Ipar

A Széchenyi István Egyetem két doktorandusza került a rangos 3MT verseny hét legjobbja közé

A Széchenyi István Egyetem doktoranduszaként Péter Brúnó járműipari, míg dr. Tinka Domonkos egészségügyi kutatásával került több tucat pályázó közül a rangos 3MT verseny hét legjobbja közé.

A Debreceni Egyetem mellett a győri intézmény volt az egyetlen, amelynek két indulóját is a szűk elitbe választotta a rangos zsűri.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium, valamint a Doktoranduszok Országos Szövetsége első alkalommal rendezte meg a munkavállalók doktori képzésbe vonását elősegítő Kooperatív Doktori Program (KDP) konferenciáját Budapesten. Az esemény lehetőséget adott arra, hogy az ösztöndíjas doktoranduszok, az egyetemek, a vállalatok, a szaktárca, illetve a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal képviselői megosszák tapasztalataikat, eredményeiket.

A rendezvény részeként került sor a 3MT versenyre, amely az angol „three-minute thesis” (háromperces értekezés) rövidítése: a doktoranduszok három perc alatt mutathatták be kutatásaikat. A rangos megmérettetésre a több tucat induló közül a legjobb hét pályázót választotta ki a zsűri, amelynek tagjait olyan neves személyiségek alkották, mint prof. dr. Szendrő Péter, a Kooperatív Doktori Kollégium, prof. dr. Benyó Zoltán, az Országos Doktori Tanács, Lencsés Gergő, a Duális Képzési Tanács és Molnár Dániel, a Doktoranduszok Országos Szövetségének elnöke, valamint dr. Szabó István, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat vezérigazgató-helyettese. A debreceni mellett a Széchenyi István Egyetem volt az egyetlen, amelynek két doktorandusza – Péter Brúnó és dr. Tinka Domonkos – került a legjobbak közé.

Dr. Tinka Domonkos tavaly diplomázott a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán. A Széchenyi-egyetem doktori képzésére éppen azért jelentkezett, mert szeretne egy olyan intézményben PhD-fokozatot szerezni, amely erős műszaki és technológiai kompetenciákkal is rendelkezik.

„Az orvostudomány mögötti technológiai hátteret és annak gazdasági megtérülését vizsgálom”

– emelte ki. Ő „Da Vinci robot asszisztált műtétek Magyarországon” című kutatásával jutott a legjobbak közé a versenyen. Témavezetője prof. dr. Dusek Tamás, a Széchenyi-egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskolájának vezetője és dr. Szepesváry Zsolt, az intézmény Egészség- és Sporttudományi Karának fejlesztési dékánhelyettese, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház urológiai osztályának osztályvezető főorvosa.

A győri kórház gyermekgyógyászati szakmacsoportjában csecsemő- és gyermekgyógyász rezidensként dolgozó doktorandusz elmondása szerint két ok miatt indult el a versenyen: egyrészt kihívásnak és fejlődési lehetőségnek tekintette a megmérettetés különleges formátumát, a háromperces prezentációt, másrészt mindenképpen szeretett volna részt venni a konferencián.

„Interdiszciplináris kutatásomban az Egyesült Államokban kifejlesztett Da Vinci robotsebészeti rendszerrel foglalkozom, amelyből Magyarországon összesen nyolc van, köztük egy a Petz-kórházban, amelyet az egyetem a kórházzal stratégiai partnerségben vásárolt. Egyrészt költség-haszon elemzést végzek a jelentős beruházást igénylő eszközzel kapcsolatban, másrészt a robot által asszisztált műtéteket hasonlítom össze a laparaszkópiai műtétekkel, azok kimenetelére és az előnyökre koncentrálva”

– ismertette.

Péter Brúnó az „Időjárási tényezők hatása a közúti járművek aerodinamikájára” című kutatását prezentálta a konferencia résztvevőinek, amelyet munkahelyével, a zalaegerszegi MouldTech Systems Kft.-vel folytat, ahol fejlesztőmérnökként dolgozik. Konzulense dr. Lakatos István, a Széchenyi István Egyetem professzora.

„Kutatásomban azt vizsgálom, hogy bizonyos időjárási tényezők – például erős széllökések, jelentős hőmérséklet-változások, heves csapadékozások – miként befolyásolják az elektromos járművek áramlástani paramétereit, elsősorban energiafogyasztását. Ezzel kapcsolatban végzek áramlástani szimulációs, valamint szélcsatornás és tesztpályán történő méréseket. A téma azért is fontos, mert az e-járművek hatótávjának növelése nagy kihívás, egyben az autóipar egyik legfontosabb kérdése. KDP-ösztöndíjasként arra törekszem, hogy kutatási eredményeim az iparban is hasznosíthatók legyenek”

– részletezte Péter Brúnó. Megjegyezte: azért is különösen büszke arra, hogy a 3MT versenyen a legjobbak közé került, mert ő volt az egyetlen, aki műszaki területről érkezve érte ezt el.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:3MT doktorandusz egyetem széchenyi verseny

Up Next

Új fejlesztés egy hazai gáztárolónál

Don't Miss

A hazai szállítmányozásban is kopogtat az e-mobilitás

Ipar

DfAM Fusionben: topológia optimalizálás additív gyártáshoz – ADMASYS HU webinár

Az additív gyártás összes előnye csak additív szemléletű tervezéssel használható ki. Az ADMASYS HU online webinárja bemutatja, hogyan alkalmazható a topológia optimalizálás az Autodesk Fusion környezetben és miért ideális páros ehhez az SLS technológia a Formlabs Fuse 1+ 30W rendszerrel – valós mérnöki példán keresztül.

A topológia optimalizálás gyakorlati választ ad egy klasszikus mérnöki dilemmára: hogyan csökkenthető az anyagfelhasználás és a tömeg úgy, hogy az alkatrész teherbírása üzembiztos maradjon. Ez a megközelítés különösen jól érvényesül SLS technológiával, ahol a lecsupaszított, bonyolult geometria nem többletköltséget, hanem tényleges költségcsökkenést eredményez.

👉 Regisztráció ezen a linken >>

Az ADMASYS HU február 26-án gyakorlatias online webinárt szervez, amely kifejezetten azoknak a mérnököknek szól, akik Fusiont használnak, és szeretnének szintet lépni az additív gyártásra tervezés (DfAM) területén. A résztvevők egy valós alkatrészen keresztül követhetik végig a teljes munkafolyamatot: a végeselemes szimulációtól és optimalizálástól egészen a gyártás-előkészítésig.

A webinár főbb témái:

Additív gyártásra tervezés (DfAM) és topológia optimalizálás mérnöki alapjai
Végeselemes szimulációk értelmezése: terhelések, peremfeltételek, anyagmodellek
Topológia optimalizálás lépésről lépésre Fusionben egy valós alkatrészen
Gyártástechnológiai megkötések és optimalizálási célok helyes beállítása
Gyártás-előkészítés SLS nyomtatáshoz a Formlabs PreForm szoftverben

Időpont: 2026. február 26. (csütörtök)

Időtartam: 15:00–16:00 (CET)

Előadó: Kőcs Péter – full-stack engineer (Shapr3D, Ideaform), az ADMASYS HU 3D Akadémia oktatója

👉 Regisztráljon ezen a linken >>

A webinár ajánlott minden olyan tervezőnek és mérnöknek, aki Fusionben dolgozik, és szeretné már a tervezési fázisban kihasználni az additív gyártás műszaki és gazdasági előnyeit.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Újfajta védelmi megoldás az áramhálózatok számára

Akár 60 hardveralapú védelmi készülék kiváltható virtualizációval.

Az informatikában már bizonyított virtualizáció a villamosenergia-hálózatokban is növekvő szerepet kap. Egy most bemutatott új megoldással felgyorsítható az áramhálózatok bővítése, és csökkenthető az alállomások épületeinek helyigénye.

Az új Siprotec V egyetlen, szerveralapú megoldásban egyesíti akár 60 darab, hardveralapú Siemens Siprotec 5 készülék funkcionalitását. Ezek a széleskörűen használt intelligens védelmi- és mezőirányítókészülékek folyamatosan monitorozzák az elektromos hálózatot, hiba (például rövidzárlat) esetén pedig lekapcsolják az érintett szakaszt, biztosítva ezzel a hálózat további megbízható működését.

A virtualizációnak köszönhetően a Siprotec V lehetővé teszi alállomási védelem- és irányítástechnikai, valamint kommunikációs konfigurációk teljes körű digitális tesztelését, még az üzembe helyezés előtt. Ez nem csupán leegyszerűsíti a telepítést, felgyorsítja a tesztelést és minimalizálja a hibák számát, de gyors alkalmazkodást tesz lehetővé a változó rendszerkövetelményekhez, a hardver korlátaitól függetlenül. Ezáltal megkönnyíti a szoftverfrissítések, javítások és funkcionális bővítések zökkenőmentes bevezetését, valamint a jelenlegi és jövőbeni kiberbiztonsági szabványoknak való megfelelést.

A hardvereszközök kiváltásával ráadásul kevesebb kapcsolószekrényre, rézkábelre, illetve egyéb fizikai eszközre van szükség. Így alállomásonként a beruházási (CAPEX) költségek 25 százaléka, valamint a telepítéssel és anyaghasználattal járó szén-dioxid-kibocsátás fele megspórolható, miközben az energiaszolgáltatók a teljes életciklusra vetített költségek akár 20 százalékát meg tudják takarítani.

A Siprotec V továbbá lehetővé teszi fejlett mesterségesintelligencia-alkalmazások futtatását, közvetlenül az alállomási környezetben, így az áramszolgáltatók valós idejű betekintést, prediktív elemzéseket és jobb döntéstámogatást kaphatnak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

AI vezérli a horvát Telekom adatközpontjának hűtését

Hatszámjegyű megtakarítást jelent az optimalizáció.

A világ teljes villamosenergia-használatának több mint 3 százalékát adatközpontok adják, és ez a szám 2030-ra várhatóan 13 százalékra fog nőni. Ennek az energiának jelentős részét hűtésre használják, így ennek optimalizálásával számottevő energiamegtakarítás érhető el.

Hatékonyabb működés, kevesebb karbantartás

Ezt az utat választotta a vezető horvát távközlési vállalat, a Hrvatski Telekom (HT) is, mely a Siemens-technológiáját vezette be adatközpontja hűtésére. Az intelligens szenzorrendszernek és a mesterséges intelligenciával támogatott hűtésmenedzsmentnek köszönhetően a telekom szolgáltató legnagyobb, zágrábi adatközpontja immár klímabarátabb módon működik, ami hat számjegyű euróösszegű megtakarítást eredményezett a vállalatnak.

Az új rendszer számos eszköz, köztük vezeték nélküli szenzor- és vezérlőmodulok segítségével folyamatosan figyeli a szerverszekrények hőmérsékletét, illetve azok változásait. Ezeket a valós idejű adatokat mesterséges intelligenciát használva elemzi, és a mindenkori igényekhez dinamikusan igazodva, automatikusan szabályozza a hűtésért felelős ventilátorokat.

A folyamatos optimalizálás és a gépi tanulás révén az adatközpontokban előforduló hotspotok akár 99 százaléka véglegesen megszüntethető lett. A megoldás így nem csupán csökkentette a hűtőberendezések üzemidejét, hanem a karbantartási költségeket is mérsékelte: a korábban hő okozta meghibásodások és a nem-tervezett leállások jelentős része elkerülhető lett, azonosítva a hibásan működő komponenseket, és támogatva a prediktív karbantartást.

Jöhetnek a „gyárilag” intelligens adatközpontok

Ugyanezt a White Space Cooling Optimization technológiát alkalmazza a néhány éve átadott, 14,5 ezer négyzetméteres, Tallinn melletti Greenergy Data Centers adatközpont is, ami a Baltikum legnagyobb és leginkább energiahatékony ilyen létesítményének számít.

Szintén ezt az adat- és AI-vezérelt működést veszi alapul az a moduláris, „plug-and-play” alapú adatközpont, ami egy teljesen előre gyártott, konfigurálható rendszer. Ez már eleve integrált, intelligens és környezetbarát energiagazdálkodással érkezik, a Siemens, valamint a német Cadolto Datacenter GmbH és a Legrand Data Center Solutions vállalatok által jelezve.

A Siemens ezek mellett számos adatközponti megoldást kínál.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!