Ipar

Hogyan néz ki a modern szerverparkok tűzvédelme?

képek: Freepik / Magnific

A modern vállalkozások informatikai rendszerének stabilitása a szoftveres védelem mellett az informatikai infrastruktúra fizikai biztonságán is múlik. Bár szerencsére ritka incidensekről van szó, egy gépteremben keletkező tűz pillanatok alatt megsemmisítheti a kritikus adatállományokat és a méregdrága hardverparkot, ezért a cégek egy része már automatizált, emberi beavatkozást nem igénylő oltórendszereket használ, a modern szerverparkokról nem is beszélve. Hogyan néz ki egy modern biztonsági rendszer?

Hogyan működnek a gázt használó oltó rendszerek?

A gázzal oltó rendszerek sok szempontból sztenderdnek számítanak. Ezek a berendezések alapvetően kétféle módon avatkoznak be: vagy az oxigénkoncentrációt csökkentik a tűz táplálásához szükséges szint alá, vagy kémiai úton vonják el a hőt a lángoktól. Legnagyobb előnyük a feszültség alatt lévő berendezések védelme során mutatkozik meg – a gáz ugyanis nem vezeti az áramot, és nem okoz rövidzárlatot az érzékeny áramkörökben.

A gázzal oltó rendszerekben korábban elterjedt vegyi gázok (mint az FM-200 vagy a gyártásból már kivont Novec 1230) helyét a szigorodó környezetvédelmi szabályozások miatt egyre inkább a környezetbarát halonhelyettesítő és inert gázok veszik át. Ezek a gáznemű oltóanyagok az oltást követően nem hagynak maguk után por- vagy nedvességmaradványt, így a gépterem szellőztetés után azonnal újra használhatóvá válik.

Az Inergen-típusú rendszerek inert gázok – nitrogén, argon és alacsony koncentrációjú szén-dioxid – keverékével oltanak. A hozzáadott szén-dioxid serkenti a szervezet oxigénfelvételét az oxigénszegény környezetben, ami kritikus fontosságú a bent tartózkodók biztonságos kimenekülése érdekében. E technológiák alkalmazásával nemcsak a hardverek integritását lehet megóvni, hanem a leállási idő is minimalizálható.

A vízköddel oltó technológiák előnyei

Bár elsőre furcsának tűnhet a víz használata egy szerverszobában, a vízköddel oltó technológia teljesen más elven működik, mint a klasszikus sprinklerrendszerek. A titok a cseppméretben rejlik: a rendszer mikroszkopikus, 10–100 mikron közötti méretű cseppeket bocsát ki nagy nyomáson. Amikor ezek a cseppek a tűz közelébe érnek, a hatalmas felületük miatt szinte azonnal elpárolognak, ezzel pedig óriási mennyiségű hőt vonnak el a környezetből, miközben a felszabaduló vízgőz kiszorítja az oxigént a tűz fészkéből.

Ez a megoldás azért is rendkívül előnyös, mert a víztakarékossága lenyűgöző – a hagyományos rendszerek vízigényének töredékével is képes elfojtani a lángokat. Ezáltal a járulékos vízkárok a hagyományos sprinklerekhez képest elenyészőek maradnak. Fontos azonban kiemelni, hogy a szakmai konszenzus szerint a vízköddel oltó rendszerek aktiválása előtt az érintett informatikai eszközök áramtalanítása javasolt, mivel a feszültség alatt lévő, poros áramkörökön a lecsapódó pára zárlatot okozhat.

Ezen felül a vízköd rendkívül hatékonyan köti meg a füstöt és a koromrészecskéket is, ami kritikus szempont, hiszen a géptermekben gyakran a füst okozza a legnagyobb károkat a precíziós optikai és tárolóeszközökben. Ez a technológia így kiváló kiegészítő védelmi vonalat jelent az adatközpontok egyéb kiszolgáló helyiségeiben.

Az intelligens hálózati vezérlés és az IoT szerepe

Az Internet of Things (IoT) és az okos hálózati vezérlés integrálásával a tűzvédelem is szintet lépett. Már nem csupán egyszerű füstérzékelőkről beszélünk, hanem olyan hálózatba kapcsolt szenzorokról, amelyek valós időben monitorozzák a helyiségek hőmérsékletét, páratartalmát és a levegőben lévő részecskék koncentrációját. Egy ilyen rendszer üzemeltetésekor a nagy érzékenységű (például aspirációs) füstérzékelők és központi algoritmusok képesek már a szemmel még nem látható termikus bomlást is detektálni. A téves oltások elkerülése érdekében a rendszerek keresztzónás logikát alkalmaznak, azaz csak több szenzor egyidejű jelzése esetén indítják el az oltást.

Az IoT-alapú vezérlés a szelektív beavatkozást is lehetővé teszi a strukturálisan elkülönített (pl. tokozott hideg-meleg folyosós vagy mikro-adatközponti) szektorokban. Az intelligens rendszerek pontosan meghatározzák a tűz keletkezési helyét, és csak az adott zónában aktiválják az oltást, megvédve ezzel a gépterem többi részét. Az automatizált protokollok másodpercek alatt képesek leállítani a légkondicionáló berendezéseket, áramtalanítani a veszélyeztetett rackszekrényeket, és értesíteni a távoli felügyeletet. Sok esetben ez a precizitás és gyorsaság jelenti a különbséget a gyors helyreállítás és a teljes katasztrófa között.

A mechanikai védelemnek is ki kell állnia a próbát

Hiába rendelkezik egy szerverpark a legmodernebb gáz alapú oltórendszerrel, ha a védett tér nem megfelelően szigetelt, az oltóanyag egy része még azelőtt elszökhet, mielőtt elfojtaná a lángokat. A géptermek tűzvédelmi stratégiájához ezért hozzátartozik az is, hogy a fizikai határolóelemeknek tökéletesen kell záródnia. A légtömörség biztosítása nem csupán az oltás hatékonysága miatt fontos, hanem azért is, mert megakadályozza a füst és a forró gázok átterjedését az épület más részeire, ezzel védve az ott tartózkodókat és a további infrastruktúrát.

A passzív tűzvédelmi elemeknek – mint a tűzgátló ajtók, falak és kábelátvezetések lezárásai – összhangban kell lenniük a digitális vezérléssel. Az automatizált tűzvédelmi protokollok sorában a mechanikai elemek állapota kritikus hibaforrás lehet, ezért a rendszeres ellenőrzés és karbantartás elengedhetetlen. A tűzgátló ajtó karbantartás során elvégzett finomhangolás garantálja, hogy vészhelyzetben a szerverszobák izolációja valóban tökéletes legyen. Egy apró deformáció vagy egy elöregedett tömítés is elég ahhoz, hogy az oltógáz koncentrációja a kritikus szint alá süllyedjen. A rendszeres ellenőrzés és a precíz beállítás tehát éppen olyan fontos, mint a szoftveres frissítés vagy a szenzorok kalibrálása.

Milyen szempontokat kell figyelembe venni a tűzvédelmi stratégia kialakításakor?

A fentiekből jól látszik, hogy egy korszerű adatközpont vagy szerverszoba tűzvédelmi stratégiájának kialakításakor ma már régen édeskevés egy-egy technológia csatasorba állítása. A valódi biztonsághoz rendszerszintű megközelítésre van szükség, amely egyszerre mérlegeli a hardverállomány értékét, a kritikus adatsűrűséget és a leállásból fakadó üzleti kockázatokat. Ráadásul az informatikai infrastruktúra majdnem olyan, mint egy élő organizmus: az új szerverek és bővítmények beépítése folyamatosan átírja a helyiség légforgalmát és hőtérképét, így a választott védelmi rendszernek rugalmasan kell követnie ezeket a strukturális változásokat.

A tervezőasztalnál az első és legfontosabb lépés a személyre szabott kockázatelemzés, amely tűpontosan azonosítja a kritikus csomópontokat, és számszerűsíti a szervezet számára még tolerálható maximális leállási időt. Ebből kiindulva határozható meg az optimális oltóanyag: a helyiség mérete és a hardverek jellege alapján kell mérlegelni a gázos, illetve a finom vízköddel oltó rendszerek specifikus előnyeit. A maximális hatékonyság érdekében a választott megoldásnak szervesen integrálódnia kell a meglévő épületfelügyeleti és informatikai monitoring platformokba, biztosítva a zavartalan adatáramlást.

A modern katasztrófamegelőzés gerincét az IoT-alapú intelligens szenzorhálózatok adják. Ezek a folyamatos monitorozás révén már a legapróbb, emberi szemmel láthatatlan anomáliákat is azonnal detektálják, még a lángok fellobbanása előtt. Ez a digitális éberség azonban mit sem ér a robusztus fizikai alapok nélkül: a tűzgátló szerkezetek és mechanikai záróelemek rendszeres, rutinszerű szakmai felülvizsgálata az üzemeltetés kötelező bástyája. A jövőálló tűzvédelem tehát a fizikai és a digitális világ tökéletes összhangjára épül – minden fogaskeréknek illeszkednie kell a nagy egészbe.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:szerver szerverek tűzjelző tűzkár tűzvédelem

Up Next

C-alkatrész menedzsment új szinten: reaktív működésből adatvezérelt irányítás

Don't Miss

3D nyomtatástól a késztermékig: miért vált kulcskérdéssé az utókezelés?

Ipar

Ipari 3D nyomtatás versenykörnyezetben

A Formula Student versenysorozatban nem elegendő egy gyors versenyautót megtervezni.

A hallgatói csapatoknak olyan komplex mérnöki rendszert kell létrehozniuk, amelyben a teljesítmény, a tömeg, a megbízhatóság, a gyárthatóság és a fejlesztésre rendelkezésre álló idő egyszerre jelent tervezési szempontot. Ebben a környezetben az additív gyártás, vagyis az ipari 3D nyomtatás nem egyszerűen prototípusgyártási eszköz, hanem a fejlesztési folyamat szerves része.

A VARINEX és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem együttműködésének egyik fontos területe éppen ennek a technológiai háttérnek a biztosítása. A vállalat évek óta ipari 3D nyomtatással készült alkatrészekkel támogatja a Formula Student versenysorozatban induló BME Formula Racing Team munkáját, valamint más BME-s hallgatói versenycsapatokat is.

A fejlesztési sebesség is versenytényező

Egy Formula Student versenyautó fejlesztése során számos konstrukciós döntést kell rövid idő alatt meghozni. Egy alkatrész első változata ritkán tekinthető véglegesnek: a geometria, a beépíthetőség, a tömeg vagy éppen az aerodinamikai és mechanikai tulajdonságok miatt gyakran több iterációra van szükség.

A hagyományos gyártási eljárások esetében minden módosítás újabb megmunkálási lépéseket, szerszámokat vagy hosszabb gyártási időt jelenthet. Az additív gyártás ezzel szemben lehetővé teszi, hogy a digitális modell módosítását gyorsan kövesse egy új fizikai alkatrész elkészítése.

Ez különösen értékes a versenyautó-fejlesztésben, ahol a rövid iterációs ciklus közvetlenül növeli a mérnökcsapat rendelkezésére álló tesztelési lehetőségeket. A VARINEX támogatásával a csapat rövid idő alatt készíthet prototípusokat és funkcionális alkatrészeket, így a konstrukciós ötletek gyorsabban ellenőrizhetők és továbbfejleszthetők.

Szabadabb geometria, kisebb tömeg

Az ipari 3D nyomtatás egyik legfontosabb mérnöki előnye a geometriai szabadság. Additív technológiával olyan összetett formák, belső struktúrák és optimalizált geometriák is létrehozhatók, amelyek hagyományos forgácsolással nehezen, több alkatrészből vagy jelentős anyagveszteséggel lennének gyárthatók.

A Formula Student esetében ennek különös jelentősége van. A jármű tömegének csökkentése alapvető fejlesztési cél, ugyanakkor az alkatrészeknek továbbra is teljesíteniük kell a merevségi, szilárdsági és biztonsági követelményeket.

Az additív gyártás ezért jól kapcsolható például topológiai vagy generatív tervezési módszerekhez. Ahelyett, hogy a mérnök egy hagyományos gyártási eljárás korlátaihoz igazítaná az alkatrész formáját, a konstrukció egyre inkább a terhelési viszonyokhoz optimalizálható.

Ennek lehetőségeit jól mutatja egy korábbi BME-fejlesztés is: generatív tervezés és fém 3D nyomtatás alkalmazásával futóműalkatrészeknél közel 40 százalékos tömegcsökkentést értek el, miközben az alkatrészek merevsége és teherbírása is javult.

A prototípustól a funkcionális alkatrészig

A korszerű ipari 3D nyomtatás szerepe ma már messze túlmutat a szemléltető modellek készítésén. A megfelelő technológia és alapanyag kiválasztásával funkcionális, valós terhelési környezetben használható alkatrészek is előállíthatók.

Egy versenyautó fejlesztésében az additív gyártás több ponton is beépülhet a mérnöki folyamatba:

koncepcióellenőrzésnél, amikor gyorsan szükség van egy fizikai modellre;
beépítési próbáknál, ahol az alkatrészek illeszkedését és hozzáférhetőségét kell ellenőrizni;
funkcionális prototípusoknál, amelyekkel már valós működési körülmények vizsgálhatók;
kis darabszámú egyedi alkatrészeknél, ahol hagyományos szerszámozás gazdaságtalan lenne;
geometriailag optimalizált szerkezeteknél, amelyeknél a kis tömeg és a megfelelő mechanikai teljesítmény egyszerre követelmény.

A technológia valódi előnye tehát nem önmagában a gyors gyártás, hanem az, hogy lerövidíti a tervezés–gyártás–tesztelés–visszacsatolás teljes ciklusát.

Ipari technológia már az egyetemi évek alatt

A BME Formula Racing Team és a VARINEX együttműködésének másik fontos eredménye az oktatás és az ipari gyakorlat közötti kapcsolat erősítése.

A hallgatók nem kizárólag elméleti szinten találkoznak az additív gyártással. Saját konstrukcióikon keresztül tapasztalhatják meg, hogyan kell egy alkatrészt additív gyártásra tervezni, milyen szempontok határozzák meg a technológia és az alapanyag kiválasztását, illetve hogyan illeszthető a 3D nyomtatás egy komplex mérnöki fejlesztési folyamatba.

Ez a tapasztalat túlmutat magán a versenyautón. Az additív gyártás egyre több iparágban jelenik meg a termékfejlesztéstől és prototípusgyártástól egészen a végfelhasználásra szánt alkatrészek előállításáig. A Formula Student projekt így olyan gyakorlati mérnöki környezetet teremt, amelyben a hallgatók már tanulmányaik során ipari szemléletet és közvetlen technológiai tapasztalatot szerezhetnek.

A VARINEX számára ezért a felsőoktatással kialakított együttműködés nem pusztán egy versenycsapat támogatását jelenti. A vállalat célja, hogy a korszerű additív gyártási technológiák az ipari szereplők mellett a jövő mérnökei számára is hozzáférhetők legyenek.

Az additív gyártás mint mérnöki eszköz

A Formula Student különösen jól szemlélteti, hogyan változott meg a 3D nyomtatás szerepe az elmúlt években. A technológia már nem csupán arra szolgál, hogy gyorsan elkészüljön egy prototípus. Megfelelő mérnöki tervezéssel a teljes fejlesztési folyamat hatékonyabbá válhat: rövidebb iterációs ciklusok, nagyobb geometriai szabadság és tömegoptimalizált konstrukciók érhetők el.

A BME Formula Racing Team fejlesztéseinek támogatása egyben azt is megmutatja, milyen eredményeket hozhat az ipar és a felsőoktatás közötti technológiai együttműködés. A hallgatók valódi mérnöki problémákon dolgozhatnak korszerű gyártási megoldásokkal, miközben az ipar olyan szakemberek képzéséhez járul hozzá, akik már pályakezdőként gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek a digitális és additív gyártás területén.

A versenypályán minden gramm és minden fejlesztési nap számít. Az ipari 3D nyomtatás pedig éppen ott kínál előnyt, ahol a Formula Student mérnökeinek a legnagyobb szükségük van rá: gyorsabb fejlesztést, nagyobb tervezési szabadságot és optimalizált alkatrészek létrehozásának lehetőségét biztosítja.

www.varinex.hu

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Bemutatkozik a Siemens Designcenter

Az NX és a Solid Edge jövője – magyarországi ősbemutató. Az idei esztendő egy olyan változást hozott a CAD/CAM/CAE/PLM világban, amire a 2D/3D áttérés óta nem volt példa. A Siemens bejelentette a Designcentert.

A Siemens gépészeti tervezőszoftver-portfóliójának történetében mérföldkőnek számító Designcenter létrejötte egy tudatosan felépített technológiai és piaci stratégia eredménye, amely hivatalosan a 2026. júniusi szoftverkiadással jelent meg a gépészeti CAD/CAM/CAE/PLM piacon.

A Designcenter nem egy teljesen új, a semmiből megírt program, hanem a Siemens korábbi, piacvezető tervezőmegoldásainak egy közös, modern márka alá vonása és szorosabb integrációja a legmodernebb technológiákat ötvözve.

NX… Solid Edge… Designcenter

A Siemens először a 2025-ös Realize Live felhasználói konferencián vetítette előre az új irányt. Itt mutatták be a Designcentert mint a gépészeti tervezőszoftverek új gyűjtőnevét. A cél az volt, hogy a piacon ne egymástól elszigetelt, silószerű megoldásokként (külön NX és külön Solid Edge) jelenjenek meg, hanem egyetlen skálázható, rugalmas ökoszisztémaként, amely a startupoktól kezdve a hatalmas autóipari vagy repülőgépipari OEM vállalatokig minden igényt kiszolgál.

A Siemens Designcenter egy olyan modern technológiai és innovációs platform, amely a digitális termékfejlesztést, a mérnöki tervezést és a gyártás-előkészítést támogatja a legújabb szoftveres megoldások segítségével.

A Designcenter megismerése fontos lehet a

ügyvezetők, cégvezetők és tulajdonosok számára, hogy megismerhessék, hogy egy modern tervező platform hogyan tud költséghatékony is lenni, és hogyan alakítja át radikálisan a ROI számítását a mérnöki tervezési projektek esetében
tervezési és fejlesztési vezetők számára, akiknek fontos, hogy a határidőre tervezésben és gyártásban hogyan segítenek a csúcskategóriás funkciók mellett az AI eszközök
digitális transzformációs és innovációs vezetők, akiknek ki kell jelölni a vállalat számára a következő évekre egy megbízható platformot és mérnöki innovációs irányt
CAD/CAM mérnökök és termékfejlesztők, akik kíváncsiak arra, hogy az iparág legszélesebb modulválasztéka hogyan nyújt minden mérnöki kihívásra hatékony megoldást
fenntarthatósági és minőségirányítási szakemberek, akik számára fontos, hogy már a tervezőasztalon monitorozzák a termék széndioxid lábnyomát és a közben biztosítsák a mérnöki projektek és adatok egységes kezelését

Magyarországon először élőben

A Siemens 2026. szeptember 10-én egy egész napos szakmai rendezvény keretében mutatja be a Designcentert a hazai mérnököknek, tervezőknek, gyártómérnököknek. A rendezvény helyszíne a Siemens Zrt. székháza.

A rendezvény fő témái:

Designcenter platform áttekintés
Mérnöki tervezés AI eszközökkel
Immerzív tervezési megoldások
Következő generációs végeselem
Integrált gyártási-megmunkálási portfolio
Magyarországi ügyfélpéldák és panelbeszélgetés a mérnöki tervezés jövőjéről

A rendezvény szakmai és értékesítési partnere graphIT Kft. (www.graphit.hu ) A graphIT Kft. a Siemens Digital Industry Software Expert Partnere, a Designcenter Solid Edge, NX, Teamcenter, Simcenter, Plant Simulation, Process Simulate, Opcenter, Mendix és egyéb Siemens termékek magyarországi forgalmazója és bevezető partnere.

A Designcenterrel kapcsolatos szakmai anyagokat a https://graphitblog.hu/designcenter/ címen lehet olvasni.

A rendezvényen való részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. A rendezvény részletes programja és a regisztrációs űrlap az alábbi linken látható: https://resources.sw.siemens.com/hu-HU/nx-realize-club-budapest-september-10-2026/

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Okosabb védelem, tervezhetőbb üzembiztonság

Karbantartást előrejelző, kommunikációképes kompakt megszakítókat mutatott be a Siemens.

A kompakt megszakítók az energiaelosztó rendszerek megbízhatóságának fontos elemei, állapotuk azonban rendszeres ellenőrzések nélkül nehezen követhető. Egy elhasználódott vagy meghibásodó készülék ezért komoly üzembiztonsági és gazdasági kockázatot jelent.

Erre kínálnak megoldást a Siemens új SENTRON 3VA2 plus és SENTRON 3VA6 plus készülékei, amelyek a már bevált 3VA2 és 3VA6 modellek védelmi funkcióit integrált méréssel, intelligens állapotfelügyelettel és fejlett kommunikációs lehetőségekkel egészítik ki.

Kommunikáció, mérés és előrejelzés

Az új megszakítók folyamatosan monitorozzák kopási mutatóikat, ezzel valós időben, akár mobileszközről követhetővé téve állapotukat, illetve várható hátralévő élettartamukat. Így a karbantartás a tényleges műszaki állapothoz igazítható, egyszerre csökkentve a szükségtelen készülékcseréket és a váratlan leállások kockázatát.

A készülékek továbbá energia- és teljesítmény adatokat is mérnek. Az információk vezeték nélküli vagy Ethernet-kapcsolaton keresztül továbbíthatók az olyan magasabb szintű energiafelügyeleti rendszerekbe, mint a SENTRON Powercenter 3000 vagy a SENTRON Powermanager alkalmazások. Ez a betáplálástól a végpontokig átláthatóvá teszi az energiaáramlást, és segíti a nem hatékony fogyasztók azonosítását.

Meglévő rendszerek digitalizációja, egyszerűen

A digitális kapcsolódási lehetőségek révén az új kompakt megszakítók egyszerűen integrálhatók a meglévő rendszer- és szoftverkörnyezetbe is.

A korábbi 3VA2 és 3VA6 modellekkel tanúsítottan egyenértékűek, ennek köszönhetően további kapcsolószekrény-vizsgálatok nélkül cserélhetőek az új készülékekre. Emellett a vezeték nélküli adatátvitelhez nincs szükség új kommunikációs kábelek kiépítésére, így csökkenthető a korszerűsítés műszaki ráfordítása és költsége is.

Fokozott személyvédelem, feszültség alatti munkavégzésnél is

A 3VA plus kompakt megszakítók paramétereinek módosítása, a szoftverfrissítések vagy a készülékállapot ellenőrzése a kapcsolószekrények ajtajának kinyitása nélkül, külső kijelzőkön vagy vezeték nélküli kapcsolaton keresztül elvégezhető, ezzel is csökkentve a balesetek kockázatát.

Emellett az ún. DAS+ (Dynamic Arc-flash Sentry+) karbantartási üzemmód a berendezéseken végzett, feszültség alatti munkavégzés során is fokozott védelmet biztosít a dolgozóknak.

A kijelzőn vagy digitális bemeneten keresztül aktiválható funkció ideiglenesen minimális értékre csökkenti a megfelelő védelmi paramétereket, érzékenyebb kioldási beállításokat alkalmazva. Ezzel csökkenti az olyan kockázatokat, mint például az íves zárlat okozta sérülések.

Széleskörű alkalmazhatóság

A készülékek második paraméterkészlettel is elérhetőek, ami így tartalék energiaellátásra történő átkapcsoláskor automatikusan az új üzemállapothoz igazítja a védelmet. Ez különösen kórházakban, adatközpontokban vagy olyan termelőüzemekben lehet előny, ahol az energiaellátás folyamatossága különösen nagy jelentőséggel bír.

A fix és kocsizható, ill. dugaszolható kivitelekben egyaránt elérhető, IEC 60947 szabványnak megfelelő SENTRON 3VA2 plus és SENTRON 3VA6 plus készülékek megkapták a Siemens EcoTech minősítését is.

A SENTRON 3VA2 plus és SENTRON 3VA6 plus készülékek értékesítése várhatóan 2026 utolsó negyedévében indul a hazai piacon is. Első lépésben 630A-ig lesznek elérhetők az új típusok, a teljes paletta 2028 második felére válik elérhetővé.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!