Mozgásban

Vezetés közben mindenre figyelünk, csak a vezetésre nem

Együtt az utakon – a közlekedés közös felelősségére hívja fel a figyelmet a Magyar Suzuki.

Megkérdőjelezzük a közlekedési szabályokat, magunkat az átlagnál jobb sofőrnek tartjuk, másokat és a környezetet okoljuk a balesetek miatt, miközben stresszhelyzetben még a legnyugodtabb vezető is meggondolatlan lesz – derül ki a Magyar Suzuki reprezentatív kutatásából. A közlekedési szakértő szerint ráadásul sok esetben még olyan szabályokat is megszegünk, amelyek létezéséről nem is tudunk. A közlekedéspszichológus hozzátette, nem segít a mindennapi közlekedésben megélt viselkedésünknek az a versengő világ, amely körbevesz bennünket.

A magyar autósok majdnem 60 százaléka (58,9 százalék) naponta lát balesetet a közutakon, a balesetek legfőbb okának a szabályok be nem tartását (48 százalék), a figyelmetlenséget (38,1 százalék) és az erőszakos viselkedést (7,6 százalék) látják a magyarok – derült ki a Magyar Suzuki és az Ipsos közös reprezentatív felméréséből.

„A figyelmetlenség általános jelenség a közúton, vezetés közben nem az adott szituációra koncentrálunk, ezek a helyzetek pedig hamar vészhelyzetet okozhatnak. Egy sms elolvasása például átlagban 4,6 másodpercig tart, ez idő alatt a gépjárművünk 50 kilométeres sebességgel nagyságrendileg 63 métert tesz meg. Ha 30 kilométeres sebességgel haladunk, ez a távolság 41,5 méter, amely megközelítőleg nyolc autónyi távolság, amit vakon teszünk meg. Ez idő alatt ugyanúgy veszélyeztetjük magunkat, mint a közvetlen környezetünket”

– osztja meg tapasztalatait Csörgő László, a Driving Camp vezetéstechnikai központ vezető trénere. Szerinte a vezetési tapasztalat is rossz felé vihet bennünket az utakon, hajlamosak vagyunk ugyanis egy vészhelyzetben a rutinra hagyatkozni.

„A közlekedésben a rutin a biztonság legnagyobb ellensége. A megszokásból végzett mozdulatsorok helyett a tudatos vezetés lenne a kulcs a biztonsághoz. Mindezt egy vezetéstechnikai tréning elvégzésével szerezhetjük meg, és így hatással lehetünk a közvetlen környezetünkre is nyugodt és megfontolt viselkedésünkkel.”

Csak 75 százalék szegte már meg a KRESZ-t?

A magyarok 75 százaléka szegte már meg a KRESZ-t, a válaszokból kiderül, hogy több férfi (83,2 százalék), mint nő (66,5 százalék). Legtöbbször ugyanakkor nem tudatosan vagy szándékosan hágják át a szabályokat, hanem figyelmetlenségből (66,2 százalék), mert olyan közlekedési helyzetek adódnak, amiket nem tudnak másképp megoldani (58,6 százalék), esetleg nem mindig érzi őket egyértelműnek, vagy életszerűnek (24,6 százalék). Van, aki azonban úgy gondolja (12,4 százalék), hogy bizonyos előírások csak azért vannak, hogy bírságokat szabhassanak ki a közlekedőkre, nincs biztonsághoz kötődő céljuk, ezért nem tartják be őket.

Rusznák András igazságügyi közlekedési szakértő meggyőződése szerint azonban

„a szabályszegők száma akár 100 százalék is lehet, hiszen sok esetben olyan szabályokat is áthágunk, amelyek kapcsán nem jut eszünkbe, hogy az adott szituációban alkalmazni kellene. Emellett gyakran ítéletet hozunk egy szabály felett, megkérdőjelezzük annak szükségességét. Pedig a rendőrség, vagy adott esetben a bíróság nem aszerint mérlegel, hogy a szabály mennyire életszerű, vagy indokolt. Higgyük el, a közlekedési szabályrendszer a legtöbb esetben jól átgondolt és megfelelő környezetet teremt a biztonságos közlekedéshez”

– veti fel a szakértő.

Szemellenzőn keresztül érzékeljük a saját és a többi közlekedő viselkedését

Bár magunkat inkább figyelmesnek (72,4 százalék), nyugodtnak látjuk (55 százalék), a közlekedés többi résztvevőjét agresszívnek (61,7 százalék), felelőtlennek (61,5 százalék) érzékeljük. 19,1 százalékunk kiszolgáltatottnak érzi magát az utakon. 12,6 százalékunk stresszel, hogy időben és biztonságban a céljához érjen, ezzel szemben a közlekedők 46,1 százalékát tartjuk feszültnek. A megkérdezettek közül sokan adták azt a választ (6,5 százalék), hogy vezetéskor kifejezetten szükséges agresszivitás és határozottság a többi sofőrrel szemben, és voltak, akik elismerik, hogy megváltozik a személyiségük, más emberré válnak a volán mögött (5,5 százalék).

A kutatás tanulsága szerint a feszült közlekedési szituációban felhalmozódó stressz még a nyugodtabb vezetők viselkedését is kikezdheti: frusztráltak, figyelmetlenek vagyunk az agresszív sofőrök, vagy közlekedési stresszhelyzet miatt, de gyakran érzünk félelmet is mások meggondolatlan viselkedéséből adódóan. Ezek hatására pedig szitkozódunk, dudálunk, reflektort használunk vagy figyelmen kívül hagyjuk a követési távolságot. A megkérdezettek 12 százaléka nyilatkozott úgy, hogy kipattant az autójából szócsatára egy másik sofőrrel.

„Vizsgálattal is kimutatták, hogy a közúti járművezetők több, mint 65 százaléka az átlagnál jobb autóvezetőnek tartja magát. Ez azonban gondolkodási torzítás: ha más hibázik, azért hajlamosak vagyunk az illetőt okolni, a saját tévedésünkért viszont a környezeti tényezőket tartjuk nagyobb eséllyel felelősnek. Az én védelme, a másoktól való pozitív megkülönböztetés gyakran ösztönös folyamat, és egy modern, versengő világkép erre sajnos rá is erősíthet”

– értékelte a közlekedők viselkedési mechanizmusát Zerkovitz Dávid közlekedéspszichológus.

Mi lehet a megoldás?

A biztonságosabb közlekedés elérése érdekében a válaszadók 65 százaléka már gyerekkortól kötelezővé tenné a KRESZ-oktatást, 47,2 százalékuk szigorúbb büntetéseket szabna a szabályszegőkre, 44,4 százalék viszont úgy gondolja, szükséges lenne az aktuális KRESZ-szabályok felülvizsgálata.

„Autógyártóként a biztonság elsődleges fontosságú számunkra, de a minőségi, biztonságos autók építésén túlmenően a felelősség már a vezetőké. Alapvetően egy társadalmi viselkedési séma megváltoztatására lenne szükség ahhoz, hogy a közlekedés minden résztvevője biztonságban legyen az utakon. Ezért is indítottuk útjára az Együtt az utakon közlekedésbiztonsági programot, amelyben minden évben más közlekedési problémával foglalkozunk fókuszáltan. Idén arra szeretnénk felhívni a figyelmet, mennyivel másképpen viselkedünk a volán mögött, mint azt magunkról gondoljuk. Szakértőkkel közösen keresünk megoldásokat arra, hogyan változtassuk meg ezeket a berögzült, rossz viselkedési sémákat. Ősszel jelentkezünk javaslatainkkal is”

– árulta el Bonnár-Csonka Zsuzsanna, a Magyar Suzuki Zrt. kommunikációs vezetője.

Kapcsolódó cikkek:felmérés figyelem Suzuki vezetés

Következő hírünk

5G távvezérlésű versenyautót mutatott be a Vodafone

Előző hírünk

Hazánk legnagyobb e-busz-depójának töltését a Siemens biztosítja

Tovább

Hirdetés

Mozgásban

A magyar nők több mint fele rendszeresen vásárol webshopokból, legnagyobb arányban élelmiszert

A nők online vásárlási szokásait és szállítási elvárásait vizsgálta a DODO.

Havi és heti szinten is legtöbbször élelmiszert rendelnek Magyarországon a nők internetes vásárlásaik során, de a ruházati, gyógyászati vagy épp drogériás termékek online beszerzése is kifejezetten népszerű körükben. A kisállattartáshoz kapcsolódó cikkek esetén azonban közel kétharmaduk továbbra is a személyes vásárlást preferálja, az aznapi kiszállításra specializálódott, utolsó kilométeres városi logisztikai szolgáltatásokat kínáló DODO legfrissebb, reprezentatív magyarországi kutatása alapján.

A reprezentatív kutatásban részt vevő nők több mint fele rendszeresen él az online rendelés lehetőségével. A válaszadók több mint harmada havonta többször vásárol élelmiszert webshopokból, közel negyedük pedig rendszeresen az interneten keresztül szerzi be a különböző divatcikkeket. Hasonló népszerűségnek örvend a gyógyszerek és étrend-kiegészítők, valamint a kozmetikai és drogériás termékek házhoz szállítása. A különböző termékkategóriákban a női vevők mindössze 1-3 százaléka vásárol hetente többször online, az élelmiszert kivéve, amely közel 20 százalékos arányával kiemelkedik a többi terméktípus közül. Lakberendezési és kertfelszerelési tárgyakat, valamint elektronikai eszközöket 5 nőből 1 vásárol negyedévente legalább egyszer online, míg sportfelszerelést csak fele ennyien. Amit azonban a női vevők legnagyobb százaléka továbbra is személyesen szeret megvenni, az a kisállatfelszerelés és állateledel – több mint fele nyilatkozott ugyanis úgy, hogy szinte sosem vásárol online ilyen termékeket.

A női vevők számára a szállítás gyorsasága döntő tényező lehet a webáruház kiválasztása során

A megfelelő minőségen és a kedvező árakon túl, online vásárláskor a nők háromnegyede kifejezetten fontosnak tartja a gyors kiszállítást – közel harmaduk 2000 forintot meghaladó plusz díjat is hajlandó lenne ezért kifizetni -, de csupán 38 százalékuk elégedett a kézbesítés jelenlegi sebességével. Az élelmiszerek házhoz szállításakor 3 nőből 1 azt várná el, hogy 90 percen belül megkapja a megrendelt árut, az online ruházati, drogériai, elektronikai és sportfelszerelés-rendelés esetén azonban ez az elvárás némiképp módosul, 2-3 napon belül vagy gyorsabban szeretnék megkapni a megvásárolt terméket.

A tavalyi évben a nők közel fele legalább egy alkalommal szakította meg az online vásárlást, mert nem talált a kézbesítési lehetőségek között elég gyors szállítást, és az elmúlt évben több mint negyedük azért nem vásárolt újra egy webáruházban, mert túl hosszúnak érezte a korábbi kiszállítást. A kézbesítési idő mellett, 10-ből 8 nő fontosnak tartja, hogy a rendelése leadásakor ki tudja választani az általa preferált szállítási lehetőséget – a legnépszerűbb az otthonra vagy a munkahelyre kért kézbesítés, illetve a csomagpont. A nők kétharmada továbbá azt is hangsúlyosnak tartja, hogy az általuk kiválasztott időintervallumon belül kapják meg a megrendelésüket, tehát az időablakos-kiszállítás kiszámíthatóságát szeretnék élvezni.

Az aznapi kiszállításra specializálódott nemzetközi okoslogisztikai vállalat, a DODO kutatása alapján kijelenthető, hogy a Magyarországon élő nők többsége rendszeresen rendel webáruházakból – a legnépszerűbb kategória egyértelműen az élelmiszer-, és komoly vásárlást befolyásoló tényezőnek tartják a kiszállítás gyorsaságát és azt, hogy mennyire igazodik a saját napirendjükhöz, tehát az online rendeléskor az elérhető kényelmi funkciókat is figyelembe veszik.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Mozgásban

Villámtöltő-forradalom: Így változik meg Magyarország közlekedése az EU döntése alapján

A 2023 júliusában az EU által elfogadott Alternatív Üzemanyagok Infrastruktúrájáról szóló Rendelet (AFIR) konkrét, 2025-re illetve 2030-ra teljesítendő kiépítési célokat tűz ki a közlekedési ágazat szereplői számára.

Az új jogszabály célja az közlekedés karbonlábnyomának drasztikus csökkentése Európa-szerte. Rendelkezik többek közt a nyilvános töltőkapacitás kvantum-ugrásszerű bővítéséről a városokban és az autópályák mentén is. De mit is jelentenek ezek a fejlesztések a gyakorlatban?

2025-re a transzeurópai közlekedési hálózat (angol rövidítése: TEN-T) fő folyosói mentén 60 kilométerenként kell telepíteni olyan villámtöltő pontokat, amelyek a személy- és kisteherautókat töltőpontonként legalább 150 kW elektromos töltéssel képesek ellátni; az elektromos buszokat és tehergépjárműveket pedig legalább 350 kW töltéssel.

Ez hazai vonatkozásban úgy fordítható, hogy összesen több mint 1440 kilométernyi magyar úthálózat mentén nyílnak hamarosan új, hipererős töltőpontok a villanyautósok részére. A telepítési határidő 2025 a TEN-T hálózat törzs-útvonalaira, és 2030 a teljes infrastruktúrára nézve.

Az új rendelet kitér az elektromos töltőknél történő fizetésre is: az új villámtöltőknek kötelezően fel kell tudniuk dolgozni a fizetési kártyás vagy érintésmentes fizetési módokat is.

„Az EU fenti intézkedései segítenek a környezetvédelmi és gazdaságossági célok elérésében, de a kivitelezéshez innovatív megoldásokra van szükség. Itt jön képbe a Zerova, a holland vállalat, mely magyar forgalmazójával együtt szállít olyan fejlett technológiákat, amelyek lehetővé teszik a hipererős elektromos töltőállomások hatékony és fenntartható telepítését”

– mondja Széles Tamás, a Zerova-t forgalmazó villámgyors.hu projektvezetője.

„A Zerova jövőbemutató fejlesztéseinek köszönhetően már most, 2023-ban elérhetőek a magyar piacon olyan villámtöltők, amelyek megbízhatóan képesek akár a 360 kW teljesítmény leadására is. A beépített fizetési funkcióról is tudjuk, hogy üzembiztosan működik, hiszen jelenleg is Magyarország több pontján használják az a villanyautósok”

Az EU új rendeletei, a Zerova és a villámgyors.hu megoldásai együttesen járulnak hozzá az elektromos közlekedés forradalmi változásához Magyarországon is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Mozgásban

A Dachser tizenkét újabb városra terjeszti ki károsanyag-kibocsátásmentes szállítását Európában

2025 végére megduplázódik, azaz 24-re nő azon városok száma, amelyeket a Dachser károsanyag-kibocsátásmentes kiszállítással szolgál ki.

A Dachser jelentősen kiterjeszti a nem hűtött gyűjtőszállítmányok emissziómentes kiszállítását bizonyos belvárosi területekre. A logisztikai szolgáltató 2025 végére további tizenkét európai városban tervezi elindítani a DACHSER Emission-Free Delivery, azaz károsanyag-kibocsátásmentes szolgáltatását: Amszterdam, Barcelona, Dublin, Hamburg, Köln, London, Malaga, Rotterdam, Stockholm, Toulouse, Varsó és Bécs szerepelnek a listán. Ezen kívül a vállalat bővíti a már meglévő kibocsátásmentes szállítási területét Párizsban.

„Azt az ambiciózus célt tűztük ki magunk elé, hogy 2025 végére megduplázzuk a DACHSER Emission-Free Delivery kiszállítással kiszolgált városok számát”

– mondta Alexander Tonn, a Dachser Road Logistics igazgatója.

„Hálózatunkban dolgozó telephelyeink rendkívül motiváltak, hogy eleget tegyenek ügyfeleink fenntarthatóbb városi szállítások iránti igényének. Célunkat az elektromos kisteherautók térnyerésére és az európai töltőinfrastruktúra bővülésének gyorsulására alapoztuk.”

DACHSER Emission-free Delivery: A 12-ből 24 lesz

Moduláris rendszerének köszönhetően a DACHSER Emission-Free Delivery elméletileg bármelyik európai városban alkalmazható megoldás. A szolgáltatás már tizenkét meghatározott belvárosi területen érhető el, nevezetesen Berlinben, Koppenhágában, Dortmundban, Freiburgban, Madridban, Münchenben, Oslóban, Párizsban, Portóban, Prágában, Strasbourgban és Stuttgartban. Az újabb tizenkét belvárosi területet 2025 végéig adják hozzá az első kör résztvevőihez. A Dachser fióktelepek a helyi igényekhez igazodó moduláris rendszer alkalmazásával elektromos furgonokat és kisteherautókat, valamint elektromos teherbicikliket használnak. A kerékpárokat kifejezetten gyűjtőszállítmányok és raklapos áruk szállítására tervezték. A helyszín egyedi adottságaitól függően ez a koncepció magában foglalja a városközpontok közelében található, mikrócsomópontoknak (microhub) nevezett kis tranzitterminálok használatát is. Ilyen esetekben a teherbiciklik a mikrócsomóponttól indulnak útnak, és a forgalmas gyalogos övezetekbe szállítják az árukat. Az elektromos teherautók pedig a mikrócsomópontokat látják el áruval, vagy a kerékpáros szállításhoz túl nagy, illetve túl nehéz csomagok és raklapok esetében az árut közvetlenül a címzettekhez szállítják.

„Földrajz, társadalmi szerkezet, közigazgatás: minden városnak megvan a maga egyedi profilja, amelyet figyelembe veszünk a károsanyag-kibocsátásmentes szállítási terület megtervezésekor és megvalósításakor”

– magyarázza Tara Li, a DACHSER Emission-Free Delivery projektvezetője.

„Ugyanakkor a tizenkét európai városban szerzett tapasztalatunkra támaszkodva azonosíthatjuk a szinergiákat és az optimalizálási lehetőségeket.”

Pozitív hatások a környezetre és a járművezetőkre

A Dachser károsanyag-kibocsátásmentes belvárosi kiszállításai hozzájárulnak a levegőminőség javításához és a közlekedési zaj csökkentéséhez. Mivel az elektromos teherautók és teherbiciklik nem bocsátanak ki légszennyező anyagokat, ezért jelentős szerepet játszanak a levegő tisztán tartásában. A Dachser kizárólag megújuló erőforrásokból előállított villamosenergiát vásárol a flotta feltöltéséhez. Ezáltal az utolsó mérföldre vonatkozó üvegházhatású gázkibocsátás nullára csökken. Emellett nagymértékben mérséklődik a zajkibocsátás, miközben a teherbiciklik használatával csökkennek a teherautók által okozott torlódások. Az elektromos járművek a sofőrök számára is pozitív változást hoznak, ők ugyanis a vezetőfülkében már nincsenek kitéve a motor rezgésének.

A hosszú távú klímavédelmi stratégia része

A DACHSER Emission-Free Delivery koncepciója összhangban áll a logisztikai szolgáltató hosszú távú klímavédelmi stratégiájával. A fenntartható üzleti fejlődés előmozdításával, a folyamat- és energiahatékonyságra, az innovációra és a felelősségvállalásra való összpontosítással a családi tulajdonban lévő vállalat ügyfeleivel és partnereivel együtt a fenntartható logisztika útját egyengetik.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább