A dróntechnológia az elmúlt néhány évben életünk számos területén hozott forradalmi változást: légifelvételeket készítünk, megbízható időjárási előrejelzést kapunk, mezőgazdasági területeken végezhetünk el olyan feladatokat, amelyeket korábban nem, vagy csak jelentős élőmunka befektetéssel, költségesen tudtunk volna elvégezni.

A pilóta nélküli repülő járművek, légi robotok, drónok valójában már több mint 20 éve léteznek, bár mindennapjainkba csak pár évvel ezelőtt kezdtek beépülni. Az ötlet azonban jóval régibb – bár elsőre meglepőnek tűnik, de az Egyesült Államok és Franciaország már az I. világháború alatt pilóta nélküli repülőkön gondolkodott[.

Nem véletlen, hogy az első drónok a hadiiparban jelentek meg, ám azóta a gazdaság minden szektorát meghódították. Jelen vannak az iparban, egyre nagyobb szerepet kapnak a mezőgazdaságban és meghódították a fogyasztói piacot. A drónok amellett, hogy olcsóbban és gyorsabban „dolgoznak”, biztonságosabbak is, hiszen olyan feladatokat is el tudnak végezni, amely az emberi munkaerőre akár veszélyt is jelent.

A globális kereskedelmi drónpiac jelenleg meghaladja a 30 milliárd eurót és a következő évtizedben a dróntechnológia tömeges elterjedése várható. 2025-ig megtízszereződhet a drónrepülések száma, és Európában a szektorban közvetlenül foglalkoztatottak száma húsz éven belül meghaladja majd a 100.000 főt, a gazdasági hatása pedig a 10 milliárd eurót.

Hazánkban is elkészült a megfelelő támogatási keretrendszerrel az az átfogó iparági stratégia, amely tovább erősíti a technológia bevezetését, elterjedését. Minden szakember egyetért abban, hogy a dróntechnológiában óriási lehetőség van, sőt várható hatékonyságát is számszerűsítették: a GDP-növelő hatása 280 milliárd forint, a potenciális új munkahelyek száma közel 18 ezer fő.

Ez azt is jelenti, hogy egyre több dróntechnológiában jártas szakemberre lesz szükség a gazdaság minden területén. Több egyetemen is elindult a mesterséges intelligencia szakmérnök képzés, és van olyan intézmény, ahol mesterszakon már kifejezetten dróntechnológia specializáció indul.

„Hallgatóink alapos felkészítést kapnak a dróntechnológia műszaki kérdéseiről, a tervezett repülések adatszerzési fajtáiról és a képfeldolgozás elméleti és gyakorlati megoldásairól. Továbbá, a kinyert adatok mesterséges intelligencia alapú rendszerekbe történő integrálását és célirányos felhasználását készségszinten sajátítják el a tanulmányaik során.”

– mondta Dr. Dietz Ferenc, a 2023. február 1-től egyetemi rangot kapó Gábor Dénes Főiskola elnöke.

Bár nagyon fontos a megfelelő szakemberképzés, hasonlóan fontos a jelenlegi és leendő felhasználók felkészítése is. Mivel a technológia folyamatosan hódítja meg a fogyasztói piacot, elengedhetetlen, hogy az megjelenjen az általános- és középiskolai oktatásban is. Ennek első lépéseként a Klebersberg Központ az elmúlt évben 840 drónt telepített az iskolákba, és létrehozták a sulidrón-hálózatot, amelynek célja, hogy a gyerekek készség szinten tudják használni a technológiát.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Még mindig megéri elektromos autót venni?

Egyre nagyobb szeletet hasítanak ki maguknak az elektromos meghajtású járművek az európai piacon: 2022 harmadik negyedévében az összes újonnan regisztrált autó közel 12%-a tisztán elektromos jármű volt, a hibridek részesedése pedig 22,6%-ra nőtt az Európai Autógyártók Szövetségének adatai szerint. A legnagyobb gyártók eközben sorra rukkolnak elő az újabb és újabb modellekkel, hogy megfeleljenek a vásárlók igényeinek, ráadásul 2035-től az Európai Parlament döntése alapján már nem is lehet belső égésű motoros autókat értékesíteni a tagországok területén. Hazánkban is egyre többen váltanak környezetkímélő közlekedésre, 2022. november végéig összesen több mint 62 ezer zöld rendszámot adtak ki, a Generali kutatása[1] szerint pedig közel minden 6. magyar vásárolna elektromos vagy hibrid járművet, ha tehetné. Ugyanakkor a kérdés továbbra is adja magát: valóban megéri váltani?

Hagyományos vagy elektromos – sok szempontot kell mérlegelni

Az elektromos autózás robbanásszerű terjedése arról árulkodik, hogy ez bizony már nem csak a leggazdagabbak úri hóbortja, a fenntartható jövőbe és a környezetkímélő megoldásokba pedig mindenképpen érdemes befektetni. Fontos kérdés azonban, hogy pontosan milyen költségekkel jár belevágni a „zöld” közlekedésbe, a döntés pedig talán még összetettebb, mint valaha, főként hazánkban: az elmúlt évben emelkedtek az áramárak, majd decemberben megszűnt az üzemanyag ársapka is. Persze a költségek a vásárláskor kezdődnek, és mivel egy hagyományos meghajtású, jó felszereltségű új autót már 6-8 millió forintért vehetünk szemben a 10-11 millió forintnál kezdődő elektromos verziókkal, érdemes átgondolni, hogy milyen tételekkel kell számolnunk a továbbiakban.

A fenntartási költségek kalkulálása már egy sokkal összetettebb kérdés, hiszen az elektromos autók mellett szóló egyik legfőbb érv az olcsó áram és a dráguló üzemanyagár volt, 2022 azonban jelentősen megbolygatta az állóvizet. A hatályos szabályozás szerint átlagosként megjelölt 210 kWh havi lakossági áramfogyasztást szinte biztosan túllépjük, ha otthon szeretnénk tölteni elektromos autónkat, e felett pedig bizony megugrik az áramtarifa. Ha 100 km-re 17 kWh-s energiaigénnyel számolunk egy tipikus e-autónál, akkor ennek támogatott ára 627 forint körül alakul, de az átlagfogyasztás felett ugyanez már nagyjából 4 290 forintba kerül – mindez persze attól függ, hogy milyen berendezéseket használunk még napi szinten és ezek mennyit áramot fogyasztanak. Az ársapka nélküli üzemanyagárakat nézve azonban ez sem tűnik vészesnek: január elején ugyanis ismét emelkedett a benzin literenkénti piaci ára, így ezért 631, a gázolajért pedig 693 forint körül kell fizessünk a kutaknál. 7 literes átlagfogyasztással számolva tehát jóval magasabb költséggel, 4 417 és 4 851 forinttal kalkulálhatunk egy 100 km-es távon. Emellett – habár a napelemekkel kapcsolatos szabályozás jelentősen átalakult az elmúlt hetekben – megújuló energiaforrásokkal, hőszivattyúval optimalizálhatjuk az otthoni akkumulátortöltés költségeit.

Nem utolsósorban ma már az ország számos pontján állnak rendelkezésre nyilvános töltőpontok, melyek közül néhány ingyenes lehetőséget kínál (habár ezek jócskán leterheltek), ugyanakkor más töltőpontokon január 2-től közel háromszor annyit kell fizetniük egyes e-autó tulajdonosoknak, mint korábban.

A szervizdíjakkal is számolni kell

A kép láthatóan elég vegyes, mindenkinek érdemes tehát saját körülményeit és igényeit figyelembe véve kalkulálni, ugyanakkor a Generali tavaly év eleji kutatásának tanulságai szerint az elektromos autózás igenis vonzó alternatívának tűnik a magyarok számára. A megkérdezettek 16%-a nyilatkozott úgy, hogy szívesen váltana tisztán elektromos, vagy plug-in (tölthető) hibrid meghajtású járműre, ha módjában állna. A legtöbbjüket a környezettudatosság (57%), a hagyományos üzemanyag árának növekedése (53%) és az innovatív technológia (45%) motiválja, ugyanakkor a várható javítási- (52%) és alkatrészköltségek (46%) riasztják el őket a leginkább. Ez a félelem nem is alaptalan, hiszen mint minden innováció esetében, az elektromos autók szervizeléséhez is nehezebb egyelőre szakembert találni, és a cserélendő alkatrészekhez is drágábban lehet hozzájutni. A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szerint az e-autók átlagkára akár 200 000 forinttal is meghaladhatja a hagyományos meghajtású modellekét.

„Az elektromos autóknál fontos figyelembe venni azokat a tényezőket, amik miatt olcsóbb lesz a szervizhez szükséges alkatrész költség: nincs olajcsere a motorban; nem kell foglalkozni a vezérműszíjcserével; nincs kuplungcsere, illetve a fékek kopása lassabb ütemű, mivel kisebb mértékben használják őket az energiavisszanyerés miatt. Ám az elektromos autóknál a szervizhez szükséges munkadíj jóval drágább, mert szükség van hozzá most még különlegesen képzett szakemberekre, akik az elektromos rendszerhez értenek. Az ő munkadíjuk jóval magasabb, mint a sima szerelői munkadíj”

– mondja Szikszai József, a Generali Biztosító kárrendezési vezetője.

Szikszai József szerint ugyanakkor vannak olyan alkatrészek, melyek szervizelése, cseréje továbbra is szükséges: ezek a futóműalkatrészek, az utastérszűrők. Illetve a hűtővíz továbbra is jelen van, csak nem a motorban, hanem az akkumulátorban. Emellett számolni kell plusz szervizteendőkkel: ezek az akku, illetve az elektromos berendezések ellenőrzése.

„Ugyan kevesebb az elektromos autók szervizelése esetén az ellenőrizendő lista hossza, de azt magasabb áron végzik el. Emellett hiába jóval kevesebb alkatrész van egy elektromos autóban, ha az elektromos alkatrészek és elektronikák ára magasabb, mint a hagyományos, benzines mechanikus alkatrészeké. Ráadásul azt is figyelembe kell venni, hogy szervizköltség alatt nem csak a műszaki meghibásodásokat kell érteni, hanem kötelező szervizt, amit a gyártó előír bizonyos időközönként”

– mondja a Generali Biztosító kárrendezési vezetője.

Fontos a casco

A szakértők szerint ezért mindenképpen érdemes casco biztosítással is számolni az elektromos járművek fenntartási költségei között, ráadásul olyan károkkal is szembesülhetünk, melyek a belső égésű motorral futó autóknál fel sem merülnek. Ilyen lehet például a kábel vagy a fali töltő meghibásodása tűz- vagy viharkár miatt, illetve az akkumulátor sérülése vagy esetleg eltulajdonítása. Természetesen emellett a hagyományosabb káresetekre, törésekre, lopásokra, jégverésre is fontos gondolni, ugyanakkor az elektromos meghajtással járó speciális kockázatok – akkumulátormerülés, hirtelen meghibásodás – miatt jó, ha a casco-hoz kapcsolódik 24 órás, azonnali assistance szolgáltatás helyszíni javítással, szükség esetén az autómentés megszervezésével. A Generali felmérése szerint ezekkel a körülményekkel a zöld autózásra nyitott magyarok is tisztában vannak, a kutatás résztvevőinek 58%-a kétségkívül fizetne casco-t elektromos járművére.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A házhoz rendelt termékek drónos kiszállítására irányuló, egyedülálló hazai pilot projektet indított az adatvezérelt logisztikai megoldásokat kínáló DODO és az évek óta népszerű webshoppal is rendelkező Rossmann drogériahálózat.

A tesztelés első fázisában, azt vizsgálják, hogy milyen gyorsan képesek drónok használatával a rendelések teljesítésére – a kiszállítás biztonságos feltételeinek garantálása mellett. Ennek érdekében első lépésként tesztrepülést végeztek, illetve a csomag drónra helyezéséhez, továbbá a felszálláshoz és a landoláshoz szükséges időt is felmérték.

A házhoz szállítások kézbesítését előkészítő első tesztrepülés a XI. kerületből, a Savoya Park bevásárlóközpontban található Rossmann üzlet elől indult, a célállomást pedig a III. kerület kertvárosi részében jelölték ki. Az útvonal megválasztása során fontos szempont volt, hogy viszonylag nagy távolságot és változatos földrajzi terepviszonyt öleljen fel a drónos repülés, felkészülve a jövőbeli, légi úton megvalósítható szállítások sokszínűségére. A startpont és a kézbesítési célállomás egymástól 15 kilométerre helyezkedik el légvonalban, azonban a drón ennél hosszabb távon repült, mivel az út egy részét a Duna felett tette meg. A drón az első tesztrepülés során még csomagot nem szállított és kézbesített, az elsődleges cél ugyanis ezúttal az egyes munkafázisokhoz szükséges idő felmérése volt. Kiemelt figyelmet fordítottak emellett a légi úton történő kiszállítás biztonságos feltételeinek megteremtésére, amelynek keretében megtörtént a csomag levegőbe emelésének szimulációja. Az útvonal berepülése összesen 14 percet vett igénybe, az átlagos repülési magasság 20 és 50 méter között volt, a drón pedig átlagosan 50 kilométer per óra sebességgel haladt, azonban az eszköz repülési sebessége a jövőben várhatóan törvényi szabályozás alá esik majd. A szimuláció pontos eredménnyel volt elvégezhető, mivel a szállítandó csomag súlya nem befolyásolja érdemben a drón repülési sebességét.  A tesztrepülést a megfelelő hatósági engedélyek birtokában hajtották végre. A pilóta nélküli légijárművek használatát, illetve az ilyen eszközökkel megvalósuló csomagszállítást hazai és uniós szinten egyaránt szigorú előírások szabályozzák. A tevékenység jellegéből és a felszállótömegből adódóan speciális kategóriájú műveletnek minősül, ezért speciális műveleti engedélyt igényel.

„A DODO számára az okoslogisztika és az innováció kéz a kézben járnak. Saját adatvezérelt platformunk segítségével a városi utolsó kilométeres házhoz szállítási megoldások szakértőivé váltunk az elmúlt évek során, de a fejlesztéseink itt nem érnek véget. Folyamatosan keressük az új lehetőségeket a kiszállítási idő lerövidítése és a környezeti hatások csökkentése érdekében. Úgy látjuk, a drónos csomagküldés lesz a következő komolyabb lépcsőfok a házhoz szállítási megoldások evolúciójában. Külön öröm számomra, hogy ebben a fejlesztésünkben egy olyan nyitott és célorientált partnerünkkel működhetünk együtt, mint a Rossmann. Bízom benne, hogy a mostani tesztrepülés után készen állunk arra, hogy azonnal tényleges küldeményeket kézbesítsünk drón segítségével, amint a szabályozások lehetővé teszik”

– mondta el Dr. Sáfár Károly, a DODO magyarországi képviselője.

„A Rossmann Magyarország legdinamikusabban fejlődő drogéria-parfüméria hálózata. Vásárlóink már évek óta online is könnyedén megrendelhetik a webshopunk által kínált termékeket. Rendkívül fontos számunkra, hogy a fogyasztói igényeknek a lehető legmagasabb szinten megfeleljünk, és mindig élen járjunk az aktuális trendekben, fejlesztésekben. Úgy gondolom, hogy a drónos házhoz szállítás a jövő egyik kulcsmegoldása lehet az e-kereskedelem területén, illetve a vásárlói elvárások kiszolgálásában, a DODO pedig a megfelelő partner ennek megvalósításában”

– tette hozzá Fürjes Ádám, a Rossmann Magyarország Kft. online marketing csoportvezetője.

„2017 óta foglalkozunk magas szinten magáncélú és ipari drónfelvételek készítésével. A drónok széles alkalmazási területének köszönhetően nyitottunk az ipari szolgáltatások felé is, mely egy hatalmas, gyorsan fejlődő piac. Szolgáltatásaink már számos esetben bizonyítottak kivitelezési és gyártó cégeknél, gyárak, raktárak, üzemek, telephelyek, logisztikai központok, napelem telepek felmérése, szkennelése során, ahol nemcsak a dokumentálással, de annak köszönhetően az esetleges hibák kiszűrésével is segítettünk elérni a hatékonyság javulását. Nagy öröm számunkra, hogy részt vehetünk egy ilyen, Magyarországon egyedülálló kezdeményezésben, amely a teljes kereskedelmi iparág jövőjét jelentheti”

– mondta el Mák Dominik, a drónos tesztrepülés kivitelezésében közreműködő Drónpilótád ügyvezető igazgatója.

A DODO a Rossmann-nal együttműködve az első tesztek eredményeit értékelve folytatja a drónos házhoz szállítás megvalósítására irányuló fejlesztéseket, a pilot projekt következő fázisaként pedig a cél egy újabb tesztrepülés indítása, amely során a teherdrón csomagot szállít majd a kiindulási pont és a célállomás között. A DODO számára a kezdetektől kiemelten fontos a fenntarthatósági szempontok érvényesítése a kiszállítások ökolábnyomának csökkentése révén, a drónos kézbesítés megvalósítása pedig ezen a téren is fontos előrelépést jelenthet. Így ugyanis elkerülhetővé válnak a forgalmi dugók és az útviszonyokból adódó egyéb, a kiszállítás környezeti hatásait növelő tényezők. Az okoslogisztikai társaság Csehországban, Németországban, Lengyelországban és Szlovákiában is jelen van mesterséges intelligencián alapuló futárszolgáltatásaival, ezért a magyarországi kísérleti drónrepülés tanulságait ezekben az országokban is hasznosíthatják a jövőben.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!