Connect with us
Hirdetés

Ipar

A Széchenyi István Egyetem nemzetközi szintű kutatási eredményei erősítik a jövő szakembereinek képzését

Dr. Bokor József, a győri Széchenyi István Egyetem kutatóprofesszora, stratégiai kutatási tevékenységeinek irányításával és koordinálásával kapcsolatos teendők ellátását végző elnöki megbízottja szerint az intézmény mára a nemzetközi felsőoktatás fontos szereplőjévé vált, amely az élenjáró technológiákat, a fenntarthatóságot és a versenyképességet fókuszba helyezve ad gyakorlati válaszokat a globális kérdésekre.

Magas színvonalú képzéseibe folyamatosan beépíti kutatási eredményeit, és hallgatóit is bevonja a tudományos tevékenységekbe. Mindezt a közelmúltban lezajlott kari átalakulások is erősítik.

A Széchenyi István Egyetem az elmúlt évtizedben jelentős fejlődési utat járt be, amelynek eredményeként ma már nemcsak a hazai, de a nemzetközi felsőoktatás egyre meghatározóbb szereplője is – állítja dr. Bokor József, az intézmény kutatóprofesszora, elnöki megbízottja, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. „Amikor az egyesült államokbeli Massachusettsi Műszaki Egyetemen (MIT) dolgoztam, megtapasztaltam annak előnyeit, ha egy laboratórium több tanszék, így több tudományterület kutatóit fogja össze. A Széchenyi István Egyetem e nemzetközi jógyakorlatokat is felhasználva mára egy széles kapcsolati hálóval rendelkező, a nemzetközi rangsorokon egyre előkelőbb helyeken jegyzett, a valós kihívásokra gyakorlati válaszokat kínáló intézménnyé vált” – mondta.

Hozzátette: már 13 évvel ezelőtt, az intézmény első kompetenciaközpontja, a Járműipari Kutatóközpont (JKK) indulásakor is példaként tekintettek az MIT-re, így a tudományterületek együttműködésével erősödhettek a kutatások. „Ahogy az egyetem, úgy a JKK is jelentős és sikeres utat járt be, hiszen a fenntartható közlekedés, az elektromobilitás és az autonóm járművek meghatározó műhelyévé vált, amely kutatásait többek között olyan jövőbemutató területeken végzi, mint az önvezető járműirányítási rendszerek, a telekommunikáció, a gépi tanulás, a környezetérzékelés és a mesterséges intelligencia” – emelte ki. A Széchenyi-egyetem az aktuális technológiai kihívásokra reagálva és a jövő versenyképességét szem előtt tartva többek között e kompetenciák mentén újította meg műszaki karainak struktúráját, egyszerre szolgálva a tudásalapú gazdaság megerősítését, a hallgatóbarát és piacképes oktatást, a vállalati és ipari kapcsolatok elmélyítését, valamint a nemzetközi láthatóság növelését.

Dr. Bokor József megjegyezte, a Széchenyi-egyetem jól használja ki a több tudományterületet felölelő, multidiszciplináris tudását. Példaként említette a JKK szoros kapcsolatát az intézmény digitalizációval, automatizációval, 5G-vel, mesterséges intelligenciával és drónokkal foglalkozó Digitális Fejlesztési Központjával, a precíziós gazdálkodás terén mosonmagyaróvári Agrár- és Élelmiszeripari Kutatóközpontjával, valamint a széles körű partnerségek kiépítését rangos kutatóintézetekkel, így a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézettel (SZTAKI) vagy az Autonóm Rendszerek és a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratóriummal. Az intézmény kompetenciaközpontjai olyan kutatási, fejlesztési és innovációs potenciállal rendelkeznek, amelyek megalapozták a tudomány és az ipar találkozásaként szolgáló innovációs parkok létrehozását, azok sikeres működését és a már említett kari strukturális változásokat is.

A kutatóprofesszor úgy látja, hogy mindez rendkívül pozitív hatással van a jövő szakember-generációira is, akik valós, gyakorlati projektekbe kapcsolódhatnak be. „A kutatási eredményeket az intézmény az oktatásba is visszaforgatja, így a kutató kollégák mellett a hallgatók tudományos tevékenysége is egyre erősödhet. A Széchenyi-egyetem korszerű tudást, modern infrastruktúrát és olyan komplex támogatást biztosít, amelyet fiataljaink megfelelően ki is használnak, és világszínvonalú eredményeket érnek el. A SZEnergy Team például olyan elektromos járművet fejleszt, amellyel évről évre világcsúccsal előzi meg Európa meghatározó műszaki egyetemeinek hallgatói csapatait – húzta alá.

Hangsúlyozta: az intelligens rendszerek a fenntarthatóság szempontjából is fontos kutatási területet jelentenek, hiszen az intelligens város, az energetikai hatékonyság, a fenntartható mobilitás kulcskérdéseket hordoznak az élhető jövő szempontjából, ahogy korunkban a védelmi innovációk is egyre nagyobb jelentőséggel bírnak. „A mesterséges intelligencia magasabb szintű alkalmazása ezeken a területeken ugyancsak kiemelt jelentőségű, amelyeknek a Széchenyi István Egyetem a jövőben is meghatározó szereplője lehet” – fűzte hozzá.

Az intézmény műszaki karai augusztus 1-től működnek az új struktúrában. A megújulás során nagy figyelmet kaptak az informatikai és mesterséges intelligenciához kapcsolódó kompetenciák mellett a járműipari és gépészeti tudás integrálása, valamint a közlekedésmérnöki és logisztikai képzési területek összehangolása. Az egyik újonnan létrejött szervezeti egységet, az Informatikai és Villamosmérnöki Kar Védelmi Innovációs és Kritikus Infrastruktúra Tanszékét dr. Szauter Ferenc vezeti, aki a JKK központvezetőjeként volt részese a részleg fejlődésének. „Az az út, amelyet az egyetem és azon belül a JKK az elmúlt évtizedben bejárt, megalapozta, hogy az intézmény fontos szereplője legyen az élenjáró technológiák kutatásának és fejlesztésének, és hogy ezekkel hozzájáruljon korunk kihívásainak megoldásához. Emellett továbbra is kiemelt figyelmet kívánunk szentelni a tehetséggondozásra, hiszen hallgatóink lesznek a jövő szakemberei, akik az új technológiákat értik, használják és fejlesztik majd” – fogalmazott.

Für Balázs, a SZEnergy Team csapatvezetője hozzátette, nagyon büszkék azokra az eredményekre, amelyekkel a Széchenyi-egyetem hírét öregbíthetik a világban, hiszen sikereikben hatalmas szerepet játszik az a háttér, amelyet az intézmény biztosít. „Az egyetem támogatása, kiváló infrastruktúrája, a JKK mentorálása olyan lehetőségeket teremt számunkra, amelyek révén évről évre fejlődni tudunk, és amelyeknek köszönhetően az idén már negyedszer sikerült világcsúccsal nyernünk Európa legjelentősebb energiahatékonysági versenyén” – hangoztatta.

Dr. Horváth Ernő, a JKK tudományos vezetője végezetül elmondta: nagy hangsúlyt fektetnek kutatási eredményeik publikálására, rangos konferenciákon való bemutatására, valamint a nemzetközi, szakmai és tudományos kapcsolatok fejlesztésére is, hozzájárulva ezzel a Széchenyi István Egyetem tudományos tevékenységének és globális láthatóságának további erősítéséhez.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

DfAM Fusionben: topológia optimalizálás additív gyártáshoz – ADMASYS HU webinár

Az additív gyártás összes előnye csak additív szemléletű tervezéssel használható ki. Az ADMASYS HU online webinárja bemutatja, hogyan alkalmazható a topológia optimalizálás az Autodesk Fusion környezetben és miért ideális páros ehhez az SLS technológia a Formlabs Fuse 1+ 30W rendszerrel – valós mérnöki példán keresztül.

A topológia optimalizálás gyakorlati választ ad egy klasszikus mérnöki dilemmára: hogyan csökkenthető az anyagfelhasználás és a tömeg úgy, hogy az alkatrész teherbírása üzembiztos maradjon. Ez a megközelítés különösen jól érvényesül SLS technológiával, ahol a lecsupaszított, bonyolult geometria nem többletköltséget, hanem tényleges költségcsökkenést eredményez.

👉 Regisztráció ezen a linken >>

Az ADMASYS HU február 26-án gyakorlatias online webinárt szervez, amely kifejezetten azoknak a mérnököknek szól, akik Fusiont használnak, és szeretnének szintet lépni az additív gyártásra tervezés (DfAM) területén. A résztvevők egy valós alkatrészen keresztül követhetik végig a teljes munkafolyamatot: a végeselemes szimulációtól és optimalizálástól egészen a gyártás-előkészítésig.

A webinár főbb témái:

  • Additív gyártásra tervezés (DfAM) és topológia optimalizálás mérnöki alapjai
  • Végeselemes szimulációk értelmezése: terhelések, peremfeltételek, anyagmodellek
  • Topológia optimalizálás lépésről lépésre Fusionben egy valós alkatrészen
  • Gyártástechnológiai megkötések és optimalizálási célok helyes beállítása
  • Gyártás-előkészítés SLS nyomtatáshoz a Formlabs PreForm szoftverben

Időpont: 2026. február 26. (csütörtök)

Időtartam: 15:00–16:00 (CET)

Előadó: Kőcs Péter – full-stack engineer (Shapr3D, Ideaform), az ADMASYS HU 3D Akadémia oktatója

👉 Regisztráljon ezen a linken >>

A webinár ajánlott minden olyan tervezőnek és mérnöknek, aki Fusionben dolgozik, és szeretné már a tervezési fázisban kihasználni az additív gyártás műszaki és gazdasági előnyeit.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Újfajta védelmi megoldás az áramhálózatok számára

Akár 60 hardveralapú védelmi készülék kiváltható virtualizációval.

Az informatikában már bizonyított virtualizáció a villamosenergia-hálózatokban is növekvő szerepet kap. Egy most bemutatott új megoldással felgyorsítható az áramhálózatok bővítése, és csökkenthető az alállomások épületeinek helyigénye.

Az új Siprotec V egyetlen, szerveralapú megoldásban egyesíti akár 60 darab, hardveralapú Siemens Siprotec 5 készülék funkcionalitását. Ezek a széleskörűen használt intelligens védelmi- és mezőirányítókészülékek folyamatosan monitorozzák az elektromos hálózatot, hiba (például rövidzárlat) esetén pedig lekapcsolják az érintett szakaszt, biztosítva ezzel a hálózat további megbízható működését.

A virtualizációnak köszönhetően a Siprotec V lehetővé teszi alállomási védelem- és irányítástechnikai, valamint kommunikációs konfigurációk teljes körű digitális tesztelését, még az üzembe helyezés előtt. Ez nem csupán leegyszerűsíti a telepítést, felgyorsítja a tesztelést és minimalizálja a hibák számát, de gyors alkalmazkodást tesz lehetővé a változó rendszerkövetelményekhez, a hardver korlátaitól függetlenül. Ezáltal megkönnyíti a szoftverfrissítések, javítások és funkcionális bővítések zökkenőmentes bevezetését, valamint a jelenlegi és jövőbeni kiberbiztonsági szabványoknak való megfelelést.

A hardvereszközök kiváltásával ráadásul kevesebb kapcsolószekrényre, rézkábelre, illetve egyéb fizikai eszközre van szükség. Így alállomásonként a beruházási (CAPEX) költségek 25 százaléka, valamint a telepítéssel és anyaghasználattal járó szén-dioxid-kibocsátás fele megspórolható, miközben az energiaszolgáltatók a teljes életciklusra vetített költségek akár 20 százalékát meg tudják takarítani.

A Siprotec V továbbá lehetővé teszi fejlett mesterségesintelligencia-alkalmazások futtatását, közvetlenül az alállomási környezetben, így az áramszolgáltatók valós idejű betekintést, prediktív elemzéseket és jobb döntéstámogatást kaphatnak.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

AI vezérli a horvát Telekom adatközpontjának hűtését

Hatszámjegyű megtakarítást jelent az optimalizáció.

A világ teljes villamosenergia-használatának több mint 3 százalékát adatközpontok adják, és ez a szám 2030-ra várhatóan 13 százalékra fog nőni. Ennek az energiának jelentős részét hűtésre használják, így ennek optimalizálásával számottevő energiamegtakarítás érhető el.

Hatékonyabb működés, kevesebb karbantartás

Ezt az utat választotta a vezető horvát távközlési vállalat, a Hrvatski Telekom (HT) is, mely a Siemens-technológiáját vezette be adatközpontja hűtésére. Az intelligens szenzorrendszernek és a mesterséges intelligenciával támogatott hűtésmenedzsmentnek köszönhetően a telekom szolgáltató legnagyobb, zágrábi adatközpontja immár klímabarátabb módon működik, ami hat számjegyű euróösszegű megtakarítást eredményezett a vállalatnak.

Az új rendszer számos eszköz, köztük vezeték nélküli szenzor- és vezérlőmodulok segítségével folyamatosan figyeli a szerverszekrények hőmérsékletét, illetve azok változásait. Ezeket a valós idejű adatokat mesterséges intelligenciát használva elemzi, és a mindenkori igényekhez dinamikusan igazodva, automatikusan szabályozza a hűtésért felelős ventilátorokat.

A folyamatos optimalizálás és a gépi tanulás révén az adatközpontokban előforduló hotspotok akár 99 százaléka véglegesen megszüntethető lett. A megoldás így nem csupán csökkentette a hűtőberendezések üzemidejét, hanem a karbantartási költségeket is mérsékelte: a korábban hő okozta meghibásodások és a nem-tervezett leállások jelentős része elkerülhető lett, azonosítva a hibásan működő komponenseket, és támogatva a prediktív karbantartást.

Jöhetnek a „gyárilag” intelligens adatközpontok

Ugyanezt a White Space Cooling Optimization technológiát alkalmazza a néhány éve átadott, 14,5 ezer négyzetméteres, Tallinn melletti Greenergy Data Centers adatközpont is, ami a Baltikum legnagyobb és leginkább energiahatékony ilyen létesítményének számít.

Szintén ezt az adat- és AI-vezérelt működést veszi alapul az a moduláris, „plug-and-play” alapú adatközpont, ami egy teljesen előre gyártott, konfigurálható rendszer. Ez már eleve integrált, intelligens és környezetbarát energiagazdálkodással érkezik, a Siemens, valamint a német Cadolto Datacenter GmbH és a Legrand Data Center Solutions vállalatok által jelezve.

A Siemens ezek mellett számos adatközponti megoldást kínál.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss