Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT), mely az Európai Unió szervezete megnyitotta magyarországi közösségi irodáját, az EIT Community Hungary-t a budapesti InfoParkban.

A nyitóeseményre Európa számos országából érkezett szakértők kiemelték, hogy Magyarország stratégiai szerepet játszik az európai innovációs ökoszisztémában. Az eseményt Drevenyák Eszter, az újonnan kinevezett Community Officer nyitotta meg, aki beszédében kiemelte, hogy célja az oktatási és kutatási intézmények, illetve vállalatok európai együttműködésének előmozdítása.

„Az EIT Community Hub Hungary azért jött létre, hogy összehozza és támogassa a helyi innovációs ökoszisztémát, és ezzel elősegítse Magyarország átállását egy rugalmasabb, az innováció által vezérelt gazdasági modellre. Segíteni akarjuk a magyar vállalkozókat abban, hogy közösen az európai innováció virágzó központjává tegyük Magyarországot”

– hangsúlyozta Drevenyák Eszter.

Az EIT új képviselete számos lehetőséget nyit meg a magyar innovátorok előtt, beleértve a kapcsolatépítést, képzési programokat, finanszírozási tanácsadást és hozzáférést az EU-szintű innovációs kezdeményezésekhez. Ezáltal a magyar vállalatok és kutatók közvetlenül kapcsolódhatnak az európai innovációs forrásokhoz és a globális piacokhoz.

„A tudományos élet, az ipar és a nemzetközi partneri kapcsolatok szorosabbra fűzésével új fejezet veszi kezdetét, melyben Magyarország tovább erősíti pozícióját az európai innovációs palettán”

– mondta Ilaria Tagliavini, az EIT operatív igazgatója.

A további vendégek között volt Zupkó Gábor, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője, aki kiemelte, hogy nyitottak a szorosabb együttműködésre az EIT-vel és az EIT Közösséggel, ezzel hozzájárulva Magyarország innovációs ökoszisztémájának virágzásához.  Dr. Lengyel László, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal tudományos és nemzetközi elnökhelyettese hangsúlyozta az akadémia és az ipar együttműködésének fontosságát az innovációk gyakorlati hasznosítása és a gazdasági növekedés ösztönzése érdekében. Hozzátette, a nemzetközi partnerségek kulcsfontosságúak ahhoz, hogy Magyarország erősítse kutatási profilját és versenyképességét.

Reflektorfényben a startupok és az innováció

A megnyitón kerekasztalbeszélgetések világították rá az EIT Tudás- és Innovációs Közösségek által képviselt innovációs hatásokra. A panelbeszélgetések bemutatták az EIT Tudás- és Innovációs Közösségek (KIC-ek) hatását, melyekben az EIT Food, EIT Health, EIT Digital, EIT InnoEnergy, EIT Urban Mobility és EIT Culture & Creativity képviselői vettek részt. Az előadók kiemelték az ágazatok közötti szinergiák előmozdításában elért eredményeket. A start-upokra fókuszáló panel a Heatventors, TourMIX és ARport Hungary sikertörténeteit mutatta be, szemléltetve Magyarország pezsgő vállalkozói ökoszisztémáját.

Az EIT által támogatott innováció egyik kiemelkedő példája a GE Healthcare és az EIT Health közötti együttműködés, amelynek eredményeképpen olyan úttörő mesterséges intelligencia (AI) alapú orvos technológiai megoldásokat fejlesztettek ki, amelyek magasabb szintre emelhetik az MR-képalkotás szerepét az onkológiában és az ultrahangos szűrést a szülészetben és nőgyógyászatban.

„Mesterséges intelligenciára (AI) épülő képalkotó megoldásuk, melyet a sugárterápia hatékonyságának növelésére fejlesztettünk ki, lehetővé teszi a daganatok pontosabb elhatárolását, így csökkenti a CT-vizsgálatok szükségességét, végső soron pedig gyorsabbá, precízebbé és hatékonyabbá teszi a kezelést. Az ultrahangos nőgyógyászati szűrés összetett feladat, amely komoly élettani jelentőséggel bír úgy az első trimeszterben (sürgősségi ellátás, termékenységre gyakorolt következmények), mind a terhesség későbbi szakaszaiban (magzati rendellenességek felismerése, méhlepény-rendellenességek diagnosztizálása). AI-jal támogatott ultrahangos megoldásunk segíti a kevésbé tapasztalt kezelőszemélyzet munkáját, így enyhíti az egészségügyi munkaerőhiányt és csökkenti az orvosok terhelését„

– mondta el Ferenczi Lehel, a GE Healthcare ügyvezető igazgatója.

Ezek az innovációk jelentős hatással lehetnek az egészségügyi ellátás minőségére. Az EIT Health támogatása és a nemzetközi akadémiai, ipari partnerekkel való együttműködés kulcsszerepet játszott abban, hogy ezek a fejlesztések megvalósulhassanak.

Távlati tervek

Drevenyák Eszter záróbeszédében optimista képet vázolt fel az EIT Community Hub Hungary jövőjéről, amely további eseményeket tervez, hogy még szorosabban bekapcsolja Magyarországot az európai innovációs hálózatba. A megnyitó networkinggel zárult, tovább erősítve Budapest szerepét, mint dinamikus innovációs központ.

Mindenki, aki szeretne megismerkedni az EIT kínálatával, és felfedezni, hogyan támogathatja az innovációs vagy vállalkozói útját, bátran keresheti az EIT Community Hub Hungary-t  a: hungary@eitcommunity.eu email címen vagy követheti a LinkedIn oldalt: EIT Community Hub Hungary (https://www.linkedin.com/company/eit-community-hungary) és az eit-ris country oldalt (https://eit-ris.eu/hungary-2/).

EIT – MAKING INNOVATION HAPPEN!

Az Európai Innovációs és Technológiai Intézetről (European Institute of Innovation and Technology, EIT)

Az EIT erősíti Európa innovációs képességét azáltal, hogy megoldásokat kínál a sürgető globális kihívásokra, és a vállalkozói tehetségeket támogatja a fenntartható növekedés és a szakképzett munkahelyek megteremtése érdekében Európában. Az EIT az Európai Unió intézménye, és szerves részét képezi a Horizont Európa, az EU kutatási és innovációs keretprogramjának.

Az intézet támogatja a vezető vállalatok, kutatólaboratóriumok és egyetemek közötti dinamikus páneurópai partnerségeket, az EIT Tudás- és Innovációs Közösségeket (EIT Knowledge and Innovation Communities (KICs)).  Ezek a TIK-ek a rendszerszintű változások előmozdítására törekszenek Európában és Európa határain túl is, olyan kulcsfontosságú területekre összpontosítva, mint az éghajlatváltozás, az energia, az egészségügy, az élelmiszeripar, a gyártás, a nyersanyagok, a digitalizáció, a városi mobilitás, valamint a kultúra és a kreativitás. Vezető partnereivel együtt az EIT Közösség Európa-szerte innovációs és vállalkozói tevékenységek széles skáláját kínálja: vállalkozói oktatási kurzusokat, vállalkozásalapítási és -akcelerációs szolgáltatásokat, valamint innovációvezérelt kutatási projekteket.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Könnyű páncélvédettségű terepjáró bázisjárműre fejlesztett önvezető és távirányítási funkciókat a győri Széchenyi István Egyetem.

A hazai védelmi ipar meghatározó gyártójával, a Gamma Zrt.-vel közösen kialakított, hazánkban egyedülálló katonai és katasztrófavédelmi célú járművet az intézmény Járműipari Kutatóközpontjának munkatársai látták el ön- és távvezérlést lehetővé tevő technológiával.

A Széchenyi István Egyetem és a budapesti Gamma Zrt., a hazai védelmi ipar meghatározó gyártója sikeresen valósította meg közös projektjét, egy ön- és távvezérlésre alkalmas könnyű páncélvédettségű terepjáró bázisjármű fejlesztését. Az újítás igénye a meglévő, ballisztikai védelemmel rendelkező járművek tesztelése, képességeinek demonstrálása során merült fel az élő erő védelme és az emberierőforrás-szükséglet csökkentése érdekében.

Az innovációs pályázat fő célkitűzése egy olyan nehéz terepi viszonyok között is alkalmazható, fizikai behatásokkal szemben védelmet nyújtó alapjármű megépítése volt, amely biztosítja az önvezérléshez szükséges rendszerintegráció alapvető feltételeit, valamint a többcélú alkalmazást. A megvalósult szimpla fülkés, félplatós, 4×4 hajtásképletű járműhöz illeszkedő, többfunkciós feladatellátást támogató cserefelépítmény-rendszert is kidolgoztak a szakemberek, amely lehetővé teszi a különböző felhasználói igényeknek megfelelő, különleges szakmai képességekkel rendelkező felépítmények fejlesztését.

„Először azon dolgoztunk, hogy a jármű mozgása, így a pedálrendszer és a kormány távolról is irányítható legyen. Ebbe a munkába az egyetem Digitális Fejlesztési Központja is bekapcsolódott, hogy zökkenőmentesen, rövid reakcióidővel működjön a kamerakép átvitele, amihez 5G- és wifihálózatot használtunk” – vázolta fel Kőrös Péter, a Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontjának (JKK) Autonóm Közlekedési Rendszerek operatív vezetője. Kiemelte, hogy a távvezérlés kezelői felületét, irányítói programjait és a digitális műszerfallal ellátott operátori állást mind a központ munkatársai valósították meg.

A szakember elárulta, hogy az autonóm működési mechanizmus beépítése nem volt újdonság a kollégáknak, hiszen a JKK egyik fő kutatási profilját az önvezető járművek adják. „Az egyetlen ismeretlen tényező a méret volt, hiszen 16-18 tonnás páncélozott járműre még nem fejlesztettünk ilyen funkciót” – fejtette ki. „Ebben az irányítási formában GPS-technológia segítségével előre felmérjük a bejárandó terepet, amelyen a jármű utána önállóan végig tud menni. Ha bármilyen akadály kerül az útjába, akkor a jármű vagy megáll, vagy kikerülő manővert végez el attól függően, hogy mit programoztunk be neki” – részletezte Kőrös Péter.

Eredetileg határvédelmi és felderítő funkciók ellátására alkalmas jármű kidolgozása volt a fő fókusz, de azóta már számos más területről – például tűzoltóságról – is érdeklődtek az innováció iránt. „A szenzorokat és a távközléshez szükséges eszközöket a járműtestre szereltük fel, a hátsó felépítmény pedig cserélhető, ezért bármilyen funkciót elláthat a mérésektől a mentéseken át a hadi alkalmazásig. Az autonóm és távvezérlés pedig Magyarországon egyedülálló módon funkciótól és felépítménytől függetlenül működik” – húzta alá a mérnök. A céggel történő együttműködésről elmondta: „Szakmailag és emberileg is kiváló csapat dolgozott a projekten. A fejlesztés nem valósulhatott volna meg Ocskay Gábor, a Gamma Zrt. Különleges Jármű Divíziójának egykori vezetője nélkül, aki sajnos a közös munka végeredményét már nem élhette meg.”

A konzorciumi tagok a projekt során a Gamma Zrt. Komondor járműcsaládjának hatodik, új típusát (RDO-3927) alkották meg. Dr. Zsitnyányi Attila, a vállalat vezérigazgatója elmondta, a Széchenyi István Egyetemmel sikerre vitt pályázat további fejlesztéseket is inspirált, a távirányíthatóságot és az önvezető funkciót pedig akár más járműveikre is kiterjesztenék.

„Magyarország egyetlen könnyű páncélvédettségű bázisjármű-fejlesztőjének és -gyártójának lenni komoly felelősséggel jár, ezért nyitottan állunk az olyan jövőbe mutató kutatási együttműködésekhez, mint amilyen a győri egyetemmel is megvalósult. A projekten dolgozó kutatóközpont, illetve az egyetem vezetésének hozzáállását, munkabírását már a pályázat készítése során csodáltam. Kiváló munkát végeztek végig, hihetetlenül rövid reakcióidőkkel. Öröm volt velük együtt dolgozni” – jelentette ki a vezérigazgató. Hozzátette: a kiváló tapasztalatoknak köszönhetően a jövőben is folytatnák a partnerséget az intézménnyel.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Akadálymentes és folyamatos jármű-, illetve gyalogosközlekedést tesz lehetővé az UniParking elnevezésű forgalommenedzsment-alkalmazás, amelyet az Uni Inno Zrt.-nél, a győri Széchenyi István Egyetem százszázalékos tulajdonában lévő vállalkozásnál fejlesztettek ki.

Az innováció a valós piaci igényeket kiszolgálva a beléptetést és forgalomirányítást is új szintre emeli a felhőalapú rendszer segítségével.

A Széchenyi István Egyetem elkötelezett az innovációk létrehozása iránt, az általa alapított Uni Inno Zrt. célja pedig a szellemi alkotások támogatása, a fejlesztési eredmények hasznosításának elősegítése. Az NKFIH 2021-1.1.4-GYORSÍTÓSÁV pályázaton nyertes projekt során a cég az Uninet Kft. és a Digitális Fejlesztési Központ szakértőinek bevonásával speciális rendszert valósított meg. Az UniParking forgalommenedzsment-alkalmazás sajátossága, hogy az eddigieknél sokkal rugalmasabban és könnyebben integrálja az adott területen található kapukat, ajtókat, sorompókat, több technológiával elősegítve a belépéshez szükséges jogosultság meghatározását és kezelését.

„A gyalogosbeléptetés esetében a klasszikus kártyás megoldást azzal egészítettük ki, hogy az alkalmazásban virtuális kártyát tudunk létrehozni, amely igény esetén rendszeres vagy egyszeri belépésre is jogosíthat”

– fogalmazott Daliás Tibor, az egyetem Digitális Fejlesztési Központjának fejlesztőmérnöke. Hozzátette, a járműforgalom esetében a hagyományos rendszámfelismerő rendszerhez ugyancsak kioszthatók hasonló jogosultságok.

„Ezt egészítettük ki azzal a foglaltságjelző rendszerrel, amely kameraképek és a mesterséges intelligencia segítségével működik. Mindez jelentősen megkönnyíti a felhasználók dolgát, akik így az alkalmazásban arról is tájékozódhatnak, hogy a területen belül hol találnak szabad parkolóhelyet”

– fogalmazott. A költséghatékonyságot növeli, hogy a kameraképek feldolgozása kiválthatja a fizikai foglaltságjelző berendezéseket, hiszen a mesterséges intelligencia felismeri a szabad helyeket.

A rendszer felépítése moduláris, tehát teljes egészében a megrendelő igényeire szabható. Az alkalmazás akkor is használható, ha csak a gyalogos- vagy csak a járműves rendszerre van szükség, ha teljesen új rendszert kell kiépíteni, sőt akkor is, ha valaki a meglévőt szeretné „felokosítani”.

A mai kor embere magától értetődőnek tartja a mobilitást, így a járművek száma rohamosan növekszik. Ezek kezelése, elhelyezése viszont egyre nehezebb feladat, főleg a nagy forgalmú intézményeknél, kereskedelmi egységeknél.

„Innovációnk abban segít, hogy a beléptetés és a forgalomirányítás folyamatai egyszerűbbé, gyorsabbá és biztonságosabbá váljanak. Olyan integrált megoldásokat kínálunk, amelyek zökkenőmentesen kezelik a járművek és a gyalogosok mozgását, biztosítva a hozzáférési jogosultságok precíz kezelését. A felhőalapú rendszer lehetővé teszi a valós idejű azonosítást és a biztonsági rendszerek folyamatos kommunikációját, hogy minden helyzetben kontroll alatt lehessen tartani a forgalmat a szoftver segítségével. Az azonnali megjelenítést erősíti az 5G-képes kommunikáció”

– összegezte a fejlesztőmérnök.

Az UniParking rendszer egyaránt alkalmas bevásárlóközpontok, sportlétesítmények, iroda- és parkolóházak, parkolóudvarok, ipari létesítmények, kórházak, közszolgálati intézmények, valamint turisztikai célú attrakciók forgalommenedzselésére. Használatával a parkolók kihasználtsága is növelhető, amely sok esetben többletnyereséget jelent.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!