Gazdaság

Nő a verseny, nőnek az elvárások: a technológiai felkészültség dönti el, ki marad talpon Black Friday alatt

A 2025-ös Black Friday minden eddiginél nagyobb terhelést hozhat a magyar webshopoknak, miközben a vásárlók egyre gyorsabb, hibamentes online élményt várnak.

A legfrissebb kutatások alapján az akciós időszak forgalma akár egy teljes havi megrendelésszámot sűríthet egyetlen hétvégébe, ami komoly technológiai próbatételt jelent az e-kereskedőknek. A szakértők szerint idén már az dönti el a versenyt, hogy ki mennyire átgondoltan és időben készítette fel platformját a terhelési csúcsokra.

A magyar online kiskereskedelem 2025-ben olyan átalakulás közepén áll, amelyhez hasonlóra a szektor közel 25 éves hazai történetében még nem volt példa. A PwC legfrissebb, 2025-ös elemzése szerint a magyar e-kereskedelmi piac 2024-ben elérte az 1920 milliárd forintos forgalmat, ami 15 százalékos növekedést jelent. A bővülés fő hajtóereje már egyértelműen az import kereskedelem, amely egymagában 330 milliárd forintot, vagyis a teljes piac 17 százalékát adta. A globális online kiskereskedelem 2025 végére várhatóan 6,56 billió dollárt ér el, 7,8 százalékos éves növekedéssel, miközben a vásárlói utak több mint fele már online kezdődik. Az NRC kutatása szerint a nemzetközi e-kereskedelmi óriások erősödése, különösen a gyors szállítással és fulfillment központokkal terjeszkedő ázsiai platformok megjelenése, radikálisan átalakította a játékteret: Magyarországról az árversennyel már nem lehet nyerni, a gyors szállítás, a személyre szabott vásárlói élmény és a kifogástalan technológiai infrastruktúra lett a siker kulcsa. Ez a helyzet különösen fontossá teszi az olyan csúcsidőszakokra való felkészülést, mint a Black Friday, amikor egyetlen technológiai hiba vagy leállás nemcsak bevételkiesést, hanem reputációs károkat is okozhat.

A várakozások szerint a 2025-ös Black Friday időszak online forgalma elérheti a 160 milliárd forintot, ami minden eddiginél nagyobb terhelést jelent az e-kereskedelmi rendszereknek. Ilyen körülmények között a háttérben dolgozó webfejlesztők fő feladata az, hogy a vásárlói élmény akkor is zökkenőmentes maradjon, amikor a forgalom egyetlen nap alatt az éves átlag többszörösére ugrik. A Virgo most megosztja tapasztalatait az e-kereskedelmi platformok felkészítéséről.

A kérdés már nem az, lesz-e forgalom, hanem az, hogy bírja-e a rendszer

A Publicis Groupe Hungary és a PwC Magyarország közös kutatása szerint a magyar Black Friday forgalma 2024-ről 2025-re tovább emelkedik, az online kiskereskedelem részaránya pedig várhatóan már el fogja érni a teljes magyar kiskereskedelem 18%-át, szemben a 2023-as 12,5%-kal. Ez azt jelenti, hogy egyetlen hétvége alatt akár ugyanannyi rendelés is érkezhet, mint amennyit egy átlagos webshop egy teljes hónapban kezel.

„A számok mögött azonban egy kritikus kérdés áll: vajon az infrastruktúra képes-e kiszolgálni ezt a mennyiséget?”

– mondja Hornok Ádám, Product Owner.

„A Black Friday számomra olyan, mint egy precízen megtervezett szimfónia. Már hónapokkal előtte leülünk a fejlesztőkkel, az üzemeltetéssel, a marketinggel, mindenki tudja mi a szerepe, mikor lép be, hogyan reagálunk, ha valami eltér a terv szerintitől. És amikor éjfélkor megérkezik az első nagy roham, nem a feszültség uralja a csapatot, hanem az, hogy végre kipróbálhatjuk élesben, amit hónapok alatt felépítettünk. Ez már rég nem csak kampány – ez csapatmunka a legmagasabb szinten, ahol minden apró részlet számít.”

A terhelési csúcsok három hulláma

A korábbi évek adatai és tapasztalatai alapján a Black Friday forgalmi mintázata is teljesen más, mint amivel a hétköznapokban találkozunk. Éjfélkor indul a roham – az első két órában az éjjeli baglyok érkeznek, hajnali fél 6 és 9 között pedig a pacsirták. Aztán jön a harmadik hullám délután, amikor munka után megnyitják a laptopot. Három különálló csúcs, mindegyik más jellegű terheléssel.

Ez egy átlagos működési naphoz képest sokszoros igénybevételt jelent, amihez a szakemberek szerint a skálázható, felhő alapú infrastruktúra ma már alapfeltétel, de ez is csak akkor működik jól, ha megfelelő tesztelés előzi meg.

„Egy hétköznapi webshop másodpercenként 10–20 kérést kezel. Black Friday reggelén ez 500–1000-re ugorhat. Ha erre nincs felkészülve a rendszer, elakadnak a folyamatok: lassul a betöltés, hibák jelennek meg a kosárban vagy a fizetési oldalon, és ezt a vásárlók azonnal ‘büntetik’ ”

– mondja Hornok Ádám.

Mi történik a háttérben?

A fejlesztők és üzemeltetők számára a Black Friday előtti utolsó este a legintenzívebb időszak. Ekkor történik:

– az adatbázisok végső szinkronizációja,
– a cache-ek optimalizálása,
– a terheléselosztás finomhangolása,
– a valós idejű monitorozó rendszerek aktiválása,
– a vészforgatókönyvek átnézése.

Balázs Ádám, az üzemeltetés vezetője szerint ez az a pont, ahol eldől, hogy másnap sima működés vagy hibaüzenetek fogadják-e majd a vásárlókat:

„A felhő alapú megoldások nagy előnye, hogy automatikusan képesek skálázódni, de ez nem váltja ki az előzetes tervezést. Előre kell meghatározni, hogyan reagáljon a rendszer egy-egy terhelési helyzetre, milyen logokat figyelünk valós időben, és milyen gyors intézkedések szükségesek, ha valahol torlódás alakul ki.”

Öt terület, amelyen nem lehet spórolni

A Virgo szakemberei, akik több vezető magyar e-kereskedelmi platformmal, köztük a Euronics Magyarországgal is együtt dolgoznak – amely a 2024-es Black November időszakban 16%-os árbevétel-növekedést ért el év/év alapon, miközben az átlagos kosárérték is 10%-kal emelkedett –, az elmúlt évek tapasztalatai alapján öt kulcsfontosságú területet azonosítottak, ahol a felkészülés különösen meghatározó:

Terheléses tesztek – Nem elég feltételezni, hogy a rendszer bírja a terhelést, fontos már októberben éles teszteket futtatni, amelyek szimulálják a Black Friday forgalmát és feltárják a szűk keresztmetszeteket.
Skálázható infrastruktúra – Modern felhőalapú megoldásokkal a szerverkapacitás automatikusan növelhető a forgalmi csúcsok idején, így elkerülhető a rendszerleállás.
Minden eshetőségre protokoll – Mi van, ha rossz ár jelenik meg? Mi van, ha egy külső fizetési szolgáltató elérhetetlenné válik? Válsághelyzet közepén nincs idő improvizálni, előre kidolgozott forgatókönyvek kellenek.
Folyamatos monitorozás – A Black Friday nem akkor kezdődik, amikor a vásárlók megnyomják a „Kosárba” gombot, hanem hetekkel előtte, amikor a terhelés fokozatosan épül. Valós idejű riasztási rendszerek nélkül a csapat vaksötétben halad.
Szoros csapatmunka és kommunikáció – A sikeres Black Friday soha nem egy ember teljesítménye. A fejlesztők, üzemeltetők, ügyfélszolgálat és marketing csapatának szorosan összehangolva kell dolgoznia.

Mit jelent ez 2025-re nézve?

A magyar vásárlók 44 százaléka ma már kizárólag online csatornákon keres akciókat, és folyamatosan nő az elvárás a gyors betöltési idő, a zökkenőmentes fizetés, az azonnali visszaigazolás iránt. A szakértők szerint a következő Black Friday sikerét nem a kampányok újdonsága, hanem a háttérben végzett precíz, hónapokkal korábban elkezdett technológiai munka határozza meg. A vásárlók számára ebből semmi nem látszik, és épp ez a lényeg: ha minden működik, az annak az eredménye, hogy a rendszer és a csapat már jóval a nagy nap előtt felkészült a terhelésre.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:black friday 2025 kereskedelmi online vásárlás

Up Next

Sokmillió dolláros hátrányt kerülhetnek el az ipari vállalatok a nyílt, szoftveralapú automatizálással

Don't Miss

A magyarok figyelik az árfolyamokat, de az utalások rejtett díjai még mindig sokakat meglepnek

Gazdaság

Az OMV Hungária határozatlan időre leállította autómosóinak működését

A jelenlegi helyzetben az OMV Hungária határozatlan időre felfüggesztette valamennyi saját üzemeltetésű autómosójának működését. A felelős vállalati döntés összesen 130 autómosót – 73 gépi és 57 kézi mosót – érint, és célja a víz- és energiafelhasználás csökkentése, valamint a természeti erőforrások megóvása.

Az országot érintő rendkívüli energia- és vízügyi helyzetre reagálva az OMV Hungária Ásványolaj Kft. a hétvégén valamennyi saját üzemeltetésű autómosójának működését határozatlan időre felfüggesztette. Az intézkedés összesen 130 autómosót érint, köztük 73 gépi és 57 kézi mosót.

A vállalat felelős piaci szereplőként úgy döntött, hogy a jelenlegi körülmények között a víz- és energiafelhasználás csökkentésével is hozzájárul a rendelkezésre álló erőforrások megóvásához és a közös teherviseléshez. Az OMV egyúttal arra kérte szerződéses partnereit is, hogy lehetőségeikhez mérten csatlakozzanak a kezdeményezéshez.

„Vannak helyzetek, amikor egy vállalat felelőssége túlmutat a saját működésén. Meggyőződésünk, hogy a jelenlegi körülmények között minden olyan intézkedés számít, amely hozzájárul az energia- és vízfogyasztás csökkentéséhez. Tudjuk, hogy sok nálunk tankoló autós rendszeresen használja autómosóinkat is, ezért ezt a döntést nem volt könnyű meghozni, de elkerülhetetlennek éreztük. Bízunk ügyfeleink megértésében és támogatásában”

– közölte az OMV Hungária Kft.

A szolgáltatás szüneteltetése határozatlan ideig marad érvényben. A vállalat folyamatosan figyelemmel kíséri a helyzet alakulását, és amint a körülmények lehetővé teszik, tájékoztatást ad az autómosók újraindításáról.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Megkezdődhet a Demján Sándor Tőkeprogram tőkebefektetéseinek végrehajtása az MFB döntését követően

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) múlt hét kedden nyilvánosságra hozott sajtóközleménye értelmében az egyeztetések és a pályázati értékelés eredményeként a Demján Sándor Tőkeprogram keretösszegét a feltételeknek teljeskörűen megfelelő vállalkozások számához igazítják.

Ezzel megkezdődhet a program tőkebefektetéseinek végrehajtása.

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – az MKIK Tőkealapkezelő Zrt. alapítójaként – határozott iránymutatást adott az alapkezelőnek, hogy az MFB írásbeli értesítésének kézhezvételét követően azonnali hatállyal folytassa le a szükséges eljárásokat, a jogszabályi és szabályozási előírások maradéktalan betartása mellett. A cél, hogy a sikeresen kiválasztott vállalkozások a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a számukra megítélt tőkeforrásokhoz.

Az alapkezelő az egyes ügyletek előkészítettségétől függően megindítja a tőkebefektetések folyósítását, ahol pedig szükséges, lefolytatja a szerződéskötési folyamatokat. Elkötelezett amellett is, hogy a program végrehajtása a lehető leghatékonyabban történjen meg. Az érintett vállalkozásokat a következő lépésekről közvetlenül is tájékoztatja.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Lassult a budapesti használt lakóingatlanok drágulása

Veszített lendületéből a budapesti használtlakás-piac áremelkedése az idei év első félévében. Az Otthon Centrum (OC) adatai alapján a téglalakások átlagosan 1,482 millió, a panellakások 1,181 millió, a házak pedig 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát.

„A fővárosi használt lakóingatlanok ára mintegy 10 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A panellakások 9,6 százalékkal, a téglalakások 11,3 százalékkal, a házak pedig 12,2 százalékkal drágultak egy év alatt. Az emelkedés tehát folytatódott, üteme azonban számottevően mérséklődött a korábbi időszakhoz képest”

– emelte ki Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.

A szakember szerint a három vizsgált ingatlantípus közül a társasházi téglalakások piacán mutatkoztak a legnagyobb különbségek az egyes városrészek között. A kerületek közül a III. kerület bizonyult a legdrágábbnak 1,82 millió forintos átlaggal, ezt az I. kerület követte 1,74 millió, majd az V. kerület 1,66 millió forinttal. Az átlagos négyzetméterár már valamennyi kerületben meghaladta az egymillió forintot, a budai kerületek többségében pedig a másfél milliós szintet is átlépte.

A belvárosi kerületekben széles skálán mozogtak az árak az elmúlt félévben. A VII. és VIII. kerületben egyaránt 1,25 millió forint, míg a VI. és IX. kerületben 1,5 millió forint körül alakult az átlagos négyzetméterár. A népszerű XIII. kerületben ennél is magasabb, 1,63 millió forintos átlagot mért az OC. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben alacsonyabb, 1–1,3 millió forint közötti árszinttel találkozhattak a vásárlók: a IV. kerületben 1,19 millió forint, míg a XVIII. kerületben 1,05 millió forint volt az átlag. Ezzel a társasházi téglalakások piacán a XVIII. kerület bizonyult a legkedvezőbb árú városrésznek.

„A téglalakások ára az előző év azonos időszakához képest 11,3 százalékkal emelkedett, ami a korábbi növekedési ütem mintegy felét jelentette. Az említett adat mögött ugyanakkor jelentős, kerületenként 0 és 40 százalék közötti eltérések tapasztalhatók, amiben az értékesített ingatlanok összetételének is jelentős szerepe volt”

– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor. Az előző év legdrágább kerületeiben – az I., II., V. és XIII. kerületben – stagnáltak az árak, miközben a III., XVIII. és XIX. kerületben 30 százalékot meghaladó drágulást regisztrált az OC.

A téglalakások mellett a panellakások piacán is lassuló, de továbbra is érzékelhető áremelkedést tapasztalt az ingatlanközvetítő cég. A vizsgált időszakban a panellakások átlagos négyzetméterára 1,181 millió forint volt. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben mérte a cég, ahol átlagosan 1,37 millió forintot fizettek egy négyzetméterért, ezt a XIII. kerület követte 1,29 millió forinttal. A III., IV., VIII., IX. és XIV. kerület lakótelepein szintén hasonló árszint volt jellemző, míg kedvezőbb árakkal elsősorban a XVIII., XX. és XXI. kerületben találkozhattak a vásárlók.

A panelek ára éves összevetésben 9,6 százalékkal emelkedett, ami lényegesen visszafogottabb az előző évi 35 százalékos dráguláshoz képest. A legtöbb kerületben 5–15 százalék közötti növekedést mértek. Kivétel ez alól a VIII. és XVIII. kerület, ahol egyaránt 18 százalékkal emelkedtek az árak.

Az elmúlt félévben a használt házak átlagosan 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát, ugyanakkor a budai és a külső pesti kerületek közötti árkülönbség számottevően csökkent. A III. kerületben 1,26 millió, a XXII. kerületben 884 ezer, a XV. és XVI. kerületben mintegy 900 ezer, a IV. és XX. kerületben pedig 800 ezer forint körül alakult az átlagos négyzetméterár.

A növekedés ütemében továbbra is élesen kirajzolódott a Buda és Pest közötti különbség. Míg a pesti oldalon 22 százalékkal emelkedtek az árak, Budán lényegében stagnálás volt megfigyelhető. Ennek hátterében az állhat, hogy a korábbi években kialakult magas budai árszint már szűkítette a fizetőképes keresletet.

„Az első féléves adatokat az egy évvel ezelőttihez mérve összességében továbbra is nőtt az átlagár ugyanakkor, negyedéves bontásban már érzékelhető, hogy városrészenként egyre differenciáltabbá válik és lassul az ingatlanpiac”

– összegezte az adatokat a szakember.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!