Ipar
SZEnergy Team: három világrekord után sem áll le a fejlesztésekkel a Széchenyi-egyetem csapata
Hosszú évek kitartó munkájának köszönhetően a győri SZEnergy Team feljutott a csúcsra: 2022 óta zsinórban harmadszor nyerte a Shell Eco-marathon európai futamának energiahatékony versenyét városi kisautó kategóriában, ráadásul mindhárom alkalommal világrekorddal, az elmúlt két évben az önvezető szám trófeáját is elhódítva.
A csapat mégsem ül a babérjain, folyamatosan fejleszti autóját, hogy jövőre megvédje címeit. A SZEnergy Team nemrégiben megtartotta szokásos „design freeze” rendezvényét, amely minden mérnöki konstrukciót fejlesztő versenycsapat életében jelentős esemény, hiszen ilyenkor lezárul a tervezés, és elkezdődik a gyártás fázisa. A járműfejlesztés éves ciklusában e két szakasz között a csapat a partnerek, a szponzorok, a meghívott vendégek és a sajtó képviselői előtt bemutatja az aktuális évre vonatkozó fejlesztési irányokat – ez 2024-ben sem történt másként.
„Az elmúlt évek eredményeit nézve a csapat akár hátra is dőlhetett volna, hiszen ha hozzá sem nyúl a 2022-es autóhoz, úgy is magabiztos előnnyel nyerte volna a versenyt. A SZEnergy Team azonban nem állt le a fejlesztésekkel, a címvédés mellett így sikerült folyamatosan javítani az eredményeken és egyre professzionálisabb járművet létrehozni. Az állandó megújulás, a fejlődni akarás a siker titka. Ezt a győztes mentalitást kell továbbvinni a jövőben is” – fogalmazott köszöntőjében prof. dr. Dogossy Gábor, az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar dékánja.
Für Balázs csapatvezető rögtön el is árulta, ezúttal milyen kihívással kell megbirkóznia a csapatnak: a Shell Eco-Marathon összevont európai és afrikai futamát 2025-ben nem a már jól ismert nogarói pályán tartják Franciaországban, hanem a lengyel Silesia Ringen. Mindez azért érdekes, mert a csapat tagjai egy menetdinamikai szimulációval készülnek minden futamra, azaz kiszámolják, hogy a járművet hogyan kell a pálya valamennyi pontján üzemeltetni ahhoz, hogy az optimális teljesítményt érje el. Eddig ezt a versenytapasztalatokra építve pontosítani tudták, amire most csak a helyszínen lesz lehetőség. A csapatvezető azonban megnyugtatott mindenkit: a sikerekhez nagyban hozzájáruló technológia továbbra is használható néhány módosítással – csak annyi változik, hogy a szimulációkat majd a pálya felmérésekor kell véglegesíteni.
Für Balázs röviden ismertette a Shell Eco-Marathon verseny koncepcióját, amelyet prototípus és városi kisautó kategóriában, három – belsőégésű, elektromos és hidrogéncellás – energiaosztályban rendeznek meg. A SZEnergy Team az európai régióban, elektromos városi kisautó kategóriában indul, amelynek lényege, hogy a jármű a lehető legkevesebb energiát felhasználva teljesítse a kijelölt távot. Az önvezető versenyen a pilóta csak felügyeli a rendszert az autóban, amelynek különböző feladatokat (például akadálykerülés, parkolás) kell végrehajtania önállóan, a pilóta beavatkozása nélkül, szintén odafigyelve a fogyasztásra.
A győri hallgatók az előző idényben saját világrekordjukat jelentősen megjavítva, zsinórban harmadik alkalommal a mezőny élén végezve 309 km/kWh-s eredményt értek el az energiahatékony számban. Ez 309 megtett kilométert jelent nagyjából egyórányi hajszárító-használatnak megfelelő áramfelvétellel, 41 kilométerrel megelőzve a második helyezett Toulouse-i Egyetemet. A SZEnergy Team ezenkívül az önvezető versenyen sorozatban másodszor diadalmaskodott, és olyan rangos intézményeket előzött meg, mint a Milánói vagy a Müncheni Műszaki Egyetem. A csapat célja most is az újabb címvédés mindkét számban.
„Az elmúlt szezonban megmutatkozott néhány nem várt hiba az autóban, amelyeket szeretnénk javítani. A verseny során az első futóműben található gömbcsapágyaink megnövekedett játékot mutattak, így ezeket strapabíróbb alkatrészekre cseréljük. A fékrendszerünket szintén újragondoljuk, valamint a villamos fékpadunkat is fejlesztjük” – árulta el Sándor Dávid, a gépészeti részleg vezetője, aki arról is beszélt, hogy már elkezdtek gondolkodni a 2019 óta évről évre továbbfejlesztett, sikert sikerre halmozó jármű utódján. Ehhez elsőként áramlástani és szilárdságtani szimulációkat futtatnak, hogy megalapozzák a fejlesztési irányokat. Egyelőre azonban ez a jövő zenéje, hiszen a SZEmission névre keresztelt jelenlegi konstrukcióból még mindig nem hozták ki a maximumot – az elmúlt évek világcsúcsai jól mutatják, hogy van még tartalék az autóban.
Az elektronikai részleg vezetőjeként Timár András bejelentette, hogy az autó teljes kábelrendszerét újratervezik, mert a 2019-ben megvalósult kivitelezést azóta többször módosították, így nehezen átlátható rendszer jött létre. A revízió után letisztultabb, könnyebben szerelhető kábelezést kap a jármű. Emellett egy új szerelőpanelen is dolgoznak: a jelenlegi alumíniumlemezre rögzített eszközök helyett egy nyomtatott áramköri panelre integrálják a táp- és jelvezetékeket, amely könnyebben kezelhető.
„Azért, hogy energiahatékonyabbá tegyük az autonóm rendszert, a jelenleg használt két számítási egység közül az egyiket kivesszük a rendszerből. A Jetson Xavier processzor ugyanis az energiafelhasználás negyedét teszi ki az önvezető feladatok megoldása során, így ezzel jelentős energiamennyiséget tudnánk megtakarítani. Szintén gondolkodunk azon, hogy a jelenlegi LIDAR lézerszkennerünket kisebb fogyasztásúra cseréljük” – tette hozzá Timár András.
A részlegvezető az önvezető funkciók kapcsán elmondta: az autonóm részleg jelenlegi legnagyobb kihívása így az, miképp tudják a számítási feladatokat egy számítási egységgel elvégezni, illetve hogy a jelenleg használt algoritmusokat implementálják a fejlettebbnek számító ROS2 operációs rendszerbe. Sőt, mint megjegyezte, felmerült olyan irány is, hogy a jelenlegi útvonal-optimalizálást felhőalapon oldják meg, azaz ne az autóban lévő egység végezze a számításokat, hanem az adatokat csak lekérje egy szerveren futó alkalmazástól. Ez persze kockázatokat rejt magában a kommunikáció esetleges megszakadása miatt.
Végül Bartha Bíborka, a marketing- és menedzsmentrészleg vezetője vette át a mikrofont, aki kiemelte: sosem volt olyan sikeres tagtoborzás, és sosem ért el olyan sok embert a csapat kommunikációja, mint idén. „Tizenötezres eléréseket generáltunk, ötszáz követővel bővültünk idén. Kiemelt időszakunk volt a Shell Eco-marathon, amikor közösségimédia-aktivitásunk elérte a csúcsot. Természetesen jövőre sem unatkozunk majd, elsősorban a weboldalunkat szeretnénk továbbfejleszteni, ahol egy partneri program fület hoznánk létre, a támogatóinkkal való még sikeresebb együttműködés érdekében. Emellett felkészülünk a csapat megalakulásának huszadik évfordulójára is, hiszen méltó módon szeretnénk megünnepelni ezt a jubileumot” – fogalmazott.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Ha minden háztető áramot termel, a hálózatnak azt látnia kell: így készül fel Karintia a napelemes boomra
A közeli jövőben már nem a zöld áram termelése, hanem a szállítása lesz a szűk keresztmetszet, Karintia ezt előzi meg digitális hálózatirányítás-fejlesztéssel.
A gazdaságok energetikai átállása – így van ez Ausztriában is – egyre kevésbé a termelői oldalon, sokkal inkább az elosztóhálózatokon dől el. A napelemek, elektromos autók és hőszivattyúk terjedése olyan terhelést ró a rendszerre, amelyre a hagyományos, felülről lefelé tervezett hálózatok nem készültek fel. A karintiai Kärnten Netz GmbH (KNG) most hatéves szerződést kötött egy digitális hálózatirányítási platform bevezetésére, hogy időben válaszolni tudjon erre a kihívásra.
Ausztria legdélebbi tartományában ugyanis a telepített napelemes kapacitás 2030-ra várhatóan csaknem megduplázódik. Ez nemcsak több zöld áramot jelent, hanem komoly feszültségtartási és torlódáskezelési feladatot is, főként az alacsonyfeszültségű hálózaton, ahol eddig alig volt rálátás a valós működésre. Ezen a szinten csatlakoznak a háztartási napelemek, töltők és hőszivattyúk, vagyis itt keletkeznek a jövő szűk keresztmetszetei.
A KNG ezért a teljes hálózatáról, az alacsonyfeszültségű szintet is beleértve, digitális ikret épít a Siemens-technológiának köszönhetően. A modell valós időben mutatja, hol alakulhat ki túlterhelés, és előre jelzi a problémákat, még mielőtt azok az ellátás megbízhatóságát érintenék. A rendszer három funkcióra épül: átláthatóságot teremt az alacsonyfeszültségű hálózaton, támogatja az aktív üzemirányítást és a zavarelhárítást, valamint előrejelzi és enyhíti a torlódásokat a rugalmassági erőforrások bevonásával.
Az időzítés nem véletlen. Az osztrák villamosenergia-piaci törvény (EIWG) bevezetése várhatóan felgyorsítja a helyi rugalmassági piacok kialakulását. Az elosztók ezzel egyre nagyobb szerepet kapnak a hálózati torlódások piaci alapú kezelésében: nem feltétlenül a hálózatot kell megerősíteni, hanem a fogyasztást és a termelést kell okosan, ösztönzők révén összehangolni. Ehhez viszont pontos adatokra és a rugalmas kapacitások gyors aktiválására van szükség.
A KNG vezetése szerint a megoldás javítja a meglévő hálózati eszközök kihasználtságát, és jelentős költségmegtakarítást hozhat. Ez kulcskérdés, mert a hálózatfejlesztés drága és időigényes, a rugalmasság kihasználása pedig sok esetben olcsóbb és gyorsabb alternatíva a vezetékek és transzformátorok cseréjénél.
A karintiai példa jól mutatja az európai trendet: az elosztói hálózatok a passzív infrastruktúrából aktívan irányított, adatvezérelt rendszerekké válnak. Aki erre időben felkészül, jobban megbirkózik a megújuló termelés növekedésével. Aki lemarad, az dugókkal, korlátozásokkal és csúcsra méretezett, költséges beruházásokkal fizet majd.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
A Toyota és a Rivian is a Stratasys új 3D nyomtatót választotta
Az ipari 3D nyomtatás egyre nagyobb szerepet kap az autógyártásban, különösen a gyártási segédeszközök, szerelőkészülékek és funkcionális alkatrészek előállításában.
A Stratasys új F870 rendszere a nagyformátumú additív gyártás lehetőségeit bővíti, amelynek képességeit már a Toyota és a Rivian is vizsgálja saját gyártási folyamataiban.
A Stratasys tovább bővítette ipari FDM technológiára épülő termékportfólióját az új F870 3D nyomtatóval, amelyet kifejezetten a nagy igénybevételű üzemi alkalmazásokhoz fejlesztettek. A berendezés a nagy építési térfogatot, a szabályozott hőmérsékletű gyártási környezetet és a nagy teljesítményű műszaki polimerek alkalmazását egyesíti. A fejlesztés célja, hogy az additív gyártás ne csupán a prototípusok készítésében, hanem a mindennapi ipari termelésben is gazdaságosan alkalmazható legyen.
Az új rendszer iránt már a bevezetés előtt jelentős érdeklődés mutatkozott. A Toyota Production Engineering Kentucky állambeli, georgetowni részlege, valamint a Rivian Automotive michigani, plymouthi üzeme is megkezdte az F870 képességeinek vizsgálatát. A két autógyártó elsősorban a gyártási segédeszközök, szerelési és ellenőrző készülékek, valamint a fejlett prototípusgyártási alkalmazások területén keresi a technológia felhasználási lehetőségeit.
Nagyobb méret, szélesebb alkalmazhatóság
A Stratasys F870 egyik legfontosabb műszaki jellemzője az 1000 × 610 × 610 milliméteres építési térfogat. A gyártó szerint a berendezés kategóriájának leghosszabb, teljesen fűtött építési terével rendelkezik, amely lehetővé teszi nagyméretű, összetett geometriájú alkatrészek előállítását.
A rendszer többféle ipari alapanyaggal működik, köztük ASA, ABS, Nylon 12CF, valamint az új ABS Draft Gray anyaggal. Különösen fontos a szénszál-erősítésű Nylon 12CF alkalmazhatósága, amely nagy merevségének, szilárdságának és tartósságának köszönhetően alkalmas lehet jelentős mechanikai igénybevételnek kitett gyártási segédeszközök készítésére.
A technológia egyik előnye, hogy a hagyományos forgácsolással vagy más gyártási eljárással készülő egyedi készülékek bizonyos esetekben közvetlenül, szerszámozási igény nélkül állíthatók elő. Ez különösen a gyakran módosuló gyártási folyamatoknál, a kisebb sorozatoknál és az egyedi szerelési feladatoknál jelenthet idő- és költségmegtakarítást.
Az autóipari gyártás rugalmasságát növelheti
A Toyota és a Rivian érdeklődése jól mutatja, hogy az additív gyártás szerepe fokozatosan átalakul az autóiparban. A technológia ma már nem kizárólag a termékfejlesztés és a prototípusgyártás eszköze, hanem egyre inkább a gyártósorok működését támogató megoldás.
A nagyméretű szerelőkészülékek, ellenőrző sablonok és egyedi befogók hagyományos előállítása gyakran jelentős átfutási idővel jár. A 3D nyomtatás lehetőséget biztosít arra, hogy ezek az eszközök közvetlenül a digitális tervek alapján készüljenek el, és szükség esetén gyorsan módosíthatók legyenek.
A Toyota szakemberei szerint az additív gyártás már bizonyította értékét a vállalatnál, a következő lépés pedig az alkalmazási területek további bővítése. Az F870 mérete, alapanyagválasztéka és ipari kialakítása olyan lehetőségeket kínál, amelyek illeszkedhetnek a gyártó újabb termelési igényeihez.
A Stratasys fejlesztése egy szélesebb iparági folyamatba illeszkedik, amelyben a vállalatok a gyártási rugalmasság növelésére, az ellátási láncoktól való függőség mérséklésére és a termelési költségek csökkentésére törekednek.
Az F870 megjelenése újabb lépést jelenthet az additív technológiák üzemi integrációjában. A nagyobb gyártási kapacitás, a műszaki alapanyagok és a megbízhatóan ismételhető gyártási folyamatok együttesen hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a 3D nyomtatás a hagyományos gyártástechnológiák egyre fontosabb kiegészítőjévé váljon.
A Stratasys ipari additív gyártási megoldásait Magyarországon a VARINEX Zrt. képviseli, amely több mint két évtizede foglalkozik a gyártó technológiáival.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Az elektromos autók is segíthetik a gyárak energiaellátását
A helyben termelt energia, az energiatárolók és az elektromos járművek összehangolt használatával az ipari telephelyek csökkenthetik energiaköltségeiket, és biztonságosabbá tehetik energiaellátásukat.
A megfelelő technológiával a vállalati flották autói az épületek és a villamosenergia-hálózat működését is támogathatják. Ezekről a lehetőségekről beszélt nemrég egy, a járműipar jövőjével foglalkozó konferencián Nagy-Gál Levente, a Schneider Electric tanácsadói szolgáltatásokért felelős vezetője és Lukács Tamás, a vállalat Kelet-Európáért felelős stratégiai menedzsere.
Egy ipari telephely ma már maga is termelhet és tárolhat energiát, fogyasztását pedig a termelési igényekhez és a villamosenergia-hálózat lehetőségeihez igazíthatja. Ehhez azonban a napelemek, az akkumulátorok vagy az elektromosautó-töltők telepítése mellett azok összehangolt működésére is szükség van. Így a helyben megtermelt energia jobban hasznosítható, a fogyasztási csúcsok pedig mérsékelhetők.
Nagy-Gál Levente előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az intelligens létesítmények alapját a megfelelő mérés, adatgyűjtés és szabályozás teremti meg. A vállalatok ezek segítségével kaphatnak pontos képet arról, mikor, hol és mennyi energiát használnak fel, és hol van lehetőség a hatékonyság javítására. Erre épülhet a helyi megújuló energiatermelés, az energiatárolás és a hőszivattyús megoldások összehangolt alkalmazása.
Ezt az együttműködést teszi lehetővé a microgrid, amely közös irányítás alá vonja a telephely energiaforrásait, tárolóit, fogyasztóit és járműtöltőit. A gyakorlatban ez azt jelentheti, hogy a rendszer a napelemekkel megtermelt energiát a gyártáshoz, üzemeléshez vagy az autók töltéséhez használja fel, a tárolókban rendelkezésre álló energia révén pedig mérsékli a hálózatból vételezett teljesítményt a legnagyobb terhelés idején. Megfelelő kialakítás esetén a microgrid hálózati áramkimaradáskor is biztosíthatja a kijelölt berendezések energiaellátását.
Az elektromos járművek elterjedése további lehetőséget nyit a vállalatok előtt. Ahogy Lukács Tamás bemutatta, a kétirányú töltésre alkalmas autók akkumulátorai az épületek energiaellátásában is szerepet kaphatnak, a Vehicle-to-Grid, röviden V2G technológiával pedig a közcélú villamosenergia-hálózatba is visszatáplálhatnak. A járművek így a parkolással töltött idő egy részében energiatárolóként segíthetik a telephely vagy a hálózat működését.
Ennek során a közlekedési igények maradnak továbbra is továbbra is az elsődlegesek: az energiafelhasználást úgy kell szabályozni, hogy az autók a szükséges töltöttséggel álljanak rendelkezésre induláskor. A megoldás alkalmazásához megfelelő járművekre, töltőberendezésekre és összehangolt vezérlésre, valamint megfelelő szabályozási és elszámolási feltételekre van szükség. Szélesebb körű elterjedését a finanszírozás, az ösztönzők és az egyszerű, automatizált használat is befolyásolja.
A Schneider Electric a tanácsadástól a villamos infrastruktúra kialakításán át a digitális energiagazdálkodásig támogatja a vállalatokat ebben az átalakulásban. A vállalat dunavecsei okosgyára is példát mutat az ipari működés, a helyi energiatermelés és az elektromobilitás összekapcsolására. Az összehangolt megközelítés segíthet abban, hogy az ipari létesítmények hatékonyabban használják fel az energiát, rugalmasabban alkalmazkodjanak a hálózat terheléséhez, és fenntarthatóbbá tegyék működésüket.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök2 hét ago
Kimagasló érdeklődés övezi a Samsung Galaxy Z8 szériát Európában
-
Okoseszközök2 hét ago
Több információ, tudatosabb odafigyelés: hogyan segítheti a technológia a szülőket a baba alvása során?
-
Gazdaság2 hét ago
Drága a marketing, jöhet az AI! – Vagy mégsem?
-
Gazdaság2 hét ago
Netrisk: roham indult az Otthon Startért, a felújítási hitelek piacát is felpörgetheti az új program
-
Tippek2 hét ago
Miért hasznos a szagelszívók használata?
-
Okoseszközök2 hét ago
A Schneider Electric és az Apple közös fejlesztésével lehetnek még okosabbak és energiahatékonyabbak az otthonok
-
Gazdaság2 hét ago
Bemutatták a világ első teljesen szoftveralapú középfeszültségű kapcsolóberendezését
-
Mozgásban2 hét ago
Nagyobb hatékonyság és kényelem a téli szezonban: Az új Hankook Winter i*cept evo 4 új mércét állít fel







