Ipar

Gesztenyés Főnix – őszre újjá kell építeni a leégett vótapusztai gyárat

Szó szerint a hamvaiból kell újjáélednie szeptember közepére az ország legnagyobb gesztenyefeldolgozó üzemének.

A Kadarkút-vótapusztai gyárat tűzvész semmisítette meg március 27-én. A lángok egy új gépsor üzembe állítása közben, emberi mulasztás miatt csaptak fel, 3,5 milliárdos kárt okozva, lényegében megsemmisítve a gépeket és a teljes üzemcsarnokot. A rövid határidő ellenére mind a vezető, mind a dolgozók elkötelezettek az újrakezdés mellett és közösen, erőn felül teljesítve futnak versenyt az idővel.

A Sarkpont Zrt. az ország legnagyobb kapacitású és legkorszerűbb gesztenyefeldolgozója. Alapítója és vezetője, Egyed Károly gyerekkora óta rabja a szelídgesztenyének. Mára nemcsak az ország, talán a régió legnagyobb feldolgozóüzemét hozta létre ‒ és hozza létre újra. A Sarkpont Zrt. meghatározó, de messze nem egyetlen terméke a sokak által kedvelt gesztenyepüré. A cég és vezetője fajtanemesítéssel, folyamatos gasztronómiai termékinnovációkkal, táplálkozástudatos fejlesztéseivel minden energiáját a különleges és egészséges gyümölcs kultúrájának építésére fordítja.

A matematikus és mérnök végzettséggel is rendelkező szakember maga tervezi és programozza a cég különleges, magasan automatizált gépsorait, a válogatott alapanyagok pedig egész Dél-Európából, sőt, olykor a tengeren túlról érkeznek az üzembe szeptember-októberben, amikor az éves termelés 80-85%-a készül. Ez idén is így lesz, amennyiben sikerül addigra újjáépíteni a gyárat. Dr. Neszményi Zsolt, Somogy vármegye főispánja és Szászfalvi László, a térség országgyűlési képviselője is biztosította támogatásáról a katasztrófa sújtotta Sarkpont Zrt.-t. Ígértek támogatást a bérekhez és az üzem újjáépítéséhez, valamint az építési engedély soron kívüli megadását.

A gesztenyét nem lehet hosszú ideig tárolni, mert hamar romlani kezd a minősége – ismertette Egyed Károly. A legjobb, ha a beérkezést követő 48 órán belül feldolgozzuk, és mi így is fogunk tenni, ahogy minden évben 1993 óta. A helyzet most persze sokkal bonyolultabb, mint az eddigi években; nem tudjuk nyugodtan várni a szüretet és termékfejlesztésekkel, piacépítéssel tölteni az időt. Szeptemberre állnia kell az új csarnoknak, és újra fel kell építeni a gépsorokat. Sokan ígértek különböző segítséget, melyekről, – ahogy a vezető hozzátette ‒ nagyon gyorsan kiderül majd, jelentenek-e valamit a gyakorlatban.

A munkát már megkezdték, az építési tervek jóváhagyására várnak, remélik, ezeknek sikerül gyorsan átfutnia a rendszeren. E közben a gépekhez szükséges alkatrészeket is be kell szerezni, az összeszerelés is hatalmas munka, nyilván csak a csarnok után. Csarnok alatt ráadásul nemcsak a falakat és a tetőt kell érteni ‒ mind megsemmisült ‒ hanem egy jelentős, élelmiszergyártáshoz szükséges infrastruktúrát is, speciális közműhálózattal és -teljesítménnyel. A kivitelezők lényegében fenntartják számukra a szükséges kapacitásokat, de rengeteg a feladat. Nemcsak adminisztratív határidőkkel küzdenek ‒ mutatott rá Egyed Károly ‒ de például a bank, amelyikkel szinte a kezdetek óta kapcsolatban álltak, most, hogy igazán szükség lenne rá, elég barátságtalanul, szinte ellenségesen áll az ügyükhöz.

Emellett és nem utolsó sorban gondoskodni kell arról a mintegy 40 emberről, akik a cégnél dolgoznak, többen évtizedek óta. Mind állományban maradtak, senkinek nem mondtak fel, és senki nem hagyta el a vállalatot, de szeptemberig még hátra van egy fél év, amikor nincs termelés, nincsenek bevételek, csak elképesztő kiadások. A munkatársak közül sokan önként segítettek a romok eltakarításában, többen még ingyen is felajánlották a munkaerejüket, de családos, hétköznapi emberekről van szó, és a Sarkpont Zrt. a több mint 700 éves település legnagyobb munkáltatója.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:főnix gesztenyés gyár sarkpont tűzkár üzem

Up Next

Az e-kereskedelem átalakítja Európa logisztikai térképét

Don't Miss

Aumovio néven folytatja tevékenységét a Continental Csoport autóipari szektora

Ipar

DfAM Fusionben: topológia optimalizálás additív gyártáshoz – ADMASYS HU webinár

Az additív gyártás összes előnye csak additív szemléletű tervezéssel használható ki. Az ADMASYS HU online webinárja bemutatja, hogyan alkalmazható a topológia optimalizálás az Autodesk Fusion környezetben és miért ideális páros ehhez az SLS technológia a Formlabs Fuse 1+ 30W rendszerrel – valós mérnöki példán keresztül.

A topológia optimalizálás gyakorlati választ ad egy klasszikus mérnöki dilemmára: hogyan csökkenthető az anyagfelhasználás és a tömeg úgy, hogy az alkatrész teherbírása üzembiztos maradjon. Ez a megközelítés különösen jól érvényesül SLS technológiával, ahol a lecsupaszított, bonyolult geometria nem többletköltséget, hanem tényleges költségcsökkenést eredményez.

👉 Regisztráció ezen a linken >>

Az ADMASYS HU február 26-án gyakorlatias online webinárt szervez, amely kifejezetten azoknak a mérnököknek szól, akik Fusiont használnak, és szeretnének szintet lépni az additív gyártásra tervezés (DfAM) területén. A résztvevők egy valós alkatrészen keresztül követhetik végig a teljes munkafolyamatot: a végeselemes szimulációtól és optimalizálástól egészen a gyártás-előkészítésig.

A webinár főbb témái:

Additív gyártásra tervezés (DfAM) és topológia optimalizálás mérnöki alapjai
Végeselemes szimulációk értelmezése: terhelések, peremfeltételek, anyagmodellek
Topológia optimalizálás lépésről lépésre Fusionben egy valós alkatrészen
Gyártástechnológiai megkötések és optimalizálási célok helyes beállítása
Gyártás-előkészítés SLS nyomtatáshoz a Formlabs PreForm szoftverben

Időpont: 2026. február 26. (csütörtök)

Időtartam: 15:00–16:00 (CET)

Előadó: Kőcs Péter – full-stack engineer (Shapr3D, Ideaform), az ADMASYS HU 3D Akadémia oktatója

👉 Regisztráljon ezen a linken >>

A webinár ajánlott minden olyan tervezőnek és mérnöknek, aki Fusionben dolgozik, és szeretné már a tervezési fázisban kihasználni az additív gyártás műszaki és gazdasági előnyeit.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Újfajta védelmi megoldás az áramhálózatok számára

Akár 60 hardveralapú védelmi készülék kiváltható virtualizációval.

Az informatikában már bizonyított virtualizáció a villamosenergia-hálózatokban is növekvő szerepet kap. Egy most bemutatott új megoldással felgyorsítható az áramhálózatok bővítése, és csökkenthető az alállomások épületeinek helyigénye.

Az új Siprotec V egyetlen, szerveralapú megoldásban egyesíti akár 60 darab, hardveralapú Siemens Siprotec 5 készülék funkcionalitását. Ezek a széleskörűen használt intelligens védelmi- és mezőirányítókészülékek folyamatosan monitorozzák az elektromos hálózatot, hiba (például rövidzárlat) esetén pedig lekapcsolják az érintett szakaszt, biztosítva ezzel a hálózat további megbízható működését.

A virtualizációnak köszönhetően a Siprotec V lehetővé teszi alállomási védelem- és irányítástechnikai, valamint kommunikációs konfigurációk teljes körű digitális tesztelését, még az üzembe helyezés előtt. Ez nem csupán leegyszerűsíti a telepítést, felgyorsítja a tesztelést és minimalizálja a hibák számát, de gyors alkalmazkodást tesz lehetővé a változó rendszerkövetelményekhez, a hardver korlátaitól függetlenül. Ezáltal megkönnyíti a szoftverfrissítések, javítások és funkcionális bővítések zökkenőmentes bevezetését, valamint a jelenlegi és jövőbeni kiberbiztonsági szabványoknak való megfelelést.

A hardvereszközök kiváltásával ráadásul kevesebb kapcsolószekrényre, rézkábelre, illetve egyéb fizikai eszközre van szükség. Így alállomásonként a beruházási (CAPEX) költségek 25 százaléka, valamint a telepítéssel és anyaghasználattal járó szén-dioxid-kibocsátás fele megspórolható, miközben az energiaszolgáltatók a teljes életciklusra vetített költségek akár 20 százalékát meg tudják takarítani.

A Siprotec V továbbá lehetővé teszi fejlett mesterségesintelligencia-alkalmazások futtatását, közvetlenül az alállomási környezetben, így az áramszolgáltatók valós idejű betekintést, prediktív elemzéseket és jobb döntéstámogatást kaphatnak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

AI vezérli a horvát Telekom adatközpontjának hűtését

Hatszámjegyű megtakarítást jelent az optimalizáció.

A világ teljes villamosenergia-használatának több mint 3 százalékát adatközpontok adják, és ez a szám 2030-ra várhatóan 13 százalékra fog nőni. Ennek az energiának jelentős részét hűtésre használják, így ennek optimalizálásával számottevő energiamegtakarítás érhető el.

Hatékonyabb működés, kevesebb karbantartás

Ezt az utat választotta a vezető horvát távközlési vállalat, a Hrvatski Telekom (HT) is, mely a Siemens-technológiáját vezette be adatközpontja hűtésére. Az intelligens szenzorrendszernek és a mesterséges intelligenciával támogatott hűtésmenedzsmentnek köszönhetően a telekom szolgáltató legnagyobb, zágrábi adatközpontja immár klímabarátabb módon működik, ami hat számjegyű euróösszegű megtakarítást eredményezett a vállalatnak.

Az új rendszer számos eszköz, köztük vezeték nélküli szenzor- és vezérlőmodulok segítségével folyamatosan figyeli a szerverszekrények hőmérsékletét, illetve azok változásait. Ezeket a valós idejű adatokat mesterséges intelligenciát használva elemzi, és a mindenkori igényekhez dinamikusan igazodva, automatikusan szabályozza a hűtésért felelős ventilátorokat.

A folyamatos optimalizálás és a gépi tanulás révén az adatközpontokban előforduló hotspotok akár 99 százaléka véglegesen megszüntethető lett. A megoldás így nem csupán csökkentette a hűtőberendezések üzemidejét, hanem a karbantartási költségeket is mérsékelte: a korábban hő okozta meghibásodások és a nem-tervezett leállások jelentős része elkerülhető lett, azonosítva a hibásan működő komponenseket, és támogatva a prediktív karbantartást.

Jöhetnek a „gyárilag” intelligens adatközpontok

Ugyanezt a White Space Cooling Optimization technológiát alkalmazza a néhány éve átadott, 14,5 ezer négyzetméteres, Tallinn melletti Greenergy Data Centers adatközpont is, ami a Baltikum legnagyobb és leginkább energiahatékony ilyen létesítményének számít.

Szintén ezt az adat- és AI-vezérelt működést veszi alapul az a moduláris, „plug-and-play” alapú adatközpont, ami egy teljesen előre gyártott, konfigurálható rendszer. Ez már eleve integrált, intelligens és környezetbarát energiagazdálkodással érkezik, a Siemens, valamint a német Cadolto Datacenter GmbH és a Legrand Data Center Solutions vállalatok által jelezve.

A Siemens ezek mellett számos adatközponti megoldást kínál.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!