Connect with us
Hirdetés

Ipar

Magyar kutatók fejlesztik a jövő intelligens járműveit

Évente több millió közúti baleset történik világszerte, és ezek túlnyomó többségét – mintegy 94%-át – emberi hiba okozza.

Vajon mi lenne, ha a járművek előre látnák a kockázatokat és gyorsabban reagálnának, mint akár a legjobb sofőrök? Egy magyar kutatólabor, a HUN-REN SZTAKI SCL a világ vezető technológiai és mérnöki vállalataival együttműködésben éppen ezen dolgozik.

karambolokon túl torlódásokat, üzemanyag-pazarlást és késéseket is okoz.

Képzeljünk el egy olyan autonóm rendszert, amely nem csak a közlekedési szabályokat követi, hanem képes előre „látni” a busz mögül hirtelen kilépő gyalogost, és aszerint beállítani az útvonalát, hogy elkerülje a balesetet, mielőtt az bekövetkezne. Egyre gyakrabban hallunk kisebb-nagyobb mértékben önvezető autókról, amelyek egyre fejlettebbek, de a valós közlekedési szituációkhoz és a kiszámíthatatlan emberi sofőrökhöz való alkalmazkodás sokkal nagyobb kihívás, mint azt a legtöbben gondolnánk.

Ezen akadályok leküzdése innovatív kutatást, fejlett algoritmusokat és a való világ sokféleségét megfelelően kezelő vezérlőrendszereket igényel – ezzel foglalkozik immár több mint 35 éve a HUN-REN SZTAKI Rendszer- és Irányításelméleti Kutatólaboratóriuma (SCL).

Intelligensebb közlekedés, biztonságosabb utak

A HUN-REN SZTAKI SCL a matematikai rendszerelmélet és irányítástechnika egyik vezető hazai kutatóhelye. A laboratórium többek között a közlekedés valós kihívásainak megoldására összpontosít, olyan mesterséges intelligencia alapú vezérlő algoritmusok kifejlesztésével, amelyek lehetővé teszik az autonóm járművek számára, hogy komplex környezetekben is jobban tudjanak előre jelezni, reagálni és tanulni.

„Az autonóm járműveknek képesnek kell lenniük egy olyan világban navigálni, amely még mindig tele van emberi sofőrökkel és kiszámíthatatlan helyzetekkel. Kutatásaink célja olyan modellek létrehozása, amelyek lehetővé teszik, hogy az önvezető autók biztonságosabb döntéseket hozzanak az utakon”

– magyarázza Gáspár Péter professzor, az SCL vezetője.

A laboratóriumban olyan helyzeteket szimulálnak és modelleznek, amelyek túl veszélyesek vagy egyenesen kivitelezhetetlenek a való életben történő teszteléshez. Gondoljunk csak arra, hogyan lehet az önvezető autót megtanítani arra, hogy megfelelően reagáljon a hirtelen úttestre lépő gyalogosra – például egy parkoló busz mögül előugró gyerekre. Itt jön képbe az SCL különleges tesztpályája, az „AI MotionLab”, ahol az elméletben és számítógépes szimulációk során már bizonyított modelleket a virtuális, illetve kiterjesztett valóság (VR, AR) és a kevert valóság (MR) alkalmazásával teszik próbára. Ez lehetővé teszi, hogy a szakemberek virtuális gyalogosokat, kerékpárosokat vagy akár kiszámíthatatlan időjárási viszonyokat hozzanak létre, amelyek valós járművekkel – az eredeti autók kicsinyített változatával – lépnek interakcióba. A digitális elemek éppúgy viselkednek, mint a való világ veszélyforrásai, lehetővé téve a mérnökök számára, hogy egy autonóm rendszer reakcióit biztonságos, megismételhető és költséghatékony módon vizsgálják.

Ez a módszer különösen fontos a ritka, de kritikus helyzetek kezelésének tanításában. Az SCL kutatói nem csupán a valós adatokra támaszkodnak, hanem virtuálisan generálják és szimulálják ezeket az extrém helyzeteket, lehetővé téve az önvezető rendszerek számára, hogy gyorsabban tanuljanak és megbízhatóbbá váljanak, mielőtt a nyilvános utakon bevetik őket.

A fejlett modellezés és a valós tesztelés kombinálásával az SCL nemcsak biztonságosabbá teszi az autonóm járműveket, hanem fel is gyorsítja fejlesztésüket, miközben minimalizálja a kockázatokat. Ez az innovatív megközelítés az oka annak, hogy időnként a hazai és külföldi technológiai és mérnöki vállalatok is a magyar kutatólaborhoz fordulnak fejlesztési javaslatokért. Így lehetséges az, hogy az SCL a piaci szereplőkkel közösen tevőlegesen is formálja az intelligens mobilitás jövőjét.

A mobilitáson túl

Az SCL munkája túlmutat az autonóm autókon. A kutatólabor a szélesebb körű közlekedési hatékonysággal, a járművek összekapcsolhatóságával, valamint a repülésben, a vasúti hálózatokban és az ipari energetikai megoldásokban használt biztonságkritikus vezérlőrendszerekkel is foglalkozik.

„Olyan alapkutatásokon dolgozunk, amelyek közvetlenül befolyásolják a mobilitás jövőjét. Algoritmusaink nem csupán az egyes autók jobb vezetését segítik, de hozzájárulnak akár teljes közlekedési rendszerek újratervezéséhez, hogy biztonságosabbá, hatékonyabbá és fenntarthatóbbá tegyék azokat”

– tette hozzá Gáspár professzor.

Bár az önvezető autók még nem lepték el tömegesen városainkat, a HUN-REN SZTAKI SCL-nél dolgozó hazai szakemberek egy olyan jövő felé építik az utat, amelyben az autonóm járművek biztonságosabbak, intelligensebbek és jobban felkészültek a kiszámíthatatlan vezetési helyzetekre.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Fontos mérföldkőhöz érkezett a Schneider Electric és a TeraWulf együttműködése

Az előzetes ütemezésnek megfelelően sikeresen leszállított több mint 290 millió dollár értékű mesterséges intelligencia (MI) infrastruktúra megoldást a TeraWulf Lake Mariner adatközpontjához a Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata, valamint a digitális infrastruktúra folyadékhűtési technológiájának fejlesztésében élen járó Motivair by Schneider Electric. A projekt jó példa arra, hogyan képes az integrált áramellátás, hűtés és digitális intelligencia új kapacitást biztosítani az MI-korszak által megkövetelt ütemben.

 A már meglévő telephely és áramellátási infrastruktúra új generációs digitális infrastruktúra központtá alakítása révén a fejlesztést követően a Lake Mariner létesítmény várhatóan akár 750 MW energiaigényt is képes lesz kiszolgálni. A Buffalo közelében, Barkerben (New York állam, Egyesült Államok) található központ a Motivair iparágvezető folyadékhűtési megoldásait és a Schneider Electric integrált áramellátási infrastruktúráját használja a nagy teljesítményű számítástechnikai (HPC), felhőalapú és mesterséges intelligencia (MI) feladatok támogatására.

A műszaki tervezés, a mérnöki szakértelem, a fejlett energiainfrastruktúra, az innovatív hűtési technológiák, valamint a támogató szoftverek és szolgáltatások ötvözésével ez az együttműködés segíti a TeraWulfot az MI-kompatibilis adatközpontok iránti növekvő igény kiszolgálásában, ezzel egyidejűleg pedig az energiafelhasználás és az üzemeltetési teljesítmény optimalizálásában.

Stratégiai elhelyezkedésének köszönhetően a Lake Mariner létesítmény kihasználja az alacsony költségű, megbízható áramellátást és a skálázható infrastruktúrát, működését pedig a fő bérlők, a Core42 és a Fluidstack (amit a Google támogat) hosszú távú bérleti szerződései biztosítják. A telephely New York állam regionális villamosenergia-hálózatából kap ellátást, amelynek energiamixében mintegy 89 százalékot tesz ki a szén-dioxid-kibocsátásmentes, tiszta energia, emellett pedig jelentős többletenergiával rendelkezik az ügyfelek HPC és MI-terheléseinek kiszolgálására.

„A TeraWulf stratégiájának középpontjában a skálázható, energiahatékony infrastruktúra biztosítása áll, amely képes támogatni az egyre növekvő MI- és HPC-terheléseket. Az olyan iparági vezető vállalatokkal megvalósuló szoros együttműködés révén, mint a Schneider Electric és a Motivair, felgyorsítjuk az MI-kompatibilis kapacitás fejlesztését a Lake Mariner létesítményünkben, miközben megerősítjük azokat a stabil működési alapokat, amelyek szükségesek a hosszú távú ügyféligények kiszolgálásához”

– mondta el Sean Farrell, a TeraWulf operatív igazgatója.

Mivel a TeraWulf tizenkét hónapon belül akart kialakítani több, kifejezetten az MI támogatására szolgáló adatközpontot a telephelyen, vezető stratégiai energiatechnológiai partnerként a projekt során szigorú építési és üzemeltetési határidőket kellett betartania a Schneider Electricnek és a Motivairnek. A TeraWulf emellett műszaki tervezési és mérnöki tanácsadást is igényelt a Schneider Electric Galaxy VX szünetmentes tápegységeinek (UPS), Galaxy lítium-ion akkumulátor-rendszereinek, Motivair hűtőfolyadék-elosztó egységeinek (CDU-k), rack-be építhető elosztócsöveknek és hűtött ajtóknak, valamint a NetShelter rackeknek és szekrényeknek a telepítéséhez. Ezen felül a fejlett felügyelet és a digitális intelligencia érdekében integrálták a Schneider Electric díjnyertes szoftvermegoldását, az EcoStruxure IT Data Center Expertet, míg a Motivair „Client Services” szolgáltatását a kockázatok előrejelzésére, a zavarok minimalizálására és a hűtési beruházás hatékonyságának maximalizálására használták.

„Ahogy az MI-infrastruktúra iránti igény gyorsul, a „time to power” a növekedés meghatározó korlátjává vált. Az üzemeltetőknek olyan partnerekre van szükségük, akik képesek összehangolni a fejlett infrastruktúrát, a szolgáltatásokat és az energiatechnológiai szakértelmet a nagyméretű MI-adatközpontok megvalósításának felgyorsítására. A TeraWulf-fal kötött partnerségünk eredményeként egy olyan stratégiai koncepciót valósítunk meg, ami lehetővé teszi egy hagyományos ipari telephelyen is a helyszíni áramellátás, a mesterséges intelligenciával támogatott automatizálás, a fejlett folyadékhűtés és a digitális intelligencia összekapcsolását. Rugalmas, hatékony és skálázható adatközponti megoldásokat szállítunk az MI-korszak által megkövetelt sebességgel és méretben”

– hangsúlyozta Manish Kumar, a Schneider Electric „Secure Power & Data Centers” részlegének ügyvezető alelnöke.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

A jövő épületei már előre látnak

Egy lépéssel közelebb az emberközpontú autonóm épületek megvalósítása.

A Siemens víziója szerint az intelligens épületek következő generációja már nem csupán reagál a környezetére, hanem előre gondolkodva, önálló döntésekkel képes megteremteni a komfortosabb és fenntarthatóbb működés alapjait. Így például egy intelligens irodaház automatikusan készíti elő a tárgyalókat: az időbeosztás, a megbeszéléseken részt vevők száma és személyes preferenciái alapján kiválasztja a megfelelő méretű helyiséget és beállítja a hőmérsékletet vagy a páratartalmat.

Jól mutatja ezt az irányt a legújabb fejlesztés. A megoldás nem csak jelzi, ha valami elromlik, hanem előre észreveszi a közeledő problémákat, meghatározza azok okát, és automatikusan elindítja a szükséges javítási folyamatot.

Az Asset Performance Advanced épületfelügyeleti megoldás lényege, hogy folyamatosan figyeli az épület gépészeti berendezéseit és fűtés-hűtési rendszereit. Ha rendellenességet észlel, automatikusan rangsorolja a feladatokat, és továbbítja azokat a megfelelő szakembereknek, legyen szó az épület saját karbantartóiról vagy a Siemens szervizcsapatáról.

Egy hagyományos megoldás csak akkor jelez, ha már gond van. Ez a AI-segítette rendszer viszont már a korai figyelmeztető jeleket is felismeri, így jobban elkerülhetők a költséges sürgősségi javítások, a váratlan leállások és az elégedetlen bérlők. Az új rendszer tehát összeköti a hibák felismerését, az azonnali döntéshozatalt és a tényleges beavatkozást a mesterséges intelligencia, szakértői tudás és szerviztámogatás segítségével.

A szolgáltatás különösen hasznos lehet olyan helyeken, ahol egy meghibásodás komolyabb következményekkel járhat, így például irodaházakban, ipari létesítményekben, kórházakban.

A megelőző szemléletnek köszönhetően a karbantartási költségek akár 50 százalékkal is csökkenthetők a hagyományos, „elromlik, majd megjavítjuk” megközelítéshez képest.

A szolgáltatás a Siemens Building X digitális épületmenedzsment platformjának részeként érhető el.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Az MKIK üdvözli az uniós források hazahozataláról szóló megállapodást

Az Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a területi gazdasági kamarák üdvözlik az Európai Bizottság és Magyarország között létrejött megállapodást, amely lehetővé teheti az uniós fejlesztési források újbóli elérését hazánk számára. A Kamara készen áll szakmai együttműködéssel segíteni a magyar kormányzatot a vállalkozásfejlesztési programok megvalósításában.

A Kamara álláspontja, hogy a források gyors és hatékony felhasználása kiemelt nemzetgazdasági érdek. Különösen fontos, hogy ezek a támogatások olyan programokban hasznosuljanak, amelyek közvetlenül erősítik a magyar vállalkozások versenyképességét, támogatják a digitalizációt, az innovációt, az energiahatékonysági és technológiai fejlesztéseket, valamint a munkaerő és a vállalkozói készségek fejlődését.

Az MKIK országos vállalkozói hálózatára és szakmai tapasztalatára építve kész ré zt venni a fejlesztési programok előkészítésében, egyeztetésében és megvalósításában.

A Kamara az elmúlt években számos országos jelentőségű hazai és uniós vállalkozásfejlesztési program megvalósításában vett részt. Ezek közül kiemelkedik a 2015 és 2023 között megvalósult Modern Vállalkozások Programja, Magyarország legnagyobb digitális vállalkozásfejlesztési kezdeményezése. A program során az MKIK által vezetett konzorcium több mint 25 ezer vállalkozást ért el, csaknem 16 ezer cégnél személyes digitális átvilágítás és fejlesztési tanácsadás valósult meg. A program jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a hazai kis- és középvállalkozások digitális felkészültsége számottevően javuljon, és Magyarország az Európai Unió digitális fejlettségi mutatóiban jobban fel tudjon zárkózni az európai mezőnyhöz.

A Kamara a továbbiakban is kész szakmai támogatást nyújtani a kormányzatnak és a fejlesztéspolitikai szereplőknek annak érdekében, hogy az uniós források a lehető legnagyobb mértékben a magyar vállalkozások fejlődését és a gazdaság versenyképességének erősítését szolgálják.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss