Ipar
A hazai szállítmányozásban is kopogtat az e-mobilitás
Ágazati kutatás született az áruszállítás elektrifikációjának hazai lehetőségeiről.
Hazánkban az e-mobilitás a többség számára a személygépjárművek elektrifikációját jelenti, pedig a szállítmányozás területén is jelentős potenciál rejlik benne. Nem véletlen, hogy a nemzetközi szakkiállításokon egyre-másra mutatkoznak be a nagy gyártók e-kamionjai és e-furgonjai, Magyarországon viszont ezen a területen a piaci szerepek éppen csak kialakulóban vannak. Egy most publikált, 150 céget felölelő kutatásból kiderül, hogy a hazai iparági szereplők maguk is úgy vélik, hogy az árufuvarozás zöldítése megkerülhetetlen, és ötéves távlatban növekedni fog az e-járművek aránya a magyar logisztikában. A részt vevő vállalatok emellett elkötelezettnek mondták magukat a fenntartható működés iránt: közülük minden második szabályozza is a CO2-kibocsátást, és többen alkalmaznak naperőművet a megújulóenergia-termeléshez. Azonban kevés információval és az átállást levezénylő emberierőforrás-hiánnyal rendelkeznek, így sokaknak jelen pillanatban csak pluszfeladatot jelentene a váltás, melynek gazdasági oldalról is meg kell térülnie.
„Bár már vannak zöldkiszállítást vállaló logisztikai cégek, az érintett vállalatok zöme még kivár e fejlesztéssel. A következő néhány évben szinte biztosan nagy változásokat láthatunk majd, egyre több e-furgon fog megjelenni a városi áruszállítás terén. Ehhez a töltőinfrastruktúra fejlesztésére, annak hatékony üzemeltetésére, valamint kiszolgáló megoldásokra lesz nagyon hamar szüksége a vállalatoknak”
– foglalta össze a kutatás fő tanulságait a felmérést végző Siemens Zrt. Smart Infrastructure üzletágának vezetője, Balasa Levente.
Állami támogatás adhat lendületet
A felmérésben részt vevő vállalatok közel tizede használ elektromos járműveket, ezek is főként a céges személyautó-állományban, az ügyintézőflottában vagy a telepen belüli árumozgatásban vannak jelen. A várható növekedést ugyanakkor jól jelzi, hogy a vállalatok 20 százalékának vannak az e-mobilitást érintő, határozott fejlesztési elképzelései, és közülük minden második cég már három éven belül tervezi a megvalósítást.
Erősíthetik az e-mobilitási fejlesztési terveket az állami támogatások. Azon vállalatok fele, akiknél az átállásnak pénzügyi akadályai vannak, azt nyilatkozták, hogy megfelelő támogatás elnyerése esetén megfontolnák a fejlesztést. Ennek nagyságát a rendszerkiépítési költség kétharmadában jelölték meg a válaszadók.
Középpontban a napenergia-felhasználás és a last-mile delivery
A fenntarthatósági vállalások mellett szintén motiválhatja a fejlesztésre a vállalatokat, hogy többen is arról számoltak be, hogy a naperőműveik által termelt és a közcélú hálózatra vissza nem tölthető villamos energiát nem tudják teljes mértékben kihasználni. Az e-töltőinfrastruktúra ebben jelenthetne előrelépést, különösen olyan technológiával párosítva, mint a mikrogrid.
A kutatás rámutatott, hogy az elektrifikáció elsődleges fókusza nem a hosszú távú, nehéz tömegű áruszállítás lesz. Jelenleg ugyanis a városi, tehát a gyakori megállást és újra elindulást igénylő, rövid távú szállítmányozásban a kifizetődőbb az e-haszonjárművek használata. Ráadásul a városok légszennyezettségét, zajterhelését is e szegmens karbonmentesítése javítaná.
Mi az, ami visszatart?
Legnagyobb visszatartó erőnek a megkérdezettek túlnyomó többsége a magas beruházási költségeket tartotta, amelyeket jellemzően nem tudnak beépíteni a szolgáltatásaik árazásába. Többnyire csak a multinacionális ügyfelekkel rendelkező cégeknél merül fel, hogy a partnerek akár többletköltséget is vállalnak, vállalnának a környezetkímélőbb fuvarozás érdekében, hiába elkötelezettek a hazai megrendelők a fenntarthatóság mellett.
Szintén elriaszthatják a vállalatokat a töltőinfrastruktúra-telepítés és -üzemeltetés technikai kihívásai, az üzemeltetési költségek alakulása. A megtérülési idő is kiemelten fontos a cégek döntéshozói számára.

A nyugat-európai piac gyors ütemű növekedése ezekre a kérdésekre is választ adhat, hiszen létezik és fejlesztik az e-kamion-töltési infrastruktúrát, terjednek a nagyteljesítményű töltők, egyre több logisztikai vállalat vet be e-haszonjárműveket, Ausztriában pedig már a nyilvánosság számára is elérhető az e-kamionok töltésére is alkalmas töltőpont.
A kutatást a Trend International Market Research Kft. végezte a Siemens Zrt. megbízásából 2024. augusztusában, mélyinterjúk és telefonos kérdőíves megkérdezés mellett, a hazai szállítmányozó cégek e-mobilitásban érintett döntéshozóinak bevonásával.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Magyar műholdak, amelyek éjjel és felhős időben is „látnak”
Felhős időben és éjszaka is megbízható adatokat ad majd a vízügy, a mezőgazdaság és a katasztrófavédelem számára a magyar HULEO földmegfigyelő műholdprogram.
A program űrszegmens fővállalkozója (prime contractor), a REMRED Zrt. versenyeztetési eljárás során az olasz MetaSensing vállalatot választotta ki a rendszer két radaros műholdja legfontosabb berendezésének, a radarnak a fejlesztésére.
A HULEO összesen nyolc műholdból álló magyar földmegfigyelő műholdrendszer lesz. Hat műhold nagy felbontású optikai felvételeket készít majd, kettő pedig radar segítségével figyeli a Föld felszínét. Az optikai műholdak működését befolyásolják a fény- és időjárási viszonyok, a radaros műholdak viszont felhőkön keresztül, esőben, hóban és éjszaka is képesek adatokat gyűjteni. Ez a gyakorlatban sokat számít: egy árvíz vagy viharkár idején gyakran éppen akkor borítja felhő a térséget, amikor a legnagyobb szükség van friss felvételekre. A két technológia együtt megbízhatóbb és folyamatosabb megfigyelést tesz lehetővé, így a gazdálkodók és a katasztrófavédelem kiszámíthatóbban juthatnak hozzá a szükséges adatokhoz.
„A HULEO-val nem csupán egyszerűen műholdakat építünk, hanem egy olyan komplex, műholdas földmegfigyelési kompetenciát hozunk létre Magyarország számára, amelyben a különböző technológiák egymást erősítik. A MetaSensing SAR-technológiájának bevonása fontos lépés ebben: az optikai és radaros megfigyelés kombinációjával a konstelláció lényegesen szélesebbkörű és rugalmasabb alkalmazási lehetőségeket kínál majd. Különösen fontos számunkra, hogy mindezt erős európai technológiai partnerségekre építve, magyar rendszerintegrációs képességekkel valósítjuk meg, hiszen a műholdak integrációja és tesztelése a REMRED martonvásári REMTECH Űrtechnológiai Központjában történik majd.”
– mondta Zábori Balázs, a REMRED alapítója és technológiai igazgatója.
A MetaSensinget széles körű piacfelmérési és versenyeztetési eljárás után, több lehetséges beszállító közül választották ki. A döntésben fontos szerepet játszott, hogy technológiája akár 20 centiméteres földfelszíni felbontást is lehetővé tehet, a radarnyaláb elektronikus irányításával pedig gyorsan és rugalmasan változtatható, hogy a műhold mely területet figyelhet meg. A vállalat jelentős európai tapasztalattal rendelkezik a radaros műholdtechnológia fejlesztésében; referenciái között szerepel az olasz IRIDE földmegfigyelő műholdrendszer NOX SAR küldetése is.
„Büszkék vagyunk arra, hogy SAR-technológiánkkal és szakértelmünkkel hozzájárulhatunk a HULEO programhoz. A fejlett radaros képességek és a több szenzorra épülő földmegfigyelő konstelláció kombinációja jelentős lehetőséget teremt a gyorsabb és megbízhatóbb adatgyűjtésre. A HULEO egyben jó példája annak is, hogyan kapcsolhatják össze az európai vállalatok a specializált technológiáikat és rendszerszintű képességeiket a földmegfigyelési infrastruktúra következő generációjának közös létrehozása érdekében”
– mondta Adriano Meta, a MetaSensing ügyvezető igazgatója és alapítója.
A REMRED fővállalkozóként a teljes HULEO földmegfigyelési műholdrendszer (űrszegmens) megvalósításáért felel. A műholdak összeszerelése, integrációja és tesztelése a martonvásári REMTECH Űrtechnológiai Központban történik az európai űripari ECSS szabványoknak megfelelően, így a program kulcsfontosságú munkafázisai Magyarországon valósulnak meg, és a hazai űripar képességeit és az innovációt erősítik.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
A Schneider Electric segíti a Levi Strauss és a Marks & Spencer kezdeményezését
A megújuló forrásból származó villamos energia divatiparban történő szélesebb körű alkalmazását tűzte ki célul a Levi Strauss & Co. és a Marks & Spencer (M&S) új, a Schneider Electric globális tanácsadó részlegével, az SE Advisory Services-szel együttműködve elindított kezdeményezése.
A „Fashion Renewable Collaborative” (FRC) nevű program célja, hogy elősegítse a globális divatipari ellátási láncokban a megújuló villamos energia használatát, és támogassa a gyártókat annak megértésében, elérésében és széles körű bevezetésében.
A divatmárkák új módszereket keresnek annak érdekében, hogy az egyedi klímavédelmi vállalásaikat a komplex globális ellátási láncokban is mérhető, tartós kibocsátáscsökkentést eredményező programokká alakítsák át. Bár számos vállalat tűzött ki magának ambiciózus klímavédelmi célokat, a beszállítók számára továbbra is komoly kihívást jelent a megújuló forrásból származó villamos energiára való átállás a piaci akadályok, a korlátozott erőforrások, az együttműködés hiánya, valamint a különböző ügyfelek eltérő igényei miatt. Pedig a kínálkozó lehetőség nagyon komoly: az „Apparel Impact Institute” szerint a textilfeldolgozást végző, a globális divatellátási láncok középpontjában álló szövetgyárak és festőüzemek a ruházati ipar kibocsátásának több mint felét teszik ki, vagyis az ebbe a körbe tartozó beszállítók megújuló források használatára történő átállása az egyik leggyorsabb és leginkább skálázható út a klímavédelmi törekvések elérése felé.
A New York-i Klímahéten (Climate Week NYC 2026) bejelentett FRC-t azzal a céllal hozták létre, hogy egy átfogó keretrendszer révén – ami egyrészt csökkenti az érintett beszállítók terheit, másrészt pedig felgyorsítja az egész divatiparban a változást – megoldást nyújtson erre a kihívásra. A „World Resources Institute” és az „Apparel Impact Institute” „Roadmap to Net Zero” című programja szerint a gyártás megújuló energiára való átállítása a legnagyobb hatással bíró dekarbonizációs eszköz, amely az ágazat beazonosított kibocsátáscsökkentési potenciáljának körülbelül kétharmadát teszi ki.
„Az M&S-nél tisztában vagyunk azzal, hogy az igazi változás akkor következik be, ha együttműködünk. „Plan A” nevű fenntarthatósági programunk keretében elköteleztük magunkat amellett, hogy 2040-re az egész értékláncunkban nettó zéró kibocsátású vállalattá váljunk, és ez azt jelenti, hogy másokkal együttműködve megkönnyítjük beszállító partnereink számára a megújuló forrásból származó villamos energiára való átállást. Az ellátási láncunk dekarbonizációját célzó Re:Spark nevű programunk keretében már folyamatban lévő munkára építve a „Fashion Renewable Collaborative” gyakorlati támogatást, erőforrásokat és jobb hozzáférést biztosít a megújuló villamos energiához, segítve a beszállítókat abban, hogy lépjenek és elősegítve a változást a divatipari ellátási láncban”
– mondta el Katharine Beacham, az M&S „Sustainability and Materials in Fashion, Home & Beauty” részlegének vezetője.
Az FRC az egyik első olyan divatipari kezdeményezés, amely arra összpontosít, hogy valódi megújuló villamosenergia-megoldásokat biztosítson. Azokkal a programokkal ellentétben, amelyek elsősorban kötelezettségvállalásokra vagy egy ütemtervre koncentrálnak, az FRC lehetőséget biztosít a beszállítóknak, hogy hozzáférjenek azokhoz az eszközökhöz, ismeretekhez és támogatáshoz, amelyekkel felgyorsíthatják az energiaátmenetüket. Ez magában foglalja a digitális oktatást – amelyet a Resource Advisor+, az SE Advisory Services mesterséges intelligenciára épülő energia- és fenntarthatósági információs platformja támogat –, piaci iránymutatást, valamint jelentős támogatást a megújuló forrásból származó villamos energia értékelésében és beszerzésében.
Az FRC kezdeményezésben részt vevő márkák élvezhetik a közös megközelítés előnyeit, míg a beszállítók olyan támogatáshoz jutnak hozzá, amelynek célja a komplexitás csökkentése és a megbízható megújuló villamosenergia-megoldásokhoz való hozzáférés javítása, ideértve az áramvásárlási megállapodásokat (PPA), az energiaattribútum-tanúsítványokat (EAC), a helyszíni és elosztott megújuló energiatermelést, az energiatárolást, valamint egyéb bevált beszerzési és bevezetési módszereket.
A koordinált támogatásban rejlő lehetőségek
A „Fashion Renewable Collaborative” létrehozói arra biztatják a többi divatmárkát, hogy szponzorként és tagként csatlakozzanak a kezdeményezéshez, hogy ezáltal is szélesítsék azt a beszállítói kört, amelyhez eljuthat a megújuló villamos energia terén nyújtott oktatás, erőforrások és támogatás.
„Teljesen egyértelművé vált, hogy a kibocsátáscsökkentés terén a leghatékonyabb út a beszállítókkal való együttműködés. Az ilyen kezdeményezések jobb munkakapcsolatokat és hatékonyabb fejlődési lehetőségeket teremtenek. A „Fashion Renewable Collaborative” a bevezetés egyszerűsítésével, a felesleges párhuzamosságok kiküszöbölésével lehetővé teszi azoknak a beszállítóknak a hatékonyabb támogatását, akik megújuló forrásból származó villamos energiához szeretnének hozzáférni vagy növelnék annak felhasználását, de eddig ezt nem tudták megtenni. Ez természetes kiterjesztése a saját beszállítóinkkal már eddig is folytatott munkánknak, és örülünk, hogy ezt a tapasztalatot be tudjuk vonni az M&S-szel és az SE Advisory Services-szel közös kezdeményezésbe”
– mutatott rá Jennifer DuBuisson, a Levi Strauss & Co. fenntarthatósági ügyekért felelős igazgatója.
Az FRC-kezdeményezés a már folyamatban lévő, sikeres együttműködési erőfeszítésekre épül. A két programba együttesen közel 500 beszállítói létesítményt regisztráltak, ami jól mutatja a dekarbonizációhoz vezető jó gyakorlatokat kereső beszállítók növekvő érdeklődését.
Az FRC-t az SE Advisory Services támogatja, amely a program globális megvalósítási partnereként tevékenykedik. A Schneider Electric kiterjedt tapasztalattal rendelkezik a nagy léptékű ellátási lánc-dekarbonizációs programok tervezésében és irányításában. Jelenleg világszerte több mint 20 ilyen, aktív kezdeményezésben vesz részt a cég, amelyekhez 3 100-nál is több beszállítócég és 16, több vevőből álló megújulóenergia vásárlásra létrehozott csoport tartozik. A világ egyik vezető energiatechnológiai vállalataként a Schneider Electric ötvözi a mélyreható energiapiaci szakértelmet, a digitális platformokat és a helyszíni megvalósítási támogatást, hogy támogassa a beszállítókat a vállalástól a végrehajtásig vezető úton.
„Számos divatmárka tett egyéni vállalásokat. Most arra kell összpontosítani, hogy segítsük a beszállítókat ezek teljesítésében. A „Fashion Renewable Collaborative” célja, hogy gyakorlati támogatást és együttműködési lehetőségeket nyújtson a beszállítóknak, amelyek segítségével felgyorsítható a megújuló forrásból származó villamos energia széles körű bevezetése. Örömmel támogatjuk a Levi Strauss & Co.-t, az M&S-t és a jövőben csatlakozó márkákat abban, hogy közös erőfeszítéseikkel jelentősen hozzájáruljanak az ellátási lánc szén-dioxid-kibocsátásának csökkentéséhez”
– hangsúlyozta Steve Wilhite, az SE Advisory Services ügyvezető alelnöke.
Az FRC az SE Advisory Services „Resource Advisor+ for Supply Chain” termékét fogja használni a beszállítók programba történő bevonásának támogatására, az elkötelezettség nyomon követésére, a felkészültség felmérésére és a kezdeményezésben résztvevők előrehaladásának nyomon követésére.
Az FRC kezdeményezésről itt érhető el további információ.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Akár ötödével is csökkentheti az épületek energiafogyasztását az MI
A mesterséges intelligenciát (MI) is használó megoldásokkal felszerelt épületek energiafogyasztása akár 22 százalékkal is kisebb lehet, mint a hagyományos vezérlőrendszereket használó ingatlanoké – derül ki a Schneider Electric új, a New York-i Klímahét (Climate Week NYC 2026) során bemutatott kutatásából.
Ez egyben azt is jelenti, hogy a jelenlegi díjak mellett éves szinten 13 600 és 49 300 dollár közötti megtakarítást hozhat a technológia bevetése, ráadásul az elkerült szén-dioxid-kibocsátás mértéke több mint százszorosa az MI-rendszer ökológiai lábnyomának.
Az épületek a globális energiafelhasználással kapcsolatos szén-dioxid-kibocsátás mintegy 37 százalékáért felelősek. A Schneider Electric új kutatása, az „AI for Climate: Quantifying the Energy and Carbon Impact of Building Optimization” megállapította, hogy ha az intelligens épületirányítási rendszerekben mesterséges intelligenciát is alkalmaznak a fűtés, a szellőztetés és a légkondicionálás (HVAC) optimalizálására, az további 7,2-12,7 százalékos megtakarítást jelenthet az épületek energiafogyasztásában. Ez az eredmény jól mutatja, hogy az MI milyen mértékben képes javítani az energiahatékony felhasználásán, enyhítve ezzel az épületek rendszereire és összességében a villamosenergia-hálózatra nehezedő terhelést.
A kutatás további fontos megállapításai:
- Évente akár 60 metrikus tonna szén-dioxid-kibocsátás elkerülése is elérhető épületenként (59 869 kg CO₂e), ami egyenértékű azzal a környezeti hatással, mintha 2 700 kifejlett fát ültetnének el.
- Egyes épülettípusok és felhasználási módok esetében éves szinten több mint 200 MWh energiamegtakarítás realizálható, ami elegendő több tucat átlagos háztartás áramellátására egy évig.
- A mesterséges intelligencia alkalmazásával több mint kétszer akkora energiamegtakarítás érhető el, mintha csak önmagukban használnának intelligens épületvezérlő rendszereket.
- Mind a felhőalapú, mind a helyszíni MI-felhasználás jelentős energia- és szén-dioxid-megtakarítást eredményezhet.
„Az épületmenedzsment jövőjét az határozza meg, hogy az üzemeltetők milyen hatékonyan kapcsolják össze és helyezik kontextusba azokat az adatokat, amelyeket korábban szigetszerűen tároltak. A meglévő üzleti rendszerekre épülő mesterséges intelligencia réteg a komplexitást intelligenciává, az intelligenciát pedig cselekvéssé alakíthatja, ezzel egyidejűleg csökkentve a kibocsátást, a költségeket és javítva a teljesítményt. Ahogy az energiaigény tovább növekszik, kulcsfontosságú lesz az üzleti és a fenntarthatósági célok eléréséhez, hogy ezeket az eredményeket egyszerre tudjuk elérni ahelyett, hogy választani kellene közülük”
– mondta el Földvári Péter, a Schneider Electric kereskedelmi és ipari épületekért felelős értékesítési vezetője.
A kutatáshoz valós környezetben végzett teszt bevezetések alapján modellezték az épületek energiafelhasználását annak felmérésére, hogy az MI-alapú HVAC-vezérlés hogyan befolyásolja az energiafogyasztást, a szén-dioxid-kibocsátást és az üzemeltetési költségeket Ausztráliában, Indiában és az Egyesült Államokban különböző ingatlanok esetében.
A tanulmány azt vizsgálta, hogy a digitális épületirányítási rendszerekre telepített mesterséges intelligencia réteg hogyan képes összekapcsolni a korábban egymástól elszigetelt adatforrásokat, folyamatosan elemezni az épületek állapotát, valamint valós időben automatizálni a HVAC rendszerek optimalizálását. A használati szokásokból, időjárás-előrejelzésekből, a berendezések teljesítményéből és egyéb üzemeltetési adatokból származó információk beépítésével az MI lehetővé teszi az épületek hatékonyabb működtetését, miközben csökkenti az üzemeltetésben részt vevő csapatok terhelését.
A kutatás azt is megállapította, hogy a kis és közepes méretű épületek (9300 négyzetméternél kisebbek) jelentős mértékben profitálhatnak a mesterséges intelligencia alkalmazásából. Eddig az energiagazdálkodási rendszereket túl bonyolultnak vagy költségesnek tartották a kisebb létesítmények számára, ahol ráadásul többnyire a hatékony létesítményüzemeltetéshez szükséges szakértelem is gyakran korlátozottan érhető el. Azáltal, hogy automatizálja és leegyszerűsíti az üzemeltetés optimalizálását, a mesterséges intelligencia hozzáférhetőbbé teheti a kifinomult épületirányítási megoldásokat, lehetővé téve a kisebb épületek esetében is az energiafogyasztás, az üzemeltetési költségek és a kibocsátás csökkentését.
„A mesterséges intelligencia a kisebb épületek tulajdonosainak és üzemeltetőinek kezébe adja az energiaintelligencia erejét. Ami korábban jelentős szakértelmet és beruházást igényelt, ma már egyszerűbben és nagyobb léptékben valósítható meg, ez pedig segíti a szervezeteket az energiapazarlás csökkentésében, a költségek mérséklésében, a teljesítmény javításában, valamint abban, hogy magabiztosan hozzanak okosabb döntéseket”
– tette hozzá Földvári Péter.
A teljes tanulmány itt érhető el.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
Megnyílt a MediaMarkt 41. áruháza az Allee-ban
-
Mozgásban2 hét ago
A Honda bemutatja a Prelude Limited Edition modellt
-
Gazdaság2 hét ago
Az összes hitelállomány több mint egyötödét támogatott lakáshitelek teszik ki
-
Gazdaság2 hét ago
Gyakorlatorientált képzések: együttműködik a Széchenyi István Egyetem és a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége
-
Gazdaság2 hét ago
Négy év elektromos flottatapasztalat: akár 10 százalékos költségmegtakarítás érhető el megfelelő infrastruktúrával
-
Zöld2 hét ago
Nem csak az számít, mennyi fát termel az erdő: százmilliárdokat érhet, ha tovább állva marad
-
Ipar2 hét ago
Robot Pick AI rendszer segíti az összeválogatást
-
Gazdaság2 hét ago
Budapest adott otthont a Schneider Electric Europe Supplier Day 2026 nemzetközi stratégiai beszállítói eseményének








