Ipar
Hét országjárás 103 állomásán 5700 érdeklődőt ért el a Kamara
A vállalkozók kerültek a középpontba a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2025 őszén megrendezett hét országjárásán, amelyek minden vármegyébe eljutottak és összesen 3200 vállalkozót és 2500 reménybeli, leendő vállalkozót értek el.
A Kamara megújult vezetése a szemléletváltás jegyében meghirdette a kamarai reneszánszt, amelynek részeként indultak el az országjárások. Az eseménysorozatokon a jövő kihívásaira készítették fel a résztvevőket az üzleti alapok, a vállalkozásindítás, a generációváltás, a beszállítás, az innováció, a kiberbiztonság és a mesterséges intelligencia területén.
Az alapításának idén 175. évfordulóját ünneplő Kamara minőségi szintre emelte a szervezet és a területi kamarák együttműködését a vállalkozókkal. Az országjárásokon kapott információk kézzelfogható segítséget nyújtanak a vállalkozóknak, a korábbi években nem volt példa arra, hogy néhány hónap alatt ennyi céget érjen el a Kamara hasonló eseményeken.
A Vállalkozói Iránytű képzés 18 helyszínen, összesen 296 aktív résztvevővel zajlott. A legnépszerűbb témák az üzleti alapok és üzleti modell tervezés, a pénzügyi tervezés és árazás, valamint a marketing és online kommunikáció voltak. A résztvevők visszajelzései minden várakozást felülmúltak: a tananyagot 86% „nagyon jónak” értékelte, a tanultakat 100% alkalmazhatónak tartja, 67% „nagyon sok” új ismeretet szerzett, a képzés pedig 100%-os ajánlási aránnyal zárt, a résztvevők egyharmada szerint a színvonal meghaladta az elvárásokat. A program így nem csupán gyakorlati tudást adott, hanem inspiráló közösségi élményt és értékes kapcsolatépítési lehetőséget is biztosított a fiatal vállalkozók számára.
A Nulladik lépés – Vállalkozásismereti Roadshow mindössze két hónap alatt országszerte 19 vármegyében és Budapesten, összesen 21 helyszínen zajlott, és csaknem 2500 fiatal vett részt az egynapos képzéseken. Már most több mint húsz pályázat érkezett a kapcsolódó mentorprogramra, ez a szám várhatóan meghaladja majd az ötvenet. Ismert vállalkozók – köztük a Lipóti Pékség, a VakVarjú étteremlánc és Tomán Szabina – személyes előadásai minden helyszínen zsúfolásig megtöltötték a termeket, a fiatalok pedig nemcsak az előadásokon voltak aktívak, hanem a szünetekben is sorban álltak, hogy saját vállalkozói ötleteikről kérjenek tanácsot az oktatóktól és a vendégektől.
A Generációs mozaik – Erő a különbségekben! országos képzéssorozat 17 helyszínen zajlott, 359 jelentkezővel, akik közül 243-an sikeresen teljesítették a képzést és tanúsítványt szerzett. Az oktatók naprakész példákkal szemléltették a generációk közötti kommunikáció és együttműködés kihívásait, míg a csoportos feladatok és esettanulmányok közvetlen felismeréseket hoztak a munkahelyi gyakorlatokkal kapcsolatban. A programmal az országos kamarai együttműködés eredményeként a résztvevők pozitívabb szemléletet alakítottak ki a különböző korosztályokról, miközben a képzés stabil alapot teremtett a kamara felnőttképzési kínálatának további bővítéséhez.
Az Országos Kamarai Beszállítói Program lehetőséget teremtett a nagyvállalatok és a hazai kkv-k közötti közvetlen kapcsolatépítésre. A programsorozaton összesen 86 nagyvállalat és 1013 regisztrált beszállító vett részt, az érintettek 1457 tárgyalást folytattak le. Ezek az adatok a Kamara által eredetileg kitűzött célok csaknem másfélszeresét érik el. A Heves Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara által 2014 óta minden évben megszervezett beszállítói fórum mintájra szervezte meg az országos kamara a hét állomásos programsorozatot. Budapest mellett Debrecen, Győr, Kecskemét, Miskolc, Pécs és Tatabánya látta vendégül a roadshow-t. A programokon előre ütemezett, 15 perces szakmai egyeztetések biztosították a célzott kapcsolatfelvételt a vállalkozások és a nagyvállalatok képviselői között.
Az országos innovációs roadshow-n 350 vállalkozás kapott gyakorlati útmutatást a fejlesztések beindításához, megismerkedhettek a legújabb technológiai trendekkel, a pályázati lehetőségekkel és a sikeres innovációs stratégiákkal. A vállalkozások egyértelműen a GINOP Plusz 2.1.3-24 pályázat iránt érdeklődtek leginkább: a résztvevők többsége a támogatási összeg tervezett duplázásáról, a pályázat negyedik körének várható indulási időpontjáról, a sikeres pályázatíráshoz és megvalósításhoz szükséges gyakorlati tapasztalatokról, valamint a már lezárt és eredményesen végrehajtott projektek konkrét példáiról érdeklődött. Az Egerből indult eseménysorozat Szombathelyre, Pécsre, Kecskemétre, Gödöllőre és Nyíregyházára látogatott el a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM), a Kamara, valamint háttérintézmények együttműködésében. Kiemelkedő érdeklődés kísérte a gödöllői állomást, ahol Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter személyesen tartott előadást, és közvetlenül válaszolt a vállalkozók kérdéseire.
A Kiberbiztonsági védőháló a kkv-szektor számára című rendezvénysorozat a három budapesti alkalom mellett Debrecenbe, Miskolcra, Győrbe, Szegedre, Nyíregyházára, Veszprémbe és Kecskemétre látogatott el. Összesen 130-an vettek részt a Kamara Vállalkozásfejlesztési Programja és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) közös workshopjain, amely a NIS2 auditra készítette fel a vállalkozásokat. Az audit kötelező a kritikus infrastruktúrát üzemeltető cégek számára az EU kiberbiztonsági irányelvének megfelelően, hogy biztosítsák rendszereik védelmét és a kiberfenyegetésekkel szembeni ellenálló képességüket. A rendezvénysorozat a digitális átállás és a kiberfenyegetések növekedése miatt kialakult vészhelyzetre reagál, amely különösen a kkv-kat érinti.
Az Üzleti siker a mesterséges intelligenciával digitalizációs nap a kkv-k számára országjárás 24 állomásán összesen 1100-an vettek részt. A Modern Vállalkozások Program 2.0 (MVP 2.0) keretében az országjárás szeptembertől decemberig négyszer a fővárosba, 16 alkalommal megyeszékhelyre, és négyszer olyan városba látogatott el, ahol működik területi kamara. Minden állomáson részt vehettek az érdeklődők a Digitális Ébresztő nevű, mesterséges intelligencia szemináriumon, emellett az Irányító Hatóság képviselői a forrásokról, informatikai cégek pedig digitális megoldásokról és az általuk elérhető üzleti előnyökről tájékoztatták az érdeklődő cégeket. A 2026-ban is folytatódó, összesen 90 állomásos sorozat a Digitális Megújulás Operatív Program Plusz (DIMOP Plusz) keretében valósult meg. Az MVP 2.0 részeként a rendezvények mellett ingyenes, személyre szabott szakértői tanácsadással segítik a magyar cégek digitális átállását és versenyképességük növelését.
Mindezek mellett a részben az MKIK tulajdonában lévő, a magyarországi vállalkozások finanszírozását, fejlesztését segítő KAVOSZ Zrt. is tartott ősszel egy 15 állomásos országjárást, amelyen a szervezet kedvezményes konstrukciói mellett részletesen bemutatták a Demján Sándor Tőkeprogramot is, amely a tőkefinanszírozás új formáját kínálja a hazai vállalkozások számára.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Dominálnak a személyes kapcsolatok a hazai villanyszerelőknél
Az új termékekről és megoldásokról főként személyes kapcsolataik révén tájékozódnak, részletes technikai információt leginkább a gyártói weboldalakról gyűjtenek, viszont ha munka közben szakmai segítségre van szükség, akkor elsősorban kollégáikra támaszkodnak – többek között ez derült ki a Schneider Electric magyarországi villanyszerelők körében végzett felméréséből.
A kutatás arra is rámutatott, hogy a termékek kiválasztásánál a minőség és a megbízhatóság a legfontosabb szempont a hazai villanyszerelők számára.
Honnan tájékozódnak az újdonságokról, kitől kérnek szakmai segítséget, ha elakadnak egy munka során, hogyan tanulják meg az új dolgokat, mennyire nyitottak arra, hogy képzéseken vegyenek részt – többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ a Schneider Electric átfogó, magyarországi villanyszerelők körében végzett kutatása. A felmérésben résztvevő 343 szakember válaszai alapján jól látszik, hogy a személyes kapcsolatok továbbra is kulcsfontosságúak a munkájuk során, de egyre többen élnek a digitális eszközök nyújtotta lehetőségekkel is.
Nyitottak a tanulásra a hazai villanyszerelők
Ehhez megfelelő eszközökre is szükség van, és a felmérés alapján a mobiltelefon toronymagasan vezet: a válaszadók 60%-a ezt használja leggyakrabban a munkájához. A második legnépszerűbb mobileszköz a laptop, a válaszadók közel harmada támaszkodik erre a készülékre munkája során, míg a táblagépet és az asztali számítógépet összesen 10 százalék preferálja. Mindössze egy válaszadó jelezte azt, hogy egyiket sem használja a felsorolt berendezések közül.
A kutatásban résztvevők közel fele a szakmai támogatások közül a technikai útmutatókat és kiadványokat preferálja. Tíz százalék körül van a gyakorlati, személyes jelenléttel járó képzéseket és a gyártó képviselőjével történő konzultációt preferálók aránya, és a válaszadók 7-7 százaléka jelezte, hogy inkább az online képzésekre vagy a mobilalkalmazásokra, konfigurátorokra támaszkodik.
A felmérés egyik fontos tanulsága, hogy a hazai villanyszerelők nyitottak arra, hogy új dolgokat tanuljanak. A válaszadók több mint fele biztosan részt venne online képzéseken, további 44 százalék pedig azt jelezte, hogy nyitott rá, de a témától is függ, hogy bekapcsolódna-e az oktatásba. A kutatásban résztvevő szakemberek mindössze 4 százaléka nem venne részt online képzésben.
A személyes jelenléttel járó oktatások esetében kicsit más a helyzet, a válaszadók 56 százaléka akkor csatlakozna ilyen programhoz, ha számára releváns tartalommal fut, 37 százalék viszont teljes mértékben nyitott ilyen képzésre, az elutasítók aránya pedig 7 százalék.
Személyes kapcsolatok
A felmérés alapján a kommunikációs platformok közül az e-mail az elsődleges, a válaszadók 90 százaléka ilyen formában szeretne ajánlatokat, híreket, technikai információkat kapni. A Viber, a Facebook Messenger, valamint a telefonhívások főként a gyors információcserék esetében jöhetnek szóba. Ha viszont arról van szó, hogy az új termékekről, technikai megoldásokról milyen forrásból tájékozódnak a hazai villanyszerelők, akkor egyértelműen a személyes kapcsolatok dominálnak.
Minőség és megbízhatóság
A felmérés során a Schneider Electric rákérdezett arra is, hogy a villamossági termékek kiválasztásakor milyen szempontok alapján döntenek a hazai villanyszerelők. Messze a legfontosabbnak a minőség és megbízhatóság bizonyult, a válaszadók 81 százaléka helyezte ezt első helyre, míg az ár és a műszaki támogatás egyaránt 5-5 százalékuknál számít döntő tényezőnek.
„A kutatásból jól látszik, hogy bár a személyes kapcsolat továbbra is fontos a villanyszerelőknek, egyre többen nyúlnak digitális eszközökhöz és online tartalmakhoz, amikor információra van szükségük vagy elakadnak munka közben. A Schneider Electric ezt felismerve hozta létre a mySchneider alkalmazást, amelyen keresztül a felhasználók kapcsolatba léphetnek az ügyfélszolgálattal, elérhetik szakértőinket, vagy akár böngészhetnek a műszaki kiadványokban, katalógusokban is. Ráadásul most extra lehetőséget is kínálunk a hazai villanyszerelőknek a mySchneider Hűségprogram révén, amelyben szinte minden Schneider Electric termékvásárlás számít. A kezdeményezésben részt vevő szaküzletek országos hálózatában vásárlásaikkal pontokat gyűjthetnek a villanyszerelők, amiket értékes ajándékokra válthatnak be, emellett pedig élvezhetik a szakmai közösség további előnyeit is”
– mondta el Géczy Áron, a Schneider Electric magyarországi marketingigazgatója.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Az AI kilépett a chatablakból: 2026-ban már helyettünk foglal, vásárol és dönt
2025 nagy nyertesei: azok a weboldalak, amelyek megtanulták etetni az AI-t.
A mesterséges intelligencia új szintre lépett: 2026-ban az agentic AI modellek váltják fel a hagyományos, statikus „kérdezz–felelek” alapú chatbotokat. A technológia nemcsak a marketinget és az ügyfélszolgálatot formálja át, hanem az online vásárlás, a keresés, a szolgáltatásfoglalás és az üzleti adatkezelés teljes ökoszisztémáját is – derül ki a JabJab digitális marketing ügynökség legfrissebb AI Traffic Index elemzéséből.
„A következő nagy digitális forradalom nem a chatbotokról, hanem az autonóm AI-agentekről szól, amelyek maguktól keresnek, választanak, foglalnak, vásárolnak és üzleti döntéseket készítenek elő. Mindez azt jelenti, hogy a következő években már nem csak emberek lesznek a célközönségünk, hanem autonóm szoftverek, amelyek önállóan döntenek. Ez gyökeresen új játékszabályokat jelent minden digitális szereplő számára”
– mondja Geiger Tamás, a JabJab Online Marketing operatív vezetője.
Stabil és növekvő organikus forgalmat mér a JabJab AI Traffic Index
Három évvel az LLM-eszközök (AI-asszisztensek, amelyekkel beszélgetni lehet) berobbanása után egyértelműen látszik, hogy a mesterséges intelligencia alapjaiban formálja át a felhasználói döntéshozatalt. Eközben a korábban várt drasztikus organikus forgalomcsökkenés továbbra sem következett be. A JabJab digitális marketing ügynökség legfrissebb elemzése szerint a forgalom nemhogy stabil maradt, de több területen látványosan nőtt is 2025 negyedik negyedévében.
Az AI Traffic Index vizsgálat – melyet az ügynökség negyedévente elkészít – 12 szegmens adatait dolgozza fel, a hírportáloktól a piactereken és elektronikai webáruházakon át egészen a drogériákig és szállásaggregátorokig. A korábbi 6-ról 12-re bővített mintában visszatükröződik az előző kutatási eredmény: a mesterséges intelligencia eszközök szerepe egyre meghatározóbb, de nem vesznek el forgalmat a weboldalaktól, sokkal inkább új típusú csatornát nyitnak.
Az AI a karácsonyi vásárlásba is belépett
Az év eleji februári és májusi forgalmi csúcsok után 2025 szeptemberében újabb, kiemelkedő hullám érkezett. Ez azt mutatja, hogy a felhasználók már nemcsak az azonnali problémák megoldásához használják az AI-t, hanem komplexebb élethelyzetek – például éves tervezés vagy karácsonyi vásárlás – előkészítéséhez is. Az év végi adatok alapján az elektronikai webáruházak voltak a 2025-ös év utolsó negyedévének egyik nagy nyertesei. Az AI-eszközök itt nemcsak inspirációt adtak, hanem valódi forgalmat is tereltek, különösen a termék-összehasonlításoknál. A drogériák számára a „last minute” ajándékozási időszak hozott kiugrást. A receptoldalaknál az októberi keresési hullám a mesterséges intelligencia inspiráció szezonális szerepét mutatja. A szállásaggregátoroknál a téli és nyári utazástervezéshez kapcsolódó mesterséges intelligencia használat egyértelmű csúcsokat rajzolt ki – derül ki a JabJab AI Traffic Index elemzéséből.
Az AI már nem csak válaszol – hanem cselekszik is
Míg a generatív AI (pl. a korai ChatGPT-verziók) elsősorban szövegeket gyártott és statikus információt adott, addig az agentic AI már önállóan megérti a célt, megtervezi a szükséges lépéseket, külső rendszerekkel kommunikál, lekér adatokat és engedély esetén végre is hajt műveleteket, akár foglalást, vásárlást vagy adatfrissítést. Egy olyan egyszerű utasítás, például, hogy „Foglalj 3 napos berlini üzleti utat 500 eurón belül!” több tucat háttérfolyamatot indít el: ár-összehasonlítást, készletellenőrzést, ajánlatoptimalizálást és akár tranzakciót is. Ez a működés pedig nem más, mint a digitális asszisztensek teljes újradefiniálása. A cégeknek most nemcsak a felhasználók, hanem a döntést hozó AI-agentek számára is érthetővé kell tenniük adataikat.
Ahol döntés születik, ott kockázat is van – új governance kell
Az autonóm AI-agentek megjelenése nemcsak technológiai, hanem stratégiai és etikai kihívás is. A JabJab szakértői szerint a legnagyobb kockázatok a hibás adatsorok alapján hozott AI-döntések, a felelősségi körök elmosódása, az érzékeny adatok nem megfelelő kezelése, a külső API-k felé történő véletlen adatszivárgás, valamint a reasoning (érvelés) hibái lehetnek.
„A vállalatoknak most kell eldönteniük, milyen mértékben adnak át jogköröket az agenteknek, és hol tartják meg az emberi kontrollt. A ‘human-in-the-loop’ megoldás lesz az egyik legfontosabb védekezési pont”
– hangsúlyozza Geiger Tamás.
Nem a jövő, ez már a jelen: aki kimarad, lemarad
Az agentic AI nem ígéret, nem koncepció és nem távoli fejlesztés: 2026-ra valós üzleti szereplővé vált. Azok a vállalatok, amelyek strukturált adatokkal láthatóvá válnak az agentek számára, az API-kon keresztül cselekvőképessé teszik rendszereiket, kompatibilissé teszik adatforrásaikat és világos AI-jogköröket határoznak meg, óriási versenyelőnyhöz jutnak a tranzakcióalapú mesterséges intelligencia világban. A többieket viszont kétségkívül átugorják az agentek és velük együtt a fogyasztók is.
Az AI Traffic Index elemzés teljes tartalma és a trendeket bemutató grafikonok elérhetők a JabJab weboldalán.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Űrhajókon is használt megoldással csökkentik 30–50 százalékkal a szennyvíztisztító telepek energiaigényét
Magyarországon naponta nagyjából 2,5-3 millió köbméter szennyvíz termelődik, azaz körülbelül 2-3 hét alatt egy Velencei-tónyi szennyvizet kell megtisztítania a rendszereknek. Könnyen belátható, hogy ilyen mennyiség mellett egyáltalán nem elhanyagolható tétel a tisztítás kapcsán felhasznált energia. Az új technológiai megoldások ezt akár 30-50 százalékkal is csökkenthetik – ilyen téren is fenntarthatóbbá, zöldebbé téve a környezetvédelem érdekében zajló folyamatokat.
Elsőre távolinak tűnik egymástól az űrtechnológia és a szennyvíztisztítás világa, a mérnöki kihívások azonban meglepően hasonlóak. Mindkét területen folyamatos, megszakítás nélküli működésre van szükség, minimális karbantartási lehetőséggel, miközben egyetlen meghibásodás az egész rendszer működését veszélyeztetheti. Az űrben ez egy küldetés végét jelentheti, a szennyvíztisztításban pedig biológiai folyamatok leállását, súlyos üzemzavarokat és energiapazarlást.
Hogy miért? Mert a szennyvíztisztítás során a „munkát” végző baktériumok oxigén nélkül elpusztulnak. Ha a levegőztetés megszakad, a tisztítás nem lassan, fokozatosan romlik le, hanem gyorsan összeomlik. Nem véletlen, hogy egy átlagos telepen a levegőztetés a teljes energiafelhasználás akár felét is kiteheti.
„Naponta csak Budapesten 250-300 ezer köbméter szennyvíz keletkezik, azaz van nap, amikor 150 ötvenméteres medencényi mennyiségét kell megtisztítania a rendszereknek. A folyamat kulcsa a levegőztetés – ezért is fontos, hogy mennyi energiával és milyen üzembiztonsággal tudjuk ezt megoldani. Kevesen gondolnák, de a hatékonyabb levegőztetéshez használt legmodernebb megoldások egy része eredetileg az űrkutatásban született meg”
– magyarázza Gampel Tamás, a számos vízművel együttműködő Xylem Water Solutions Hungary értékesítési vezetője.
Űrhajókon is használt alkatrészt szereltek be a szennyvíztelepre
Az ún. levegőcsapágyas technológia – amelyet korábban extrém körülmények között, például rakéták üzemanyagszivattyúiban alkalmaztak – ma már a szennyvíztisztításban is komoly energia- és költségmegtakarítást tesz lehetővé.
A megoldás lényege, hogy a szerkezetek mozgatását végző elemekben olyan csapágyakat használnak, amelyekben nincs kenőanyag, azt levegővel helyettesítik.
„Az űrhajók üzemanyagszivattyúiban folyékony hidrogént és oxigént kell mozgatni extrém alacsony hőmérsékleten. Élet és halál múlik ezeken a szerkezeteken, nem lehet olyan megoldásra építeni, ami kenőanyagtól függ. A rendszernek súrlódásmentesen kell működnie. Ezt a megoldást emeltük át a vízművekben alkalmazott ún. fúvóknál is. A hagyományos fúvókban a folyamatos üzem együtt jár mechanikai súrlódással, kenőanyag-használattal és kopással. Ezek mind energiaveszteséget okoznak, miközben növelik a karbantartási igényt és a meghibásodás kockázatát. Ami az űrben a sikeres küldetések esélyét növeli, az itt a földön a leghétköznapibb szükségleteink kapcsán segít minket, hogy fenntarthatóbban végezzük el a szennyvíz-tisztítással járó munkát”
– foglalta össze Gampel Tamás.
Bár sok víztelepen még mindig működnek régebbi típusú eszközök, ezek hosszú távon drágák és nem elég hatékonyak. Rövid távon a beszerzésük olcsóbb lehet, de lényegesen több energiát fogyasztanak, és kevésbé hatékonyak a modern megoldásoknál.
„A tapasztalatok szerint egy korszerű, levegőcsapágyas fúvóra való átállás tipikusan 30 százalék körüli energiamegtakarítást hoz, de megfelelően megtervezett, komplex rendszereknél – például más levegőztetési technológiákkal kombinálva – ez akár 50 százalék is lehet”
– mondja Gampel Tamás.
Lebegés súrlódás nélkül: az ezüst aranyat ér
A levegőcsapágyas technológiánál a tengely nem szorosan illeszkedik a csapágyba, hanem egy mikroszkopikus légrés választja el tőle. Indításkor még van minimális érintkezés, de ahogy nő a fordulatszám, a tengely saját maga alatt légpárnát hoz létre, és „lebegni” kezd. A fém-fém érintkezés megszűnik, nincs szükség folyékony kenőanyagra, a súrlódás drasztikusan csökken.
Mivel a szerkezet indításakor elkerülhetetlen a súrlódás, az összeérő felületeket apró ezüstszemcsékkel vonják be, amelyek a hő hatására ideiglenesen védőréteget képeznek, majd lehűléskor megszilárdulnak. A kenőanyag szerepét így gyakorlatilag egy nem gyúlékony, „folyékony fém” tölti be. Ezt az űrhajókon használt megoldást alkalmazzák sikeresen a víztechnológiában is.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
A bértranszparencia egy kultúraváltási sokk, amire a cégek többsége nem áll készen
-
Gazdaság2 hét ago
IT-tehetségek reflektorfényben – átadták a K&H STEM pályázat elismeréseit
-
Ipar2 hét ago
Itt az utolsó esélyünk a GMO-k kontrollálására
-
Gazdaság2 hét ago
Elektronikus aláírás féláron az önkéntes kamarai tagoknak
-
Okoseszközök2 hét ago
Kipchogéval közösen fejlesztett új futóórát mutat be a Huawei
-
Ipar2 hét ago
Mapei: az építési engedélyek megugrása már az élénkülés előjele
-
Gazdaság2 hét ago
Az alkalmazkodóképesség lett az üzleti siker kulcsa – Forvis Mazars C-suite Barometer 2026
-
Egészség2 hét ago
Egy évtizeden belül megduplázódhat az info-bionika piaca











