Ipar
Így válhatnak tökéletessé az adatközpontok!
A hatékony rendszertervezés és rendszerintegráció hat alapelve.
A „Power of Six” hat alapelvet takar, amely az Eaton intelligens energiagazdálkodási vállalat adatközpontok tervezése során alkalmazott szisztematikus megközelítése. Holisztikus szemlélete úgy teremt hozzáadott értéket, hogy összehangolja a vállalat megoldásait a felhasználók energiainfrastruktúra-igényeivel, miközben támogatja őket a tökéletes, öntudatos és önmagát optimalizáló adatközpont megvalósítása felé vezető úton. Az Eaton szakértői azt a kérdést járták körül, hogy miként csökkenthető a tervezési kockázat és a rendszer komplexitása, illetve hogyan optimalizálható az adatközpont teljesítménye az alábbi rendszertechnikai elvek alkalmazásával.
A „Power of Six” lényege egy olyan módszertani, több tudományágat átfogó megközelítés, amely figyelembe veszi a rendszer egyes elemeit és azok kölcsönhatásait a teljes életciklus során, hogy valóban végponttól végpontig tartó műszaki megoldások születhessenek. Ráadásul ez kereskedelmi és műszaki előnyöket is hordoz magában. Ennek alapvető eleme egy olyan digitális felület, amely segít az informatikai (IT) és üzemeltetési technológiai (OT) eszközök egyre összetettebb környezetének hatékony kezelésében, miközben teljes körű rendszeráttekintést biztosít a fehér és szürke térben.
Íme a hat alapelv, amely segít megérteni a rendszer jelentőségét:
- Kritikus energiaellátó rendszerelemek tervezése: Fő lényege, hogy megismerjük az energiaellátó rendszerek kritikus összetevőinek jellemzőit, viselkedését és hatásait. Ha megértjük ezeket az apró részleteket, optimalizálhatjuk a teljesítményt, növelhetjük az energiahatékonyságot, és hatékonyan eleget tehetünk az informatikai elvárásoknak. Ezt úgy tehetjük meg, ha elemezzük az egyes komponenseket, hogy megismerjük azok célját, jellemzőit és a rendszeren belüli kölcsönhatásaikat. A berendezések elhelyezése, kezelése és integrálása optimalizálható egy digitális szoftverplatform segítségével. A cél a teljesítmény növelése, a meghibásodások előrejelzése és a használat optimalizálása a komponensek egyenkénti megtervezésével és kölcsönhatásaik részletekbe menő megértésével, a hálózattól a chipig. Ez segít megérteni a komponensek jellemzőit és az elektromos tulajdonságaira, a feszültségre, a kapacitásra és az impedanciára gyakorolt hatását. A hatékonyság növelése érdekében fontos a komponensveszteség csökkentése, a teljesítménytényező javítása és a terhelések kiegyensúlyozása.
„A rendszereket úgy kell tervezni, hogy képesek legyenek redundanciát és megbízhatóságot biztosítani, redundáns kritikus komponensekkel és prediktív karbantartással a komponensek szintjén. Végül, ha figyelembe vesszük a kritikus összetevőket, akkor az üzemeltetési fázisban felhasználhatjuk az adatelemzést a hatékonyság javítására, a kihasználtság maximalizálására és a problémák előrejelzésére, melyek döntő jelentőségűvé válnak a megvalósításában és eszközgazdálkodásban”
– mondta Fehér Tamás, az Eaton Magyarország munkatársa.
- Eszközgazdálkodás és feltételalapú felügyelet: Kiemeli a digitális felület energiagazdálkodási rendszerbe történő beépítésének fontosságát. Ez lehetővé teszi az eszközök felügyeletét és kezelését, így megnyitja az utat a proaktív intézkedések végrehajtása, az élettartam növelése és a teljesítmény optimalizálása érdekében. A folyamatos felügyelet és karbantartás biztosítja, hogy minden komponens a lehető legnagyobb hatékonysággal működjön, egyúttal azonosítja a rendszerben esetlegesen felmerülő potenciális kockázatokat. Ez az elv biztosítja, hogy tervet dolgozzunk ki a teljesítmény optimalizálására, az élettartam meghosszabbítására, a meghibásodások előrejelzésére, valamint a hardver cseréjére és korszerűsítésére, még azelőtt, hogy annak állapota problémát okozna.
A digitális ikertechnológia létrehozására képes digitális felület felhasználásával, valamint a mesterséges intelligencia (AI) és a gépi tanulási funkciókkal együtt már a tervezési szakaszban optimalizálhatjuk a teljesítményt azáltal, hogy azonosítja azokat a területeket, ahol a berendezések nem az előre jelzett módon működnek. Az energiahatékonyság is nyomon követhető a terhelésfigyelés, valamint a teljes rendszer használatának és teljesítményének optimalizálása révén. Az energiaelosztás területén belül például – különösen a transzformátorok tekercselései esetében – fontos a fogyasztás és a hőmérséklet felügyelete, valamint a kapcsolóberendezések érintkező-kopásának nyomon követése. Ez a fajta feltételalapú felügyelet lehetővé teszi a rendszertervezést.
- A rendszertervezés elve: Mivel a rendszeren túlmutató kölcsönhatásokat is figyelembe kell vennünk, ez az elv a rendszertervezés tágabb megközelítésére biztat, ahelyett, hogy azt funkcióblokkok sorozataként fognánk fel. A megfelelően integrált komponensek minimalizálják az energiapazarlást, és biztosítják a nagy teljesítményű fogyasztók, például a hűtés hatékony felhasználását, hogy csökkentsék a rendszer működésére nehezedő terheket. Egy jól megtervezett, integrált rendszerrel csökkenthetjük a komponensek meghibásodását, optimalizálhatjuk a felhasználásukat és meghosszabbíthatjuk az élettartamukat, ezzel pedig könnyebben elérhetjük működési és fenntarthatósági céljainkat. A rendszerelemek közötti jobb kommunikáció és kapcsolódási pontok hozzájárulhatnak a rendszer teljesítményének optimalizálása és fenntartása érdekében a szolgáltatott adatok várakozási idejének csökkentéséhez és a nagyobb energiahatékonysághoz.
- Energiahatékonyság: Ha a tervezési szakaszban alkalmazzuk a rendszertechnikai megközelítést, hogy a lehető legkisebbre csökkentsük az energiaveszteségeket és optimalizáljuk a rendszer hatékonyságát, akkor ezzel elősegíthetjük a fenntarthatósági célok elérését és az üzemeltetési költségek csökkentését. A megfelelő berendezések megfontolt kiválasztása lehetővé teszi az általános hatékonyság javítását. Ha például kisfeszültségű rendszerekben réz gyűjtősíneket használunk, azzal mintegy 25%-kal csökkenthetjük az energiaveszteséget az alumíniumból készült változatokhoz képest. Ezzel együtt egy digitális szoftverplatform gépi tanulás és mesterséges intelligencia segítségével figyeli és menedzseli az energiahatékonyságot, hogy jobban megérthessük, az energiaelosztás melyik pontján fordulhatnak elő veszteségek és hogyan lehet azokat megelőzni. Más intézkedésekkel, például a kábelhosszak optimalizálásával és az alacsony energiaveszteségű transzformátorok használatával kombinálva mindez energiamegtakarítást biztosít és segít a megújuló energia hatékony integrációjában.
- A megújuló energiák integrációja: A megújuló energiaforrások egyre fontosabb szerepet játszanak az energiaellátás ökoszisztémájában. Éppen ezért alapvető annak megértése, hogy milyen hatással van a megújuló energiaforrások és az alternatív energiaforrások integrálása a rendszer teljesítményére és a tápellátás minőségére. Ezzel hozzájárulhatunk a rugalmas és megbízható áramellátás biztosításához, és csökkenthetjük az áramkimaradások valószínűségét. Az egyik ilyen hatás, amelyet meg kell értenünk, az az, hogy a megújuló energiaforrásokban kisebb a forgó tömeg és a tehetetlenség, ami viszont befolyásolja a villamosenergia-áramlás minőségét a villamosenergia-rendszerben a kisebb frekvenciaszabályozás és a nagyobb ingadozás miatt.
„Fel kell ismerni a felharmonikusokra és a feszültségingadozásokra gyakorolt hatásokat is, amelyek a több inverteralapú áramforrás bevezetéséből erednek. A digitális felület lehetővé teszi, hogy megértsük a helyszíni és a nem helyszíni megújuló energiatermelés keverékét, figyelemmel kísérve a felhasznált energiát és annak forrását. Az energiaellátás változékonyságának kezeléséhez és a hálózati stabilitás biztosításához rugalmas és dinamikus tervezés szükséges”
– tette hozzá Fehér Tamás.
- Rugalmas és dinamikus tervezés: A változó igényekhez és az olyan újonnan megjelenő technológiákhoz, mint a mesterséges intelligencia (AI), rugalmas és dinamikus tervezési szemlélet szükséges. Ha alkalmazkodunk, azzal biztosítjuk, hogy megoldásaink a gyorsan változó környezetben is relevánsak és hatékonyak legyenek. Egy digitális szoftverplatform integrálásával azonosítani lehet a tervezésben szükséges változtatásokat és az esetleges kiigazítások lehetőségét, miközben megérthetjük azok hatását és optimalizálhatjuk a rendszer rugalmasságát.
„Ha a végső cél egy olyan adatközpont létrehozása, amely képes önmagát kezelni és optimalizálni, akkor iparági szinten kell elmozdulnunk a rendszeralapú tervezés irányába. Ennek érdekében közösen kell magunkévá tennünk egy sor alapelvet és a rendszerszemléletű megközelítést. Ebben segít a fenti hat alapelv. El kell kezdenünk már a tervezés korai szakaszában és az adatközpont teljes életciklusa során használni az integrált digitális szoftverplatformokat, nem csupán az üzemeltetés során. Ez megkönnyíti a működési érték növelését az adataiból származó intelligens, hasznosítható információk felhasználásával. Ezekben a bizonytalan időkben, a változó energia- és környezetvédelmi követelményeknek való megfelelés érdekében mindenképpen szükséges újragondolni a jelenlegi gyakorlatot”
– tette hozzá a szakértő.
Az Eaton rendszertervezési megközelítéséről vagy az xIntegra megoldásáról további információ az alábbi weboldalon található: https://www.eaton.com/gb/en-gb/markets/data-centers/systems-engineering-data-centre/xintegra.html
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
You may like
-
Bemutatkozott az Eaton új elektromosautó-töltője
-
Bemutatkozott az Eaton XV100 és XV300 HMI-termékcsaládok következő generációja
-
Új opcióval bővíti az easyE4 Remote Touch Display sorozatát az Eaton
-
Két évtizede az okosotthonok szolgálatában
-
Bemutatkoztak az Eaton legújabb épületbiztonsági termékei
-
Így lehet megzabolázni az adatközpontok energiafogyasztását
Ipar
Újfajta motorindítót hoz a Siemens
A félvezető technológiát felvonultató eszköz strapabíróbb és ezerszer gyorsabb a hagyományos társainál.
Az olyan iparágakban, mint az élelmiszer- és italgyártás, az intralogisztika vagy a gépipar nagy teljesítményű motorokat használnak például szállítószalagok meghajtására, berendezések elindítására. Ezek meghibásodása esetén komoly károk keletkezhetnek, így a számukra energiát közvetítő motorindítók fontos szerepet töltenek be az üzemekben: ezeknek kell védelmet nyújtani a túlterhelés és a zárlatok ellen is. Az élelmiszeriparban pedig, ahol a szigorú higiénia miatt gyakran kell a szállítószalag-rendszereket magasnyomású mosással tisztítani, a víz könnyen tud zárlatot okozni, ami költséges leállásokhoz vezet.
Ezek megelőzésére kínál megoldást a Siemens új, a zárlati áramot a korábbiaknál akár ezerszer gyorsabban érzékelő SIMATIC 200SP e-Starter motorindítója, ami hiba esetén 4 µs (mikroszekundum) alatt lekapcsolja a berendezéseket. Ezt az ultragyors és a megszakítókhoz vagy biztosítékokhoz képest gyakorlatilag kopásmentes kapcsolást az teszi lehetővé, hogy az új indító félvezető technológiát alkalmaz, szilícium-karbid fémoxid félvezető (SiC MOSFET) tranzisztorokkal.
Így, miután a zárlat okát megszüntették, az eszköz azonnal újraindítható, és korlátlan zárlati lekapcsolást kínál. Azaz a korábbi gyakorlattal ellentétben nincs szükség az eszköz cseréjére vagy tartalékalkatrész beszerzésére, és növelhető az üzem rendelkezésre állása.
A diagnosztikai funkciókkal ellátott, minimális helyigényű és egyszerűen telepíthető eszköz integrált a Siemens fejlesztői környezetével (Totally Integrated Automation – TIA), illetve EcoTech minősítéssel rendelkezik. Ez utóbbi, a legzöldebb megoldásoknak járó, céges fenntarthatósági minősítést a motorindító az anyagfelhasználás minimalizálása, illetve az eszköz energiahatékonysága és a tartóssága miatt kapta meg.
Az új motorindító a hazai piacon is elérhető.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Az ABB felmérése szerint a legtöbb európai vállalat le akar válni a fosszilis tüzelőanyagokról
A fosszilis tüzelőanyagokról való áttérés az európai energiaszolgáltatók és az ipar számára egyaránt prioritást élvez, de a valóságban hiányosságok tapasztalhatók – több beruházásra van szükség a tiszta energiával kapcsolatos célok eléréséhez– derül ki az ABB Villamosenergia-elosztási Megoldások divíziójának új felméréséből. Franciaország, Németország, Olaszország, Norvégia és az Egyesült Királyság európai, elektrifikációs területre szakosodott beszerzési döntéshozóit kérdezték meg, akiknek több mint fele (51%) elismerte, hogy a vállalatuk nem rendelkezik elegendő erőforrással ahhoz, hogy teljesíteni tudja az energetikai átállással kapcsolatos vállalásait.
„A tiszta energiatermelés és -elosztás, valamint a hatékonyabb fogyasztás felé való elmozdulás elengedhetetlen a sikeres éghajlatváltozás elleni küzdelemhez és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású jövő biztosításához”
– mondta Adrian Guggisberg, az ABB Villamosenergia-elosztási Megoldások divíziójának vezetője.
„Bár megnyugtató, hogy a válaszadók közel háromnegyede kiemelten kezeli ezt a kérdést, a felmérésből az is kiderül, hogy a tavalyi COP28 klímacsúcson tett ígéret teljesítéséhez még nagy a lemaradásunk: 2030-ig meg kell háromszoroznunk a megújuló energiaforrások kapacitását, és 2030-ig minden évben meg kell dupláznunk az energiahatékonyság átlagos éves ütemét. Ebben az átmenetben mindannyian érintettek vagyunk, és ennek szellemében az ABB-nél elkötelezettek vagyunk az ügyfeleinkkel és más érdekelt felekkel való együttműködés mellett.”
A kutatás 850, elektrifikáció terén dolgozó beszerzési döntéshozó megkérdezésével készült, az energetikai átmenet kritikus szakaszában. A felmérés során az energiaszolgáltatókat és a vállalkozásokat kérdezték meg az energiaátmenet mozgatórugóiról és kockázatairól, az automatizálással és a környezetbarát technológiákkal kapcsolatos nézeteikről, valamint arról, mennyire felkészültek az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célzó szabályozásoknak való megfelelésre.
Miközben az energetikai átállás felgyorsításának kihívásával kell szembenéznie, az európai energiaágazat technológiai váltásra készül a középfeszültségű kapcsolóberendezéseknél, amelyek a villamosenergia-elosztás kulcsfontosságú elemei. Az új szabályozásoknak köszönhetően a kén-hexafluorid (SF6), a kapcsolóberendezésekben szigetelőanyagként általánosan használt erős üvegházhatású gáz fokozatosan kivonásra kerül. A válaszadók több mint 80%-a megerősítette, hogy csak a szabályozás miatt állna át SF6-mentes kapcsolóberendezésekre.
„Tudjuk, hogy az SF6 gázt tartalmazó kapcsolóberendezésekről való technológiai áttérés nagy változást hoz a piacon, és ezt ügyfeleink is felismerik”
– jegyezte meg Guggisberg.
„Kulcsfontosságú beszállítóként elkötelezettek vagyunk amellett, hogy szorosan együttműködjünk a közműszolgáltatókkal és az iparral, hogy támogassuk ezt a kritikus átállást.”
A felmérés megerősíti, hogy a közműszolgáltatók és az ipari felhasználók közös kihívásokkal néznek szembe az átállás során. A kihívások közé tartozik a működési költségek kordában tartása, az infrastrukturális beruházások kezelése, a szakképzett munkaerő iránti igény kielégítése és az új megoldások, például az energiatárolás bevezetése. Mivel a digitális komponensek és szoftvermegoldások egyre fontosabbá válnak az elektromos berendezésekben, a felmérés válaszadói azt is megjegyezték, hogy a kapcsolódó kockázatok csökkentése érdekében javítani kell a kiberbiztonsági intézkedéseket.
Az „Európa energetikai jövőjének alakítása: az energetikai átmenet főbb prioritásai” (Shaping Europe’s Energy Future: Key Transition Priorities) című, az egyes országok eredményeit is tartalmazó felmérésről készült teljes jelentés elolvasásához, kérjük, látogasson el a honlapra.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Mobilitás és környezet: a jövőbe mutató járműiparról tartott konferenciát a Széchenyi István Egyetem
Újabb állomásához érkezett a tizenegyedik éve megrendezett Felsőoktatási Társadalmi és Gazdasági Együttműködések Konferencia a győri Széchenyi István Egyetem Közúti és Vasúti Járművek Tanszéke, valamint Járműipari Kutatóközpontja szervezésében.
A „Mobilitás és környezet” címet viselő kétnapos tudományos esemény idén a jövőformáló járműipari kutatásokra fókuszált.
A Széchenyi István Egyetem 2013 óta a Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódva rendezi meg a Felsőoktatási Társadalmi és Gazdasági Együttműködések Konferenciát, amelynek célja a felsőoktatási, az ipari és a közszféra közti hatékony párbeszéd támogatása. A tudományos fórum idén a „Mobilitás és környezet – Jövőformáló járműipari kutatások” címet kapta, fókuszában a fenntarthatóság, a közlekedésbiztonság és az élenjáró technológiai újítások álltak.
Az eseményt a Széchenyi-egyetem Járműipari Kutatóközpontja, valamint Közúti és Vasúti Járművek Tanszéke rendezte meg november 4–5-én. Prof. dr. Lakatos István tanszékvezető, a konferencia egyik szervezője kiemelte: fontos, hogy a felsőoktatás kiváló együttműködéseket ápoljon az ipar, a gazdaság és a társadalom szereplőivel.
„Ez a fórum egy aktuális helyzetképet vázol fel. Idén a közúti és kötöttpályás mobilitás témáján belül a közlekedés előremutató területeit helyeztük fókuszba, de terítékre került a közlekedésbiztonság rendészeti, hatósági és műszaki oldala is”
– fejtette ki.
Az intézmény kutatásért és innovációért felelős elnökhelyettese, prof. dr. Bokor József köszöntőjében a mobilitást a mai világ egyik legizgalmasabb kutatás-fejlesztési területeként említette, különös tekintettel a járműipar teljes megújulásának kihívásaira.
„A Széchenyi István Egyetem élen jár az autóipari kutatásokban, az autonóm járművek fejlesztésében, illetve a mesterséges intelligencia alkalmazásában – mindazon témákban, amelyek a mostani konferenciának is keretet adnak”
– húzta alá.
Az eseménysorozat jelentőségét hangsúlyozta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara frissen megválasztott alelnöke, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Pintér-Péntek Imre is.
„Győrben kézenfekvő a mobilitásról beszélni, hiszen megyénkben a gazdaság különösen kitett a járműiparnak. A téma mindannyiunkat érint, mert a mobilitási kutatások meghatározzák a jövőnket”
– fogalmazott.
A kétnapos konferencián a közlekedés és a járműfejlesztés számos kérdését megvitatták a résztvevők. Az előadók között olyan jelentős ipari, kutatói és köztestületi szereplők voltak jelen, mint a BKV Zrt., az Országos Rendőr-főkapitányság, a HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt., a KTI Mobilitási Kutatóközpont, a GYSEV Zrt. vagy épp a Porsche Hungaria. A rendezvényen emellett szó esett az egyetem legfrissebb mobilitási kutatásairól is például az üzemanyagok, a belsőégésű motorok vagy az e-kuplung-fejlesztés terén.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Népszerű
Pénztári megtakarítás lakáscélra? Egészségpénztárból már most is lehetséges!
Közösen telepít e-kamion töltőállomásokat a Siemens és az OMV
Budapestre érkezett a világhírű Monet – The Immersive Experience kiállítás
A Continental WinterContact gumiabroncsa nyert a német szakmai magazin tesztjén
Egészségünk és gazdaságunk jövőképe: berobbant a bionika mérnöki tudománya
A GDPR semmi volt ehhez képest: közeleg a NIS2
Mi köze van Habsburg Ferdinándnak az ebesi focicsapathoz?
Új, villámgyors 3D nyomtató és még számos fejlesztés a Formlabs-tól
Együttműködési megállapodást kötött a PwC a Debreceni Egyetemmel
A cégvezetők 90%-a bízik az informatikában, de csak 39%-uk felkészült a jövőre
Technokrata.hu
Újfajta motorindítót hoz a Siemens
Év végéig már biztosan marad a jóáras korlátlan belföldi mobilnet
A SUSE AI platform felügyeleti, adatvédelmi és bizalmat erősítő funkciókat biztosít a nyílt forráskódú AI-megoldásokat alkalmazó vállalatok számára
Kevesen élnek a Black Friday bevált trükkjeivel, de a HONOR segíthet
Rekordköltés várható Black Friday alatt: akár 160 milliárd forintot is elérheti a vásárlások összege országosan
Folytatódik a középiskolás lányoknak szóló ingyenes tehetségprogram
Hogyan válasszunk mesterséges intelligenciát okosan?
Virtuális valóság az egészségügyet is forradalmasíthatja
Januártól a 4iG Csoport ‘One’ márka alatt egyesíti távközlési kereskedelmi szolgáltatásait
A Telekom ügyfelei számára már minden budapesti metróvonalon elérhető az 5G szolgáltatás
Műszaki-Magazin.hu
Újfajta motorindítót hoz a Siemens
Fellendülő elektromobilitás: A Drees & Sommer támogatást nyújt az autógyártóknak az gyártó üzem átalakítása, bővítése során
Kiterjesztett valósággal segíti az autósokat a bonyolult közlekedési szituációkban az LG
graphIT 18. felhasználói konferencia – beszámoló
Robotkutyákat tesztel a Boxy fulfillment logisztikai központ
A brexit tanulságai: az EU elhagyása súlyos és tartós gazdasági hátrányokat okoz
“AI-vezérelt mérnöki mélymerülés” – Meghívó
Díjazták a Schneider Electric új okosgyárát a HuGBC Zéró Karbon pályázatán
Festo AX: Egyszerű ipari AI megoldások a maximális termelékenységért
Új vezető a Schneider Electric MG Zala gyárának élén
Ajánljuk
Friss
-
Ipar2 hét ago
Másodjára mutatkoznak be Kőbánya meghatározó munkáltatói
-
Mozgásban2 hét ago
Így turbózd fel a robogódat!
-
Mozgásban2 hét ago
Káosz uralkodik a rollerbiztosításoknál, pedig 3 hónapja kötelező
-
Mozgásban2 hét ago
Három új helyszínen telepítettek motorosbarát szalagkorlátokat
-
Ipar2 hét ago
A hazai szállítmányozásban is kopogtat az e-mobilitás
-
Zöld1 hét ago
A Széchenyi István Egyetem közreműködésével magyar műhold vizsgálja az aszályos területeket
-
Gazdaság1 hét ago
Mosás után is marad a ruháinkban mérgező biszfenol tartalom
-
Okoseszközök1 hét ago
iRobot Roomba Combo 10 Max robotporszívó teszt