Ipar

SZEnergy Team: három világrekord után sem áll le a fejlesztésekkel a Széchenyi-egyetem csapata

Hosszú évek kitartó munkájának köszönhetően a győri SZEnergy Team feljutott a csúcsra: 2022 óta zsinórban harmadszor nyerte a Shell Eco-marathon európai futamának energiahatékony versenyét városi kisautó kategóriában, ráadásul mindhárom alkalommal világrekorddal, az elmúlt két évben az önvezető szám trófeáját is elhódítva.

A csapat mégsem ül a babérjain, folyamatosan fejleszti autóját, hogy jövőre megvédje címeit. A SZEnergy Team nemrégiben megtartotta szokásos „design freeze” rendezvényét, amely minden mérnöki konstrukciót fejlesztő versenycsapat életében jelentős esemény, hiszen ilyenkor lezárul a tervezés, és elkezdődik a gyártás fázisa. A járműfejlesztés éves ciklusában e két szakasz között a csapat a partnerek, a szponzorok, a meghívott vendégek és a sajtó képviselői előtt bemutatja az aktuális évre vonatkozó fejlesztési irányokat – ez 2024-ben sem történt másként.

„Az elmúlt évek eredményeit nézve a csapat akár hátra is dőlhetett volna, hiszen ha hozzá sem nyúl a 2022-es autóhoz, úgy is magabiztos előnnyel nyerte volna a versenyt. A SZEnergy Team azonban nem állt le a fejlesztésekkel, a címvédés mellett így sikerült folyamatosan javítani az eredményeken és egyre professzionálisabb járművet létrehozni. Az állandó megújulás, a fejlődni akarás a siker titka. Ezt a győztes mentalitást kell továbbvinni a jövőben is” – fogalmazott köszöntőjében prof. dr. Dogossy Gábor, az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar dékánja.

Für Balázs csapatvezető rögtön el is árulta, ezúttal milyen kihívással kell megbirkóznia a csapatnak: a Shell Eco-Marathon összevont európai és afrikai futamát 2025-ben nem a már jól ismert nogarói pályán tartják Franciaországban, hanem a lengyel Silesia Ringen. Mindez azért érdekes, mert a csapat tagjai egy menetdinamikai szimulációval készülnek minden futamra, azaz kiszámolják, hogy a járművet hogyan kell a pálya valamennyi pontján üzemeltetni ahhoz, hogy az optimális teljesítményt érje el. Eddig ezt a versenytapasztalatokra építve pontosítani tudták, amire most csak a helyszínen lesz lehetőség. A csapatvezető azonban megnyugtatott mindenkit: a sikerekhez nagyban hozzájáruló technológia továbbra is használható néhány módosítással – csak annyi változik, hogy a szimulációkat majd a pálya felmérésekor kell véglegesíteni.

Für Balázs röviden ismertette a Shell Eco-Marathon verseny koncepcióját, amelyet prototípus és városi kisautó kategóriában, három – belsőégésű, elektromos és hidrogéncellás – energiaosztályban rendeznek meg. A SZEnergy Team az európai régióban, elektromos városi kisautó kategóriában indul, amelynek lényege, hogy a jármű a lehető legkevesebb energiát felhasználva teljesítse a kijelölt távot. Az önvezető versenyen a pilóta csak felügyeli a rendszert az autóban, amelynek különböző feladatokat (például akadálykerülés, parkolás) kell végrehajtania önállóan, a pilóta beavatkozása nélkül, szintén odafigyelve a fogyasztásra.

A győri hallgatók az előző idényben saját világrekordjukat jelentősen megjavítva, zsinórban harmadik alkalommal a mezőny élén végezve 309 km/kWh-s eredményt értek el az energiahatékony számban. Ez 309 megtett kilométert jelent nagyjából egyórányi hajszárító-használatnak megfelelő áramfelvétellel, 41 kilométerrel megelőzve a második helyezett Toulouse-i Egyetemet. A SZEnergy Team ezenkívül az önvezető versenyen sorozatban másodszor diadalmaskodott, és olyan rangos intézményeket előzött meg, mint a Milánói vagy a Müncheni Műszaki Egyetem. A csapat célja most is az újabb címvédés mindkét számban.

„Az elmúlt szezonban megmutatkozott néhány nem várt hiba az autóban, amelyeket szeretnénk javítani. A verseny során az első futóműben található gömbcsapágyaink megnövekedett játékot mutattak, így ezeket strapabíróbb alkatrészekre cseréljük. A fékrendszerünket szintén újragondoljuk, valamint a villamos fékpadunkat is fejlesztjük” – árulta el Sándor Dávid, a gépészeti részleg vezetője, aki arról is beszélt, hogy már elkezdtek gondolkodni a 2019 óta évről évre továbbfejlesztett, sikert sikerre halmozó jármű utódján. Ehhez elsőként áramlástani és szilárdságtani szimulációkat futtatnak, hogy megalapozzák a fejlesztési irányokat. Egyelőre azonban ez a jövő zenéje, hiszen a SZEmission névre keresztelt jelenlegi konstrukcióból még mindig nem hozták ki a maximumot – az elmúlt évek világcsúcsai jól mutatják, hogy van még tartalék az autóban.

Az elektronikai részleg vezetőjeként Timár András bejelentette, hogy az autó teljes kábelrendszerét újratervezik, mert a 2019-ben megvalósult kivitelezést azóta többször módosították, így nehezen átlátható rendszer jött létre. A revízió után letisztultabb, könnyebben szerelhető kábelezést kap a jármű. Emellett egy új szerelőpanelen is dolgoznak: a jelenlegi alumíniumlemezre rögzített eszközök helyett egy nyomtatott áramköri panelre integrálják a táp- és jelvezetékeket, amely könnyebben kezelhető.

„Azért, hogy energiahatékonyabbá tegyük az autonóm rendszert, a jelenleg használt két számítási egység közül az egyiket kivesszük a rendszerből. A Jetson Xavier processzor ugyanis az energiafelhasználás negyedét teszi ki az önvezető feladatok megoldása során, így ezzel jelentős energiamennyiséget tudnánk megtakarítani. Szintén gondolkodunk azon, hogy a jelenlegi LIDAR lézerszkennerünket kisebb fogyasztásúra cseréljük” – tette hozzá Timár András.

A részlegvezető az önvezető funkciók kapcsán elmondta: az autonóm részleg jelenlegi legnagyobb kihívása így az, miképp tudják a számítási feladatokat egy számítási egységgel elvégezni, illetve hogy a jelenleg használt algoritmusokat implementálják a fejlettebbnek számító ROS2 operációs rendszerbe. Sőt, mint megjegyezte, felmerült olyan irány is, hogy a jelenlegi útvonal-optimalizálást felhőalapon oldják meg, azaz ne az autóban lévő egység végezze a számításokat, hanem az adatokat csak lekérje egy szerveren futó alkalmazástól. Ez persze kockázatokat rejt magában a kommunikáció esetleges megszakadása miatt.

Végül Bartha Bíborka, a marketing- és menedzsmentrészleg vezetője vette át a mikrofont, aki kiemelte: sosem volt olyan sikeres tagtoborzás, és sosem ért el olyan sok embert a csapat kommunikációja, mint idén. „Tizenötezres eléréseket generáltunk, ötszáz követővel bővültünk idén. Kiemelt időszakunk volt a Shell Eco-marathon, amikor közösségimédia-aktivitásunk elérte a csúcsot. Természetesen jövőre sem unatkozunk majd, elsősorban a weboldalunkat szeretnénk továbbfejleszteni, ahol egy partneri program fület hoznánk létre, a támogatóinkkal való még sikeresebb együttműködés érdekében. Emellett felkészülünk a csapat megalakulásának huszadik évfordulójára is, hiszen méltó módon szeretnénk megünnepelni ezt a jubileumot” – fogalmazott.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:fejlesztések jövő szenergy világrekord

Up Next

Nemzetközi projektekben dolgozik együtt a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat és a Széchenyi István Egyetem

Don't Miss

Hazánkban nyílt meg Közép-Európa legjelentősebb alternatív takarmányfehérje üzeme

Ipar

Fogyasztóvédelmi jogi tanácsadást indított a Kamara a vállalkozásoknak

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara fogyasztóvédelmi jogi tanácsadással segít a kis- és középvállalkozásoknak megelőzni a költséges jogsértéseket és ez hozzájárul ahhoz, hogy a cégek hatékonyan feleljenek meg a gyorsan változó fogyasztóvédelmi előírásoknak.

A fogyasztóvédelem napjainkban már nem csupán jogi kötelezettség, hanem fontos üzleti érdek is. A problémák megelőzése, a megfelelő belső folyamatok kiépítése és a naprakész tudás jelentősen csökkentheti a kockázatokat, és a potenciális bírságok is elkerülhetőek. Ennek érdekében hozta létre a Kamara a Vállalkozásfejlesztési Projekt részeként az Országos Vállalkozói Munkacsoport-hálózat és Kamarai Workshop-projektet (OVK-TÁR) Magyarország Kormányának támogatásával. A kezdeményezés gyakorlati segítséget nyújt a vállalkozásoknak a jogszabályi megfeleléshez. A programban a vállalkozások térítésmentesen vehetnek igénybe fogyasztóvédelmi jogi tanácsadást, valamint ingyenes fogyasztóvédelmi kisokost és panaszkezelési folyamatábrát is rendelkezésükre bocsátanak.

A szolgáltatás az ország számos területi kereskedelmi és iparkamaráján keresztül érhető el. A Budapesti, a Csongrád-Csanádi, a Hajdú-Bihar Vármegyei, a Heves Vármegyei, a Pest Vármegyei és Érdi, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei, a Pécs-Baranyai, a Fejér Vármegyei, valamint a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamaráknál a fogyasztóvédelmi jogi tanácsadás előzetes bejelentkezést és időpont-egyeztetést követően vehető igénybe. Az ügyfélfogadás a kamarák által meghatározott időpontokban történik.

Egy apró hiba, legyen szó hiányos ÁSZF-ről (Általános Szerződési Feltételek), késve megválaszolt fogyasztói panaszról vagy pontatlan webáruházi tájékoztatásról, ma már jelentős fogyasztóvédelmi eljárást vagy bírságot vonhat maga után. A hatósági tapasztalatok szerint a jogsértések nagy része nem szándékos, hanem a hiányos belső folyamatokból, elavult dokumentumokból vagy a jogszabályok nem megfelelő ismeretéből fakad.

Gyakori problémák közé tartozik a panaszok késedelmes kezelése, a panasz és a minőségi kifogás összekeverése, a jótállási és szavatossági szabályok téves alkalmazása, valamint az ártájékoztatás vagy az online elállási jog hibás ismertetése. Az online kereskedők számára már kötelező az elektronikus elállási funkció biztosítása is.

Tanácsadási időpontok:

Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara: minden csütörtökön 12:00–16:00

Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara: minden hétfőn és szerdán 9:00–12:00

Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara: minden kedden 12:00–16:00 (kizárólag online)

Heves Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara: minden csütörtökön 12:00–16:00

Pest Vármegyei és Érdi Kereskedelmi és Iparkamara: minden pénteken 9:00–13:00

Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara: a tanácsadás szeptemberben indul.

A Pécs-Baranyai, a Fejér Vármegyei és a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamaráknál a szolgáltatás előzetes bejelentkezést és időpont-egyeztetést követően vehető igénybe.

A részletes információkról és a jelentkezés módjáról az érintett területi kereskedelmi és iparkamarák nyújtanak tájékoztatást.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Az LG Electronics 600 kW-os hűtőfolyadék-elosztó egysége NVIDIA tanúsítást szerzett

Az LG Electronics (LG) 600 kW-os hűtőfolyadék-elosztó egysége (Coolant Distribution Unit, CDU) hivatalos NVIDIA-tanúsítást szerzett. Ez a mérföldkő igazolja az LG folyadékhűtési megoldásainak és hőmenedzsment-technológiájának megbízhatóságát és hatékonyságát az NVIDIA AI- infrastruktúrákra vonatkozó szabványainak megfelelően, támogatva a vállalat további terjeszkedését az AI-adatközpontok hűtési piacán.

Megbízható partner a globális felhőszolgáltatók számára

Az LG azon kevés vállalatok egyike világszerte, akik sikerrel teljesítették az NVIDIA műszaki ellenőrzési eljárását, amely során az LG 600 kW-os CDU-ját több mint 100 műszaki értékelési kritérium alapján igazolták. Ezek a kritériumok a hűtési teljesítmény, a megbízhatóság és a hibatűrési képességek szabványosítását szolgálják nagy számítási sűrűségű AI-adatközpontok számára.

A tanúsítás stratégiai mérföldkő az LG számára, és megerősíti a vállalat pozícióját mint az NVIDIA hivatalosan is elismert partnere az AI-adatközpontinfrastruktúra számára. A globális felhőszolgáltatók (hyperscalers) és adatközpont-üzemeltetők számára ez a minősítés nagyobb biztonságot nyújt a beszállító kiválasztásakor, mivel csökkenti a beszerzési kockázatokat, és felgyorsítja a nagyléptékű AI-infrastruktúra-telepítésekhez szükséges minősítési folyamatot.

Chip-to-Chiller hűtési megoldásszolgáltató

Az LG NVIDIA-tanúsítással rendelkező 600 kW-os CDU-ját a nagy hőtermelésű AI-GPU-k (AI-feladatokra használt grafikus feldolgozóegységek) hőterhelésének kezelésére tervezték. A Direct-to-Chip (DTC, közvetlen chip-hűtés) folyadékhűtési megoldás alkalmazásával az egység a hűtőfolyadékot közvetlenül a hőtermelő komponensekhez – mint a GPU-khoz és CPU-khoz – juttatja, így az a meglévő léghűtéses infrastruktúrával együttműködő, nagy hatékonyságú „hibrid hűtési” rendszert hoz létre.

Az egységet ±0,25 °C-os hőmérséklet-szabályozási pontosság elérésére tervezték, ami elősegíti a rendszer hőmérsékleti stabilitásának javítását és az AI-szerverek megbízható működését. Az egység emellett virtuális szenzortechnológiát alkalmaz a valós idejű felügyelet és a szivárgásérzékelés biztosítása érdekében. Az LG Data Center Cooling Control Manager (DCCM, adatközponthűtésvezérlés-kezelőrendszer) rendszerével együtt a megoldás prediktív vezérlést és központosított felügyeletet tesz lehetővé, miközben szabványos kommunikációs protokollokon keresztül támogatja az adatközpont-menedzsment rendszerekkel való zökkenőmentes integrációt.

Az átfogó megbízhatóság biztosítása érdekében az LG ezeket a megoldásokat saját, Phjongthekben található Chip-to-Chiller (a chiptől a folyadékhűtőig) vizsgálati központjában értékeli. A vállalat itt a teljes hűtési lánc rendszerszintű tranziens válaszait, hőmérséklet-változásait és kis terhelés melletti stabilitását teszteli – az AI-chipek terhelésétől és a hűtőlemezektől, a CDU-n át, a folyadékhűtőig. Az NVIDIA szigorú hibatűrési követelményeinek megfelelő CDU-t úgy tervezték, hogy rendkívül megterhelő körülmények között is megőrizze működési stabilitását.

Az LG átfogó Chip-to-Chiller portfóliójával tovább kívánja erősíteni pozícióját az AI-adatközpontinfrastruktúrák megbízható partnereként, teljeskörű hőmenedzsment-megoldásokat kínálva a chipektől a központi hűtőrendszerig. A vállalat teljes körű kínálatába hűtött vizet előállító folyadékhűtők, a hűtőfolyadékot elosztó CDU-k, valamint az AI-chipeket közvetlenül hűtő hűtőlemezek tartoznak – ezek az AI-adatközpontok folyadékhűtési rendszereinek alapvető elemei.

Az AI-infrastruktúrával kapcsolatos képességek bővítése

Ez a tanúsítás kiindulópontot jelent az LG AI-infrastruktúrához kapcsolódó üzleti tevékenységének szélesebb körű bővítéséhez. A jövőben az LG sorra tervezi megszerezni az NVIDIA tanúsítását nagykapacitású CDU-kínálatának modelljeire, köztük az 1 MW-os, 2,5 MW-os és 4 MW-os egységekre.

Az LG CDU-jai a vállalat fűtési-, szellőztetési- és légkondicionálási szektorban felhalmozott 60 éves mérnöki szakértelmére épülnek. A készülékek, melyeket a nagy számítási sűrűségű AI-adatközpontok környezetéhez terveztek, pontos hőmérséklet-szabályozást, fejlett vezérlési képességeket és magas fokú megbízhatóságot kínálnak. A vállalat továbbá azzal erősíti versenyképességét, hogy házon belül gyárt kulcsfontosságú alkatrészeket, köztük inverterrendszereket és mágnescsapágyas kompresszorokat – ezek az alaptechnológiák az LG folyadékhűtő-portfóliójában széles körben alkalmazott megoldások.

Az LG a közelmúltban jelentős globális adatközpont-hűtési projekteket nyert el, köztük észak-amerikai felhőszolgáltatók létesítményeit, valamint a Jakartában található Sinar Mas adatközpontot, az SM+ Data Center kiemelt, AI-használatra kész létesítményét. Kulcsfontosságú technológiai kompetenciáira építve az LG célja, hogy növelje globális megrendeléseit és bővítse stratégiai partnerségeit a következő generációs AI-adatközpontok piacán.

„Az AI-adatközpontok folyamatos bővülésével minden eddiginél nagyobb az igény a megbízható folyadékhűtési megoldásokra”

– mondja James Lee, az LG energetikai megoldásokért felelős üzletágának (ES Company) elnöke.

„Fejlett hűtéstechnológiáinkat az LG Csoport integrált infrastruktúra-képességeivel ötvözve olyan teljes körű megoldásokkal bővítjük AI-infrastruktúra üzletünket, amelyek hozzájárulnak a fizikai mesterséges intelligencia megvalósításához, melynek keretében az AI a valós környezetekben teremt értéket.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Így csökkenthető a többszázmilliárd dolláros klímakockázat az adatközpontokban

A világon működő adatközpontok összesített eszközértékének több mint egyharmadát, 388 milliárd dollárt kitevő értékvesztést okozhatnak a be nem árazott éghajlati kockázatok a Schneider Electric Research Institute és az SE Advisory Services friss tanulmánya szerint. A megoldást a klímaváltozás hatásait figyelembe vevő proaktív alkalmazkodás jelentheti olyan lépésekkel, mint PPA-k megkötése, folyadékhűtés alkalmazása vagy mikrohálózatok kiépítése.

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata által nyilvánosságra hozott új elemzés egyik fő tanulsága, hogy az éghajlati kockázatokat még mindig nem veszik figyelembe a szükséges mértékben az adatközpontok fizikai eszközállományának értékelése során, és emiatt elmaradnak azok a lépések is, amelyek csökkenthetnék az esetleges károkat. Pedig a tanulmány szerint a strukturált, ellenállóképességet erősítő beruházások egyharmadával mérsékelhetik az éghajlati kockázatoknak való kitettséget.

A Schneider Electric Research Institute és az SE Advisory Services által készített elemzés számszerűsíti is, hogy az éghajlati kockázatok mekkora értékvesztést okozhatnak. A mesterséges intelligencia-korszak (MI) leggyorsabban bővülő eszközállománya, az adatközpontok esetében ez 388 milliárd dollárnyi – a globális adatközponti eszközérték több mint egyharmadát (38 százalék) jelentő – be nem árazott éghajlati kitettséget jelent, és egyben azt is mutatja, hogy mekkora lehetőségek rejlenek az ellenállóképességet növelő beruházásokban.

A tanulmány rámutat arra is, hogy az új, kimondottan az MI használat támogatására létrejövő adatközpontokban az egy GW-ra jutó fizikai kockázat mintegy 2,6-szor magasabb, mint a meglévő létesítményekben, ami elsősorban a nagyméretű leállások nagyobb pénzügyi hatásának tudható be. A mesterséges intelligencia használat jövőbeli alakulását bemutató különböző forgatókönyvekkel számolva a tanulmány arra is felhívja a figyelmet, hogy az éghajlati kockázatoknak kitett eszközállomány, a jelenleg tervezés és építés alatt álló adatközpontokat figyelembe véve jelentős mértékben bővülhet, és 388 milliárd dollárról 1,0 és 3,7 billió dollár közé emelkedhet.

Az elemzés alapján az éghajlati kockázatoknak való kitettség régiónként jelentősen eltér, ami a helyi veszélyek és hőterhelés, az energia- és hálózati jellemzők, valamint a zavarok beszállítói láncra való tovább terjedése közötti különbségekre vezethető vissza. Kína (56 százalék) és Európa (53 százalék) közel kétszer olyan mértékben ki van téve az értékcsökkenés kockázatának, mint az Egyesült Államok (28 százalék) és az APMEA-régió (Ázsia és a Csendes-óceáni térség, Közel-Kelet és Afrika – 28%).

A tanulmány az éghajlati kockázatok által veszélyeztetett öt fő területet azonosít, a hűtést, az üzletmenet megszakadását, a fizikai károkat, a fűtési hatékonyságot és a szén-dioxid-költségeket. Egy éghajlati tényezőkkel kiigazított értékelési modell alkalmazásával a tanulmány a fizikai veszélyeket és az átállási kockázatokat diszkontált cash flow-hatásokká alakítja át, így ellenőrizhető, létesítményi szintű becsléseket adva az eszközérték-veszteségről.

Az elemzés szerint 2025-ben a globális természeti katasztrófákból származó veszteségek körülbelül 170 milliárd dollárral meghaladták a biztosítási fedezetet. Ez a különbség évente 6–10 százalékkal növekszik, így az éghajlati veszélyek erősödésével az eszközök tulajdonosai egyre nagyobb kockázatnak vannak kitéve. Az adatközpontok üzemeltetői és tulajdonosai számára ez azt jelenti, hogy az éghajlati kockázatok egyre inkább kívül esnek a biztosítási fedezeten, ami még inkább rámutat arra, hogy mennyire fontos, hogy a klímaváltozással szembeni ellenállóképesség szempont legyen a létesítmények tervezésénél és üzemeltetésénél.

Az alkalmazkodás haszna

A kutatás megállapítja, hogy az éghajlati változásokkal szembeni ellenállóképesség érdekében végzett beruházások jelentős értéket képesek megóvni. A proaktív alkalmazkodás 150 milliárd dollár nettó védett értéket eredményez a meglévő létesítményeknél, ami minden tesztelt forgatókönyv szerint a kockázatnak kitett érték 30–39 százalékát teszi ki. Azok számára, akik már alkalmazzák az olyan intézkedéseket, mint a PPA-k (zöldáram-vásárlási megállapodás), a folyadékhűtés, a mikrohálózatok és az éghajlati szempontokat figyelembe vevő telephelyválasztás, a tanulmány pénzügyi keretrendszert is kínál, amivel számszerűsíthető, hogy ezek a lépések milyen mértékben növelik a védett eszközállományt.

„Az éghajlati kockázatot nem lehet beárazni anélkül, hogy felmérnénk azokat létesítményi szinten is. Ez a modell kiküszöböli ezt a vakfoltot, és részletes, ellenőrizhető értékeléseket állít elő, amelyek az egyes eszközöktől a globális portfóliókig terjednek, és közvetlenül felhasználhatók az alkalmazkodást segítő intézkedések meghozásához. A legellenállóbb létesítmények azok lesznek, amelyek olyan energiatechnológiával és intelligens rendszerekkel rendelkeznek, amelyekkel előre felmérhetik az éghajlati kockázatokat, alkalmazkodni tudnak hozzájuk és reagálni tudnak rájuk”

– mondta el Frédéric Godemel, a Schneider Electric „Energy Management” területért felelős ügyvezető alelnöke.

A teljes jelentés, melynek címe: „The Repricing of Compute: The Economics of Climate Risk and Resilience for AI-Era Capital”, innen tölthető le.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!