Ipar

Átalakuló technológiai felsővezetés: a GenAI és az együttműködés a siker új kulcsa

Ahogy a mesterséges intelligencia (AI) alkalmazása felgyorsul, a technológiai felsővezetés (tech C-suite) új készségekre tesz szert, növeli befolyását és egységes megközelítést alkalmaz az üzleti transzformáció során.

A Deloitte friss felmérése, a „Deloitte Tech Exec Survey”, rávilágít, hogy a technológiai vezetők szerepe átalakul, miközben a generatív AI (GenAI) és a funkciók közötti szoros együttműködés kulcsfontosságúvá válik a sikeres üzleti átalakulásokhoz.

A technológiai felsővezetés folyamatosan fejlődik és a prioritások átalakulnak

A vállalatok gyors tempóban haladnak a technológiavezérelt üzleti modellek felé, ami a technológiai felsővezetés folyamatos átalakulását eredményezi. A felmérés szerint a megkérdezett szervezetek felénél négy vagy annál több technológiai felsővezető dolgozik, ami jelzi a technológia széleskörű és növekvő befolyását az üzleti életben. A vezetői szerepek számának bővülése kulcspillanat a szervezetek számára: érdemes átgondolni, átalakítani és megerősíteni technológiai vezetői csapataikat a jövőbeli siker érdekében.

Bár a technológiai C-suite vezetők mintegy negyede (26%) kihívásnak tartja a felelősségi körök egyértelmű meghatározását, derül ki a Deloitte Tech Exec felméréséből, a válaszadók sajátos prioritásokat jelöltek meg az elkövetkező évre, amelyek a speciális szerepükhöz kapcsolódnak:

CIO (Chief Information Officer): Az adatok, analitikák és az AI/ML (gépi tanulás), beleértve a GenAI-t, teljes potenciáljának kiaknázása.
CTO (Chief Technology Officer): Olyan technológiai megoldások és platformok tervezése, amelyek középpontjában a biztonsági, szabályozási és megfelelőségi követelmények állnak.
CDAO (Chief Data and Analytics Officer): Adat-, analitikai és AI-szakemberek vonzása, fejlesztése és megtartása egy AI-képes munkaerő kialakításához.
CISO (Chief Information Security Officer): A biztonság és a hatékonyság egyensúlyának megteremtése, miközben kiépül a vállalati kiberreziliencia és az ügyfélbizalom növelése az adatvédelem és adatkezelés átláthatóságának elősegítésével.

A technológiai vezetők szerint a szervezetek idei legfontosabb prioritásai a következők:

A biztonsági, adatvédelmi és reziliencia-képességek erősítése (36%)
Az operatív és/vagy termelési költségek csökkentése, vagy hasonló költségek mellett az érték növelése (35%)
Új piacokra, szegmensekbe vagy földrajzi területekre való terjeszkedés (32%)
A végfelhasználók vonzása, megtartása és elkötelezése (32%)

„A technológia, az AI és az adatok új távlatokat nyitnak meg a modern vállalatok előtt, de kulcsfontosságú, hogy ezek bevezetését az üzleti célok vezéreljék. A technológiai vezetők most példátlan lehetőséggel rendelkeznek, hogy a technológia, az AI és az adatok tudatos alkalmazásával hosszú távú hatást és versenyelőnyt teremtsenek. Ez a C-suite tagjainak szoros együttműködésén múlik, egy közös jövőkép mentén, amelyben a technológia a növekedés és az érték mozgatórugója.”

— mondta Takács István, a Deloitte Magyarország AI, adat- és reporttranszformációért felelős szenior menedzsere.

A GenAI által generált létszámnövekedés, a képzettségi hiányok és az együttműködés szerepe

A tehetséghiány és a képzettségi hiányok továbbra is a legfőbb akadályok közé tartoznak, amelyek befolyásolhatják a technológiai vezetők céljaik elérését. Különösen a generatív AI-hoz kapcsolódó képességek hiánya jelent komoly kihívást, mivel a technológiai vezetők 45%-a szerint ezek a legégetőbben szükséges kompetenciák szervezeteiken belül.

Annak ellenére, hogy a GenAI felvetette a jövőbeli munkaerővel kapcsolatos kérdéseket, a felmérésben részt vevő technológiai vezetők közel 70%-a számolt be arról, hogy a GenAI közvetlen válaszaként növelni fogja a technológiai funkciójuk létszámát Ez is jelzi, hogy a technológia nem helyettesíti, hanem támogatja a csapatokat.

A vezetők úgy vélik, hogy az AI a következő két évben kulcsfontosságú, keresett készségeket fog erősíteni, nevezetesen a kiberbiztonságot (56%), a felhő-orkesztálást (47%) és az adat tudományt/analitikát (39%). Az AI potenciáljával bizonyos képességek hatékonyabbá válnak, így a technológiai vezetők idejüket és figyelmüket stratégiai üzleti kezdeményezésekre fordíthatják. Bár a válaszadók szerint a GenAI készségek hiánya kihívásokat jelenthet, a többség (81%) úgy véli, hogy a GenAI jelentősen javítani fogja a technológiai tehetség toborzási erőfeszítéseit, lehetővé téve a létfontosságú létszámszükségletek kielégítését.

A felmérés eredményei alátámasztják azt a feltételezést, hogy a technológiai C-suite-nak együtt kell működnie, miközben ki kell használnia egyedi szakterületeit, hogy technológiavezérelt üzleti transzformációt érjen el.

Ahhoz, hogy az elkövetkező 18 hónapban sikeresek legyenek, a technológiai vezetők szerint három területre kell összpontosítaniuk:

Kapcsolatfelvétel az első vonalbeli dolgozókkal és a középszintű vezetőkkel, hogy megértsék kihívásaikat és prioritásaikat (42%).
A technológiai vezetők koordinálása és összehangolása a technológiai stratégia közös kidolgozásához (36%).
A technológia értékének mérése és üzleti szempontból történő megfogalmazása (36%).

„A technológiai felsővezetők továbbra is jelentős elvárásváltozásokkal néznek szembe önmaguk és csapataik tekintetében. A CIO, a technológiai C-suite többi tagjával együtt, integráló szerepet tölt be az üzleti stratégia, a tehetség és az innováció terén. Miközben arra törekszenek, hogy értéket teremtsenek, összehangolják a különböző funkciók csapatait, és átvezessék szervezeteiket a gyors változásokon. A jövő sikere a tehetséggondozás, az operatív modellek, a munkamódszerek és a szolgáltatásnyújtás újragondolásának képességében rejlik.”

— tette hozzá Kiss Dániel, a Deloitte Technológiai Stratégia területének közép-európai vezetője.

A mai gyorsan változó üzleti környezetben a technológiai felsővezetés kulcsfontosságú szereplővé vált a vállalatok sikerében. Az AI, különösen a GenAI térnyerése, nemcsak új képességeket és hatékonyságot hoz magával, hanem átformálja a munkaerőpiacot is, hangsúlyozva a folyamatos tanulás és az alkalmazkodóképesség fontosságát. Az együttműködés és a holisztikus megközelítés a technológiai stratégiában elengedhetetlen ahhoz, hogy a vállalatok ne csak túléljenek, hanem virágozzanak is a digitális korban, biztosítva a hosszú távú növekedést és a piaci versenyelőnyt.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:átalakuló digitalizáció fejlődés genai technológia vállalatirányítás

Up Next

Nemzetközi díjat nyert a magyar mérnökök digitális tervezése

Don't Miss

Környezetbarát rombolás

Ipar

Mapei: az építési engedélyek megugrása már az élénkülés előjele

A Mapei Kft. értékelése szerint a friss adatok az egyértelmű fordulópontot jelzik a lakáspiacon. Az átadott lakások száma még a korábbi, gyengébb időszak beruházási döntéseit tükrözi, míg az engedélyszám ugrásszerű növekedése már az új ciklus kezdetét mutatja.

A KSH friss gyorsjelentése szerint 2025-ben 12 062 új lakás épült Magyarországon, ami 9,3 százalékkal kevesebb az előző évinél. Ugyanakkor az építési engedélyek és egyszerű bejelentések száma 28 081-re emelkedett, ami 37 százalékos növekedést jelent 2024-hez képest.

A Mapei szerint a jelentősen megnövekedett építési engedélyszám már az állami lakásvásárlási és felújítási támogatások élénkítő hatását tükrözi. Ezek a programok elsősorban a magánépítkezésekre és a magánfelújításokra gyakorolnak pozitív hatást, amely a következő évek kivitelezési volumenében is meg fog jelenni.

„Az elmúlt években jellemzően 8–10 ezer lakásra adtak ki évente engedélyt, most viszont a szokásos mennyiség többszörösét látjuk. Az idei évben minimum a duplájára számítunk az elinduló lakásszám tekintetében”

– mondta Stamler Szabolcs, a Mapei Kft. értékesítési vezetője.

Az ingatlanfejlesztők újra mozgásban

A KSH adatai szerint az új lakások 64 százalékát vállalkozások építették, ami az előző évhez képest növekedést jelent. A Mapei szerint ez azt mutatja, hogy az ingatlanfejlesztési projektek éledeznek, több nagyobb lakásépítő cég több ezer lakás indítását tervezi, különösen az egykori ipari területek átalakításával érintett városrészekben.

A vállalat hangsúlyozza: a lakásépítés mellett a lakásfelújítás is erősödő pályára állhat. A támogatási környezet és az energiahatékonysági elvárások egyaránt ösztönzik a magánberuházásokat.

Stabilizálódó, mérsékelten bővülő piac

A Mapei Kft. 2026-ra stabilizálódó, mérsékelten bővülő piaci környezetre számít, és az ágazatban 3–3,5 százalékos növekedést valószínűsít. A várakozás alapja a 2025-ben elindított támogatások és az építési engedélyek számának jelentős emelkedése, amely 2026–2027-ben a kivitelezési volumenekben is megjelenhet. A vállalat ugyanakkor nem számít gyors fellendülésre. A piac jelenlegi szerkezete inkább stabilizálódást jelez.

„A fő kihívás ma az, hogy stagnáló forgalom mellett nőnek a költségek, miközben a verseny lefelé nyomja az árakat, a vállalkozások nem tudják teljes mértékben érvényesíteni költségnövekedésüket az áraikban. Ez az árrések szűküléséhez és a nyereség csökkenéséhez vezet. A támogatások és a fokozatosan erősödő kereslet ugyanakkor stabilabb növekedési pályát alapozhatnak meg”

– mondta Stamler Szabolcs, a Mapei Kft. értékesítési vezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Itt az utolsó esélyünk a GMO-k kontrollálására

Legkorábban már március elején elfogadhatja az Európai Parlament azt a rendelet-tervezetet, ami lényegében megszünteti a hatósági kontrollt és nyomon követést az új géntechnológiával készült, génmódosított termékek (új GMO-k) felett. Aki ezzel nem ért egyet ‒ legyen szó szervezetről vagy magánszemélyről ‒ még van lehetősége jelezni ezt a magyar európai parlamenti képviselők felé, akik csak akkor tudnak hatékonyan fellépni a tervezet jelen formája ellen, ha megvan hozzá a megfelelő társadalmi támogatottságuk.

„A géntechnológia olyan eljárás, amit lehet felelősen és felelőtlenül használni, illetve elfogadni vagy elutasítani, mindez döntés kérdése. Ökológiai gazdálkodókat minősítő szervezetként mi teljes mértékben elutasítjuk a génmódosítás élelmiszeripari és agrárfelhasználását, mert nem ebben látjuk a megoldást, de elfogadjuk, ha másoknak erről más a véleményük”

‒ vezette fel a problémát dr. Roszík Péter címzetes egyetemi docens, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. vezetője.

A szakértő azonban azt már elfogadhatatlannak tartja, hogy a rendelet épp a döntés lehetőségét vonná meg az emberektől és intézményektől azzal, hogy sem a biztonsági ellenőrzés, sem a nyomonkövethetőség nem lenne kötelező ezekre a termékekre a továbbiakban, ahogy a csomagoláson sem kellene feltüntetni, hogy a termék génmódosított alapanyagokból készül. Ezzel – véleménye szerint – sérülne a fogyasztók önrendelkezési joga: információ híján nem mérlegelhetnék, mit szeretnének enni és mit nem, és ez csak az egyik komoly probléma.

A szervezet szerint ugyanis a nemesítők és termelők sem tudnának dönteni a vetőmaghasználatról. A jelöletlen termékek például megnehezítenék a biogazdálkodást, ahol tilos a GMO-k alkalmazása, ideértve az új technológiájú GMO termékeket is.

Legalább ilyen jelentős kockázat, hogy a GMO vetőmagot előállító cégek szabadalmaztathatnák a vetőmagokat, így nagy multinacionális cégek határozhatnák meg, mit vessenek a gazdák, mit egyenek a fogyasztók. Azok a termelők, akik olyan vetőmagot használnak, amely hordozza a cég által levédett tulajdonságokat, akár perelhetőek lennének, ha azt nem az adott cégtől vették.

Végül és messze nem utolsósorban a biztonsági ellenőrzés kötelezettségének megszűntetése azzal járna, hogy alapvetően ezen GMO-t elállító cégek jóérzésén vagy költési hajlandóságán múlna, hogy mennyi és milyen alapos vizsgálatnak vetik alá ezeket a termékeket és terményeket a forgalmazás előtt. Nyilván szándékosan senki nem okoz kárt, de a GMO közép- és hosszú távú hatásairól eddig nem készültek kellően kimerítő vizsgálatok. Ha a rendelet átmegy, már a rövid távú hatásokban sem lehetünk majd biztosak.

„Mindez messze nemcsak a hazai biogazdálkodók, vagy a Biokontroll véleménye. Számos holland, német, francia, olasz és más tudományos intézet figyelmeztet a veszélyre”

‒ tette hozzá a szakember.

Nagyon úgy néz ki, hogy a rendelet ezen formáját ellenzők egyetlen dolgot tehetnek: csatlakozhatnak a tagállamok állampolgárainak azon tömegéhez, akik írásban fejezik ki szándékukat és véleményüket a követhetetlen GMO-használat ellen. Ha sikerül elérni a kellő létszámot, a kötelező jelölés és ellenőrzés megtartása talán elérhető. Erre a levélírásra számos szervezet, így a Biokontroll is lehetőséget ad honlapján a https://www.biokontroll.hu/vedjuk-meg-a-gmo-mentes-mezogazdasagot/ címen, ahol a kezdeményezéshez csatlakozni kívánók azt is bejelölhetik, név szerint mely képviselőknek szeretnék elküldeni a levelet.

„Bízunk benne, hogy minél többen kifejtik majd ellenvéleményüket, mert ha a tervezet átmegy, olyan szellemet engedünk ki a palackból, amit nem lehet újra kontroll alá vonni. A GMO termelésben érintett nemzetközi cégek eddig is mindent megtettek az üzleti érdekeik érvényesülését gátló jogi biztosítékok lebontására. Reméljük, ezt a kísérletet is sikerül közösségi összefogással megakadályozni”

‒ zárta szavait Dr. Roszík Péter.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

DfAM Fusionben: topológia optimalizálás additív gyártáshoz – ADMASYS HU webinár

Az additív gyártás összes előnye csak additív szemléletű tervezéssel használható ki. Az ADMASYS HU online webinárja bemutatja, hogyan alkalmazható a topológia optimalizálás az Autodesk Fusion környezetben és miért ideális páros ehhez az SLS technológia a Formlabs Fuse 1+ 30W rendszerrel – valós mérnöki példán keresztül.

A topológia optimalizálás gyakorlati választ ad egy klasszikus mérnöki dilemmára: hogyan csökkenthető az anyagfelhasználás és a tömeg úgy, hogy az alkatrész teherbírása üzembiztos maradjon. Ez a megközelítés különösen jól érvényesül SLS technológiával, ahol a lecsupaszított, bonyolult geometria nem többletköltséget, hanem tényleges költségcsökkenést eredményez.

👉 Regisztráció ezen a linken >>

Az ADMASYS HU február 26-án gyakorlatias online webinárt szervez, amely kifejezetten azoknak a mérnököknek szól, akik Fusiont használnak, és szeretnének szintet lépni az additív gyártásra tervezés (DfAM) területén. A résztvevők egy valós alkatrészen keresztül követhetik végig a teljes munkafolyamatot: a végeselemes szimulációtól és optimalizálástól egészen a gyártás-előkészítésig.

A webinár főbb témái:

Additív gyártásra tervezés (DfAM) és topológia optimalizálás mérnöki alapjai
Végeselemes szimulációk értelmezése: terhelések, peremfeltételek, anyagmodellek
Topológia optimalizálás lépésről lépésre Fusionben egy valós alkatrészen
Gyártástechnológiai megkötések és optimalizálási célok helyes beállítása
Gyártás-előkészítés SLS nyomtatáshoz a Formlabs PreForm szoftverben

Időpont: 2026. február 26. (csütörtök)

Időtartam: 15:00–16:00 (CET)

Előadó: Kőcs Péter – full-stack engineer (Shapr3D, Ideaform), az ADMASYS HU 3D Akadémia oktatója

👉 Regisztráljon ezen a linken >>

A webinár ajánlott minden olyan tervezőnek és mérnöknek, aki Fusionben dolgozik, és szeretné már a tervezési fázisban kihasználni az additív gyártás műszaki és gazdasági előnyeit.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!