Connect with us
Hirdetés

Ipar

A fémmegmunkálás új dimenziói – Messer Hegesztés- és Lézertechnológiai Innovációs Fórum novemberben

messer hegesztés fórum 2024

A hegesztés és vágástechnológia területén jártas szakemberek számára ismét izgalmas szakmai programot kínál a Messer Hegesztés- és Lézertechnológiai Innovációs Fórum, amely 2024. november 26-án a Hotel Aquaworldben, Budapesten kerül megrendezésre. A konferencia célja, hogy bemutassa a legújabb fejlesztéseket és technológiai újdonságokat, különös tekintettel a hegesztés, vágás, lézertechnológiák és az Ipar 4.0 aktuális trendjeire.

Az innovációs fórum egyik központi témája a hidrogénes vágás – a Messer szakértői bemutatják ezt a forradalmi, fenntarthatósági célokat is támogató új technológiát. A valós üzemi környezetben szerzett gyakorlati tapasztalatokat a tudományos és ipari szektor neves képviselői vitatják meg egy panelbeszélgetés keretében.

A fórum mellett egy szakmai kiállítás is várja a résztvevőket, ahol a Messer mellett többek között olyan cégek is bemutatkoznak, mint a TRUMPF, REHM Hegesztéstechnika, CROWN/CLOOS, TÜV Thüringen Hungary, Rabacsa 247Jobshop, Varinex Industrial 3D printing, Freedee, Bay Zoltán Kutatóintézet, KL-SYSTEM Környezet-és Légtechnikai Kft., Soyer, Optimum Hungária. Ez a rendezvény egyedülálló lehetőséget biztosít a szakmai kapcsolatok építésére és a legújabb fejlesztések megismerésére.

A részvétel térítésmentes, de előzetes regisztrációhoz kötött, melynek határideje: 2024. november 15. Az érdeklődők a fórum hivatalos weboldalán jelentkezhetnek.


Időpont: 2024.11.26. (kedd)

Helyszín: Hotel Aquaworld, 1044 Budapest, Íves út 16. (Amazonas terem, 1. emelet)

Jelentkezés: az esemény weboldalán lehet regisztrálni. Jelentkezési határidő: 2024. november 15.


RÉSZLETES PROGRAM:

HyCut: hidrogénes vágás – Zöld forradalom a vágástechnikában
Előadó: Halász Gábor, hegesztő szakmérnök, Messer Hungarogáz Kft.

Az előadásban szó lesz a hidrogén újrafelfedezéséről, a dekarbonizáció lehetőségeiről az autogéntechnikában. Összehasonlításra kerülnek a különböző égőgázok tulajdonságai, a velük végzett vágások kapcsán a CO2, NOX, valamint a füstrészecskék emissziós értékei, valamint a keménységértékek, illetve a diffúzióképes hidrogén mennyiségének alakulása. Az előadás kitér a vágási költségekre is, illetve a hidrogén autogéntechnikai alkalmazásaiból mutat be néhány érdekes példát.

Hidrogénes vágás gyakorlati tapasztalatai valós üzemi környezetben – tények, adatok, best pratice-ek – kerekasztal beszélgetés 
Résztvevők: Halász Gábor (Messer Hungarogáz Kft.), Törköly Tamás (műszaki igazgató, MVM OVIT Zrt. Göd) és Kuti János (tanszéki mérnök, Óbudai Egyetem) 

A résztvevők a hidrogénes vágással kapcsolatos saját gyakorlati tapasztalataikat osztják meg. A hidrogénnel történő vágások esetében bemutatásra kerülnek a különböző paraméterek hatásai a vágott felület minőségére, illetve a felszíni réteg felkeményedésére vonatkozóan. Konkrét lemezvastagságok esetében összehasonlításra kerülnek a vágási költségek. A beszélgetés foglalkozik a hidrogén alkalmazásának technikai lehetőségeivel is, amivel kiaknázhatók a benne rejlő előnyök a CO2 kibocsátás csökkentését, illetve az egészségesebb környezet fenntartását illetően.

Optimális gázválasztás lézerhegesztéshez: argon, nitrogén vagy formálógáz?

Előadók: Varbai Balázs (BME Anyagtudomány és Technológia Tanszék) és Ujvári József (hegesztő szakmérnök, Messer Hungarogáz Kft.)

Nemcsak hazai, de nemzetközi viszonylatban is napjaink aktuális témája a kézi lézerhegesztésnél alkalmazandó védőgázok. Az utóbbi időben ömlenek be a kézi lézerhegesztő gépek az országba és szinte kivétel nélkül minden gyártó, illetve forgalmazó a nitrogént ajánlja védőgázként a különböző anyagok, anyagkombinációk esetében. Ebben a blokkban két előadásban foglalkozunk a témával; az elsőben saját tapasztalatainkat osztjuk meg a különböző argon alapú védőgázok, hélium, CO2, nitrogén hatását illetően kézi lézerhegesztésnél. Bemutatásra kerülnek a különböző védőgázok alkalmazásánál szerzett tapasztalatok, a porozitásokra, a beolvadásokra, illetve az esztétikára gyakorolt hatás. A második előadásban arra keressük a választ, hogy milyen hatást gyakorol a nitrogén az anyagszerkezetre, a mechanikai tulajdonságokra a különböző anyagok (szerkezeti acél, rozsdamentes acél, horganyzott, alumínium) lézeres hegesztésénél.

A hegesztést-vágást érintő szabályozási aktualitások
Előadó: Wiegand Krisztina, ügyvezető, TÜV Thüringen Hungary Kft.

Hogyan alakulnak a jelenleg érvényben lévő, hegesztést-vágást szabályozó előírások, jogszabályok az Európai Unióban? Az 1866-ban alakul TÜV Thüringen nemzetközi vizsgáló, ellenőrző, tanúsító szervezet magyar leányvállalatának ügyvezető igazgatója beszél a hegesztést és vágást, és különösen az újabb technológiákat érintő szabványokról, valamint a várható módosításokról, változásokról.

Új lézerek, új technológiák: Milyen lehetőségeket nyitnak az új lézerek az anyagmegmunkálásban   
Előadó: Dr. Buza Gábor, Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft.

A ’80-as években azt tartották, hogy a „lézer egy új szerszám, ami keresi alkalmazásait”. Először a lézer sugárforrások fényteljesítményének növelése zajlott, később a nyaláb minőségének javítása, majd a hullámhosszúság csökkentése. Az alkalmazások sokféleségét pedig mára már számba venni is nehéz. Azt, hogy milyenek lesznek a közel- vagy a távolabbi jövő eszközei és technológiái sok tényező befolyásolja, ezek közül a fizikai ismeretek, amikre biztonsággal támaszkodhatunk.

A Rabacsa 4 világa és a magas automatizáltságú 247Jobshop fémmegmunkáló üzem ipar 4.0 környezetben Előadó: Racker Balázs, ügyvezető, Rabacsa Metalltechnik

A 19.századig visszanyúló Rabacsa Metalltechnik a régi kovácsmesterségbeli tudást ötvözi a legmodernebb technológiákkal; az építőipar számára készítenek egyedi kovácsoltvas, rozsdamentes acél, alumínium, Corten acél, valamint acélszerkezeteket. Szentgotthárdi intelligens üzemükben a saját fejlesztésű DMWSOFT szoftverüknek köszönhetően és az Ipar 4.0 technológiák révén a legújabb automatizálási rendszerek segítségével, teljesen ellenőrzött környezetben zajlik a termelés, amelynek köszönhetően a hét minden napján és a nap 24 órájában elérhető a méretre vágott lemezek, csövek és komplex alkatrészek okosgyártása.

Váll-Ker sikertörténet: A tűz ereje az otthon melege – Lemeztől a csúcsminőségű kandallókig 
Előadó: Szabó Balázs, ügyvezető, Váll-Ker Kft.

A Váll-Ker Kft., amely Magyarországon az egyik legnagyobb kandallógyártó, 1992 óta működik, és azóta számos technológiai újítással bővítette kínálatát. A cég története a gyártási kapacitás és termelési volumen folyamatos növelésével jellemezhető, beleértve a fatüzelésű, pellet tüzelésű és hibrid rendszereket is. Az iparági kihívások, mint például az egyre szigorodó emissziós előírások, innovatív megoldásokat igényeltek, mint az elektronikus levegőszabályzás és katalizátor használat. A gyártási folyamatok automatizálása és a minőségbiztosítás területén szintén jelentős előrelépéseket tettek, így a cég képes a vevői igények maximális kielégítésére. A termékek fejlesztése a koncepciótól a gyártás bevezetéséig teljeskörűen az európai tüzeléstechnikai szabványoknak eleget téve, a legkorszerűbb technológiai háttér alkalmazásával történik.

Újdonságok és fejlesztések a hegesztés, vágás és additív gyártás területén nemzetközi szakvásárok tekintetében (Euroblech, Formnext)
Előadó: Halász Gábor, hegesztő szakmérnök, Messer Hungarogáz Kft.

Az EUROBLECH 2024, valamint a FORMNEXT 2024 szakvásárok újdonságai, érdekességei kerülnek bemutatásra. Többek között szó lesz a termikus vágások, ívhegesztés, automatizálás újdonságairól. Bemutatásra kerülnek a kézi lézeres alkalmazások (hegesztés, vágás, tisztítás) legújabb fejlesztései és a biztonságtechnikai kihívásokra adott válaszok. A továbbiakban egy válogatáscsokrot láthatnak a résztvevők, amely felöleli a fém additív gyártás érdekességeit az alapanyagoktól a különleges termékeken át az additív technológiák újdonságain keresztül egészen a nagy térfogatú termékek sorozatgyártására alkalmas gyártórendszerekig.

JELENTKEZÉS:

Az Innovációs Fórumra az esemény weboldalára kattintva lehet regisztrálni. Jelentkezési határidő: 2024. november 15. A rendezvényen a részvételi létszám korlátozott, a regisztrációkat azok beérkezésének sorrendjében veszik figyelembe.

További információ a marketing@messer.hu email címen kérhető.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Az Ozempic hatása már az élelmiszeriparban is érezhető: tényleg egyre kevesebbet eszünk?

A gyógyszeripar már az étkezési szokásainkat is befolyásolja: így reagálnak az élelmiszergyártók a legújabb trendekre.

Nemzetközi kutatások szerint a GLP-1 alapú gyógyszereket (ilyen például az elmúlt években elhíresült Ozempic is) használó fogyasztók és háztartások körében egyértelmű változások tapasztalhatóak az étkezési szokásokban: kevesebb mennyiséget, kisebb adagokat fogyasztanak, és ki is hagynak étkezéseket. Bár első hallásra elenyészőnek gondolhatnánk a hatását, valójában érzékelhető károkat okoz az élelmiszeriparnak a testsúlycsökkentésre használt gyógyszerek terjedése. A német YouGov becslése szerint az új étkezési trend évi körülbelül 325 millió eurós korrigált árbevétel visszaesést okoz az ország gazdaságának.1

Az élelmiszeripar bevételei is karcsúbbá válnak?

A nemzetközi kutatási eredmények két új tendenciát támasztanak alá az élelmiszeriparban: egyrészt kisebb adagokra és kevesebb étkezésre tartanak igényt a gyógyszeres segítséggel fogyókúrázni vágyók, másrészt pedig a korábbinál hangsúlyosabb szerepet kap náluk a minőség kérdése. A BSI által végzett, önbevalláson alapuló panelkutatása szerint a GLP-1 alapú készítményt használók 74%-a azt nyilatkozta, hogy fontosabb számára egy adagon belül a minőség, mint a mennyiség. Az egyértelmű előnyöket felsorakoztató termékekért átlagosan 28%-os árprémiumot is elfogadhatónak tartottak.2

Éppen ezért elmondható, hogy az élelmiszeriparnak nem egy disztópiára kell felkészülnie: téves azt gondolni, hogy a minőségi, kiegyensúlyozott tápanyagtartalmú, finom ételeket tablettákra cserélné a társadalom. Ha viszont egy egyre növekvő célcsoport fokozatosan kevesebbet, kisebb adagokat eszik, az impulzusvásárlásokat pedig tudatos választásra cseréli, akkor az élelmiszeripar termékfejlesztési logikájának is változnia kell. 

Az ár-érték arány újraértelmezése is elkezdődött

Korábban megfigyelhető volt az élelmiszeriparban, hogy a nagyobb kiszerelésű termékeket értékelték jó ár-érték arányúnak. Ezzel szemben az új trendből kirajzolódni látszanak a modern fogyasztói igények: kellemes ízvilág és egészséges tápanyagtartalom ugyanabban a termékben, nagyobb fehérje- és rosttartalom, könnyebb ételek. Azoknak a gyártóknak, akik időben szeretnének reagálni a változásokra, érdemes kisebb, praktikus kiszerelésekben gondolkodniuk, valamint olyan termékeket fejleszteniük, amelyek “diétás” ízvilág nélkül hordozzák magukban egy kiegyensúlyozott, tudatosan összerakott étrend minden előnyét. A fehérjedús müzliszeletektől a magas rosttartalmú italokon át a cukormentes édességekig számos termék világít rá arra, hogy a mennyiségnél fontosabbá vált az innovatív, tudatos megközelítés.

A gyártók felelőssége a társadalom egészére kiterjed

Fontos hangsúlyozni, hogy az élelmiszergyártóknak a felhasználói igények kielégítése mellett erős társadalmi szerepük is van. Ha a piacon elérhetőek az egészséges, akár a fogyni vágyók étrendjébe is beilleszthető alternatívák, azzal a csodadiéták és a trendalapú módszerek helyett a valódi, hosszú távon fenntartható életmódváltást támogathatják. Ez a készételektől kezdve a péksüteményeken és a snaceken át a reggelikig, italokig és desszertekig szinte bármilyen kategóriát jelenthet.

„Gyártóként azzal kell foglalkoznunk, hogy milyen ételekkel tudjuk segíteni a vásárlókat a mindennapokban. Szerintem ma már kevés annyit írni egy csomagolásra, hogy »diétás«: legyen világos, miből készül a termék, milyen a tápértéke, és hogyan illeszthető be az étrendbe. Közben az íz és az elkészítés is számít, mert egy hosszú munkanap végén is szeretnénk jót enni, lehetőleg különösebb bonyodalom nélkül. A Szafinál ezekre a szempontokra építünk. A GLP-1 körüli változások kapcsán is abban látom a feladatunkat, hogy segítsük a tudatos választást, és olyan élelmiszereket kínáljunk, amelyeket a vásárlók hosszú távon is szívesen fogyasztanak.”

– mondta Ipsits Anita, a Szafi tulajdonosa és ügyvezetője. 


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Ha minden háztető áramot termel, a hálózatnak azt látnia kell: így készül fel Karintia a napelemes boomra

A közeli jövőben már nem a zöld áram termelése, hanem a szállítása lesz a szűk keresztmetszet, Karintia ezt előzi meg digitális hálózatirányítás-fejlesztéssel.

A gazdaságok energetikai átállása – így van ez Ausztriában is – egyre kevésbé a termelői oldalon, sokkal inkább az elosztóhálózatokon dől el. A napelemek, elektromos autók és hőszivattyúk terjedése olyan terhelést ró a rendszerre, amelyre a hagyományos, felülről lefelé tervezett hálózatok nem készültek fel. A karintiai Kärnten Netz GmbH (KNG) most hatéves szerződést kötött egy digitális hálózatirányítási platform bevezetésére, hogy időben válaszolni tudjon erre a kihívásra.

Ausztria legdélebbi tartományában ugyanis a telepített napelemes kapacitás 2030-ra várhatóan csaknem megduplázódik. Ez nemcsak több zöld áramot jelent, hanem komoly feszültségtartási és torlódáskezelési feladatot is, főként az alacsonyfeszültségű hálózaton, ahol eddig alig volt rálátás a valós működésre. Ezen a szinten csatlakoznak a háztartási napelemek, töltők és hőszivattyúk, vagyis itt keletkeznek a jövő szűk keresztmetszetei.

A KNG ezért a teljes hálózatáról, az alacsonyfeszültségű szintet is beleértve, digitális ikret épít a Siemens-technológiának köszönhetően. A modell valós időben mutatja, hol alakulhat ki túlterhelés, és előre jelzi a problémákat, még mielőtt azok az ellátás megbízhatóságát érintenék. A rendszer három funkcióra épül: átláthatóságot teremt az alacsonyfeszültségű hálózaton, támogatja az aktív üzemirányítást és a zavarelhárítást, valamint előrejelzi és enyhíti a torlódásokat a rugalmassági erőforrások bevonásával.

Az időzítés nem véletlen. Az osztrák villamosenergia-piaci törvény (EIWG) bevezetése várhatóan felgyorsítja a helyi rugalmassági piacok kialakulását. Az elosztók ezzel egyre nagyobb szerepet kapnak a hálózati torlódások piaci alapú kezelésében: nem feltétlenül a hálózatot kell megerősíteni, hanem a fogyasztást és a termelést kell okosan, ösztönzők révén összehangolni. Ehhez viszont pontos adatokra és a rugalmas kapacitások gyors aktiválására van szükség.

A KNG vezetése szerint a megoldás javítja a meglévő hálózati eszközök kihasználtságát, és jelentős költségmegtakarítást hozhat. Ez kulcskérdés, mert a hálózatfejlesztés drága és időigényes, a rugalmasság kihasználása pedig sok esetben olcsóbb és gyorsabb alternatíva a vezetékek és transzformátorok cseréjénél.

A karintiai példa jól mutatja az európai trendet: az elosztói hálózatok a passzív infrastruktúrából aktívan irányított, adatvezérelt rendszerekké válnak. Aki erre időben felkészül, jobban megbirkózik a megújuló termelés növekedésével. Aki lemarad, az dugókkal, korlátozásokkal és csúcsra méretezett, költséges beruházásokkal fizet majd.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

A Toyota és a Rivian is a Stratasys új 3D nyomtatót választotta

Az ipari 3D nyomtatás egyre nagyobb szerepet kap az autógyártásban, különösen a gyártási segédeszközök, szerelőkészülékek és funkcionális alkatrészek előállításában.

A Stratasys új F870 rendszere a nagyformátumú additív gyártás lehetőségeit bővíti, amelynek képességeit már a Toyota és a Rivian is vizsgálja saját gyártási folyamataiban.

A Stratasys tovább bővítette ipari FDM technológiára épülő termékportfólióját az új F870 3D nyomtatóval, amelyet kifejezetten a nagy igénybevételű üzemi alkalmazásokhoz fejlesztettek. A berendezés a nagy építési térfogatot, a szabályozott hőmérsékletű gyártási környezetet és a nagy teljesítményű műszaki polimerek alkalmazását egyesíti. A fejlesztés célja, hogy az additív gyártás ne csupán a prototípusok készítésében, hanem a mindennapi ipari termelésben is gazdaságosan alkalmazható legyen.

Az új rendszer iránt már a bevezetés előtt jelentős érdeklődés mutatkozott. A Toyota Production Engineering Kentucky állambeli, georgetowni részlege, valamint a Rivian Automotive michigani, plymouthi üzeme is megkezdte az F870 képességeinek vizsgálatát. A két autógyártó elsősorban a gyártási segédeszközök, szerelési és ellenőrző készülékek, valamint a fejlett prototípusgyártási alkalmazások területén keresi a technológia felhasználási lehetőségeit.

Nagyobb méret, szélesebb alkalmazhatóság

A Stratasys F870 egyik legfontosabb műszaki jellemzője az 1000 × 610 × 610 milliméteres építési térfogat. A gyártó szerint a berendezés kategóriájának leghosszabb, teljesen fűtött építési terével rendelkezik, amely lehetővé teszi nagyméretű, összetett geometriájú alkatrészek előállítását.

A rendszer többféle ipari alapanyaggal működik, köztük ASA, ABS, Nylon 12CF, valamint az új ABS Draft Gray anyaggal. Különösen fontos a szénszál-erősítésű Nylon 12CF alkalmazhatósága, amely nagy merevségének, szilárdságának és tartósságának köszönhetően alkalmas lehet jelentős mechanikai igénybevételnek kitett gyártási segédeszközök készítésére.

A technológia egyik előnye, hogy a hagyományos forgácsolással vagy más gyártási eljárással készülő egyedi készülékek bizonyos esetekben közvetlenül, szerszámozási igény nélkül állíthatók elő. Ez különösen a gyakran módosuló gyártási folyamatoknál, a kisebb sorozatoknál és az egyedi szerelési feladatoknál jelenthet idő- és költségmegtakarítást.

Az autóipari gyártás rugalmasságát növelheti

A Toyota és a Rivian érdeklődése jól mutatja, hogy az additív gyártás szerepe fokozatosan átalakul az autóiparban. A technológia ma már nem kizárólag a termékfejlesztés és a prototípusgyártás eszköze, hanem egyre inkább a gyártósorok működését támogató megoldás.

A nagyméretű szerelőkészülékek, ellenőrző sablonok és egyedi befogók hagyományos előállítása gyakran jelentős átfutási idővel jár. A 3D nyomtatás lehetőséget biztosít arra, hogy ezek az eszközök közvetlenül a digitális tervek alapján készüljenek el, és szükség esetén gyorsan módosíthatók legyenek.

A Toyota szakemberei szerint az additív gyártás már bizonyította értékét a vállalatnál, a következő lépés pedig az alkalmazási területek további bővítése. Az F870 mérete, alapanyagválasztéka és ipari kialakítása olyan lehetőségeket kínál, amelyek illeszkedhetnek a gyártó újabb termelési igényeihez.

A Stratasys fejlesztése egy szélesebb iparági folyamatba illeszkedik, amelyben a vállalatok a gyártási rugalmasság növelésére, az ellátási láncoktól való függőség mérséklésére és a termelési költségek csökkentésére törekednek.

Az F870 megjelenése újabb lépést jelenthet az additív technológiák üzemi integrációjában. A nagyobb gyártási kapacitás, a műszaki alapanyagok és a megbízhatóan ismételhető gyártási folyamatok együttesen hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a 3D nyomtatás a hagyományos gyártástechnológiák egyre fontosabb kiegészítőjévé váljon.

A Stratasys ipari additív gyártási megoldásait Magyarországon a VARINEX Zrt. képviseli, amely több mint két évtizede foglalkozik a gyártó technológiáival.

varinex.hu


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss