Mozgásban

Megérkezett a menetrögzítő kamerák nagyágyúja!

menetrögzítő

A Mio, a menetrögzítő kamerák vezető gyártója mindent megtesz, hogy új szintre emelje a vezetés élményét. MiVue™ 800-as szériájával számos újdonságot hozott, most pedig felteszi a pontot az i-re a legújabb MiVue™ 886-os modellel, ami a márka első 4K felbontású kamerája! Miben más ez az eszköz, mint a többi? Mutatjuk!

Egyre több autóban látni fedélzeti kamerát, ami nem csoda, hiszen a sofőrök egyre inkább felismerik az eszközben rejlő lehetőségeket: vezetéstámogató és biztonsági asszisztenciák, kényelmi funkciók segítik a mindennapjaikat. Ahogy bővül a választék, úgy szélesedik a kamerák nyújtotta előnyök palettája. A Mio most összegyűjtötte ezeket és előrukkolt egy igazi nagyágyúval, a MiVue™ 886-os modellel, amiben ötvözi és fokozza mindazt, amit egy menetrögzítő kamerától elvárhatunk.

Túlszárnyalja az elvárásokat

Egy menetrögzítő kamera egyik legfontosabb feladata, hogy jó minőségű felvételeket készítsen. A MiVue™ 886 ezt nem bízza a véletlenre: ez az első modell, ami már 4K 2160P Ultra HD felbontással és 1/1.8” méretű, nagy szenzorral biztosít minden eddiginél tisztább képet, felnagyítható részleteket, valamint élénk színeket.

Éjszakai vezetés során a 2K 1440P/30fps HDR funkció alkalmazásával a kamera automatikusan több képkockát rögzít különböző expozíciós értékekkel, majd kombinálja ezeket a képkockákat, hogy létrehozzon egy fényesebb, élesebb és kevésbé zajos képet, így a világos és sötét területeken is láthatóak lesznek a tárgyak.

Hogy minden sofőr igényének megfeleljen, a MiVue™ 886 többféle felbontási lehetőséget kínál az utazás rögzítéséhez. Az alapértelmezett és legmagasabb minőséget nyújtó 4K 2160p/30fps mellett választhatjuk a profi sofőröknek ajánlott, nagy sebesség mellett is részletgazdag képet nyújtó 2K 1440p/60fps felbontást vagy a 4x-esen lassított felvételt biztosító FHD 1080p/120fps opciót, ami autópályán haladva válhat igazán hasznunkra. Bármelyik mellett is döntünk, egy biztos: minden részlet a rendelkezésünkre áll.

Vezetékek nélkül, naprakészen

A MiVue™ 886 az első Mio dashcam, amely a nagy sebességű Wi-Fi 5 technológiával dolgozik, ami gyorsabb kapcsolódást tesz lehetővé az eszköz és az okostelefonok között. A szoftver és a biztonsági kamera adatai Wi-Fi közelében könnyen frissíthetők az OTA (Over-the-Air) szolgáltatásokon keresztül, így a készülék mindig naprakész lesz.

„Hová is parkoltam?”

A beépített Bluetooth-nak köszönhetően a fenti kérdést többé nem kell feltenni, a „Hol van a parkoló autóm?” funkció ugyanis elmenti a parkoló jármű GPS-koordinátáit. Ezenkívül a MiVue™ Pro alkalmazáson keresztül egyszerűen letölthető a „Fogyasztási kimutatás” is.

Előzetes és okos figyelmeztetés

A fejlesztéseknek köszönhetően a GPS nyújtotta előnyöket a Mio még inkább kihasználja a prémium kategóriás MiVue eszközeiben. Ennek eredményként a MiVue™ 886-ban is megtalálható a Speed Cam Alert és a szabadalmaztatott Smart Alert funkció. A menetrögzítő kamerákba beépített GPS-nek köszönhető sebességmérőkamera-figyelmeztetések alapján, a Speed Cam Alert még korábban tudja riasztani a sofőrt, ha túllépné az aktuális sebességhatárt. A figyelmeztető funkció a legtöbb európai országban legálisan használható, indulás előtt azonban érdemes utánanézni az aktuális szabályoknak.

A MiVue 800-as sorozatban, így a 886-ban is megtalálható Average Speedcam Alert pedig abban segít, hogy külföldi útjaink során megfelelő sebességgel haladjunk az átlagsebesség-mérési szakaszokon is: az eszköz jelzi, ha átlagsebesség-mérési szakaszhoz közeledünk, valamint mutatja a sebességhatárt, az aktuális sebességet és a szakaszhatárig hátralévő távolságot.

Mozgásban

Hiánypótló kötet dolgozza fel a hazai mozdonygyártás történetét

mozdonygyártás

Megjelent a Magyar Mozdonygyártás Nagykönyve.

A hazai vasúttörténet színterei, szereplői, ikonikus gyártmányai és eseményei több, mint 350 fotóval és pontos műszaki adatokkal illusztrálva elevenednek meg Villányi György gépészmérnök, a hazai vasút elismert kutatójának új könyvében. A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum gondozásában megjelent “A magyar mozdonygyártás nagykönyve”, melyet május 4-én a MÁV egykori Északi Járműjavítójában, a Múzeum új helyszínén mutattak be a nagyközönségnek.

A Ganz gyár egykori szakembere, Villányi György kötete a 18-19. század fordulójától követi végig az iparág történetét a hazai mozdonygyártás 1870-es évekbeli kezdeteitől, a gyártás fénykorán át a gőzmozdonyok alkonyáig és az egyedi készítésű motormozdonyokig. Beszámol a városi közlekedés, a keskeny nyomtávolságú hálózatok és a különféle ipari és bányavasutak mozdonyairól, e mellett foglalkozik az elmúlt időszak nemzetközi fejlesztési eredményeivel és a magyar ipar ezekben betöltött szerepével. A kötet lapjain olyan ikonikus intézmények és helyszínek elevenednek meg, mint a Magyar Királyi Államvasutak Gépgyára, a rescai vasgyár, a Ganz-Mávag mozdony-, vagon– és gépgyára vagy az Északi Járműjavító épülete.

„A több mint 175 évvel ezelőtt elindult magyar vasút történetében talán a mozdonyok keltették fel a legtöbbek figyelmét, generációk csodálatát vívta ki a 424-es, legendává vált a 242-es, és az újabb korok is hozták a maguk elnyűhetetlen hazai tervezésű és gyártású mozdonyait. Büszkék vagyunk arra, hogy a hazai mozdonyokról a Múzeum adhatt ki ezt a hiánypótló kötetet. Rövidesen pedig valódi mozdonyokat és igazi járműlegendákat mutatunk be május 28-tól az újranyíló időszaki kiállításunkban is az egykori Északi Járműjavítóban, Kőbányán. Három időszaki kiállítást is láthatnak majd a látogatók az ország egykori legnagyobb vasúti járműjavítójában.”

– emelte ki Vitézy Dávid, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója

.

Az Északi Járműjavító ikonikus épületében rendezték meg “A magyar mozdonygyártás nagykönyve” című kötet bemutatóját május 4-én. Az esemény keretében Villányi György és a kötet szakmai lektorai, Malatinszky Sándor és Süveges László beszélgetését Zsigmond Gábor, a Múzeum főigazgató-helyettese moderálta. A kerekasztal beszélgetést szerzői dedikálás követte, a sajtóeseményen pedig Vitézy Dávid főigazgató beszélt a Múzeum új, a helyszín múltját és jövőjét bemutató időszaki kiállításáról, amelynek nyitórendezvényére 2022. május 28-29-én kerül sor az Északi Járműjavító csarnokában. Az új kiállítás része a „Meg nem épült Budapest” pop-up kiállítás is, amely 13 soha meg nem valósult fővárosi közlekedési beruházást mutat be. A helyszínen egy harmadik időszaki tárlat keretében pedig buszok és autók lesznek láthatóak, a Múzeum gyűjteményfejlesztési projektjének első eredményei.

Tovább

Mozgásban

Megkezdődött a felkészülés a robotok támadására

robotizáció

Két lousanne-i egyetem létrehozott egy adatbázist, amiből látható, hogy aktuálisan milyen mértékben veszélyeztet a robotizáció egy adott szakmát, és melyek a menekülőutak.

Svájci kutatók létrehoztak egy remek online indexet, amiből megtudhatjuk, hogy egy foglakozást mennyire veszélyeztet a robotizáció, és milyen szakmák felé lehet a legkisebb energiabefektetéssel menekülni.

A közel ezer szakmát tartalmazó adatbázisban sok meglepetés nincs mondjuk egy kb. hét éve kiadott kutatáshoz képest. A legnagyobb valószínűséggel a fizikai munka automatizálható (ipar, karbantartás, építőipar, bányászat stb.), míg a legkevésbé valószínű, hogy a fizikusok munkáját automatizálják.

A Lausanne-i Egyetem (Université de Lausanne – UNIL) és a Lausanne-i Műszaki Egyetem (École Polytechnique Fédérale de Lausanne – EPFL) kutatói az automatizálás lehetséges társadalmi hatásait vizsgálták. Ehhez készült az index, melynek módszertana a tudósok szerint sokféleképpen hasznosítható. Segíthet a munkaerőpiacról kiszorulók lehetséges karrierútjainak feltérképezésében. Segítségével a kormányzat pontosabban tudná mérni a lakosság munkanélküliségi kockázatát, és a változásoknak megfelelően alakíthatná az oktatáspolitikát. De még a robotikai vállalatok számára sem lenne haszontalan, hiszen segíthetné őket a piaci igények jobb megértésében.

Az indexhez egy hivatalos nyilvános szakmalistát használtak, amely közel ezer munkakör leírását tartalmazza a szükséges ismeretekkel, készségekkel, képességekkel. Végigmentek a listán, és minden szakmánál megvizsgálták annak valószínűségét, hogy az adott feladat elvégzéséhez szükséges tudáskészlet milyen mértékben automatizálható. Ehhez az Európai Bizottság és a piaci szereplőket tömörítő eu-Robotics közös szervezetének, a SPARC-nak a roadmapjét vették alapul. De azt is figyelembe vették, hogy az EU jelenlegi technológiai szintjén mekkora a valószínűsége, hogy a mesterséges intelligencia vagy egy fizikai robot átvehet egy munkát. Itt lényegében EU-s dokumentumok alapján (PDF) azt vizsgálták, hogy a szükséges technológiák mennyire állnak közel a megvalósításhoz.

Több, mint egyedi para

A kutatók nem azt akarták megmutatni, hogy kik vannak veszélyben. Olyan rendszerben gondolkodtak, amely segít az ellenállóbb karrierutak választásában. Ezért az automatizálási kockázati index (Automation Risk Index – ARI) mellett kidolgoztak egy rugalmassági indexet (Resilience Index – RI) is. Az ARI-ból kiolvasható, hogy kinek a munkáját mekkora valószínűséggel veheti át az MI, utóbbi viszont azt mutatja meg, hogy milyen viszonyban van az automatizációs kockázat és az esetleges átképzés erőforrásigénye.

Ez utóbbi bőven szolgáltathat adatokat kormányzati munkaerőpiaci, oktatáspolitikai és átképzési stratégiához, ugyanis megmutatja, mely foglalkozásokból merre érdemes elmozdulni. Az adatbázisban minden foglalkozáshoz három alternatív karrierút tartozik.

Az ARI értékek 0,43 (alacsony kockázat) és 0,78 (magas kockázat) között mozognak. Egy riporter ARI értéke 0,58, de még mindig alacsonyabb, mint a programozóké (0,59), viszont magasabb, mint a rendszergazdáké (0,57). Magas kockázatúnak minősülnek az iparban, a bányászatban vagy a szolgáltatási ágazatban végzett betanított munkák (0,70 közelében). A legkevésbé az orvosoknak és az egészségügyi szolgáltatásokban dolgozóknak kell félniük (0,50 alatti értékek).

Ilyen mutatókat évek óta készítenek, ám a svájci csapat a rugalmassági index, az RI révén egy fontos új dimenziót ad a problémának. Az RI ugyanis megmutatja azt is, hogy az egyes munkakörökhöz szükséges ismeretek, készségek, képességek birtokában milyen irányba érdemes elmozdulni, hol van a legnagyobb esély új szakmára lelni.

Forrás: Bitport

Tovább

Mozgásban

Nem jött be az önvezetés az Amazonnak

amazon
Kép: The Robot Report

Borúsan alakult Jeff Bezos cégének 2022-es rajtja, sok milliárd dolláros a veszteség.

Szemben a Samsunggal, amelyik egy hektikus piacon is derekas helytállásról tudott beszámolni, az Amazon számára egyáltalán nem alakult jól az idei év első három hónapja. Az e-kereskedelemmel foglalkozó óriásvállalat termékeladásai 1,8 százalékkal estek, a piacterén jelen levő eladók révén szerzett bevétele pedig 1 százalékkal csökkent.

Vissza a megszokotthoz

Ennek okait elsősorban abban látja, hogy vásárlóik egy szemmel is jól látható része ismét inkább a fizikai valójukban létező boltokat kezdte előnyben részesíteni. Emellett az emelkedő üzemanyagárak nem tesznek jót a házhozszállításnak. Az Amazon termékeinek kiszállításával foglalkozó partnerei 5 százalékos költségnövekedést voltak kénytelenek bevezetni a kutakon tapasztalható áremelkedés miatt.

Szintén negatívan érintették az Amazont a 2019-en bejelentett Rivian-felvásárlás következményei. A Rivian elektromos-önvezető ökoszisztémát fejleszt, amelyre bármely hagyományos autógyártó (például a Ford, amely szintén a startup jelentős befektetője) felépítheti saját elektromos hajtású modelljét akár önvezető technológiával is. Ezt a céget szerezte meg az Amazon pár éve, de eddig nem bizonyult lukratívnak az üzlet. Az egykor 180 dolláros magasságban is járó papírokat most valamivel több mint 30 dolláron adják-veszik.

Számok bűvöletében

Összességében a negatív trendek miatt Jeff Bezos cége 7,6 milliárd dolláros, nem működési költségnek számító kiadásról volt kénytelen beszámolni. A helyzet ráadásul nem is javul a közeljövőben jelentősen, hiszen a vállalat maga hívta fel a figyelmet arra, hogy nem remél gyors kilábalást. Az orosz-ukrán háború és a világgazdaság jelenlegi bizonytalanságai miatt elég nagy szórással jelezte előre a következő negyedéves adatokat. Eszerint az bárhol alakulhat 1 milliárd dolláros veszteség és 3 milliárd dolláros nyereség között. Egy éve egyébként 7,7 milliárd dolláros működési eredményt tudott felmutat az Amazon.

Mindezek hatására a zárást követő órákban a cég értékpapírjainak ára 11 százalékot esett. Részvényenként 7,56 dolláros veszteséget jelentett a vállalat, ami jócskán alulmúlta az elemzők által várt 8,36 dolláros egy részvényre jutó nyereséget. Még nagyobb a lyuk, ha a tavalyi, hasonló időszakhoz viszonyítjuk: akkor ugyanis részvényenként majdnem 16 dolláros nyereséget tudott elérni az Amazon.

Történt mindez úgy, hogy a bevétel 7 százalékkal nőtt az egy évvel ezelőttihez képest. A 116,4 milliárd dolláros eredmény százmillió dollárral meghaladta az elemzői várakozásokat. Az üzemi bevétel (ami nem is tartalmazza a Riviannal kapcsolatos befektetések eredményét) 3,7 milliárd dollárra esett az egy évvel korábbi 8,9 milliárd dollárról.

Túlterjeszkedett az Amazon?

A vállalat pénzügyi igazgatója bejelentette, hogy túlkapacitás alakult ki a raktárak területén. Brian Olsavsky elárulta, hogy a pandémia kitörése óta az Amazon nagy erőfeszítéssel bővítette raktárait, növekvő kereslet kielégítése érdekében. Jelenleg azonban a kínálat már meghaladja ezt, így a vállalat üzemeltetési költsége sokkal nőtt.

Forrás: Bitport

Tovább
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss