Mozgásban

Önálló beavatkozásra képes fékrendszert fejleszt a Continental és a Pannon Egyetem

Az autonóm járművekben is alkalmazható brake-by-wire fékrendszer és szoftver szenzoraihoz kapcsolódó kutatási és fejlesztési tevékenységet is átfogja az együttműködés

A Continental technológiai vállalat tovább erősíti Magyarországon a fejlesztési és kutatási tevékenységét a Pannon Egyetemmel közösen, amelyhez a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap is hozzájárul 758 millió forint támogatással.

Az összesen 2 milliárd forint költségvetésű, hároméves projekt megvalósításában a Continental veszprémi és budapesti fejlesztési központjai vesznek részt, amely három egymásra épülő ipari kutatási és kísérleti fejlesztési folyamatot céloz megvalósítani.

A program a vezetőt támogató fejlett járműtechnológiai megoldások alapvető és biztonságkritikus elemét, az önállóan is beavatkozásra képes fékrendszer fejlesztését tűzi ki célul. A munkaterv részét képezi a szimulációs- és gyártási tesztelésre alkalmas tesztkörnyezet kialakítása és annak fejlesztése. A munkaterv céljai között szerepel, hogy a szenzor-fúziós, modell-referenciás és korszerű jelfeldolgozási eljárásokkal sikerüljön megbecsülni azokat a nem mérhető paramétereket, amelyek hasznos kiegészítő információkat adnak az alacsony szintű fékvezérlő szabályozási körnek és a magasabb szintű döntéshozatali rendszereknek, mint a vészfék asszisztens, adaptív sebességtartó funkció, gyalogosvédelmi és ütközéselkerülési rendszerek. A kutatás-fejlesztés folyamata kiterjed arra a szimulációs környezetre is, amelyben a fékvezérlőbe integrálásra kerülő innovatív megoldások tesztelése és validálása is megvalósul.

„A tavalyi évben megerősítettük a teljes értékláncunkat átfogó fejlesztési-gyártási-tesztelési képességünket és bővítettük az új generációs menetbiztonsági termékeink gyártását Magyarországon. Most a feladatunk kompetenciánk és tudásunk kiterjesztése, melyhez a Pannon Egyetem együttműködésére is számíthatunk. Az elmúlt két évtized eredményes munkája az egyetemmel most új szintre lép, támogatva vállalatunk célkitűzéseit és a fiatal tehetségek fejlődését hazánkban“

– emelte ki Pápai Tamás, a veszprémi Continental ügyvezető igazgatója.

Fejlett technológia a biztonságos közlekedés szolgálatában

A közlekedés biztonságának egyik fő eleme a jármű menetbiztonságának a kérdése, ami a gépjármű úton való viselkedését jelenti, melyet több tényező is befolyásol. Többek között a tapadás és a gépjárműre ható fizikai erők, mint az egyenes és oldal irányú gyorsulási erők, valamint a perdület. Ennek megfelelően a mai korszerű gépjárművek egyik kötelező és – a menetbiztonság elősegítését támogató– lényeges eleme az önmagától is beavatkozni képes fékrendszer.

„A Continental budapesti Mesterséges Intelligencia fejlesztő központja mindehhez azzal a megoldással járul hozzá, amely a fejlesztésnél a cég szenzoraiból származó adatokra építve egy olyan környezeti modellt hoz létre, amelynek segítségével képessé válik a gépjármű a környezeti-, közlekedési- és útviszonyokat felmérni és ez alapján a lehető legoptimálisabban felkészülni az adott szituációban szükséges fékezésre.”

– mondta el Lóránd Balázs, a budapesti Mesterséges Intelligencia fejlesztési központ vezetője.

A projekt célja, hogy növelni tudja egy új generációs brake-by-wire és hagyományos elvet követő elektronikus fékrendszer megbízhatóságát, pontosságát és hatékonyságát, mégpedig az innovatív keréksebesség- és szoftverszenzorok, illetve a mesterséges intelligencia alapú jelfeldolgozási és öndiagnosztikai algoritmusok által.

Több, mint húsz éves együttműködés a tehetségekért Veszprémben

„Az együttműködés tématerülete több mint egy évtizede a Pannon Egyetem nemzetközi szintű kutatás-fejlesztési tevékenységének fókuszában áll, így erős tudományos alapokra építve tudjuk kiemelt stratégiai partnerünkkel, a Continental technológiai vállalattal közösen a pályázat ambíciózus, XXI. századi célkitűzéseit megvalósítani. Bízom benne, hogy közös munkánk kézzelfogható eredményei a gazdasági és társadalmi hasznosság mellett oktatóink innovációs szemléletének erősítéséhez, képzéseink tematikájának korszerűsítéséhez, sőt a műszaki pálya iránti érdeklődés felkeltéséhez is hozzájárulnak“

– hangsúlyozta Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora.

A veszprémi Continental és a Pannon Egyetem közötti együttműködés 2000-re nyúlik vissza, amikor a két fél megkötötte az első keretszerződését egymással, hogy összehangolják a tudományos kutatás, fejlesztés és szakemberképzés megvalósulását. 2010-től a szakmai együttműködés folyamatosan fejlődött, a Mérnöki Kar mechatronikai mérnök mesterképzésén elindult a Continental járműrendszertechnikai szakirány.

2013-tól a Műszaki Informatikai és a Gazdaságtudományi Karral is szorosabb lett a kapcsolat, a gyár azóta fogad egyetemi hallgatókat szakmai gyakorlat letöltésére, rendszeressé váltak a szakmai előadások. 2016 szeptemberében a vállalat két féléves tantárgyat is indított, Autóipari szoftver- és hardverfejlesztés a gyakorlatban I-II néven, melyre azóta állandósult a hallgatói túljelentkezés az egyetem Műszaki Informatikai Karán. A gyakorlatorientált oktatás célja, hogy a fiatalok megismerkedjenek a járműipari fejlesztés alapjaival, majd erre épülve a járművekben lévő szenzorokkal, az alapvető szoftver-rendszerekkel, a biztonságkritikus rendszerekkel és további, gépjárművekben lévő szoftver-rendszerekkel. Mindemellett képet kapnak a Continental veszprémi telephelyén zajló fejlesztésekről és eljárásokról, és az autóiparba való betekintés után, akár jövőbeli munkatársakká válhatnak.

Egyetemi szakesteken és állásbörzéken évek óta jelen van a vállalat, melynek célja a hallgatókkal való szorosabb kapcsolattartás kiépítése, a tehetségek korai beazonosítása és számukra karrierlehetőségek biztosítása.

A Continental fejlesztési tevékenysége Magyarországon

Az elmúlt években a Continental hazánkban is jelentősen növelte a magasabb hozzáadott értékű, fejlesztési és kutatási tevékenységét, összhangban a vállalat globális stratégiájával. A veszprémi fejlesztő központ már 2001 óta a legutóbbi generációs járműdinamikai és menetbiztonsági megoldásokat biztosítja nemzetközi ügyfeleinek, melyeket laborunkban és valós környezetben, a saját tesztpályájukon tesztelnek. A budapesti mesterséges intelligencia fejlesztő központ 2018- ban kezdte működését a Continental nemzetközi fejlesztési HUB-jaként, ahol jelenleg már több, mint száz munkatárs dolgozik, köztük deep learning és szenzor fúziós szakértők, szoftverfejlesztők az önvezetéshez és a fejlett vezetéstámogató funkciókhoz szükséges környezet érzékelési megoldásokon. A tavalyi évben hatalmas előrelépést jelentett az NVIDIA és az IBM technológiájára épülő hatalmas számítási kapacitás felépítése, amely segítségével a neurális hálókon végzett számítási műveletekhez szükséges idő hetekről órákra csökkent le.

Related Topics:AI beavatkozás budapest Continental egyetem fékrendszer garázs intelligencia járműtechnológia mesterséges MI önálló pannon veszprém

Up Next

Tavaszi abroncscsere – nem éri meg halogatni

Don't Miss

A futásteljesítmény-csalás a használt autó értékét illegálisan akár 25 százalékkal is növelheti

Mozgásban

A mesterséges intelligencia válaszhatja ki a jövő céges autóját?

A céges autó korábban elsősorban státuszszimbólum volt. Ma munkaeszköz és mobilitási megoldás, amelynek a hatékonysága és fenntarthatósága is fontos szempont.

„A presztízse nem tűnt el, de egyre inkább racionális gazdasági döntések mögé kerül”

– hangsúlyozta Takács László, a Schiller Flotta Kft. ügyvezetője és a Schiller Autó Család Zrt. cégvezetője.

A vállalati autók piaca alapvetően stabil, sőt hosszabb távon inkább növekedési pályán van Magyarországon. A cégek számára a mobilitás továbbra is kulcsfontosságú üzleti eszköz, különösen az értékesítésben, a szervizben vagy a logisztikában.

Škoda Octavia Combi

A flottapiacot érintő markáns változás, hogy az utóbbi 2-3 évben az ügyfelek már sokkal tudatosabban vizsgálják a teljes üzemeltetési költséget. Míg korábban a vételár dominált a döntésben, ma már egyre több vállalat nézi az üzemanyagköltséget, a szervizigényt, a maradványértéket és a fenntarthatósági szempontokat is.

Költséghatékony megoldások előtérben

A kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) igyekeznek racionalizálni. Egyre többen keresik a kisebb fogyasztású, gazdaságosan üzemeltethető modelleket, valamint egyre élénkebb az érdeklődés a hibrid és elektromos járművekkel kapcsolatban a Schiller Autó Család tapasztalatai szerint. Ugyanakkor a cégek többsége még mindig nagyon pragmatikusan dönt: azt a technológiát választják, amely az adott használati profil mellett a legköltséghatékonyabb.

Mindez azzal is magyarázható, hogy az elmúlt évben több költségelem is emelkedett a flottakezelésben, de leginkább a szerviz- és alkatrészköltségek, valamint a biztosítási díjak növekedése volt érzékelhető. Az autók technikai szempontból egyre összetettebbek, ami a javításokat is drágábbá teszi, miközben az alkatrészárak és a munkadíjak is emelkedtek. Emellett a biztosítási piacon is jelentős díjkorrekciók történtek. A vállalatok ezért ma sokkal inkább a teljes üzemeltetési költséget nézik, nem csak az autó beszerzési árát.

Dinamikusan bővülő szektorok

A flottabővítés leginkább azokban az iparágakban látszódik, ahol a mobilitás közvetlenül kapcsolódik a bevételtermeléshez. Ezek közé tartoznak például a szolgáltató cégek, a gyógyszeripari és FMCG értékesítési hálózatok, valamint a műszaki szervizhálózatok, ahol az autó gyakorlatilag munkaeszköznek tekinthető. Ezzel szemben a gazdasági bizonytalanság hatására egyes iparágak inkább optimalizálják a flottáikat. Kevesebb autót tartanak, vagy hosszabb ideig használják a meglévő járműveket.

Telematikai támogatás

A vállalati flották gazdaságosabb üzemeltetését teszi lehetővé a telematikai rendszerekben rejlő lehetőségek kiaknázása. Ezek a rendszerek ma már messze többet tudnak annál, hogy megmutassák, fizikailag merre jár egy autó. A fejlettebb flottáknál egyre inkább használják az adatokat vezetési stílus elemzésére, üzemanyag-fogyasztás optimalizálására és a járműhasználat hatékonyságának mérésére.

„Az adatokból például jól látszik a túlzott gyorsítás, a hirtelen fékezés vagy a felesleges alapjárati működés – ezek mind közvetlen hatással vannak a költségekre. Ma már egyre inkább az a kérdés: nem az, hogy van-e adat, hanem hogy mennyire használjuk ki?”

– tette hozzá a szakember.

Szerephez jut az MI

A flottaüzemeltetés terén egyre erősebb figyelem irányul a mesterséges intelligenciában (MI) rejlő lehetőségekre. Az MI elsősorban az adatok értelmezésében és a döntéstámogatásban fog nagy szerepet kapni. Egy jól működő rendszer képes lesz előre jelezni például a szervizigényt, optimalizálni a csereciklusokat vagy javaslatot tenni a legköltséghatékonyabb járműtípusokra. A következő években a MI egyik legnagyobb értéke az lesz, hogy a rengeteg flottaadatból gyorsan használható üzleti döntéseket készít.

A céges flották jövője

A jövőben erősödni fog az a trend, miszerint a flottakezelőknek egyre inkább mobilitási szolgáltatóként kell viselkedniük. A kis- és közepes vállalkozások egyre kevésbé szeretnének autókat vásárolni, hanem sokkal inkább komplex mobilitási megoldásokat keresnek. A flottakezelők szerepe ezért fokozatosan bővül: az autók mellett megjelenik a töltési infrastruktúra, a digitális szolgáltatások és az adatvezérelt döntéstámogatás is.

A céges autó flották emellett technológiai értelemben is át fognak alakulni.

„A következő nagy ugrást három területen látjuk: elektromobilitás, adatvezérelt működés és mesterséges intelligencia. Az elektromos járművek terjedése átalakítja a költségstruktúrát, az adatok pedig egyre pontosabb képet adnak a járműhasználatról. Az MI pedig segít abban, hogy ezekből az adatokból gyorsabb és jobb üzleti döntések szülessenek”

– világított rá Takács László.

A változó gazdasági és technológiai környezetben azok a flottakezelők lesznek sikeresek, akik képesek rugalmasan alkalmazkodni az új igényekhez és innovatív megoldásokat kínálni ügyfeleik számára.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Mozgásban

Hármas siker a tavaszi teszteken: A Hankook tarolt az Auto Bild és az AvD nyári abroncstesztjein

Három független abroncsteszt is igazolja, a Hankook prémium gumiabroncs-gyártó termékeinek kiemelkedő minőségét. Az Auto Bild nagy nyári tesztjén (2026. március 5-i, 10/2026 szám) a Ventus evo a népszerű 245/45 R19 méretben felülmúlta a másik 19 döntőst, és 1,1-es értékeléssel, „Példás” minősítéssel összesített győzelmet aratott.

Az Auto Bild allrad nyári gumitesztjén (2026. március 19-i, 12/2026-os szám) a Ventus evo megismételte sikerét, és a 255/45 R19 méretben, 1,2-es értékeléssel ismét diadalmaskodott nyolc versenytársával szemben. Mindeközben a Ventus Prime 4 meggyőző teljesítményt nyújtott az AvD nyári gumiabroncs-tesztjén a 215/55 R17-es méretben, kiemelkedő kezelhetőséggel a nedves útviszonyok között.

Ventus evo UHP gumiabroncs: egyértelmű győztes az Auto Bild nagy tesztjén

A Hankook Ventus evo már az Auto Bild nyári gumiabroncs-teszt selejtezőjében is kiemelkedett az 50-es mezőnyből. A második legrövidebb féktávval – 42,1 méter nedves útviszonyok között és 32,8 méter száraz aszfalton – 100 km/h-s sebességről, biztosan jutott a 20 döntős közé. A döntőben az ultra-nagy teljesítményű nyári gumiabroncs minden téren bizonyította kiemelkedő teljesítményét.

Száraz úton a Ventus evo a legrövidebb féktávval tűnt ki – több mint egy méterrel előbb állt meg, mint a második – valamint a legmagasabb, 101,5 km/h átlagos kanyarodási sebességgel. Emellett a leggyorsabb köridőt is a Hankook abroncsa érte el az aquaplaning-pályán, és a nedves útfelületen végzett kezelhetőségi teszten is lenyűgözte a zsűrit, 83,6 km/h sebességgel. Az összképet a legjobb kilométerenkénti költség teszi teljessé: mindössze 11,01 euró 1 000 kilométer megtétele után. Az Auto Bild összegzése:

„Dinamikus vezetéshez készült gumiabroncs, kiváló nedves és száraz tapadással, a legrövidebb féktávolsággal száraz úton, valamint nagyon jó ár-érték aránnyal.”

Ventus evo SUV-gumiabroncs: első hely az Auto Bild allrad nyári gumitesztjén is

Az Auto Bild allrad nyári gumitesztjén (2026. decemberi szám) a Ventus evo a modern, összkerékhajtású SUV-ok számára különösen fontos 255/45 R19 méretben vett részt – ez gyári alapfelszereltség a kompakt középkategóriás szegmens számos népszerű modelljeinél. A neves gyártók kilenc jelöltje közül a Ventus evo mind közúton, mind terepen bizonyította kiváló tulajdonságait.

A tesztelők szerint:

„A Hankook vadonatúj Ventus evo gumiabroncsa uralta a nedves felületeket, és a kezelhetőség terén (89,1 km/h átlagsebességgel), valamint 100 km/h-ról történő fékezés esetén (50,2 méteres, kiemelkedő teljesítménnyel) az első helyet szerezte meg.”

Terepen különösen a tapadás terén mutatta meg erejét: Kavicsos felületen a Ventus evo érte el a legnagyobb tapadást az összes jelölt közül: 11 442 newtonnal, és nedves füvön is kényelmes előnyt szerzett 3729 newtonnal. Száraz felületeken a Ventus evo lenyűgözően kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtott, rövid féktávolsága és alacsony menet közbeni zajszintje a legjobbak közé emelte.

Az Auto Bild értékelése egyértelmű:

„A modern összkerékhajtású SUV-ok legjobb gumija valódi mindenes kell legyen. A Hankook az új Ventus evo modelljével a legmeggyőzőbben teljesítette ezt a kihívást, és megérdemelten nyert.”

Az összesített 1,2-es értékeléssel és az első hellyel a kilenc induló közül a Hankook Ventus evo a 2026-os kínálat legjobb nyári gumiabroncsa a négykerék-meghajtású SUV-k számára.

Ventus Prime 4: az AvD igazolja a prémium teljesítményt

A nagy multú, független AvD nyári gumiabroncs-tesztjén a Tempotire autóklub szakértőivel együttműködve 15 nyári gumiabroncs-modellt vizsgált meg a prémium, minőségi és kedvező árú márkákból a népszerű 215/55 R17 méretben. A Hankook Ventus Prime 4 főleg a nedves felületeken nyújtott kiemelkedő teljesítményt, és összességében „Nagyon jó” minősítést kapott.

A prémium kategóriás komfortgumi gyors köridőkkel, harmonikus kezelhetőséggel és rövid féktávolsággal végzett az élen a tesztmezőnyben nedves útfelületen. Ezt a véleményt osztják a tapasztalt gumiabroncs-tesztelők is:

„A Ventus Prime 4 megerősíti a Hankook hírnevét, miszerint prémium teljesítményt nyújt méltányos áron.”

A tesztelők szerint a gumiabroncs egyértelmű visszajelzést ad a kormányzásról, és finoman figyelmezteti a vezetőt, amikor a határaihoz közeledik. Az aquaplaning tekintetében a gumiabroncs nem mutat gyengeséget, és hatékony biztonsági tartalékokkal rendelkezik. Száraz felületeken a Hankook Ventus Prime 4 megbízható kezelhetőséggel és kiváló gördülési kényelemmel nyűgözi le a gumiabroncs-szakértőket.

Kiemelkedik a Hankook Ventus Prime 4 fenntarthatósági profilja is:

„A magyarországi gyártás rövid szállítási útvonalakat biztosít Európán belül, és maximális pontszámot ér el a logisztikai értékelésben. Az EU-címkén elért kiváló besorolás (A minősítés nedves tapadásra és zajra, B gördülési ellenállásra) a modern konstrukciót tükrözi.”

Az AvD zsűrijének véleménye így folytatódik: Az abroncs tömegében, futásteljesítményében és alacsony kopásban is meggyőző telejsítményt nyújt, így a Ventus Prime 4 „tartós és költséghatékony választás.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Mozgásban

A Mercedes Forma–1-es csapatánál gyakornok a Széchenyi István Egyetemen végzett fiatal szakember

Horváth Hanna a győri Széchenyi István Egyetemen szerzett járműmérnöki alapdiplomát, aerodinamikai mesterképzését pedig a hollandiai Delfti Műszaki Egyetemen végzi. A fiatal szakember kamaszévei óta a Forma–1 világában szeretett volna dolgozni, álma pedig valósággá vált: az egykori győri hallgató ma már a nyolcszoros világbajnok Mercedes csapatának gyakornoka.

A Széchenyi István Egyetem fontos szerepet tölt be a járműipar fejlesztésében. Küldetése, hogy naprakész tudással rendelkező szakembereket képezzen, akik a nemzetközi színtéren is megállják a helyüket. Az intézmény hallgatói közül többen helyezkedtek el a motorsport élvonalában: van, aki a rali világában dolgozik, többen pedig a Forma–1-ben találták meg a helyüket. Közéjük tartozik a győri intézményben járműmérnöki alapszakon végzett Horváth Hanna is, aki a Mercedesnél dolgozik gyakornokként.

A szakember 2022-ben végzett az Audi Hungaria Járműmérnöki Karon, s alapképzése alatt végig a Formula Student-versenysorozatban szereplő Arrabona Racing Team (ART) tagja volt.

„Már a középiskola alatt is a Széchenyi-egyetemen terveztem továbbtanulni, mert azt láttam, hogy az intézmény a jövőt építi, modern tanmenettel, korszerű campussal és jó lehetőségekkel rendelkezik. Az első évemben kerültem be az ART tagjai közé, négy évig vettem részt a fejlesztői munkában, ami rendkívül sok gyakorlati tapasztalatot adott”

– fogalmazott. Megjegyezte: mindig is az aerodinamika érdekelte a legjobban, Magyarországon viszont kevés erre specializálódó képzés érhető el, ezt a hiányosságot azonban a hallgatói csapat ezirányú részlegében végzett tevékenységével tudta kompenzálni.

Horváth Hanna diplomaszerzése után dolgozott a Jaguar Land Rovernél, valamint egy űrtechnológiai posztgraduális képzést is elvégzett. Ezt követően jutott be a hollandiai Delfti Műszaki Egyetem repülőgépipari mesterképzésének areodinamikai specializációjára, jelenleg gyakorlati évét tölti.

„Már középiskolásként is a Forma–1 világában szerettem volna dolgozni, ezért nagyon boldog voltam, amikor felvételt nyertem a Mercedes-AMG Petronas csapatához gyakornokként. Most tartok az egyéves megbízatás felénél. Az aerodinamikai csapathoz tartozom, ami a legnagyobb létszámmal működő mérnöki terület”

– mondta el. A fiatal szakember jelenleg az istálló otthonának számító angliai Brackley-ben dolgozik a Mercedes kísérleti aerodinamikai kutató-fejlesztő részlegén.

„A csoportom főként a különböző méréstechnikai részletekkel foglalkozik: szélcsatorna-fejlesztéssel, az ahhoz kapcsolódó korrelációk javításával. Az autó orrán lévő Pitot-cső kalibrálását például teljes egészében rám bízták, ez az én felelősségem volt. Nagyon érdekes munkát végzünk, például a különböző mérési folyamatok támogatására robotokat is alkalmazunk a pontosság növelése és a mérési hibák csökkentése érdekében. Élvezem, hogy gyorsan pörögnek a projektek, változatosak a feladatok, és sok olyan problémát kell megoldani, amihez szükségesek például a kódolási ismeretek is”

– részletezte. Hozzáfűzte: izgalmasnak tartja, hogy gyors visszacsatolást kap a munkájáról, hiszen a tesztek és futamok során azonnal látszódik egy-egy fejlesztés eredménye.

Az egykori győri hallgató elárulta, a Mercedesnél rendszeresen vannak vezetői tájékoztatók és megbeszélések, amelyeken bárki felteheti kérdéseit a menedzsmentnek, sőt akár a pilótáknak is.

„Volt már szerencsém találkozni Kimi Antonellivel és George Russell-lel, de Toto Wolff csapatfőnök is ugyanabba az edzőterembe, ugyanabba az étkezőbe jár, mint mindenki más. Családias a közeg, a kollégák kedvesen viszonyulnak egymáshoz, miközben a lehető legmagasabb színvonalon képviselik a szakterületüket”

– hangsúlyozta.

Horváth Hanna kiemelte: jelenlegi karrierjéhez rengeteget tett hozzá az a tudás, amit a Széchenyi István Egyetemen szerzett.

„Az ART-vel szerencsés helyzetben voltunk a többi magyar és nemzetközi csapathoz képest is, mert nagy, elkülönített műhelyben dolgozhattunk a fejlesztéseinken. Nemcsak infrastrukturálisan, hanem szakmailag is támogató közegben működhettünk, segítőkész közösség és biztos partneri hálózat vett körbe bennünket”

– szögezte le. A jelenlegi hallgatóknak azt tanácsolja, tartsanak ki céljaik mellett, bízzanak saját képességeikben, s folyamatosan fejlesszék magukat.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!