Ipar

Generatív AI: a cégek 78%-a befektet az új technológiába, de csak minden harmadik felkészült rá

Bár a legtöbb vállalat érdeklődik a legújabb technológiák iránt, a legnagyobb részüknél nincs meg a szükséges IT-háttér ahhoz, hogy befektetéseik hatékonyan szolgálják az innovációt, visszahozzák a beléjük tett pénzt és teljesítsék a kiberbiztonsági követelményeket – derül ki az Unisys legfrissebb globális kutatásából. Európában különösen nagy ez a fajta lemaradás.

A Magyarországon mintegy 700 főt foglalkoztató Unisys Unisys közzétette legújabb nemzetközi felmérését, amely azt vizsgálta, hogyan alakítják át a vállalatok IT-stratégiáikat annak érdekében, hogy ki tudják aknázni a legújabb technológiák – például a generatív AI, az AI-ügynökök és a kvantumszámítás – előnyeit. A „From Complexity to Clarity: Modernizing Cloud and IT for What Comes Next” című jelentésben nyolc ország 1000 felsővezetője és IT-döntéshozója osztotta meg tapasztalatait.

Az eredmények azt mutatják, hogy egyre nagyobb szakadék tátong az üzleti ambíciók és a vállalatok IT-infrastruktúrájának felkészültsége között – ez pedig azt a kockázatot hordozza, hogy befektetéseik meddők maradnak, innovációs potenciáljuk visszaesik, és kitettebbek lesznek a kibertámadásoknak is. A tanulmány ugyanakkor azonosít egy szűk, „Innovációs éllovasok” néven említett, mintegy 100 vállalatból álló csoportot is, amely példát mutat abban, hogyan lehet okos IT-beruházásokkal felgyorsítani az új technológiák bevezetését.

A kutatás legfontosabb megállapításai:

A vállalatok 78%-a növelné befektetéseit a generatív AI-ba, vezetők 73%-a szerint pedig úgy véli, az AI-ügynökök (Agentic AI) kulcsfontosságúak a versenyképesség fenntartásában. Utóbbi arány Európában még nagyobb: 80%.
Ennek ellenére mindössze 36%-uk meri állítani, hogy készen cége áll nagy léptékű AI-terhelések kezelésére.
A döntéshozók 82%-a a felhőt és az IT-t immár önálló profitközpontként kezeli. Bár kevesebb mint felük elégedett teljesen a felhő, az automatizáció és a generatív AI megtérülésével, háromnegyedük mégis további befektetéseket tervez.
A szervezetek többsége nincs felkészülve a modern kiberfenyegetésekre, és csak 14% gondolja úgy, hogy készen áll a poszt-kvantum titkosítás korszakára.
85% ismeri el, hogy kiberbiztonsági stratégiája inkább a támadások utólagos kezelésére épül, nem megelőzésre – miközben az üzemszünetek költsége óránként 500 ezer dollárra is rúghat.

Európai helyzetkép: lelkesedés van, infrastruktúra nincs

Mint láttuk, az európai szervezetek a globális átlagnál is nagyobb lelkesedéssel fordulnak az új technológiák felé, ugyanakkor az infrastruktúra terén Európa mutatja az egyik legnagyobb lemaradást:

az itteni vezetők mindössze 25%-a gondolja, hogy vállalata informatikai rendszere képes támogatni a kvantumtechnológiát (globálisan ez az arány 33%),
generatív AI esetében is mindössze 36% érzi magát felkészültnek,
AI-ügynököknél pedig csupán 21% (bár itt a globális arány is alig több).

A kiberbiztonsági helyzet szintén figyelmeztető: Európában a szervezetek 90%-a szerint védelmi stratégiájuk inkább utólagos reagálásról szól, nem megelőzésről.

„A következő technológiai forradalom már zajlik, de sok szervezet még mindig elavult alapokra és folyamatokra épít” – mondta el Manju Naglapur, az Unisys Cloud, Applications & Infrastructure üzletágának vezető alelnöke és vezérigazgatója. – „Ahhoz, hogy a generatív AI és az AI-ügynökök valódi értéket teremtsenek, modernizálni kell az infrastruktúrát, össze kell hangolni az IT- és üzleti prioritásokat, és proaktívabb kiberbiztonsági szemléletre van szükség.”

Az elavult infrastruktúra visszafogja az AI és a kvantum fejlődését

Az innovációs éllovasok 82%-a már most IT-költségvetése több mint 6%-át fordítja generatív AI-alapú adatkezelésre. Bár a szervezetek lelkesen fektetnek be az új technológiákba, sokan elismerik: jelenlegi infrastruktúrájuk nem kielégítő. Ez alig változott a 2023-as Unisys-felméréshez képest – továbbra is az elavult rendszerek, a szakemberhiány és az üzleti–IT prioritások közötti szakadék számítanak a legnagyobb kihívásnak. Mindössze a szervezetek 36%-a érzi magát felkészültnek nagy volumenű generatív AI-terhelésekre, a kvantumszámítás esetében ez az arány 32%, edge computingnál 34%, míg a régóta tárgyalt kiterjesztett és virtuális valóság esetében csupán 35%.

Utólagos reagálás helyett proaktív védelem kell

Az elmúlt évben a szervezetek 17%-ánál történt biztonsági incidens, ahol az üzemszünet óránként akár 500 000 dollárba került. Mégis, csak a vezetők 14%-a mondja, hogy rendszere felkészült a poszt-kvantum titkosításra. Ráadásul 85%-uk elismeri: jelenlegi kiberbiztonsági stratégiájuk inkább a támadásokra adott utólagos válaszokra épül, nem megelőző megoldásokra. Bár egyre többen váltanak új modellekre – 62% már bevezette vagy tervezi a Zero Trust-ot, 61% a kiber-helyreállítást helyezi előtérbe, és csupán 43% alkalmaz AI-alapú kiberbiztonsági eszközöket –, a védelem megerősítésére hatalmas lehetőség maradt.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:AI befektetés cégek generatív technológia

Up Next

Mesterséges intelligencia térképezi fel a városok energiaéhségét – magyar fejlesztés az EU élvonalában

Don't Miss

Elsőként a digitális iker lép a színpadra a müncheni színházban

Ipar

Magyar siker: Dunavecsén készül az adatközpontok szíveként emlegetett kapcsolóberendezés

Elérte teljes kapacitását a Schneider Electric dunavecsei Duna Smart Power Systems (DSPS) üzemében az Okken termékeket készítő első gyártósor.

A vállalat többek között az adatközponti piacon tapasztalható jelentős felfutásra reagálva döntött úgy, hogy új termékcsaládot vezet be. Európában egyedül ebben a létesítményben készítik az adatközpontok villamosáram elosztásáról gondoskodó kisfeszültségű kapcsolóberendezéseket olyan ügyfelek számára, amelyek megbízható és nagy teljesítményű elektromos megoldásokat igényelnek

Újabb jelentős mérföldkőhöz érkezett a Schneider Electric dunavecsei okosgyárának fejlesztése, egy évvel a projekt elindítása után, idén júliusra elérte teljes kapacitását az új, Okken berendezéseket készítő gyártósor. Ez egyben azt is jelenti, hogy bővült a DSPS termékportfóliója, a középfeszültségű mellett már kisfeszültségű kapcsolóberendezéseket is készítenek az üzemben.

Az elmúlt években jelentős felfutás volt tapasztalható az adatközponti piacon, erre az igényre reagálva döntött úgy a Schneider Electric, hogy az Okken berendezések gyártásába a dunavecsei üzem is bekapcsolódik. Ezek a kisfeszültségű kapcsolóberendezések gondoskodnak a villamosáram elosztásáról például az adatközpontokban. Az Okken gyártósor tervezése, telepítésének előkészítése, valamint a munkatársak képzése tavaly júliusban indult el, októberben történt meg a kvalifikáció, januárban került sor a vevői auditra, áprilisban pedig már az első szállítmány is elindult Dunavecséről.

A Schneider Electric idén márciusban jelentette be, hogy 44 millió eurós beruházással 18 000 négyzetméteres új üzemrészt alakít ki a DSPS-ben. Az új egység kivitelezése már folyamatban van, és a piaci igényekre reagálva ott is az adatközpontokba szánt Okken berendezések gyártásával és tesztelésével foglalkoznak majd.

Tavaly májusban adták át ünnepélyes keretek között a Schneider Electric 28 ezer négyzetméteres DSPS üzemét, amely a vállalat egyik legnagyobb, egyedi rendelésre történő tervezés (engineering-to-order, ETO) metodikán alapuló gyára Európában. A Schneider Electric legújabb SF6-mentes középfeszültségű kapcsolóberendezéseinek, az RM AirSeT európai központi üzemeként működik.

A létesítményben a társaság épület- és energiamenedzsment rendszereit használják, ami éves szinten 20-25 százalékos energiamegtakarítást, illetve 600 tonna CO2-kibocsátás elkerülését jelenti egy hasonló méretű, ilyen megoldásokkal nem rendelkező üzemhez képest. Az intelligens gyár rendszerei a Schneider Electric digitális épületirányítási szolgáltatásaihoz és energiagazdálkodási megoldásaihoz kapcsolódnak, ezáltal lehetőség nyílik a termelés digitális nyomon követésére a maximális energia- és folyamathatékonyság érdekében.

„Jövőformáló vállalatként kulcsfontosságú számunkra, hogy rugalmasan reagáljunk a piaci változásokra, és energiahatékony, biztonságos működést segítő berendezésekkel támogassuk ügyfeleink törekvéseit. Az adatközpontok esetében hatalmas növekedést látunk, ez indokolja, hogy bővítsük az Okken termékeink gyártását. Magyarországi okosgyárunk pedig kitűnő helyszín erre, hiszen az itteni csapatunk a DSPS első fázisával már bizonyította szakértelmét. Az üzem bővítése révén olyan gyártási kapacitást alakítunk ki Magyarországon, ami alkalmas lesz arra, hogy párhuzamosan több nagy vevőt is kiszolgáljon”

– mondta el Aleksandar Bakic, a Schneider Electric dél-európai régiójának ETO gyártásért felelős alelnöke.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Új kutatásokat és kezdeményezést jelentett be a Schneider Electric a New York-i Klímahéten

A napenergia-termelés és -tárolás kombinációjára épülő mikrohálózatok, a gazdaságot erősítik, az energiaszegénység elleni sikeres küzdelem alapjai pedig azok a helyi kormányzati kezdeményezések lehetnek, amelyek az üzemanyagár változásának való kitettséget csökkentik.

Ez derül ki a Schneider Electric elemzéséből. A vállalat a New York-i Klímahét (Climate Week NYC) alkalmából egy vízgazdálkodásról szóló amerikai felmérés eredményeit is nyilvánosságra hozta, valamint bejelentett egy új kezdeményezést is, ami digitális ikrek megalkotásával teszi lehetővé, hogy pontosabb képünk legyen egyes termékek karbonlábnyomáról.

A már most rendelkezésre álló energetikai technológiák versenyelőnnyé változtatására szólította fel a gazdasági szereplőket a Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat a 2025-ös New York-i Klímahét alkalmából. A vállalat álláspontja szerint ez a megközelítés erősítheti a helyi gazdaságok ellenállóképességét és megalapozhatja a jövő hatékony iparágait.

„A világ egy energia-szuperciklusba lép, mivel a mesterséges intelligencia (MI), valamint a mobilitás, az épületeink és a különböző iparágak kapcsán egyaránt gyorsuló elektrifikáció figyelhető meg, miközben sok régió infrastruktúrája alig tud lépést tartani ezzel a folyamattal. Ezen a héten a kereslet, a hálózat és az ellátás terén olyan gyakorlati lépésekre koncentrálunk, amelyek javítják a megbízhatóságot, előre jelezhetővé teszik a költségeket, és gyorsabban növelik a kapacitást a városok, az iparágak és a közösségek számára világszerte”

– mutatott rá Jean-Pascal Tricoire, a Schneider Electric elnöke.

Sunrise, Looking Up, Hyatt Centre, Chicago, Illinois, America

Elosztott megoldások a megbízható energiaellátás érdekében

A Schneider Electric Fenntarthatósági Kutatóintézete (Sustainability Research Institute) a New York-i Klímahétre időzítve hozta nyilvánosságra az „Energy Poverty: Schneider Electric’s global vision for sustainable energy for all” című fehér könyvet, amely bemutatja, hogyan látja megvalósíthatónak a Schneider Electric, hogy globálisan mindenki számára elérhető legyen a fenntartható energia. A kiadvány három fő kihívást azonosít az energiaszegénység kapcsán, ezek a hozzáférés, a megfizethetőség és a megbízhatóság. A tanulmány kiemeli, hogy jelenleg a mérési módszertantól függően 685 millió és 3,3 milliárd közé tehető azok száma világszerte, akiket érint az energiaszegénység problémája. A fehér könyv gyakorlati megoldásokat javasol a helyzet kezelésére, amelyek középpontjában a napenergia-termelést és -tárolást kombináló mikrohálózatok kialakítása, valamint az üzemidőt növelő, a helyi gazdaságot erősítő és az üzemanyag-áringadozásnak való kitettséget csökkentő helyi kormányzati lépések állnak.

Megbízható vízellátás és üzleti prioritások

A Schneider Electric bemutatta egy, az Egyesült Államokban, felsővezetők körében, a vízgazdálkodásról készített felmérés eredményeit is. A kutatásból többek között kiderül, hogy az intelligens vízi infrastruktúra létrehozása jelenleg hol helyezkedik el a vállalati és önkormányzati prioritások között, és feltárja a célkitűzések és a tényleges cselekvés közötti szakadékot. A jelentés kiemeli a víz egyre növekvő szerepét az üzleti ellenállóképesség és a városi tervezés terén, és betekintést nyújt a vezetőknek az erőforráshiány kezelésébe.

Fenntartható termékek a digitális iker technológia segítségével

A fenntartható innováció felgyorsítására irányuló elkötelezettségének részeként a Schneider Electric elindította az LC-Analytics (Life Cycle Analytics) programot, egy úttörő kezdeményezést, amely mesterséges intelligenciát használ több ezer termék digitális iker verziójának létrehozására. Ez a megoldás lehetővé teszi az életciklus-elemzési (LCA) adatok – beleértve a termékek karbonlábnyomát – és a környezetvédelmi terméknyilatkozatok (EPD) automatizált létrehozását, jelentősen egyszerűsítve a termékek ökológiai szemléletű tervezésével kapcsolatos döntéshozatalt.

A Makersite-tal kötött partnerség révén a termék életciklusával kapcsolatos információkat beépítve portfóliójába, a Schneider Electric új lehetőségeket nyit meg termékei környezeti hatásának csökkentése érdekében. Az LC-Analytics hatékony katalizátorként szolgál a vállalat törekvésében, hogy termékeit szén-dioxid-mentessé tegye, és mérhető előrelépést tegyen egy fenntarthatóbb jövő felé.

A Schneider Electric a New York-i Klímahetén

A Schneider Electric jelentős szerepet játszik a szeptember 21-28. közötti New York-i Klímahéten. A vállalat vezetői és szakemberei több előadást tartanak és kerekasztal-beszélgetéseken vesznek részt.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Miközben az AI-felkészültségünk javul, a mesterséges intelligencia iránti bizalmatlanságunk fokozódik

Az idei AI Summiton debütált a 2025-ös AI Readiness Index, amelyet a Publicis Groupe Hungary megbízásából a PwC Magyarország készített el.

A magyarok AI-felkészültsége ugyan javult, de mindössze 4,44-es értéket ért el a tízfokú skálán a 2024-es 3,94-hez képest. A legismertebb AI-alkalmazás a ChatGPT, és a lakosság 42%-a rendszeresen használ mesterséges intelligencia eszközöket.

Jelentősen javult a magyar AI Readiness Index értéke

Idén a már 2000 főt meghaladó mintán végzett kutatás 5 szempont alapján vizsgálta az internetező lakosság mesterséges intelligenciával kapcsolatos tudását és attitűdjeit. Az eredmények azt mutatják, hogy a magyar AI Readiness Index jelentős javulást ért el: a 2024-es 3,94-es értékhez képest az összesített index 2025-re 4,44-es szintre emelkedett.

A különböző komponensek részletes elemzése során minden kategóriában növekedés látható. Az „Aktuális tudás” 3,75-ről 3,93-ra emelkedett, míg a „Kihasználás” területén szignifikáns a növekedés: 2,79-ről 3,56-ra, ami jól jelzi az AI-technológiák elterjedését és beépülését a mindennapi életbe. Ezt támasztja alá az „Átalakító hatás a magánéletben” (5,5-ről 6,09-re) és az „Átalakító hatás a munkában” (3,93-ról 4,59-re) kategóriák ugyancsak pozitív irányú elmozdulása is. Szintén nőtt az „Ajánlás” kategória értéke, 5,17-ről 5,72-re, ami az értékfelismerést mutatja a társadalom szemében.

AI a mindennapokban

Tavalyhoz képest másfélszer többen használnak AI-eszközöket: 26%-ról 42%-ra nőtt azok aránya, akiknek bármilyen mesterséges intelligencia alkalmazás része a mindennapjaiknak.

„Bár ez a növekedés örömteli, érdemes megvizsgálni, hogy ez a fejlődés mennyire kiemelkedő nemzetközi összehasonlításban. Vajon valóban gyorsabban alkalmazzuk az AI-t, mint más országok, vagy csak követjük a globális trendeket? Az ehhez hasonló kitekintés segíthet megérteni hazánk helyét a nemzetközi AI-felkészültségi versenyben”

– mutatott rá Lajtai Péter, a PwC Magyarország Data & AI területét vezető cégtársa.

Nem meglepő módon a legaktívabb felhasználók a Z generáció tagjai (71%), a tanulók (88%) és a szellemi munkát végzők (56%), azonban 2024-hez képest változott az, hogy mire használják az AI-t. A válaszok alapján 60% privát jellegű kérdésekre, 46% fordításra, 31% szövegírásra és 27% képgenerálására.

Greifenstein Jakab, a Publicis Groupe Hungary performance médiaigazgatója így foglalta össze az idei eredményeket:

„Az AI-technológia világa mindennél gyorsabban fejlődik, és ez a magyar lakosság hozzáállásán is látszik. A 2024-es felfutáshoz képest mára szignifikánsan nőtt a mindennapi felhasználók száma, ami egyértelműen mutatja, hogy ezek az eszközök szerves részei lettek az életünknek, és nem egy múló trendről beszélünk, mint oly sok korábbi technológiai innováció esetén.”

A ChatGPT a legismertebb

A ChatGPT nem csupán egy eszköz, hanem az AI-technológiák hazai integrációjának egyik ikonikus jelképe is lett. Spontán ismertsége 2025-re jelentősen megugrott, 22,6%-ra az előző évi 8,6%-ról, ezzel magasan az élen jár az ismert AI-eszközök listáján. A Gemini 6,2%-os ismertséggel második. Bár a Copilot széles körben alkalmazott munkahelyi környezetekben, de a személyes, mindennapi használata kevésbé elterjedt, spontán ismertsége mindössze 4%.

„A ChatGPT és a hozzá hasonló nagy nyelvi modellek-en működő megoldások, új dimenziót nyitnak az AI alkalmazások terén. Az LLM-alapú ügynökök nyelvértelmezési és döntéshozatali képességeik révén forradalmasítják az üzleti folyamatokat, de a tartalomgyártást, az automatizált kereskedést és az ügyfélszolgálatok működését is. Bár az AI már most is jelentősen növeli a produktivitást, az igazi átalakulás lehetősége még előttünk áll”

– nyilatkozta Lajtai Péter.

Az AI iránti bizalmatlanság nő

Míg 2024-ben 36% fogalmazott meg aggodalmakat a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, addig idén már 38% azok aránya, akiknek fenntartásaik vannak. Ez a növekvő aggodalom egyértelmű jelzés arra vonatkozóan, hogy az AI-technológiák terjedése által elérhető izgalmas lehetőségek számos problémát hordoznak. Leginkább a generált és a valós tartalmak keveredése, felismerése aggasztja a válaszadókat.

„A kutatásban megkérdezettek 66%-a fejezte ki aggodalmát az információk szűrésének nehézségével kapcsolatban, míg 53% már tapasztalja a félrevezető információk terjedését”

– hangsúlyozta Kelemen Ákos, a PwC Magyarország szakértője.

Figyelemreméltó annak a 35%-nak az aránya is, akik szerint nem lesz szükség lexikális tudásra az AI-nak köszönhetően.

A technológia gyors fejlődése és az AI-alkalmazások egyre szélesebb körű elterjedése hatalmas nyomást gyakorol a felhasználókra, akik egyre inkább tartanak az adatvédelemmel, megbízhatósággal és az átláthatósággal kapcsolatos kérdésektől. Márpedig ez a tendencia akadályozhatja az AI széleskörű elfogadását és olyan nehézségeket okozhat, melyek hosszú távon lassíthatják a technológia fejlődését és integrációját.

„Ahhoz, hogy hatékonyan tudjuk csökkenteni a mesterséges intelligencia okozta aggodalmakat, egyrészt biztosítani kell az AI-rendszerek működésének átláthatóságát és megbízhatóságát, másrészt a felhasználók kritikus gondolkodását és médiatudatosságát is fejleszteni kell. Ezek a lépések kulcsfontosságúak annak érdekében, hogy az AI-technológiákat sikeresen és biztonságosan integrálni tudjuk a mindennapokba, megerősítve ezzel az AI-alkalmazások iránti bizalmat a jövőben”

– tette hozzá a szakember.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!