Ipar

SZEnergy Team: három világrekord után sem áll le a fejlesztésekkel a Széchenyi-egyetem csapata

Hosszú évek kitartó munkájának köszönhetően a győri SZEnergy Team feljutott a csúcsra: 2022 óta zsinórban harmadszor nyerte a Shell Eco-marathon európai futamának energiahatékony versenyét városi kisautó kategóriában, ráadásul mindhárom alkalommal világrekorddal, az elmúlt két évben az önvezető szám trófeáját is elhódítva.

A csapat mégsem ül a babérjain, folyamatosan fejleszti autóját, hogy jövőre megvédje címeit. A SZEnergy Team nemrégiben megtartotta szokásos „design freeze” rendezvényét, amely minden mérnöki konstrukciót fejlesztő versenycsapat életében jelentős esemény, hiszen ilyenkor lezárul a tervezés, és elkezdődik a gyártás fázisa. A járműfejlesztés éves ciklusában e két szakasz között a csapat a partnerek, a szponzorok, a meghívott vendégek és a sajtó képviselői előtt bemutatja az aktuális évre vonatkozó fejlesztési irányokat – ez 2024-ben sem történt másként.

„Az elmúlt évek eredményeit nézve a csapat akár hátra is dőlhetett volna, hiszen ha hozzá sem nyúl a 2022-es autóhoz, úgy is magabiztos előnnyel nyerte volna a versenyt. A SZEnergy Team azonban nem állt le a fejlesztésekkel, a címvédés mellett így sikerült folyamatosan javítani az eredményeken és egyre professzionálisabb járművet létrehozni. Az állandó megújulás, a fejlődni akarás a siker titka. Ezt a győztes mentalitást kell továbbvinni a jövőben is” – fogalmazott köszöntőjében prof. dr. Dogossy Gábor, az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar dékánja.

Für Balázs csapatvezető rögtön el is árulta, ezúttal milyen kihívással kell megbirkóznia a csapatnak: a Shell Eco-Marathon összevont európai és afrikai futamát 2025-ben nem a már jól ismert nogarói pályán tartják Franciaországban, hanem a lengyel Silesia Ringen. Mindez azért érdekes, mert a csapat tagjai egy menetdinamikai szimulációval készülnek minden futamra, azaz kiszámolják, hogy a járművet hogyan kell a pálya valamennyi pontján üzemeltetni ahhoz, hogy az optimális teljesítményt érje el. Eddig ezt a versenytapasztalatokra építve pontosítani tudták, amire most csak a helyszínen lesz lehetőség. A csapatvezető azonban megnyugtatott mindenkit: a sikerekhez nagyban hozzájáruló technológia továbbra is használható néhány módosítással – csak annyi változik, hogy a szimulációkat majd a pálya felmérésekor kell véglegesíteni.

Für Balázs röviden ismertette a Shell Eco-Marathon verseny koncepcióját, amelyet prototípus és városi kisautó kategóriában, három – belsőégésű, elektromos és hidrogéncellás – energiaosztályban rendeznek meg. A SZEnergy Team az európai régióban, elektromos városi kisautó kategóriában indul, amelynek lényege, hogy a jármű a lehető legkevesebb energiát felhasználva teljesítse a kijelölt távot. Az önvezető versenyen a pilóta csak felügyeli a rendszert az autóban, amelynek különböző feladatokat (például akadálykerülés, parkolás) kell végrehajtania önállóan, a pilóta beavatkozása nélkül, szintén odafigyelve a fogyasztásra.

A győri hallgatók az előző idényben saját világrekordjukat jelentősen megjavítva, zsinórban harmadik alkalommal a mezőny élén végezve 309 km/kWh-s eredményt értek el az energiahatékony számban. Ez 309 megtett kilométert jelent nagyjából egyórányi hajszárító-használatnak megfelelő áramfelvétellel, 41 kilométerrel megelőzve a második helyezett Toulouse-i Egyetemet. A SZEnergy Team ezenkívül az önvezető versenyen sorozatban másodszor diadalmaskodott, és olyan rangos intézményeket előzött meg, mint a Milánói vagy a Müncheni Műszaki Egyetem. A csapat célja most is az újabb címvédés mindkét számban.

„Az elmúlt szezonban megmutatkozott néhány nem várt hiba az autóban, amelyeket szeretnénk javítani. A verseny során az első futóműben található gömbcsapágyaink megnövekedett játékot mutattak, így ezeket strapabíróbb alkatrészekre cseréljük. A fékrendszerünket szintén újragondoljuk, valamint a villamos fékpadunkat is fejlesztjük” – árulta el Sándor Dávid, a gépészeti részleg vezetője, aki arról is beszélt, hogy már elkezdtek gondolkodni a 2019 óta évről évre továbbfejlesztett, sikert sikerre halmozó jármű utódján. Ehhez elsőként áramlástani és szilárdságtani szimulációkat futtatnak, hogy megalapozzák a fejlesztési irányokat. Egyelőre azonban ez a jövő zenéje, hiszen a SZEmission névre keresztelt jelenlegi konstrukcióból még mindig nem hozták ki a maximumot – az elmúlt évek világcsúcsai jól mutatják, hogy van még tartalék az autóban.

Az elektronikai részleg vezetőjeként Timár András bejelentette, hogy az autó teljes kábelrendszerét újratervezik, mert a 2019-ben megvalósult kivitelezést azóta többször módosították, így nehezen átlátható rendszer jött létre. A revízió után letisztultabb, könnyebben szerelhető kábelezést kap a jármű. Emellett egy új szerelőpanelen is dolgoznak: a jelenlegi alumíniumlemezre rögzített eszközök helyett egy nyomtatott áramköri panelre integrálják a táp- és jelvezetékeket, amely könnyebben kezelhető.

„Azért, hogy energiahatékonyabbá tegyük az autonóm rendszert, a jelenleg használt két számítási egység közül az egyiket kivesszük a rendszerből. A Jetson Xavier processzor ugyanis az energiafelhasználás negyedét teszi ki az önvezető feladatok megoldása során, így ezzel jelentős energiamennyiséget tudnánk megtakarítani. Szintén gondolkodunk azon, hogy a jelenlegi LIDAR lézerszkennerünket kisebb fogyasztásúra cseréljük” – tette hozzá Timár András.

A részlegvezető az önvezető funkciók kapcsán elmondta: az autonóm részleg jelenlegi legnagyobb kihívása így az, miképp tudják a számítási feladatokat egy számítási egységgel elvégezni, illetve hogy a jelenleg használt algoritmusokat implementálják a fejlettebbnek számító ROS2 operációs rendszerbe. Sőt, mint megjegyezte, felmerült olyan irány is, hogy a jelenlegi útvonal-optimalizálást felhőalapon oldják meg, azaz ne az autóban lévő egység végezze a számításokat, hanem az adatokat csak lekérje egy szerveren futó alkalmazástól. Ez persze kockázatokat rejt magában a kommunikáció esetleges megszakadása miatt.

Végül Bartha Bíborka, a marketing- és menedzsmentrészleg vezetője vette át a mikrofont, aki kiemelte: sosem volt olyan sikeres tagtoborzás, és sosem ért el olyan sok embert a csapat kommunikációja, mint idén. „Tizenötezres eléréseket generáltunk, ötszáz követővel bővültünk idén. Kiemelt időszakunk volt a Shell Eco-marathon, amikor közösségimédia-aktivitásunk elérte a csúcsot. Természetesen jövőre sem unatkozunk majd, elsősorban a weboldalunkat szeretnénk továbbfejleszteni, ahol egy partneri program fület hoznánk létre, a támogatóinkkal való még sikeresebb együttműködés érdekében. Emellett felkészülünk a csapat megalakulásának huszadik évfordulójára is, hiszen méltó módon szeretnénk megünnepelni ezt a jubileumot” – fogalmazott.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:fejlesztések jövő szenergy világrekord

Up Next

Nemzetközi projektekben dolgozik együtt a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat és a Széchenyi István Egyetem

Don't Miss

Hazánkban nyílt meg Közép-Európa legjelentősebb alternatív takarmányfehérje üzeme

Ipar

A gyár, ahol 45 perc alatt készül el egy lakóház

Érkezhetnek a digitális ikertechnológiával tervezett, megfizethető készházak.

Futószalagon készülő, teljesen digitalizált okos otthonokat ígér egy amerikai gyár, ami a tervek szerint egy átlagos, 130 m²-es lakóházat mindössze 45 perc alatt képes legyártani. Így megfizethető áron tudná őket kínálni, és a kisebb 65 m²-es lakások már 26 millió forintnak megfelelő dollárért elérhetőek lehetnének.

A lakhatási válságra adott legújabb válasz egy építőipari startuptól érkezhet. A finn hajóiparból induló ADMARES, a régi házgyár koncepcióját újragondolva, olyan üzemet épít az amerikai Georgia államban, ami akár több mint 16 ezer otthon legyártására lehet képes évente. Vagyis egy év alatt annyi lakóházat állíthat elő, amennyit az amerikai hagyományos építőipar tíz év alatt tudna gyártani, ugyanekkora kapacitással.

A megoldásuk a könnyűszerkezetes készházak és a moduláris előregyártott házak koncepcióját emeli új szintre, a legmodernebb gyártási környezetbe helyezve.

Az üzemben a tervezés, a gyártás és az automatizálás egy közös rendszert képez. A Siemens szoftvereit használva elkészítik az otthonok átfogó digitális ikermodelljét, amelyek nem csak a tervezésre szolgálnak, hanem kulcsfontosságú adatokat is tartalmaznak a teljes gyártási folyamatról, a modulok felépítésétől a szerelési lépésekig. A házelemek ezt követően automatizált gyártósorokon haladnak keresztül, ahol a robotika és a precíziós mérnöki munka biztosítja az állandó minőséget, sebességet és skálázhatóságot. Végül fejlett gyártási rendszerek és összeszerelősori operátorok támogatásával szerelik össze a modulokat.

A házakat emellett már a gyártás során beépített szenzorhálózattal látják el, amelyek valós időben monitorozzák az energia-, víz- és levegőminőségi adatokat. Így már az első perctől kezdve okos otthonokként működhetnek.

Ez a megközelítés akár 90 százalékkal gyorsabb, magas minőségű gyártást tesz lehetővé, mint a hagyományos építkezés, miközben enyhíti a munkaerőhiány okozta problémákat, és csökkenti a költségeket, valamint a helyszíni építkezéssel töltött időt. Az ADMARES számításai szerint továbbá ez a technológia hosszú távon akár 75 százalékkal csökkentheti az építőipari CO₂-kibocsátást, és 80 százalékkal mérsékelheti az anyagveszteséget az ipari sorozatgyártás precizitásával.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

A mesterséges intelligencia nem elveszi, hanem felértékeli a mérnökök munkáját

Mialatt a mesterséges intelligencia alapjaiban alakít át komplett iparágakat, a pályaválasztó fiatalok egyre gyakrabban teszik fel a kérdést: „Van-e még jövője a mérnöki pályának?”

Az Együtt a Jövő Mérnökei Szövetég (EJMSZ) elnöke, Dr. Ábrahám László megérti a félelmeket, de szerinte az MI nem kiváltja, hanem stratégiai szintre emeli a mérnöki tudást.

Az EJMSZ elnöke rendszeresen tart pályaorientációs előadásokat iskolákban, ahol a diákok visszatérő aggodalma nagyon hasonló. Gyakran teszik fel neki azt a kérdést, hogy „Érdemes-e mérnöknek tanulni, ha a mesterséges intelligencia úgyis átveszi a munkát?”. Dr. Ábrahám László örül annak, hogy a Z-generáció tisztában van az MI jelentette átalakulással, ugyanakkor mindig elmondja a fiataloknak, hogy a szemünk előtt zajló transzformáció korántsem olyan sötét jövőt vetít előre, mint amilyennek azt sokan gondolják. Személy szerint biztos abban, hogy a mérnökök nem tűnnek el a mesterséges intelligencia miatt. Éppen ellenkezőleg, ezután válnak igazán nélkülözhetetlenné.

„A mérnöki munka éppen azokon a területeken erős, ahol az MI jelenleg korlátokba ütközik. Ezek közé tartozik a kreatív problémafelismerés és -megoldás, az új technológiák, folyamatok és termékek megalkotása, valamint a kritikus gondolkodás és a validáció.”

– emelte ki az EJMSZ elnöke. Hozzátette, hogy az MI hatalmas adatmennyiségeket képes átfésülni, alkalmas a minták felismerésére és az optimalizálásra. Viszont még nem tud teljesen új fejlesztést létrehozni, kardinális új ismereteket előállítani.

Dr. Ábrahám László megjegyezte, hogy a fejlesztők és a mérnökök már most jelentős hatékonyságnövekedést érnek el mesterséges intelligencia használatával. Az ismétlődő, automatikus programozási, vagy számítási feladatok megoldását átveszi tőlük az algoritmus, így a szakemberek gyorsabban fejlesztenek, több projekttel foglalkozhatnak, amelyeknek köszönhetően magasabb hozzáadott értékű munkát adnak ki a kezek közül. Erre a munkaerőpiac is nagyon egyszerű logikát követve reagál: az a szakember válik piacképessé, aki nem kiváltani akarja az MI-t, hanem irányítani.

„A kreativitás és a mérnöki gondolkodás lesz a mérnökök igazi valutája, akiknek fontos feladata lesz a jövőben, hogy a mesterséges intelligencia által generált eredményeket ellenőrizzék, értelmezzék, validálják, kreatívan fejlesszék és felelősen alkalmazzák. A hagyományos tudásra tehát még sokáig szükség lesz.”

– mondta Dr. Ábrahám László, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy azok a fiatalok, akik ma mérnöknek tanulnak, vagy annak készülnek, nem csökkenő, hanem bővülő lehetőségekkel fognak találkozni. A MI-eszközök okos használatával pedig a jövő legkeresettebb szakembereivé léphetnek elő.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Modern tűzvédelmet kapott az ország legnagyobb gázerőműve

A Dunamenti Erőmű tűzvédelmi rendszereit frissítették digitális megoldásokkal.

Egységesítették és modernizálták a korábban széttagoltan működő, épületenként különálló tűzvédelmi rendszereket a Dunamenti Erőműben.

A fejlesztés első ütemében, 2024-ben, összesen kilenc tűzjelző és hét oltásvezérlő központot telepítettek, amelyeket egy felhőalapú megoldás köt össze. Így az üzemeltetők valós időben tudják követni az egyes központok és tűzjelző készülékek aktuális állapotát. Ellenőrizhető például, mikor történt az egyes eszközök kötelező éves tesztelése, és bármikor lekérdezhetők a digitális eseménynaplók. Emellett beállítható, hogy akár mobilon, asztali böngészőn keresztül, push értesítések vagy SMS, e-mail formájában informáljon az alkalmazás az eseményekről, például egy érzékelő kikapcsolásáról vagy tűzjelzésről.

Ezáltal hatékonyabbá és tervezhetőbbé válik a tűzvédelmi eszközök karbantartása. Másrészt a nap 24 órájában, valós időben felügyelhető adatok nagyobb biztonságot nyújtanak a kritikus infrastruktúra részét képező erőmű számára, probléma esetén pedig precízebb és gyorsabb beavatkozást tesznek lehetővé. A felhőalapú szolgáltatásnak köszönhetően továbbá a rendszerek mindig azonnal megkapják a legújabb szoftver- és firmware-frissítéseket, védve azokat a kibertámadásokkal szemben. A Siemens-megoldások bevezetését a Sinope Security Kft. végezte el.

A következő ütemben további tűzjelző központok telepítésére kerül majd sor a Dunamenti Erőműben, amelyek szintén a most bevezetett, felhőalapú Siemens Building X platform Fire Manager felügyeleti rendszeréhez fognak csatlakozni.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!