Connect with us
Hirdetés

Ipar

Hogyan néz ki a modern szerverparkok tűzvédelme?

szerverpark tűzvédelem tűzgátló ajtó
képek: Freepik / Magnific

A modern vállalkozások informatikai rendszerének stabilitása a szoftveres védelem mellett az informatikai infrastruktúra fizikai biztonságán is múlik. Bár szerencsére ritka incidensekről van szó, egy gépteremben keletkező tűz pillanatok alatt megsemmisítheti a kritikus adatállományokat és a méregdrága hardverparkot, ezért a cégek egy része már automatizált, emberi beavatkozást nem igénylő oltórendszereket használ, a modern szerverparkokról nem is beszélve. Hogyan néz ki egy modern biztonsági rendszer?

Hogyan működnek a gázt használó oltó rendszerek?

A gázzal oltó rendszerek sok szempontból sztenderdnek számítanak. Ezek a berendezések alapvetően kétféle módon avatkoznak be: vagy az oxigénkoncentrációt csökkentik a tűz táplálásához szükséges szint alá, vagy kémiai úton vonják el a hőt a lángoktól. Legnagyobb előnyük a feszültség alatt lévő berendezések védelme során mutatkozik meg – a gáz ugyanis nem vezeti az áramot, és nem okoz rövidzárlatot az érzékeny áramkörökben.

A gázzal oltó rendszerekben korábban elterjedt vegyi gázok (mint az FM-200 vagy a gyártásból már kivont Novec 1230) helyét a szigorodó környezetvédelmi szabályozások miatt egyre inkább a környezetbarát halonhelyettesítő és inert gázok veszik át. Ezek a gáznemű oltóanyagok az oltást követően nem hagynak maguk után por- vagy nedvességmaradványt, így a gépterem szellőztetés után azonnal újra használhatóvá válik.

Az Inergen-típusú rendszerek inert gázok – nitrogén, argon és alacsony koncentrációjú szén-dioxid – keverékével oltanak. A hozzáadott szén-dioxid serkenti a szervezet oxigénfelvételét az oxigénszegény környezetben, ami kritikus fontosságú a bent tartózkodók biztonságos kimenekülése érdekében. E technológiák alkalmazásával nemcsak a hardverek integritását lehet megóvni, hanem a leállási idő is minimalizálható.

A vízköddel oltó technológiák előnyei

Bár elsőre furcsának tűnhet a víz használata egy szerverszobában, a vízköddel oltó technológia teljesen más elven működik, mint a klasszikus sprinklerrendszerek. A titok a cseppméretben rejlik: a rendszer mikroszkopikus, 10–100 mikron közötti méretű cseppeket bocsát ki nagy nyomáson. Amikor ezek a cseppek a tűz közelébe érnek, a hatalmas felületük miatt szinte azonnal elpárolognak, ezzel pedig óriási mennyiségű hőt vonnak el a környezetből, miközben a felszabaduló vízgőz kiszorítja az oxigént a tűz fészkéből.

Ez a megoldás azért is rendkívül előnyös, mert a víztakarékossága lenyűgöző – a hagyományos rendszerek vízigényének töredékével is képes elfojtani a lángokat. Ezáltal a járulékos vízkárok a hagyományos sprinklerekhez képest elenyészőek maradnak. Fontos azonban kiemelni, hogy a szakmai konszenzus szerint a vízköddel oltó rendszerek aktiválása előtt az érintett informatikai eszközök áramtalanítása javasolt, mivel a feszültség alatt lévő, poros áramkörökön a lecsapódó pára zárlatot okozhat.

tűzgátló ajtó karbantartása szerverparkban tűzvédelem

Ezen felül a vízköd rendkívül hatékonyan köti meg a füstöt és a koromrészecskéket is, ami kritikus szempont, hiszen a géptermekben gyakran a füst okozza a legnagyobb károkat a precíziós optikai és tárolóeszközökben. Ez a technológia így kiváló kiegészítő védelmi vonalat jelent az adatközpontok egyéb kiszolgáló helyiségeiben.

Az intelligens hálózati vezérlés és az IoT szerepe

Az Internet of Things (IoT) és az okos hálózati vezérlés integrálásával a tűzvédelem is szintet lépett. Már nem csupán egyszerű füstérzékelőkről beszélünk, hanem olyan hálózatba kapcsolt szenzorokról, amelyek valós időben monitorozzák a helyiségek hőmérsékletét, páratartalmát és a levegőben lévő részecskék koncentrációját. Egy ilyen rendszer üzemeltetésekor a nagy érzékenységű (például aspirációs) füstérzékelők és központi algoritmusok képesek már a szemmel még nem látható termikus bomlást is detektálni. A téves oltások elkerülése érdekében a rendszerek keresztzónás logikát alkalmaznak, azaz csak több szenzor egyidejű jelzése esetén indítják el az oltást.

Az IoT-alapú vezérlés a szelektív beavatkozást is lehetővé teszi a strukturálisan elkülönített (pl. tokozott hideg-meleg folyosós vagy mikro-adatközponti) szektorokban. Az intelligens rendszerek pontosan meghatározzák a tűz keletkezési helyét, és csak az adott zónában aktiválják az oltást, megvédve ezzel a gépterem többi részét. Az automatizált protokollok másodpercek alatt képesek leállítani a légkondicionáló berendezéseket, áramtalanítani a veszélyeztetett rackszekrényeket, és értesíteni a távoli felügyeletet. Sok esetben ez a precizitás és gyorsaság jelenti a különbséget a gyors helyreállítás és a teljes katasztrófa között.

A mechanikai védelemnek is ki kell állnia a próbát

Hiába rendelkezik egy szerverpark a legmodernebb gáz alapú oltórendszerrel, ha a védett tér nem megfelelően szigetelt, az oltóanyag egy része még azelőtt elszökhet, mielőtt elfojtaná a lángokat. A géptermek tűzvédelmi stratégiájához ezért hozzátartozik az is, hogy a fizikai határolóelemeknek tökéletesen kell záródnia. A légtömörség biztosítása nem csupán az oltás hatékonysága miatt fontos, hanem azért is, mert megakadályozza a füst és a forró gázok átterjedését az épület más részeire, ezzel védve az ott tartózkodókat és a további infrastruktúrát.

A passzív tűzvédelmi elemeknek – mint a tűzgátló ajtók, falak és kábelátvezetések lezárásai – összhangban kell lenniük a digitális vezérléssel. Az automatizált tűzvédelmi protokollok sorában a mechanikai elemek állapota kritikus hibaforrás lehet, ezért a rendszeres ellenőrzés és karbantartás elengedhetetlen. A tűzgátló ajtó karbantartás során elvégzett finomhangolás garantálja, hogy vészhelyzetben a szerverszobák izolációja valóban tökéletes legyen. Egy apró deformáció vagy egy elöregedett tömítés is elég ahhoz, hogy az oltógáz koncentrációja a kritikus szint alá süllyedjen. A rendszeres ellenőrzés és a precíz beállítás tehát éppen olyan fontos, mint a szoftveres frissítés vagy a szenzorok kalibrálása.

Milyen szempontokat kell figyelembe venni a tűzvédelmi stratégia kialakításakor?

A fentiekből jól látszik, hogy egy korszerű adatközpont vagy szerverszoba tűzvédelmi stratégiájának kialakításakor ma már régen édeskevés egy-egy technológia csatasorba állítása. A valódi biztonsághoz rendszerszintű megközelítésre van szükség, amely egyszerre mérlegeli a hardverállomány értékét, a kritikus adatsűrűséget és a leállásból fakadó üzleti kockázatokat. Ráadásul az informatikai infrastruktúra majdnem olyan, mint egy élő organizmus: az új szerverek és bővítmények beépítése folyamatosan átírja a helyiség légforgalmát és hőtérképét, így a választott védelmi rendszernek rugalmasan kell követnie ezeket a strukturális változásokat.

A tervezőasztalnál az első és legfontosabb lépés a személyre szabott kockázatelemzés, amely tűpontosan azonosítja a kritikus csomópontokat, és számszerűsíti a szervezet számára még tolerálható maximális leállási időt. Ebből kiindulva határozható meg az optimális oltóanyag: a helyiség mérete és a hardverek jellege alapján kell mérlegelni a gázos, illetve a finom vízköddel oltó rendszerek specifikus előnyeit. A maximális hatékonyság érdekében a választott megoldásnak szervesen integrálódnia kell a meglévő épületfelügyeleti és informatikai monitoring platformokba, biztosítva a zavartalan adatáramlást.

A modern katasztrófamegelőzés gerincét az IoT-alapú intelligens szenzorhálózatok adják. Ezek a folyamatos monitorozás révén már a legapróbb, emberi szemmel láthatatlan anomáliákat is azonnal detektálják, még a lángok fellobbanása előtt. Ez a digitális éberség azonban mit sem ér a robusztus fizikai alapok nélkül: a tűzgátló szerkezetek és mechanikai záróelemek rendszeres, rutinszerű szakmai felülvizsgálata az üzemeltetés kötelező bástyája. A jövőálló tűzvédelem tehát a fizikai és a digitális világ tökéletes összhangjára épül – minden fogaskeréknek illeszkednie kell a nagy egészbe.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Az MI adatközpontok új generációját hozza el a Schneider Electric és a Foxconn

Stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Schneider Electric és a Hon Hai Technology Group (Foxconn), melynek célja a mesterséges intelligencia (MI) használatát támogató adatközpontok új generációjának létrehozása. A két vállalat olyan megoldásokat kínál, amelyek lehetővé teszik az ilyen létesítmények gyorsabb megvalósítását és hatékonyabb üzemeltetését.

Az MI egyre szélesebb körű elterjedésével alapvetően változnak meg a digitális infrastruktúrával szemben támasztott követelmények is. A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata és a Hon Hai Technology Group (Foxconn), a világ legnagyobb elektronikai gyártója összefogása erre az új kihívásra ad választ. A stratégiai együttműködés egyesíti a Foxconn páratlan szakértelmét a fejlett számítástechnikai platformok, az MI rack-integráció és a globális gyártás terén a Schneider Electric áramellátási rendszerek, a hűtés és az energiagazdálkodás területén meglévő tapasztalatával és tudásával. A vállalatok közös célja olyan integrált, azonnal bevethető megoldások létrehozása, amelyek lehetővé teszik az ügyfelek számára, hogy régiókon átívelően gyorsabban, hatékonyabban és kiszámíthatóbban építsék ki és üzemeltessék az MI működését támogató infrastruktúrát. A gyártás még ebben az évben megkezdődik.

Shot of Data Center With Multiple Rows of Fully Operational Server Racks. Modern Telecommunications, Cloud Computing, Artificial Intelligence, Database, Super Computer Technology Concept.

Az együttműködés keretében a két cég közösen kifejleszti a mesterséges intelligencia adatközpontok következő generációs referenciaarchitektúráit. A partnerség révén új innovációk jönnek a zárt rendszerű energiaoptimalizálás, a moduláris áramellátó és hűtőegységek, valamint a szabványosított tervezési keretrendszerek terén is, ezáltal könnyen másolható, a nagy teljesítményt biztosító terveket alkotnak meg annak érdekében, hogy világszerte támogassák az MI-gyárak kialakítását. A magas színvonalú gyártás és az energiaintelligencia egyesítésével a két vállalat megalapozza egy új típusú mesterséges intelligencia-infrastruktúra kialakulását, amely tervezésénél fogva skálázható, alapértelmezés szerint hatékony, és készen áll az MI-korszak egyre nagyobb igényeinek kiszolgálására.

„Az MI fejlődésének ütemét figyelembe véve új modellre van szüksége az infrastruktúra tervezése, kiépítése és megvalósítása terén. A Foxconn MI-rendszerek területén meglévő erősségeinek és globális gyártási kapacitásának, valamint a Schneider Electric energiaellátás és energiagazdálkodás kapcsán szerzett mélyreható szakértelmének ötvözésével olyan utat teremtünk az ügyfelek számára, amelyen nagy léptékben tudják kiépíteni az MI-kapacitást – ráadásul gyorsabban, okosabban és fenntarthatóbban, mint korábban”

– mondta el Young Liu, a Foxconn elnöke.

„A mesterséges intelligencia iránti kereslet egyre gyorsabban bővül, és ahogy a számítási kapacitás igyekszik lépést tartani ezzel a növekedéssel, az ezt tápláló energia alapvető fontosságú tényezővé válik. Ha felelősségteljesen szeretnénk bővíteni az MI használatát, akkor össze kell kapcsolnunk ezeket a rendszereket. Ez az a pont, ahol elengedhetetlenül fontossá válik az energiaintelligencia. A Schneider Electric szintet lép az energiatechnológiában annak érdekében, hogy a leghatékonyabb és legfenntarthatóbb MI-gyárakat építhessük ki úgy, hogy integrált áramellátási, hűtési és digitális képességeket vezetünk be a mesterséges intelligencia használatát támogató adatközpontokban. Egy olyan iparág energiatechnológiai partnereként, amely eltökélt abban, hogy belépjen az intelligencia korszakába, a Foxconnnal együttműködve segítjük ügyfeleinket, hogy valóban gyorsan, rugalmasan és hatékonyan bővítsék kapacitásaikat”

– tette hozzá Olivier Blum, a Schneider Electric vezérigazgatója.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Drága mulasztás elhanyagolni az elektromos karbantartást

Energiaelosztási szervizszolgáltatások az üzemkiesések minimalizálásáért.

Ma már üzleti, és nem csupán műszaki kérdés a megbízható energiaelosztás az iparvállalatok vagy az épület- és villamosinfrastruktúra-üzemeltetők számára. A rendszereknek folyamatosan növekvő energiaigényeket kell kiszolgálniuk, a legmagasabb fokú üzembiztonság és a megújuló energiaforrások integrálása mellett, miközben egyre nagyobb költség, és így kockázat egy-egy meghibásodás vagy nem várt leállás.

Ugyanakkor a legmegbízhatóbb és leginkább strapabíró berendezések is ki vannak téve kopásnak és elavulásnak, mivel akár évtizedeken át is használják őket. Ezért a közép- és kisfeszültségű energiaelosztási rendszerek is gondoskodást, a technológiai és kiberbiztonsági kihívásokkal lépést tartó, rendszeres korszerűsítést, valamint folyamatos szervizfelügyeletet igényelnek.

Ezekre a kihívásokra kínál szolgáltatásokat a Siemens Zrt. Smart Infrastructure üzletágának szervize, a tervezéstől és tanácsadástól kezdve, a berendezések teljes életciklusán át.

Folytonos üzletmenet: rendelkezésre állás és karbantartás

Az üzembiztos működés alapja a rendszeres ellenőrzés, valamint a hibák megelőzése és gyors, helyszíni elhárítása.

Ezt biztosítja a vállalat karbantartási, és rendelkezésre állási szolgáltatása, amelyet egy vidéki, zöldmezős beruházás keretében megvalósult gyár is igénybe vett. Ennek részeként a szervizcsapat azokat az esetleges meghibásodásokat és speciális problémákat kezeli, amelyek megoldása szükséges a helyi, folyamatos felügyeletet ellátó személyzet támogatásához.

A legutóbbi megbízás mintegy száz különböző kapcsolóberendezésre és több száz további készülékre terjed ki, beleértve más gyártók eszközeit is. A termelőüzem emellett egy online hibabejelentő platform segítségével nyomon követheti a berendezések és a bejelentések állapotát, valamint hozzáférhet a kapcsolódó dokumentációhoz és karbantartási munkalapokhoz.

Emellett nem várt meghibásodás esetén is tudnak segítséget kérni az ügyfelek: eseti hibaelhárítási- vagy tartalékalkatrész-igény néhány kattintással leadható a szerviz honlapján.

Digitális megoldások a hibák elkerüléséhez

A megelőzésben egyre nagyobb szerepet kapnak a diagnosztikai és digitális szolgáltatások, amelyekkel feltárhatóak azok a hibalehetőségek, amelyek később leálláshoz vagy a berendezések károsodásához vezethetnek.

Prediktív, megelőző karbantartással és IoT-érzékelők felszerelésével az üzemeltetés új szintje érhető el: ezeken keresztül, felhőalapú monitoring rendszerek segítségével, folyamatosan felügyelhető a villamos rendszerek teljesítménye. Így időben észlelhetőek a készülékek olyan állapotváltozásai, mint például a hőmérséklet-növekedés, és még a hiba bekövetkezése előtt meg tudja tenni a szervizcsapat a szükséges lépéseket.

Korszerűsítés költséghatékonyan: retrofit megoldások

A közép- és kisfeszültségű kapcsolóberendezések, megszakítók és egyéb villamos berendezések idővel mind elavulnak, tartalékalkatrész-ellátásuk korlátozottá válik, miközben továbbra is magas rendelkezésre állási és biztonsági elvárásoknak kell megfelelniük.

A retrofit, azaz korszerűsítési megoldások ilyenkor lehetőséget adnak arra, hogy az üzemeltetők a teljes berendezés cseréje nélkül, a meglévő infrastruktúra felhasználásával növeljék rendszerük megbízhatóságát és élettartamát, miközben csökkenteni tudják a készülék előrehaladottabb életciklusához kapcsolódó extra karbantartási költségeket.

A meglévő berendezések állapotának felmérése, valamint a műszaki és gazdasági lehetőségek elemzése után az egyedi igényekhez illeszkedő megoldás születhet. Ez jelentheti például az elavult eszközök cseréjét, alkatrészek utólagos beépítését, digitalizációs kiegészítéseket vagy akár kiterjedt karbantartási szerződéseket is.

„Így ezek a szolgáltatások lehetőséget kínálnak az optimalizálásra, a műszaki fejlesztések kihasználására, a költséghatékonyság növelésére, valamint a kiberbiztonsági kihívásokkal szembeni naprakész működésre is”

– összegezte Homolya Péter, a Siemens Zrt. Smart Infrastructure szerviz üzletágának vezetője.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Egyre több fogyasztó fordul a Békéltető Testületekhez

A kamarai hálózat által működtetett nyolc Békéltető Testület 2026 első félévében összesen 6102 ügyet zárt le, ez 6 százalékkal több, mint a tavalyi év azonos időszakában lezárt 5740 ügy. Az eljárások több mint harmada, 2176 eset egyezséggel zárult a felek között az esztendő első hat hónapjában. Termékekkel kapcsolatban legtöbbször, 816 esetben lábbelikkel, a szolgáltatásoknál pedig 571 alkalommal közlekedéssel kapcsolatban kezdeményeztek eljárást a fogyasztók.

A területi kereskedelmi és iparkamarák által működtetett, szakmailag független Békéltető Testületek 1126 kérelmet utasítottak el, 319 ügyben született kötelezést tartalmazó határozat, 394 esetben a fogyasztó nem teljesítette a hiánypótlást, míg 588 fogyasztó visszavonta a kérelmét az idei első félévben. A békéltetés elsődleges célja a fogyasztó és a vállalkozás közötti egyezség létrehozása, ezért az eredményesség legfontosabb mutatója az egyezséggel zárult ügyek száma, amelyek 2026. első félévében a lezárt ügyek csaknem 36 százalékát teszik ki.

A terméktípusok közül 816 ügy a lábbeliket, 490 a bútor, sportszer, hangszer, könyv, óra, ékszer, táska összevont kategóriát, 382 a háztartási és kerti gépek, kézi szerszámgépeket, 331 a járműveket, 248 pedig a híradástechnikai eszközöket érintette. A szolgáltatások közül 571 a személyszállítási és az úthasználati közlekedést, 527 a közüzemi szolgáltatásokat, 482 a telefon- és internethasználatot, a távközlést, a levél- és csomagszállítást is magában foglaló lakossági szolgáltatásokat, 299 a gazdasági és egyéb szolgáltatásokat, 270 pedig az építőipari kivitelezést érintette. A közüzemi szolgáltatások közül a legtöbb, 294 panasz a villamosenergia, napenergia, hőszivattyú kategóriában, a közlekedésen belül pedig 287 pedig a légi személyszállításban érkezett.

Idéntől egyébként a fogyasztóvédelmi törvény módosítása miatt a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) végső felhasználóként, fogyasztói minőségben fordulhatnak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő békéltető testületekhez termékvásárlás vagy szolgáltatás igénybevétele esetén. Ennek köszönhetően a jogviták a bírósági eljáráshoz képest egyszerűbben, gyorsabban és költségkímélőbben rendezhetők ezen vállalkozások számára is.

A fogyasztói jogviták rendezésében országszerte nyolc békéltető testület nyújt segítséget a fogyasztóknak és a kkv-knak: a Baranya, a Borsod-Abaúj-Zemplén, a Csongrád-Csanád, a Fejér, a Győr-Moson-Sopron, a Hajdú-Bihar és a Pest Vármegyei Békéltető Testület, valamint a Budapesti Békéltető Testület. A Békéltető Testülethez minden fogyasztó ingyenesen fordulhat, nem kell eljárási díjat vagy illetéket fizetniük, és a vitás kérdések bíróságon kívüli, gyors és olcsó rendezése a termékeket árusító és szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások és a fogyasztók közös érdeke.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss