasztásokat, csökkentve a szükségtelen kiürítések számát.

Felhőalapú integráció

A valós idejű monitorozás így lehetővé teszi a távdiagnosztikai és prediktív karbantartási funkciók alkalmazását is. Felhőalapú felügyeleti- és kezelőalkalmazások, például a Building X portfólió használatával, az üzemeltetők össze tudják hangolni a tűzjelzést az automatikai-, beléptető- valamint a CCTV rendszerekkel, miközben a különböző épületek információit egy platformon kezelve, azokat összehasonlítva, adatalapú döntéseket hozhatnak. Ezáltal komplex képet kapnak az épületportfólióról, és biztosíthatják az egységes védelmi szintet, még akkor is, ha a telephelyek szétszórtan vagy egymástól távol helyezkednek el.

A hazai piacon már elérhető, új érzékelők kompatibilisek a meglévő tűzjelző központokkal, így lépésenként történhet a rendszer modernizációja, nincs szűkség azonnal minden eszköz cseréjére. A plug-and-play integráció és az automatikus konfigurációátvitel pedig csökkenti a telepítési időt.

A Sinteso Nova és Cerberus Nova érzékelők rendelkeznek a fenntarthatóságot jelző Siemens EcoTech minősítéssel, és a Siemens Xcelerator nyílt digitális platform részét képezik.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!