Ipar

Generatív AI: a cégek 78%-a befektet az új technológiába, de csak minden harmadik felkészült rá

Bár a legtöbb vállalat érdeklődik a legújabb technológiák iránt, a legnagyobb részüknél nincs meg a szükséges IT-háttér ahhoz, hogy befektetéseik hatékonyan szolgálják az innovációt, visszahozzák a beléjük tett pénzt és teljesítsék a kiberbiztonsági követelményeket – derül ki az Unisys legfrissebb globális kutatásából. Európában különösen nagy ez a fajta lemaradás.

A Magyarországon mintegy 700 főt foglalkoztató Unisys Unisys közzétette legújabb nemzetközi felmérését, amely azt vizsgálta, hogyan alakítják át a vállalatok IT-stratégiáikat annak érdekében, hogy ki tudják aknázni a legújabb technológiák – például a generatív AI, az AI-ügynökök és a kvantumszámítás – előnyeit. A „From Complexity to Clarity: Modernizing Cloud and IT for What Comes Next” című jelentésben nyolc ország 1000 felsővezetője és IT-döntéshozója osztotta meg tapasztalatait.

Az eredmények azt mutatják, hogy egyre nagyobb szakadék tátong az üzleti ambíciók és a vállalatok IT-infrastruktúrájának felkészültsége között – ez pedig azt a kockázatot hordozza, hogy befektetéseik meddők maradnak, innovációs potenciáljuk visszaesik, és kitettebbek lesznek a kibertámadásoknak is. A tanulmány ugyanakkor azonosít egy szűk, „Innovációs éllovasok” néven említett, mintegy 100 vállalatból álló csoportot is, amely példát mutat abban, hogyan lehet okos IT-beruházásokkal felgyorsítani az új technológiák bevezetését.

A kutatás legfontosabb megállapításai:

A vállalatok 78%-a növelné befektetéseit a generatív AI-ba, vezetők 73%-a szerint pedig úgy véli, az AI-ügynökök (Agentic AI) kulcsfontosságúak a versenyképesség fenntartásában. Utóbbi arány Európában még nagyobb: 80%.
Ennek ellenére mindössze 36%-uk meri állítani, hogy készen cége áll nagy léptékű AI-terhelések kezelésére.
A döntéshozók 82%-a a felhőt és az IT-t immár önálló profitközpontként kezeli. Bár kevesebb mint felük elégedett teljesen a felhő, az automatizáció és a generatív AI megtérülésével, háromnegyedük mégis további befektetéseket tervez.
A szervezetek többsége nincs felkészülve a modern kiberfenyegetésekre, és csak 14% gondolja úgy, hogy készen áll a poszt-kvantum titkosítás korszakára.
85% ismeri el, hogy kiberbiztonsági stratégiája inkább a támadások utólagos kezelésére épül, nem megelőzésre – miközben az üzemszünetek költsége óránként 500 ezer dollárra is rúghat.

Európai helyzetkép: lelkesedés van, infrastruktúra nincs

Mint láttuk, az európai szervezetek a globális átlagnál is nagyobb lelkesedéssel fordulnak az új technológiák felé, ugyanakkor az infrastruktúra terén Európa mutatja az egyik legnagyobb lemaradást:

az itteni vezetők mindössze 25%-a gondolja, hogy vállalata informatikai rendszere képes támogatni a kvantumtechnológiát (globálisan ez az arány 33%),
generatív AI esetében is mindössze 36% érzi magát felkészültnek,
AI-ügynököknél pedig csupán 21% (bár itt a globális arány is alig több).

A kiberbiztonsági helyzet szintén figyelmeztető: Európában a szervezetek 90%-a szerint védelmi stratégiájuk inkább utólagos reagálásról szól, nem megelőzésről.

„A következő technológiai forradalom már zajlik, de sok szervezet még mindig elavult alapokra és folyamatokra épít” – mondta el Manju Naglapur, az Unisys Cloud, Applications & Infrastructure üzletágának vezető alelnöke és vezérigazgatója. – „Ahhoz, hogy a generatív AI és az AI-ügynökök valódi értéket teremtsenek, modernizálni kell az infrastruktúrát, össze kell hangolni az IT- és üzleti prioritásokat, és proaktívabb kiberbiztonsági szemléletre van szükség.”

Az elavult infrastruktúra visszafogja az AI és a kvantum fejlődését

Az innovációs éllovasok 82%-a már most IT-költségvetése több mint 6%-át fordítja generatív AI-alapú adatkezelésre. Bár a szervezetek lelkesen fektetnek be az új technológiákba, sokan elismerik: jelenlegi infrastruktúrájuk nem kielégítő. Ez alig változott a 2023-as Unisys-felméréshez képest – továbbra is az elavult rendszerek, a szakemberhiány és az üzleti–IT prioritások közötti szakadék számítanak a legnagyobb kihívásnak. Mindössze a szervezetek 36%-a érzi magát felkészültnek nagy volumenű generatív AI-terhelésekre, a kvantumszámítás esetében ez az arány 32%, edge computingnál 34%, míg a régóta tárgyalt kiterjesztett és virtuális valóság esetében csupán 35%.

Utólagos reagálás helyett proaktív védelem kell

Az elmúlt évben a szervezetek 17%-ánál történt biztonsági incidens, ahol az üzemszünet óránként akár 500 000 dollárba került. Mégis, csak a vezetők 14%-a mondja, hogy rendszere felkészült a poszt-kvantum titkosításra. Ráadásul 85%-uk elismeri: jelenlegi kiberbiztonsági stratégiájuk inkább a támadásokra adott utólagos válaszokra épül, nem megelőző megoldásokra. Bár egyre többen váltanak új modellekre – 62% már bevezette vagy tervezi a Zero Trust-ot, 61% a kiber-helyreállítást helyezi előtérbe, és csupán 43% alkalmaz AI-alapú kiberbiztonsági eszközöket –, a védelem megerősítésére hatalmas lehetőség maradt.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:AI befektetés cégek generatív technológia

Up Next

Mesterséges intelligencia térképezi fel a városok energiaéhségét – magyar fejlesztés az EU élvonalában

Don't Miss

Elsőként a digitális iker lép a színpadra a müncheni színházban

Ipar

Új lendület a Bitgetnél: Ignacio Aguirre Franco lett a vállalat globális marketingigazgatója (CMO)

A Bitget, a világ legnagyobb Universal Exchange-e (UEX), tovább erősíti globális márkanarratíváját és felhasználói elköteleződési stratégiáját Ignacio Aguirre Franco kinevezésével, aki a vállalat új Marketingigazgatója (CMO) lett.

Ignacio több mint tizenöt évnyi tapasztalatot hoz a technológia, a fintech és a blockchain világából, karrierje pedig az engineering és a marketing területeit köti össze. A Bitgethez való csatlakozása előtt vezető pozíciókat töltött be többek között az Adobe-nál, a SAP-nál, a Scorechain-nél és a Xapo Banknál, ahol globális termékek növekedését támogatta, a piaci pozíciót erősítette, és jelentős felhasználói bővülést ért el. Saját bevallása szerint „alkotó típus”, aki mérnöki precizitást és marketinges történetmesélést ötvöz – képes a komplex technológiát kulturákon átívelő, érthető és vonzó üzenetté formálni.

A Bitgetnél Ignacio feladata a Universal Exchange (UEX) víziójának előmozdítása: a CeFi, a DeFi és a TradFi világának összekapcsolása egy mindenki számára könnyen elérhető ökoszisztémában. Ő irányítja majd a márka globális marketingkezdeményezéseit, különös hangsúlyt fektetve a felhasználói elköteleződés növelésére, a termék-storytelling megerősítésére, valamint a Bitget innovatív megoldásainak – többek között az Onchain, a GetAgent és a Stock Futures – tömeges adaptációjára. Hozzáállása a technikai termékek egyszerűsítésére, kreatív megközelítésére és a Bitget kulturális-pénzügyi platformként való pozicionálására épül, a következő generációs felhasználók számára.

„Minden nagyszerű technológia alapja az, hogy hozzáférést és új lehetőségeket teremt a változásra. A pénzügyek világa túl régóta széttöredezett; a Bitgetnél az a küldetésem, hogy lebontsuk ezeket a régi korlátokat”

– mondta Ignacio Aguirre Franco, a Bitget CMO-ja.

„Gondoskodni fogok arról, hogy az UEX története – a jövő pénzügyi tervrajza – milliárdokhoz jusson el, és a biztonságos hozzáférés a kriptóhoz és a valós világ eszközeihez (RWA) minden ember számára valósággá váljon.”

Ignacio érkezése egy új korszak kezdetét jelzi a Bitget életében, amelynek célja a globális jelenlét erősítése, valamint az innováció, a biztonság és a bizalom terén betöltött vezető szerep megszilárdítása. A Bitget célja, hogy 2026-ra elérje a 150 milliós felhasználói bázist, miközben egyre több, piacok közötti kereskedést támogató megoldást vezet be – ezzel is közelebb kerülve a pénzügyi befogadás hosszú távú víziójához.

„Ignacio technológiai szakértelme és kreatív víziója tökéletes összhangban van a küldetésünkkel. Irányítása meghatározza majd, hogyan kapcsoljuk össze az innovációt, a kultúrát és a közösséget világszinten, ahogy a Bitget valódi Universal Exchange-gé fejlődik”

– hangsúlyozta Gracy Chen, a Bitget vezérigazgatója.

A Bitget idén ünnepli 7. születésnapját, és ezzel párhuzamosan kulturális lábnyomát is bővíti olyan globális partnerségeken keresztül, mint a LALIGA, a MotoGP és az UNTOLD Fesztivál. Ignacio kinevezése egyben azt is jelzi, hogy a Bitget továbbra is elkötelezett a technológia és az emberi élmény összekapcsolása mellett – közelebb hozva az embereket egy szabadabb pénzügyi jövőhöz.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Újra indul a verseny a Magyar Innovációs Nagydíjért

A Magyar Innovációs Szövetség 34. alkalommal hirdeti meg kis-, közép- és nagyvállalatok számára a Magyar Innovációs Nagydíjat és további 9 ágazatai innovációs díjat, amelyre a cégek a gyakorlatban is megvalósult, 2025. évben mérhető üzleti, illetve társadalmi hasznot hozó innovációs projektekkel nevezhetnek.

A szervezésben közreműködő partnerek közé idén csatlakozott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is annak érdekében, hogy még több hazai vállalat mutathassa meg innovációs eredményeit, és adhassa át a legjobb innovációs gyakorlatokat a hazai gazdaság e téren még kevésbé járatos szereplőinek. Újdonság, hogy idén az egyéni pályázatok mellett jelöléssel is bekerülhetnek cégek a versenybe. Pályázni 2026. február 9-ig a Magyar Innovációs Szövetség weboldalán lehet.

A Magyar Innovációs Szövetség a Kulturális és Innovációs Minisztérium és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal főtámogatásával, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával és a Nemzeti Innovációs Ügynökséggel együttműködésben hirdeti meg a pályázatot, amelynek fő üzenete, hogy az innováció tanulható, és a legjobb gyakorlatokat érdemes a hazánkban már bizonyítottan eredményes innovációs gyakorlattal rendelkező vállalatoktól átvenni. Ennek jegyében a pályázat célja az, hogy megtalálja és elismerésben részesítse a hazai innováció legkiemelkedőbb eredményeit, és megmutassa a legjobb gyakorlatokat a környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontoknak is megfelelő, innovatív termékek és technológiák létrehozása terén.

A korábbi években már megszokott pályázási folyamat mellett idén újdonság, hogy a hazai innovációra rálátással rendelkező szervezetek ajánlásával is bekerülhetnek cégek a pályázók körébe. E szervezetek a pályázatban támogatóként, illetve társszervezőként közreműködő partnerek, valamint hozzájuk csatlakozott az Entrepreneurship Club of Corvinus, a Hungarian Business Angel Network, a Magyar Nemzeti Bank, a Startup Hungary és az STRT Holding. A jelölő szervezetek november 30-ig nominálhatnak kiemelkedő innovációs eredményt elért hazai vállalkozásokat.

Az innovációs teljesítmények még szélesebb körű elismerése érdekében az idei évben társszervezőként csatlakozó Magyar Kereskedelmi és Iparkamara egy új díjjal is hozzájárul a hazai cégek teljesítményének elismeréséhez a KKV innovációs Díj létrehozásával.

A 2025. év legkiemelkedőbb teljesítményét elismerő Magyar Innovációs Nagydíj mellett összesen kilenc ágazati díj talál majd gazdára:

a 2025. évi Ipari Innovációs Díj,
a 2025. évi Informatikai Innovációs Díj,
a 2025. évi KKV Innovációs Díj,
a 2025. évi Agrár Innovációs Díj,
a 2025. évi Energiaügyi Innovációs Díj,
a 2025. évi Környezetvédelmi Innovációs Díj,
a 2025. évi SZTNH Iparjogvédelmi Innovációs Díj,
a 2025. évi Deep Tech „Alapkutatástól az Innovációig” Díj, és a
a „2025. év legjobb startup vállalkozása” Díj.

Az elmúlt harminchárom évben, az évente kiírt Magyar Innovációs Nagydíj pályázati felhívásra összesen több mint 1500 pályamű érkezett be, ezekből 255 kapott különböző innovációs díjat. Ezek a díjazottak alkotják a hazai innováció „elitjét”, a Magyar Innovációs Klubot, amely a most meghirdetett nyertesek előtt is nyitva áll.

A Magyar Innovációs Nagydíj, és az ezzel együtt kiosztott további Innovációs Díjak kiemelkedő marketing értéket képviselnek és jelentős publicitást biztosítanak a díjazottak számára, növelve a termékeik, szolgáltatásaik iránti bizalmat, innovatív megoldásaik szakmai rangját. A rangos díj szakmai színvonalát a Magyar Innovációs Alapítvány Kuratóriuma által felkért tudósokból, vezető gazdasági szakemberekből álló bírálóbizottság biztosítja, amelynek elnöke Dr. Hankó Balázs, kultúráért és innovációért felelős miniszter.

Dr. Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke beszédében hangsúlyozta: „A közgazdasági Nobel-díj nyertesei szerint ahol nincs innováció, ott nincsen gazdasági növekedés!”

Bőthe Csaba, a MISZ ügyvezetője, a szervezőbizottság elnöke kiemelte:

„Az 1992-ben útjára indított Magyar Innovációs Nagydíj pályázat az elmúlt évtizedekben nagy rangot szerzett azzal, hogy a kiemelkedő innovációs teljesítményeket megtalálta és példaként mutatta be. Maga a pályázat is egy „legjobb gyakorlatnak” tekinthető tehát. Az idén mégis jelentősen megújított formában kerül kiírásra a pályázat, mivel még a legjobb megoldásokat is folyamatosan fejleszteni kell. Bízunk abban, hogy pályázat mögött felsorakozó széles körű együttműködés és az új megoldások révén még több kiváló innovációs eredményt megvalósító céget ismerhetünk meg, illetve díjazhatunk.”

A vállalatok minél szélesebb körének elérése érdekében az idei évben az Indamédia Csoport média támogatóként csatlakozott a díj meghirdetéséhez és népszerűsítéséhez.

A Magyar Innovációs Nagydíjra, illetve a további 9 innovációs díjra pályázni 2026. február 9-ig lehet a www.innovacio.hu/innonagydij weboldalon, a pályázati kiírás részletei pedig megtalálhatók itt: https://innovacio.hu/magyar-innovacios-nagydij/#nagydijaktualis.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Az újgenerációs adatközpontok igényeire optimalizálva fejleszt a Schneider Electric

A megawattos teljesítményű rackek támogatására fejleszt új, átfogó megoldást a Schneider Electric az NVIDIA-val együttműködve.

A 800 VDC-re történő átállást segítő berendezés egyszerre kínál áramátalakítást, fokozott biztonságot és energiatárolási képességet.

A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat megerősítette elkötelezettségét az adatközponti szektor 800 VDC-s architektúrákra való átállásának támogatása iránt, ami elengedhetetlen a következő generációs adatközpontokban alkalmazott, új, nagy sűrűségű rack rendszerek használatához.

„A 800 VDC-re való átállás a számítási sűrűség növekedésével járó természetes fejlődés. A Schneider Electric célja, hogy segítse ügyfeleit a biztonságos és megbízható átállásban. Szakértelmünk a teljes energiaellátási ökoszisztéma megértésében rejlik, a hálózattól a szerverig, és olyan megoldásokat tervezünk, amelyek zökkenőmentesen integrálhatók, kiszámítható teljesítményt nyújtanak és biztonságosan működnek”

– mondta el Jim Simonelli, a Schneider Electric adatközpontokért felelős technológiai igazgatója.

Rendszerszintű megközelítés

A mai adatközpontokban használt hagyományos 54 voltos energiaelosztást kilowatt-méretű rackekhez tervezték, ami nem képes támogatni a modern mesterségesintelligencia-gyárakban (MI) hamarosan megjelenő, megawatt-méretű rackeket. Emiatt skálázható, integrált energiatárolóval rendelkező 800 VDC-s elosztórendszerek bevezetése szükséges. A Schneider Electric az NVIDIA-val együttműködve olyan 800 VDC-s úgynevezett „sidecar”-t fejleszt, amely akár 1,2 MW teljesítményű rackeket is képes táplálni, támogatva ezzel a következő generációs NVIDIA GPU-kat és az NVIDIA gyorsított számítási infrastruktúrájának jövőbeli verzióit.

A „sidecar” az adatközpontba bejövő váltakozó áramot 800 VDC-re alakítja át, lehetővé téve a hatékony és biztonságos megawatt-nagyságrendű rack-teljesítményt, mindezt minimális anyag- és infrastruktúra-költségekkel. Az új megoldás rendelkezik moduláris áramalakító polcokkal, moduláris energiatároló egységgel a rövid idejű áramkimaradások áthidalására, illetve Live Swap képességgel a fokozott biztonság érdekében.

A „sidecar” fejlesztése során is érvényesül a Schneider Electric innovációs stratégiája, ami a rendszerszintű megközelítésre épül az áramellátás kapcsán is. Ahelyett, hogy kizárólag az egyes komponensekre koncentrálna, a Schneider Electric holisztikus szemléletet alkalmaz az energiainfrastruktúra vonatkozásában. Ez az átfogó megközelítés központi szerepet játszik a nagy sűrűségű rack-telepítések támogatásában, amelyek szigorúbb ellenőrzést igényelnek az áramellátás és a megbízhatóság kapcsán.

„A skálázható energiaellátási architektúrák képezik az alapját a következő generációs MI-infrastruktúrának, amely a teljesítményt és a hatékonyságot egyaránt maximalizálja. Az NVIDIA és a Schneider Electric hosszú távú partnerségre építve fejleszti és szállítja a 800 VDC rendszerekhez szükséges fejlett energiaellátási architektúrákat, amelyek a mesterséges intelligencia alkalmazásokat futtatják majd, és meghatározó szerepet játszanak az MI-forradalomban”

– jelezte Dion Harris, az „NVIDIA HPC, Cloud, and AI Infrastructure Solutions GTM” részlegének vezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!